Magyar Nemzet, 1987. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
14 A Magyar Nemzet vitafóruma A gyermekétkeztetés valóságos helyzete ÉVTIZEDEK ÓTA lemondó kézlegyintések, a sajtó, a rádió, a televízió pergőtüze, a tanárok fásultsága, a szülők kritikája kíséri az óvodai és iskolai gyermek- és diákétkeztetést. Egyik nagyon ismert televíziós egyéniségünk úgy vezette be a témát, hogy diákéveinek rossz élménye volt az étkezés, ma is borzong, ha Visszagondol rá. Illetékes állami és társadalmi szerveinknek is kedvenc vizsgálati területe a gyermekétkeztetés. A vizsgálatok és vizsgálók egymás nyomába érnek. Az újságokban megjelenő cikkek, híradások erről a témáról szinte az egész országban azonos gondokat tükröznek, ha a címeket például felcserélnénk, bármelyik vállalatról, étkeztető intézményről szólhatna bármely cikk. E tények alapján, joggal merülhet fel a kérdés, hogy valóban ennyi gond van-e ezen a területen, valóban ennyire rossz munkát végeznek az itt dolgozók? Ez a szolgáltatás lenne társadalmi életünk egyik neuralgikus pontja? A kiindulási alapja jogszabályokban, irányelvekben van rögzítve. Az iskolai étkeztetés (napközis) célja, hogy a tanulók legalább egyszeri meleg étkezéshez juthassanak az iskolai tartózkodás nyolc-kilenc órája alatt, miután a családok nagy részében mindkét szülő dolgozik. Ezt egészíti ki a tízórai és uzsonna. Az ehhez szükséges pénzfedezet — általános iskolákra vonatkoztatva — a nyersanyagnorma (tízórai jelenleg 3,40 — ebéd 14 Ft, uzsonna 3,60 Ft) — rendeletben van rögzítve, de talán megkockáztatom, hogy ez jelenleg jelképes, mert az élelmiszer-nyersanyag árakat figyelembe véve ilyen összegből nem lehet jóízű, korszerű, változatos, tápanyagokban elegendő uzsonnát, ebédet előállítani. Hangsúlyozni kell, hogy ilyen oknál fogva ez a szolgátatási forma nem oldja meg a szülői ház részére a gyermek napi teljes ellátását, nem biztosítja csak a napi tápanyagszükséglet 50—60 százalékát. Az is ismert, hogy a tudományosan megállapított tápanyagszükséglet és a gyermekek étvágya nem azonos. A kedvelt ételekből többet is meg tudnának enni, mint amire szervezetüknek szüksége van. Már csak megjegyzésként írom ide: a többszöri tájékoztatás ellenére sokan nem tudják, hogy a szülők által fizetett, rendeletben szabályozott térítési díj (kedveltebb nevén — „ebédpénz”) nem az étkezés (nyersanyag) ellenértéke, hanem a szülők jövedelmétől függő hozzájárulás a napközi költségeihez. A SZÜLŐK befizetéseihez a kerületi tanácsok még jelentős öszszegeket adnak hozzá — a költségek fedezéséhez. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatba kerülő gyermek, szülő, ellenőrző szerv stb. igénye egyrészt nem egységes, (van aki bolondul a paradicsomos káposztáért, van akit a világból ki lehet vele üldözni). Másrészt a mai igények nem a társadalmi valóságot, nem a reálisan kielégíthető elvárásokat tükrözik. Évek óta nem oldható fel — és szerintem ezt ki kell mondani — az egészséges táplálkozás követelménye és a gyermekek és felnőttek étkezési igénye közötti ellentmondás. Az étkezők nagy része a magyaros, fűszeres, tésztás étrendeket szereti, kedveli és nem, vagy alig fogyasztja a főzelékekben gazdagabb, újfajta ételtechnológiával készített ételeket. Ezért is, a sok intézményben keletkező moslék furcsa gondolatokat ébreszt. Ha az étrenden keresztül az étkeztető vállalat próbálja korszerű ételekre szoktatni a gyermekeket, akkor azok általában nem eszik meg a felkínáltat, moslék keletkezik, és ez lesz jogosan a kifogás tárgya. Ha a gyerekek kedvelt, édes, tésztás ételeit adjuk, valamennyi érdekelt szerv a vállalatot marasztalja el korszerűtlen étkeztetés miatt. Állandó téma az is, hogy kevés a gyümölcs, és ezt még olyan szakemberek is szóváteszik, akik tudják vagy tudniuk kell, hogy ennek mi az oka. A vállalat szívesen főz bármit a gyerekek részére, de elsősorban egészséges, változatos ételeket. Szívesen adna naponta gyümölcsöt is. Ám nem lehet, mert szűkös az anyagi normakeret. Véleményem szerint a sajtó, a rádió, a televízió is elmarasztalható, hogy ezt a valóságot nem mondja ki, hanem felelősöket keresve ide-oda mutogat, és ezzel tovább borzolja az amúgy is felbolygatott közhangulatot. SOKSZOR járom az óvodákat, iskolákat és szíven üt az a pazarlás, amit a gyerekeknél látok. Nem eszik meg a csirkepaprikást, szemétbe megy a párizsi szelet, hegyekbe tornyosul a kenyér, a kalács a kukába kerül. Ezeket az ételeket, mind megkóstoltam: nem az ízükkel van a baj! A gyerekek sorba állnak a tízórai nagyszünetben a büfé előtt: sokuknál van száz és ötszáz forintos is, azzal fizetnek Felmerül bennem az is, hogy van-e becsülete a kenyérben, húsban megtestesülő munkának, értéknek. Ki az, aki ezt „bebeszéli" a gyerekekbe, mert enélkül sem helyes étkezés, sem pedig lelkiismeretes munkavégzés nem lesz. Higgyék el, mint egy étkeztető vállalat vezetője, nem a felelősséget akarom elhárítani magamról. Nekünk az az alapvetőkötelességünk, hogy bármilyen étel, amely kikerül a konyháinkról, jóízű, gusztusos és a forintkeretnek megfelelő mennyiségű legyen. Ezzel együtt azonban a szülői ház vezérletével adjuk meg az ételek becsületét. Étkeztessük otthon is a gyereket olyan változatosan, hogy az iskolai ebédlőben ne tolják el maguktól undorodva a spenótos tálat. Ne írjuk le tízszer, százszor, hogy a napközis ellátásban kevés a gyümölcs, vagy sok a tészta. Ennek okait már ismerjük. Ehelyett teremtsük meg a korszerű egészséges táplálkozás teherviselésének ésszerű feltételeit a szülői ház és az állami költségvetés között. A társadalom valamennyi rétege, csoportja álljon ki az egészséges táplálkozás mellett. A KIDOBOTT ÉTELEK menynyiségét látva ne a gyerekeknek adjunk igazat, akik a sóska ellenében a parancsitát reklamálják. Hanem okos, türelmes szóval magyarázzuk meg: ahhoz, hogy edzett, egészséges felnőttek legyenek, ezt is és ritkán a tésztát is meg kell enni. Véleményem az, hogy elsősorban a szülők, pedagógusok személyes példamutatása javíthat a helyzeten, úgy, ha az iskolában a tanárnő repetát kér a főzelékből és a szülő csokoládé, helyett gyümölccsel kínálja a gyermekét, és ő is ezt eszi. Még akkor is, ha ez a gyerek nemtetszésével találkozik. Az ízlésformálás, az étkezési kultúra magasabb szintre emelése fáradságos, nehéz feladat. Legyünk ebben partnerek! Dr. Ferenci György igazgató Junior Vendéglátó Vállalat Magyar Nemzet Nem kérünk a sztracsiból! LELKENDEZIK Fábián Zsuzsanna az Anyanyelvünk rovatvezető írásában, hogy ismét gazdagabb lett nyelvünk egy olasz eredetű szóval: itt van a sztracsi! Egy fagylaltkészítő cukrász rövidítette így le a stracciatella nevű tejszínes-vaníliás jégkrém eredeti nevét; ezt a szócsinálmányt azonban a magyar nyelvőrnek nem üdvözölnie, hanem üldöznie kellene. Nyelvünk ugyanis tiltakozik a mássalhangzó-torlódás ellen, a sztracsi első szótagjában pedig három mássalhangzó követi egymást, s csikorgásukat az sem enyhíti, hogy utolsó szótagjában a csi kicsinyítő képzőt véli kiérezni a lelkendező. „Szinte úgy érezzük, a mi nyelvközösségünkben született meg a szóalak" — írja, elárulva ezzel a megállapításával, hogy fogalma sincs a magyar hangrendszerbe illeszkedés legalapvetőbb szabályairól. Pedig csupán a szláv eredetű jövevényszavainkra kellene gondolnia, melyeknek torlódó mássalhangzói közé rendre belenőttek lágyító, dallamosító magánhangzóink. Karinthy Ferenc Nyelvelés című rovatában a ciki szónak kér bebocsátást nyelvünkbe. Javasolja, hogy „ne üldözzük ki ezt a jövevényt, ha már idesompolygott, fogadjuk be, agyunkba, szívünkbe, szótárainkba is, hisz népszerűsége folytán életképesnek vélhető". Karinthy Ferenc érvelésével tökéletesen egyet lehet érteni, hiszen a ciki, vagy jelzős formában a cikis valóban tökéletesen illeszkedik a magyar hangrendszerbe, miként a csoki, a fagyi, a cigi vagy a doki. A szörnyű hangzású sztracsira ez semmiképp sem mondható el. Befogadásának ajánlója szerint „kedves szó", de a magyar nyelv hangrendi törvényeinek tisztaságára vigyázók elutasítják. Nem kérünk a sztracsiból. Antalffy Gyula Küldjütt te cytf dátumát! 50 évet, és Magyar Nemzet rékat és ismeretterjesztő filmeket mutatnak be a huszonnyolc órányi vetítési idő alatt. (Megnyílt a 22. miskolci tvfesztivál) ♦ A kőbányai vásárközpontban csütörtökön megnyílt a Hotel Expo, a HungarHotels 44. szállodája. (Megnyílt a Hotel Expo) A magyar labdarúgó-válogatott két vb-csoportbeli ellenfele játszott az elmúlt napokban előkészületi mérkőzést A világbajnok argentin csapat Rosarióban 40 000 néző előtt keserves, 1—0 (0—0) arányú győzelmet aratott Románia felett. (Füttykoncert a rosariói stadionban) ★ Mikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti hírek, illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a) 1983. május 15. b) 1982. május 14. c) 1983. július 2. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, amelyben az itt közölt írásrészletek, illetve hírek megjelentek. Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!) az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő: július 4. Cím: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát július 11-én közöljük. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A június 13-án megjelent 14-es számú rejtvény megfejtése: 1974. szeptember 5. Négyszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Asztalos László, Budapest; Falucskai Benjamin, Pápa; Kálmán Zoltánná, Nemesgörzsöny; Szász Margit, Budapest; Végvári István, Piliscsaba. A nyereményeket postán küldjük el. Csütörtökön újabb szakasz kezdődött meg a szovjet űrkutatási programban: moszkvai idő szerint 13 óra 58 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz T—5 jelzésű űrhajó. Az űrhajó a tervek szerint összekapcsolódik az új szovjet űrállomással, a Szaljut—7-tel, amely huszonöt nap óta kering a Föld körül. A Föld körül kering a Szojuz T—5 űrhajó — Fedélzetén A. Berezovoj és V. Lebegyev) . Csütörtökön ünnepélyesen megnyitották a 22. miskolci tv-fesztivált, a rangos esemény hagyományos színhelyén, a Rónai Sándor Művelődési Központban. Az idei fesztiválon az elmúlt két eszten-dő alatt született legjobb dokumentumfilmek és riportok közül összesen hatvanegyet láthat a közönség. Ezeket háromszáztizenhárom benevezett alkotásból válogatták. Az egyhetes versenyprogram öt műfaji kategóriában zajlik: híradófilmeket,tv-riportokat, dokumentumfilmeket, port hív, cm 16. stound, DATUM: - - A miniről mindenkinek megvan a saját véleménye. Korosodó hölgyek szerint nevetséges, deformálja a nők alakját, és könynyen felfázik benne az ember. Idősebb férfiak elmosolyodnak hallatán és megkérdezik: hol látható? Az ifjabb korosztályhoz tartozóknak — legyenek lányok vagy fiúk — teljesen természetes dolog, egyszer a földig érő szoknya a „menő”, máskor meg az egészen rövid. S a lányoknak főként az a fontos, hogy legyen olyan „cuccuk”, amit a legeslegújabb divat előír. A divatszakemberek a miniről nem általánosságban beszélnek. Mit tud a mini? Létezik városi mini és nyaralóhelyre, szabadidő-programhoz való. A városi mini a rövid szoknya elegáns variációja. Léteznek például kosztümök, csodálatosan szabott, széles vállú, válltömős kabáttal, a kabát hajtókáján virágcsokorral, viszont olyan aprócska szűk szoknyával, hogy ha valakinek a térde fölött egy tavasszal anyajegye van, az is jól megfigyelhetővé válik. Készülhet elegáns miniruha és kosztüm valódi bőrből, testhez simuló szabásvonallal, hegyes vállal és hoszszú bő ujjal, amit a csuklón széles mandzsetta fog össze, vagy ujjatlan, ferde kivágással. A szuperminihez nyáron lehet szalmakalapot is hordani, és magas tűsarkú cipőt — így az igazi —, ám mindennek feltétele az, hogy a ruha boldog tulajdonosa legalább 170 centi magas legyen, ötven kilónál egy grammal se több, s olyan lábakkal rendelkezzen, mint Marlene Dietrich fénykorában. Nyaralóhelyen, kánikulában kicsit lejjebb adhatjuk a mércét — ami az eleganciát illeti. Az életkorra, kilókra és magasságra vonatkozó íratlan szabályokat azonban mindig vegyük fontolóra, különben a miniben nem divatosak, csak nevetségesek leszünk. Karcsú nők a vízparton nyugodtan hordhatnak a fürdőruha fölé rövid strandruhát, vagy csak egy hosszú inget — ez kedves, jópofa viselet, szépen érvényesül, benne a lesült barna bőr. Sok divatlap ajánl nyaraláshoz olyan kötött holmikat, amelyek az egész napos ruhatárat pótolják. Lehet például házilag kézzel kötni tunika-pulóvert — ez körülbelül a térdig ér, egyenes vonalú, s akár önmagában, akár nadrág vagy hosszú szoknya fölött hordható. Aki tud kötni, annak érdemes hozzáfogni a szélesebb, vagy keskenyebb csíkos strandruhához is. A rajzon látható egyik modell készülhet fehérsötétkék fonalból, a V alakú kivágás szintén kékből. A szélesebb csíkozáshoz jól mutat a sárga-fehér, a sárga-fekete vagy pirosfehér variáció. A két ruha közötti legfontosabb különbség nem a csíkok eltérő vastagsága, hanem a nyakmegoldás. A keskeny vállúak a széles V-kivágást válasszák, a szélesebb felsőtestűek pedig a nyakhoz simuló, galléros megoldást. Az óriási bizsuk igazi szezonja ez a nyár, s a színes ruhákhoz nagyon jól mutatnak. Roppant előnyük az is, hogy ha véletlenül elvész egy-egy darab belőlük, „féloldalasan” is divatosak maradnak. —rácz— Szombat, 1987. június 27. KERESZTREJTVÉNY Rejtvényünk vízszintes 1. és a függőleges 54. számú sorában Képes Géza fenti című rövid csattanós aforizmáját idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: MM, TN). 17. A lengyel légiforgalmi vállalat rövidített lengyel neve. 18. Görög—római eredetű férfinév (jelentése: erőteljes, férfias). Mint méreg is eléggé „erőteljes”. 19. Nehéz tömeg, amelyet, tartani kell. 20. Remegés, félelem. 21. Moszkvai híres nagyáruház. 22. Vékony, vízhatlan esőkabát 23. Svájci városka, ahol 1962. március 18-án írták alá a hét évig tartó háborút lezáró algériai—francia megállapodást. 24. Mezőgazdasági munkagép. 25. A lipcsei Tamás-templom világhírű kántora volt 26. Az illegális kommunista mozgalom harcosa (Éva, 1917—1945). 7. A folyó elhagyja a medrét. 28. Fénykép, névelővel. 29. Olasz város Venezia tartományban és a róla elnevezett tenger. 30. ... Mahal, Dzsehan nagymogul és feleségének síremléke Agrában. Hindu síremlék néven közismert. 31. Lipcsei vásár. 32. Aki valamiből tanulságot merít. 33. A finom kolbász márkája. 35. öt ... tea. 36. A növény életre kel és kifejlődik. 37. Sejtelem; a detektíveknél szimat. 38. Földalattivillamos. 39. J. N. 40. Visszasír. 41. Fosztóképző. 42. Viszonylag közeli felmenő. 43. Száztizenkétszeres válogatott francia vízilabdázó, olimpiai bajnokcsapat fedezete (Henri). 44. Valamivel beborít. 45. A következő. 46. Hányad. 47. A radon izotópja, amely a tórium bomlása közben keletkezik. 48. Afrikában élő gémféle madár. 49. Tevékeny, serény. 51. Zsákmány, vagy teljesen kiszolgáltatott személy. 52. Mindenre jut. 53. Vastagabb bolyhos szövet. 54. Sűrű kusza növényzet. 55. Kikötőváros az NDK-ban, az Elba bal partján. 56. Ritka női név. 57. Liszt-díjas zongoraművész (Gábor). 58. Nem kell több! 59. Zongorát vagy teniszütőt javít. 60. Oktondi. 61. Felborzolt és felfésült női hajviselet. 62. Z. Z. 63. Rajta, gyerünk német szóval. 64. Régi irodalmi szóval: íme, itt van. 65. Elképzelés, terv. 66. Tehergépkocsi-márka. 67. Mindig a legfrissebb. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: OT, AN). 1. Finom sütemény. 2. Élénk forgalmú dunai kikötőváros Bulgáriában, (nálunk mindössze kacat). 3. Élősködő életmódot folytató szervezetekkel foglalkozó tudományág. 4. A Ludas Matyi főszerkesztője. 5. Erősen sajnál. 6. ... szarvas. 7. Nemesfémek értékes feldolgozása. 8. Párizs folyója. 9. Község a Hortobágy peremén. Természetvédelmi területének sajátos életét Homoki Nagy István a Kékvércsék erdejében című filmje örökítette meg. 10. Hélium és nitrogén vegyjele. 11. Nagy víztükör Észak-Ausztrália és Új-Guinea között. 12. A szerelmi költészet ógörög múzsája. 13. A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának különleges joga. 14. Oxigén és molibdén vegyjele. 15. Játékvezető. 16. Ritka női név. 20. Városi tömegközlekedési eszköz. 21. Svéd származású amerikai filmcsillag, (nálunk csak magas nyakú pulóver). 22. Vasútállomása: Dunapataj, de az állatkertek lakója is. 23. Neves japán festő, fametsző, költő és drámaíró (1790 —1848). 26. Földesúr a cári Oroszországban. 27. Neves színészünk. 28. Sporttrófea, névelővel. 29. Kémiai Nobel-díjas (1922) angol fizikus. Kimutatta számos nem radioaktív elem izotópját. 31. Fizikai munkás. 32. Az MTK tizenhétszeres válogatott labdarúgója (Zoltán, 1900—1982). 33. Csehszlovák Utazási Iroda rövidített neve. 34. Délkelet-ázsiai állam. 36. A bridzsjátékos egyik igéje. 37. Kedvelt gépkocsi-márka. 38. Idegen női- és férfinév. 39. Nagyon hideg (tenger). 43. Gyors ütemű páros tánc. 44. Neves költő és műfordító (József, 1898—1973). 45. Az egyik télisport űzése. 46. Sötét emberi bőrszín. 50. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. 51. Orosz étel, töltött kelt tészta. 52. Tetszetős, de nem valódi aranyutánzat. 53. Óvatosan meghúzódik. 55. Öltözék. 56. Az 1900-as években keletkezett zenei stílus. 57. Fürtösre szőtt durva posztóból készült felsőkabát. 59. Erős töprengés egyik kifejezése. 60. Belga, svéd és osztrák gépkocsik nemzetközi jelzése. 61. Halál Bécsben. 62. Paripa-csemege. 66. Rt O. 67. FA. M. Valló Emil ★ Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 54. számú sor megfejtése. Határidő: július 4. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Június 13-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Szeretni kell, ennyi az egész, — Különös éjszaka volt, — Potyautas, — Imádok férjhez menni, — Hold ragyog a Dunán. * Tíz-tíz lottószelvényt és s Rejtvényfejtő Mini SZÓ—TAR három kötetét nyerték: Budapestiek : Csont Szandra, 1031; Fodor István, 1068; Gyulai Pálné, 1084 ; Kiss Katalin, 1144; Kiss László, 1119; Pintér Lászlóné, 1084; Pozsonyi József, 1158; Rácz Tamás, 1118; Váradi Béla, 1056; Váradi Júlia, 1098. Vidékiek: Bokor Emilné, Gödöllő; Déncs Lajos, Somogyszil; Gulyás Sándor, Budakalász; Nagy Árpádné, Komárom; Mayer Miklós, Várpalota; Szanyó Ferenc, Kunsziget; Szakay Gabriella, Lábatlan; Szalay László, Pannonhalma; Turcsányi Györgyi, Salgótarján; Várhelyi Ilona, Balatonfenyves. A nyereményeket postán küldjük el. h 2 3 4 5 6 7 6 9 10 11 12 13 14 15 16S°I17 18 19 20 21T 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 -33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 [49 45 46 47 48 50 51 52 53 I 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63I 64 65 66 67 |cf EGY IRODALMI SZARKARA