Magyar Nemzet, 1987. július (50. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Szerda, 1987. július 1. Tájékoztató a törvénymódosításról Az emberséges bánásmód az egészségügyben sem pénzkérdés A képviselők megállapítása: az iparszerkezet-átalakítás össztársadalmi feladat KÖZÉLETI HÍREK Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Kanada nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Jeanne Sauvé főkormányzót.Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Jean-Baptiste Bagaze ezredest, a Burundi Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Táviratban üdvözölte Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Juvánal Habyarimana vezérőrnagyot, a Ruandai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Budapestre érkezett az Izraeli Demokratikus Front küldöttsége Uzi Burstein első titkár vezetésével. A látogatás célja a két mozgalom közötti kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere. Kedden hazaérkezett Moszkvából Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, aki — magyar nőküldöttség élén — részt vett a nők világkongresszusán, majd a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IX. kongresszusán. Zbigniew Sajkowski, a Lengyel Testnevelési és Idegenforgalmi Főbizottság elnökhelyettese június 28-tól 30-ig a magyar—lengyel idegenforgalom időszerű kérdéseiről tárgyalt Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettessel Budapesten. Zbigniew Sajkowskit fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke is. Amerikai közéleti személyiség látogatása (MTI) Június 24. és 30. között magánlátogatást tett Magyarországon Philip M. Kaiser amerikai közéleti személyiség, aki 1977 és 1980 között — a magyar koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának és a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény megkötésének időszakában — az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Philip M. Kaisert fogadta Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A vendég találkozott Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával és Kapolyi László ipari miniszterrel. Látogatást tett a Külügyminisztériumban, ahol Várkonyi Péter külügyminiszter, Horn Gyula államtitkár és Kovács László miniszterhelyettes folytatott vele véleménycserét. A találkozókon elsősorban a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését és a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit tekintették át. Philip M. Kaiser érdeklődésére tájékoztatást kapott a magyar belpolitikai, gazdasági helyzetről. Berecz Frigyes bukaresti tárgyalásai (MTI) A magyar—román gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt június 29—30- án Bukarestben Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke. Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettessel, a bizottság román társelnökével áttekintették a legutóbbi, tavaly decemberben Bukarestben megtartott 19. ülésszakon létrejött megállapodások és egyeztetett intézkedések végrehajtásának menetét. Szó volt a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Az elnöki találkozóval egyidejűleg Bukarestben tárgyalt román partnereivel a Budavox, az Elektromodul és a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója a távközlési és elektronikai berendezések és alkatrészek, szerszámgépipari termékek terén kialakított együttműködés bővítéséről. Berecz Frigyes megbeszélést folytatott Ion Doncával és Gheorghe Opreával, a román kormány elnökének első helyetteseivel, Stefan Birleával, az Állami Tervbizottság elnökével és Alexandru Necula elektrotechnikai miniszterrel. A találkozón jelen volt Hodicska Tibor, bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő. A Minisztertanács elnökhelyettese kedden délután hazaérkezett Bukarestből. Együtt jelentkezik a hiány és a pazarlás Dr. Medve László a gyógyításról és az etikáról Sajtótájékoztatón ismertette az egészségügyi miniszter az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosítását. Végrehajtási rendeletei szeptember 1-jéig megjelennek, addig még szakmai konzultációkra van szükség a művi meddővé tétel egyes kérdéseiről, valamint a genetikai beavatkozásokról. A közvélemény — mint ez egy képviselő parlamenti felszólalásából is kiderült — a hálapénz megtűrését kifogásolja. A törvénymódosítás kiköti, hogy az állami egészségügyi szolgálatban nyújtott ellátásért az orvos anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátásnak ilyen feltételeket nem szabhat. Az elmúlt évben az egészségügyi kormányzat arra törekedett, hogy szolgáltatásai ne romoljanak. Az erre fordítható összeg reálértékét azonban nem sikerült megőrizni. Az egészségügyben is együtt jelentkezik a hiány és a pazarlás. Belső tartalékok feltárásával így is többet lehet nyújtani a betegeknek. Az emberséges bánásmód nem pénzkérdés. Megvalósítják az ellátás társadalmi ellenőrzését, amit az egészségügyi törvény is előír. Elsősorban a betegtől kérdezik meg, hogy elégedett-e a gyógyítással, a gondoskodással. Véleményéhez nem kell a nevét adnia, ő ugyanis tarthat attól, hogy visszakerül abba a kórházba, amelyet bírált. A törvényen kívül az életbe lépő orvosetikai kódex is a lelkiismeretes gyógyítást helyezi előtérbe, erre hívják fel a figyelmet az orvosegészségügyi szakszervezet működési irányelvei is. Kisebb apparátus Az egészségmegőrző program tervezetét most vitatják a társadalmi szervezetek, testületek. Ezután minden megye elkészíti a körülményeihez igazodó saját tervét. A program alapelvei azonban az egész országban azonosak. Egyes megyékben kutatások kezdődnek a lakosság egészségi állapotáról és életmódjáról. Az eredményeket az egészségmegőrző program hasznosítja majd. Sor kerül az egészségügyi irányítás korszerűsítésére is; az egészségpolitikai döntések megvalósítása nem egyszer megakad. Úgy látszik, hogy a tanács mai szervezetében nem tud elég gondot fordítani az egészségügyi ellátás irányítására; néhány városban ajánlatos volna visszaállítani a külön egészségügyi osztályt, vagy a tanácsi irányítás módosításához igazodó más szervezeti megoldást kell találni. A cél nem a bürokrácia, hanem a helyi egészségügyi irányítás hatékonyságának a növelése. Az Egészségügyi Minisztérium megszünteti a megyei egészségügyi szervezési Magyar Nemzet intézeteket és a központi intézetben is jóval kevesebb munkatársra tart igényt. A minisztériumi apparátus is nagyobb a kelleténél. Célprogramok ■ Dr Medve László az egészségügy fejlődéséről is beszámolt. Az úgynevezett célprogramok megvalósítására elegendő pénz jut. A belgyógyászat szép eredményeket mutat fel és a megyei kórházakban is létrehozzák a kardiológiai, endokrinológiai és gastroenterológiai osztályokat. A belgyógyászat fejlődésének köszönhető, hogy kevesebb a műtét. Mióta például a gyomorfekély a megfelelő műszerekkel idejében felfedezhető és gyógyszeresen kezelhető, a felére csökkentek az ultusműtétek. Az érsebészet azonban a mainál több műtéti beavatkozást kíván. Sokan várnak operációra. A feltételek megteremtésével azonban rövidesen csökken avárakozási idő, miként az a szívsebészetben is megtörtént. A koszorúér-szűkület műtéti úton való megszüntetése talán gyakoribb lehetne, ha a belgyógyászati vizsgálatok ezt javallanák. Bár a műtét teljes gyógyu- I lást nem hoz, de a panaszokat megszünteti. A veseátültetés kev e ■vesebb, mint volt, minthogy nincs elég donor. Dr. Medve László beszámolt arról, hogy a fül-orr-gégészet világszínvonalú, a szemészeten is a legkorszerűbb gyógymódokat alkalmazzák. Lézerkezelés van, de szemüveg nincs, helyesebben szakember híján a betegnek sokat kell várni, amíg felírják és megkapja. A szakemberek képzése folyik. új gyógyszerek Néhány helyen a szabad orvosválasztással kísérleteznek. Kiderül, hogy az alapellátásban van-e rá igény, illetőleg milyen orvos az, akitől elpártol a beteg és milyen, akihez fordul. Minősítésüket anyagilag is kifejezi majd a kormányzat, ha a kísérlet általános gyakorlattá válik. Százötven idejétmúlt gyógyszert kivontak a forgalomból, hogy újabbakkal, hatásosabbakkal pótolják. Növekszik, a keringési rendszer megbetegedéseit gyógyító orvosságok és a nyugtatók, altatók forgalma. Csakúgy, mint az antibiotikumoké, amelyeket a beteg nyomására ír fel az orvos és nemegyszer többet ártanak, mint használnak. A gyógyhatású szerek ártalmatlanságát és hatásosságát a feltalálónak kell bizonyítani. Adott esetben ehhez a minisztérium segítséget ad, annál is inkább, mert ismeretlen vegyületektől meg kell kímélni a lakosságot. A gyógyhatásúszerek gyártása, forgalomba hozatala a vállalkozók dolga. Az újságírók kérdéseire dr. Medve László miniszter, dr. Hutás Imre államtitkár és dr. Juszt László miniszterhelyettes válaszolt. A Celladamról Hutás Imre kifejtette: ahhoz, hogy gyógyszerré válhasson, minden előírt fázison keresztül kell mennie. Ezt a feltalálók is elismerik. (k. j.) 4c (MTI) A Celladammal kapcsolatos kérdésre válaszolva a tájékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Változatlanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipróbálását megtiltja. (Erről a kérdésről, lapunk ötödik oldalán dr. Eckhardt Sándornak, a szer vizsgálatára felkért akadémiai bizottság elnökének nyilatkozatát adjuk közre.) A népfront bizottsága a jogalkotásról Hogyan nőhet az Országgyűlés szerepe? Éles vita volt tegnap a Hazafias Népfront közjogi bizottságának ülésén, ahol a jogalkotásról szóló törvénytervezetet tárgyalták meg. Elsőnek dr. Schmidt Péter egyetemi tanár abból indult ki: a jogszabályok nálunk is kezdik betölteni azt a funkciójukat, hogy a közhatalom működésével szemben jogi korlátokat jelentenek. Milyen garanciákat nyújt erre a jogforrásrendszer, mennyire határozza meg a jogi normákat és szabhat így valós korlátokat a közvélemény? — ezzel a mércével vizsgálta meg a tervezetet. A mai, túlzottan államigazgatási szintű jogalkotáshoz képest üdvözölte azt a törekvést, hogy az utasítások kikerülnének a jogszabályok köréből, hogy a társadalmi viták szabályozása kicsit nagyobb lehetőséget nyit a társadalom befolyásának erősödésére. Kifogásolta, hogy bár a tervezet megállapítja a kizárólagos törvényhozási tárgyakat, de ez a fontos lépés hatástalanná válik azáltal, hogy változatlanul teljes marad az Elnöki Tanács Országgyűlést helyettesítő jogköre. Nem tartotta jónak, hogy sok a deklaratív norma a javaslatban. Dr. Halmai Gábor egyetemi docens is sürgette azt, hogy az Elnöki Tanács a jogalkotásban ne helyettesíthesse az Országgyűlést, mert ezt sürgősségi szempontok nem indokolják. Feleslegesnek ítélte a jogalkotás több éves előretervezését, s kifogásolta, hogy az Országgyűlésnek a kormányzat állapít meg feladatokat. Nevezetesen azt, hogy miről alkosson törvényt. Szükségesnek nevezte az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának megadását, bizonyos jogszabályok esetében pedig a népszavazás megfontolását. A jogalkotás törvényességének felügyeletét véleménye szerint az Alkotmányjogi Tanács szerepének továbbfejlesztésével kellene megoldani. Az Országgyűlés ügyrendjét — mondta —, nem lehet belső házszabálynak felfogni, ami senki másra nem tartozik, hiszen a választóknak például nem közömbös, milyen jogaik vannak képviselőiknek. Dr. Madarász Tibor sem értett egyet azzal: Magyarországon csaknem teljes a prezídium helyettesítő jogköre. Kifogásolta, hogy keverednek a tervezetben a normatív és az egyedi jogi eszközök. Úgy vélte, hogy ahol nem szükséges, ott a képviseleti szervek feletti állami szupremáciát le kell építeni. Dr. Kukorelli István, a bizottság titkára a tervezet ellentmondásos jellegét annak tudta be, hogy egyszerre kíván megfelelni a tudománynak és a politikának. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmány módosítása nélkül ezt a javaslatot nem helyes az Országgyűlés őszi ülésszaka elé vinni. Dr. Takács Imre egyetemi tanár szerint a kizárólagos törvényhozási tárgyakat az Alkotmányban kellene szabályozni, és általában is több időt kellene adni az Országgyűlés érdemi munkájára. Dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes igyekezett megindokolni a tervezetben szereplő elképzeléseket, hozzátéve, hogy reményük szerint a leendő törvény javítani fog a mai helyzeten. Dr. Halász József, a bizottság elnöke összegzésképpen elmondta, hogy a jogalkotás szabályozásakor nemcsak erről, hanem az országgyűlés szerepéről és a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről is szó van. a . Békemozgalmi mérleg Növekszik az igény a kisközösségi rendezvények iránt (MTI) Kedden ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége az OBT Széchenyi rakparti székházában. A testület — dr. Sztanyik B. László elnök vezetésével — napirendre tűzte a magyar és a nemzetközi békemozgalom közötti együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit, értékelte az idei béke- és barátsági hónap rendezvényei során szerzett tapasztalatokat. Az OBT Elnöksége — Barabás Miklósnak, az Országos Béketanács főtitkárának előterjesztése alapján — most elhatározta: az európai nemzeti békemozgalmakkal folytatott konzultáció után kez- Ülésezett az Országgyűlés ipari bizottsága Főszerepben a vállalat Az ipari miniszter tegnap letette az asztalra az ipar „hároméves tervét”, azaz az ipar 1387— 1990-es évekre szóló szerkezetátalakítási és egyensúlyjavítási feladatait összefoglaló elképzeléseket Szó szerint is és átvitt értelemben is. Szó szerint, mert a képviselők zöld posztós, U alakú tárgyalóbútorán ott fehérlettek a táblázatokkal kiegészített tanulmány füzetei, és átvitt értelemben, mivel ezzel az anyaggal az ipari tárca most a parlamenti bizottság, ősszel pedig — kiegészítve a közben elhangzó javaslatokkal — az Országgyűlés, ha úgy tetszik, a nemzet asztalára helyezi elgondolását a javulás útjáról. Szóbeli kiegészítőjében Kapolyi László miniszter jó néhány megszívlelendő szempontot sorolt fel — közülük ezúttal kettőt emelünk ki. Az egyik: tudomásul kell venni, hogy az ipar szerkezetének átalakítása olyan feladatcsoport, amely nem fér meg az ipar keretein belül. Emellett az is figyelemre méltó alapfeltétele a további tennivalók sikeres elvégzésének, mely szerint a gazdasági élet főszereplője mindenképp a vállalat. A képviselők, akik szokatlanul nagy létszámban vettek részt az ülésen, szemmel láthatóan nehezen tudták magukat tartani Juhász Mihálynak, az ipari bizottság újonnan megválaszolt elnökének kéréséhez, hogy rövid, tömör hozzászólással tegyék meg kiegészítéseiket. Az előterjesztés igen heves vitát váltott ki — természetesen nem azért, mintha bárki is ellenezte volna az ipar előrelendítésének szükségességét Inkább arra figyelmeztettek, hogy az iparon kívüli állami és társadalmi szervek támogató közreműködése nélkül a programban leírtak csupán felvetések maradnak és javulás helyett félmegoldások születnek. (Kócza Imre, Heves megye). Annak is jókora fékező ereje van, hogy a társadalomból érkező hatások az ipart jelenleg eleve védekező pozícióba kényszerítik, így nehezen tud a munkára figyelni. Az sem könynyíti meg a kedvező irányú fejlődést, hogy a vállalatok közgazdasági csoportjai, osztályai többnyire azzal foglalkoznak, hogyan lehet a szabályozók hatásait kivédeni — ahelyett, hogy a termelés gazdaságosságát igyekeznének segíteni (Biró Miklós, Szabolcs- Szatmár megye). Akadt megelégedett megszólaló is, aki örömmel ismert az anyagban korábbi saját javaslataira (Juratovics Aladár, Csorngrád megye). A gazdálkodás számára kedvező környezet kialakítása nagyrészt állami feladat (Dudla József bizottsági titkár, Borsod-Abaúj-Zemplén megye), és az lenne az ipartelepítés is, ám ez utóbbiról kevés szó esik a programban (Vida Miklós, Budapest). Az ország energiafelhasználásával kapcsolatban ritkán kerül szóba, az anyagból pedig ilyen megközelítésben hiányzik a gépjárműpark megújításának szükségessége (Morvay László, Budapest). Persze ez abból is adódhat, hogy a program megvalósításának feltételei több ponton bizonytalanok. Másutt pedig pontosítani kellene: milyen feladatokat végez el a minisztérium, miben nyújt támogatást a vállalatoknak és hol lehet helye a szuverén vállalati döntéseknek. E tekintetben ugyanis szintén bizonytalanság érezhető (Puskás Sándor, Heves megye). Sokat beszélünk mostanában az autóról, de keveset a sofőrről. Pontosabban: arról, hogy kik és hogyan valósítják meg az elképzeléseket (Szabó Kálmán, Budapest). Ez az ipar számára azért is fontos, mert a műszaki pályák vonzereje jelenleg már nem csökken, hanem egyszerűen megszűnt (Sziráki András, Szolnok megye). A hosszan tartó vita — melyben a továbbiak során felszólalt még Mérei Emil Baranya megyei, Gajdos Ferenc budapesti, Gágyor Pál budapesti, Fuló Pál budapesti, Kovács Istvánná budapesti, Kovács László Pest megyei, Lásztity Radomir budapesti, Sasvári József Komárom megyei, Szalai Istvánná Vas megyei képviselő — Juhász Mihály elnöki összegzésével fejeződött be. Közölte: a program további kimunkálásához az ipari bizottság öttagú szerkesztő bizottságot hozott létre, amely a vitában elhangzott véleményeket összegzi. (bognár) Kitüntetések (MTI) Munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta az Elnöki Tanács Varga Dezsőnek, a makói városi pártbizottság volt első titkárának. A kitüntetést kedden, a makói városi pártbizottság ülésén Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Az Elnöki Tanács Sass Gáborné rendőrőrnagynak a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkája elismeréséül az Április Negyedike Érdemrendet adományozta. Az Elnöki Tanács dr. Csinády Lászlónak, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB egészségügyi osztályvezetőjének, eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Medve László egészségügyi miniszter kedden adta át. Kitüntetési ünnepségen emlékeztek meg kedden Semmelweis Ignác születésének évfordulójáról a Munkásőrség Országos Parancsnoksága épületében. Köszöntötték a testületben szolgáló mintegy hatszáz orvost, s kitüntetéseket adtak át a legkiemelkedőbben dolgozóknak. A Munkásőrség országos parancsnoka a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait, az egészségügyi miniszter pedig a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta a munkásőr orvosoknak. A kitüntetéseket Barta Gyula, az országos parancsnok helyettese adta át. I ------ A NAP ----------------------------------Politikus monológ Az öreg, helyi politikus somolyogva magyarázta: „Hajdan azt képzeltem, bekövetkezik majdegyszer a kiteljesedésnek az a pillanata, amikor végre, nyugodt lélekkel, hallgathatok. Azaz, amikor már nem lesz semmi lényeges mondanivalóm — legfönnebb az apróságok, a részletkérdések kiigazításával bajlódom majd. Kopottabb hasonlattal: azt hittem, az ember a politikában is választhat magának hegycsúcsot, melyre, ha igazán kitartó, följut egyszer, és boldogan, nyugodtan körülnézhet. Kifújhatja magát. Megvénültem, és most már tudom, jóformán nincsen is egyéb, csak maga az út. Minden megtett szakasza már magában foglalja a következő szakasz tervét, vágyát, elkerülhetetlenségét. A mérlegelés egyetlen lehetséges elve és mércéje éppen az (és mindössze az, hogy arról a pontról, ameddig eljutottunk, van-e tovább-itt. A kudarc pedig csak az, ha vissza kell fordulni ahhoz, hogy újra elindulhassunk. Tudom, sokszor tévedtem, de sosem voltam rosszhiszemű; olykor elfogott az ingerültség, de sosem éppen ok nélkül; félreismertem embereket, de hát ember vagyok magam is; itt, ahol életem javát leéltem,nem sikerült a tehetséges fiatalok szemében vonzóvá tennem a közéleti pályát — talán azért sem, mert az enyém nem járt különösebb előnyökkel: akad nem egy ember, aki kevesebb felelősséggel és munkával jobban és kllemesebben élt, mint én. De azt hiszem, az útról nem kell visszafordulni, hogy előbbre jussunk. Beismerem, az utópia volt, hogy eljön a beteljesülésnek egy olyan pillanata, amikor már hallgathatok, mert nem lesz mit mondanom. Különben is, a politikában az a legrosszabb, hogy néha akkor is beszélni kell, amikor az embernek nincs mit mondania ...” — dőlit hátra a polgármesteri székben az öreg politikus, és már nem mosolygott. DIURNUS z deményezni fogja, hogy 1988-ban Budapest adjon otthont egy olyan nemzetközi békemozgalmi vitafórumnak, amely a helsinki folyamat további erősítésére lenne hivatott. Az idei béke- és barátsági hónap értékelésekor az elnökség megállapította, hogy a több ezer rendezvényre az elmúlt néhány évhez viszonyítva valamelyest biztatóbb világpolitikai légkörben került sor. A hónap során számos új békeklub alakult; általában elmondható, hogy növekszik a kisközösségekben zajló rendezvények iránti igény. A társadalmi szervek, szervezetek és mozgalmak szívesen veszik és építik be saját programjaikba a békemozgalmi rendezvényeket.