Magyar Nemzet, 1987. július (50. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

Szombat, 1987. július 18. SPORT Eger­szegi Krisztina —­ kiváló Az országos felnőtt úszóbajnok­ság második­ napján a Komjádi uszodában már csúcsoknak is tap­solhattak a nézők. A 13 éves Eger­­szegi Krisztina remek rekorddal nyert a 100 méteres hétúszásban. Győztesek. Férfiak, 50 m pillan­gó: Kálló István (BVSC) 26.27, új országos csúcs, 400 m vegyes: Darnyi Tamás (Ú. Dózsa) 4:26.00, 100 m gyors: Kovács László (Bp. Honvéd) 52.66 új országos csúcs, 200 m hát: Darnyi Tamás (Ú. Dó­zsa) 2:03.25, 4X100 m gyorsváltó: Bp. Honvéd 3:34.93. Nők. 50 m pillangó: Thummerer Ildikó (FTC) 29.55, 200 m mell: Kovács Judit (ProfeC) 2:36.52,­n­j országos felnőtt és ifjúsági csúcs, 200 m gyors: Orosz Andrea (Bp. Spar­tacus) 2:04.99, 100 m hát: Eger­­szegi Krisztina (Bp. Spartacus) 1:03.54, új országos felnőtt és if­júsági csúcs, 4X100 m gyorsváltó: Bp. Spartacus 3:59.94. Magyar Nemzet Zónaközi döntő Szirákon Portisch még nincs otthon Szirák eszményien szép kasté­lyában harmadszor rendezik meg a Hungaroil '87 nemzetközi sakk­viadalt. Ezúttal azonban másod­rendűvé vált a tiszteletdíjak — a pénz — szerepe. A verseny ezút­tal zónaközi döntő is, s az első há­rom helyezett bejut a világbaj­nokjelöltek tiszteletre méltó, szűk táborába. A tétnek megfelelő a hangulat is. A tizennyolc sakkozó elmélyü­l­­ten sétál a folyosókon, vagy bújik el a hatalmas fotelek mélyében. Ha észreveszik őket, kezet ráznak, aláírásokat adnak, de látszik, hogy csak testileg vannak jelen — gondolatban már a számukra oly varázslatos fekete-fehér mezőket járják... Délelőtt tízkor sajtóértekezlet. Florencio Campomanes, a FIDE elnöke tart sajtótájékoztatót. Mint mindig, mosolygós, közvetlen és rendkívül udvarias. Szereti a saj­tóval való találkozásokat — mondja — mert ott mindig ön­magát adhatja. Dicsér -■— nem rendezhették volna ennél méltóbb és szebb környezetben ezt a je­lentős tornát, köszönet érte a ren­dezőknek, s mindenekelőtt a szponzoroknak, akik anyagiakkal hozzájárultak a torna sikeres le­bonyolításához. A kérdésre: milyen a kapcsolat a FIDE és a nemrég alakult Nagy­mesterek Tanácsa között, s mit szól az általuk, jövőre meghirde­tett Grand Prix-sorozathoz, dip­lomatikusan válaszol: — Biztos, hogy ez a versenyfor­ma is népszerűsíti majd a sport­ágat, s új lendületet ad a fejlő­désben. Boldogok lehetnek majd, akik ezeken a viadalokon szere­pelhetnek ... De a FIDE-nek sok­kal nagyobb gondja most a világ­­bajnokság sikeres és eredményes lebonyolítása, a sakkozás elter­jesztése és a megszerettetése a sakkot most tanuló országok­ban ... Beszél arról,­hogy a szövetség is felfigyelt az idők szavára, a vi­lágban végbemenő rohamos fejlő­déshez alkalmazkodnia kell a sakknak is. Felgyorsították a kü­lönböző versenyek ritmusát, há­rom év óta rendeznek egyórás tornákat, s tavaly Dubaiban fel­vetődött a félórás sakktornák gondolata is. Tervezik ilyen vi­lágbajnokságok kiírását is. Biz­tos, hogy a sakk így újabb millió­kat vonzana. A hivatalos sajtóértekezlet után a beszélgetések során megkérde­zem : elképzelhetőnek tartja-e, hogy a nők ebben a sportágban azonos szintre emelkedjenek a férfiakkal? — Miért ne! Hiszen a férfiak­nak nincs különleges agyuk! In­kább az a baj, hogy egyelőre a férfiak világában élünk, amikor ők sok előnyt élveznek... — mondja lehengerlő kedvességgel. — Akkor, a szinte csak férfi­­versenyeken induló nőket miért nem a férfiak között rangsorol­ják? — Hát... először, mert ők is a nők között kezdtek valamikor, egész fiatal korukban ... Más­részt, mert mégis van természetes választódás, a nő ... mégiscsak nő ... S tán, mert ő is érzi a két válasza közti meglehetősen mély szakadékot, vigasztalóan hozzáte­szi: — De ezen még gondolkodni fogunk... Dél, hivatalos megnyitó. Beszé­dek, gyönyörű muzsika, s a kí­vánság: győzzenek a legjobbat! Ezt a FIDE elnöke mondja, s ed­dig egyet is értünk vele. Legfel­jebb gondolatban tesszük hozzá: csak Portisch és Adorján ott le­gyen a legjobbak között! Délután, egy perc múlva há­rom: Flórián Tibor, a verseny egyik főbírója már kezében tart­ja a kis ütőszerszámot. ...öt... négy... három... kettő... egy — gong! Újra villognak a vakuk, kigyulladnak a reflektorok, veze­tők, újságírók igyekeznek meg­nézni legalább az első lépéseket. Szirákon elkezdődött a nagy já­ték, amelynek — reméljük — a vége is olyan kedves és szívme­lengető lesz, mint most a kezde­te... (bajnál)* Az 1. forduló rendkívül kiéle­zett küzdelmeket hozott. Adorján és Portisch rajtja is rosszul sike­rült. Eredmények: Todorcsevics (monacói)—Christiansen (ameri­kai) 0:1, Ljubojevics (jugoszláv— Fleur (angol) 1:0, Milos (brazil)— Marin (román) döntetlen, Benja­min (amerikai)—Adorján 1:0, Szalov (szovjet)—Andersson (svéd) 1:0, Alten (kanadai)— Bouaziz (tunéziai) döntetlen, Nunn (angol)—Velimirovics (ju­goszláv) 1:0, Portisch—Hjartarson (izlandi) döntetlen. A Bel­­javszkij (szovjet)—De la Villa (spanyol) játszmát a szovjet sak­kozó betegsége miatt elhalasztot­ták.A Smederevska Palánkén meg­kezdődött a női sakkvilágbajnoki zónaközi döntő. Mádl Ildikó az 1. fordulóban sötéttel 36 lépés után megadásra késztette a kí­nai Min Csent. XIV. Nyári Universiade f Ágoston ötödik Szekeres Tamás, az MTI kikül­dött munkatársa jelenti. Pénteken délben egymás után két tájékoztatót is tartottak a saj­tóközpontban. Primo Nebiolo, a Nemzetközi Főiskolai Sportszö­vetség (FISU) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) olasz elnöke elmondta, hogy a zágrá­biak nagyszerű munkát végeztek, rendkívül elégedett a rendezés­sel. Nebiolo ezt követően három­napos spliti útjáról számolt be. — Megtekintettem az 1990. évi szabadtéri atlétikai Európa-baj­­nokság helyszínét. A feltételek adottak ahhoz, hogy nagyszerű versenyeket rendezzenek a festői dalmát városban. Az ezt követő tájékoztatón ki­derült: a görögök semmit sem bíznak a véletlenre, már most megkezdték korteshadjáratukat, igyekeznek minél hamarabb, s minél több­­ támogatót találni, hogy megkapják az 1996. évi nyári olimpia rendezési jogát. Délután befejezte szereplését a magyar vízilabda-válogatott Ja­pán ellen 11—5-re nyert, s a 7. lett. A női 3000 m-en Ágoston Zita 5. lett (9:09.16 perc). A TÖKÉLETES KÖZÉRZET Olvasom dr. Kenneth H. Coo­per könyvét a tökéletes közérzet programjáról. A szerző nevét a labdarúgók edzésrendjébe beikta­tott Cooper-féle teszt alapján is­merik a legtöbben: az edzők mé­rik, hogy 12 perc alatt ki mi­lyen távot fut le és ebből von­nak le következtetéseket. Ez a 12 perces futás csupán egy el­lenőrző módszer a sok közül, Cooper jóformán valamennyi mozgásformára, a sportjátékokra is kidolgozott teszteket, mind­egyikükre készített pontértéktáb­lázatot és meghatározta, hogy heti hány pont összegyűjtése szükséges a kellő edzettségi álla­pot eléréséhez, illetve fenntartá­sához. Sőt, most megjelent ter­jedelmes könyvében a jó közér­zet kialakításának más együttha­tóit is elemzi, elsősorban, a táp­lálkozás és az érzelmi egyensúly faktorát. A Medicina kiadó gondozásá­ban megjelent könyv előszavá­ban dr. Apor Péter leírja, hogy a szerző munkái eddig 29 nyel­ven jelentek meg. Kenneth H. Cooper Dallasban megalapította az Aerob Központot, ahol kilenc orvos a világ legmodernebb mű­szerei segítségével foglalkozik a fizikai aktivitás szerteágazó kér­déseivel. A sportklinika egy 23 hektáros parkban épült, benne sportpályák, csarnokok, kondicio­náló termek, ötszáz dollár elle­nében bárki helyet kaphat négy napra a vendégházban, s részt vehet a klinika programjában; felmérik a fizikai teljesítőképes­­ségét, vizsgálják az egészségét fenyegető rizikófaktorokat, s aztán egyénre szabott edzésprog­ramot, táplálkozási előírásokat adnak ki a vizsgált személyek­nek. Vajha nálunk is lenne ilyen intézmény! — gondoltam a könyv olvasása közben. Igaz, az 500 dollár, a huszonvalahány ezer forint kissé sok lenne a jó­ból, de talán magyar pénztár­cákra is szabni lehetne a ha­sonló vizsgálódásokat és tanács­adásokat. Különféle gmk-k kellő bevétel ellenében már eddig is próbálkoztak kondicionálással, az edzettségi állapot javításával, — nem is végzik haszontalanul a dolgukat — de természetesen komplex vizsgálatok elvégzésére, az egészségi állapot alapos fel­mérésére nincs módjuk, holott az életmódra vonatkozó tanácso­kat orvosi kontrollnak kellene megelőznie. Csakhogy ehhez mű­szerekre és specialistákra, kórhá­zi háttérre lenne szükség. Más ügyben jártam dr. Jákó Péternél, a Sportkórház kondi­cionáló osztályának osztályvezető főorvosánál és meglepetésemre csak úgy mellékesen újságolta, hogy osztályuk már a közeli na­pokban megkezdi szakrendelését, kimondottan a lakosság részére. Külön rendelőt szereltek fel, ahol hétfőn, szerdán, pénteken 12—2 és 15—17 óra között fogadják a jelentkezőket. Nem ötszáz dol­lárért, hanem ingyen. Először is úgynevezett „rizikó­profilt" állítanak fel, kérdőíves adatfelvétel segítségével. Egyet­len stencilezett lapon mindössze az igen-t és a nem-et kell alá­húzni. Az orvosokat az érdekli például, hogy a jelentkező köz­vetlen hozzátartozó közül volt-e valakinek cukorbetegsége, magas vérnyomása, előfordult-e köztük szívbetegség okozta hirtelen ha­lál. Szerepel az íven dohányzás­ra, alkoholra, testsúlyra, általá­nos körülményekre vonatkozó kérdés is. A feleletekből az orvos megállapítja, mennyire fenyegeti az illetőt a szívkoszorúér megbe­tegedés, az infarktus. Amennyiben a kérdőív két vagy több rizikó­­faktor létezésére utal (például el­hízás + szívhalál a családban, vagy dohányzás + mozgáshiány), akkor külön vizsgálatokat írnak elő. Ha valaki 35 évesen vagy ennél idősebb korban kívánja el­kezdeni a sportolást, még külön terheléses EKG-t is készítenek róla. A jelentkezőkkel hat orvos fog­lalkozik majd mindaannyiuknak belgyógyász és sportorvosi szak­vizsgájuk van. Ők a kérdőívek, illetve a vizsgálatok alapján, az életkort, az általános egészségi állapotot és a fizikai aktivitást figyelembe véve, tíz csoportba sorolják a sportolni­­kívánókat. Az „A” csoporthoz tartoznak az aktív versenyzők, a „J”-be azok, akik számára nem ajánlatos a mozgás. Mintegy húsz betegség esetében — például kezeletlen magas vérnyomásnál, vagy az infarktust követő 12 hétben — lé­tezik sportolási tilalom. A többi csoport tagjai számára az orvosok nemcsak egyszerűen mozgásformákat javasolnak, ha­nem a csoportbesorolás szerint előírják a szükséges mozgás­­mennyiséget, sőt az intenzitást is. Minden jelentkező megkapja a Cooper-féle pontérték táblázatot. Ahhoz, hogy valaki fittnek érez­hesse magát, legalább heti 30 pontot kell összegyűjtenie. Hogy ez miből tevődik össze? Nyolc ki­lométeres gyalogtúra egy óra tíz perc alatt 10 pontot hoz, 600 mé­­ter leúszása 15 perc alatt öt pon­tot, 3,2 km lefutása 16 perc alatt fizet. Mindenfajta mozgásformá­nak van pontértéke, s ezek ösz­­szegezése adja a szükséges meny­­nyiséget. Természetesen nem mindegy, hogy milyen a mozgás intenzitá­sa. A mérhető sportágakban a szintidő megszabja a terhelés nagyságát, de például teniszezni lehet szinte egyhelyben állva is. A sportolás viszont csak akkor éri el a célját, ha megfelelő a terhelés, ha a mozgás kellően felgyorsítja a szívverést. Hogy milyen magasra kell szöknie a­ pulzusszámnak, azt egyszerű szá­mítás mutatja meg: 220-ból le kell vonni az évek számát és máris adott a megengedett a fel­ső határ. Sportolás közben álta­lában a maximális terhelés 60— 80 százaléka az egészséges, s a pulzusszámnak is ennek megfele­lően kell alakulnia. Egy ötven­éves ember számára tehát a felső határ percenként 170-es ritmus (220—50), ennek 60—80 százaléka 102—136, tehát egy egészséges,­­ötvenéves ember sportolása ak­kor éri el a kellő intenzitást, ha közben a szív 102—136-ot ver percenként. Tudom, így leírva és magya­­rázgatva kissé nehézkesnek tet­szik az ügy, de az orvosok a sze­mélyes beszélgetésekkor nagyon világosan el tudják magyarázni, mi a teendő. Lényeges viszont, hogy — ha már van ilyen lehe­tőség — aki sportolni akar, keresse föl a szakrendelést. Egy­re többen ébrendnek rá a moz­gás szükségességére, de kevesen vannak tisztában azzal, mit kel­lene és mit szabad tennie. Nem igaz, hogy a mi körülményeink között nincs mód sportolásra; minden városban és településen megtalálható valamifajta lehető­ség. De a mit, a hogyant és a mennyit ne az egyén döntse el, nagyon is ajánlatos meghallgatni az orvos tanácsát, szükség ese­tén részt venni a különféle vizs­gálatokon. Mert a sportolás akár árthat is. Látni például kocogó­­kat a benzingőzzel fertőzött ut­cákon, a szaporábbá váló légzés révén jóval több káros anyag jut a szervezetbe, mint egyébként. Avagy előfordulhat, hogy nem kellően egészséges ember ellen­őrzés nélkül­ kezd sportolni, azok a hírek, amelyek kocogók halá­láról érkeznek, mindannyiszor előzetes szívbetegségre vezethe­tők vissza. Orvosi ellenőrzés mellett több­nyire sportolhat az is, akinek egészségügyi panaszai vannak, aki bizonyos betegségben szen­ved. Sőt, ajánlható is lehet a mozgás. Ilyen esetekben azon­ban még fontosabb az orvosi kontroll. Szüksége van sportolás­ra például még a cukorbetegnek is. Ha inzulinkezelés alatt áll, akkor a mozgásterhelés miatt kevesebb inzulin bevitelére van szükség. De ezt nem a beteg, ha­nem az orvos döntse el! Kérdeztem Jákó főorvost, va­jon a fizikai munka, a házimun­ka mennyiben helyettesítheti a sportmozgást, vajon a kubiko­­lásért avagy a nagytakarításért járnak-e Cooper-féle pontok. Hát igen is, meg n­em is. A kubiko­­lás vitathatatlanul nagyterhelésű mozgástevékenység s mégis — bármennyire furcsán hangzik — igényel másfajta mozgásformát is. A kubikolás és bármilyen más kemény fizikai munka egyolda­lúan terheli a testet A verseny­ző, ha csak saját sportága moz­gásanyagával foglalkozna, nem jutna semmire, mert bizonyos izomcsoportjai nem fejlődnének, nem működne harmonikusan az izom- és izületi rendszer. Per­sze, a kubikolás, vagy pedig az inkább végzett kerti munka, az ásás, kapálás, favágás, kézi fű­nyírás stb. az egészséges, hasz­nos mozgásfajták közé tartozik, de még rendszeres, folyamatos végzésük sem pótolja a sokolda­lú sportolást. És a házimunka? Van köztük, amelyik nagyon is igénybe veszi a szervezetet Egy órás ablaktisz­títás megfelel egyórás gyaloglás­nak — csak hogy nem jellemző, hogy a háziaszony heti több al­kalommal is egy-egy órán át pu­colja az ablakot. A nehéz házi­munka egészségügyi szempontból csak akkor hasznos, ha hosszabb időn át folyamatosan végzik. Csakhogy a háziasszony, avagy férjáram a rendelkezésére álló kis idő alatt mos (géppel), mo­sogat takarít porszívózik, s csi­nál még sok mindent. Biztos, hogy jócskán elfárad, de csak a lakás rendjét teremti meg, az egészsége érdekében nem tesz so­kat. A prevenciónak, a betegségek megelőzésének nem ez az eszkö­ze. Hanem a józan táplálkozás, a nyugodt életmód és a sok moz­gás, amelynek módszereit bárki megismerheti majd a Sportkór­ház szakrendelésén. Zsolt Róbert Az angol második ligában szereplő Leeds United szeretné leszerződteti­ Diego Maradónát. A klubnak sok pénzre lenne szüksége. A Napoli 1984- ben 7,5 millió dollárért vásárolta meg Maradoná. Jelenlegi értéke több, mint 10 millió. Az el­nök semmit sem tud mondani Pénteki számunkban közöltük, hogy Oleg Biohint, a Dinamo Kijev válogatott labdarúgóját mégsem szerződteti az Újpesti Dózsa. A kiváló csatár szerint, hogy miért nem, azt a budapesti egyesület vezetőitől kellene meg­kérdezni. Csütörtök délután nem tudtunk beszélni Hólya István­nal, a klub elnökével, mert sza­badságon volt." Elértük viszont dr. Rajna Károly szakosztályel­nököt, aki készségesen — mint a tegnapi lapban megjelent — el­mondta: „Az egész Blohin ügyet... — elég zártan kezelve a dolgot — a­­club elnöke Hólya István tartotta kezében, s erről semmilyen tájékoztató­t nem adott...” A szakosztályelnök ar­ra kért bennünket, hogy mivel másnap találkozik az elnökkel hívjuk fel újra, s akkor egészen bizonyosan mindent megtudunk a szerződés elmaradásáról. Péntek­ délelőtt tárcsáztuk a megadott számot. Dr. Rajna át­adta a kagylót az elnöknek aki azonban elszomorított bennün­ket. Közölte ugyanis: „Ebben az ügyben nem tudok semmit sem mondani. Ezt nyugodtan írják le!” Leírtuk, csak sajnos ezzel mi sem — s ami a nagyobb baj —, az Olvasók semmit nem tudtak meg. Tájékoztatás 1987 ... (6. b. p.) Rajt a világbajnokságon Lausanne-ban péntek reggel a férfi­­zör egyéni versennyel meg­kezdődött a 33. vívóvilágbajnok­­ság. Erre a számra 114 sportolót neveztek, az első fordulót 24 csoportban bonyolították le. A magyarok jól kezdtek, valameny­­nyien továbbjutottak. A követke­ző kanyarban Szelei István esett ki, majd a harmadik rész után Busa István kényszerült búcsúz­ni. Szombaton a legjobb 32 kö­zött tehát Érsek Zsolt, Goltai Ró­bert és Szekeres Pál folytathatja a küzdelmet. Csepecz marad Dorogon Az MLSZ Átigazolási Bizottság pénteki ülésén — többek között — megegyezett a Vasas és az V. Dózsa. Így a kétszeres váloga­tott Kakas László kapus 900 ezer forintért Angyalföldről Újpestre kerül. A 36 éves Csepecz Dorog­ról mégsem igazol az MTK-VM- hez. Aouita Világcsúcsa A párizsi nemzetközi viadalon a marokkói Said Aouita a 2000 m-es síkfutásban 4:50.81 percre javította Steve Cram 1985-ben Budapesten elért 4:51.39-es világ­csúcsát. 400 m-es gáton Moses az utolsó előtti akadálynál hibá­zott, így tíz év alatt másodszor kapott ki. Első a szenegáli Dia­na. KIÁLLÍTÁSOK ADY emlékmúzeum Iv., veres Pál­­né u. 4—4.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 4.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szent­endrei út 11­.). BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 14.). (Ny: K, Cs, II—19-ig, Szó, V. 11—IS-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók Béla életútja — A Magyar Posta bélyegei Bartók Bé­láról. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér­­): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkor­ Buda kirá­lyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Fejezetek a képes­levelezőlap történetéből IV. 1920— 1929. — Zsigmond és kora a művé­szetben 1297—1437 (idősz. kiáll.). evangélikus országos múzeum (V., Deák F. tér 4.). Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi már­tírok emlékezete. FURDOMÚZEUM (in.: Flórián tér). GUL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.). HADTÖRTÉN­ETI MÚZEUM (L. Tóth A. sétány 40.). A magyarországi feu­dalizmus korának hadtörténeti emlé­kei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Ma­gyar Monarchia és az első világhábo­rú — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Ma­gyarország a két világháború között és a második világháborúban — Ha­zánk felszabadítása — A Néphadse­reg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiad.) — A Magyar Néphadsereg egyenru­hái 1949—1949 — Magyar képzőmű­vészek rajzai az első világháború­ról (Időzz, kiáll.) (Ny: 9—17-ig, V: 10—19-ig, H. zárva!). HERKULES VILLA (II., Meggyfa u. 19—21.). (Ny. H. kiv. 19—14-ig, Szó, V: 10—19-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MUZEUM (VI., Népköz- TÁRSASÁG Útja 102.): India és Hát­­só-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (Idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.). Művészet és mester­ség (áll. kiád.) — Kárász Judit fo­tóm. kiáll. — A meisseni porcelán­­múzeum emlékkiáll (Idősz. kiád.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny. K. kiv. 10—17-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 2.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (in., Fő tér 1.). „Hommage a Kassák” — Kassák Lajos Irodalmi és képzőmű­vészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (xm., Visegrádi u. 19.). (Ny: V. kiv. 10—17-ig.). KISCELLI MUZEUM (in.: KISCell Út 109.). Az „Arany Oroszlán"-patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Bútorok a múzeum gyűjteményéből 1790—1994 — Pest-budai városképek a XIX. sz.­­ból — A faenzai kerámia hatszáz éve (Idősz. kiád.). KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAKÁZ (I., Tán­csics u. 24.). (Ny: H. kiv. 10—14-ig. Szó, V: 10-14-19. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., vá­rosligeti krt. 11.). LAKÁSMÚZEUM (vn., Fő tér 4.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. kiv. 14—19- ig. Szó, V: 10—19-ig.). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 39.). (Ny: H—P-ig 12 —17-ig, Szó: 0—13-ig. V. zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.). Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiád.) (Ny: V, H. kiv. ll—17-. ig­). . _____ MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­D­.CEGLÁTOIPARI MUZEUM (L. For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (ál. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története (áll. kiáll.) — Mesterség, művészed Ipar. (Idősz. kiáll.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B. C, D ép.): Magyaror­szági művészet a XI—XX. sz.-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1990—1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat (áll. kiád.) — Kassák-emlék kiáll. — Fa-tornyok, fatemplomok Erdélyben. — Atila (Bíró Attila 1931—1947) kiáll. nyit. 21-én). (idősz. kiád.) — A hó­nap műtárgya: Dósa Géza: Kettős arckép, 1971. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VHI., Múzeum krt. 14—14.). Magyarország története az őskortól a honfoglalá­sig — Magyarország története a hon­foglalástól 1849-ig — Magyar koro­názási jelvények (ál. klád.) — Öt­vösművészet a XVI—XVII. sz.-ban — Százötven éves a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (idősz. klád.). MÁTYAS-TEMPLOM (L. Szenthárom­ság tér): Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad vár): A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erő­gép története — Vadászat és vadgaz­dálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (ál. ki­áll.) — A Magyar Mezőgazdaság diákszemmel c. kiáll. (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V: 10—19-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics u. 7.): A zeneélet és a hang­szeres kultúra emlékei Magyarorszá­gon (áll. kiáll.) — Bartók műhelyé­ben (Idősz. kiáll) (Ny: K. kiv. 10— 10-ig, K: 14—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XxI., Csókász P. u. 9—11.): Euró­pai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVII. sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (Idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a ci­vilizációkig (áll. kiáll) — Népművé­szet, hagyományok, újítások — Könyvtárunk nemzetközi kapcsola­tai — Rajnai népi kerámiák — Ma­gyar népi kerámiák (Idősz. kiálL). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XQ. Városmajor u. 49 B). Nyugat-emlék­­kiáLL. (áll. kiáll.) — Karinthy Fri­­gyes-emlékkiáll. (Idősz. kiálL) (Ny. H. kiv. 14—19-ig. Szó: V: 14—18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (TIL, Fő tér 1.). Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer, Tó­biás Simon kádármester műhelye — Uj szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny: H. kiv. 14—19-ig. Szó, V: 10-19-19. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): „Éj­ bás­­tyák sora romlott". A felvilágosodás korának szellemi kincsei és ritka­ságai (Ny. V. kir. 10—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II. Bem J. u. 20.). PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási át­­kiál. (A Közleke­dési Múzeum kiállítása). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V­, Károlyi M. u. 14.): Petőfi és kora kiálL — Jókai Mór relkviál — Dé­­ry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiálL — Móricz Zsig­­mond-kláU. — József Attila-kláU. — Gábor Andor-emlékszoba (áll. kláU.) — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi­­emlékszobák nyitva tartása: K—P- ig: 10—14-ig. Szó, V: 14—19-ig). — A múzeum kiadványaiból III. klálL — A Kner család és az Irodalom (Idősz. klád.). POSTAMÚZEUM (VL. Népköztársaság útja 3.). Posta- és távközléstörténeti klálL SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM a., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (álL kiáll.) — Éremművészet és medicina a 99 éves Borsos Miklós életművéből (Idősz. kiál.) (Ny. fél 11-19-19. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősük tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll — Antik kiáll. — A XX. sz. művészete (ál. kiáll.) — Bélyegképek; grafikai ki­álL — A Modern Gyűjtemény új szerzeményei (idősz. kiálL) — A hó­nap mű­tárgya: Francesco Rustico Salome. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiálatásai a Nemzeti Múzeum épü­letében : vill.. Múzeum krt. 14—14.). Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (ál. kláU.) — A Katey-üstö­­kös nyomában (idősz. kláU.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő-hurkolóipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (ál. klál.) (Ny: 9—10-ig, ünnepnap: 9— 13- ig). VASARELY MÚZEUM (Zichy-kastély, III., Korvin Ottó tér). * BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (ül.: Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (ül.: Lajos u. 199.). Pátzay Pál álI. kiáll. — Szel­et Béla kláU. BUDAPEST KIÁLLÍTOTEREM (V., Szabadsajtó út 9.): Kamenyeczky István szobrász kiáll. (nyit: 21-én). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTE­REM: Csorba Tibor festő klálL (zár: 29-én). DUNA GALÉRIA: Marton Magda gra­fikus klál. ERNST MUZEUM: Sierkiewicz Róbert képzőművész kláU. — Pólya Zoltán festő klál. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM: Matkocsik András fotóklálL MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XL, Ménesi út 69.). (Ny. K, Sze, Cs: 19— 19-ig). MŰCSARNOK (Hősök tere): (Zárva!). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Spangher Ferenc szobrász klálL — Ágh Arkella Lajos klálL (zár: 26-án). STUDIO GALÉRIA: Hantos Károly szobrász kláU. (zár: 10-én). — Rácz­­molnár Sándor grafikus kláU. (nyit: 22-én). VIGADÓ GALÉRIA: Kalmár János szobrász kiáll. (zár: 19-én) — Vörös Rozála festőm. kláU. (zár: 10-én) — Vogel Eric Jelmeztervező kláU. (nyit: 14- én). A múzeumok és kiá­ltótermek általá­ban 10—19 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük ! 13 — Tárlatvezetések és múzeumi elő­adások vasárnap. Gótikus táblaké­pek és faszobrok a XIV—XV. század­ban, fél 10-kor. Későgótikus szárnyas­­oltárok a trónteremben, du. 3-kor a Nemzeti Galériában. — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai, fél 11 és du. 4-kor; Budapest két évezrede. 12 és du. fél 3-kor a Bu­dapesti Történeti Múzeumban. — A Reneszánsz Harsona Együttes ad koncertet július 19-én, vasárnap de. 11 órakor a Néprajzi Múzeumban. — Pályázatot hirdet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügye­lőség a SZOT-tal és az Országos Talál­mányi Hivatallal egyetértésben a dol­gozó ember védelmét, a biztonságos munkakörülményeket, a technikát elő­segítő munkavédelmi újításokra, s az újítások gyors megvalósításában köz­reműködő újítási előadók számára. A pályázat beküldési határideje 1997. de­cember 31. A részletes pályázati fel­hívás és a Jelentkezési lap besze­rezhető az OMMF Munkavédelmi In­formációs Központnál: 1379. Bp. 79. PL 49., telefon: 429-339, 210-429. Vidé­ken pedig a megyei munkavédelmi felügyelőségeknél.

Next