Magyar Nemzet, 1987. július (50. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
Szombat, 1987. július 18. SPORT Egerszegi Krisztina — kiváló Az országos felnőtt úszóbajnokság második napján a Komjádi uszodában már csúcsoknak is tapsolhattak a nézők. A 13 éves Egerszegi Krisztina remek rekorddal nyert a 100 méteres hétúszásban. Győztesek. Férfiak, 50 m pillangó: Kálló István (BVSC) 26.27, új országos csúcs, 400 m vegyes: Darnyi Tamás (Ú. Dózsa) 4:26.00, 100 m gyors: Kovács László (Bp. Honvéd) 52.66 új országos csúcs, 200 m hát: Darnyi Tamás (Ú. Dózsa) 2:03.25, 4X100 m gyorsváltó: Bp. Honvéd 3:34.93. Nők. 50 m pillangó: Thummerer Ildikó (FTC) 29.55, 200 m mell: Kovács Judit (ProfeC) 2:36.52,nj országos felnőtt és ifjúsági csúcs, 200 m gyors: Orosz Andrea (Bp. Spartacus) 2:04.99, 100 m hát: Egerszegi Krisztina (Bp. Spartacus) 1:03.54, új országos felnőtt és ifjúsági csúcs, 4X100 m gyorsváltó: Bp. Spartacus 3:59.94. Magyar Nemzet Zónaközi döntő Szirákon Portisch még nincs otthon Szirák eszményien szép kastélyában harmadszor rendezik meg a Hungaroil '87 nemzetközi sakkviadalt. Ezúttal azonban másodrendűvé vált a tiszteletdíjak — a pénz — szerepe. A verseny ezúttal zónaközi döntő is, s az első három helyezett bejut a világbajnokjelöltek tiszteletre méltó, szűk táborába. A tétnek megfelelő a hangulat is. A tizennyolc sakkozó elmélyülten sétál a folyosókon, vagy bújik el a hatalmas fotelek mélyében. Ha észreveszik őket, kezet ráznak, aláírásokat adnak, de látszik, hogy csak testileg vannak jelen — gondolatban már a számukra oly varázslatos fekete-fehér mezőket járják... Délelőtt tízkor sajtóértekezlet. Florencio Campomanes, a FIDE elnöke tart sajtótájékoztatót. Mint mindig, mosolygós, közvetlen és rendkívül udvarias. Szereti a sajtóval való találkozásokat — mondja — mert ott mindig önmagát adhatja. Dicsér -■— nem rendezhették volna ennél méltóbb és szebb környezetben ezt a jelentős tornát, köszönet érte a rendezőknek, s mindenekelőtt a szponzoroknak, akik anyagiakkal hozzájárultak a torna sikeres lebonyolításához. A kérdésre: milyen a kapcsolat a FIDE és a nemrég alakult Nagymesterek Tanácsa között, s mit szól az általuk, jövőre meghirdetett Grand Prix-sorozathoz, diplomatikusan válaszol: — Biztos, hogy ez a versenyforma is népszerűsíti majd a sportágat, s új lendületet ad a fejlődésben. Boldogok lehetnek majd, akik ezeken a viadalokon szerepelhetnek ... De a FIDE-nek sokkal nagyobb gondja most a világbajnokság sikeres és eredményes lebonyolítása, a sakkozás elterjesztése és a megszerettetése a sakkot most tanuló országokban ... Beszél arról,hogy a szövetség is felfigyelt az idők szavára, a világban végbemenő rohamos fejlődéshez alkalmazkodnia kell a sakknak is. Felgyorsították a különböző versenyek ritmusát, három év óta rendeznek egyórás tornákat, s tavaly Dubaiban felvetődött a félórás sakktornák gondolata is. Tervezik ilyen világbajnokságok kiírását is. Biztos, hogy a sakk így újabb milliókat vonzana. A hivatalos sajtóértekezlet után a beszélgetések során megkérdezem : elképzelhetőnek tartja-e, hogy a nők ebben a sportágban azonos szintre emelkedjenek a férfiakkal? — Miért ne! Hiszen a férfiaknak nincs különleges agyuk! Inkább az a baj, hogy egyelőre a férfiak világában élünk, amikor ők sok előnyt élveznek... — mondja lehengerlő kedvességgel. — Akkor, a szinte csak férfiversenyeken induló nőket miért nem a férfiak között rangsorolják? — Hát... először, mert ők is a nők között kezdtek valamikor, egész fiatal korukban ... Másrészt, mert mégis van természetes választódás, a nő ... mégiscsak nő ... S tán, mert ő is érzi a két válasza közti meglehetősen mély szakadékot, vigasztalóan hozzáteszi: — De ezen még gondolkodni fogunk... Dél, hivatalos megnyitó. Beszédek, gyönyörű muzsika, s a kívánság: győzzenek a legjobbat! Ezt a FIDE elnöke mondja, s eddig egyet is értünk vele. Legfeljebb gondolatban tesszük hozzá: csak Portisch és Adorján ott legyen a legjobbak között! Délután, egy perc múlva három: Flórián Tibor, a verseny egyik főbírója már kezében tartja a kis ütőszerszámot. ...öt... négy... három... kettő... egy — gong! Újra villognak a vakuk, kigyulladnak a reflektorok, vezetők, újságírók igyekeznek megnézni legalább az első lépéseket. Szirákon elkezdődött a nagy játék, amelynek — reméljük — a vége is olyan kedves és szívmelengető lesz, mint most a kezdete... (bajnál)* Az 1. forduló rendkívül kiélezett küzdelmeket hozott. Adorján és Portisch rajtja is rosszul sikerült. Eredmények: Todorcsevics (monacói)—Christiansen (amerikai) 0:1, Ljubojevics (jugoszláv— Fleur (angol) 1:0, Milos (brazil)— Marin (román) döntetlen, Benjamin (amerikai)—Adorján 1:0, Szalov (szovjet)—Andersson (svéd) 1:0, Alten (kanadai)— Bouaziz (tunéziai) döntetlen, Nunn (angol)—Velimirovics (jugoszláv) 1:0, Portisch—Hjartarson (izlandi) döntetlen. A Beljavszkij (szovjet)—De la Villa (spanyol) játszmát a szovjet sakkozó betegsége miatt elhalasztották.A Smederevska Palánkén megkezdődött a női sakkvilágbajnoki zónaközi döntő. Mádl Ildikó az 1. fordulóban sötéttel 36 lépés után megadásra késztette a kínai Min Csent. XIV. Nyári Universiade f Ágoston ötödik Szekeres Tamás, az MTI kiküldött munkatársa jelenti. Pénteken délben egymás után két tájékoztatót is tartottak a sajtóközpontban. Primo Nebiolo, a Nemzetközi Főiskolai Sportszövetség (FISU) és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) olasz elnöke elmondta, hogy a zágrábiak nagyszerű munkát végeztek, rendkívül elégedett a rendezéssel. Nebiolo ezt követően háromnapos spliti útjáról számolt be. — Megtekintettem az 1990. évi szabadtéri atlétikai Európa-bajnokság helyszínét. A feltételek adottak ahhoz, hogy nagyszerű versenyeket rendezzenek a festői dalmát városban. Az ezt követő tájékoztatón kiderült: a görögök semmit sem bíznak a véletlenre, már most megkezdték korteshadjáratukat, igyekeznek minél hamarabb, s minél több támogatót találni, hogy megkapják az 1996. évi nyári olimpia rendezési jogát. Délután befejezte szereplését a magyar vízilabda-válogatott Japán ellen 11—5-re nyert, s a 7. lett. A női 3000 m-en Ágoston Zita 5. lett (9:09.16 perc). A TÖKÉLETES KÖZÉRZET Olvasom dr. Kenneth H. Cooper könyvét a tökéletes közérzet programjáról. A szerző nevét a labdarúgók edzésrendjébe beiktatott Cooper-féle teszt alapján ismerik a legtöbben: az edzők mérik, hogy 12 perc alatt ki milyen távot fut le és ebből vonnak le következtetéseket. Ez a 12 perces futás csupán egy ellenőrző módszer a sok közül, Cooper jóformán valamennyi mozgásformára, a sportjátékokra is kidolgozott teszteket, mindegyikükre készített pontértéktáblázatot és meghatározta, hogy heti hány pont összegyűjtése szükséges a kellő edzettségi állapot eléréséhez, illetve fenntartásához. Sőt, most megjelent terjedelmes könyvében a jó közérzet kialakításának más együtthatóit is elemzi, elsősorban, a táplálkozás és az érzelmi egyensúly faktorát. A Medicina kiadó gondozásában megjelent könyv előszavában dr. Apor Péter leírja, hogy a szerző munkái eddig 29 nyelven jelentek meg. Kenneth H. Cooper Dallasban megalapította az Aerob Központot, ahol kilenc orvos a világ legmodernebb műszerei segítségével foglalkozik a fizikai aktivitás szerteágazó kérdéseivel. A sportklinika egy 23 hektáros parkban épült, benne sportpályák, csarnokok, kondicionáló termek, ötszáz dollár ellenében bárki helyet kaphat négy napra a vendégházban, s részt vehet a klinika programjában; felmérik a fizikai teljesítőképességét, vizsgálják az egészségét fenyegető rizikófaktorokat, s aztán egyénre szabott edzésprogramot, táplálkozási előírásokat adnak ki a vizsgált személyeknek. Vajha nálunk is lenne ilyen intézmény! — gondoltam a könyv olvasása közben. Igaz, az 500 dollár, a huszonvalahány ezer forint kissé sok lenne a jóból, de talán magyar pénztárcákra is szabni lehetne a hasonló vizsgálódásokat és tanácsadásokat. Különféle gmk-k kellő bevétel ellenében már eddig is próbálkoztak kondicionálással, az edzettségi állapot javításával, — nem is végzik haszontalanul a dolgukat — de természetesen komplex vizsgálatok elvégzésére, az egészségi állapot alapos felmérésére nincs módjuk, holott az életmódra vonatkozó tanácsokat orvosi kontrollnak kellene megelőznie. Csakhogy ehhez műszerekre és specialistákra, kórházi háttérre lenne szükség. Más ügyben jártam dr. Jákó Péternél, a Sportkórház kondicionáló osztályának osztályvezető főorvosánál és meglepetésemre csak úgy mellékesen újságolta, hogy osztályuk már a közeli napokban megkezdi szakrendelését, kimondottan a lakosság részére. Külön rendelőt szereltek fel, ahol hétfőn, szerdán, pénteken 12—2 és 15—17 óra között fogadják a jelentkezőket. Nem ötszáz dollárért, hanem ingyen. Először is úgynevezett „rizikóprofilt" állítanak fel, kérdőíves adatfelvétel segítségével. Egyetlen stencilezett lapon mindössze az igen-t és a nem-et kell aláhúzni. Az orvosokat az érdekli például, hogy a jelentkező közvetlen hozzátartozó közül volt-e valakinek cukorbetegsége, magas vérnyomása, előfordult-e köztük szívbetegség okozta hirtelen halál. Szerepel az íven dohányzásra, alkoholra, testsúlyra, általános körülményekre vonatkozó kérdés is. A feleletekből az orvos megállapítja, mennyire fenyegeti az illetőt a szívkoszorúér megbetegedés, az infarktus. Amennyiben a kérdőív két vagy több rizikófaktor létezésére utal (például elhízás + szívhalál a családban, vagy dohányzás + mozgáshiány), akkor külön vizsgálatokat írnak elő. Ha valaki 35 évesen vagy ennél idősebb korban kívánja elkezdeni a sportolást, még külön terheléses EKG-t is készítenek róla. A jelentkezőkkel hat orvos foglalkozik majd mindaannyiuknak belgyógyász és sportorvosi szakvizsgájuk van. Ők a kérdőívek, illetve a vizsgálatok alapján, az életkort, az általános egészségi állapotot és a fizikai aktivitást figyelembe véve, tíz csoportba sorolják a sportolnikívánókat. Az „A” csoporthoz tartoznak az aktív versenyzők, a „J”-be azok, akik számára nem ajánlatos a mozgás. Mintegy húsz betegség esetében — például kezeletlen magas vérnyomásnál, vagy az infarktust követő 12 hétben — létezik sportolási tilalom. A többi csoport tagjai számára az orvosok nemcsak egyszerűen mozgásformákat javasolnak, hanem a csoportbesorolás szerint előírják a szükséges mozgásmennyiséget, sőt az intenzitást is. Minden jelentkező megkapja a Cooper-féle pontérték táblázatot. Ahhoz, hogy valaki fittnek érezhesse magát, legalább heti 30 pontot kell összegyűjtenie. Hogy ez miből tevődik össze? Nyolc kilométeres gyalogtúra egy óra tíz perc alatt 10 pontot hoz, 600 méter leúszása 15 perc alatt öt pontot, 3,2 km lefutása 16 perc alatt fizet. Mindenfajta mozgásformának van pontértéke, s ezek öszszegezése adja a szükséges menynyiséget. Természetesen nem mindegy, hogy milyen a mozgás intenzitása. A mérhető sportágakban a szintidő megszabja a terhelés nagyságát, de például teniszezni lehet szinte egyhelyben állva is. A sportolás viszont csak akkor éri el a célját, ha megfelelő a terhelés, ha a mozgás kellően felgyorsítja a szívverést. Hogy milyen magasra kell szöknie a pulzusszámnak, azt egyszerű számítás mutatja meg: 220-ból le kell vonni az évek számát és máris adott a megengedett a felső határ. Sportolás közben általában a maximális terhelés 60— 80 százaléka az egészséges, s a pulzusszámnak is ennek megfelelően kell alakulnia. Egy ötvenéves ember számára tehát a felső határ percenként 170-es ritmus (220—50), ennek 60—80 százaléka 102—136, tehát egy egészséges,ötvenéves ember sportolása akkor éri el a kellő intenzitást, ha közben a szív 102—136-ot ver percenként. Tudom, így leírva és magyarázgatva kissé nehézkesnek tetszik az ügy, de az orvosok a személyes beszélgetésekkor nagyon világosan el tudják magyarázni, mi a teendő. Lényeges viszont, hogy — ha már van ilyen lehetőség — aki sportolni akar, keresse föl a szakrendelést. Egyre többen ébrendnek rá a mozgás szükségességére, de kevesen vannak tisztában azzal, mit kellene és mit szabad tennie. Nem igaz, hogy a mi körülményeink között nincs mód sportolásra; minden városban és településen megtalálható valamifajta lehetőség. De a mit, a hogyant és a mennyit ne az egyén döntse el, nagyon is ajánlatos meghallgatni az orvos tanácsát, szükség esetén részt venni a különféle vizsgálatokon. Mert a sportolás akár árthat is. Látni például kocogókat a benzingőzzel fertőzött utcákon, a szaporábbá váló légzés révén jóval több káros anyag jut a szervezetbe, mint egyébként. Avagy előfordulhat, hogy nem kellően egészséges ember ellenőrzés nélkül kezd sportolni, azok a hírek, amelyek kocogók haláláról érkeznek, mindannyiszor előzetes szívbetegségre vezethetők vissza. Orvosi ellenőrzés mellett többnyire sportolhat az is, akinek egészségügyi panaszai vannak, aki bizonyos betegségben szenved. Sőt, ajánlható is lehet a mozgás. Ilyen esetekben azonban még fontosabb az orvosi kontroll. Szüksége van sportolásra például még a cukorbetegnek is. Ha inzulinkezelés alatt áll, akkor a mozgásterhelés miatt kevesebb inzulin bevitelére van szükség. De ezt nem a beteg, hanem az orvos döntse el! Kérdeztem Jákó főorvost, vajon a fizikai munka, a házimunka mennyiben helyettesítheti a sportmozgást, vajon a kubikolásért avagy a nagytakarításért járnak-e Cooper-féle pontok. Hát igen is, meg nem is. A kubikolás vitathatatlanul nagyterhelésű mozgástevékenység s mégis — bármennyire furcsán hangzik — igényel másfajta mozgásformát is. A kubikolás és bármilyen más kemény fizikai munka egyoldalúan terheli a testet A versenyző, ha csak saját sportága mozgásanyagával foglalkozna, nem jutna semmire, mert bizonyos izomcsoportjai nem fejlődnének, nem működne harmonikusan az izom- és izületi rendszer. Persze, a kubikolás, vagy pedig az inkább végzett kerti munka, az ásás, kapálás, favágás, kézi fűnyírás stb. az egészséges, hasznos mozgásfajták közé tartozik, de még rendszeres, folyamatos végzésük sem pótolja a sokoldalú sportolást. És a házimunka? Van köztük, amelyik nagyon is igénybe veszi a szervezetet Egy órás ablaktisztítás megfelel egyórás gyaloglásnak — csak hogy nem jellemző, hogy a háziaszony heti több alkalommal is egy-egy órán át pucolja az ablakot. A nehéz házimunka egészségügyi szempontból csak akkor hasznos, ha hosszabb időn át folyamatosan végzik. Csakhogy a háziasszony, avagy férjáram a rendelkezésére álló kis idő alatt mos (géppel), mosogat takarít porszívózik, s csinál még sok mindent. Biztos, hogy jócskán elfárad, de csak a lakás rendjét teremti meg, az egészsége érdekében nem tesz sokat. A prevenciónak, a betegségek megelőzésének nem ez az eszköze. Hanem a józan táplálkozás, a nyugodt életmód és a sok mozgás, amelynek módszereit bárki megismerheti majd a Sportkórház szakrendelésén. Zsolt Róbert Az angol második ligában szereplő Leeds United szeretné leszerződteti Diego Maradónát. A klubnak sok pénzre lenne szüksége. A Napoli 1984- ben 7,5 millió dollárért vásárolta meg Maradoná. Jelenlegi értéke több, mint 10 millió. Az elnök semmit sem tud mondani Pénteki számunkban közöltük, hogy Oleg Biohint, a Dinamo Kijev válogatott labdarúgóját mégsem szerződteti az Újpesti Dózsa. A kiváló csatár szerint, hogy miért nem, azt a budapesti egyesület vezetőitől kellene megkérdezni. Csütörtök délután nem tudtunk beszélni Hólya Istvánnal, a klub elnökével, mert szabadságon volt." Elértük viszont dr. Rajna Károly szakosztályelnököt, aki készségesen — mint a tegnapi lapban megjelent — elmondta: „Az egész Blohin ügyet... — elég zártan kezelve a dolgot — aclub elnöke Hólya István tartotta kezében, s erről semmilyen tájékoztatót nem adott...” A szakosztályelnök arra kért bennünket, hogy mivel másnap találkozik az elnökkel hívjuk fel újra, s akkor egészen bizonyosan mindent megtudunk a szerződés elmaradásáról. Péntek délelőtt tárcsáztuk a megadott számot. Dr. Rajna átadta a kagylót az elnöknek aki azonban elszomorított bennünket. Közölte ugyanis: „Ebben az ügyben nem tudok semmit sem mondani. Ezt nyugodtan írják le!” Leírtuk, csak sajnos ezzel mi sem — s ami a nagyobb baj —, az Olvasók semmit nem tudtak meg. Tájékoztatás 1987 ... (6. b. p.) Rajt a világbajnokságon Lausanne-ban péntek reggel a férfizör egyéni versennyel megkezdődött a 33. vívóvilágbajnokság. Erre a számra 114 sportolót neveztek, az első fordulót 24 csoportban bonyolították le. A magyarok jól kezdtek, valamenynyien továbbjutottak. A következő kanyarban Szelei István esett ki, majd a harmadik rész után Busa István kényszerült búcsúzni. Szombaton a legjobb 32 között tehát Érsek Zsolt, Goltai Róbert és Szekeres Pál folytathatja a küzdelmet. Csepecz marad Dorogon Az MLSZ Átigazolási Bizottság pénteki ülésén — többek között — megegyezett a Vasas és az V. Dózsa. Így a kétszeres válogatott Kakas László kapus 900 ezer forintért Angyalföldről Újpestre kerül. A 36 éves Csepecz Dorogról mégsem igazol az MTK-VM- hez. Aouita Világcsúcsa A párizsi nemzetközi viadalon a marokkói Said Aouita a 2000 m-es síkfutásban 4:50.81 percre javította Steve Cram 1985-ben Budapesten elért 4:51.39-es világcsúcsát. 400 m-es gáton Moses az utolsó előtti akadálynál hibázott, így tíz év alatt másodszor kapott ki. Első a szenegáli Diana. KIÁLLÍTÁSOK ADY emlékmúzeum Iv., veres Pálné u. 4—4.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 4.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szentendrei út 11.). BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 14.). (Ny: K, Cs, II—19-ig, Szó, V. 11—IS-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók Béla életútja — A Magyar Posta bélyegei Bartók Béláról. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkor Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Fejezetek a képeslevelezőlap történetéből IV. 1920— 1929. — Zsigmond és kora a művészetben 1297—1437 (idősz. kiáll.). evangélikus országos múzeum (V., Deák F. tér 4.). Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi mártírok emlékezete. FURDOMÚZEUM (in.: Flórián tér). GUL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.). HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Tóth A. sétány 40.). A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A Néphadsereg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiad.) — A Magyar Néphadsereg egyenruhái 1949—1949 — Magyar képzőművészek rajzai az első világháborúról (Időzz, kiáll.) (Ny: 9—17-ig, V: 10—19-ig, H. zárva!). HERKULES VILLA (II., Meggyfa u. 19—21.). (Ny. H. kiv. 19—14-ig, Szó, V: 10—19-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MUZEUM (VI., Népköz- TÁRSASÁG Útja 102.): India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (Idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—37.). Művészet és mesterség (áll. kiád.) — Kárász Judit fotóm. kiáll. — A meisseni porcelánmúzeum emlékkiáll (Idősz. kiád.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny. K. kiv. 10—17-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 2.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (in., Fő tér 1.). „Hommage a Kassák” — Kassák Lajos Irodalmi és képzőművészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (xm., Visegrádi u. 19.). (Ny: V. kiv. 10—17-ig.). KISCELLI MUZEUM (in.: KISCell Út 109.). Az „Arany Oroszlán"-patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Bútorok a múzeum gyűjteményéből 1790—1994 — Pest-budai városképek a XIX. sz.ból — A faenzai kerámia hatszáz éve (Idősz. kiád.). KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAKÁZ (I., Táncsics u. 24.). (Ny: H. kiv. 10—14-ig. Szó, V: 10-14-19. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., városligeti krt. 11.). LAKÁSMÚZEUM (vn., Fő tér 4.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. kiv. 14—19- ig. Szó, V: 10—19-ig.). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 39.). (Ny: H—P-ig 12 —17-ig, Szó: 0—13-ig. V. zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.). Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiád.) (Ny: V, H. kiv. ll—17-. ig). . _____ MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEND.CEGLÁTOIPARI MUZEUM (L. Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (ál. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története (áll. kiáll.) — Mesterség, művészed Ipar. (Idősz. kiáll.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota B. C, D ép.): Magyarországi művészet a XI—XX. sz.-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1990—1800-ig — Későgótikus szárnyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat (áll. kiád.) — Kassák-emlék kiáll. — Fa-tornyok, fatemplomok Erdélyben. — Atila (Bíró Attila 1931—1947) kiáll. nyit. 21-én). (idősz. kiád.) — A hónap műtárgya: Dósa Géza: Kettős arckép, 1971. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VHI., Múzeum krt. 14—14.). Magyarország története az őskortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (ál. klád.) — Ötvösművészet a XVI—XVII. sz.-ban — Százötven éves a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (idősz. klád.). MÁTYAS-TEMPLOM (L. Szentháromság tér): Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (ál. kiáll.) — A Magyar Mezőgazdaság diákszemmel c. kiáll. (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V: 10—19-ig). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók műhelyében (Idősz. kiáll) (Ny: K. kiv. 10— 10-ig, K: 14—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XxI., Csókász P. u. 9—11.): Európai bútorok a XV—XVII. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVII. sz.ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (Idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll) — Népművészet, hagyományok, újítások — Könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai — Rajnai népi kerámiák — Magyar népi kerámiák (Idősz. kiálL). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XQ. Városmajor u. 49 B). Nyugat-emlékkiáLL. (áll. kiáll.) — Karinthy Frigyes-emlékkiáll. (Idősz. kiálL) (Ny. H. kiv. 14—19-ig. Szó: V: 14—18-ig). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (TIL, Fő tér 1.). Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer, Tóbiás Simon kádármester műhelye — Uj szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny: H. kiv. 14—19-ig. Szó, V: 10-19-19. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.): „Éj bástyák sora romlott". A felvilágosodás korának szellemi kincsei és ritkaságai (Ny. V. kir. 10—18-ig). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II. Bem J. u. 20.). PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási átkiál. (A Közlekedési Múzeum kiállítása). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V, Károlyi M. u. 14.): Petőfi és kora kiálL — Jókai Mór relkviál — Déry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiálL — Móricz Zsigmond-kláU. — József Attila-kláU. — Gábor Andor-emlékszoba (áll. kláU.) — Károlyi-emlékszobák (a Károlyiemlékszobák nyitva tartása: K—P- ig: 10—14-ig. Szó, V: 14—19-ig). — A múzeum kiadványaiból III. klálL — A Kner család és az Irodalom (Idősz. klád.). POSTAMÚZEUM (VL. Népköztársaság útja 3.). Posta- és távközléstörténeti klálL SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM a., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (álL kiáll.) — Éremművészet és medicina a 99 éves Borsos Miklós életművéből (Idősz. kiál.) (Ny. fél 11-19-19. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősük tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll — Antik kiáll. — A XX. sz. művészete (ál. kiáll.) — Bélyegképek; grafikai kiálL — A Modern Gyűjtemény új szerzeményei (idősz. kiálL) — A hónap műtárgya: Francesco Rustico Salome. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiálatásai a Nemzeti Múzeum épületében : vill.. Múzeum krt. 14—14.). Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (ál. kláU.) — A Katey-üstökös nyomában (idősz. kláU.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő-hurkolóipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (ál. klál.) (Ny: 9—10-ig, ünnepnap: 9— 13- ig). VASARELY MÚZEUM (Zichy-kastély, III., Korvin Ottó tér). * BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (ül.: Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (ül.: Lajos u. 199.). Pátzay Pál álI. kiáll. — Szelet Béla kláU. BUDAPEST KIÁLLÍTOTEREM (V., Szabadsajtó út 9.): Kamenyeczky István szobrász kiáll. (nyit: 21-én). DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTOTEREM: Csorba Tibor festő klálL (zár: 29-én). DUNA GALÉRIA: Marton Magda grafikus klál. ERNST MUZEUM: Sierkiewicz Róbert képzőművész kláU. — Pólya Zoltán festő klál. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTEREM: Matkocsik András fotóklálL MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XL, Ménesi út 69.). (Ny. K, Sze, Cs: 19— 19-ig). MŰCSARNOK (Hősök tere): (Zárva!). ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Spangher Ferenc szobrász klálL — Ágh Arkella Lajos klálL (zár: 26-án). STUDIO GALÉRIA: Hantos Károly szobrász kláU. (zár: 10-én). — Ráczmolnár Sándor grafikus kláU. (nyit: 22-én). VIGADÓ GALÉRIA: Kalmár János szobrász kiáll. (zár: 19-én) — Vörös Rozála festőm. kláU. (zár: 10-én) — Vogel Eric Jelmeztervező kláU. (nyit: 14- én). A múzeumok és kiáltótermek általában 10—19 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük ! 13 — Tárlatvezetések és múzeumi előadások vasárnap. Gótikus táblaképek és faszobrok a XIV—XV. században, fél 10-kor. Későgótikus szárnyasoltárok a trónteremben, du. 3-kor a Nemzeti Galériában. — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai, fél 11 és du. 4-kor; Budapest két évezrede. 12 és du. fél 3-kor a Budapesti Történeti Múzeumban. — A Reneszánsz Harsona Együttes ad koncertet július 19-én, vasárnap de. 11 órakor a Néprajzi Múzeumban. — Pályázatot hirdet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség a SZOT-tal és az Országos Találmányi Hivatallal egyetértésben a dolgozó ember védelmét, a biztonságos munkakörülményeket, a technikát elősegítő munkavédelmi újításokra, s az újítások gyors megvalósításában közreműködő újítási előadók számára. A pályázat beküldési határideje 1997. december 31. A részletes pályázati felhívás és a Jelentkezési lap beszerezhető az OMMF Munkavédelmi Információs Központnál: 1379. Bp. 79. PL 49., telefon: 429-339, 210-429. Vidéken pedig a megyei munkavédelmi felügyelőségeknél.