Magyar Nemzet, 1987. augusztus (50. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

Szombat, 1987. augusztus 1. Mi legyen fa mezőgazdasággal ? Csak a termelés bővítése vihet előre A mezőgazdaság, az élelmiszer­­ipar, a fagazdaság 1988—90-es munkaprogramjáról, a szőlőültet­vények téli károsodásáról, vala­mint a nyári aszály és viharok okozta veszteségekről tájékoztat­ta tegnap a MÉM-ben az újság­írókat Villányi Miklós, az agrár­tárca államtitkára. Elöljáróban leszögezte: az élelmiszer-gazdaság jövőjét taglaló dokumentum egyelőre csak tervezet, amit már számos szakmai fórum górcső alá vett, s mielőtt a Parlament elé kerülne, mint a készülő kormány­­program része, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is véle­ményezni fogja. Vajon a kialakult, számunkra nem éppen kedvező világpiaci helyzetben mi legyen a magyar mezőgazdaság sorsa: stagnáljon, dinamikusan gyarapodjon, vagy fejlődjön­ vissza? -- tette föl­ a szónokinak tetsző kérdést az ál­­lam­titkár. Az elmúlt időszak„dis­­putái”azt bizonyították, hogy a különféle szakmai körökben is megoszlanak a vélemények, e kérdést tekintve. — A tárca álláspontja viszont egyértelmű — mondta ezek után az államtitkár. — Magyarorszá­gon olyan sajátos körülmények vannak, ahonnét nem vezet elő­re más út, mint az ágazat to­vábbi fejlesztése. Miért? Azért, mert még a belső piac sem telí­tett, itt is többet el lehet ad­ni, annak ellenére, hogy a mező­­gazdasági termelés 70 százaléka idehaza fogy el. A szocialista or­szágokba irányuló kivitel is nö­velhető, a KGST-államokban van igény a magyar árukra. Hasonló mondható el a tőkés országokra is, s bármily meglepő, a dolláros export mennyisége is növelhető még. A jelenlegi elképzelés sze­rint a teljes agrárexport évi nyolc százalékkal, a konvertibilis elszá­molású kivitel egyenlegét pedig — 1990-ig — 50 százalékkal kel­lene emelni. Ezeket az előirány­zatokat nem lesz könnyű telje­síteni, ám ha az ágazat csak en­nél kisebb terhet venne a vállá­ra, valószínűleg mérsékeltebben részesülne a műszaki-technikai megújulást szolgáló­­ forrásokból is, ami nem kívánatos. A termelésen belül továbbra is meghatározó lesz a gabona- és a hústermelés, ugyanakkor bővíte­ni kell a szerényebb mennyiséget adó, kézimunka-igényes, de gaz­daságos, jól eladható termékek előállítását. Az ipari, a szolgál­tató, a kereskedelmi tevékenysé­get a mezőgazdasági termelés nö­vekedését meghatározó mérték­ben kell az elkövetkező években bővíteni, továbbra is elsőbbséget kell élveznie az élelmiszeripari fejlesztéseknek. Arra a kérdés­re, hogy a szükséges beruházáso­kat miből fogják a téeszek, élel­miszeripari vállalatok megvalósí­tani, Villányi Miklós négy fő for­rást említett. E fejlesztéseket szolgálják a világbanki hitelek, nem szűnik meg a jövőben sem az élelmiszeripar állami támoga­tása, az új pénzintézetek is nyúj­tanak majd hitelt a jövedelme­zőnek ígérkező vállalkozásokhoz. De­­— tette hozzá — a beruházá­sok legfőbb motorjának a vállala­ti saját erőnek kell lennie. Az új­ adórendszerrel — ha­ beveze­tésre kerül — emelkedhet az üze­mek jövedelemszerző képessége is; a jövőben bizonyára meg­szűnik az a helyzet, amikor a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése messze elmarad a termeléshez nélkülözhetetlen ipa­ri eszközök, anyagok árnöveke­désétől. Persze, a rugalmasabb agrárárak alkalmazása számos mezőgazdasági termék fogyasztói árának emelkedésével is együtt jár majd. A minisztérium becslése sze­rint a szőlőágazatot az elmúlt télen mintegy hétmilliárd forin­tos veszteség érte. Az idén 2,8 millió hektoliteres bortermelésre lehet számítani, ez fele az ez év­re tervezett mennyiségnek, ezért korlátozzák a borexportot. Az ültetvények rendbehozatalának, új tőkék telepítésének megköny­­nyítésére, illetve a válságos anya­gi helyzetbe került üzemek gond­jainak enyhítésére különféle kor­mányzati intézkedések születtek és láttak napvilágot. A júliusi tartós kánikula — ugyancsak durva becslés alapján — mintegy hét-nyolc milliárd fo­rintot vett, vesz ki az üzemek zsebéből, a jég és vihar okozta kár is meghaladja a másfél mil­liárd forintot. K. L I. A húzóágazatok kihasználatlansága miatt korai a munkanélküliség veszélyéről beszélni (MTI) Az ipar szerkezetátalakí­tásának rövid-­­ és hosszú távú elképzeléseiről, a szelektív ipar­­fejlesztés cselekvési programjá­ról tájékoztatta az újságírókat pénteken Kapolyi László ipari miniszter a Parlamentben, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatala által rendezett sajtótájé­­koztatón. A miniszter elöljáróban el­mondta, hogy­ a VII. ötéves terv­ben eddig két alkalommal kerül­tek a kormány elé az iparpoliti­ka közép- és hosszabb távú fel­adatait összegző elképzelések. Az Országgyűlés az őszi ülésszakon számoltatta volna be a minisz­tert az ipar helyzetéről, ám erre a napirendre — miután szeptem­berben a Minisztertanács stabili­zációs munkaprogramjáról dönte­nek a képviselők — várhatóan a következő ülésszakon kerül sor. Mivel az ipar döntő szerepet ját­­­szik a társadalmi-gazdasági ki­bontakozás programjának végre­hajtásában, így a kormány szep­temberben Országgyűlés elé ke­rülő munkaprogramjának mel­lékleteként tárják a képviselők elé az iparpolitikai elképzelése­ket. A szerkezetátalakítási prog­ram vaskos anyagát egyébként a közelmúltban számos szakmai, érdekképviseleti, tudományos fó­rum megvitatta. Autonóm munkacsoportok Kapolyi László a sajtótájékoz­tatón mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy a program rend­szerszemléletű, s az ipari szerke­zetátalakítás igényét, feladatait, hatását a társadalmi környezet­tel összhangban vizsgálja. Kü­lönbséget tesz távlati és napi cé­lok között, hiszen a feldolgozó­­ipar túlsúlyba kerülését — 70 százalékos arányát — csak a ki­lencvenes évek második felére, végére lehet elérni. Magyar Nemzet A kormány munkatervének mellékleteként az Országgűlés elé terjesztik az iparfejlesztési elképzeléseket Nyolc százalékkal kellene növelni az­ agrárexportot KÖZÉLETI HÍREK Németh Károly, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki rész­vétét Joaquim Alberto Chissanó­­nak, a Mozambiki Népi Köztár­saság elnökének, a fegyveres ban­diták által Homoine járási szék­helyen júliusban elkövetett vé­rengzés kapcsán. Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Pierre Aubert-nek, a Svájci Államszövetség elnöké­nek Svájc nemzeti ünnepe, az Államszövetség megalakulásának évfordulója alkalmából. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége, élén Petrovszki Ist­vánnal, a KB tagjával, a KB párt- és tömegszervezetek osz­tálya vezetőjével , a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására — jú­lius 27—30. között Lengyelország­ban tartózkodott. A delegációt fogadta Kazimierz Cypryniak, a LEMP KB titkára, aki tájékozta­tást adott a lengyel testvérpárt előtt álló időszerű feladatok tel­jesítéséről. A magyar küldöttség tanulmányozta a lengyelországi önkormányzati szervek és tömeg­szervezetek tevékenységét, a LEMP vezető szerepének érvé­nyesülését a társadalmi-gazda­sági megújulás időszakában. A belső piacépítésnél a jövőben növelni szeretnék a differenciá­lást. Különösen azokból a cikkek­ből igyekeznék bővíteni a kíná­latot, amelyeket a lakosság a háztartásokban használ. Kis fo­gyasztású tévékészülék, hűtőgép, személygépkocsi nélkül nem vár­ható el, hogy az állampolgárok jobban takarékoskodjanak. Már­pedig az energiafelhasználás nö­vekedését évek óta a lakossági kommunális fogyasztás adja. Kapolyi László a főmunkaidő rangjának helyreállítását célzó törekvésekkel kapcsolatban el­mondta: nem szeretnék korlátoz­ni, visszaszorítani a belső vállal­kozásokat. Éppen ellenkezőleg, az a cél, hogy — mivel a teljesít­ményeket főmunkaidőben kell növelni — a vgm-k munkája job­ban kapcsolódjék a napi tevé­kenységhez, jelenjen meg egy olyan új belső vállalkozási forma, amely egyúttal a reformfolyamat helyi továbbvitelének is garan­ciája. Erről a kérdésről a minisz­térium illetékesei sokat konzul-­ táltak az ágazati szakszervezetek­kel, s egyetértésüket bírják. Kü­lönösen az úgynevezett autonóm munkacsoportok elterjesztését tartják indokoltnak. Ezek a kis­közösségek a technológián belüli technikai adottságok figyelembe­vételével maguk határozzák meg létszámukat. Szó van arról is, hogy a szocialista brigádok ver­senyvállalásait is közelítsék az ilyen jellegű vállalkozási mun­kákhoz. A minisztérium javasla­ta szerint a vgmk-ban kifizetett keresetek 40 százalékát vinnék át a főmunkaidőben végzett munka honorálására. Több kis-és középvállalatot A miniszter kitért a vállalati tanácsok működésére is, hangsú­lyozva, hogy fontos feladat a rö­vid- és hosszú távú érdek időn­kénti ellentétének feloldása. A munkaerő-helyzettel kapcsolat­ban felhívta a figyelmet arra: itt is rendszerszemléletre van szük­ség, az ipar struktúráját és az iparban foglalkoztatott munka­erő szerkezetét egységesen kell vizsgálni. — I­orai a munkanélküliség ve­szélyéről beszélni — hangsúlyoz­ta —, hiszen a húzóágazatok ma 30—50 százalékos kapacitás-ki­használatlansággal­­ dolgoznak. Egyelőre jó ideig helyi problé­­­ma marad — bár a közvélemény az ilyen jelenségekre nagy fi­gyelemmel reagál —, ha néhány­­száz embert nem tudnak tovább szakmájában foglalkoztatni. Min­den ilyen esetben körültekintően, emberségesen kell eljárni, nem feledhető azonban a nagyobb csa­lád, az „ipari család” érdeke sem. Feltűnő, hogy az „iparszere­tet”, a ragaszkodás ott jelenik meg először, ahol valamit meg akarunk szüntetni, és nem ott, ahol látványosak a sikerek. Úgy érzem — mondotta Kapolyi Lász­ló —, a munkanélküliség problé­mája helyett inkább a képzés, az átképzés, a továbbképzés, egy­általán az oktatás átalakításának, szerepének növelésével kell szá­mot vetnünk. Tá­rgyalások a Suzukiról A miniszter végezetül hangsú­lyozta: az iparirányítás támogat­ja a közép- és kisvállalatok szá­mának növelését, s ez nem jelen­ti a nagyüzemek munkájának le­becsülését. Szükség van viszont arra, hogy minél több, rugalma­san változtatni képes gyártóegy­ségünk legyen. Ezért az iparve­zetés támogatja az ésszerű de­centralizációt is, miközben növel­ni szeretnék a holdingszerűen, részvénytársasági formában együttműködő vállalatok körét. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elmondta, hogy a gépko­csi-összeszerelés ügyében válla­latközi tárgyalások folynak a Su­zuki céggel. Hozzátette: a magyar ipar termékeiből a japán autóba beépített hányad nem érné el a tíz százalékot, éppen ezért szüksé­ges a már­­említett ipari háttér létrehozása. A szovjet ZAZ tí­­­pusból szeptemberben érkezik hazánkba az első öt mintapél­dány, itt bizonyos részegység­­gyártásról és évi 50 ezer darab gépkocsi összeszereléséről van szó. Bulgária hasonló feltételek­kel vesz részt az együttműködés­ben, a Szovjetunióban pedig évi 150 ezer darab ZAZ készül majd. Diplomaátadás a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (MTI) A Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémián tanul­mányaikat sikeresen befejező magyar és külföldi tisztek pén­teken ünnepélyes keretek között vették át diplomáikat. Az aka­démián rendezett ünnepségen hozzátartozóik jelenlétében is­mertették velük az államvizsga bizottság döntését, majd dr. Si­mon Sándor vezérőrnagy, az in­tézmény parancsnoka átadta a többéves tanulmányi munkát ta­núsító akadémiai oklevelet. A diplomaátadó ünnepséget követően a Magyar Néphadsereg művelődési házában Mórocz La­jos altábornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár köszön­tötte azokat a tiszteket, akik ki­emelkedő tanulmányi eredmény­nyel fejezték be az akadémiát. Közülük többeket kitüntetésben, előléptetésben részesítettek. Az ünnepségen részt vett Varga Péter, az­ MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Ri­­bánszki Róbert, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, valamint a fegyveres erők és testületek tábornoki karának több tagja. Jelen volt Fedor Krivda hadseregtábornok, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főparancs­nokának magyarországi képvise­lője, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­ságának több vezető beosztású tábornoka. Narkománia, AIDS, szexualitás Művészeti és pszichológiai napok Szegeden A szegediek már megszokták, hogy július utolsó napjaiban a fiataloké a város, reggeltől estig minden program az ifjúsági­ na­pok jegyében zajlik. Zenészek­ből, különböző szórakoztató prog­ramokból idén sincs hiány, mégis egy új, címében is szo­katlan rendezvény kavarta fel a több mint két évtizedes múltra visszatekintő ifjúsági műsor­­kavalkád megszokott rendjét. A meghívókon az áll: Művészeti és pszichológiai napok, időpont: jú­lius 31.—augusztus 2. A rende­zők pedig a József Attila Tudo­mányegyetem és a KISZ Köz­ponti Bizottsága. De mindezek­nél fontosabbak a témák, hi­szen hazánkban először invitál­ják ilyen jellegű beszélgetésre az ifjúságot narkománia, AIDS, egészségnevelés ügyben. A szakmai program péntek dél­után nyilvános társadalmi fó­rummal indult. A szexuális és egészségügyi nevelésről, a fiatal­kori párkapcsolatokról beszéltek neves előadók. Szombaton dél­előtt a narkománia elleni küz­delem esélyeiről és­ lehetőségei­ről vitatkozhatnak az érdeklődők az egyetem aulájában. Az előadók között találunk olyan neves ven­déget is, mint Marek Kotansky, aki a lengyelországi kábítószer­­ellenes küzdelem atyja. E nap délutánján egy újabb fórumon az AIDS-téma szerepel. A rendezők jól tudták, a nyári meleg, az egész várost átfogó színes programok idején nem lehet tanácskozást egy előadó­teremhez kötni. Ezért állították fel a város központjában az úgy­nevezett drogsátort, ahol beszél­gethetnek az érdeklődők többek között az Ellenzem című lengyel film alkotóival. (Ezt a művet egyébként be is mutatják az if­júsági napok programjaihoz kap­csolódva). Külön érdemes szólni a drogtanácsadásról és az ifjú­sági lelki segélyszolgálatról, amely szintén a város egyik központi terén működik, s az egész or­szágból hívható telefonon (62 12-140). Reméljük a szakemberek nem maradnak kérdések nélkül, mint ahogy abban is bíznak a szer­vezők, hogy a művészeti és pszichológiai­ napok kiállításai, az amatőr színházi előadások jó néhány fiatalt elcsábítanak a könnyűzenei koncertekről. Né­hány cím a kínálatból: Segítsetek, hogy segíthessünk címet viseli a narkomániaellenes ifjúsági rajz­és plakátkiállítás. Narkománia, AIDS, párkapcsolatok témában nonstop filmvetítés zajlik az if­júsági klubban. Paul Almássy fotóművész pedig Bejártam az egész világot címmel ajánlja tár­latát. Végül pedig a leglátványosabb­nak, s remélhetőleg leghatáso­sabbnak ígérkező programról: szombat délután az ifjúsági­ na­pok „főutcáján" a Tisza-part bel­városi szakaszán élő láncot alkot­nak a fesztiválra érkező fiatalok­­, így tiltakozva a narkománia ellen. (Báty) Főszerepben a spekulánsok Országszerte magasak a zöldség- és gyümölcsárak (MTI) A késői kitavaszodás, a hűvös idő és a szinte átmenet nél­kül bekövetkezett perzselő forró­ság miatt az idén alaposan meg­késett a kertészeti termékek nyári főidénye. Az átlagoshoz képest mindenütt körülbelül két héttel később élnek a nagy tömegben termesztett, s ezért olcsóbb sza­badföldi növények. Az eddig piac­ra került paradicsom, paprika és egyéb zöldségfélék nagy többsé­gét még fólia alatt termesztették, ennek megfelelő volt a kínálatuk és természetesen az áruk is. Lényegében általánosítható az a — Bács-Kiskun megyei — ta­pasztalat, hogy a kevés és rend­kívül egyenetlen felhozatal tág teret adott a spekulánsoknak, a mozgékony árfelhajtóknak, akik, ha kellett, házhoz mentek és men­nek az eladnivalóért. Ilyen kö­rülmények között nem csoda, ha egy olyan fontos termelési kör­zet központi eladóhelyén, mint a kecskeméti nagybani piac, néha több a vevő, mint az eladó. Az áru ugyanis be sem jut a piacra. A Zöldért-válla­la­tok, mint több vezetőjük elmondta, erőfeszíté­seik ellenére sem tudják betölte­ni árszabályozó szerepüket: nem mindig bírják a versenyt a ma­gánkereskedelemmel, amelynek nagyon gyakran a termelők is partnereik abban, hogy a lehető legmagasabban tartsák az árakat. A zöldségfélék piacán, a szán­tóföldiek most már gyorsuló érése miatt a szakemberek szerint ha­marosan lényeges árcsökkenés várható. A gyümölcsforgalom és a gyümölcsárak alakulása azon­ban nem ígér lényeges változást. Az időszak legfontosabb gyümöl­csének, az őszibaracknak körül­belül 40 százalékát megtermelő szatymazi tájkörzetet például csaknem 100 százalékos fagykár sújtotta. Tavaly ilyenkor már na­ponta 20—25 vagonnyit szedtek ezen a vidéken ebből a közked­velt, illatos gyümölcsből, az idén legfeljebb ugyanennyi mázsát A piac, az ellátás egyik főpró­bája az idén is a Balaton partján zajlott le, s zajlik ezekben a na­pokban is. A kínálat természete­sen az adott árakon, de mennyi­ségben és minőségben egyaránt jobb, mint a korábbi években. Időnként kísérletek történtek az árak letörésére is, ezek azonban mindeddig nem voltak eredmé­nyesek. A Siófoki Városi Tanács az őstermelőknek lehetőséget adott arra, hogy ne csak a piacon, hanem közterületeken is kirak­hassák áruikat. A kezdeti tapasz­talatok nem túl biztatóak: bár sokan éltek a lehetőséggel, ők is a kialakult magas szabadpiaci árakhoz alkalmazkodnak. A tó északi partján — az adott árakon — ugyancsak jónak mond­ható az ellátás. Az áruközvetítők árfelhajtó szerepét ott is az ős­termelők közvetlen árusításának elősegítésével próbálják csökken­teni. A Veszprém Megyei Tanács kereskedelmi osztálya ötven olyan helyet jelölt ki, ahol az ősterme­lők helypénz nélkül is árusíthat­ják portékáikat. Az ország egyik fontos ipari központjának, Győrnek a piaca az ország legolcsóbbjai közé tarto­zott július végén. S ez nyilván­való összefüggésben van azzal, hogy a felhozatal mintegy 60 százaléka a város közvetlen kör­zetéből származik. Az ország egyik legfontosabb ipari központjában, Miskolcon, az utóbbi hetekben figyelmet ér­demlő változás történt: azóta nem itt van az ország legdrágább zöldségpiaca. Különféle intézke­dések hatására a délre fekvő zöldségtermő tájak őstermelői valósággal megszállták a Búza téri nagypiacot, s növekvő kíná­latukkal letörték az ügyeskedők árait. A városi tanács illetékes szervei egyrészt alaposan meg­könnyítették az őstermelők áru­sítási feltételeit, másrészt meg­szigorították a viszonteladók el­lenőrzését, felelősségre vonását. Keményen fellépnek a piac sza­bályainak megsértőivel, az árdrá­gítókkal, a lánckereskedőkkel szemben. " nemzetközi tudományos műhely Debrecenben (MTI) Augusztus 3-án három­napos nemzetközi tudományos műhely kezdi meg munkáját Debrecenben, az MTA Atommag­­kutató Intézetében. A műhely kí­sérő rendezvénye a világ legje­lentősebb elektron- és atomi üt­közésekkel foglalkozó konferen­ciájának, amit az idén Brighton­­ban, Angliában rendeznek meg. Harmad ízben ad helyet Debre­cen ilyen jellegű találkozónak, de a műhely most először emelke­dett az említett nagy konferencia hivatalos kísérő rendezvényének rangjára, és először támogatja a találkozót az Európai Fizikai Tár­sulat is. A találkozón 15 ország tudósai vesznek részt. Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács dr. Lipkovits Károlynak, az MSZMP KB Politikai Főiskolája rektor­helyettesének — eredményes munkássága elismeréséül, nyug­állományba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarországért­­ Érdemrendet adományozta. A ki- s tüntetést pénteken Lakatos Ernő,­­ az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője ad­ta át. Jelen volt Szabó József, a Politikai Főiskola rektora. Az Elnöki Tanács Bajkai Ist­ván rendőr-alezredest, a Belügy­minisztériumban végzett eredmé­nyes munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkal­mából Április Negyedike Érdem­renddel tüntette ki. ----- A NAP ----------------------------------­Kicsi krimi Lujzi néni soha életében a légynek sem ártott, mégis csak a vérgőzös krimiket szereti, a lehető legbonyolultabb, legkegyetlenebb kéj- és rablógyilkosságokat. Freud ide vagy oda, én mégsem hiszem, hogy Lujzi néni az elfojtott szadizmusát éli ki, avagy alvilági szakképesítésre törek­szik. Ördög tudja, hogy az ő szelíd lelkének miért pont a borzalom kell. Vannak, akiknek szellemileg leginycsiklandóbb olvasmá­nyuk: a szélhámosságok leírása. Soha semmi csibészségre sem volnának hajlandók, elönti őket a hideg veríték, ha rádöbbennek a villamoson, hogy otthon felejtették a bérle­tüket (és akkor holtbiztos, hogy pórul járnak) , de a fur­fangos kalandorok csinjeit óriási élvezettel olvassák. Ha milliomos akarnék lenni, csak Tankönyv szélhámosoknak című, meg nem írt munkámat kellene kiadnom — százez­rek vásárolnák meg. Százezrek, akik közül talán sohasem követnék, de azért irigyelnék a könyv sikeres, gátlástalan hőseit. ... Én mostanság egy nagyvállalatnál próbálok ellen­őrizni egy adatot. Az adatot csak X. Y. tudja, X. Y. pedig csak egy bizonyos telefonszámon érhető el. Az a telefon­szám pedig harmadik hete foglalt. Éjjel is. Pedig a hiba­­bejelentő szerint semmi baja. A vállalatnak igazán semmi kifogása az ellen, hogy a cikket megírjam, csak éppen el­lenőrizzem azt az adatot X. Y.-nál. A telefon éjjel-nappal a rendelkezésemre áll. Hívom hát éjjel-nappal a fantomszámot, ki tudja, hová van bekapcsolva. Talán meg nem írott szélhámos-tanköny­vem „Nagyvállalat, tájékoztatás, sajtótörvény” című feje­zetébe. DIURNUS 3

Next