Magyar Nemzet, 1987. augusztus (50. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

14 A Magyar Nemzet vitafóruma Történelmi tabló MEGSZAPORODTAK a viták nemzeti és állami fejlődésünk utóbbi másfél századáról, annak személyiségeiről. Feltűnőbben szikráznak, amikor egyetlen kér­dés részleteiről folynak, halkab­bak, de talán mélyebb gondola­tokat hoznak, amikor az össze­függést is meglátjuk köztük. Mert vannak találkozási pontok: Kos­suth vagy Deák öröksége például közgondolkodásunkban sosem csak egy-egy szűk részproblémát jelentett. A tényleíró történet mellett az sem árt, ha — bár ma még ritkán — a politikatudomány is elemzést végez. Adósságot törlesztett s egyúttal a higgadt megközelítést kereste az az ünnepi tudományos ülés, amely e nyáron volt Zalaeger­szegen, Deák Ferenc tiszteletére. Az adott rá alkalmat, hogy száz­húsz évvel a kiegyezés után ismét kiadták Adalék a magyar közjog­hoz című munkáját Széchenyi művei az utóbbi években már megszokottak a könyvesboltok­ban, őket alighanem a megnőtt közgazdasági érdeklődés is segí­tette. Deák a jog és alkotmány világában volt inkább otthon. Sok évtizedes hiányokat pótló törekvés látszik azonban abban is, hogy megjelennek náluk ke­vésbé pozitív személyiségekkel foglalkozó könyvek, írások; idő­sebb Andrássytól Tisza Kálmá­nig, Görgeytől Tisza Istvánig. A probléma, amellyel meg kell birkóznunk, jelen volt a tudomá­nyos ülés felszólalásaiban. Deák­nak a kiegyezéshez a nemzeti önrendelkezésből kellett enged­nie, Kossuth Lajossal szembeke­rülnie. Utódai pedig öt évtized múlva, a birodalommal együtt, eljutottak a világháború küszö­béhez, s a Monarchia államalaku­latát végül forradalmak döntöt­ték meg. A legyőzöttekre kemény feltételek vártak. Erre utalva mondta Pozsgay Imre, mint az ülés egyik előadója: tökéletes ember, tökéletes politikai alkotás nincs. Az egyik és a másik állam­férfit is erényeivel és esendő vo­násaival együtt kell látnunk, nem pedig hol az egyikről, hol a má­sikról valamilyen tündérmesét rajzolnunk. Az adott körülmé­nyek közt okos, realista magatar­tás volt Deáké. Engedménnyel, de lehetőleg minél kevesebbel, a nemzet történelmi biztonságát őrizte meg. Tudnunk kell azon­ban, tette hozzá, hogy perspekti­vikusan ez a magyarság további katasztrófáinak is kiindulópont­jává vált. A DOGMATIKUS idők törté­netírása, amelyet a felszólalók Révai József nevével jelöltek, bár az ő álláspontja is több módosu­láson ment keresztül, a kérdést leegyszerűsítve oldotta meg. Csu­pán Kossuth Lajos szerepét mél­tatta, másokat könnyen minősí­tett megalkuvóknak vagy „áru­lóknak”. Az aktuális politika szempontjainak, mint Ruszoly Jó­zsef jogtörténész előadása fejte­gette, ez direkt módon felelt meg; a második világháborús, gyarma­ti sors után az önálló köztársa­ság, népköztársaság megteremté­se, a belső erők mozgósítása, nagy­iparfejlesztési célok álltak elő­térben. Egyúttal sajnos manipu­lációs célok is, egy vezető csoport érdekében, „belső ellenség” ke­resése mindenütt. Napjainkig a helyzet e kérdés­ben is megváltozott. Az előadá­sokat hallgatva kitűnik, hogy nincs egyetlen, központilag ki­­kényszerített álláspont. Vannak viszont, anélkül, hogy véglegesen lezárnák, elvágnák őket a viták, s azokban különböző pólusok. Azt is látnunk kell, hogy a történe­lem, különösen a múltbeli poli­tika története egyúttal mindenki ügye, nemcsak a tudósé. „Köz­­fogyasztási cikk" ez minden ér­deklődő ember számára, s ha nem akarnánk, akkor is érvelés forrása a mai közéletben is. Bajcsy-Zsilinszky Endre — aki nagyrabecsülte Deákot, de ugyan­akkor Kossuth híve volt — úgy mondta: a magyar történelem olyan gazdag, hogy számára való­ságos „segédcsapatokat” jelentett, mikor vitáiban egyedül maradt volna. A rossz tapasztalatok, a konjunkturális történelemfestés meghaladását, s a korszerűséget sem az apolitikusság jelenti, nem elfordulás a mai, sokszor a rég­múltba nyúló problémáinktól. Hanem hiteles, nem szépített ku­tatási eredmények, s azoknak fel­­használása az őket néha sürge­tően is váró­ mai politikai köz­tudatban, vitáinkban. Jó dolog, hogy ma mód nyílik, szélesedjen számunkra a régebben leszűkí­tett történelmi tabló, ne csak egy­­egy személyből álló „tökéletes központ" legyen az, amit a törté­nelemből kiválogatunk. Ez felel meg a hitelességnek, de a sokszor keresett népfrontszellemnek is, az alkotó erők valódi szélességét feltáró toleranciának. Bírjuk el ezen a tablón igazi történelmi nagyjaink többféleségét is, hogy néha egymással vitázó pártokhoz is tartoztak, mert ez hozzátarto­zott a fejlődéshez. A KÍSÉRTÉSEK és problémák azonban, amelyekkel a megemlé­kező­k találkoznak, mégsem érnek véget ezzel, az egyensúlyok és értékek nem könnyen kerülnek helyükre. Nem véletlenül hang­zott el a zalai megemlékezéskor: egyensúlyban az a közösség van, amely egyszerre tudja az egymás­tól különböző nagy elődeit meg­felelően értékelni, nem pedig egyiket csak a másik kizárásával, elvetésével. Fontos gondolat. Vonatkozott ez a félreállított Deákra, a hát­térbe szorult Széchenyire sokáig. De fordítva is, mert hagyománya van nálunk az egyensúly válta­kozó túlbillentéseinek. Divat-e mostanában Kossuth érdemeiről beszélni, vagy eredeti munkáinak megjelentetését javasolni, akár egy válogatás formájában? Fog­lalkoztak vele akkoriban eleget válaszolni esetleg valaki, de a probléma éppen abból ered, hogy akkor csak leegyszerűsítve, nem hitelesen, nem elmélyülten, vagy­is egy okkal éppen több, hogy hiányérzetünk legyen. Hallunk viszont mostanában, érdemeinek részletezése nélkül egyre többször arról, hogy tévedett. Akár a ki­egyezés megítéléséről, az adott helyzetben, vagy a szabadságharc idején, egyesek szerint, Görgey hadvezéri véleményével, képessé­geivel szemben. Néha ki is mond­ják ezekben a vitákban, hogy „fantaszta", „illúziók”, „álmok" táplálója, némely, magánjelleg­gel, beszélgetésekben amúgy is elterjedt véleményeknek adva hangot. Mint az egyik népszerű író, aki nemrég vállalta, hogy a „kuruckodással”, Kossuth-kul­­tusszal szemben kimondja nagyra­becsülését Tisza István politikusi „realizmusa” iránt. Határ a valóságkutatásban, az adatok precíz feltárásában per­sze nem lehet más, mint maga a valóság; ne is legyen más, ke­vesebb. A valóságba pedig, amely érdekel mindnyájunkat, beletar­tozik Tisza István gróf, Horthy és a többiek is. De az értékelés­ben, amelyet már a mai társa­dalom végez, van határ és sor­rend is. Vagy talán elképzelhe­tők a politikai történelemben csak egyenrangú, csak egysze­rűen egymás mellé elhelyezett adatok? Ha így lenne, akkor tu­dásunk annyiból állna, hogy Deák éppen úgy „reális politikus” volt, mint Tisza, noha előbbi a nem­zet javára kötött hosszan tartó, de átmeneti kompromisszumot, utóbbi pedig azt olyan „ponto­san” teljesítette, hogy emberöltő múlva, éppen a legmagyarellene­­sebb Habsburg-családtag halála miatt az országot háborúba vitte. Ha nem volna morális értéksor­rend, csak precíz adatok, akkor mondjuk, Bárdossy László — második világháborús bűnös — éppen úgy csak egy miniszterel­nök, aki vesztes háborúba lépett, mint Szemere Bertalan, Kossuth­­ kormányelnöke. VAN AZONBAN MORÁLIS értékelés. A tavalyi Bajcsy-Zsi­linszky megemlékezésen mondta, de Kossuthra, Károlyira, s má­sokra is vonatkoztatta a Hazafias Népfront főtitkára, hogy egy nem­zetnek erkölcsi orientációs pon­tokra, példákra még akkor is szüksége van, ha e kiemelkedő erkölcsiségű emberek nincsenek sokan, s életükben nem jártak kellő sikerrel. Kossuth továbbá nemcsak mo­rálpolitikus volt, hanem bizo­nyos vonatkozásban a legmélyebb realista is. Deák realizmusa nagy fontosságú, de távlatában átme­neti volt, a dualista Monarchia létrehozásával. Kossuth­ meglátá­sai azonban — amelyek nem „ál­mokon”, hanem többek közt a legjobb politikatudósok műveinek tanulmányozásán alapultak — hosszabb távon valósultak meg, s bizonyultak mélyebben reális­nak. Nem kell elhallgatnunk, ér­demes lenne ma már tárgyilago­san is elemeznünk az ő hibáit, különösen a rövid távú tényezők felmérésében. Mégis ő volt az, aki meglátta, hogy a „világtörté­nelem logikája s az európai tör­ténelem processzusa” arra vezet: Magyarországnak önálló állammá kell válnia, akárcsak a földrész, a környezet többi nemzeteinek. Nem kerülhetik el, hogy kialakít­sák saját akaratukat, intézmé­nyeiket, megtanuljanak együtt­működve, de alapvetően saját számlájukra élni. Lehet, hogy valakinek ez túl kényelmetlen, vagy fárasztó valóság, de végül is ez a realitás valósult meg, akárcsak az a megállapítása, hogy a Monarchia államrendsze­rének előbb-utóbb meg kellett dőlnie. Egyre részletesebbé, gaz­dagabbá válik történelmi tablónk: jusson hely azért a lényegnek, a tartósnak is. Kulcsár Péter ­­üldöt b le egy dátumot­ 50 évet a Magyar Nemzet A francia legfelső katonai bí­róság k­edd délelőtt megkezdte Raoul Salán ivóit tábornok, az OAS vezére bűnperének tárgya­lását. Salant a hajnali órákban szállították át a Párizs környéki fresnes-i fegyházból az igazság­ügyi palotába, ahol a különbíró­ság­i Charles Bornet-nek,­­a francia legfelső bíróság elnökének veze­tésével ,tárgyalja az ü­gyet. (A Salon-per megnyitása) * Az ünnepi könyvhét könyveit, és programját ismerteti ma dél­előtt a Magyar Sajtó Házában dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazga­tóság vezetője. (Napló) Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, amelyben az itt közölt írásrészletek, illetve hírek megjelentek. Csak­ levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!) az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő: augusztus 15. Cím: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát augusztus 20-án közöljük. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz­forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A július 25-én megjelent 20-as számú rejtvény megfejtése: 1961. december 20. Négyszázforintos vásárlási utalványt nyertek: Bőnyi István, Budapest; Fejes Júlia, Budapest; Homolka Gyula, Körmend; Szathmáry Sándor, Aszód; özv. Szepessy Lászlóné, Sárospatak. A nyereményeket postán küldjük el. Meghalt Báthy Anna Kossuth­­díjas kiváló művész, az Operaház örökös tagja.­­ (Meghalt Báthy Anna) * Két hét múlva megkezdődik Chilében a labdarúgó-világbaj­nokság. A 16-os döntő részvevői már az „utolsó simításokat" vég­zik a csapataikon, s a napokban már útra is kelnek Chile felé. (Magyarország, Olaszország és Svájc érkezik elsőként Chilébe) * Mikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti hírek illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a. / 1958. ,május 12. b. / 1962. június 25. c. / 1962. május 16. NIV, CDU 22. morvra, dátum: — — k Jól képzett lakatos-, hegesztő­­szakmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk jó kereseti lehetőséggel. Igény esetén lakást biztosítunk. Jelentkezni a termelési osztályvezetőnél lehet. IGVGT, Lajosmizse, Dózsa Gy u. 126. A modern művészet plusz őrültségek A Magyar Divatintézet terve­zői jó előre jelezték: az idén nyá­ron több érdekes stílus uralja az öltözékeket A egyik véglet: a vissza az egyszerű formákhoz jel­szóból indul ki. Akik ezt kedvelik, azok hordják a bő, kényelmes ingruhákat a klasszikus kosztü­möket, az egyenes vonalú szok­nyákat vagy nadrágokat tuniká­val, csípő alatt érő ingkabáttal, blúzzal. Külön irányzatot képvi­selnek azok a hölgyek, akik a szupernőiességet részesítik előny­ben, merik mutatni, amijük van, s tudják is viselni ezeket a pi­káns ruhadarabokat Az igazán nőies ruhák testhez szabott szi­luettet mutatnak, a legtöbbjük kísértetiesen emlékeztet a negy­venes, illetve a hetvenes évek filmjeiben látott világsztárok ru­háira. Hangsúlyozott derék és váll, kerek csípő, szűk szoknya, amit magasan felvágva vagy csak térden felül érő formában­ visel­nek, mély dekoltázs a jellemzői — s hogy valami mégis legyen az összhatásban 1987-ből is, mind­ehhez egy nagyon bő, hosszú, ló­gó zakót illik fölvenni. A nőiesség jegyében újra hódít a tűsarok — pedig sokan megfo­gadták, sosem veszik fel többé —, az egyre finomabb, csipkés, hímzett fehérneműk. A hajvise­let, a smink és a nagy, feltűnő bizsuk mind-mind arra hivatot­tak, hogy ha lehet, még nőiesebb külsőt kölcsönözzenek. A harmadik nagy divatstílus­­a , modern művészetek plusz őrült­ségek jeligével foglalható össze. A cím találóan kifejezi, hogy eb­be az irányzatba minden belefér. Az avantgarde és a komputer korszakának valamennyi eredeti ötletét látványosan magukon vi­selhetjük. Ebben a stílusban nem baj, ha az arányok és a színek merészen keverednek, s mindezt új, meghökkentő sziluett foglalja magában. A divatszakemberek megfogalmazása szerint „ez a legdinamikusabb, feszültséggel, csillogással teli csoport” — ter­mészetesen a ruhákat, s nem a bennük lévő nőket illeti e jelzők. Az avantgarde és a meghök­kentőé kitűnő, megnyilvánulása például — bár már szinte észre sem vesszük, annyira megszoktuk — a csipkés farmerszoknya, far­merblúz. A nehéz, minden, stra­pát kibíró kék vászon és a lehe­letkönnyű kézimunka anyagában jellegében és funkciójában ala­posan eltér egymástól — ám ami divat, az divat, a fiatalok öröm­mel üdvözölték, megszokták, megszerették, le sem veszik. A kánikulában lehet „hökkenteni" Afrika, Ázsia és Dél-Amerika né­pi motívumainak adaptálásával — például: olyan testhez tapadó mini ruhával, amelynek anyagát­­egyiptomi hieroglifák, falfirka­­minták, absztrakt képek díszítik. Ha egyszerűbb kiadást szeret vi­selője, elég, ha a sima keki­­anyagra egy óriási szemet feste­nek — az sem baj, ha éppen ka­csint —, vagy csak annyit írnak rá,­­lehetőleg nagy betűkkel, ke­resztben az egész ruhán, hogy: „Szeretlek, Jocó” — de ezt lehe­­tőleg angolul. Kitűnőek ezekhez a nyári ruhákhoz a legalább ti­zenöt-húsz centi széles bőrövek, óriási kövekkel díszítve és hatal­mas, csaknem a vállig érő fülbe­valók. MINIKRIMI — Ostobák, bambák! Hát nem a szemük láttára oldott kereket a gazember! — kiabált Brown rendőrfelügyelő. — Miért nem zárták le a mozi összes kijáratát, ahogyan megparancsoltam ? White őrmester méltatlankodó válasza a rejtvény vízszintes 1. és a függőleges 34. számú sorá­ban. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök­ nincsenek). 17. Valii, olasz film­csillag utóneve. 18. Háztartási eszköz, de a­­pásztorok tűzrakó helyéül szolgáló, nádból készült tető nélküli építménye is. 19. „A” környezet. 21. Becézett angol férfinév. 22. Ótestamentumi ere­detű női név (jelentése: datolya­pálma). 23. Uzsonna becézve (!) 24. Réz Zsiga 25. Tisztes idős nő. 26. Az oszmán-török hadsereg tisztje. 27. Baranya megyei bá­nyászközség. 29. Szűk kis szoba. 31. Felesége. 32. Kortárs költő (Sándor). 34. Haiti diktátorzsar­nok családja. Utolsó tagját a népi felzúdulás elsöpörte. 37. In­donéz és spanyol gépkocsik nem­zetközi jelzése. 38. Lassan, ne­hezen mozduló, lusta. 39. Vala­minek elegendő hely jut. 40. Krisztus előtt. 41. Az ökölvívás­ban az egyik szabálytalan ütés, de a teniszben szabályos. 43. Az egyik legnagyobb olasz folyó. 44. Az Operaház kitűnő szólótáncosa (Zsuzsa). 45. Az ég istene a föní­ciaiaknál. 46.­­ Dél-amerikai nép. 49. Győr-Sopron megyei község, amelyről a Duna jut az eszünk­be. 51. Gyermekem. 52. Fényte­len, franciául 53. Városi közle­kedési eszköz. 55. Akire, amire nem számítottak, mégis megje­lent, előfordult. 57. Délszláv eredetű utónevek végződése. 58. Biztatószó. 59. Észak-afrikai arab elöljáró. 60. Boróka ízű és illatú rozspálinka. 62. Karthágói hadvezér, Hannibál apja. 63. Ki­kötőváros a­­ Panama-csatorna északi bejáratánál. 63. Tetősíkok találkozásában keletkező árok­szerű él. 66. Város az NSZK-ban. Marx Károly születési helye. 68. Leereszkedő, illetve kedveskedő megszólítás. 69. A hatos közepe. 71. Magyar operettprimadonna (1888—1930). 72. ...victis (jaj a legyőzötteknek!). 73. A szivár­vány igéje. 75. A foci egyre ke­ményebbé lesz. 77. Francia folyó. 78. A bérezés egyik formája. 79. A XVII. század utolsó nagy spa­nyol barokk mestere (Claudio). A Szt. Család című képe a Szép­­művészeti Múzeumban van. 80. Az egyik legjelentősebb francia folyó. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: ZI, DR): 1. A lázadó pogány ma­gyarok vezére volt. 2. Átjáró a hegyek alatt. 3. Dél-amerikai fő­város. 4. Becézett női név. 5. Amerikai színésznő. Arthur Mil­ler felesége (1926—1962). 6. Una betűi. 7. Európai állam. 8. ... Kemal, török író. (A sovány Mehmed című regénye magya­rul is megjelent). 9. Becézett Ilona. 10. Olasz város a Vezúv alján, amelynek házai jobbára régi láván állnak. 11. Lötyögés. 12. Üdülőhely az NSZK-ban (Bad . J.). 13. Doktori minősítés­ben: megfelelt (latin). 14. Elbe­szélő igealak. 15. Az utcán. 16. Fal betűi. 18. ... delectat: a vál­tozatosság gyönyörködtet. 20. Ko­csira szerelt nagy vizes edény. 21. Egykori primadonna (Emma). Szacsvay Imre felesége. 25. Ki­talált történet. 27. Kötőszó.­­ 28. Jókedvre hangol. 30. Becézett Mária. 31. Izraeli sivatag. 33. Vértanúk városa. 35. Las­ ..., vá­ros az USA-ban. 36. Félig ren­des. 38. Észak-afrikai hegység. 39. Aki viszi az irháját. 40. Fe­kete István állatregényeinek egyik kedves alakja. 42. Kortárs francia író (Georges). 44. Egy­kori budapesti kereskedelmi fő­iskola rövid neve. 45. Becézett női név. 47. Kötszergyárunk. 48. Rejtjeles ábécé kulcsa. 50. Köz­ponti Árhivatal. 53. Tetszésnyil­vánítás. 54. Három a régi Rómá­ban. 56. ... morte: francia csend­élet. Azaz a halott természet. 58. Német jegyzék. 59. Pépes étel. 61. (Állatot) tenyészt. 64. Kém­lelő. 65. Ne menj tovább, mind­járt jövök. 66. Nagyapáink ked­venc pipája. 67. Elektromos jel­fogó. 69. Tisztítószer, névelővel. 70.­Orosz férfinév. 71. A foszfor, jód és fluor vegyjele. 72. Latin út. 73. Elektromos töltésű anyagi részecske. 74. Lelopó egynemű betűi. 75. Német szín. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 34. számú sor meg­fejtése. Határidő: augusztus 15. Címzés: Magyar Nemzet szer­kesztősége, 1392 Budapest, PL. 276. Július 25-ei számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: Ha komolyak / ha szendék, ha / hu­ligánok, /­ Sose voltak ilyen szé­pek / még a lányok. Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvény­fejt. Mint SZÓ­TAR három kötetét nyerték: Budapestiek: Bolmányi Ferencné, 1111; Cenner Gyula, 1015; Gödey Ro­zália, 1075; Körösi Anikó, 1124; Rusz József, 1098; Simon Péter, 1112; Sza­bó Mária, 1130; Vass Tibor, 1143; Vé­szi István, 1108; Virágh Andrásné, 1111. Vidékiek: Ambrus Melinda, Benti; Bokor Emilné, Gödöllő; Horváth Im­re, Szarvas; Marton Ernő, Gyöngyös­­falu Mekss Ádámné, Ácsa; Merényi Gyula, Tata; Miklós Józsefné, Sár­­egres; Révfalusi Eszter, Fonyódliget; ifj. Szabó István, Kóka; Szerdl Já­nosné, Püspökladány. A nyereményeket postán küldjük el. KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 'S 17 18 / 19 20 21­ 22 23 24 25 26 27 28 29 30 ' 31 32 33 GY 34 35 39” 37'' vernék-*68— 39— 46 41 42 43 44 45 46 47 48E 49 50- ‘ 51 52 53 54 55 56 571 56 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77­­ 78 79 80 B Szombat, 1987. augusztus 8.

Next