Magyar Nemzet, 1987. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

1 gazdasági és a társadalmi szer­vezetek, a szövetkezetek kölcsö­nös együttműködésének csakúgy, mint a nemzeti kisebbségek kap­csolatainak. Sikeresen fejlődik a gazdasági együttműködés is: nö­vekszik a kereskedelmi forgalom, a kooperáció és a szakosodás aránya, s a Haldex vállalat ese-­t­­ében már a közös vállalkozásra­­ is akad példa. Lubomír Strougal ezzel összefüggésben — az eddigi tapasztalatokra, a jószomszédság­ra és a KGST-országok közössé­gének határozataira alapozva — dinamikusabb, gyorsabb ütemű előrelépést szorgalmazott a prog­resszív ágazatokban, a tudomány­ban és a technikában, a közös vállalkozások területén. Közlemény a megbeszélésekről — — - - - * Erőfeszítések a szocialista társadalom alkotóerőinek hatékonyabb hasznosítására Lubomír Strougal budapesti megbeszéléseiről hétfőn közle­ményt adtak ki. Az okmány szerint a kormányfői tárgyalá­sokon mind a magyar, mind a csehszlovák küldöttségvezető kiemelte azoknak az erőfeszíté­seknek a fontosságát, amelyek a szocialista társadalom alkotó­­erőinek és lehetőségeinek haté­konyabb hasznosítását szolgál­ják. Rámutattak, hogy a gazdasági együttműködés elmélyítése meg­követeli a termelési és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés kor­szerű formáinak bevezetését cél­zó erőfeszítések fokozását, az áru­csere-forgalom kiegyensúlyozott­ságának biztosítását és szerkeze­tének további javítását. A gazda­sági kapcsolatok fejlesztése szem­pontjából nagy jelentőséggel bír a 2000 évig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési program következetes vég­rehajtása. A kormányfők egyetértettek ab­ban, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a közös, vállalatok létrehozására, a ter­melési és tudományos szerveze­­etk közvetlen kapcsolatainak elő­segítésére. Szükségesnek tartják,­­ hogy meggyorsuljanak a meglevő ter­melési-együttműködési megálla­podások meghosszabbításáról fo­lyó tárgyalások, konkrét intézke­dések történjenek a szakosítás és kooperáció elmélyítésére, min­denekelőtt a személygépkocsi­­gyártásban, az elektrotechnikában, a vegyiparban, valamint más tu­dományigényes ágazatokban, az atomerőművi berendezések gyár­tásában, a mikroelektronikában, a számítástechnikában, a robot­technikában és a biotechnológiá­ban. Megállapították, hogy a Gab­­csikovo a nagymarosi vízlép­csőrendszer építése a közös építési ütemterv szerint folyik és a két ország szakemberei folyamatosan biztosítják a környezetvédelmi követelmények optimális kielégí­tését. Megállapodtak az építkezés meggyorsításában. Állást foglaltak az idegenfor­galom fejlődéséhez szükséges fel­tételek további­­javítása mellett. A kormányfők hangsúlyozták az együttműködés további elmé­lyítésének fontosságát a tudo­mány, a kultúra, az oktatás, az egészségügyi és a sport területén. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása hozzájárul a két szocialista ország gyümölcsöző kapcsolatainak, népeik barátságá­nak további erősítéséhez. Megálla­pították, hogy mindkét fél nagy gondot fordít a nemzetiségek egyenjogúságának érvényesülésé­re, kulturális és társadalmi fej­lődésére. Egyetértettek abban, hogy az elért pozitív eredményekkel összhangban­ tovább kell folytat­ni a közös haladó hagyományok ápolását. Grósz Károly és Lubomír Strougal áttekintve a KGST-ben folyó együttműködés kérdéseit, állást foglalt a szocialista gazda­sági integráció mechanizmusá­nak és a szervezet tevékenységé­nek korszerűsítése mellett. Rá­mutattak a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjá­ból adódó feladatok végrehajtá­sának fontosságára. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit érintve, a miniszterel­nökök teljes támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagállamának az európai és a világbéke megszi­lárdítására, a fegyverkezési ver­seny megállítására és a világ­űrre történő kiterjesztésének megakadályozására, a leszerelés­re, a háborús veszély elhárítására irányuló kezdeményezéseit. Rá­mutattak a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszere lét­rehozásának szükségességére. Aláhúzták a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete budapesti és berlini ülésén elfogadott javaslatok meg­valósításának kiemelkedő jelen­tőségét a nemzetközi biztonság kulcskérdéseinek megoldásához, a leszereléshez és a bizalom erősí­téséhez szükséges kedvezőbb lég­kör megteremtése szempontjából. Megállapították, hogy az euró­pai biztonság megszilárdításához hozzájárulna azoknak a javasla­toknak a megvalósítása, amelye­ket Csehszlovákia és az NDK tett atomfegyvermentes folyosó, valamint vegyifegyver-mentes övezet létrehozására a VSZ és a NATO határán, illetve Közép- Európában. Kifejezték országaik készsé­gét, hogy továbbra is hozzájárul­nak a helsinki folyamat tovább­fejlesztéséhez, az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Érte­­kezleten részt vevő országok dél­esi találkozójának eredményes, kiegyensúlyozott, tartalmas záró­­dokumentum létrehozásával tör­ténő befejezéséhez. Grósz Károly és Lubomír Strou­gal találkozója szívélyes, nyílt elvtársi légkörben, a teljes nézet­­azonosság jegyében zajlott le. A miniszterelnökök kifejezték meg­győződésüket, hogy tárgyalásaik hozzájárulnak a magyar—cseh­szlovák együttműködés elmélyí­téséhez, a két testvéri szocialista ország barátságának további erő­sítéséhez. Lubomír Strougal, a CSSZSZK kormányának elnöke csehszlo­vákiai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. * Baráti munkalátogatásának be­fejeztével Lubomír Strougal hét­főn este elutazott hazánkból. A magas rangú vendéget Grósz Ká­roly, Marjai József és Várkonyi Péter búcsúztatta a fellobogózott Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kovács Béla és Ondrej Durej. A felújított iraki bombázások nyomán már öt iráni olajszállítót ért találat Kairóból jelenti az MTI. A bagdadi vezérkar hétfői közlemé­nyében bejelentette, hogy légi­ereje újabb „nagy tengeri cél­pontokra” mért pusztító csapáso­kat. Ezzel a szombaton megindí­tott légioffenzíva következtében már öt iráni kőolajszállító szen­vedett sérüléseket. A kommüniké szerint „Irán hamarosan megta­nulja, hogy halálos árat fizethet a tűzszünetre és a háború befe­jezésére felszólító biztonsági ta­nácsi határozat folyamatos eluta­sításáért”. Kairói lapjelentések szerint a közeljövőben élénk tárgyalások kezdődnek az arab fővárosok­ban, hogy megegyezzenek az évek óta halogatott arab csúgytalálko­­zó összehívásának idejében. Le­hetséges, hogy már e keretbe il­leszkedik a szaúdi hadügyminisz­ter, Szultán bin Abdel-Aziz her­ceg hétfőn kezdődött rabat­ tár­gyalása. II. Hasszán marokkói uralkodóval a katonai kérdése­ken túl főként az Öböl körüli fejleményekről, valamint Nyugat- Szaharáról folytat megbeszélése­ket. A Nobel-békedíjat javasolnak a hazaárulással vádolt Vanununak Kairóból jelenti az MTI. Az iz­raeli nukleáris fegyverkezési ti­tok elárulásával vádolt Mordehai Vanunu atomtechnikust tárgyalá­sa második napján őrei bántal­mazták — közölte a védőügyvéd. A zárt ajtók mögötti perről, aho­va a technikus családtagjait sem engedték be, más érdemi infor­máció nem szivárgott ki. A Vanunu védelmét ellátó ügy­véd tiltakozást jelentett be hét­főn, mert Mordehai Vanunut már a tárgyalás vasárnapi nyitónap­ján, majd hétfőn is arra kény­szerítették, hogy bukósisakot vi­seljen, mikor a per színhelyére és visszaszállították. Mikor Va­nunu megpróbálta a sisakot le­venni, őrei megverték. A hétfői tárgyaláson egyébként a Sin Bet, az izraeli titkosszolgálat ügynö­keinek meghallgatása folyt. Ha Vanunut bűnösnek találják kémkedésben és hazaárulásban, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik, amióta a londoni The Sunday Times a technikus által szállította bizonyítékok alapján jelentette, hogy Izrael már 100 nukleáris robbanófejjel rendelke­zik, és képes hidrogén- vagy neutronbombák gyártására is. Elemzők ez alapján úgy vélik, Izrael a világ 6. nukleáris hatal­mává vált. A jeruzsálemi rádió hétfőn kö­zölte az Oslóból származó hírt, miszerint egy brit politikus hiva­talosan Nobel-békedíjra javasolta Mordehai Vanunut. Magyar Nemzet Pjotr (Kvi­mirsiv: Moszkva fejleszteni kívánja a jószomszédi kapcsolatokat Pekinggel Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió fejleszteni akarja sokoldalú együttműködését, s meg akarja szilárdítani jószomszédi kapcsolatait a Kínai Népköztár­sasággal a szocializmus, a bizton­ság és stabilitás érdekében — hangsúlyozta Pjotr Cyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének első helyette­se. A szovjet politikus hétfőn a Kremlben fogadta a kínai Or­szágos Népi Gyűlés (parlament) Nemzetiségi Bizottságának kül­döttségét, amely Jü­ Vennek, a testület elnökének vezetésével a múlt héten érkezett a Szovjet­unióba. Pjotr Gyemicsev a találkozón utalt az SZKP XXVII. kong­resszusán, illetve a Mihail Gor­bacsov vlagyivosztoki beszédében megfogalmazott, a szovjet—kínai kapcsolatokat érintő kezdeménye­zésekre, s hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is meg kell szilárdulnia az új poli­tikai gondolkodásmódnak. Jü Ven a szocialista építőmun­kában szerzett tapasztalatok cse­réje szempontjából érdekesnek és hasznosnak minősítette a kül­döttség országjáró körútját, meg­beszéléseit, s nagyra értékelte a szovjet nép által az utóbbi évti­zedekben elért eredményeket. Teng Hsziao-ping nyilatkozata Az októberi a reformoknak és a külkapcsolatok szélesítésének a kongresszusa lesz Peking­ből jelenti a TASZSZ. A Kínai Kommunista Párt októ­berre összehívott XIII. kongresz­­szusa a reformok és a külkapcso­­latok szélesítésének kongresszusa lesz. A legfelsőbb pártfórum meg fogja erősíteni azokat a politikai intézkedéseket, amelyeket a XI. kongresszus utáni 3. KB-plénum óta dolgoztak ki, és amelyek a gazdasági reformfolyamat elmé­lyítését célozzák. Minderről — mint az Új Kína hírügynökség jelentette — Teng Hsziao-ping, a KKP központi ta­nácsadói bizottságának elnöke be­szélt Nu­ole Jottinak, az Olasz Kommunista Párt vezetőségi tag­jának, az olasz képviselőház elnö­kének, aki Pekingben tartózkodik. A kínai politikus hozzáfűzte, hogy a gazdasági reformokkal összefüggésben szükséges a poli­tikai struktúra megváltoztatása is. Az októberi pártkongresszus másik fontos napirendi pontja a párt- és állami vezetés további fiatalításának ügye lesz — mondta Teng Hsziao-ping. Kifejtette, hogy bár Kínában az elmúlt hat évben végbementek bizonyos változások, még sok probléma maradt. A célt viszont, hogy az ezredfordulóig 1980-hoz képest 4-szeresére növeljék a bruttó nemzeti terméket, könnyen megvalósíthatónak, sőt túltelje­­síthetőnek nevezte. A zendülők manilai kiáltványa A puccsisták ideiglenes katonai kormányt akartak létrehozni Manilából jelenti a Reuter. A Fülöp-szigeteki puccsisták ideig­lenes katonai kormányt akartak felállítani — derült ki a sajtó­hoz hétfőn eljuttatott kiáltvá­nyukból, amelyet augusztus 29- én, a levert zendülés másnapján kelteztek. A kiáltvány azzal indokolja a puccsot, hogy a „korrupt” kor­mányzat ellenséges a hadsereg iránt, „megalkuvó” a baloldali és a muzulmán gerillákkal szemben, s ráadásul a „kommunisták ma­gas tisztségeket töltenek be benne”. Ezért — hangzik a kiált­vány — az ország élére ideigle­nes katonai kormányzatot állíta­nak, majd pedig — a viszonyok stabilizálódásával — új elnök­­választást tartanak. A szöveg szerint a kiáltvány maga az „ideiglenes kormány” adta ki, amely a „Fegyveres Erők Re­formmozgalmának (RAM) ellen­őrzése alatt áll”. Ez a mozgalom még Marcos idején szerveződött, azzal a cél­lal, hogy felszámolja a hadse­regben a korrupciót, a rokoni összefonódást, a fegyelmezetlen­séget. A RAM, melynek veze­tője Gregorio Honosán ezredes, a pénteki puccskísérlet irányító­ja volt, kulcsszerepet játszott Aquino asszony hatalomra jut­tatásában. Corazon Aquino szóvivője a hétfői kormányülés után kijelen­tette: komoly a veszély, hogy a puccskísérlet megismétlődik. ,»Libanon ne legyen második Ciprus” A nagy port keverő Berri ajánlata a palesztin sérelmek orvoslására Bejrútból jelenti az MTI. Nyu­­gat-Bejrútban hétfőn reggel is­meretlen fegyveresek elrabolták a MEA libanoni légitársaság öt al­kalmazottját de a repülőtéri dol­gozók azonnal elrendelt sztrájkja után mindegyiküket szabadon en­gedték. A repülőtér ismét fogad és indít gépeket. Országszerte nagy vihart ka­vart Nabih Berrinek, a síita Amal mozgalom vezetőjének Baalbek­­ben mondott beszéde. „Nem túl­zás azt állítani, hogy a Szíria tá­mogatását élvező Amal-mozgalom az utolsó igazi akadálya annak, hogy Libanonból második Ciprust csináljanak, vagy kantonokra osz­­szák fel” — mondotta Berri több mint tízezres hallgatóságának. A megmozdulásról — amelyen 1500 Amal-fegyveres katonai parádét is tartott —, távol maradtak a Hezbollah helyi vezetői és tag­jai. Berri idézett megjegyzése nemcsak a Hezbollahot sérti, de valószínűleg nem tetszik muzul­mán szövetségeseinek sem. Berri bűnözőnek nevezte Kad­hafi líbiai vezetőt, és azt is sze­mére vetette, hogy olyan csopor­tokat pénzel Libanonban, ame­lyek az Amal ellen harcolnak. A célzás a palesztinokra és Dzsumb­­lattra, a HSZP vezetőjére vonat­kozott. Az Amal vezetője újabb meg­oldást kínált fel a Libanonban élő palesztinoknak: a táborokba való visszavonulásuk fejében két egyeztető bizottságot állít fel, sze­mélyesen gondoskodik a palesz­tin panaszok orvoslásáról és no­vember 1-jétől megengedi a szét­rombolt palesztin táborok újjá­építését. ­ A külpolitika hívei 0 (Peking, UPI) Csao Ce-jang kínai kormányfő hétfőn Peking­ben fogadta a­­kambodzsai ellen­zék három fő vezetőjét, akik a szokásos éves konzultáción van­nak Pekingben. A tervek szerint a­­kambodzsai ellenzékieket fo­gadja majd a legfőbb kínai ve­zető, Teng Hsziao-ping is. 0 (Washington, AFP) A Szov­jetunió ismét csatlakozását kérte a G­ATT égisze alatt működő úgy­nevezett sokszál-egyezményhez (M­FA). Korábbi kérelmét az Egyesült Államok nyomására el­utasították. 0 (Belgrád, MTI) Oliver Tam­­bo, az Afrikai Nemzeti Kongresz­­szus Párt elnöke hétfőn meg­kezdte tárgyalásait Belgrádban a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialis­ta Szövetsége (Népfront) képvi­selőivel a kétoldalú kapcsolatok­ról és a dél-afrikai helyzetről.­­ (Washington, MTI) Sikerrel próbálták ki a Földön az ame­rikai űrrepülőgépek indításához használt szilárd hajtóanyagú se­gédrakéta első módosított példá­nyát. A Challenger űrrepülőgép katasztrófáját egy hasonló rakéta műszaki hibája okozta.­­ (Varsó, MTI) Négyszemközti megbeszéléssel kezdődtek, majd plenáris üléssel folytatódtak hét­főn Varsóban a lengyel—holland külügyminiszteri tárgyalások. Hans van den Broek vasárnap érkezett hivatalos látogatásra Lengyelországba. A vendéget hét­főn fogadta Zbigniew Messner lengyel­­kormányfő.­­ (Stockholm, DPA) Petra Kellynek, a nyugatnémet Zöldek parlamenti képviselőjének zár­szavával ért véget Stockholmban a zöld és környezetvédő pártok nemzetközi kongresszusa. A ta­nácskozáson húsz nyugati-európai ország, továbbá az Egyesült Álla­mok és Kanada képviseltette ma­gát, összesen mintegy háromszáz részvevővel. Hannes Alfven No­­bel-díjas svéd atomfizikus beszé­dében sürgette egy „Zöld Interna­­cionálé” megalakítását.­­ (Tokió, TASZSZ) A szocia­lista országokba irányuló fejlett technológia exportjának korláto­zásáról kezdődtek japán—ameri­kai kormányközi tárgyalások hét­főn Tokióban. A megbeszélések középpontjában a japán kivitel további megszigorításának a kér­dése áll, a Toshiba cég ügyével kapcsolatosan. Kedd, 1987. szeptember 1. Varsó a leszerelésért Sajtótájékoztató a lengyel nagykövetségen (Tudósítónktól.) Az idén ismét megélénkült a lengyel diplomácia tevékenysége. ,Úgy tűnik, visszanyerte hagyo­mányosan aktív szerepét Varsó a nemzetközi életben, s különösen a Jaruzelski-tervnek elnevezett leszerelési indítványokkal hívta fel a világ figyelmét. Erről volt szó a többi között hétfőn délelőtt, a budapesti lengyel nagykövetsé­gen tartott sajtótájékoztatón. A LEMP első titkára május ele­jén — mondhatnánk, meglepetés­szerűen — javaslatokkal állt elő, egy összetett leszerelési tervvel, amely egyelőre még csak Európa középső részét, ám kilenc, ka­tonailag fontos államot érintene. Az elképzelés ugyanakkor később kiterjeszthető lenne az egész kon­tinensre, az Atlanti-óceántól az Urálig. Fokozottan számolnák fel a nukleáris és a hagyományos fegyvereket az említett területe­ken, amibe hazánk is beletarto­zik, s már e folyamat puszta meg­kezdése is a kölcsönös bizalmat erősítené. A többi között erről beszélt a tájékoztatón Tadeusz Czechowicz nagykövet, megkülönböztetett fi­gyelmet fordítva a lengyel kor­mány memorandumára, amely az említett indítványokat önti konk­rét formába. Az egyik oldalon az NDK-t, Csehszlovákiát, Lengyel­­országot és hazánkat szabadíta­nák meg a fegyverektől, míg a másikon az NSZK, Belgium, Hol­landia, Luxemburg és Dánia len­ne a leszerelés alanya. Nem elő­ször lépett a világ elé hasonló kezdeményezés­kkel Lengyelor­szág, talán elég, ha Rapacki kül­ügyminiszter 1957-es fellépését említjük meg, amikor a lengyel diplomácia akkori vezetője egy atomfegyvermentes övezet létre­hozását javasolta. Ugyancsak szé­les körű visszhangot váltottak ki a hatvanas évek közepén Wladis­­law Gomulka elképzelései a kö­zép-európai nukleáris fegyverze­tek befagyasztásáról. A nagykövet a tájékoztatón most megerősítette Varsónak azt a véleményét — amely találkozik a világ békeszerető erőinek egyet­értésével —, hogy semmi sem in­dokolja a harckészültség jelenlegi magas szintjét kontinensünkön. Kisebbek lehetnének tehát a ka­tonai potenciálok, s így csök­ken­thetnénk egy fegyveres konf­liktus kirobbanásának a veszé­lyét, arról, nem beszélve, hogy kiszűrhetnénk egy hirtelen táma­dás lehetőségét. Tulajdonképpen a lengyel kormány memorandu­ma négy területen képzeli el a leszerelést. Az atomfegyverekről van szó elsősorban, amelyeket fo­kozatosan vonnának ki, vagy leg­alábbis csökkentenének az emlí­tett országokban. Aztán ugyan­ilyen lényeges a hagyományos eszközök mérséklése, különösen a legnagyobb erejű és találati pon­tosságú fajtákról van szó, mint a légierő, a harckocsik, a raké­ták. Érdekes és fontos a harmadik vonása a lengyel tervnek, hogy a katonai doktrínák jellegének­ a megváltoztatását sürgeti, kifejt­vén, hogy ezeket védelmi jellegű­vé kellene átalakítani. Így meg­nyílnék az út a nagyobb biza­lom, a vállalt kötelezettségek fo­kozottabb betartása felé, amelyet megfelelőképpen ellenőriznének az érdekeltek. Ez lenne a negye­dik pont. A mostani lengyel javaslatok tehát beilleszkednek a helsinki folyamatba, sőt, tovább viszik azt, igazolván azokat a politikai erő­ket, amelyek a konstruktív pár­beszéd mellett szállnak síkra. S ami nem mellékes — igaz erről a nagykövet nem beszélt —, egy olyan állam kormánya állt elő a békeindítványokkal, amely épp­hogy kilábalt belső politikai vál­ságából, a diplomáciai aktivitás fokozásával erősítvén meg a belső stabilitás érzését. R. M. A pártvezér szellemében A Kereszténydemokrata Internazionale főtitkára hazánkban (Tudósítónktól) Többnapos látogatáson hazánk­ban járt Luis Herrera Campins, a Kereszténydemokrata Interna­­cionálé főtitkára. Itt-tartózkodá­­sa során megbeszéléseket folyta­tott számos állami és egyházi személyiséggel, valamint a­­társa­dalmi szervek vezetőivel. Eluta­zása előtt nyilatkozatot adott a Magyar Nemzetnek. A venezuelai politikus 1979 és 1984 között hazájának köztársa­sági elnöke volt és így egyik el­indítója a Contadora-csoport bé­kekezdeményezéseinek. Luis Her­rera Campins így érthetően elő­ször a legújabb közép-amerikai fejleményekről beszélt. Mint el­mondta, igen derűlátón ítéli meg a nemrég aláírt béketervet. A guatemalai elnöki nyilatkozat ugyanis első ízben fogalmaz meg olyan általános, egyben konkrét lépéseket, amelyeket támogatnak az érintettek és amelyeknek a célja a közép-amerikai béke meg­teremtése, valamint a pluralista demokrácia kibontakoztatása a térségben. A megnyugtató rende­zéshez azonban még számos kül­ső és belső nehézségen kell úrrá lenni. Valószínűtlen, hogy ezek az akadályok a meghatározott 90 napos határidőn belül egy csapás­ra leküzdhetők, így a feladat rö­vid távon nem lehet más, mint fokozatosan közelíteni a béke­tervben meghatározott végső cé­lokat, újabb indítványok elfoga­dásával és újabb határidők kitű­zésével. Ennek ellenére az elfo­gadott dokumentum realista lépé­seket fogalmaz meg, ezért támo­gatja az indítványt a Contadora­­csoport és más latin-amerikai országok. Ugyanakkor a térségbeli álla­mok minden erőfeszítése ellenére kudarcot vallhat a terv elsősor­ban az Egyesült Államok politi­kája miatt. Latin-Amerika alap­vető törekvése, hogy a térség bé­kéjének kérdése ne ágyazódjék a kelet—nyugati konfliktus rend­szerébe. A guatemalai elnöki nyi­latkozat joggal számíthat bizo­nyos amerikai politikai körök támogatására — Reagan elnök törekvéseivel szemben —, éppen azért, mert bebizonyította, hogy a közép-amerikai államok képe­sek és hajlandók egyezségre jutni egymással. A volt államfő külön szólt a kontinens adósságproblémájáról. Mint elmondta, a nehézségek túl­nőttek a pénzügyek keretein és politikai problémává sűrűsödtek. A megoldás kulcsa, hogy adós és hitelező együttesen tegyen erőfe­szítéseket, kölcsönösen vállalják a felelősséget Ezenkívül a hitele­zőknek el kell ismerni, hogy a dél-amerikai földrész államainak joguk van a fejlődéshez Nyolc latin államfő találkozik novem­berben, és elsősorban az adósság kérdését vitatják majd meg. Mi­vel a részvevők között szerepel a félteke négy legnagyobb adósa — Brazília, Mexikó, Argentína és Venezuela —, valószínű, hogy va­lamiféle „közös adóst ront" létre­hozásának gondolata is megfogal­mazódik majd a csúcson, így ezek az országok egységesebb és erő­sebb­­tárgyalási pozícióból léphet­nek­ fel a hitelezőkkel szemben, akik egyébként szintén igyekez­nek egyesíteni erejüket A sajátos belső politikai, gazda­sági és társadalmi feszültségeken túl a közép-amerikai helyzet és a félteke adósságproblémája sú­lyosan veszélyezteti az újdonsült la­tin demokráciákat. Luis Herre­ra Campins mint a Keresztény­demokrata Internacionálé főtitká­ra elmondta, hogy a kontinens diktatúraellenes küzdelmeiben éppen „a kereszténydemokrácia játszotta a kulcsszerepet”. Az ötven ország ötvennégy pártjait tömörítő Internacionálé feladatát is ebben látja Campins: megtalálni az összhangot minden békeszerető erő között, dialógust folytatni akkor, amikor a két nagyhatalom intenzíven tanács­kozik a nukleáris fegyverzetkor­látozásról. Minit végezetül el­mondta, a párbeszéd jegyében tárgyalt Magyarországon politi­kusokkal, közéleti személyiségek­kel, egyházi vezetőkkel. (t. j.)* Hétfőn elutazott hazánkból a Kereszténydemokrata Interna­­cionálé főtitkára, Luis Herrera Campins, aki a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meg­hívására augusztus 25. és 31. kö­zött tartózkodott hazánkban. Újabb gazdasági megszorításokat jelentettek be Nicaraguában Megdrágult a benzin és a tömegközlekedés Managuából jelenti a TASZSZ és a Reuter. Gazdasági megszorí­tó intézkedéseket jelentett be a hét végén Daniel Ortega nicara­­guai államfő. A takarékossági cso­mag tartalmazza az üzemanyagok és a tömegközlekedés árainak fel­emelését, a havi benzinfejadagok csökkentését és ötezer állami al­kalmazotti állás felszámolását oly módon, hogy a megüresedő mnkahelyeket nem töltik be. A Barricade, a kormány lapja Ortega szavait idézve közölte, hogy az üzemanyagár, valamint a háztartási gáz ára e héttől a dup­lájára emelkedik. Egy gallon — 3,8 liter — benzin hivatalos ára ezentúl 1000 cordoba, vagyis 14,28 dollár. A kormány ezzel együtt döntött arról is, hogy a magán­gépkocsik tulajdonosainak havi benzinellátmánya az eddigi 75 literről 66 literre csökken.

Next