Magyar Nemzet, 1987. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
Hétfő, 1987. szeptember 7 A Magyar Nemzet Galériája Domokos Géza: Pythia látogatói Gondolkodószék Az ördög zsákja A napokban meglátogatott az Ördög. Nincs ebben semmi különös, másokat is fölkeres néha, csak az illető nem mindig veszi észre. Olykor meg egyenesen belebújik az emberbe. Kibe, hogy. Mert ez sem mind-egy. Van, akibe alulról szokott, de hivatalnokoknak például gyakran a fejébe hatol. Ott van a legtöbb hely ugyanis. Az illető fejében aztán kényelmesen berendezkedik, a fej meg kitalál fura dolgokat.... Vegyünkegy aprócska példát. A sátán köztudottan kedveli a bűzt — a füstért egyenesen lelkesedik. Ebben a városban nincs elég füst a számára. Épp azért valamely fejben elültetik a bogarat — úgy tesz persze, mintha gondolatot ültetne el —, hogy ezentúl a Wartburg gépkocsiknak is kell adni taxiengedélyt. Mert eddig ezt nem adták, mivel az illető gép nem tudja az illemet és szüntelenül a levegőbe ereget mindenfélét. És nem mindegy, hogy ezt napjában félóráig, vagy estétől reggelig teszi. Valljuk be, ezt az ördög jól kitalálta. Bizonyára még azt is ntondta, hogy ettől demokrácia a demokrácia! Ő arra gondolt persze, most már mindenki egyformán megfulladhat — de úgy tett, mintha a vállalkozás szabadságáról lenne szó. És nagyon úgy fest, mintha arról volna ... Mert tényleg szép és okos hely az, ahol egy Trabant tulajdonosának éppolyan jogai vannak, mint aki két Mercedesszel furikázik. A történetet az én ördögöm mesélte nagy röhögve, amikor fölkeresett. Vígan vakarózott, nagyokat eregetett, mint ama kétütemű, és térdét csapkodta jókedvében. Aztán elmagyarázta, hogy voltaképpen miről van szó ... Arról, hogy a magyar gépkocsipiac összeomlással fenyegetett. Legalábbis az egysik márkát illetően. Nem vették az emberek, mert azt hitték, hogy dögletes bűzt csinál, aminek böjtje lesz. Az lesz a böjtje mégpedig, hogy hamarosan nem mehet olyan országokba, ahol mondjuk egy Lada vagy Volkswagen vígan közlekedik — kérem persze, hogy a két márkát ne tévesszük össze azon az alapon, hogy mindkettőnek kereke van ... Szóval a piac mármár összeomlással fenyegetett. Wartburgot már szinte egy héten belül lehetett, vásárolni, használtan pedig pontosan anynyit adtak érte, amennyit egy használt kocsi ér. — Ezt nem tűrhetem — ugrott fel az Ördög és ordítani kezdett. — Igenis, nem tűrhetem! összehívtam hát a fiúkat a saját külön telefonvonalamon, mert a tietek az ördögnek sem szuperál — hogy találjanak ki valamit. Az egyiknek az a pokoli gondolata támadt, hogy ezentúl adjunk ki taxiengedélyeket ezekre az izékre és kész. Ez megtörtént! És hamarosan — mint azt gazdasági lapotok szellemesen és csodálkozva megjegyezte, ennek a típusnak és márkának az ára is felkúszott a feketepiacon. A típus és a márka kifejezést pedig nem azért használom együtt, mert hülye vagyok, hanem mert ennek a márkának lényegében egy típusa van. Nem hittem el a dolgot persze, de kissé megrettentem. — És velünk mi lesz? — kérdeztem kissé zavartan. Az ördög szeme szikrát hányt jókedvében: — Tovább dumáltok majd, édes gyermekem, a szabad kezdeményezésről és a piac önszabályzó voltáról, a spontán gazdasági folyamatokról. — És aztán...? — Aztán beduglak benneteket a zsákomba és kész! No, azért attól a zsáktól nem féltem túlságosan. Az utóbbi időben annyi szegény ördögöt látok üres, lyukas zsákkal mászkálni, hogy még. Már-már gúnyosan folytattam volna a beszélgetést, amikor az ördög váratlanul csöndre intett. A rádióban hallott valamit, úgy látszik, érdekelte a műsor. Nem csodálkoztam ezen. Épp szépséges Balatonunkról volt szó, és arról, hogyan akadályozzuk meg, hogy azt is elvigye az ördög mindenestül. A hallottakon fölháborodva egyenesen szamárfület mutattam neki. A sátán, úgy látszik, félreértette a dolgot, mert — szinte jóindulatúan — bólogatott: — Igen, ilyen fületek van nektek, drága gyermekem! — Nekünk aztán nincs! — Már hogyne volna! — így az ördög: — Pár éve arról szavaltatok, hogy megtelt a falaton, egy kárhozott lélek se fér már nyaranta bele! Most amiatt tapsikoltok, hogy kétszer annyi vendég jött, mint amennyit vártatok! Ebben volt valami. De nem akartam vitatkozni a gonoszszal, mert érdekes rész következett. Arról volt szó adásban, hogy hány Balaton- környéki kastélyt sikerült derék és önfeláldozó hazafiaknak megmenteni. Énekelni volt kedvem az örömtől, de az ördög nem nyugodott : — Te, pajtás! Miképp lehet, hogy ezek a derék emberek mind kocsmárosok? És egyáltalán: mi a fenének füstöltétek ki a régi lakókat azokból az udvarházakból, ha most... Nem feleltem. Az ördög zsákja kezdett érdekelni, vajon beleférünk-e mindannyian. Megay László Madar Nemzet Évforduló Az elektromosságtan útnak indítója A békák 250 esztendeje ugyanúgy ugráltak, mint ma, vagy a megelőző évmilliók során bármikor. Addig viszont senki sem kérdezte, hogy miért és hogyan. Az 1737. szeptember 4-én született Luigi Aloisio Galvani sem erre volt kiváncsi, amikor 1780. november 6-án laboratóriumában a kipreparált békacombot vizsgálta, mégis az ő kísérleteivel kezdődött meg az izommozgás élettanának felderítése. A bolognai anatómus (egyben sebész és szülészprofesszor) véletlen megfigyelése, hogy a vasállványra rézcsipesszel felfüggesztett békaizom összerándul, ha az állvány vasrúdjához ér, korszakalkotónak bizonyult a tudomány történetében. Jóllehet Galvani tévesen értelmezte a megfigyelt jelenséget — az izom összerándulását az „állati elektromossággal” magyarázta —, 1791-ben közreadott dolgozata az élő szervezet villamos működése, valamint a különböző fémek és elektrolitoldatok érintkezésekor kialakuló villamos jelenségek felé irányította a kortárs kutatók figyelmét. Galvani munkássága késztette erőteljes kutatásokra Voltát is, aki galvánáramnak nevezte el a különböző fémek érintkezésekor kialakuló villamos potenciálkülönbséget, galvanizmusnak az izmokban termelődő elektromos áramot, az elektromosságtan kutatása közben galvánelemet készít, meghatározza az áramerősséget s útjára indítja az elektrodinamikát A Galvaní-féle békakísérlet jelentősége így messze túlmutat egy egyszerű biológiai megfigyelésen, végeredményben az elektromosságtan fejlődésének kiindulópontjává vált. A 250 évvel ezelőtt született orvos, nevét ma is számtalan fizikai jelenség, műszer elnevezése őrzi, bizonyítva, hogy a különböző tudományterületek fejlődése nemcsak ma, de évszázadokkal ezelőtt is közös gyökerekből táplálkozott (■ i. é.) T A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A nagy utazás A Voyager a Neptunuszhoz közeledik A Voyager magyarul utazót jelent. Így nevezték el azt a két amerikai űrszondát, amelyek az óriásbolygók — a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz ésa Neptunusz — felderítését kapták feladatul. Utazásuk immár tíz éve tart. A csillagok felé forduló kíváncsiságunk alig fiatalabb nemünknél, s már a régi korok emberei is ismerték a Jupitert és a Szaturnusz! Az Uránuszt — az első távcsővel felfedezett bolygót — William Herschel angol amatőr csillagász pillantotta meg először, még 1781-ben. Az Uránusz mozgásának ismeretében a francia matematikus Urbain Leverrier a XIX. század elején arra következtetett, hogy léteznie kell egy bolygónak az Uránusz pályáján kívül is. Ezt a bolygót — a Neptunuszt — Johann Galle német csillagász fedezte fel 1847-ben. Palackposta az űrszondán A bolygóról néhány alapvető fontosságú információt már földi megfigyelésekkel is sikerült gyűjteni, ám részletes, „helyszíni" kutatásról csak az űrhajózás korában lehetett szó. A hatvanas évek elején amerikai szakemberek kezdtek gondolkozni azon a lehetőségen, hogy miként, lehetne űreszközt küldeni az óriásbolygók felé. Kiszámolták, hogy 1977 —78-ban az említett négy bolygó egymáshoz viszonyított elhelyezkedése lehetővé tenne egy ilyen utat A dolog külön érdekessége az, hogy ilyen speciális bolygóegyüttállásra csak körülbelül 180 évenkéntkerül sor. Ezen a bolygóközi pályán repülni tehát igazi különlegességnek számít, nem véletlen, hogy a vállalkozásnak Grand Tour: „Nagy Utazás” lett a neve. A Voyager—2 startjára tíz évvel ezelőtt, 1977. augusztus 20-án, míg a Voyager—1 indítására 1977. szeptember 5-én került sor. (A később indított szonda kapta az egyes jelzést, azért, mert az első célpontot, a Jupitert ez a berendezés érte el hamarabb.) A két Utazóban a szakemberek szinte tökéletesen egyesítették a hetvenes évek űrtechnikájának, számítástechnikájának, optikájának és elektrotechnikájának legújabb vívmányait. A Voyagerek legfeltűnőbb berendezése az a 3,7 m átmérőjű parabolaantenna, melyen keresztül a NASA szakemberei a Naprendszer korábban soha el nem ért messzeségeiből is kapcsolatot tudtak tartani az űrszondákkal. Az űrszonda központi részéről három tartószerkezet nyúlik ki. Az egyik a tudományos műszerek tartóberendezése, mely mozgatható és többek között a képfelvevő rendszert is magában foglalja. A másik tartószerkezeten helyezték el azokat a radioizotópos termoelektromos generátorokat, melyek az űreszközök energiaellátását biztosítják. A Naptól való nagy távolság miatt napelemeket nem lehet használni, ezért a három generátorban a plutoniumoxid radioaktív bomlása által fejlesztett hőt alakítják át elektromos árammá. A harmadik nagy tartóberendezésen helyezték el a bolygóközi tér és a bolygók mágneses mezejének felderítését végző magnetométereket Egy érdekes „palackposta” is helyet kapott a két Voyageren. Mindkét szondán elhelyeztek egy körülbelül 30 centiméter átmérőjű aranylemezt, amely a Föld üdvözletét tartalmazza az esetleges megtalálóknak. Aki a lemezhez mellékelt használati utasítást megfejti, a Föld nevű bolygót bemutató 115 képet és hangot ismerhet meg. A lemezeken rögzítettek madárdalt és mennydörgést, vulkánkitörést és az embert a Holdra juttató rakéta hangját, üdvözletét ötvenhat nyelven és a bálnák „beszélgetését", valamint Bach Brandenburgi Concertóját és Chuck Berry: Jonny B. Good című dalát is. Ez a palackposta természetesen nem nevezhető kapcsolatfelvételnek más civilizációkkal, de jelzi azt hogy az emberiség megkezdte tágabb világának felderítését és kész a kapcsolatteremtésre.. Az 1977-es indítás után a két Voyager megkezdte páratlan vállalkozását, melynek során a Voyager—1 1979 márciusában a Jupiter, 1980 novemberében a Szaturnusz közelében haladt el A Voyager—2 ezekkel a bolygókkal 1979 júliusában, illetve 1981 augusztusában találkozott, majd 1986 januárjában elhaladt az Uránusz mellett is. A jelenlegi elképzelések szerint az utazás folytatódik, és a Voyager—2 1989 augusztusában a Neptunusz rendszerét fogja felderíteni. Jellemző, hogy bár az űrszondák repülésük során csak néhány napot töltöttek a Jupiter és a Szaturnusz, valamint néhány órát az Uránusz közvetlen környezetében, mégis több információt küldtek a Földre, mint amit a csillagászok Galilei első Jupiterészlelése óta, tehát körülbelül 350 év alatt összegyűjtöttek. Óriásbolygók közelről A Jupiter és a Szaturnusz esetében is azt találták a Voyagerszondák, hogy a Földünknél háromszázszor, illetve hozzávetőlegesen százszor nehezebb tömegű bolygók több sugárzást bocsátanak ki magukból, mint amennyit a Naptól nyernek. Valószínű, hogy a két égitest belső hőtermelését az okozza, hogy mindkét bolygó keletkezése óta fokozatosan zsugorodik. Mindkét óriásbolygónál sikerült megfigyelni a sávokba rendeződött felhőrendszert, amelynek mozgása közben általában több száz km/óra sebességértéket is regisztráltak. A Jupiter hatalmas légköri örvényében — a Nagy Vörös Foltban, melynek hossza körülbelül negyvenezer kilométer, szélessége pedig tízezer kilométer — például 62,5 méter másodpercenkénti szélsebességet is mértek. A Voyager—2 az Uránusznál — mivel hőmérséklete alacsonZ IDÉZET az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleménye a szerzett immunhiányos betegségről, az AIDS-ről. A kór diagnosztizálását követően — az első beteget 1981-ben vették nyilvántartásba az Egyesült Államokban — a világ szinte minden arra allkalmas intézményében megindult a kutatás a kórokozó után. Robert Gallo amerikai professzor és a párizsi Pasteur Intézet profeszszora Luc Montagnier munkásságának köszönhetően rekord idő alatt sikerült azonosítani a betegségért felelős vírust Nemzetközi megegyezés szerint HIV (..human immunodeficient virus”) néven emlegetik a szakirodalomban. A vírussal fertőzött személyek, ha látszólag egészségesnek tűnnek is, életük végéig továbbadhatják a kórokozót Ennek oka a HTV természetében rejlik. Információkészlete „beíródik" a megtámadott sejt magjába és ezáltal a sejtet újabb vírusok létrehozására képes „gyárrá” alakítja. Így a fertőzöttség folyamatossá válik. Az első beteg diagnosztizálása óta nem telik el nap anélkül, hogy valamilyen formában ne kapnánk hírt a betegség terjedéséről és arról a drámai küzdelemről, ahogy a kutatók ezrei próbálnak versenyt futni az idővel. Aki időt nyer, életet nyer — tartja a régi közmondás. Esetünkben kétszeresen igaz ez, hiszen számtalan nyilatkozat erősít meg abbéli reményünkben, hogy küszöbön áll az AIDS-vírus elleni oltás bevezetése. Amerikai hírközlő szervek nemrég bejelentették, hogy a Microgenesys Inc. cég olyan proteint állított elő, amely komoly hatással van az AIDS-vírus külső burkára. Az ebből készített oltóanyagot emberszabású majmokon sikerrel próbálták ki, így a cég elnökének bejelentése szerint készen állnak arra, hogy embereken is kipróbálják. Ám siker esetén is, ez még mindig csak a megelőzést a védelmet szolgálja. A már kifejlődött betegség gyógyítása közel sem kecsegtet gyors sikerrel. Júniusban tartották Washingtonban az AIDS-kutatók harmadik világkongresszusát A több mint hatezer szakember részvételével lezajlott rendezvényen nem történt semmi szenzációs bejelentés. Mértéktartó megítéléseik szerint mintegy két év múlva várható siker a gyógyítás terén. A hatékony szerek kutatása mellett nagy szerepet kapott a génsebészet is, több kutató ezt tartja járható útnak. Bonyolítja a helyzetet hogy az úgynevezett retrovírusok köre — ahová a HIV is tartozik — egyre bővül, bár veszélyességük foka különböző. Mit tehet addig a társadalom, hogyan védekezzen e „modern pestis” ellen? A jelenlegi helyzetben az illetékes szakemberek egyöntetűen az egészségügyi felvilágosítás szerepét hangsúlyozzák. Példás sietséggel a Gondolat Kiadó is bekapcsolódott a munkába, és nemrég megjelentette Graham Hancock és Enver Carim Londonban kiadott munnyabb, mint a Jupiteré vagy a Szaturnuszé — azt tapasztalta, hogy a felhők a légkör mélyebb rétegeiben keletkeznek, így az Uránusz légkörének felső része elég „unalmas" képet mutat. Az Uránusz közelében sikerült megfigyelni a Naprendszer talán legbonyolultabb szerkezetű mágneses mezőjét, míg a Jupiter környezetében az Utazók műszerei hatalmas villámokat és sarki fény jelenségeket regisztráltak. Egyegy jupiteri villám energiája egy kisebb földrengését is elérheti. Jégvilág és vulkánok A Naprendszernek a Naptól ilyen távolságban levő vidékein elég gyakran találkozni a különböző anyagok fagyott változataival, így például vízjéggel, ammónia- és metánjéggel A Szaturnusz jellegzetes gyűrűjét például — mely a Voyagerek felvételei alapján közel tízezer elemi gyűrűből áll — valószínűleg törmelékanyag alkotja, melyet valamiféle hó vagy jég fed. Ezeknek a „köveknek" a mérete néhány centiméter, míg az Uránusz gyűrűjében méteres darabok az uralkodók. A gyűrűk környezetében mindhárom bolygó esetében apró torkáját: Az AIDS — társadalmi háttérrel címen. Az előszót dr. Gergely Péter, a SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora írta és ő látta el lábjegyzetekkel is a kötetet. A művet nem orvosok írták, és nem is szakemberek számára. Közérthető módon járják körül a témát, hiszen a járványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági, jogi, szociális és politikai kihatásai is vannak. EMBERI TERMÉSZETÜNKBŐL következően az ismeretlen veszedelem kelti a legnagyobb félelmet. A bizonytalanságot fokozza, hogy a legkülönbözőbb hírek röppennek föl nap mint nap a betegség terjedéséről. A szerzők nagyon olvasmányosan és ügyesen, egyetlen fertőzési lánc bemutatásával bizonyítják: igaz Ugyan, hogy a fejlett országokban az AIDS-járvány első áldozatai többnyire homoszexuálisok voltak, a fertőzöttek nagy többsége mégis heteroszexuális. A londoni 51 Mary Kórház egyik neves immunológusa szerint: „Történelmi tévedés volt, hogy az AIDS-et kezdetben a homoszexuálisok betegségének tartottuk." Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a betegség az egész emberi társadalmat fenyegeti. Igaz, hogy elsősorban nemi úton terjed, de nem kizárólagosan. A vírusgazda szülők gyermekeinek több mint a fele már az anyaméhben fertőződik. Másik aggasztó megfigyelés, hogy a terhesség sietteti a betegség kifejlődését Az anyáról gyermekre terjedő kór a jövőben központi egészségügyi kérdés lesz, ugyanis súlyos következményei csak a legutóbbi időkben váltak nyilvánvalóvá. A kábítószer-élvezők szintén nemcsak szexuális kapmelékholdak keringenek, melyek közül a kutatókat az Uránusz egy 170 kilométer átmnérőjű holdja lepte meg leginkább, azzal, hogy jelentéktelen mérete ellenére is szabályos gömb alakot mutatott Szintén az Uránusz mellett fotózták le a Naprendszer legérdekesebb holdját, a Myrandát, melynek felszínén egy 20 kilométer mély szakadékot is találtak! A Jupiter Callisto nevű holdján hatalmas körkörös gyűrűs szerkezetet figyeltek meg, mely valószínűleg úgy keletkezett, hogy egy meteorit csapódott a felszínbe, ettől ott megolvadt a jég, hullámok indultak ,s majd ezek megfagytak. A Jupiter egy másik holdján, az Európán óriási rianásokat látni. A legérdekesebb talán mégis a két „meleg” hold. A Jupiter Io nevű holdján a különböző Voyager-felvételeken nyolc működő vulkánt sikerült azonosítani, melyekből az anyag néhányszor tíz, de egy alkalommal több mint kétszáz kilométer magasságba lövett! A második érdekes hold a vastag sárgás-vörös légkörtől teljesen eltakart Titán volt A Titánt egyes szakemberek szerint metán tavak borítják, melyek között a kicsiny szárazföldeken a talaj valamilyen szerves anyagot is tartalmazhat Az Utazók eddig is sok meglepetéssel szolgáltak, és ez valószínűleg így lesz 1989-ben is, amikor a Voyager—2 a Neptunusz mellett halad el Szentpéteri László csalai révén betegednek meg, és sajnos a vérátömlesztés útján átadott fertőzés sem nemi úton terjedt Az utóbbi módon történő fertőződés esélye ma már gyakorlatilag kizárt Hazánkban 1986-ban vezették be a vérkészítmények kötelező szűrését Külön fejezet foglalkozik a járvány eredetével, a kifejlődött betegség gyógyításával intézményes keretek között és azokkal a feladatokkal, amelyeket a társadalom egészének kell megoldani. Legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban a férfiak 2,4 százaléka, a nők 0,09 százaléka lehet fertőzött Ám 1991-re — tíz évvel az első AIDS-diagnózis után — várhatóan második halálokként fog szerepelni (a balesetek után). Hazánkban 1967. májusáig 131 AIDS-vírussal fertőzött egyént regisztráltak, 13 egyénnél megjelentek a betegség kezdeti tünetei és öt a már kifejlődött betegségben szenved. AMI BIZTOSAT TUDUNK: milliók hordozzák a vírust és adhatják tovább másoknak! Mind heteroszexuális, mind homoszexuális érintkezés útján terjeszthető. A vírus nem csupán az immunrendszert támadja meg, hanem az agysejteket is, ezáltal agykérgi sorvadást okoz. ■ A kötet elején a szerzők köszönetüket fejezik ki azoknak az AIDS-kutató orvosoknak és AIDS-betegeknek, akik adatközlőként vettek részt a munka megszületésében, ezzel is növelve mondandójuk hitelét. Aki teheti, olvassa el ezt a könyvet! Mert ahogy a kötet bevezetőjében Gergely professzor írja:,,Biztos, hogy kellő felvilágosítás és nevelés mellett a járvány megszelídül. (bankó) Amit az AIDS-ről tudni kell ./7A történelem eddigi legnagyobb közegészségügyi katasztrófája, amiről tudomásunk van.