Magyar Nemzet, 1987. október (50. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

Csütörtök, 1987. október 1. Szakszervezeti vélemény: A betegségmegelőzésben a körzeti orvosnak legyen kulcsszerepe A MÉM ígérete szerint télen nem lesz hiány zöldségből KÖZÉLETI HÍREK Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözölte Ibrahim Badamosi Babangida ve­zérőrnagyot, a Nigériai Szövetsé­gi Köztársaság elnökét, a fegyve­res erők főparancsnokát az or­szág nemzeti ünnepe alkalmából. Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségi napja alkalmá­ból táviratban üdvözölte Szpirosz Kiprianu elnököt. Az MSZMP meghívására szep­tember 23. és 30. között hazánk­ban tartózkodott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Vaclav Marekkel, a KB pártgaz­dasági osztályának vezetőjével. A csehszlovák testvérpárt képvi­selőivel megbeszélést folytatott Karakas László, a KB pártgazda­sági és ügykezelési osztályának vezetője. A csehszlovák vendé­geket fogadta Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek meghívására­­ szeptember 28-a és 30-a között hazánkban tárgyalt a szovjet Műszaki Tudo­mányos Szövetség kárpátontúli területi delegációja, Ivan Dudics alelnök vezetésével. Berecz János mexikói megbeszélései (MTI) Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára — útban Kubába — Mexikóvárosban meg­beszélést folytatott J. José Bre­­merrel, az Intézményes Forradal­mi Párt (PRI) ideológiai kérdése­kért felelős titkárával, a képvi­selőház külügyi bizottságának el­nökével. A Központi Bizottság titkára ta­lálkozott a baloldali pártok egye­sülése nyomán létrejött Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetői­vel, akiket tájékoztatott az MSZMP kibontakozási program­járól, politikai, gazdasági építő­munkánk helyzetéről. A Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetői ismertették a balol­dali erők egységtörekvéseit. Csehák Judit látogatása Tolna megyében (MTI) Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Kedden Szek­­szárdon a megye vezetői tájékoz­tatták a pártszervek munkájáról, a terület gazdasági helyzetéről, valamint a vállalatok, szövetke­zetek gazdálkodást javító törek­véseiről. A Minisztertanács elnökhelyet­tese szerdán a Paksi Atomerőmű­vet kereste fel, ahol beszámolót hallgatott meg az atomerőmű mű­ködéséről, dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, a város fejlesztésének gondjairól. Csehák Judit ezt követően megtekintette az atomerőmű ren­delőintézetét, ahol a vállalat dol­gozóinak családtagjait is ellátják, délután pedig az atomerőmű ál­tal fenntartott műszaki szakkö­zépiskolát, és a támogatásával ez év szeptemberétől működő ener­getikai üzemmérnöki szakot ke­reste fel. Kétnapos Tolna megyei látoga­tásának befejezéseként a Minisz­tertanács elnökhelyettese részt vett a város közművelődési és egészségügyi intézményeinek ke­­rekasztal-beszélgetésén. A TOT-elnökség javaslata a Tszker munkájának továbbfejlesztésére (MTI) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán, Szabó István elnökleté­vel Budapesten ülést tartott. A testület megvitatta a Tszker te­vékenységét, tárgyalt a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti jog­szabályok módosításával kapcso­latos kérdésekről és javaslatot tett az egészségmegőrzés hosszú távra szóló társadalmi programjából adódó feladatok megvalósítására. A téeszek összes áruforgalmá­ból a Tszker hét-nyolc százalékos aránnyal részesedik. A forgalom több mint kilencven százalékát a vállalat megyei központjai bonyo­lítják le. Növekszik a kereskedel­mi szervezet exporttevékenységé­ből származó bevétel; tavaly 2,9 milliárd forintot tett ki a kivitel értéke, s ez 850 millió forinttal haladta meg az egy évvel koráb­bit. A konvertibilis exportforga­lom értéke tavaly hárommillió dollár volt. Az elnökség megállapította, hogy az eredmények mellett a ke­reskedelmi szervezet munkájában hiányosságok is mutatkoznak. Így például akadozik az ipari koope­rációk szervezése és a gyengén fejlett térségek fejlesztését szol­gáló programokban való részvé­tel aránya sem megfelelő. A kül­kereskedelmi tevékenység sem fejlődött olyan mértékben, mint ahogyan arra számítani lehetett. Az elnökség az 1200 téesz közös vállalataként tevékenykedő Tsz­ker munkájának további javítá­sára javaslatot tett a szervezeti és működési rend átalakítására, tö­kéletesítésére. Az egészségmegőrzés hosszú tá­vú programja a téeszeket annál is inkább érinti, mert számos mun­kakör foglalkozási ártalmakkal jár — állapította meg az elnökség. Az Országgyűlés külügyi bizottságának értékelése, Nőd a külföldi érdeklődés hazánk iránt (MTI) Szerdán a Parlamentben — Szűrös Mátyás elnökletével — ülést tartott az Országgyűlés kül-­­­ügyi bizottsága, hazánk nemzet­közi kapcsolatainak tükrében a képviselők — meghívott szakem­berek bevonásával — elemezték a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nemzetközi tevékenységét, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak nemzetközi ifjúságpolitikai munkáját és a magyar Ország­­gyűlés külkapcsolatainak alaku­lását. Az első témáról Em­őd Pé­ter, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, a másodikról Vas Éva, az MNOT nemzetközi osz­tályának vezetője, a harmadikról Demeter Sándor, az Országgyűlés Irodája külügyi főosztályának ve­zetője adott tájékoztatást, illetve választ a képviselők által felvetett kérdésekre. Ami az Országgyűlés külkap­csolatainak, nemzetközi munká­jának alakulását illeti: az új cik­lus kezdetétől eltelt mintegy két és fél évben a korábbinál is na­­gyobb érdeklődés nyilvánult meg általában is Magyarország, nevan­­a Virnr a mai Ayar Országigvít­ék mű­ködése iránt is. Ennek magyará-’ zatát mindenekelőtt abban talál­hatjuk, hogy a legutóbbi válasz­tások olyan, a szocialista orszá­gok gyakorlatában eddig nem is­mert lényeges változást hoztak, mint a kettős, vagy többes jelölés rendszere, a parlamenti demokra­tizmus erőteljesebb megnyilvánu­lása, a parlamenti bizottságokban egyre felélénkülő viták. A szocia­lista országok és Magyarország parlamenti kapcsolatai tekinteté­ben meghatározó, hogy a szocia­lista közösség tagállamai nagy­jából hasonló politikai és gazda­sági problémákkal birkóznak. A tőkés országokkal fennálló parlamenti kapcsolataink szintén dinamikusan fejlődnek. A tör­vényhozó testületek tagjainak, de­legációinak gyakori találkozóin gyakran szóba kerül, hogy ha a partnerparlamentek esetleg vi­lágnézetileg el is határolódnak tőlünk, azzal tisztában vannak, hogy a világ realitásaival számol­niuk kell, s ezért készek a szo­cialista országokkal folytatott tör­vényhozói szintű együttműködés­re. Az ülés napirendi témáinak vi­tájában felszólaltak: Puja Frigyes (Békés megye), Sebest Lászlóné (Békés megye), Méhes Lajos (Bu­dapest), Boldizsár Iván (országos lista). Király Zoltán (Csongrád Magyar Nemzet megye), Apró Antal (Csongrád megye), Kárpáti András (Pest megye), Schöner Alfréd (országos lista), Szentágothai János orszá­gos lista), Hámori Csaba (or­szágos lista), Duschek Lajosné (országos lista), Szakács József (országos lista), Jakab Róbertné (országos lista), s a külügyi bizott­ság titkára, Barcs Sándor (orszá­gos lista), Bíró József (Győr-Sop­­ron megye), valamint Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára és Baranyai Gézáné, a SZOT nemzetközi osztályának ve­zetője. Mindhárom tájékoztatót egy­hangúlag elfogadta a bizottság, majd ezt követően az alábbi ál­lásfoglalást alakította ki és hozta nyilvánosságra: Az Országgyűlés külügyi bizottsága fontos előrelé­pésként értékelte a Szovjetunió és az Egyesült Államok szeptember 18-i elvi megállapodását a rövid és közepes hatótávolságú atom­fegyverek felszámolásáról. A két nagyhatalom a nemzetközi javas­latok alapvető javításának irá­nyába mutató áttörés közelébe jutott. A bizottság egyetért azok­kal az értékelésekkel, hogy a megállapodás az első olyan egyez­mény lesz, amely két tömegpusz­tító fegyverkategória teljes fel­számolását tartalmazza. A külügyi bizottság a szovjet— amerikai előzetes megállapodás jelentőségét abban is látja, hogy a közös politikai akarat kifeje­zésre juttatása magában hordozza egy újabb, az eddigieknél is átfo­góbb és eredményesebb fegyver­zetkorlátozás lehetőségét. A meg­állapodás azt is tanúsítja, hogy a kölcsönös biztonság követelmé­nyeinek figyelembevételével le­hetséges az előrelépés a nemzet­közi béke és biztonság erősítése terén. Mindenekelőtt a hadászati atomfegyverek radikális csökken­téséről, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozásáról, a fegyveres erők és hagyományos fegyverze­tek egyensúlyának alacsonyabb szintű meghatározásáról lehet szó. A képviselők úgy értékelték, hogy az elvi megállapodás kedvezően hat az európai politikai, gazdasá­gi, kereskedelmi, kulturális és humanitárius együttműködés fej­lődésének távlataira is. A hálapénz az egészségügyi bérhelyzet következménye Az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programterveze­tével kapcsolatos ágazati szak­­szervezeti feladatokat vitatták meg az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülé­sén szerdán, a szakszervezet szék­házában A tanácskozáson az egészségi állapot általános rom­lásának megállítására, illetve ja­vítására kidolgozott programter­vezettel összefüggésben minde­nekelőtt szemléleti, szervezeti és gazdálkodási változásokra tettek javaslatokat. A szakszervezet tag­jai egyetértettek abban, hogy az­­ egészségügyi ellátásban a meg- s előzésre kell az eddigieknél is na- I gyobb figyelmet fordítani. Han- l goztatták, hogy a megelőzésben a jövőben a körzeti orvosoknak kell kulcsszerepet betölteniük. Hagyományos tennivalóikon kívül részt kell vállalniuk a betegségek megelőzését segítő szociális gon­doskodásból. Az elnökségi ülésen állást fog­laltak az egészségügy szervezeti rendszerét érintő kérdésekben is. Hangsúlyozták: annak érdekében, hogy a betegellátás mindenki szá­mára egyformán hozzáférhető le­gyen, egységes betegbeutalási, ki­vizsgálási, ellátási rendszert kell kidolgozni és bevezetni. Ugyan­csak indítványozták, hogy mun­káljanak ki az egészségügyi ellá­tás különböző szintjeire vonatko­zó ellenőrizhető, egységes szak­mai követelményrendszert Az elnökség a továbbiakban az egészségügy munkaerőgond­jaival is foglalkozott. Megállapí­tották, hogy összességében elegen­dő orvos van, ugyanakkor intéz­ményi, területi és szakmai arány­talanságok tapasztalhatók. Külö­nösen a városokban kevés az ápolónő, sok az üres állás, s nagy az igény műtősök, röntgen- és la­borasszisztensek iránt. A szakszervezet elnöksége sze­rint a jelenlegi bérhelyzet nem tükrözi kellőképpen az egészség­ügyben dolgozók társadalmi hasz­nosságát, s ez is oka a sokak ál­tal elítélt hálapénzrendszernek ezért szükséges kidolgozni és el­fogadni az egészségügyi dolgozók közép- és hosszú távú szociálpo­litikai koncepcióját, ösztönző bé­rezési és érdekeltségi rendszerét, premizálási elveit. Tájékoztató a betakarításról Őszi csúcs a határban A mezőgazdaság időszerű ten­nivalóiról tegnap a MÉM-ben Kovács István főosztályvezető tá­jékoztatta a sajtó munkatársait. Mint általában a hasonló beszá­molók, ez is az elmúlt hetek, hó­napok időjárás alakulásának is­mertetésével indult. Gyorsan le kell szögezni: most már nincs komolyabb panasz az égiekre Függetlenül azonban ettől, még mindig nem sikerült behozni azt a 10—12 napos késést, amit a ké­sei kitavaszodás okozott a mun­kákban. A legtöbb tennivaló az elkövet­kező hetekben természetesen a szántóföldeken lesz, rövid idő alatt két és félmillió hektárról mintegy 22 millió tonna termést kell betakarítani, elszállítani, téli tárolásra előkészíteni. Ezekhez a munkákhoz van elegendő eszköz. Az alkatrészellátás is megfelelő­nek ígérkezik, ámbár számos üzemnek lehetnek súlyosabb gondjai is, mivel a tőkés beszer­zésű gépeikhez nélkülözhetetlen alkatrészekhez nem minden eset­ben juthatnak majd hozzá a szű­kös devizakeret miatt. A jelenlegi határszemlék azt tükrözik, hogy a kukorica körül­belül a tervezettnek megfelelő szemtermést hoz majd, ami azt jelenti, hogy fedezhető lesz az ál­lattartók igénye. A burgonyate­rület háromnegyedén már végez­tek a szedéssel, de mivel az elő­irányzottnál 20—25 százalékkal kisebb a hozam, a lakosság ki­elégítő téli ellátásához mintegy 40 ezer tonnát importálunk Len­gyelországból. A szüret egyelőre még estik egy-két vidéken kez­dődött meg. A legfrissebb becs­lés azt mutatja, a sok évi átlag­nak a 60 százaléka kerülhet az idén a tőkéről a puttonyokba. A bortermés így nem lesz több 3,1 millió hektoliternél, ami legalább kétmillió hektóval elmarad az optimálistól. Almából egymillió tonna körüli termésre lehet szá­mítani; a gazdaságok ezekben a napokban 200—250 vagont tudná­nak megtölteni, csakhogy a vasút képtelen 150 kocsinál többet e „frontra" átirányítani. Papriká­ból, paradicsomból bőven termett, miképp a legtöbb zöldségnövény­­ből is, így — a minisztérium sze­rint — a télen nem lesz hiány sem sárgarépából, sem vöröshagymá­ból. A jövő esztendei sikeres aratást megalapozó talajmunkákról szól­va az illetékes szakember káros­nak ítélte, hogy a gazdaságok még mindig a kívánatosnál ke­vesebb műtrágyát szórnak ki földjeire. Hozzátette viszont, hogy nem minden üzem önszán­tából takarékoskodik, hanem azért, mert nem jut hozzá a kemi­káliákhoz. A tavaszi szezonban a nitrogén volt hiánycikk, most pe­dig a folyékony műtrágyázás egyik alapanyagát nem lehet kap­ni. (h. 1. i.) Műszaki és közgazdasági könyvnapok Tíz kiadó, nyolcvan új kiadvány Október ötödikén a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem ad otthont az idei mű­szaki és közgazdasági könyvna­pok megnyitóünnepségének — je­lentették be a rendezvénysorozat tegnapi sajtótájékoztatóján. Ugyanitt könyvkiállítás és vásár is lesz, amelyet az Állami Könyv­­terjesztő Vállalat rendez. Az új­donságok mellett a régebbi nagy sikerű kiadványok és az egyetem rektorainak műveiből álló válo­o­gatás is megtekinthető lesz októ­ber kilencedikéig. A szakkönyv-népszerűsítő ak­ ció alkalmából tíz könyvkiadó nyolcvan új könyvet jelentetett meg. Bár ezek a kiadványok hangsúlyozottan a könyv munka­eszközszerepét illusztrálják, szép számmal megtalálhatók közöttük ismeretterjesztő, barkács- és a mindennapokban eligazító köte­tek is. Legtöbbjüknek idén is a Műszaki — huszonnyolc —, vala­mint a Közgazdasági és Jogi — huszonkettő — Könyvkiadó a gazdája. A sajtótájékoztatón ki­emelték a közgazdasági könyvek napjainkban kiemelkedő szerepét, mondván: a gazdálkodás eredmé­nyességéhez manapság nemcsak naprakész információkra, hanem a szakirodalom ismeretére is szükség van. Már most meg lehet jósolni né­hány könyvsikert — például Sa­­muelson—Nordhaus Közgazda­ságtan című műve eséllyel pá­lyázhat ilyen minősítésre. Az ez­úttal megjelent első kötet az alap­fogalmakat és a „nagy gazdaság" fogalmait, tárgyalja, kimerítő részletességgel. A második kötet az év végére, a harmadik pedig jövő év elején lát napvilágot. A három kötet együtt teljes bete­kintést ad a mai polgári közgaz­daságtanba. A Műszaki Könyvkiadó kilenc témakörben kínál huszonnyolc új­donságot. Több könyv foglalko­zik számítástechnikával, gépjár­művekkel, sajátkezűleg elvégez­hető házkörüli munkákkal, más kiadványok pedig az országos, kiemelt kutatási-fejlesztési prog­ramokhoz illeszkednek. Az Or­szágos Műszaki Információs Köz­pont és Könyvtár gondozásában megjelent Naisbitt Megatrendek című munkája jól példázza az át­menetet a műszaki és a közgazda­­sági tudományok között. (bognár) Módosítások az adó miatt Az Országos Társadalombiztosítási Tanács ülése (MTI) Szerdán Prieszol Olga elnökletével ülést tartott az Or­szágos Társadalombiztosítási Ta­nács. A testület megtárgyalta és előzetesen véleményezte egyes társadalombiztosítási rendelkezé­seiknek az adórendszer változásá­val összefüggő módosításáról a Minisztertanács részére készült előterjesztést. A továbbiakban a tanács tájékoztatót hallgatott meg az Országos Orvosszakértői Inté­zet szervezeti és irányítási rend­szerének korszerűsítéséről. Befejeződön a kulturális miniszterhelyettesek­ konferenciája (MTI) Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be a szocialista orszá­gok kulturális miniszterhelyette­seinek értekezlete szerdán Keszt­helyen a Festetics-kastélyban. A kultúra anyagi-műszaki-technikai bázisának időszerű kérdéseivel foglalkozó kétnapos konferencián tíz ország képviseltette magát. Megállapodtak, hogy a további­akban az irányító szervek képvi­selői helyett főleg az érintett szakterületek jelentősebb vállala­tainak szakembereiből álljanak a munkacsoportok s közvetlenül alakítsák ki, szélesítsék együtt­működésüket. Evégett hangzott el az a magyar javaslat, hogy hív­ják össze a KGST-országok szín­padtechnikai berendezéseket, fel­szereléseket és anyagokat előállí­tó üzemei vezetőinek értekezle­tét. Az indítványt elfogadták és helyszínéül Csehszlovákiát jelöl­ték meg. Vetélkedő a Szovjetunióról (MTI) A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Művelődési Mi­nisztérium, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Szovjetunió című folyóirat szer­kesztősége ismét meghirdeti a Ki tud többet a Szovjetunióról? el­nevezésű politikai vetélkedősoro­zatot a középfokú felnőttoktatási intézmények hallgatói részére. A verseny célja: a Szovjetunió tör­ténelmének, jelenlegi életének, valamint a magyar—szovjet együttműködés eredményeinek megismertetése és a két nép kö­zötti barátság elmélyítése Az önálló felnőttoktatási intéz­mények és tagozatok négy-négy fős csapatokkal nevezhetnek a vetélkedőre. Az 1988. áprilisi or­szágos döntőben 10 csapat ad szá­mot ismereteiből Az első három helyezett cso­port tagjai és felkészítő tanárai jutalomüdülésen vehetnek részt a Szovjetunióban. En­­ergi­a ta­ka­rékos szennyvízt­i­sztítás Magyar-osztrák környezettechnológiai napok (MTI) Szerdán az Építők Szék­házában megkezdődött a ma­gyar—osztrák környezettechnoló­giai napok programsorozata. A tanácskozáson — amely foly­tatása a tavaly Bécsben megren­dezett kelet—nyugati környezet­védelmi szimpóziumnak — több mint ezren vesznek részt. A ma­gyar és az osztrák szakemberek mellett jelen vannak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió cégeinek, vállalatainak képviselői is. A há­romnapos eszmecsere során a résztvevők a környezettechnoló­gia különböző kérdéseivel, így egyebek között a légszennyezés mérséklésére kidolgozott új eljá­rásokkal, az energiatakarékos szennyvíztisztítással, a hulladé­kok újrahasznosításával foglal­koznak. A tanácskozás résztvevőit Áb­rahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke kö­szöntötte. Rámutatott: mivel a környezetszennyezés nem ismer államhatárokat, szoros együttmű­ködésre van szükség az országok között a veszélyek elhárítása ér­dekében. Az államtitkár szólt arról, hogy Magyarország is csatlakozik a vi­lágméretű környezetvédelmi tö­rekvésekhez. A tanácskozással egy időben környezettechnológiai kiállítás nyílt a helyszínen. Csütörtökön szekcióülésekkel folytatódik a ta­nácskozás. Zászlólevonás (MTI) Szerda reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadással bevonták a gellért­hegyi Felszabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyet a fegyveres erők napja alkalmából vontak fel. . 3 ------ A NAP-----------------------------------­Érvek és blöffök Ha szociológus lennék, most azt kutatnám: mennyi tény­ismeret, mennyi tárgyi tudás rejlik a köznapi politikai vi­tákban. Persze főképp a magánvitákra gondolok, azokra a néhány perces összeröffenésekre munkaidőben a folyosón, meg az esti, meghitt politikai purparlékra, baráti polémiák­ra, félhangos töprengésekre. A testvéri vagy dühös csete­patékra, amelyeken olykor cáfolhatatlan blöffök, megingat­hatatlan hipotézisek, légből kapott, impozáns adatok, rosszul értesült körökből származó, biztos információknak álcázott kósza hírek röppennek fel — helyettesíteni érveket, tudást, bizonyítékot, fölkészültséget. Ha szociológus lennék, azt kutatnám, milyen fokú dilet­tantizmus jellemzi az élőszóban kibontakozó politikai eszme­cseréket. Elvégre egy közösség ítélőképessége, döntőképes­sége, érettsége azon mérhető le, hogy milyen tárgyismeret­tel vitatkozik. Már szinte látom a kimutatást arról, hogy ezer ilyen vi­tában mennyi igazság és mennyi tévedés, mennyi tény és mennyi tájékozatlanság, mennyi ismeret és mennyi önisme­ret mutatkozott meg. Mennyivel erőszakosabban vitatkozott a cserearányról az, akinek gőze sincs róla, s milyen bol­dog, sugárzó fölénnyel szónokolt valaki előszeretettel csak­is arról, amihez még csak nem is konyit. És milyen mélyen hallgatnak, milyen óvatosan, milyen fájdalmasan hallgatnak néha éppen azok, akik pontosan tudják, miről van szó. Olykor jobban figyelek arra, olykor jobban hallgatok ar­ra, aki hallgat. Ő legalább tudja, miről hallgat. DIURNUS

Next