Magyar Nemzet, 1987. október (50. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

Szombat, 1987. október 10. Válaszra várva A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság október 7-re Lausanne-ba várta a Koreai NOK Olimpiai Bi­zottságának vezetőit, hogy meg­vitassák az 1988. évi nyári olim­piai játékok rendezésével kapcso­latos sürgető kérdéseket, minde­nekelőtt azt a javaslatot, amelyet a NOB idén július 15-én tett Dél- Koreának, és a Koreai NDK-nak. A találkozó elmaradt, mert — mint azt a KCNA hírügynökség jelentette — a KNDK és Dél-Ko­­rea Olimpiai Bizottságai között nem kezdődött kétoldalú megbe­szélés Lausanne-ban, ahogy azt szeptember közepén a KNDK olimpiai vezetői javasolták. Ezek után október 2-án a Koreai NDK Olimpiai Bizottsága javaslatait tartalmazó újabb levelet juttatott el Dél-Koreába, amelyre minded­dig nem érkezett válasz. Ezzel magyarázható — hangsúlyozzák a Koreai NDK-ban —, hogy az ok­tóber 7-re kitűzött tárgyalásra nem kerülhetett sor. A Koreai NDK Olimpiai Bizottsága ezután is bízik abban, hogy javaslatára választ kap — ezt Dél-Korea ok­tóber 12-re ígérte — s megoldó­dik az 1988. évi nyári olimpia kö­zös rendezésének kérdése. AENOC-közgyűlés Az Európai Nemzeti Olim­piai Bizottságok Szövetségének (AENOC) 17. közgyűlésén Szófiá­ban a 34 nemzet 87 küldötte — köztük Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára — több fontos témával foglalkozott. Az ülésen Juan Antonio Sama­ranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke beszámolt a jö­vő évi téli olimpia színhelyén, Calgaryban tett látogatásáról. A közgyűléshez kapcsolódó esemény, hogy Samaranch Todor Zsiv­­kovnak, a BKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének az olim­piai mozgalom fejlesztésében vég­zett munkájáért átnyújtotta az Olimpiai Érdemrendet. A NOB első embere sajtótájékoztatóján ismét kifejezte reményét, hogy a XXIV. nyári olimpia szervezési kérdéseivel kapcsolatos problémák Dél-Korea és a Koreai NDK kö­zött maradéktalanul megoldód­nak, s nem lesz akadálya annak, hogy a teljes olimpiai család részt vegyen a nagy eseményen. Samaranch megerősítette, hogy ez év végén vagy legkésőbb a jö­vő esztendő elején­ Moszkvába utazik, ahol a tervek szerint fo­gadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A svéd kormány 1,8 milliárd svéd koronás támogatást szavazott meg az 1994. évi téli olimpiai játékok közös megrendezésére pályázó Ostersund és Aare városának. Ezt Ulf Lönnqvist, a svéd kormány tagja, sportügyekkel foglalkozó miniszter jelentette be. Ostersund és Aare együttes pályázata mellett a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottsághoz további öt város jelentke­zése érkezett: Anchorage (Egyesült Államok), Berchtesgaden (NSZK), Lausanne (Svájc), Lillehammer (Nor­végia) és Szófia (Bulgária). Főtitkár, technikai igazgató: döntés kedden Válogatott készülődés Nagy sürgés-forgás volt pénte­ken 11 és 13 óra között az MLSZ- ben: három válogatott keret játé­kosai találkoztak. Az A-válogatott szerdán, 17.30 órakor a Népstadionban Görögor­szággal játszik Európa-bajnoki se­lejtezőt. Garami József megbízott szövetségi kapitány a következő játékosokat hívta meg: Dísztl P., Bodnár (kapusok), Sallai, Torna, Csuhay, Kardos, Garaba, Péter, Kovács E., Keller, Bognár, Varga, Herédi, Détári, Mészáros, Kiprich, Hajszán, Kovács K., Szekeres, Szabadi. — Kardos kivételével mindnyá­jan megérkeztek. Róla azt a hírt kaptuk a Vasastól, hogy fekvő be­teg — mondta Garami József. — Hajszán és Szekeres is sérült, utóbbi játékára semmiképpen nem kerülhet sor. Hajszán talán fel­épül szerdáig. Nem vigasztalhat­juk örökké magunkat azzal, hogy szép játékkal bukunk el. Most már eredményt is fel kell mutat­ni. Jó­­Utalom erre ez a számunk­ra már lényegében tét nélküli EB- selejtező. A keret a találkozó után Tatá­ra utazott, ahol napi két edzéssel készül. Az utánpótlás válogatott egy nappal a „nagyok” előtt játszik EB-selejtezőt, szintén a görögök­kel. Az Ollói úton 17.30 órakor kezdődő mérkőzésre Bene Ferenc kerete: Zsiborás, Petry (kapusok), Gubucz, Pintér, Bordás, Szalma, Kecskés, Szélpál, Duró, Elekes, Sass, Zsinka, Rostás, Fischer, Vincze I., Illés. A 21 éven aluliak a találkozó után a Vasbetonipari Művek ró­mai-parti üdülőjébe mentek. Ked­dig ott tartózkodnak. Ők is napi két edzésen vesznek részt. Az olimpiai válogatottba Ko­vács Ferenc edző a következőket hívta meg: Zsiborás, Mező (kapu­sok), Kovács E., Végh, Disztl. L., Preszeller, Cseh, Fitos, Kékesi, Szélpál, Steidl, Fischer, Vincze I., Plotár, Lovász. A csapat kora délután elutazott Újvidékre, ahol szombaton 17.30 órakor a Vojvodinával játszik. Az A-, illetve az A-válogatottban érdekeltek — Kovács E., Zsibo­rás, Szélpál, Fischer, Vincze I. — az újvidéki találkozó után visz­­szatérnek keretükhöz. Czékus Lajos, az MLSZ főtit­kár-helyettese rövid előzetest adott a testület elnökségének ked­di rendkívüli üléséről. — A két legfontosabb személyi kérdésben döntés lesz kedden. Ki­derül az új főtitkár és a techni­kai igazgató személye. * A közelmúltban tragikus körül­mények között elhunyt egykori válogatott labdarúgó, Pusztai László emlékére november 4-én. FTC—Eisenstadt (osztrák) mér­■ "■ ■■ ■■■4" - " Két hetet töltött Szöulban a magyar súlyemelő válogatott. He­gedűs Miklós, a Magyar Súlyeme­lő Szövetség főtitkára a követke­zőket mondotta az útról: — A helyi, központi edzőtábor­ban készültek versenyzőink. A hazai emelők mellett a japánok is velünk gyakoroltak. Egyhetes ott­­tartózkodásra volt szükség, hogy a versenyzők az itthon megszo­kott edzésmunkát el tudják vé­gezni. Később viszont a számunk­ra szokatlan táplálkozás okozott gondot, a nehezebb testsúlyúak lefogytak. — Tapasztaltuk, hogy rangja van a magyar sportnak és a ma­gyar súlyemelésnek. Különböző szintű sportvezetőkkel folytattunk megbeszéléseket. Szeretnék, ha a jövő évi görögországi világbaj­nokság előtt junior válogatottjuk nálunk készülhetne. Legjobbjaik­­kal indulni akarnak a Pannónia Kupán. Versenyzőik közül külö­nösen Barsi László volt népszerű, nagyra értékelik ostravai világ­­bajnoki győzelmét. Barsi részt vesz decemberben, Szöulban a Vi­lág Kupa gálán. A dél-koreaiak azt kérték, hogy előtte egy hóna­pot töltsön Szöulban, ott gyako­roljon. Ezzel a kérdéssel hétfőn a Magyar Súlyemelő Szövetség el­­nöksége foglalkozik. Barsi nagyon készül a Világ Kupa záróverse­nyére, s úgy véli, hogy a hazai edzések jobban szolgálnák formá­ba lendülését.* A Daytona Beach-ben október 30-án kezdődő első női súlyemelő világbajnokság előtt elkészült a világranglista. A 9 súlycsoport közül kettőnek az élén magyar versenyző — Jung Edina (48 ki­logrammos súlycsoport, összesített eredménye: 137,5 kiló) és Takács Mária (75, 200) — található. közést rendeznek az Üllői úton. Ü­gyek — 50 forintos egységáron — (Pusztai László mindkét együttes- s elővételben már kaphatók a Fra­­ben játszott.) A teljes bevételt az I­di Ajándékboltban és a Boy Vás­­árván maradt Pusztai-gyerekek I­­alai, Bajcsy-Zsilinszky út 20. megsegítésére ajánlották fel, Je- s szám alatti üzletében. Súlyemelés Barsi meghívása TER AZ ELNÖKHELYETTESNÉL Nemrég olvastam dr. Pongrácz Antalnak, az ÁISH általános el­nökhelyettesének cikkét és nyilat­kozatát is. Sok minden mellett azt is megtudtam belőlük, hogy vég­re megközelítő pontossággal sike­rült kimutatni, mibe is kerül a magyar sport. Mintegy tízmilliárd forintba, vagyis a nemzeti jövede­lemnek alig több mint egy száza­lékát viszi el. Arányaiban igazán nem sok, összegszerűen azonban nem kevés. Ennek a tízmilliárd­­nak még az egyharmada sem ke­rül ki a központi költségvetésből, jó kétharmadát a vállalatok te­remtik elő. Aligha kell ecsetelnem, hogy a jövő évtől kezdve nem tobzódnak majd pénzben a vállalatok, tehát meglehetősen bizonytalannak tet­szik a sport holnapja. Hiszen egy cég akkor vonja meg a támoga­tást, amikor csak akarja, illet­ve az is könnyen előfordulhat, hogy legjobb szándéka ellenére sem tud a sportba invesztálni. Kérdés tehát, hogy egyáltalán ké­­pes-e fönntartani magát a ma­gyar sport a jelenlegi színvona­lon. Dr. Pongrácz úgy gondolja, hogy ha lesznek is vállalatok, amelyek kényszerűségből eltávo­lodnak a sporttól, helyükbe lép­nek majd mások. Hogy ez az optimizmus nem ép­pen alaptalan, arra csütörtökön máris jött a bizonyíték. Tegnapi lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a „datacoop" kisszövetkezet és a vívószövetség ötéves szerző­dést kötött: a vívó válogatott csa­patok reklámozzák a céget és a szövetség ellenértékűi havi 100 000 forintot inkasszál, öt év alatt ös­­­szesen hatmilliót. Egy mindössze harminc tagból álló kisszövetke­zet látta érdemesnek,­­hogy a ma­gyar sportban szokatlanul, sőt meghökkentően nagy összeget szánjon a sportra. Mint a kisszö­vetkezet vezetői elmondták, ők gondos számvetés után tették meg ajánlatukat. Néhány elektronikus árucikkel erőteljesen be akarnak törni a piacra és úgy látják, hogy a sport révén a leghatékonyabb a hirdetés. Évi 300 milliós forgal­muk mellett jelentéktelen az évi 1,2 milliós kifizetés, sokszorosan megtérül a­­haszna, ők a saját zsebükből veszik ki ezt a pénzt, szétoszthatnák 30 felé, de nem te­szik. Mert reklámra költeni kell — és nemcsak ennyit, hanem a sokszorosát! Ha végre így gondolkodnak ma­gyar cégek, akkor nagy baj nem lehet, hiszen a minket nyugatról körülölelő világban a reklámok, a szponzorok tartják el a sportot. Ilyesmire épít a magyar sport is. A finanszírozásról a legilletéke­sebbel, Pongrácz Antallal beszél­gettem a „datacoop" vezetőivel történt találkozást követően. Az elnökhelyettes a sport gazdasági kérdéseivel sűrűn foglalkozó má­sik két újságíró kollégámmal együtt hívott meg délutáni teára, hogy alaposabban megismerjük az elképzeléseiket. A tea kifogástal­­an volt, a két és félórás beszél­getés pedig érdekes. Dr. Pongrácz magasan képzett közgazdász, pénzügyi szakember, a Pénzügy­minisztérium volt főosztályveze­tője. Ezt a tényt nem a személye­­nek szóló elismerésként, írom le, hanem azért, hogy jelezzem: vég­re gazdasági menedzser került az elnökhelyettesi posztra. A mai helyzetben semmire sem jutna a sportvezetés, ha nem tud­na megbirkózni az elébe tornyo­suló gazdasági ügyekkel. A többi szocialista országban a finanszí­rozás kérdései egyértelműek. Eny­­nyit ad az állam, ebből kell gaz­­dálkodni és passz. Minálunk vi­szont nemcsak az ÁISH-ban kell a közgazdász, hanem szükség len­ne rá minden szövetségben, min­den nagyobb klubban. Amint megtudtam, szó is van arról, hogy összehoznak egy közgazdász cso­portot, amely segíti a szövetsége­ket, közreműködik szponzorok szerzésében. Persze, a szövetség­nek kell előtérben állnia, neki kell elsősorban megteremtenie a működéséhez szükséges pénzt. Egy Hargitay Andrással, Hegedűs Csabával, Parti Jánossal, Török Ferenccel szívesebben ülnek le tárgyalni a vállalatok vezetői, mint egy ismeretlen gazdasági szakemberrel. A szövetségeknek a költségve­tésük csaknem felét kell különbö­ző forrásokból összehozniuk. Szponzorálásból, adományokból, reklámokból. Úszásban,­ vízilabdá­ban például hozzávetőlegesen nyolc és félmillió az állami támo­gatás, a működéshez — a váloga­tott versenyzők, csapatok felké­szülésére, a hazai és külföldi ver­senyekre, sok minden egyébre — kell vagy 16 millió. Kegyetlenül nagy összegeket kell tehát össze,­kuporgatniok a szövetségeknek, s ha erre nem képesek, megáll az élet. Az ÁISH azt szerette volna, hogy a magyar sport ne legyen ki­téve ilyen bizonytalanságnak és próbált egyezkedni annak érdeké­ben, hogy a vállalatok a sportra szánt összegeket közös kasszába fizessék s onnan érdem szerint ré­szesüljenek a szövetségek, az egyesületek. Persze, a tárgyalások nem hoztak eredményt. A válla­lat nem általában a sportot tá­mogatja, hanem vagy a saját sportegyesületét, vagy pedig kife­jezetten reklámcélok elérésére törekszik. Végeredményben nem különö­sebb baj, hogy a sport finanszí­rozása nagyobb részt a vállalatok kezében van. A gond csupán a bi­zonytalanság. Ha a jövőben is számolni lehetne a szokásos mó­don befolyó összegekkel, az eddi­ginél jóval okosabb gazdálkodás­sal telne mindarra, amire szük­ség van. Csupán az a lényeg, hogy ezekre a pénzekre bizton lehes­sen építeni és legálisan kerülje­­nek be a sportba. Az idei vizs­gálatok az egyesületeknél nagy­jából két milliárd forintra buk­kantak a felhasználás, a kiadás rovataiban, anélkül, hogy meg le­hetett volna állapítani a beérke­zett pénzek forrásait Ez esetben nem az úgynevezett „fekete pén­zekről” van szó, hanem különfé­le könyvelői bravúrokról, amelyek révén elsősorban a létesítménye­ket tartották fenn a vállalatok. (A „fekete pénzek” nem a klubkasz­­szába kerülnek, hanem a játékos zsebébe. S azoknak nincs nyo­muk.) A Sporthivatal ügyes húzással segíti a sportba befolyó összegek legalizálását. A vállalatok jövőre nem az érdekeltségi alapból támo­gatják a sportot — ez egyébként súlyos érvágást jelentett eddig —, hanem a kiadások nagyobb ré­szét költségként számolhatják el. De legfeljebb addig a határig, amennyit az idén kifizettek. A vál­lalatnak tehát érdeke, hogy fel­színre hozza az idei sportkiadá­­sait, mert ha nem ezt teszi, ak­kor ráfizet: az ideinél magasabb összegű sporttámogatást jövőre ötven százalékos nyereségadó ter­­heli majd. A vállalat a megváltozott hely­zetben szívesen beváltaná, meny­nyit invesztált a sportba, hiszen ezeket az összegeket csak a kár­­tyák teljes feltárásával adhatja oda jövőre is. Viszont ha vall, be kell ismernie, hogy­­könyvelői fur­­fanggal, a szabályok kijátszásával is operált. Nincs szó csalásokról, csak éppen a rendelkezések meg­kerüléséről. Indokolt lehet ezek miatt utólag­­különféle adókat ki­vetni a tettesekre, büntetni az ügyeskedő vállalatokat Viszont ha a vállalat ettől fél­ve eltitkolja a sportra az idén for­dított összegek nagyságát akkor jövőre vagy kevesebbet fizethet, vagy adózik ötven százalékot a fi­nanszírozás után, vagy pedig is­mét megpróbálkozik különféle ügyeskedésekkel. Ez utóbbi meg­oldásra aligha lesz mód; a leg­­tisztább ügy lenne fillérre beval­lani az összegeket. De ezt csak ak­kor teszi, ha az ÁISH a magyar sport érdekében kijárja a bűn­bo­csánatot. Vagyis azt, hogy utó­lag már ne szankcionáljanak a pénzügyi szervek. Mint ahogyan például az új adórendszer beveze­téséig nem kérdik az állampolgár­tól, miből a húszmilliós villa: nem adóztatják meg a vagyonát. Apropó, adó. Az elnökhelyettes­sel folytatott hosszú beszélgetésen százféle téma került napirendre. Közülük még csupán egyetlen egyet. Köztudott, hogy az Ország­­gyűlés visszautasított mindenfaj­ta adókedvezményt, így a spor­tolókét is. A versenyző, a játékos ugyanúgy adózik, mint hazánk bármelyik más polgára, így pél­dául a futballista fizetését és pré­miumát összesítik, az adót a jö­vedelemnek megfelelő sáv szerint határozzák meg. Ez a döntés né­­mileg keresztezte az ÁISH elkép­zeléseit,­­ persze, nem a futball­­fizetések ügyében. Az idén kez­dett alaposabban differenciálni, igyekezett mind markánsabban ju­talmazni a nagy teljesítményeket. A személyi jövedelemadó beveze­tése viszont csökkenti a különbsé­geket a kiemelkedő sportolók és a szürkék között. Ezért a Sport­­hivatal úgy döntött, az EB és vb 1—6. helyezettjeinek szánt jutal­mat „felbruttósítja”, vagyis gya­korlatilag átvállalja az adót és így a kimagasló sikert elérő sportem­berek jutalma jövőre sem lesz ki­sebb. A többiek, így a labdarú­gók jövedelme is a személyi jö­vedelemadó hatása révén csök­kenni fog. Ugyanúgy, mint az át­lag fölött kereső minden magyar állampolgáré. Zsolt Róbert Magyar Nemzet SPORTNAPLÓ Elutazott Magyarországról az NDK sportvezető küldöttsége. Dr. Eckhardt Kienitz államtitkár-helyettes vezeté­sével a vendégek megtekintették a ta­tai edzőtábort, és megismerkedtek né­hány új sportberuházással. Tájékoz­tatást hallgattak meg az energiata­karékos épületgépészeti megoldások­ról, valamint az üdülőhelyi sportlé­tesítmények helyzetéről. Dr. Pongrácz Antal, az AISH általános elnökhelyet­tese ismeretette a magyar sport 1988- tól érvénybe lépő új finanszírozási rendszerének lényegét, az AISH szer­vezeti felépítését, feladatait, továb­bá a sportágazat tervezésének és pénzügyeinek a népgazdasággal ösz­­szefüggő kérdéseit. A Vendégeket el­utazás előtt fogadta Deák Gábor ál­lamtitkár, az AISH elnöke. A sevillai Lope de Veg­a színházban szombaton délután megtartják a sor­solást. Eldől, hogy a két szovjet sakk­mester, Garri Kaszparov és Anatolij Karpov közül ki vezeti a világos bá­bokat a hétfőn kezdődő sakkvilágbaj­noki döntő első játszmájában. A jelen két kiemelkedően legjobb sakkozója csaknem pontosan egy évvel azután csap össze újra a sportvilág egyik legbecsesebb címéért, hogy 1986. októ­ber 9-én akkori leningrádi páros mér­kőzésük utolsó partijában Karpov kezet nyújtott Kaszparovnak, elismer­ve, hogy a bakui sakkzseni a világ­bajnok. Két év leforgása alatt ez lesz harmadik összecsapásuk a­­sakkvilág trónjáért, ez példátlan a sportág tör­ténetében. A Havasi Kupa nemzetközi férfi röplabdatornán: SC Leipzig—BKV Elő­re 3:0, TSC Berlin—Csepel 3:2. Szin­tén a Csepeli sportcsarnokban ren­dezték meg a Csepel—II. Dózsa öreg­fiúk mérkőzést (2:1), amelyen elbú­csúztatták a 42 éves Buzek Lászlót, a csepeliek egykori 266-szoros váloga­tott játékosát, aki öt esztendeje kül­földön szerepel , a nyugatnémet Moers csapatához még kétéves szer­ződés köti. A Fővárosi Tanács egyesülete, a BSE a dolgozóknak és családtagjaik­nak szombaton sportnapot tart. A ren­dezők külön versenyeket szerveznek a felnőtteknek, a gyerekeknek, s csa­ládi viadalokra is sor kerül. A 10 óra­kor kezdődő programot videovetítés, szellemi totó és tombola egészíti ki. Szombati Ügetőversenyek Jelöltjeink: 1. Imbolygó — Loren — Mozaik — Kaukázus. — 2. Nagyezsda — Nagy­bácsi — Nagykőrös — Nótárius. — 3. Kobzos — Kontraszt — Darling — Jú­­dás. — 4. Játszi — Közlegény — La Femita — Iparművész. — 5. Junior — Litera­túra — Matróna — Farmer II. — 6. Konszern — Lujzika — Green River — Gyaur. — 7. Impozáns — Ja­nicsár — Jampi — Krizantém. — 8. Milliomos — Fennsík — Milán — Ke­resztapa. — 9. Menza —■ Monda — Komi­ka — Magdaléna. — 16. Marsall — Monza — Leányka — Mónika. A versenyeket 14 órakor kezdik. Vasárnapi galoppversenyek Jelöltjeink: 1. Tusnád — Wunderlich — Prim­rose — Türk. — 2. Norfolk — Gizus — Rojtos — Sába. — 3. Lampasz — Gomba — Flamingó — Virginia. — 4. Cintula — Gergő — Szerencse — Kobalt. — 5. Defekt — Gobelin — Kis­­bogár — Cvikipuszt. — 6. Navigátor — Mammon — Nautilus — Astor. — 7. Midway — Kedvenc — Vitéz — Sá­mán. — 8. Renato — Orpelló — Va­rázsló — Red Dream. — 9. Guest — My Dear — Lady L. — Gránit. — 10. Trend — Quincy — Nikkel — Ármá­dia. — 11. Lady L. — Körhinta — Kertelő — Grace. A versenyeket 11 órakor kezdte. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pál­­né u. 4—6.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 8.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szent­endrei út 139.). BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.). (Ny: K, Cs: 15—19-ig, Szó, V: 1l—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II, Csa­lán út 29.): Bartók Béla életútja — A Magyar Posta bélyegei Bartók Bé­láról. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM­­ (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda kirá­lyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Erdélyi Attila (1934— 1971) festőm, kiáll. — Zsigmond és kora a művészetben 1387—1437. (idősz. kiáll.) EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák F. tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi már­tírok emlékezete. FÜRDŐMÚZEUM (III., Flórián tér). GÜL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.). HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.). A magyarországi feu­dalizmus korának hadtörténeti emlé­kei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Ma­gyar Monarchia és az első világhábo­rú — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Ma­gyarország a két világháború között és a második világháborúban — Ha­zánk felszabadítása — A Néphadse­reg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenru­hái 1945—1965 — Magyar képzőmű­vészek rajzai az L világháborúról (idősz. kiáll.) (Ny: 9—17-ig, V. 10—18-ig, H. zárva!). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­­társaság útja 103.). India és Hát­­só-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). HERKULES VILLA (III., Meggyfa u. 19—21.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig, Sz. V. 10—18-ig.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.). Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) — Bécsi porcelán (idősz. kiáll.) JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny. K. kiv. 10—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.): „Hommage a Kassák** — Kassák Lajos irodalmi és képzőmű­vészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XI., Visegrádi u. 15.): (Iy. V. kir. 10—17-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli út 108.): Az „Arany Oroszlán”-patika — Pest-budai nyomdák a xvm— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) .— Bútorok a múzeum gyűjteményéből 1790—1850 — Pest-budai városképek a XIX. sz.­­ból — Utcák, terek a régi Belvá­rosban (fényképkiáll.) idősz. kiáll. KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (I., Tán­csics u. 26.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig, Szó, V: 10—18-ig). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. 11.). — A vasút törté­nete a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — A folyók szabályozása — Út- és hídépítés története a rómaiaktól napjainkig — A fogatolt jármű­vektől a gépjárművekig — Az autó és a motor — Városi közlekedés (áll. kiáll.) — 100 éves a MÁV Tiszt­képző és Továbbképző Intézet (idősz. kiáll). LAKÁSMÚZEUM (in.: Fő tér 4.): Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kiv. 14—18- ig, Szó, V. 10— 18-ig.). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 35.). (Ny: H-I-P-ig 12 -17-ig, Szó: 9—13-ig, V: zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 11-17- ig-). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­DÉG­LÁTÓIPARI MÚZEUM (I., For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története (áll. kiáll.) Szovjet könyv­­kiáll. — A Nagy Október és a jelenkor — Lenin alakja a szovjet képzőművészetben — Magyar inter­nacionalisták a szovjet hatalomért, orosz internacionalisták a Magyar Tanácsköztársaságért. Idősz. kiáll. — (Ny: naponta 10—18-ig. Cs. 12— 20-ig). ____ MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota D, C, D ép.): Magyaror­szági művészet a XI—XX. sz.-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1550—1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete — Szinyei Merse Pál művészete — XIX. SZ.-i magyar festészet — A XX. SZ.-i festészet és szobrászat (áll. kiáll.). — A hónap műtárgya: Györgyi Giergl Alajos: Vigasztalás, 1852 — A Ludwig Gyűjtemény a Nemzeti Galériában (nyit. 15-én). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIII., Múzeum krt. 14—16.). Magyarország története az őskortól a honfoglalá­sig — Magyarország története a hon­foglalástól 1849-ig — Magyar koro­názási jelvények (áll. kiáll.) — Ki­egyezés 1867. (Idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9— 19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MUZEUM (XIV., Vajdahuny­ad vár): A háziállatok ki­alakulása­­­ a honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmar­ha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erő­gép története — Vadászat és vadgaz­dálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. ki­áll.) — A Magyar Mezőgazdaság diákszemmel c. kiáll (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V: 10—18-ig). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XL. Ménesi út 05. Ny: K. Sze. Cs: 15—18-ig.) MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics u. 7.). A zeneélet és a hang­szeres kultúra emlékei Magyarorszá­gon (ál. kiáll.) — Bartók műhelyé­ben — Bartókné Pásztory Ditta zongorázik (idősz. kiáll.) A hónap műtárgya: Rácz Aladár cimbalma (Ny. K. kir. 10—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókász P. u. 0—11.): Euró­pai bútorok a XV—xvi. sz.-ban — Magyar bútorművészet a xvi. sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth lő­tér 12.): Az őstársadalmaktól a ci­vilizációkig (áll. kiáll.) — Népművé­szet, hagyományok, újítások — Könyvtárunk nemzetközi kapcsola­tai — Magyar népi kerámiák. Élet­mód és kultúra a felvilágosodás kori Magyarországon — Parasztáb­rázolások a xvm. sz-i Magyaror­szágon (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XH., Városmajor u. 48 B): Nyugat-emlék­­kiálL (áll. kiáll.) — Karinthy Fri­­gyes-emlékkiálL (idősz. kiáll.) (Ny. H. kiv. 14—18-ig. ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (m., Fő tér 1.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer. Tó­biás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny. H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.). Kner Erzsébet — Könyvkötések. ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem J. u. 20.). PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási áll. kiáll. (A Közleke­dési Múzeum kiállítása). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Petőfi és kora kiáll. — Jókai Mór relikviái — Dé­­ry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiáll. — Móricz Zsig­­mond-kiáll. — József Attila-kiáll. — Gábor Andor-emlékszoba (áll. kiáll.) — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi­emlékszobák nyitva tartása: K—P- ig: 10—14-ig, Szó, V: 14—18-ig). — A múzeum kiadványaiból HL kiáll. (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság útja 3.): Posta- és távközléstörténeti kiáll RATH GYÖRGY MÚZEUM: (VT. Gor­kij fasor 12.): Kína—Japán (áll. kiáll.) SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Pénzek és érmek a XV­III századi Magyarországon (idősz. kiáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — A XX. sz. művészete (áll. kiáll) — A modern gyűjtemény új szerzeményei 1902—87. — Hans Hin­terreiter 1930—1985. között készült műveiből (nyit. 13-án) (idősz. kiáll) — A hónap műtárgya: Jankó Dé­nes és Jankó Dénesné adománya a Szépművészeti Múzeumnak. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében, vm.. Múzeum krt. 14—16.). Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) — A Hal­ley-üstö­kös nyomában (idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (Xvi., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő-hurkoló ipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (áll. kiáll.) (Ny. 9—16-ig, ünnepnap: 9— 13-ig). VASARELY MÚZEUM (Zichy-kastély, m­., Korvin Ottó tér). * BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (m., Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁ­ZA (III. Lajos u. 158.). Pátzay Pál áll. kiáll. — Önarcképek *79—87. c. kiáll. (zár. 18-án) BUDAPEST KIÁLLITÓTEREM: (V., Szabadsajtó út 5.) Kamenyeczky István (Ausztria) szobrász kiáll — „Réteg’* c. kiáll. CSÓK ISTVÁN GALÉRIA: Herpai Zoltán festőm. kiáll (zár: 14-én). CSONTVÁRY TEREM: Cziráki Lajos festő kiáll (nyit: 15-én. DERKOVItS TEREM: V. Barta Éva festő kiáll, (nyit: 15-én) DOROTTYA UTCAI KIÁLLÍTÓTE­­REM: Szakóra Tamás kiáll, (nyit: 9-én) DUNA GALÉRIA: Serge Deleveau festőm. kiáll ERNST MÚZEUM: Hencze Tamás festő kiáll. (zár. 18-án) FÉNYES ADOLF TEREM (VH., Rákó­czi út 30.): Magyarországi tetová­lások c. kiáll. JÓZSEFV­ÁROSI KIÁLLITÓTEREM : Türk Péter képzőműv. kiáll. JURTA SZÍNHÁZ: Alle Teréz kiállí­tása. LIGET GALÉRIA: Th. Olescher kiáll. MARX KÁROLY KÖZGAZDASÁG­TUDOMÁNYI EGYETEM: Fiatal szovjet és magyar képzőművészek kiállítása. MEDNYÁNSZKY TEREM: Szélyik János festőm, kiáll. MŰCSARNOK (Hősök tere): VH. Bu­dapesti Nemzetközi Kisplasztikai kiáll. 1987. (zár. 18-án) ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Veszelszky Béla „A küzdő Ádám** c. rajz­­kiáll. VIGADÓ GALÉRIA: Gorka Lívia ke­ramikus kiáll. — Stark Anna festőm, kiáll. A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelentik ! 13

Next