Magyar Nemzet, 1987. október (50. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

Szombat, 1987. október 3. Portugál ellenfelet kapott a Budapesti Honvéd Pénteken délben Zürichben tar­tották meg az 1987—88. évi nem­zetközi labdarúgó kupaidény má­sodik sorsolását. A Bajnokok és a Kupagyőztesek Európa Kupájá­ban a legjobb nyolc, az UEFA Kupában pedig a legjobb tizen­hat közé jutásért készült el a pá­rosítás az október 21-i és novem­ber 4-i játéknapra. A magyar klubok közül a sorsoláson már csak a Bp. Honvéd volt érdekelt. A belga Lokeren ellen továbbju­tott magyar együttes portugál el­lenfelet kapott, a Coimbra ellen küzd a Bp. Honvéd a 16 közé ju­tásért, október 21-én idegenben, november 4-én pedig a Bozsik stadionban. (Megjegyzendő, hogy a Coimb­­ora nevét a hírügynökségek elté­rően jelentették, hiszen szerepelt a portugál együttes Deportivo Chaves-ként is. Hogy valójában melyik név helyes, az talán csak akkor derül ki számunkra egy­értelműen, ha a portugálok majd Budapesten lesznek.) UEFA Kupa, 16 közé jutásért: Dundee United (skót)—Vitkovice (csehszlovák), Werder Bremen (nyugatnémet)—Szpartak Moszk­va (szovjet), Sportul Bukarest (ro­mán)—Bröndby (dán), Internazio­­nale (olasz)—Turun Palloseura (finn), Beveren (belga)—Guima­­raes (portugál), Milan (olasz)— Espanol (spanyol), Wismut Aue (NDK)—Flamurtari Vlora (albán), Aberdeen (skót)—Feyenoord (hol­land), Coimbra (portugál)—Bp. Honvéd (magyar), Verona (olasz) —Utrecht (holland), Borussia Dortmund (nyugatnémet)—Velezs (jugoszláv), Barcelona (spanyol)— Dinamo Moszkva (szovjet), Tou­louse (francia)—Bayer Leverku­sen (nyugatnémet), Panathinai­­kosz (görög)—Juventus (olasz), Crvena Zvezda (jugoszláv)—FC Bruges (belga), Victoria Bukarest (román).—Dinamo Tbiliszi (szov­jet). KEK, 8 közé jutásért: Kalmar (svéd)—Sporting (portugál), Ham­burg (nyugatnémet)—Ajax (hol­land), St. Mirren (skót)—Meche­len (belga), Marseille (francia)— Hajduk (jugoszláv), Vlazm­a Skodra (albán)—Rovaniemi (finn), Ofi Crete (görög)—Atalanta (olasz), Young Boys (svájci)—Den Haag (holland), Real Sociedad (spanyol)—Dinamo Minszk (szov­jet) BEK, 8 közé jutásért: Neuchatel Xamax (svájci)—Bayern München (nyugatnémet), Real Madrid (spa­nyol)—Porto (portugál), Bordeaux (francia)—Lilleström (norvég), Aarhus (dán)—Benfica (portugál), Rangers (skót)—Gornik Zabrze (lengyel), Sparta Prága (csehszlo­vák)—Anderlecht (belga), Rapid (osztrák)—PSV Eindhoven (hol­land), Steaua (román)—Omonia Nicosia (ciprusi). Mit kell tudni a technikai igazgatónak ? Az MLSZ csütörtöki elnökségi ülésén eldöntötték, hogy a jövő­ben a válogatottak irányítása el­tér az eddigi gyakorlattól. Tech­nikai igazgató segíti majd a csa­patok munkáját. Mi az új modell lényege? — kérdezte Somogyi Jenőtől, az MLSZ elnökétől az MTI munkatársa. — Az utóbbi években napnál is világosabbá vált, hogy a ma­gyar labdarúgásban elnökök és szövetségi kapitányok jöttek és mentek, de hiába akartak a ma­guk módján jót, labdarúgásunk nemzetközileg nem jutott előbb­re — válaszolta. — Az elnökség alapos ok- és tényfeltáró munka után arra a következtetésre ju­tott: a régi szervezeti rendben nem várható az eredmények ja­vulása. Az MLSZ ugyanis kép­telen azonos hatékonysággal el­látni jelenlegi kettős feladatát: egyrészt sportági irányító szerv­ként biztosítani a labdarúgás hátországát, de ugyanakkor a vá­logatott eredményes működteté­sét is szavatolni. E két tevékeny­ség kettéválasztása sürgetővé vált. Két héten belül kinevezzük a technikai igazgatót, aki a ma­gyar válogatott csapatok élén dolgozó szövetségi edzők tevé­kenységét összehangolja. Ezek szerint megszűnik a szö­vetségi kapitányi tisztség? — Szövetségi, edzők kollektívá­ja dolgozik teljes felelősséggel a válogatott együttesekkel. A tech­nikai igazgató és a szövetségi edzők kötelessége az egyesületek­kel a jobb kapcsolattartás. — Nevet szándékosan nem em­lítek, mert tárgyalni kell több személlyel is. Annyi bizonyos, hogy jószemű, szakmailag hozzá­értő, nyelvet is­­beszélő sportve­zető lesz a technikai igazgató. Az elnökségi ülésről kiadott összefoglalóban szerepelt: fejlett labdarúgósporttal rendelkező or­szágok vezetési modelljeit tanul­mányozták. Mely országokét? — Alapos tanulmányokat foly­tattunk, több hónapon át. Főként az NSZK és Franciaország gya­korlata tűnik jónak, követendő­nek. Rangadó Angyalföldön Szombaton és vasárnap kerül sor az elsőosztályú labdarúgó­bajnokság 8. fordulójára. Az ed­dig veretlen Vasas szombaton 17 órakor a KEK-től búcsúzott U. Dózsát fogadja,s ha netán nyer­ne, helyet cserélne az élmezőny­ben a két együttes. A további szombati párosítás: Békéscsaba-­ Ferencváros, Kaposvár—Video­ton, Pécs—MTK-VM (mind 14 óra), Rába ETO—Siófok, Bp. Honvéd—Debrecen (mind 17 óra). Az egyaránt 14 órakor kezdődő vasárnapi találkozók: Vác—ZTE és Haladás—Tatabánya. I / AKI MEGÁLLÍTOTTA AZ IDŐT Volt húsz olyan esztendeje az olimpizmusnak, mialatt meg sem moccant az idő, vagy ha igen, akkor inkább csak visszafelé járt az óra. Amikor 1972-ben Avery Brundage, a NOB elnöke lelépett a színről, egyszeriben szétpattan­tak a bilincsek és az idő száguld­­va hozta be elmaradását, szét­zúzva mindent, ami addig szent volt. Egy évforduló idézte fel ben­nem a múltat: Avery Brundage a hét elején lett volna százéves. Nem sok hiányzott, hogy megélje ezt a nagy kort: mindössze három esztendeje halt meg, Garmisch- Partenkirchenben, ahol második feleségével, Marianne von Reuss hercegnővel élt együtt. Teljes visszavonultságban. Nem nyilat­kozott, nem kommentálta azokat a változásokat, amelyek elsodor­ták mindazt, amire az egész életét tette fel. Brundage a berlini olimpia ide­jén állította meg az időt, 1952-ben választották meg a NOB elnökévé. Előtérbe állítása nem okozott je­lentősebb változást, mert ezt az olimpiát még az ő gondolatvilá­gának a szellemében rendezték, meg, sőt a sportolói erkölcs is megfelelt Brundage moráljának. Ez volt az utolsó olyan olimpia, amely valóban a versenyzők ba­rátságának jegyében folyt le. Első ízben Helsinkiben jelentek meg a szovjet sportolók és bár a szocialista országok csapatait külön olimpiai faluban helyezték el, ez az­­elkülönítés nem gátolta az amerikai és szovjet sportoló­kat a kapcsolatok kialakításában., Nem volt gigantizmus, szó sem lehetett üzleti szellemről, nem fer­tőzött a dopping, nem jelentke­zett semmifajta politikai nyomás, volt viszont a tiszta, szép küzde­lem. Mégis Helsinkiben érezhette először az új NOB-elnök, hogy rigorózus amatőreszméi felett el­járt az idő. Az olimpiai lángot ugyanis az a Nurmi lobbantotta föl, akinek 1932-ben nevetséges okok miatt történt eltiltásában Brundage is hathatósan közre­működött. Ő a múlt század végén kialakított amatőr szemléletet próbálta őrizni egész pályafutása során. Nem álszent módon, maga is mindig ennek a jegyében cse­lekedett. Mikor­­ötpróbázó atléta­ként 1912-ben bekerült az ameri­kai olimpiai csapatba, fölháboro­­dottan utasította vissza, hogy ki­fizessék az útiköltségét. Saját pénzén utazott Stockholmba — ott egyébként ötödik lett — pedig akkor még egyszerű kőfaragóként dolgozott, csak később lett belőle milliomos. A berlini olimpia évében, 1936- ban választották NOB-taggá és jelentős szerepe volt abban, hogy az amerikai csapat elutazott a hit­leri Németországba. Brundage egyszerűen nem volt hajlandó el­fogadni azt a tényt, hogy a poli­tika befolyásolhatja a sportot. Úgy érezte, hogy az olimpiai gondolat messze a politika fölött áll, s képtelen eszközül használni akár a fasizmus, akár más poli­tikai eszme. Két évtizeddel később , nem vette tudomásul az NSZK és az NDK külön állami létét. Ő csak Németországot ismert és közölte, hogy ha a német sportolók részt akarnak venni a játékokon, alkos­sanak közös csapatot. Melbourne­­ben, Rómában, Tokióban érvénye­sült az akarata, és csak 1968-ban, a mexikói játékok idejére enge­dett a merev ellenkezésből, de ahhoz már nem járult hozzá, hogy a két külön német csapat a saját zászlaja alatt vonuljon fel, hogy eljátsszák az NDK és az NSZK himnuszát. Olimpiai lobogó alatt jelentek meg a két ország sportolói és Beethoven ódájának hangjai csendültek fel győzelmeik tiszteletére. Brundage vaskövetkezetesség­gel tartott ki a coubertini elvek mellett, NOB-taggá történő vá­lasztása után egy évvel, 1937-ben már a végrehajtó bizottság tag­jaként dolgozott, s egyre nagyobb lett a befolyása. 1946-ban alelnök lett és a svéd Edström — aki ugyanekkor kapta az elnöki pozí­ciót — Brundage elképzeléseinek megfelelően irányította a NOB-ot. Edström idejében még nem állt előtérben az amatőr kérdés, de Brundage elnöklésének két év­tizede alatt ez­ okozta a legtöbb gondot. Ő nem volt hajlandó tudo­másul venni, hogy a sport fejlő­dése a hatvanas, és különösen a hetvenes években már teljes oda­adást kívánt a versenyzőktől: képtelenség lett volna lépést tar­tani századeleji edzésmódszerek­kel, a napi munkát követő kelle­mes kis mozgással. Brundage tűz­­zel-vassal irtotta­­ a profizmust, megvetette azokat, akik pénzért sportolnak, ő a maga puritaniz­musát szerette volna viszontlátni az egész olimpiai mozgalomban. Egyfolytában vádolt. Saját or­szágában profinak kívánta nyil­vánítani azokat az egyetemistá­kat, akik sportteljesítményeik ré­vén jutottak ösztöndíjhoz, a szo­cialista országok „állami amatő­rizmusa'' vörös posztó volt a sze­mében. Aztán még életében látnia kel­lett, hogy mekkorát fordult a sportvilág 1972-ben történt vissza­vonulása után. Az általa lángpal­­lossal irtott profizmus fokozato­san vette át az uralmat az egyes sportágakban, az egykor amatőr atléták dollártízezreket vettek fel egy-egy fellépésükért, a téli olimpiára befogadták a milliós szerződésekkel rendelkező kana­dai profikat, ő még kiűzte a téli játékokról Karl Schrantzot, aki az olimpia előtti alpesi versenye­ken tetemes reklámbevételekre tett szert. A mai sízők sokkal­­sokkal többet keresnek, mint elő­deik, mégsem kérdőjelezi meg senki az olimpiai szereplésüket. Brundage egyébként az egész téli olimpiát a legszívesebben sem­mivé tette volna. Neki semmi sem tetszett, ami ott történt, úgy érezte, hogy a kommercionaliz­­mus elsősorban a téli sportok ré­vén hatol be az olimpiai mozga­lomba. Az üzletelést mindenképpen tá­vol akarta tartani az olimpiától. Vaskalapossága kétségkívül segí­tette megőrizni az olimpizmus sok nemes eszméjét. Ő biztosan nem lett volna hajlandó arra, hogy valamelyik tévétársaság száz­millióinak ellenértékeként változ­tassanak az olimpia időbeosztá­sán. Alighanem korbáccsal űzte volna ki azt, aki javasolja, hogy a bevétel érdekében ne délután és este rendezzék a leglátványo­sabb olimpiai döntőket, hanem reggel és délben. Most nincs Brundage, és lesz döntő Szöul­ban már reggel nyolckor is. Szám szerint ötvenkilenc! Az olimpizmus mindahány je­lenlegi gondja jelentkezett már a Brundage-éra idején, de ő a leg­egyszerűbb megoldásokhoz folya­modott: félresöpörte a mind fe­szítőbben jelentkező problémákat s kitartott eredeti elképzelései mellett. Csak akkor engedett va­lamit is a merevségéből, ha oly nagy volt a nyomás, hogy más kiutat nem talált A legnagyobb engedménye az volt hogy elnök­ségének tizedik­­ évében hajlandó volt belefoglalni az olimpiai sza­bályzatba a sportolók jövedelem­kiesésének pótlását. Addig ugyan­is szigorúan tiltotta, hogy a ver­senyzőnek megtérítsék a sport okozta pénzveszteséget. Vagyis 1962-ig még annyit sem volt sza­bad fizetni a sportolónak, a­meny­nyit a felkészülés, a versenyzés, a sok távollét miatt veszített a munkahelyén. Akkortájt le nem írhattuk az újságban, hogy edző­táborba utaztak sportolóink, mert ennek elismerése azonnali profi­­váddal járt volna együtt. Brundage a maga szoborke­ménységével azonban csak el­odázni tudta a megoldásokat, a baj végül is utódai nyakába sza­kadt, ők már nem tudták a pa­lackban tartani az onnan kitörni akaró ördögöt. Biztos, hogy Brundage jól tudta, merre fejlő­dik majd az olimpizmus, hiszen ő sem hunyta be a szemét, csupán — ameddig erejéből tellett — őrizni kívánta az olimpia tiszta­ságát mindenfajta fertőzéstől. Az okos diplomata Samaranch­­nak éppen az ellentéte volt. Kompromisszumra nem hajlott, lepattantak róla még a józan ér­vek is , mindent a maga puri­tanizmusa, tisztessége szempont­jából ítélt meg. Mégis jelentős, sőt kivételes egyénisége volt az olimpiai mozgalomnak. Talán ép­pen utolsó elnöki döntése mu­tatta meg a leginkább az értékeit. Amikor 1972-ben, Münchenben terrortámadás érte az izraeli spor­tolókat, attól kellett tartani, hogy vége az olimpiának. Ilyen tragé­dia árnyékában nincs többé sport. Brundage keménysége azonban érvényesült: egy terrorcsoport el­veheti az emberi életet, de az olimpiát nem teheti tönkre, az olimpia eszméinek minden gép­pisztolynál erősebbnek kell lennie! ,,The Games must go on!” — je­lentette ki. A játékoknak folyta­tódniuk kell. És folytatódtak. Nem kerekedett felül a terror. Zsolt Róbert Női röplabda EB Nálunk is van gyengébb... Váratlanul jó teljesítménnyel rukkolt ki a magyar női röplab­da-válogatott a belgiumi Európa­­bajnokságon. Együttesünk a 9— 12. helyért vívott találkozón 3—0 (10, 6, 10) arányban nyert Len­gyelország ellen. Az eredményt kommentálva Kasziba István edző némi maliciával jegyezte meg az MTI munkatársának: " Szeren­csénk, hogy találkoztunk egy ná­lunk is gyengébb válogatottal. Ehhez a véleményhez sokat már nem lehet hozzátenni, mind­össze szomorkodni a tényen. A magyar válogatott egyébként szombaton a 9. helyet eldöntő összecsapáson az NSZK-val mér­kőzik. Úgy hírlik, a nyugatnéme­tek nem gyengébbek, mint mi. Ha mégis így lenne, s talán nyer­nénk, együttesünk megismételné a két évvel korábbi EB-produk­­cióját. Magyar Nemzet Európai összefogás a doppingellenes harcban Athénban befejezte munkáját a 8. Európai Sportkonferencia. A résztvevők a zárónapon felhívás­sal fordultak a nemzeti és nem­zetközi sportszervezetekhez, hogy a jövőben erősítsék a doppingelle­nes nemzetközi harcot, és saját területükön szigorítsák a bünte­tés fokát. A 29 nemzet 112 kül­dötte felhívást fogalmazott meg, amelyben felszólítják az európai országok kormányait a tiltott sze­rek elleni harcban való együtt­működésre. Javaslatot tettek egy európai doppingszeminárium megrendezésére. Mint ismeretes, Magyarország vállalkozott a jövő évi tanácskozások lebonyolításá­ra. Indítványozták, hogy az euró­pai országok képviselőinek rész­vételével alakuljon szakértői cso­port, amely a serkentő szerekkel kapcsolatos visszaélések elleni küzdelmet irányítja. Az egyes or­szágok két- és többoldalú megál­lapodásokkal együttműködést va­lósíthatnak meg a doppingvizsgá­latokban. A konferencia résztvevői fel­hívást intéztek a NOB-hoz és a nemzeti sportszervezetekhez, hogy lépjenek fel az apartheid el­len. Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke elfoglaltságai miatt nem vehetett részt a konferencián, üzenetét a NOB görög tagja ol­vasta fel. A következő Európai Sportkon­ferenciát 1989-­ben Bulgáriában rendezik A KNDK olimpiai bizottságának •levele A UPI hírügynökség pénteken a Koreai NDK-ból származó forrás­ra hivatkozva jelentette: a KNDK Olimpiai Bizottsága levelet juttat el a Dél-koreai Olimpiai Bizott­sághoz, amely a jövő évi nyári olimpiai játékok rendezésével kapcsolatos véleményét tartal­mazza. A levelet szombaton dél­előtt Panmindzsonban, a koreai fegyverszüneti egyezmény betar­tását ellenőrző bizottság épületé­ben adják át. Női cselgáncs Várják a jelentkezőket Az 1988. évi nyári olimpián egyelőre csak bemutató sportág képviselőiként küzdenek a női cselgáncs legjobbjai, de az 1992-es barcelonai­­játékokon már 7 aranyérem a tét. Így nem mind­egy, hogy a magyar nők miként szerepelnek a következő évek nemzetközi versenyein. — Jelenleg 40 egyesületben mintegy hat-szétszáz a női csel­­gáncsozók száma — mondta el Kroner Ferenc, a Magyar Csel­gáncs Szövetség női szakági bi­zottságának vezetője a pénteki baráti­ beszélgetésen, amelyen az újságíróknak alkalmuk adódott a gyakorlatban is látni, miként ed­zenek a legjobb női versenyzők. (A Szentkirályi utcai teremben Patek Károly, négyszeres bajnok vezényelt a Bp. Spartacus leg­jobbjainak.) Kroner Ferenc szerint a hat­vanas években a legjobb magyar férfi tudósok is évekig próbálkoz­tak kiugró eredmény elérésével. Most hasonló helyzetben vannak a nők is. Egyelőre rutint kell gyűjteni és minél több nemzet­közi oldalon elindulni. Feltették a kérdést: a Magyar Cselgáncs Szövetség a férfiakéhoz hasonló súllyal támogatja-e a női szakágat? Kroner Ferenc válaszai­ból kiderült, hogy több gondot is fordíthatnának a nőkre. Jellemző példa: a novemberi, esseni világ­­bajnokságon csak úgy indulhat magyar nő, ha egyesülete előte­remti az utazási, ellátási és szál­lodaköltségeket. A jelenlegi elkép­zelések szerint Kékes Ibolya (Bp. Spartacus) léphetne tatamira a vb-n. Jó formáját mutatja, hogy nemrégiben Bulgáriában nyert rangos versenyt. A Bp. Spartacus Törökbálinton és Szentendrén is szervezett tan­folyamokat. A női cselgáncs iránt a fővárosban érdeklődő fiatal leá­nyok október 5-től mindennap 18 óra után jelentkezhetnek tanfo­lyamra a Szentkirályi utcai csar­nokban. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pál­­né u­. 4—6.). ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 0.): Gyógyszerészet a re­neszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (Ilii, Szent­endrei út 139.). BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld A. u. 16.). (Ny. K, Cs: 15—10-ig, Szó, V: 11—18-ig). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csa­lán út 29.): Bartók Béla életútja — A Magyar Posta bélyegei Bartók Bé­láról. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda kirá­lyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Erdélyi Attila (1934— 1971) festőm, kiáll. — Zsigmond és kora a művészetben 1387—1437. (idősz. kiáll.) evangélikus országos múzeum (V., Deák F. tér 4.). Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi- és Kossuth-relikviák — Eperjesi már­tírok emlékezete. FÜRDŐMÚZEUM (III., Flórián tér). GÜL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.). HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth A. sétány 40.). A magyarországi feu­dalizmus korának hadtörténeti emlé­kei — Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Ma­gyar Monarchia és az első világhábo­rú — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Ma­gyarország a két világháború között és a második világháborúban — Ha­zánk felszabadítása — A Néphadse­reg megalakulása és fejlődése — A kézifegyverek története (áll. kiáll.) — A Magyar Néphadsereg egyenru­hái 1945—1965 — Magyar képzőmű­vészek rajzai az I. világháborúról (idősz. kiáll.) (Ny. 9—17-ig, V: 10—18-ig, H. zárva!). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköz­­társaság útja 103.). India és Hát­­só-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). HERKULES VILLA (III., Meggyfa u. 19—21.). (Ny. H. kiv. 10— 14-ig, Sza V. 10—18-ig.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.). Művészet és mester­ség (áll. kiáll.) — Bécsi porcelán (idősz. kiáll.) JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 21.). (Ny: H. kiv. 10—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.): „Hommage a Kassák** — Kassák Lajos irodalmi és képzőmű­vészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XIII., Visegrádi u. 15). (Ny. V. kir. 10— 17-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli út 108.): Az „Arany Oroszlán”-patika — Pest-budai nyomdák a XVIII— XIX. sz.-ban (áll. kiáll.) — Bútorok a múzeum gyűjteményéből 1790—1850 — Pest-budai városképek a XIX. sz.­­ból — Utcák, terek a régi Belvá­rosban (fényképkiáll. nyit. 9-én) idősz. kiáll. KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (I., Tán­csics u. 26.). (Ny. H. kiv. 10—14-ig, Szó, V. 10—18-ig). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. 11.). — A vasút törté­nete a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — A folyók szabályozása — Út- és hídépítés története a rómaiaktól napjainkig — A fogatolt jármű­vektől a gépjárművekig — Az autó és a motor — Városi közlekedés (áll. kiáll.) — 100 éves a MÁV Tiszt­képző és Továbbképző Intézet (idősz. kiáll). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. kir. 14—f­­lg. Sz., V. 10—18-ig.). LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM (VI., Vörösmarty u. 35.). (Ny: H—P-ig 12 -17-ig, Szó: 9—13-ig, V. zárva!). MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚ­ZEUM (VII., Kazinczy u. 21.). Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny: V. H. kiv. 11-17- ig.). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­­DÉGLÁTOIPARI MÚZEUM (I., For­tuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrász­ipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota A. ép.): A magyarországi munkásmozgalom története (áll. kiáll.) Szovjet könyv­­kiáll. — A Nagy Október és a jelenkor (nyit: 8-án) — Lenin alak­ja a szovjet képzőművészetben (nyit: 8-án) — Magyar internacio­­nalisták a szovjet hatalomért, orosz internacionalisták a Magyar Ta­nácsköztársaságért (nyit: 8-án) idősz. kiáll. — (Ny. naponta 10—18- ig. Cs: 12—20-ig). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda­vári Palota B, C, D ép.): Magyaror­szági művészet a XI—XX. sz.-ig. Későreneszánsz és barokk művészet 1550—1800-ig — Későgótikus szár­nyasoltárok — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete — Szí­nyei Merse Pál művészete — XIX. sz.-i magyar festészet — A XX. sz.-i festészet és szobrászat (áll. kiáll.). — A hónap műtárgya: Györgyi Giergl Alajos: Vigasztalás, 1852 (nyit. X. 1-jén). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (VIII., Múzeum krt. 14—10.). Magyarország története az őskortól a honfoglalá­sig — Magyarország története a hon­foglalástól 1849-ig — Magyar koro­názási jelvények (áll. kiáll.) — Ki­egyezés 1887. (idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér); Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 9— 19-ig). MEZŐGAZDASÁGI MUZEUM (XIV., Vajdahunyad vár): A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erő­gép története — Vadászat és vadgaz­dálkodás — Természetvédelem — A magyar halászat története (áll. ki­áll.) — A Magyar Mezőgazdaság diákszemmel c. kiáll. (Ny. H. kiv. 10—17-ig, V: 10—18-ig). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 85. Ny: K. Sze. Cs: 15— 18-ig.) MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Táncsics u. 7.): A zeneélet és a hang­szeres kultúra emlékei Magyarorszá­gon (áll. kiáll.­ — Bartók műhelyé­ben — Bartókné Pásztory Ditta zongorázik (Idősz. kiáll.) (Ny. K. kir. 10—18-ig, H. 16—21-ig). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókász P. u. 9—11.): Euró­pai bútorok a XV—xvI. sz.-ban — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Kaukázusi és türkmén szőnyegek (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth L. tér 12.): Az őstársadalmaktól a ci­vilizációkig (áll. kiáll.) — Népművé­szet, hagyományok, újítások — Könyvtárunk nemzetközi kapcsola­ta* ;­ Magyar népi kerámiák. Élet­mód és kultúra a felvilágosodás kori Magyarországon (idősz. kiáll) NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48 B): Nyugat-emlék­­kiáll. (áll. kiáll.) — Karinthy Fri­­gyes-emlékkiáll. (idősz. kiáll.) (Ny: H. kiv. 14— 18-ig. ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer, Tó­biás Simon kádármester műhelye — Új szerzeményeinkből kicsiknek és nagyoknak (Ny: H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10—18-ig). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR (Budavári Palota F. ép.). Kner Erzsébet — Könyvkötések (nyit. 8-án). ÖNTÖDEI MÚZEUM (II., Bem J. u. 20.). PETŐFI CSARNOK: Repüléstörténeti és űrhajózási áll. kiáll. (A Közleke­dési Múzeum kiállítása). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.). Petőfi és kora kiáll. — Jókai Mór relikviái — Dé­­ry Tibor dolgozószobája — Móricz Zsigmond dolgozószobája — Radnóti Miklós-emlékkiáll. — Móricz Zsig­­mond-kiáll. — József Attila-kiáll. — Gábor Andor-emlékszoba (áll. kiál.) — Károlyi-emlékszobák (a Károlyi­emlékszobák nyitva tartása: K—P- ig: 10—14-ig. Szó, V: 14—18-ig). — A múzeum kiadványaiból III. kiáll (idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI.. Népköztársaság útja 3.): Posta- és távközléstörténet! kiáll. RÁTH GYÖRGY MÚZEUM­ (VI. Gor­kij fasor 12.): Kína—Japán (ál. kiáll.) SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.) : Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Pénzek és érmek a XVIII. századi Magyarországon (Idősz. kiáll.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Régi képtár — Modern képtár — Egyiptomi kiáll. — Antik kiáll. — A XX. sz. művészete (áll. kiáll.) — A modern gyűjtemény új szerzeményei 1982—87. (idősz. kiáll.) — A hónap műtárgya: Jankó Dé­nes és Jankó Dénesné adománya a Szépművészeti Múzeumnak. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (kiállításai a Nemzeti Múzeum épü­letében: VIII., Múzeum krt. 14—16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslé­nyek világa — Magyarország állat­világa (áll. kiáll.) — A Halley-üstö­­kös nyomában (idősz. kiáll.). TEXTIL- ÉS RUHAIPARI MÚZEUM (XIII., Gogol u. 9—11.): 100 éves a hazai kötő-hurkoló ipar. TŰZOLTÓMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.): A tűzvédelem fejlődése (éll. kiáll.) (Ny. 9—16-ig, ünnepnap: 8— 13-ig). VASARELY MUZEUM (Zichy-kastély, III., Korvin Ottó tér). * BUDAPEST GALÉRIA VARGA IMRE GYŰJTEMÉNYE (III., Laktanya u. 7.). BUDAPEST GALERIA KIALLÍTOHA­­ZA (III., Lajos u. 158.). Pétzay Pál áll. kiáll. — Önarcképek *70—87. c. kiáll. (zár: 4-én) — Kodolányi László ötvös munkái (nyit: 9-én). BUDAPEST KIÁLLÍTÓT­EREM: (V., Szabadsajtói út 5.) Kamenyeczky István (Ausztria) szobrász kiáll. — „Réteg” c. kiál. CSÓK ISTVÁN GALÉRIA: Herpai Zoltán festőm, kiáll. CSONTVÁRY TEREM: Élesdy István festőm, kiáll. DOROTTYA UTCAI KIÁLL­ÍTÓTE­REM: Jan Norman szobrász (Dánia) kiáll (zár. 3-án). DUNA GALÉRIA: Serge Deleveau festőm, kiáll. ERNST MÚZEUM: Hencze Tamás festő kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM (VII., Rákó­czi út 30.): Magyarországi tetová­lások c. kiáll. JÓZSEFVÁROSI KI­ÁLLÍTÓTEREM : Türk Péter képzőranv. kiáll. JURTA SZÍNHÁZ: Alle Teréz kiállí­tása. MEDNYÁNSZKY TEREM: Stehlik János festőm. kiáll. (nyit. 8-án). MŰCSARNOK (Hősök tere): VII. Bu­­dapesti Nemzetközi Kisplasztikai kiáll. 1987. ÓBUDAI PINCEGALÉRIA: Veszelszky Béla „A küzdő Ádám” c. rajz­­kiáll. (nyit. 5-én). PATAKY GALÉRIA (X., Pataky tér 714.): Bolgár fotóművészeti kiáll. VIGADÓ GALÉRIA: Gorka Lívia ke­ramikus kiáll. — Stark Anna festőm, kiáll. A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! 13 , a római tábor, a klasissza kolos­tor, a Zichy-kastély lesz az állomá­sa az október 4-én vasárnap 10 órá­ra tervezett művészeti sétának, ame­lyen Óbuda kétezer éves múltjával is­merkedhetnek az érdeklődők. Talál­kozás a Fő téren a Zichy-kastély előtt.

Next