Magyar Nemzet, 1987. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

3 Moszkvai tudósítónk telexe Ma kezdődnek az ünnepségek Egymás után érkeznek a kül­földi delegációk Moszkvába, az októberi forradalom évfordulós ünnepségeire, találkozóira. A Kremlben ma kezdődik a két­napos ünnepi ülés, s a délelőtti órákban hangzik el Mihail Gor­bacsov nagy érdeklődéssel várt előadói beszéde a Szovjetunió történelmi útjáról, a jelen nem­zetközi és belpolitikai helyzet­ről. Moszkvában az ünnepi hangu­latot fokozta a péntek esti beje­lentés, hogy december 7-i kezdet­tel Washingtonban létrejön a csúcstalálkozó. A sajtóközpontban a hét végén a szocialista demok­rácia szovjetunióbeli fejlődése, a glasznoszty politikája volt a téma, vasárnap pedig bemutatták az SZKP főtitkárának most megje­lenő új könyvét: „Peresztrojka és új gondolkodásmód országunk és az egész világ számára.” Sevardnadze hazaérkezett Moszkvában megelégedéssel üd­­vözlik a csúcstalálkozó bejelenté­sét. A nemzetközi visszhangot elemezve a TASZSZ rámutat, hogy ez a békeszerető erők áll­hatatos és konkrét erőfeszítései­nek köszönhető, megfelel a nem­zetközi kapcsolatokban­­ lassan­ként megszilárduló új politikai gondolkodásmódnak. Jelenleg rendkívül fontos, hogy semmilyen zavaró körülmény ne nehezítse e kettős nullamegállapodás megkö­tését, amelyet a december 7-én kezdődő látogatáson erősítenek meg. A kommentárok hangsúlyoz­zák egyben azt is, hogy az egyez­mény csupán az első lépés lehet a radikális döntések útján, a vi­lágháború utáni tapasztalatok azt mutatják — jegyzi meg a szovjet hírügynökség, mélyen kell szán­tani ahhoz, hogy a nemzetközi termőtalaj bőséges termést hoz­zon, a felületi kezelés csupán idő­leges sikereket, korlátozott hala­dást hozhat. Alapvető változásra van szükség a nemzetközi kapcso­latok struktúrájában, a szomba­ton hazaérkezett Eduard Sevard­­nadze washingtoni látogatása is­mét megerősíti politikai kapcso­lataink lendületét, a tárgyalási folyamat dinamikáját, állapította meg a vasárnapi Pravda. A csúcstalálkozón, amelynek mind­két fél kiemelt jelentőséget tu­lajdonít, a két ország kapcsolatai­nak a teljes körét áttekintik, érintik, a fegyverkorlátozás, az emberi jogok, a helyi konfliktu­sok és a kétoldalú viszony kérdé­seit is. A washingtoni találkozások eredményeiről szombaton Alek­­szander Besszmertnih tájékoztat­ta a Varsói Szerződés tagállamai­nak, valamint a KNDK-nak, Ku­bának, Laosznak és Mongóliának, Vietnamnak Moszkvába akkredi­tált nagyköveteit. A tárgyaláso­kon résztvevő külügyminiszter­­helyettes is kitért arra, hogy a felek kiemelt figyelmet szenteltek annak a megállapodásnak, mely szerint a csúcson a leszerelési egyezmény aláírása mellett ki­dolgozták a tárgyaló küldöttsé­geknek szóló utasításokat a stra­tégiai fegyverzetcsökkentésről, s az ABM-egyezmény tiszteletben tartásáról. Kompromisszumok keresése A nagyhatalmi találkozók mun­karitmusa, a kompromisszumok lépésről lépésre történő megköze­lítése diktálta, hogy elhúzódott a csúcs időpontjának kitűzése, s nem pedig a központi bizottságon belüli viták — fejtette ki egy kér­désre válaszolva a sajtóközpont­ban Fjodor Burlackij, a politikai tudományok szovjet társaságának alelnöke. Az ismert politológus és publicista­ kitért arra is, hogy a Szovjetunió síkraszáll a leszere­lési megállapodásért, és senki sem kételkedik abban, hogy ehhez a legmagasabb szintű, és más ta­lálkozókra is szükség van. Sze­mély szerint nemcsak a fegyver­korlátozási megállapodásokban látja a washingtoni csúcs kiemel­kedő jelentőségét, hanem hogy ez segít kiépíteni az új pszichológiai klíma alapját, lebontani az ellen­ségképet, amely a nagyhatalmi kapcsolatok komoly fékezője volt eddig. Burlackij sajtóértekezletének, akárcsak egy másik szombati tá­jékoztatónak, amelyen többek kö­zött Anatolij Lukjanov KB-titkár is részt vett, a középpontjában a nemzetközi enyhülés egyik alap­vető belső feltétele, a demokrácia és a glasznoszty politikájának­­ kibontakoztatása állott. A polito­lógus elmondta, hogy ezek leg­fontosabb vonása a Szovjetunió­ban a közvélemény új szerepe és a szocialista pluralizmus fejlő­dése. Ennek jelentőségét többek között kapcsolatba hozta azzal is, hogy a személyi kultusz mintegy „alulról” nőtt fel, tömegjelenség volt, széles rétegek meg­határozott passzivitásának ered­ményeként. A demokratikus fejlődés nehézségei is a kon­zervativizmusból, a megszo­kotthoz való ragaszkodásból fakadnak, hogy mindmáig nem sikerült felszámolni a tekintélyelvű­ patriarchális politi­kai kultúra évszázados maradvá­nyait. A konzervati­zmus egyrészt a bürokratizmusban és a korrup­cióban, másrészt a tömegek meg­határozott passzivitásában jelent­kezik. A demokrácia intézményesülése Burlackij a demokrácia tovább­fejlesztésének egyik legfőbb irá­nyát az új törvénykezés rövid idő alatti kidolgozásában látja, hogy a jogi oldaláról erősítsék meg a peresztrojkát. Lukjanov ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy éve körülbelül negyven törvény­­tervezet kidolgozását határozták el a gazdaság és a társadalom kü­lönböző szféráiban, és ezek közül öt már törvényerőre is emelke­dett. Szuharev, az Orosz Föderá­ció igazságügyminisztere pedig ki­fejtette, a büntetőtörvénykönyv­­ben egy év alatt körülbelül száz változtatást hajtottak végre, je­lentős mértékben csökkent, mint­egy a felére a szabadságvesztések száma, növekszik az ügyvédi munka hatásköre. Gondolkodnak azon, hogy a halálbüntetést eltör­lik a különösen súlyos gazdasági bűntett esetén, öregeknél és nők­nél. Előtérbe kerül a társadalmi nevelés szerepe, ugyanakkor a súlyos büntetés is kiemelkedő bűncselekményeknél, illetve ha vezető beosztású tisztségviselő hajtja végre. Elhangzott az is, hogy a rendőrség körében mintegy 1600 vezető beosztású személy el­len folyik eljárás, a szolgálati helyzetükkel való visszaélés miatt. A kivándorlások ka­pcsán elmond­ták, hogy az év első kilenc hó­napja alatt 5617 zsidó nemzetisé­gű állampolgár kapott engedélyt, 6,7-szer annyi, mint tavaly. Nem az emigrációs kedv növekedett, hanem a torlódó korábbi kérel­mek kaptak most kedvező elbírá­lást. Burlackij szerint a jövő évi pártkonferencia feltehetőleg az aktuális társadalmi problémákkal foglalkozik majd. Analizálást és választ követel például, hogy miért van szakadék az elfogadott hatá­rozatok és a gyakorlat között. Szükség van arra is, hogy az előb­biek jogi biztosítékait megteremt­sék. Valószínűleg áttekintik a ká­derek problémáját is, s aki nem élt a kapott lehetőségekkel, attól megválnak. Fontos feladat továb­bá a glasznoszty és a demokrácia intézményesülése. Jelcin kérte felmentését Burlackij természetesnek ne­vezte, hogy a központi bizottsá­gon és a politikai bizottságon be­lül, ahol súlyos gazdasági kérdé­sekben kell dönteni, vannak vi­ták. Az elfogadott határozatok azonban mindenkire nézve köte­lezőek. Lukjanov a legutóbbi, ok­tóber­­21-i plénum kapcsán el­mondta, hogy a testület az SZKP főtitkára beszédének a téziseit teljes mértékben elfogadta, min­den hozzászóló és résztvevő egé­szében támogatta és ebben ismét megmutatkozott a központi bi­zottság teljes egysége a pártpo­litika minden súlyponti kérdésé­ben. A KB-titkár ugyanakkor kifej­tette azt is, hogy a 27 felszólaló, mint az utóbbi plénumok mind­egyikén, konstruktív jelleggel kü­lönböző véleményeket fejtett ki. Köztük volt Borisz Jelcin, a PB póttagja, moszkvai első titkár is, aki főként a párt vezető szervei­nek a munkastílusával, a pe­resztrojka menetével foglalkozott. Felszólalásában számos értékelés­­ volt, amellyel a központi bizott­ság tagjai nem értettek egyet, politikai hibának minősítették. Összefüggésben azzal, hogy Jel­cin a felmentését kérte beosztá­sa alól, célszerűnek tűnik, hogy a Politikai Bizottság, s a moszk­vai városi pártbizottság SZKP alapszabályával összhangban át­tekintse az ezzel kapcsolatos kér­déseket, mutatott rá Lukjanov. A KB titkára ezzel választ adott a sajtóközpontban az elmúlt na­pokban visszatérő kérdésre. Vasárnap Mihail Nyenasev, az állami könyvkiadó bizottság elnö­ke mutatta be az újságíróknak Mihail Gorbacsov új könyvét, amely a peresztrojka jelentőségé­vel, az új gondolkodásmóddal foglalkozik. A könyvet szerzői stí­lus jellemzi, tulajdonképpen dia­lógus, amelynek a legfőbb vonása, hogy az emberekhez fordul, emel­te ki Nyenasev. Már eddig is több mint húsz nagy kiadó vásárolta meg a közlés jogát. Grigorij Bak­lanov, a Znamja folyóirat főszer­­­­kesztője pedig a stílus és a gon­dolat világosságát méltatta, s fel­hívta a figyelmet a könyv azon gondolatára, hogy senkinek sincs joga a végső igazság kisajátításá­ra. Lambert Gábor ♦ Washingtonból jelenti a TASZSZ. Az amerikai U. S. News and World Report című hetilap megkezdte Mihail Gorbacsov könyve részleteinek közlését. A hetilap bevezető cikkében rámu­tat: a szovjet vezető könyvében ismerteti azokat az okokat, ame­lyek az átalakítást, valamint a mélyreható társadalmi-gazdasági változásokat szükségessé tették . Magyar Nemzet Világszerte üdvözlik a decemberi randem­t A hétvégi sajtó és az állam­férfiak szombat-vasárnapi meg­nyilatkozásai egyöntetűen üd­­vözlik azt a washingtoni közös bejelentést, hogy december 7-én az amerikai fővárosba látogat az SZKP főtitkára, s szó van az Egyesült Államok elnökének jövő tavaszi moszkvai útjáról is. Frank Carlucci, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki részt vett a csúcstalálkozóra vo­natkozó megállapodás előkészíté­sében, az NBC televíziónak va­sárnap adott nyilatkozatában ki­jelentette: a közepes hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról szóló szerződés „igen jó, alapos és a le­hető legszigorúbb ellenőrzési rendszert foglalja magában". Carlucci azt mondotta, hogy a szerződés „98 százalékban készen áll” és a csúcstalálkozóig minden kérdést meg lehet oldani. A nemzetbiztonsági tanácsadó a hadászati fegyverek ötvenszáza­lékos csökkentéséről, szóló terve­zett szerződés megkötését is le­hetségesnek tartotta a jövő év első felében. A csúcstalálkozó előkészítése­ként még több magas szintű talál­kozóra kerül sor a két ország külügyminisztériumának képvi­selői között. Lehetséges az is, hogy Schultz és Sevardnadze szük­ség esetén december 7-ét megelő­zően Genfben egyezteti a végle­ges elképzeléseket. Párizs Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár fontos fejleményként ér­tékelte az újabb szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó bejelentését. Pérez de Cuellar, aki magánjelle­gű látogatáson Párizsban tartózko­dik, a francia tévének adott nyi­­lakozatában azt fejtegette, hogy a két nagyhatalom nem oldhatja meg ugyan az összes nemzetközi problémát, ám igen sokat tehet azok megoldásáért.­­Ha a szovje­tek és az amerikaiak megállapod­nak atomrakétáik számának csökkentésében, akkor olyan lég­kör alakulhat ki, amelyben sok­kal jobbak lesznek az én munkám feltételei is — vélekedett az ENSZ-főtitkára. A francia külügyminisztérium a hadászati fegyverek jelentős csökkentésének óhajával kapcsol­ta össze a szovjet—amerikai csúcstalálkozó üdvözlését. „A francia hatóságok — hangoztatja a nyilatkozat — reményüket feje­zik ki, hogy a közepes hatótávol­ságú rakéták leszereléséről szóló szerződés várt aláírásán kívül ez a találkozó döntő haladást tesz lehetővé a szovjet és amerikai ha­dászati fegyverzetek 50 százalé­kos csökkentése felé is”. A fran­cia nyilatkozat emlékeztet, hogy ebben a csökkentésben Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár már Reykjavikban elvileg megállapo­dott, s ennek végrehajtása „most már világos elsőbbséget kell, hogy élvezzen” — fejeződik be a francia nyilatkozat. Bonn A nyugatnémet kormány öröm­mel fogadta a csúcstalálkozó hírét — mondta Friedhelm Ost. A bon­ni kormány szóvivője a nyugat­német ZDF televíziónak nyilat­kozva hangsúlyozta: reméljük, hogy a közepes hatótávolságú ra­kéták leszereléséről szóló szerző­dést hamarosan újabbak követik; egyezmény születik a hadászati fegyverek számának csökkentésé­ről és a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáról is. London kedvezően nyilatkozott a közel­gő szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról és megállapodásról David Mellor brit külügyi államminisz­ter. Mellor egy rádiónyilatkozat­ban szükségesnek nevezte a köze­pes hatótávolságú eszközök fel­számolását, és kormányának azt az óhaját tolmácsolta, hogy a ha­dászati fegyverekről is eredmé­nyesek legyenek a tárgyalások. A brit államminiszter elmondta: az Egyesült Államok a szovjet—ame­rikai rakétatárgyalások folyamán mindvégig konzultált Nagy-Bri­­tanniával. Tokió Natcaszone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök üdvözölte a csúcsta­lálkozóról szóló megállapodást. Reméljük, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozóján megállapodás születik a közepes hatótávolságú rakéták maradék­talan felszámolásáról, és haladást érnek el a hadászati támadó fegyverek mennyiségén­ek csök­kentésében is — mondta újságírók előtt Tokióban. Takesita Noboru, a kormányzó Liberális Demokrata Pártnak a szombati rendkívüli kongresszu­son megválasztott új elnöke az ülés utáni első sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: arra számít, hogy a washingtoni csúcs kedvezően hat­ majd a japán—szovjet kapcsolat­­tokra. Tudósítónk telex jelentése A szovjet-amerikai csúcs bejelentését elemzik a lapok San Francisco, november 1. Az amerikai lapok első oldalas főcímekben számoltak be a Rea­gan—Gorbacsov csúcstalálkozó megrendezéséről, s egyöntetűen kiemelték, hogy ez lesz az első nagyhatalmi egyezmény, amely csökkenti a támadó fegyvereknek a számát. Az újságok felelevení­tik a hosszú, hat esztendőn át tar­tó tárgyalásoknak a történetét, emlékeztetnek a NATO kettős ha­tározatára, majd az amerikai el­nöknek a nulla megoldást szorgal­mazó állásfoglalásaira, amelyek­ről Washingtonban is úgy gon­dolták korábban, hogy nem lehet­nek ésszerű alkudozásoknak a kiindulópontjai. A San Francisco Examiner azonban azt fejtegeti, hogy Ro­nald Reagan az első külpolitikai sikerét arathatja le, s eloszlathat­ja azokat az atlanti félelmeket, az Egyesült Államok nem tekin­tené a fegyverzetkorlátozást fon­tos célkitűzésnek. A bejelentés kedvező fogadta­tása közben a lapok nem feled­keztek meg a csúcs előkészíté­sének a körülményeiről sem, Schultz moszkvai, és Sevardnadze washingtoni látogatásáról. Az elemzők azonban változatlanul nem értik, miért nem tudott a State Department vezetője meg­állapodni az időpontról. Az ame­rikai kormányhivatalnokok azt a véleményt hajlanak elfogadni, hogy az elnök meggyöngült belpo­litikai helyzetében az SDI korlá­tozása kézzel fogható lehetőség­nek látszhatott. A hírmagyarázók azonban előre tekintenek, s mint a San Francis­co Chronicle megjegyezte, a szak­értők a következő hetekben több­ször is összeülnek majd, hogy át­nézzék a kétoldalú kapcsolatokat, a regionális válságokat s az em­beri jogi ügyeket. A Reagan-kor­­mányzat pedig megkezdte a sze­nátorok meggyőzését a szerződés hasznáról. S erre szükség is van, mert a Felsőház kétharmadának jóvá kell hagynia az egyezményt, amely felszámolja az összes szá­razföldi indítású kis és közepes hatótávolságú rakétát a szovjet és az amerikai arzenálban. A csúcs bejelentésekor azonban még nem sikerült tisztázni az ellenőrzési kérdéseket, s ezért jegyezte meg Sam Nunn, a szenátus hadügyi bizottságának az elnöke, hogy a törvényhozásban alaposan meg­vizsgálják majd a megállapodást, s ha az nem készülne el december 7-ig, akkor inkább a találkozót kell elhalasztani. Robert Dole, a republikánus kisebbség vezére fenntartásait hangoztatja, a de­mokrata Robert Byrd pedig úgy vélte, a honatyák kifejezésre jut­tatják az ellenérzéseiket az afga­nisztáni helyzet miatt. A The New York Times arra mutatott rá, hogy Reagan moszk­vai útját meghiúsíthatja a stra­tégiai fegyverek csökkentésében még mindig meglevő óriási véle­ménykülönbség, valamint az a tény, hogy az űrvédelmi program korlátozására az Egyesült Álla­mok nem hajlandó, s nem akarja az ABM -szerződés értelmezésé­nek vitáját sem. S bár Gorba­csov levele új megközelítéseket tartalmazott, a kormányhivatalok azt sejtették, hogy egyelőre nem látható, miként lehetne áthidalni a nézetek szakadékét. Ez is ma­gyarázhatja persze azt az ameri­kai értesülést, amely szerint az SZKP főtitkárát éppen ezek a po­litikai okok késztették arra, hogy nagyon rövid időt töltsön Wa­shingtonban. A Times azonban leszögezi: Gorbacsov személyes biztonságára jobban tudnak vi­gyázni a fővárosban, mint egy esetleges országos körúton. Blahó Miklós Thatcher sürgeti Reagant a költségvetési hiány felszámolására Londonból jelenti az MTI. „Csakis a hatalmas amerikai költ­ségvetési deficit lényeges csök­kentésével lehet véget vetni a felfordulásnak az értékpiacokon” — ezt közölte Margaret Thatcher brit kormányfő Reagan elnökkel mértékadó londoni források sze­rint. A The Observer vasárnapi je­lentésében a maga nemében pél­dátlannak minősíti a brit kor­mányfő beavatkozását az ameri­kai pénzügyek kezelésmódjába. Thatcher asszony állítólag az amerikai elnök értésére adta: nem látja értelmét, hogy a „hetek” pénzügyminiszterei válságtanács­­zásra üljenek össze, amíg az ame­rikai kormány nem jutott dön­tésre költségvetési deficitjének kulcskérdésében. Hétfő, 1987. november 2. Befejeződött a Kínai KP 13. kongresszusa Az új központi bizottság ma választ főtitkárt Vasárnap délben ünnepélyes záróüléssel és a központi bi­zottság megválasztásával fejez­te be munkáját a Kínai Kom­munista Párt 13. kongresszusa, amelyen több mint 46 millió párttag képviseletében 1959 küldött és meghívott delegátus vett részt. A nyilvános záróülést megelő­zően tartották meg — az MTI pekingi jelentése szerint — a kongresszus második teljes ülé­sét, amely zárt ajtók mögött zaj­lott le. Az ülés első napirendi pontja volt az új központi bizott­ság, a központi tanácsadó bizott­ság és a központi fegyelmi és el­lenőrző bizottság titkos szavazás­sal való megválasztása. A szava­zatszedő bizottság megválasztása után a plenáris ülésen részt vevő 1959 küldött egymástól eltérő szí­nű — vörös, rózsaszín, narancs­és krémszínű — szavazólapokkal adta le szavazatát a központi bi­zottság tagjaira, póttagjaira, a ta­nácsadó bizottság, illetve a fegyel­mi és ellenőrző bizottság tagjaira. A küldöttek tetszés szerint mó­dosíthattak a szavazólapokon sze­replő jelöltlistákon, kihúzhattak neveket és más neveket írhattak be a kihúzottak helyett. A küldöttek 175 teljes jogú ta­got és 110 póttagot választottak be a Kínai Kommunista Párt új központi bizottságába. Az új köz­ponti tanácsadó bizottság 200 ta­gú, az új központi fegyelmi és el­lenőrző bizottság pedig 69 tagú. A vasárnapi választást, amely titkos szavazással történt, elővá­lasztások vezették be. A kong­resszusi küldöttek ezeket az elő­választásokat a kongresszus el­nökségének és a politikai bizott­ságnak a döntései alapján a több­­jelöltes módszer alkalmazásával bonyolították le. Ez alól kivételt képezett a központi tanácsadó bi­zottság tagjainak megválasztása, ahol nem éltek a többes jelölés módszerével. A jelöltlisták meg­vitatása és az előválasztás októ­ber 27. és 31. között zajlott le. En­nek megfelelően a vasárnapi vá­lasztáson már csak annyi jelölt szerepelt a listákon, amennyi fé­rőhely van a központi bizottság­iban, a tanácsadó bizottságban és a fegyelmi és ellenőrző bizottság­ban. Az ünnepélyes záróülésen, amelyre már bebocsátották a kül­földi újságírókat is, Csao Ce-jang elnökölt. A küldöttek nyílt szava­zással határozatokat fogadtak el a párt szervezeti szabályzatának részleges módosításáról, a kong­resszus elé terjesztett központi bizottsági beszámolóról, a köz­ponti tanácsadó bizottság, vala­mint a központi fegyelmi és el­lenőrző bizottság munkab­eszámo­­lójáról. Az összes határozatot egyhangú szavazással fogadták el. Teng tevékenységének méltatása A Csao Ce-jang által előter­jesztett központi bizottsági beszá­molóról szóló határozat nagyra értékeli a KB által végzett mun­kát annak a vonalnak és politi­kának a megvalósításában, ame­lyet a 11. kongresszuson megvá­lasztott KB 1978. decemberi, har­madik ülésén fogadtak el. A köz­ponti bizottság a helyes marxis­ta vonal mellett való kitartással és ennek a vonalnak a továbbfej­lesztésével, a Kínai Népiköztársa­ság kikiáltása óta a szocialista építésben elért hatalmas ered­mények alapján új fejezetet nyi­tott a párt fejlődésében, és mély­reható történelmi változásokat hozott az ország életében — áll a dokumentumban. A határozat kimondja, hogy a kongresszus különösen nagyra értékelte Teng Hsziao-ping fontos hozzájárulá­sát a 11. központi bizottság 3. plénumán elfogadott vonal kidol­gozásához és továbbfejlesztésé­hez. A kongresszus rámutatott, hogy a központi feladat a reform meg­gyorsítása és elmélyítése. Hang­súlyozta, hogy bár a szocialista építés és a reform eredményei nagyszerűek, Kína továbbra is sok problémával és nehézséggel találja szembe magát, s hosszú és fáradságos utat kell megtennie a megjelölt célok elérése érdeké­ben. A kongresszus arra hívta fel határozatban a párttagságot, hogy egységesen sorakozzon fel az új központi bizottság mögé, és emel­je magasra a kínai jellegű szocia­lizmus építésének zászlaját, tart­son ki a párt vonala mellett, tart­sa szem előtt a központi feladatot, fejlessze a párt egységét és kap­csolatát a néppel, szíves-lélek­­kel, úttörő szellemben töreked­jék még nagyszerűbb eredmé­nyek elérésére a szocialista kor-­ szerűsítésben. Szervezeti módosítások A központi tanácsadó bizottság jelentéséről szóló határozatában a kongresszus reményét fejezte ki, hogy a bizottság az elkövet­kező időkben is — akárcsak a múltban — politikai konzultáns­ként segíti a központi bizottsá­got, és a gazdasági és politikai reform megvalósítása érdekében támogatja a vezető szervek ká­dereit, különösen a fiatalokat annak a célnak az elérésében, hogy a kínai Kommunista Párt nagy marxista párttá váljék, és hogy felépüljön a kínai jellegű szocializmus. A pártkongresszus értékelte a központi fegyelmi és ellenőrző bizottság eddigi tevé­kenységét, és arra hívta fel a köz­ponti és a helyi fegyelmi és el­lenőrző bizottságok tagjait, hogy a párt szervezeti szabályzatának szellemében végezzék és erősítsék munkájukat, neveljék a pártta­gokat, és javítsák a pártépítési munkát. A Kínai Kommunista Párt 13. kongresszusának záróülésén ha­tározatot fogadtak el a párt prog­ramját is magába foglaló szerve­zeti szabályzat módosításáról. A párt alkotmányának nevezett do­kumentumot tíz helyen változtat­ták meg. A módosítások értel­mében a titkárságot ezentúl nem a központi bizottság választja, az a politikai bizottság, illetve a PB állandó bizottságának munka­szerve. Tagjait a PB állandó bi­zottsága nevezi ki, a kinevezése­ket a központi bizottságnak ple­náris ülésen kell majd jóváhagy­nia. A módosított szervezeti sza­bályzat értelmében nem szüksé­ges, hogy a KB katonai bizottsá­ga, illetve a központi tanácsadó bizottság és a központi fegyelmi és ellenőrző bizottság vezetője a PB állandó bizottságának is tagja legyen. A módosítás következté­ben nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy a pártban a választásokra nagyobb számban állítsanak je­lölteket annál, mint ahány hely egy adott testületben van. Az el­járást előválasztásokon is alkal­mazhatják annak érdekében, hogy jelöltlistákat állítsanak ösz­­sze magukra a választásokra. A módosított szervezeti sza­bályzat — a politikai reform, a párt és a kormány funkcióinak szétválasztása értelmében — a párta­lapszer­vezetek feladatait úgy határozza meg, hogy mun­kájukat a párt és az állam politi­kájának megvalósulására, a párt­­építésre, a hatékony ideológiai és politikai munkára kell összpon­tosítaniuk. Támogatniuk kell a szakmai vezetőket, hogy azok tel­jes egészében élni tudjanak jog- és hatáskörükkel. Csao Ce-jang zárszava A határozatok elfogadása után elhangzott zárszóban Csao Ce­­jang kijelentette: az egész párt­nak arra kell törekednie, hogy határozottan ültesse át a gyakor­latba a párt alapvető vonalát a szocializmus kezdeti szakaszáról, következetesen hajtsa végre a kongresszuson elfogadott határo­­zatokat, törekedjék a kijelölt fel­adatok valóra váltására, és ve­zesse a kínai népet a folyamatos előrehaladásban a kínai jellegű szocializmus építésének útján. Csao Ce-jang köszönetét fejez­te ki mindazoknak­­ a politikai pártoknak és szervezeteknek, amelyek a világ különböző ré­szeiből üdvözölték a 13. párt­­kongresszust. Külön megköszönte a kínai demokratikus pártok és párton­ kívüli személyiségek üd­vözleteit és jókívánságait. Voroncov elutazott Teheránból Jurij Voroncov, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese va­sárnap Teheránból visszautazott Moszkvába, miután iráni illeté­kesekkel áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat, valamint az Öböl­ben kialakult veszélyes helyzetet. Tárgyalásairól a teheráni tájékoz­tatás azt emelte ki, hogy a szov­jet diplomata elítélően szólt a mind nagyobb arányú amerikai katonai felvonulásról a stratégiai fontosságú körzetben. Voroncov a békét és a biztonságot fenye­gető, számos ország számára fi­gyelmeztető cselekedetnek minő­sítette az október 19-i amerikai akciót, amikor a flotta hadihajói az Öböl vizein szétlőttek két irá­ni olajfúrószigetet. Körútja előző állomásán, Kuvaitban a szovjet külügyminiszter-helyettes jelezte, hogy országa kapcsolatba lépett Iránnal a kis arab olajállam el­leni rakéta- és egyéb támadások leállítása ügyében. 0 (Phenjan, TASZSZ) Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a KNDK elnöke szombaton fogad­ta a Phenjanba érkezett Noro­dom Szihanuk volt kambodzsai államfőt. 0 (Damaszkuszi DP­A) Lemon­dott tisztségéről Abdul-Rauf Ká­­szem szíriai miniszterelnök. Há­­fez Asszad elnök a lemondást el­fogadta és Mahmud az-Zubit, a Nagy Népi Tanács, a parlament eddigi elnökét bízta meg az új kormány megalakításával.­­ (Iszlámábád, AFP) Lemon­dott hivataláról Szahibzada Ja­­kub Han pakisztáni külügymi­niszter.

Next