Magyar Nemzet, 1988. február (51. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

Hétfő, 1988. február 1. F­ejti György ' 1­7 Köszönettel kell venni és érdemben vizsgálni a politikai rendszer zavarait bíráló észrevételeket Jelentés a főváros munkaerőhelyzetéről KÖZÉLETI HÍREK Ötnapos látogatásának befejez­tével szombaton elutazott hazánk­ból a Lenini Komszomol Központi Bizottságának küldöttsége, ame­lyet Nyikolaj Dolguskin titkár ve­zetett. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a KISZ KB vezetői­vel a két ország ifjúságának hely­zetéről, szervezeteik tevékenysé­géről. A delegációt fogadta Há­mori Csaba, a KISZ KB első tit­kára, Petrovszki István, az MSZMI- KB párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője, Pozsgay Imre, a HNF OT főtit­kára, Deák Gábor, az ÁISH elnö­ke, valamint Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter Robert Gráfnak, az Osztrák Köztársaság gazdasági ügyek miniszterének a meghívására január 27—30. kö­zött Ausztriában tartózkodott. A két miniszter megvizsgálta a ma­gyar—osztrák munkacsoport ke­retében folyó együttműködési te­vékenység helyzetét és kitűzték a további feladatokat. Megállapí­tották, hogy lehetőség van az együttműködésre a többi között a meglévő idegenforgalmi létesítmé­nyek, illetve kastélyok turisztikai célú felújításában, a termálfür­dők fejlesztésében és korszerű építési technológiák bevezetésé­ben. A tárgyalások során mindkét részről kívánatosnak tartották a harmadik piaci együttműködés további erősítését. Somogyi Lász­ló tárgyalásokat folytatott Alfred Dallingerrel szociális ügyek mi­niszterével, Rudolf Sallingerrel, a szövetségi gazdasági kamara el­nökével­ és Friedrich Verzet­­nitsch-e­l, az Osztrák Szakszerve­zeti Szövetség elnökével is. Szombaton délelőtt Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökének veze­tésével magyar szakszervezeti­ küldöttség érkezett Pekingbe. Fiatal közgazdászok országos konferenciája Meg kell teremteni a „konstruktív elégedetlenség” fórumait (MTI) Szombaton Salgótarján­ban megkezdődött a fiatal köz­gazdászok országos konferenciája. A kétnapos eszmecsere első nap­ján Fejti György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára tar­tott előadást a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről. Rá­mutatott: a társadalom intéz-­­­ményrendszerében szükséges vál­tozások egyre inkább a politikai közérdeklődés középpontjába ke­rültek. Ez abból a felismerésből fa­kad, hogy a politikai, társadalmi intézményrendszer és a gazdasági teljesítmények■ között szoros ösz­­szefüggés van; összhangjuk Tiél- J leül nemcsak gazdasági kibonta­kozás, de társadalmi stabilitás sem lehetséges. A cél: létrehozni azokat a feltételeket, amelyek közt megvalósulhat az átmenet a „nép megbízásából gyakorolt ha­talomból” a „nép által gyakorolt hatalomhoz” — mondotta Fejti György. Fontos, hogy a párt meg­őrizze kezdeményező szerepét eb­ben a folyamatban, de a szocia­lizmushoz vezető út keresését, a reformgondolkodást nem tartja privilégiumának. Ezért üdvözöl minden olyan kezdeményezést, kritikát, javaslatot, amelyek alap­vető célja a szocializmus pozíciói­nak erősítése. A politikai intézményrendszer tervezett változtatásainak straté­giai irányairól szólva Fejti­ György mindenekelőtt a párt, az állami, kormányzati szervek, a tö­megszervezetek, -mozgalmak és az állampolgárok közötti világosabb munkamegosztás szükségességét emelte ki. Ez feltételezi a vilá­gosabb döntési és felelősségi vi­szonyok kialakítását, a funkciók következetesebb szétválasztását. Köszönettel kell venni és érdem­ben vizsgálni a politikai rendszer működési zavarait bíráló észre­vételeket — mondotta, hozzátéve: ehhez meg kell teremteni ,a „konstruktív elégedetlenség" in­tézményes fórumait, s javítani kell a külnböző érdekek integrá­ciójának társadalmi mechanizmu­sát. Ennek alapvető feltétele, hogy a társadalom különböző rétegei, csoportjai rendelkezzenek megfe­lelő érdekképviselettel. Le kell küzdeni azt a gyakran tapasztal­ható hajlamunkat, hogy a konkrét ügyekben az utolsó szót mindig a párt mondja ki — jegyezte meg ezzel­ kapcsolatban a KB titkára. Előadásában foglalkozott a tár­sadalom jelenlegi túlszabályozott­ságával, végül a döntéselőkészí­­tési-döntési folyamatok nyilvá­nosságának szükségességéről szólt. Kijelentette: érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy egyetlen szervezet, testület, vagy tisztség­viselő sem dönthet fontos társa­dalmi kérdésekben társadalmi el­lenőrzés nélkül. A konferencia szombati napján Kollarik István, pénzügyminiszter­helyettes a kibontakozás gazda­sági és pénzügyi feltételeiről; Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezető­je, Gubesi Lajos, a Magyar Ifjú­ság főszerkesztője és Tabajdi Csa­ba, az MSZMP KB alosztályveze­tője a gazdaságirányítás szerve­zeti rendszerének átalakításáról, társadalmi és gazdasági fejlődé­sünk alternatíváiról, illetve mun­kánk külső feltételeiről folytatott eszmecserét a résztvevőkkel. A fiatal közgazdászok konferen­ciája vasárnap befejezte munká­ját. A résztvevők az eszmecsere második napján meghallgatták Beck Tamásnak, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnökének a „Kül­gazdasági impulzusok és a magyar gazdaság — vállalati szemmel” cí­mű előadását, végezetül Csikós- Nagy Béla, a Magyar Közgazda­­sági Társaság elnöke szólt a köz­gazdászok és a közgazdaságtudo­mány időszerű feladatairól. Munkát keresők, munkát találók Foglalkoztatásszervező­ bizottság alakul a Városházán (MT­I) jóllehet a gazdálkodási követelmények szigorodása miatt a fővárosban is egyre több mun­káltató csökkenti a létszámot, Budapesten még mindig a — bár mérséklődő tendenciájú — mun­kaerőhiány a jellemző — mond­ták tájékoztatásképpen a Fővá­rosi Pályaválasztási és Munkavál­lalási Tanácsadóban. Sárdyné Csapó Katalin osztályvezető szólt arról, hogy az 1983 óta hozott munkaügyi intézkedésekkel igye­keztek lépést tartani a gazdasági környezet változásaival. A taná­csok fő feladata lett a gazdasági szerkezet átalakításával összefüg­gő munkaerő-gazdálkodási folya­matok segítése, a szerkezetváltást akadályozó munkaerőhiány lehet­séges enyhítése, s a gondoskodás az elhelyezkedési nehézségekkel küszködőkről. Az idén januárban mintegy 400 munkáltató jelzett üres álláshelyeket Budapesten: az állami vállalatok és üzemek csak­nem tízezer dolgozót fogadhatná­nak. A tanácsi munkaügyi szer­vezetek tavaly csaknem négyezer olyan dolgozóval foglalkoztak, akik létszámcsökkentés miatt ke­rültek el munkahelyükről, s közü­lük mintegy hatszázan a közve­títő segítségével helyezkedtek el ismét. 1987-ben összesen 33 ezren kerestek állást a munkaerő-köz­vetítőkön keresztül. A fizikai munkára vállalkozók száma nőtt, a szellemi munkát keresőké vi­szont csökkent. Az elmúlt év során lényegesen változott a munkaerő-kínálat: 1987 januárjában 2100,­­az idén ed­dig 3200 aktív kereső fordult a közvetítő irodához. A tapasztala­tok szerint elsősorban a költség­­vetési intézmények igyekeznek mérsékelni létszámukat. Több in­tézmény akár 50—100, főként dip­lomás szakembert is tudna nél­külözni, elhelyezkedésük azonban sokszor megoldhatatlan feladat, többek között viszonylagosan ma­gas keresetük miatt. Sok nyug­díjas viszont azért került kedve­zőtlen helyzetbe, mert a bérbrut­tósítás esetükben nagyobb terhet ró a vállalatra. A Nyugdíjas Munkavállalási Tanácsadó tájékoztatása szerint egyre több kisnyugdíjas keresi fel az irodát, hogy munkát találva Magyar Nemzet alacsony jövedelmét kiegészíthes­se. Az év eleje óta 1100-an kértek közvetítést, s mintegy 800-an elé­gedetten távozhattak. Az 55 éven felüli nőket elsősorban gép- és gyorsírói, bérelszámoló és SZTK- ügyintézői munkahelyek várják a fizikai munkára vállalkozók ta­karítónőnek, konyhai dolgozónak mehetnek. Sokan szívesen vállal­nának kézbesítői munkát is, ebből azonban keveset igényelnek a vál­lalatok. A férfiakat a munkálta­tók a legtöbb esetben portásként alkalmazzák, de várnak kazánfű­tőket, esztergályosokat, lakatoso­kat is. A Fővárosi Tanács közlése sze­rint a budapesti munkaerőhely­zet koordinálására a Városházán foglalkoztatásszervező­ bizottságot hoznak létre, amely február első napjaiban tartja alakuló ülését. A jog eszköze nem elegendő­­ KISZ szorgalmazza az ifjúsági törvény módosítását (MTI) A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúlt­ban lezajlott találkozóján megál­lapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpo­litikai feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény kor­szerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára adott tájékoz­tatást. — Az ifjúsági szövetség állás­pontja az, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkotni — hangoz­tatta a titkár —, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagyrészt állami feladat, a gondok orvoslása pusztán jogi eszközök­kel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűtlensége, a foglalkoztatás­ban jelentkező hátrányok, a la­káshelyzet folyamatos romlása, a gyermekvállalás és­ -nevelés ter­heinek növekedése — perspektí­vavesztést jelenthetnek az ifjú­ság számára. Ennek következmé­nye: az elkeseredettség, a kiáb­rándultság,pedig máris tapasztal­ható az ifjúság körében. A fiatal­ság az a társadalmi réteg, amely­nek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozí­ciói gyengültek. Ezért nem ele­gendő a jogi szabályozás, ezért van szükség a kormány ifjúság­­politikai feladattervére, amely a stabilizációs időszak állami fel­adatait rögzíti — húzta alá a KISZ KB titkára, majd így foly­tatta: — A KISZ korábbi törekvé­se az volt, hogy a törvény korsze­rűsítése révén az Országgyűlés is foglalkozzék az ifjúság helyzeté­vel. Előrelépést jelent e szándék megvalósításában, hogy az Or­szággyűlés nemrégiben megala­kult ifjúsági és sportbizottsága el­ső ülésén állást foglalt: a parla­ment tavaszi ülésszakán javas­latot tesz arra, hogy a kormány készítsen ifjúságpolitikai feladat­tervet és azt terjessze a testület elé. Népfront kezdeményezés (MTI) Társadalmi bizottságot alakítottak Lábatlanon a gyógy­szergyári veszélyes hulladékok megsemmisítésének ellenőrzésére. Az itt lévő, a cementgyár egyik klinker-kemencéjében ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem kuta­tóinak programja alapján — és valamennyi érintett hatóság en­gedélyével — kísérletképpen meg­kezdték a gyógyszergyári hulla­dékoldó szerek elégetését. Ez aggo­dalmat, tiltakozást váltott ki a la­kosság körében. Ezért nemrégi­ben fórumot rendeztek a cement­gyárban, bemutatva a hulladékok megsemmisítésének módját. A szakemberek ismertették a rend­szeres ellenőrző mérések adatait, igyekeztek a kétkedőket meggyőz­ni arról: a technológia biztonsá­gos, a környezet szennyezése nél­kül el lehet égetni az oldószere­ket. A kemence tűzterébe kerülő oldószerek ártalmatlanítására je­lenleg ennél nincs jobb módszer, mitöbb: a hulladék elégetésével jelentős mennyiségű energiát is megtakaríthat a cementgyár. A most életre hívott 25 tagú bi­zottságba orvost, vegyészt és gé­pészmérnököt, technikust és más foglalkozású lábatlani és nyerges­­újfalui lakosokat választottak ,be. A bizottság munkájában a Lábat­lani Cementgyár, a Vasbetongyár és a Papírgyár, valamint a nyer­gesújfalui Eternitgyár és a Visco­­sa gyár vezetői is részt vesznek. A társadalmi csoport a Hazafias Népfront lábatlani bizottsága és a tanács kezdeményezésére ala­kult meg; tagjai jogot kaptak ar­ra, hogy rendszeresen ellenőriz­zék, milyen körülmények között történik a cementgyárban a meg­semmisítés. Lábatlanban Társadalmi bizottság a veszélyes hulladékok megsemmisítésének ellenőrzésére Ősztől: vendégprofesszorok Amerikából Menedzserképzés külföldi szakértőkkel (MTI) Magyarországon növek­vő az igény a jól képzett me­nedzserek­ iránt. Számos külföldi cég, menedzserképző intézet, fő­iskola, egyetem képviselője ke­reste fel hazánkat, hogy bekap­csolódjon a vezetőképzésbe. Kö­zülük a Magyar Gazdasági Ka­mara többet is előrehaladott tárgyalásokat folytat együttmű­ködés kialakításáról. Ennek eredményeként hamarosan meg­alakul a magyar—amerikai me­nedzserképző iskola, amelynek létrehozásában részt vesz a ka­mara mellett a Magyar Hitel Bank, a Szenzor Szervezési Vál­lalat, és egy amerikai egyetem. AZ oktatás céljára a Magyar Hitel Bank már megvásárolta a budafoki Törley kastélyt, hoz­záláttak a felújításához. A ter­vek szerint a kastélyban már az ősszel megkezdődhet az oktatás. Az elképzelések alapján 4­6 amerikai professzor vesz részt a magyar oktatók mellett a szak­emberek­­képzésében. A több­hetes tanfolyamon amerikai módszereket alkalmaznak a kép­zésben. Olyan ismeretekkel lát­ják , el a résztvevőket, amelyek segítségével igen jól eligazodhat­nak az amerikai üzleti életben. A Magyar Gazdasági Kamara a közelmúltban tárgyalást foly­tatott a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Csúcsszövetségével is a menedzserképzésben kiala­kítandó együttműködésről. A ter­vek szerint az NSZK-ban ha­marosan magyar szakemberek is részt vehetnek a menedzserkép­ző tanfolyamokon. Még az idén 10, később évenként 30 szak­embert kívánnak kiküldeni. Szeptembertől két elsős osztály Ismét képeznek bányatechnikusokat Pécsett (MTI) Nappali tagozatos bánya­művelő szakközépiskolai­­és tech­nikusképzés indul ismét az ősz­től­ Pécsett, ahol csaknem két év­tizede szüntették meg ezt a sza­kot. A hazai feketekőszén- és uránbányászat központjában a két mecseki bányavállalat kezdemé­nyezésére vezették be újra a bá­nyaművelők a szakközépiskolai képzést. Szeptemberben két elsős osztály hatvannégy tanulója kezd­heti majd meg a tanulmányait a pécsi Vegyipari és Vegyipari Gé­pészeti Szakközépiskola növendé­keként. Az intézmény tantestülete Ma kezdődik a téli vásár (MTI) A hagyományos szezon­végi téli vásárra ezúttal február 1. és 13. között kerül sor. Az ország 36 Centrum-áruházá­ban eredeti áron mintegy 250 millió forint értékű a vásári áru­készlet, ez a tavalyinak körülbe­lül kétharmada. A nagykereske­delmi partnerektől, illetve a ter­melőktől a vásár ideje alatt to­vábbi szállítmányokat is várnak téli árukból. Az engedmény mér­téke átlagosan 33—34 százalék. A Skála-Coop áruházaiban és ümeleteiben a vásári árualap 500 millió forint értékű. Kereskedünk — de mennyiért? Páratlan esetnek lehettünk ta­núi az elmúlt hónapokban. Pedig csupán annyi történt, hogy — joggal — szinte mindenki dicsér­te a honi kereskedőket, mert kü­lönösebb fennakadás nélkül vi­selték a rájuk zúduló felvásár­lási rohamot. A napokban a kor­mány fejezte ki elismerését. El­adók, pénztárosok, vezetők és be­osztottak örömmel nyugtázták ezt. A hirtelen jött öröm azonban egyhamar lohadni látszik. A miértre rendszerint így hangzik a szűkszavú válasz: lebruttósítot­tak. Vagy: pénztárosból eladóvá minősítettek. A bőbeszédűbbek meg így vélekednek: rosszul jár­tunk a bruttósítással. Megeshet, hogy nem sikerült megoldani a kereskedelemben dolgozók sok elemből összeadódó bruttósítását? — Erről szó sincs — feleli dr. Fügedi Erikné, a Csemege Keres­kedelmi Vállalat munkaügyi osz­tályának vezetője. — Mi például garanciát vállaltunk arra, hogy dolgozóink nettó keresetét, azo­nos teljesítmény mellett, az idén megőrizzük. A félreértést talán az okozza, hogy a különféle kere­setelemeket — jutalékokat, a sze­mélyhez kötött pótlékokat — az alapbérrel együtt bruttósítottuk, különben keresetveszteség érné dolgozóinkat. A személyi jövede­lemadóról szóló törvényt köve­tően a végrehajtást elrendelő jog­szabályok késve jelentek meg. Roppant kevés időnk volt a vég­rehajtásra, hiszen január 15-ikén már dolgozóink kezébe kellett ad­nunk a bruttósított alapbérről szóló értesítést. Ezt csak ideigle­nes jelleggel tudtuk megoldani — közöltük is mindenkivel­ —, hiszen nálunk csak e hónap kö­zepére készült el a decemberi, for­galom összegzése, így a jutalék bruttósításánál csak a múlt év első kilenc hónapjának forgalmát vehettük figyelembe. Megígértük viszont dolgozóinknak azt, hogy a XXXII. havi jutaléktömeggel korrigáljuk a korábbi adatok alapján megállapított fix jutalé­kot. A forgalomtól függő mozgó­­bérrészt ideiglenes jelleggel fel­függesztjük, mert a fogyasztói szokásokat egyelőre még nem is­merjük. Nem szeretnénk azt, hogy a vásárlói szokások átrendeződé­se miatt bárki is kevesebbet ke­resne. Az első negyedévben lé­nyegesen több jutalékot fizetünk ki dolgozóinknak, mint a múlt év hasonló időszakában, mert a ju­talékkiszámításnál a múlt év első háromnegyedének átlagát vesszük figyelembe. Az alapbér és a ju­talék mellett valamennyi nem személyhez kötött — például műszaki,­­takarítási, vasárnapi — pótlékot egységesen húsz száza­lékkal emeltük, mert a bérek ösz­tönző jellegét továbbra is fenn kell tartanunk. Továbbá bruttó­sítottuk a hálózatban és a rész­foglalkozásúak, valamint a mel­lékfoglalkozás­úak bérét húsz szá­zalékkal. A nyugdíjasok bérét pe­­dig nyugdíjukkal együtt bruttósí­tottuk. Röpke számítások után leje­gyezhetem, hogy miként alakul az eddig 4400 forintot kereső pénz­táros fizetése, mennyire emelke­dik a vasárnapi, a takarítási és a kiemelt műszakpótlék. A bruttó­sítást elvégzőknek azonban az idő sem volt elég arra, hogy minden boltban elmagyarázzák, a szemé­lyi jövedelemadó hatása miatt, az elmúlt három évtizedben megszo­kott alapbérjutalék aránya meg­változik. — Ezt nehezen tudták megszok­ni az emberek — mondja az osz­tályvezető —, néhány nap alatt csaknem száz dolgozónknak kel­lett elmagyarázni,­ miként brut­tósítottuk a keresetét, mennyi személyi jövedelemadót fizet. A részletes magyarázat után a ko­rábban zsörtölődök is megnyu­godtak. Eddig mindössze egyet­len dolgozónk volt, aki a döntő­­bizottsághoz fordult, mert sérel­mesnek tartotta bruttósított jö­vedelmének megállapítását. Azt pedig kizártnak, legrosszabb eset­ben is tévedésnek tartom, hogy bármelyik pénztárost is eladói munkakörbe sorolták volna a ke­resetek megállapításakor. Ha vé­letlenül volt ilyen tévedés, azt természetesen korrigáljuk, ezért is írtuk rá a tájékoztatóra a jog­orvoslat módját. Hogy tizenöt na­pon belül bárki kérheti a felül­vizsgálatot, aki még a szóbeli magyarázatunkat sem tartja meg­nyugtatónak. Elmondom, amit hallottam: többen amiatt aggódnak, hogy néhol a tévedések talán nem is voltak véletlenek, mert az első indulatukban felmondók helyére a bértömeg-gazdálkodásra való áttérés miatt — az ottmaradók előnyére — alacsony bérű kezdő­ket vehetnek fel... Ettől még dr. Fügedi Erikné is megrémül: — Szó sincs erről! Az élelmi­szer-kereskedelemben ebben az évben is az átlagbér-szabályozás van hatályban. Tehát a munka­erő megtartása mellett elsődleges érdek az új dolgozók felvétele! Mert változatlanul nagy gondunk a szakképzett és jól felkészült munkaerő-utánpótlás, hogyan is lehetne célunk a jól dolgozók megsértése — kérdez vissza elké­pedve. — Sőt, a fogyasztói szoká­sok megismerése után úgy akar­juk módosítani a jutalékkulcso­kat, hogy azok jobb munkára ösz­tönözzenek mindenkit. . (cs. n.­­) n elkészítette a bányaművelő sza­kos diákok tantervét, s megterem­tette az oktatáshoz szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételeket is. Négyéves tanulmányaikat érettsé­gi vizsgával — s a tervek szerint vájár szakmunkásvizsgával — zárják, az ötödik tanévben pedig bányatechnikusi képesítést is sze­rezhetnek. Ezután választhatnak a továbbtanulás, valamint a hazai szén-, érc- és ásványbányák ter­melésirányítói középvezetői mun­kaköreinek betöltése között. A bányaművelő szakközépisko­lai osztályokba jelentkezőkkel már a tavaszi szünetben megkez­dik a felvételi beszélgetéseket. Részletesebb tájékoztatást az is­kolától, illetve­ a két mecseki bá­nyavállalat személyzeti osztályá­tól kaphatnak az érdeklődők. ------ A NAP------------------------------------­Ismétlődő hírek Az embert nem mindig a vadonatúj rossz hírek rendí­tik meg igazán. Olykor keményebben, fájdalmasabban hat­nak a régi rossz hírek. A már ismertek. A megismétlődök. Olvasom a Központi Statisztikai Hivatal közleményét, és nyomban megnézem, milyen a „népesedési mérlegünk”. Persze, tovább apadtunk. 16,5 ezer lélekkel vagyunk keve­sebben, mint voltunk egy esztendővel ezelőtt. 1987-ben 142,5 ezren haltak meg, és csak 126 ezren születtek. Nem tudom, mi a nehezebb. Szólni erről, avagy hallgatni. Szólni azért nehéz, mert úgy érzem, csak annak illik el­rabolnia embertársai idejét, aki valami újat tud erről mon­dani. Én nem tudok. Hallgatni erről azért lehetetlen, mert aki tudatosan éli életét e 10 604 000-ben, az ezekre a számokra-adatokra nem csak a fejét kapta fel, de annak a szíve is mintha megreb­bent, mintha zuhant volna hirtelen. Éltek Magyarországon már milliók sokkal nehezebben, és mégis, sokkal több gyermek született. Milyen közérzet, milyen távlatkép, miféle országos rosszkedv vagy önzés ta­rol itt? Szerelem van, szex van, gyerek alig. S úgy tetszik, a bevándorlók sokasága sem pótolja a lélekszám-vesztesé­­get. Vajon valóban csak szociálpolitikai, csak lakásgond­okat, csak anyagi okai lennének ...? Talán mégis érdemes lenne — nem, dehogyis! kötelező lenne e 10,6 milliót megmozgató fölmérést, vitát rendezni, e fájdalmas jelenség anyagi, de mélyebb okairól is. Arról, hogy milyen az általános jövőkép és milyen a nemzet hit­képe és önbecsülése ma. DIURNUS

Next