Magyar Nemzet, 1988. május (51. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

Hétfő, 1988. május 2. A májusi demonstráció is kifejezi azt az eszmei közösséget, amely ma Magyarországon van Csúcstechnológiát megvalósító üzem Borsodnádasdon KÖZÉLETI HÍR­ ­ George de Rappard, a kanadai Alberta tartomány fejlesztési ál­lamtitkára, aki a gazdasági együtt­működés­ bővítésének egyes konk­rét kérdéseiről tárgyalt Budapes­ten, látogatását befejezve szomba­ton elutazott hazánkból. Az állam­titkárt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter. Képünk a nehézségek tudatában is bizakodva ünnepel Kádár János nyilatkozata (MTI) Kádár János, az MSZMP főtitkára a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyi­latkozott a televíziónak és a rá­diónak. 1 . Közel száz esztendeje a Föld csaknem minden országában meg-­­ünnepük május elsejét, a munkás­­osztály nemzetközi szolidaritásá­nak nagy napját. E napot a szo­cialista országokban az egész dol­­gozó nép ünnepli. A mostani bu­dapesti felvonulás méltó azokhoz a hagyományokhoz, amelyek év­tizedek óta jellemzik a főváros dolgozóinak május elsejei ünnep­ségeit. Minden bizonnyal így kö­­­­szöntik a munkásünnepet az egész országban. — Ez alkalommal is köszön­töm a felvonuláson résztvevőket, fővárosunk lakosságát, a május elsejét ünneplő dolgozó népün­ket. Ennek az ünnepnek nagyon sok mondanivalója van a világ számára, ezért is figyelik barátok és ellenfelek egyaránt, hogyan ünneplünk. Ez a mai demont­ráció is kifejezi azt az eszmei közössé­get, amely ma Magyarországon van. Ennek a tartalma mindenek­előtt a szocializmus , a béke iránti elkötelezettség, a tenniaka­­rás, valamint az, hogy népünk értékeli' p­á­rtfehénék' megszerzett vívmányokat. S. kifejezi —■ ami talán'még’’ennél­ is fontosabb­­, a bikáimat! 51* sölsferM — Ismeretes, hogy országunk most a szocialista fejlődés szá­mos nehéz kérdésével küzd. Ezek megoldása valóban nem könnyű. De itt is láthatja mindenki, hogy népünk e nehézségek tudatában is bizakodva ünnepel. A párt kö­zelgő országos értekezletének egyik feladata, hogy megmutassa az előre vezető utat a szocializ­mus építésében. — Sokan felvetik — itthon is, külföldön is — azt a kérdést: mi a garanciája annak, hogy a mos­tani, egyáltalán nem könnyű fel­adatokat megoldjuk? Két garan­ciája mindenképpen van. Az egyik a megtett Út, amely arról tanúskodik, hogy munkásosztá­lyunk, parasztságunk, dolgozó né­pünk — pártunk vezetésével — már ennél nehezebb feladatokat is megoldott. Ha egységben, kö­zös akarattal hozzálátunk, akkor mostani tennivalóinkat is elvé­gezzük. A másik :„garancia” itt vonul előttünk, demonstrálva az összetartást, az egységet és a szo­lidaritást. — Azt szeretném, ha mind­azok az erők — a szocialista or­szágok népei, a haladás és a bé­ke támogatói szerte a világon —, akikkel szolidárisak vagyunk, tu­datában lesnnének annak, hogy ott vagyunk és a jövőben is ott le­szünk közöttük.. S ezt azoknak az erőknek is tudomásul kell ven­niük, akik nem szeretik a mi rendszerünket. A magyar népihez való viszonyukat annak tudatá­ban formálhatják, hogy ez a nép továbbhalad a szocialista társada­lom építésének, a béke védelmé­nek és megőrzésének útján. Nekem, s mindannyiunknak, akik részesei vagyunk ennek az ünnepnek, nagy erőgyűjtést jelent a mai nap a további munkás hét­köznapokhoz — mondotta befe­jezésül­­Kádár János. * Kádár János a felvonulási té­ren találkozott azokkal a külföldi­­Szakszervezeti vezetőkkel, akik május elseje alkalmából a ma­gyar szakszervezetek meghívásá­ra tartózkodnak hazánkban, s részt vettek a budapesti dolgozók ünnepi seregszemléjén. A talál­kozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP­­Politikai Bizottságá­nak tag­ja, a SZOT elnöke és Ba­ranyai Tibor, ,a SZOT főtitkára­ .­Kádár János, az MSZMP­ Köz­ponti Bizottsága nevében köszön­tötte a vendégeket . A budapesti ünnepség egy­szersmind üzenet a világ többi né­pének, mindazoknak, akik a tár­sadalmi haladásért küzdenek — mondotta egyebek között — ki­fejezi szilárd szolidaritásunkat a szocializmust építő népekkel, s azokkal a nemzetekkel, amelyek még a szabadságukért küzdenek, azért a jogukért harcolnak, hogy szabadon dönthessenek fejlődé­sük útjáról,­­maguk alakíthassák sorsukat. — Ezen­­a napon az a monda­nivalónk a világ, minden országá­nak, hogy éljünk kiegyensúlyo­zott, konstruktív viszonyban egy­mással, hiszen — a társadalmi rendszerek különbözőségétől füg­getlenül — minden nép közös ér­deke, hogy béke legyen. E cél ér­dekében mindannyiunknak össze kell fogni. Mi minden békét óhaj­tó, tisztességes emberrel együtt akarunk élni, egy nyugodtabb vi­lágban. ,,Megújuló nemzeti egységgel a hatodáéért” Lelkes seregszemle a fővárosban A 44. szabad május else­jén a főváros mintegy 150 ezer lakosa köszöntötte a nemzetközi munkásszolidaritás kiemelkedő ünnepét. A felvonulási téren a májusi seregszemle az úttörők köszöntőjével vette kezdetét, vi­rággal köszöntötték a tribünökön helyet foglaló közéleti személyi­ségeket, a kollektívák küldötteit, az ünnepre -.hazánkban , érkezett külföldi szakszervezeti delegáció­kat. Az úttörők egy csapata a központi tribünön nyújtotta át a Vörös szegfűiket. A díszemelvé­nyen ott volt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Németh Károly, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki­ Ta­nácsának elnöke, Czósz Károly a Minisztertanács elnöke, Lázár György, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Berecz János, Cse­hi­k Judit, Gáspár Sándor, Ha­vasi Ferenc, Hámori Csaba, Óvári Miklós, Szabó István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság­ elnöke; Fejti György, Lukács Já­nos, Németh Miklós és Pál Lé­­nárd, a Központi Bizottság tit­kára. Pontban 10 órakor fanfárok hangjai jelezték az ünnepi műsor kezdetét, majd a dolgozók menete következett. Hosszú évek hagyo-­­mánya folytatódott azzal, hogy a sok ezernyi zászlóval, virágokkal, léggömbökkel, transzparensekkel vonulók élén a városrészek ve­zetői haladtak. Az első sorokban egymás mellett érkeztek a tribü­nök elé Angyalföld, Zugló, Jó­zsefváros, Erzsébetváros, Ferenc­város, Óbuda, Újpest, valamint a Teréz­ és a Belváros dolgozói, la­kói. A rendezők az idén a politi­kai mondanivaló mellett a felvo­nulás majális jellegét kívánták hangsúlyozni. Május első vasár­napja, az anyák napja alkalmá­ból szíves­ szóval üdvözölték a felvonuló édesanyákat. A zász­lókkal, léggömbökkel vagy május­fával a tribünök előtt elvonuló dolgozók színes kavalkádja fon­tos üzenetet hozott: dolgozó né­pünk egységét, tenniakarását de­monstrálta. Az üzemek, a válla­latok, a szövetkezetek, az intéz­mények képviselői a transzparen­sekre írt mondatokkal is tenni­­akarásra, a közmegegyezés erősí­tésére bíztattak: „Megújuló nem­zeti egységgel a haladásért!”, „Nemzeti összefogással a kibon­takozási program megvalósításá­ért!" A felvonulás után a Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett, megalakulásának 40. évforduló­ját ünneplő Magyar Honvédelmi Szövetség tagjai következtek, majd a fiatalok sportbemutatója. Végül felhangzott az Internacio­­nálé. ' j '• Május 1-jén a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az Ünnepi Magyar Nemzet hagyományoknak megfelelő, lát­ványos program várta az érdek­lődőket. A délelőtti órákban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenészeinek térzenéje szórakoz­tatta az ünneplőket, majd déli 12 órakor katonazenével kísért őr­ségváltás volt az állami zászló­nál. . A nemzetközi munkásmozga­lom ünnepének tiszteletére szom­baton a Gellért-hegyi felszabadu­lási emlékműnél ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisztelet­­adással felvonták a magyar nem­zeti lobogót és a munkásmozga­lom vörös zászlaját. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, ka­tonai tisztelgéssel vonták fel az állami zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Gazdag kulturális rendezvények, szórakoztató műsorok, politikai fó­rumok kínáltak kellemes, hasz­nos időtöltést vasárnap a munka ünnepét köszöntő fővárosiaknak. A felvonulókat az idén is várta a városligeti majális egész napos programja, öt színpadon peregtek a zenés-táncos előadások, koncer­tek, meseműsorok, sportvetélke­dők. Volt nép- és iparművészeti kirakodóvásár, s a mesterségek bemutatóival egybekötött szabad­téri kiállítás is. * V , * ■ * Ötszáz kérdés politikusoknak Sokan keresték fel a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán a Népszabadság politikai fórumát, amelyen Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Medgyessy Péter miniszterelnök­helyettes, Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, Nagy Sándor, a SZOT titkára, De­ák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács el­nöke, Borbély Gábor, a Népsza­badság főszerkesztője, valamint Szabó László, a Népszabadság szer­kesztőbizottságának tagja, a bel­politikai rovat vezetője válaszolt időszerű bel- és külpolitikai kér­désekre. A Népszabadság immár tizen­kettedik alkalommal megrende­zett eszmecseréjére minden eddi­ginél több, mintegy 500 kérdés érkezett. Olyan kérdések is szóba kerültek, amelyek a pártélet nor­máival foglalkoztak, terítékre ke­rültek az adótörvény eddigi vég­rehajtásával, a bérreformmal, va­lamint a tervezett nyugdíj­törvény­­nyel kapcsolatos témák, sokan foglalkoztak a fiatalok önálló ott­honteremtésének esélyeivel. A nemzeti önazonosság megőrzése korparancs Maróthy László Szeghalmon, Szűrös Mátyás Kunhegyes ünnepén Vidéken a két legnagyobb sza­bású eseménynek a Békés megyei Szeghalom, illetve a Szolnok me­gyei Kunhegyes volt a színhelye. Szeghalmon, a kisváros főterén Maróthy László, az MSZMP Po­litikai­ Bizottságának tagja, kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, a terület országgyűlési képviselője köszöntötte az ünnep­lőket. A város szülötteként a régi szeghalmi május elsejék hangula­tát idézte fel. Az idei május elseje nem felhőtlen ünnep, de nem is a ki­lá­tásta­lanság jellemzi — mon­dotta — a jövőnkért vállalt felel­­ősség, a tenniakarás elszántsága, a sikerbe vetett bizalom az alap­vonása. Szólott az ország belső helyzetéről, a hogyan tovább kér­désében kialakult szenvedélyes vi­tákról szólott. Most valóban az egész ország politizál, s ebből a nagyon sok véleményt, javaslatot felszínre hozó együttgondolkodás­ból most már ki kell alakulnia a hasonló lendületű közös cselek­vésnek. A pártban megvan az akarat és megvan az erő ahhoz, hogy helyre­állítsa a nép bizalmát. Ugyan­olyan eltökéltnek kell lennünk ér­tékeink védelmében, mint a vál­tozások akarásában, mert napja­inkban ez a szocializmus építésé­nek legfontosabb feladata — mon­dotta befejezésül. Kunhegyesen a nagyközség zászló- és virágdíszbe öltözött fő­terén Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet, s felavatta a kunok letelepedésének emlékmű­vét. Bevezetőben hangsúlyozta:­­a hétszáz esztendős Kunhegyes és az egész környék lakóinak több­szörösen is jeles ünnepe az idei május elseje. Az erre talán leg­­méltóbb napon avatjuk fel azt­ az emlékművet, amellyel a falu kö­zössége, s egyben a nagyobb táj­egység — a Nagykunság — lakos­sága tiszteli meg munkás elődei­nek az emlékét. A kun emlékmű — mondotta — egyedülálló a maga nemében: egy jellegzetes történelmi magyar tájegység egykoron volt, s­­ben­nünk tovább élő népességének ál­lít maradandó emléket. Fő alakja — a lován hátrafelé íjazó vitéz — azoknak a kun harcosoknak emlékét örökíti meg, akik mindig készek voltak vérüket és életüket áldozni, ha választott hazájuk ér­deke úgy kívánta. Annak idején — mint Szűrös Mátyás a továb­biakban hangsúlyozta — önkéntes beolvadás és nem durva, kikény­­szerített beolvasztás történt. A tör­ténelmi körülmények tették elke­rülhetetlenné a kunok elvegyü­­lését. Ma, csaknem hétszáz év eltel­tével — hangoztatta ezt követően a Központi Bizottság titkára — földrészünk e tájékán nem léte­zik ilyen korparancs. Ellenkező­leg: a nemzeti önazonosság meg­őrzése az igazi szükséglet. Az erő­szakos beolvasztásra törekvés az emberi jogok durva megsértése, a sokszínűségből ötvöződő egyete­messég elleni megbocsáthatatlan bűn. Az emlékműavatás után a nagy­község lakói, a környező nagy­kun települések küldöttei felvonu­láson, majálison vettek részt. Szerte az országban a munka, a béke, a szolidaritás jegyében ün­nepelték május elsejét, nagyon sok helyen vidám mulatságokat tartottak. Vetélkedők, aszfaltrajz­­versenyek, vasútmodell-bemuta­­tók, utcaszínpadok, divatbemuta­tók, népi együttesek szórakoztat­ták az egybegyűlteket. Az édesanyák köszöntése a Parlamentben * (MTI) Az édesanyákat köszön­tötték­ szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége és a Magyar Nők Országos Taná­csa közös, az anyaság társadalmi megbecsülését jelképező rendezvé­nyére hatszáz vendéget hívtak meg: többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő nevelő­anyákat és sok nehézséget vállaló nagymamákat. A központi ünnepséget Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára nyitotta meg. . Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az anyákat, a nagymamákat. A csa­ládról szólva kifejtette: sokan megjósolták válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; csa­lád volt, van és lesz, nemzetünk alapja, alkotó sejtje. Hibát köve­tünk el, ha nem gondolkodunk, nem gondoskodunk eléggé a csa­ládról. Berecz János a továbbiakban felidézte a nemzetközi demokrati­kus nőszövetség 1945-ben, Párizs­ban tartott konferenciáján elfoga­dott határozatot, amelyben a nők szüntelen harcra hívtak fel, hogy az egész világon tartós legyen a béke, otthonaink boldogságának gyermekeink boldogulásának együttes biztosítéka. Illyés Gyula Szekszárd felé cí­mű versét felidézve megállapított­­ta: szülő-szülőföld, anya-anya­­föld, haza-édesanya egymástól el­választhatatlan fogalmak. A haza viszont megpróbáltatást is ró ránk néha. Most ilyen időszak van. Vál­tozásra, reformra, fordulatra van szükség — de nem felfordulásra. S minden változást, minden for­dulatot, minden reformot nyugod­tan, magabiztosan, a közmegegye­zés alapján kell végigvinni. Egy családban az édesanya az, aki nyugalomra inthet, aki cselekvés­re serkenthet, és aki levezeti a feszültségeket. Néhány intő jel azonban mutatja, hogy valami el­romlott a családban: ma minden ezer családból ötszáz felbomlik. Anyagi segítségre és társadalmi figyelemre, gondoskodásra, a tár­sadalom egészének közös felelős­ségvállalásra, a saját poszton történő cselekvésre van szükség. Meggyőződésem, hogy­­nemzetünk erősebb lesz, s a magyarság meg­vívja kemény küzdelmét a nehéz­ségekkel, s megtalálja a szocialista kiutat, amelynek megjelöléséhez az országos pártértekezlet nagy­mértékben hozzájárulhat. Az MSZMP vállalja a felelőssé­get nemcsak a múltért, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is. Ar­ra kérem a magyar édesanyákat, hogy támogassák ezt a felelősség­vállalást, a párt törekvéseit, dön­téseit, mert nem önmagáért, ha­nem a magyar népért teszi. A ma­gyar nép nagy erejét pedig első­sorban a magyar édesanyák, tö­rekvéseik, az általuk szült és ne­velt gyermekek jelentik — mon­dotta végezet­ül a Központi Bizott­ság titkára. Anyák napján többgyermekes édesanyákat tüntettek ki a mun­kásőrségben. Borbély Sándor or­szágos parancsnok személyre szóló levélben köszöntötte és kitüntette a mohácsi Dobszai Józsefnét, négy munkásőr édesanyját, a székes­­fehérvári egységben férjével, test­vérével, fiával és menyével együtt szolgáló Fa Istvánnét, valamint a nagykanizsai özv. Simoncsics Ist­­vánnét és a hajdúböszörményi Pé­­­­ter Gábornét, akiknek a családjá- s­ból négyen-négyen tagjai a mun- I­kásőrségnek. Csehák Judit Genfbe utazott (MTI) Vasárnap az Egészségügyi Világszervezet 41. közgyűlésére — kormánydelegáció élén — Genfbe utazott át. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter. A köz­gyűlésen — többek között — a szervezet globális AIDS-program­­ját dolgozzák ki, és ajánlásokat tesznek az anya­tejes táplálással kapcsolatban is. A közúti jármű-program jelentős új állomása (MTI) A Borsodnádasdi Lemez­gyárban szombaton ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel a 320 millió forintos költséggel, másfél év alatt elkészült tárcsás­­kerék-gyártó üzemet. Sós Gyula ipari miniszterhelyettes avató be­szédében hangsúlyozta, hogy az új gyártósoron évente ezer tonná­val kevesebb acélt használnak fel, az anyag- és energiamegtakarítás együttes összege évente 80 millió forint. Az új, csúcstechnológiát megvalósító üzem a közútijár­­mű-program jelentős állomása, és szorosan kapcsolódik az ipari szer­kezetváltáshoz. A berendezéseket, a licencet és know-how-t a nagy tekintélynek örvendő solingeni Kieserting cég szállította. Az NSZK-beli vállalat gépi berende­zései percenként készítenek el egy korszerű keréktárcsát. Az idén 30 ezer darab tárcsás kereket készí­tenek­ a CNC-programvezérlésű gyártósorok az Ikarus, a Csepel Autó, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Budapesti Közleke­dési Vállalat, illetőleg — a Mo­­gürt közvetítésével — a külföl­di megrendelők részére. Nemzeti zászló Büknek, Encsn­ek, Oroszlának, és Pusztaberkinek (MTI) Baranya megyei Oroszló, a Borsod megyei Encs, a Nógrád megyei Pusztaberki és a Vas me­gyei Bük május elsején kapta meg a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Nemzeti Zászla­ját. A kitüntetést mindhárom tele­pülés lakossága a múlt évi ki­emelkedő társadalmi munkájával érdemelte ki. Magánszemélyek is vállalhatnak adótanácsadást (MTI) Szakértői képesítéssel rendelkező magánszemélyek és társaságok is vállalhatnak — díja­zás ellenében — adótanácsadást Ezzel a tevékenységgel csak bün­tetlen előéletű, szakvizsgával ren­delkező és az adótanácsadói név­jegyzékbe felvett szakemberek fog­lalkozhatnak. Az érdekeltek adótanácsadói szakvizsgája a Pénzügyminiszté­rium továbbképző intézetében, meretekre terjed ki. Kötelező ok­­valamint az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal megyei igazga­tóságain jelentkezhetnek. A NAP Fogalomkorlátozás Remélem, sajtóhiba nélkül jelenik meg a cím. Fogalom­­korlátozást, nem pedig forgalomkorlátozást írtam. Az ember szeme is követ el sajtóhibákat. Betűhibákat. Az Órások Szövetkezetét mindig Óriások Szövetkezeté­nek olvasom, a Forgalomkorlátozást (híreim ünnepek előtt) következetesen fogalomkorlátozásnak. A hiba bennem van. S tudom, nem mindegy, hol milyen hibát olvas bele az ember egy szövegbe, s az sem, hogy hová olvassa bele. Levélírómat idézem: „Április elején, Európai normák című cikkükben — melynek teljes reprodukálását olvashat­tam nálunk Jugoszláviában, az újvidéki Magyar Szóban, és amelyből bő idézeteket láthattam számos nyugati lapban — többek között szóvá tették, hogy Romániában megtiltot­ták a helységnevek nem román változatainak a használa­tát. Rendszeresen látok magyarországi német kiadványokat, lapot is, s noha tudom, nem éppenséggel azonos a helyzet, mégis megkérdezem: miért nem jelennek meg ezekben, leg­alább zárójelben, a magyarországi helységnevek létező né­met megfelelői? Pécsre, Sopronra és sok más helységre gon­dolok. Csak nem azért, mert kellemetlen történelmi emlé­keket ébreszt? Ahányszor azt olvasom a Budapester Rund­­schauban, hogy Pécs — Fünfkirchent látok ...” Nem hiszem, hogy Habsburg-gyűlöletből, kuruc tempóból kerüljük a német helységneveket. Talán csak az udvarias­ság hiányából. Pedig nálunk senki sem tiltotta be, nem korlátozta az udvariasságot. Talán az sem zavarna senkit, ha egy magyarországi német kiadvány Pécset tenné zárójel­be, s Fünfkirchent írná ki. Attól nem lesz kisebb Magyar­­ország. DIURNUS os Kereskedelmi megállapodás Venezuelával (MTI) Hoós Jánosnak, az Or­szágos Tervhivatal elnökének ve­zetésével Venezuelában tartózko­dó küldöttség április 27—30. kö­zött tárgyalásokat folytatott dr. Modesto Freitessel, a venezuelai Tervhivatal elnökével, Francisco Montbrun egészségügyi miniszter­rel, Hector Hurtado pénzügymi­niszterrel Eduardo Mayobrével, a Külkereskedelmi Intézet (ICE) el­nökével és Mauricio Ganciával, a venezuelai Központi Bank elnöké­vel. Áttekintették a magyar—vene­zuelai gazdasági kapcsolatok bő­vítésének lehetséges területeit és formáit. Egyetértettek abban, hogy a két ország gazdaságpolitikai cél­jainak megvalósításához a nemzet­közi munkamegosztás­­további szé­lesítése, új piacok feltárása fon­tos­­feladat. Megállapították: a mezőgazdaság, élelmiszeripar, gyógyszeripar, az egészségügy­technika, a vegyipar és a gépipar néhány ágazatában lehetőség van az együttműködés bővítésére. Hoós János tárgyalásaival párhuzamo­san a küldöttség tagjai közül dr. Szabó Imre ipari államtitkár meg­beszélést folytatott az Állami Vas­úttársaság és a Venezuelai Olaj­­társaság vezetőivel. Lőrincze Pé­ter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára találkozott a Venezuelai Export Szövetség (AVEX) elnöké­vel, dr. Regulo Campos Martinez­­zel. Megállapodtak abban, hogy a jövő évi BNV-n a szervezet részt vesz, és üzletemberekből álló de­legációt küld. A magyar küldött­ség venezuelai tartózkodása során kereskedelmi megállapodást írt alá dr. Szabó Imre államtitkár, venezuelai részről pedig dr. Edu­ardo Mayobre, a külkereskedelmi intézet elnöke. A küldöttség továbbutazott Co­lumbiába.

Next