Magyar Nemzet, 1988. június (51. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

14 „...Csak az az idő, amelyik élményekkel terhes" (Dobozban maradt tévéinterjú Gellért Sándorral) 1984 tavaszán a bukaresti televízió akkor még létezett magyar műso­ra Hétköznapok című­­adása számára riport készült Szatmár megyei tájakról, emberekről. Csáky Zoltán, a szerkesztőség egyik legnépsze­rűbb riportere (akinek nevéhez szá­mos nagy sikerű teljesítmény fű­ződik, társszerkesztője volt a táncházmozgalmat Erdélyben elindító Kaláka sorozatnak, a Sütő Andrással készített Bethlen Gábor-emlék­­filmnek, ő készítette el Bözödi György portréfilmjét stb.) kért interjút Mikolán Gellért Sándortól, akiről, nemrég bekövetkezett halálakor, Robotot Imre szép megemlékezését közöltük. A doboziban maradt filminterjút hitelesíti a riporternek helyszínen dedikált könyv. Idemásoljuk a dedikáció szövegét: „Csáky Zoltánnak betekintésül a magyar csárdába és a magyar nyelv honlapjaiba. Sze­retettel Gellért Sándor. 1984. május 20-án amikor nálam járt Miko­­lában." (D) Csáky: A hirtelen jött májusi zápor elől Gellért Sándor miko­­lai könyvtárszobájában keres­tünk menedéket. Itt faggatnám a költőt élete sorsfordulóiról, arról, miként látja helyét és szerepét irodalmunkban. Gellért: Hát mielőtt belekezde­nék, valamit az önéletrajzomról is kellene mondanom. Veres Pé­ter: A számadás című önéletraj­zát azzal kezdi, hogy szerelem­­gyerek (....). S tovább úgy írja, hogy bizony az ilyen gyerekek sok bántódást, megaláztatást szenvednek; ő maga sem tudott emellett cinikusan elmenni, ép­pen ezért eldöntötte magában, hogy „különb ember leszek más­nál". Amit Veres Péter írt az önéletrajza elején, azt én is el­mondhatom magamról. 1916-ban születtem Debrecenben. De aki az önéletrajzát mondja vagy írja, feltétlen észre kell vennie azt, hogy van egy bizonyos rend az ember életében. Heidegger (...) azt mondja egy helyen, hogy az életünkben csak az az idő, amely élményekkel terhes. Nahát, ha én is nézem ezeket az időket, körülbelül (...) négy-öt-hat csomópontot­­tudnék az életemben megállapítani. Az egyiket úgy nevezem, hogy Da­­bolc. Ez itt egy kis falu Halmi mellett A másik Mikola, a har­madik Debrecen, a negyedik a Don-kanyar, s az ötödik, mond­juk, Finnország. Dabolcon és Mi­kolán mit kaptam? A nyelvet és az életérzést. Debrecenben pedig az addig ösztönösen élt nyelv tu­datosult bennem Gulyás Pál és Karácsony Sándor környezetében. A Don-kanyar — és itt egy kicsit ki kell térnem — a Don-kanyar­­ban tehát én egy szovjet partizán nőt 1942 nyarán két gyermekével életemmel tartottam (...), ha ot­ nem vagyok ott, éh­enhalnék. Nem mondom, szerelmes is vol­tam bele. Lemérettem a Don-ka­­nyarnál emberségből, abból, hogy a humánum mérlegén megállja-e magyarságom a helyét. Finnor­szág nagyon nagy élményem volt, olyasmit mondhatok csak, amit Kodolányi János mondott Finn­országról; ahogy ott érezte magát, mindig úgy kellene éreznie ebben a világban bárhol is van. Namármost, valamit a versek­ről is, ugye? Csáky: A Kritérionnál 1983- b­an megjelent A magány sziklá­ján című kötetét forgatva feltűnt: elég rég íródtak ezek a versek... Gellért: Verset nagyon régen írtam, szinte azt mondhatom, hogy be is fejeztem a versírást. Nekem van erre egy elméletem. Verset az ember, ha már nem ír, annak több oka lehet Vagy nem tud lépést tartani a kor eszméi­vel, vagy kiapadt a költői véna; de van egy másik ok is — és én ide tartozónak érzem magam —, hogy minden költőnek fel kell hagyni a versírással, ezzel a ré­gebbi életformájával, hogy egy másik életformába mehessen át Mert a versírás szinte követeli a nyelvészetet. Az már egy fejlődé­si fok az ember lelkében, ha nyelvészettel foglalkozik, mert tulajdonképpen a vers is: micso­da? Jelkép, hiszen képekben lát az író. A nyelvészet viszont az már tudatos valami. A nyelvé­szetben én mit kerestem? A ma­gyar szavak, fogalmak ősképeit Az ősképeknek csak fogalmi je­gyük van és a fogalmi jegyek váltanak a nyelvben önálló sza­vakká (.. . Csáky: Székely János szintén abbahagyta a versírást. Az ő el­mélete szerint a vers elveszítette küldetését, funkcióját. Gellért: Amit Székely János mondott én azt nem tartom. El­lene mondok egyből. A vers nem vesztette el funkcióját. (...) Szé­kely János közben azt is mondja, hogy a költőnek az volna a köte­lessége vagy az a kötelessége, hogy szellemileg vagy erkölcsileg irányítson. Igen ám, csakhogy so­ha nem volt a költőnek, a költé­szetnek ez a funkciója. A költé­szetnek mindig az volt a feladata, hogy­­ ábrázoljon. Az a kérdés, hogy’ ábrázol a költő? Nos hát, filozofálnék, de tudom, nincs erre idő, csak arra térnék ki, mi az én ars poéticám? Éin nem azért ír­tam verset, amiért Goethe vagy Eminescu, Petőfi vagy József At­tila vagy Arany János, ők — le­het, hogy rosszul mondom — ma­gáért a költészetért verseltek. Énnekem a szerelmem, a magyar nyelv volt ötéves korom óta. Iz­gattak a nyelv titkai és ha verset írtam, az nem volt más, mint virtuskodás a magyar nyelvvel. Namármost, Móricz Zsigmondtól Ady Endréig a magyar költészet­ben, de a világirodalomban is hol találkozott a mű az olvasóközön­séggel? Az eszményi képben. De csak Móriczig volt nálunk ez. Ezt ma is így csinálják mindenhol a világon, csak mi nem. Minálunk nem az eszményi képben talál­kozik az író az olvasóval, hanem az őszinte jelképben. Meg kell magyaráznom, mi ez az őszinte jelkép, mert ez egy csalóka szó. Tudniillik régen az volt az indok­lás, a művész részéről, hogy én nem ismerlek téged, te nem is­mersz engem, nem ismerhetjük egymást, hisz az ember autonóm Egy érdekes dátum: hatvan év­vel ezelőtt, 1928. június 25-én va­sárnap rózsaszínű selyembe bur­koltan, aranyszalaggal átkötve adták át dr. Ungár Margitnak az első magyar ügyvédnői diplomát. Az eseményről A Reggel tudósí­tója így emlékezett meg: „A Kú­ria egyik termében szokatlanul nagyszámú közönség volt jelen. A jelölt helyén a frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mo­solygós fiatal nő, dr. Ungár Mar­git, az első magyar ügyvédjelölt­nő várta a kérdéseket... Az első kérdés így hangzott: — Ki követi el a csalárd bukás bűntettét? — Pillanatnyi csönd következett, az­tán a jelöltnő úgy pergette a jogi szakkifejezéseket, mint a többi nő a ruhaanyagok franciás neve­it..." Amikor dr. Ungár Margit (Vági József jogtudós felesége) sikeres vizsgái után ügyvédi bejegyzését kérte a Kamarától, nagy vita tá­madt, végül a választmány 19 szóval 17 ellenében bejegyezte a lajstromba. A jogászok többségé­nek az volt akkoriban a vélemé­nye, hogy nők nem alkalmasak erre a pályára.­­ Dr. Ungár Margit hosszú éve­ken át mint sikeres védőügyvéd alaposan rácáfolt erre a megál­lapításra. Jogászi körökben nagy tekintélynek örvendett. Publiká­ciói ismertek voltak. A Csábítás, jegyszegés és a jog című, egy év­tized bírói ítéleteit és döntvénye­it tartalmazó kötetben ott szere­pel a­ neve, és a Perbeszédek gyűjteménye című jogi antoló­giában több védőbeszédét mint a retorika példáját adták közre. Az első magyar ügyvédnő híre elju­tott Angliába is. A Jus suffragii című szaklapban láttak napvilá­got jogesetei, továbbá bécsi jo­gásznőkkel tartott közösen elő­adásokat. A felszabadulás után évekig részt vett a leendő bírákat és ügyvédeket vizsgáztató bizottság lény, északfok­, titok, idegenség. Nem ismerjük egymást, ezért kel­lett eszményi képben találkozni. Mi azt mondjuk, hogy énnekem (...) a valót, nem a kellőt (kell megírom) — Székely János is kellőt mond —, mert nem a kellő, hanem a való az igazi költői rek­­vizítum. És mi a való: az, ami a másik emberben is közös énve­lem Én megmutatom magam az őszinte jelképben — és te ma­gadra ismersz benne. Ez az én ars poéticámnak az egyik oldala. A másik oldala pedig az, hogy azt mondják rám, a sorsot a mitoló­gia , síkján fejezem ki. Ez sem éppen így van, mert amit a mai kritikusok mítosznak mondanak, az sem más, mint a magyar lélek a priorita, az időtlenség és a ha­tártalanság. Csáky: Legutolsó kötetének zá­ródarabja a Levelek Gyula fiam­hoz című versciklusa. Azt hi­szem, nemcsak családi haszná­latra íródtak ezek. Gellért: Amit most utólag mondtam, éppen ebből a versből derül ki legjobban. Kirántottam a vers végit az időtlenségbe, a végtelenbe. — „Szükségünk van, fiam, a kísérő Holdra” — katona­fiamhoz írtam, Gyula fiamhoz ezeket a verseket. Petőfi vonta be először a család alakjait a ma­gyar költészetbe, aztán én is pró­bálkoztam ilyesmivel, bár én úgy gondolom, hogy a Gyula-versek úgy közösek, ahogy az előbb ma­gyaráztam — közös vonás a mű­vészben és az olvasóban is —, s így jut el a vers a nagyközönség­hez ... munkájában. Kollégái mindun­talan azt kérdezték tőle, mikép­pen lehetséges, hogy nála az ügy­védjelöltek szépen, nyugodtan fe­lelnek és kiválóan vizsgáznak. Pedig a titka cseppet sem volt kü­lönleges. Eleinte könnyű kérdése­ket tett fel, és csak fokozatosan tért rá a rázósabb jogi problémák firtatására. A vizsgázó feltétlen jóindulatot érzett a vizsgázás ne­héz perceiben. Nyugdíjba vonulá­sa után is dolgozott. Amikor utol­jára beszélgettem vele, örömmel újságolta, hogy készülő, új kö­tetéhez, melynek témája a nők jogi helyzete Magyarországon Szent István korától napjainkig, értékes jogforrásokra bukkant. Hernádi Magda Nem kell minden népdalt torokhangon énekelni Mint Erd­élyből Izraelbe települt énekes és zenetanár, mindig figyelem­mel kísértem a magyar zenei életet. Mostani látogatásom során, érdeklő­déssel vettem részt a Magyar Rá­dió és Televízió „Ki mit tud?" válo­gató rendezvényén a v­.. San Marco utcai Ifjúsági Házban. A csodálatos magyar népdalkultúra iránti tisztelet késztet arra, hogy az ottani tapaszta­lataimmal kapcsolatosan, észrevételt tegyek. Az egyik leány­pályázó igen szép produkciója után a zsűri egyik tagja megrovólag említette, hogy az elő­adott erdélyi népdalokat nem torok­hangon énekelte. Pedig ez nem így van! Természe­tesen nagy tájegységeken éneklik to­rokhangon a népdalokat. Vétek lenne azonban ezt követelménnyé tenni: minden­­nagy dalkultúrával rendelkező nép többféle zenei és technikai dialek­tusban énekel, és így van ez a ma­gyarnál is. A legnagyobb magyar népdalénekes, Török Erzsi sem torok­ból énekelt, sem Basilides Mária, sem Palló Imre, éppúgy, mint szá­mosan mások, akik még ma is e pá­lyát futják, például Béres Ferenc, Faragó Laura. Nem is lehetett volna pódiumra vinni Bartók és Kodály csodálatos műveit kizárólag torok­énekléssel. Herskovits Daby ének- és zenetanár Nahariya: Israel Diploma rózsaszínű selyemben Magyar lovasszobrok a sárvári huszármúzeumban Habsburg-fennhatóság mellett jött létre 1688-ban az első ma­gyar reguláris, Czobor—Pálffy­­féle huszárezred, mint ahogyan a Magyar Nemzet ez év május 5-i cikkében beszámolt erről. Az idén, ennek a tricentenáriumnak az emlékére, ünnepségsorozatra kerül sor a sárvári Nádasdy Fe­renc Múzeumban, ahol nagysza­bású huszártörténeti kiállítás nyílik szeptemberben. Néhány évvel ezelőtt elkezdték a huszáremlékek gyűjtését, alap­jait a Nádasdy huszárezred egy­kori tagjai rakták le festmények­kel, korabeli öltözékdarabokkal, kardokkal. Szerény bemutató ke­retében láthatta is őket a közön­ség. Oroszországtól az Egyesült Ál­lamokig elterjedt az egész vilá­gon annak idején ez a tipikusan magyar fegyvernem. A háromszá­zadik évfordulóra a kiállítás he­lyett egy huszármúzeummal sze­retnének emléket állítani a hu­szároknak. Szívesen várnak e célra minden relikviát, festményt, ruhadarabot, hogy minél telje­sebb képet tudjanak adni a ma­gyar huszárság történetéről. Észrevételem ehhez kapcsolódik. Jómagam két nevezetes köztéri huszárszobrot ismerek, az egyik a Hadik-huszárok emlékét őrzi a Várban, a másik Pátzay Pál szobrászművész székesfehérvári lovasszobra, a kitűnő mester egyik legszebb alkotása. A Mackensen huszárok regimentje állíttatta fel, mint a huszárság szimbólumát; a művész szabadon alkothatott, feladatként csupán azt jelölték meg, hogy a szobor­nak ki kell fejeznie a huszárság szimbólumát, a bátor hazafisá­­got, a hősies helytállást. Pátzay a hősi helytállást úgy örökítette meg lovasszobrában, hogy szobra örök időkre szóljon, a múló divatok ne bontsák meg korszerűségét, átörökítse a hagyo­mányokat. Egy magyar lovast áb­rázolt, úgy, hogy a ló és lovasa szerves egységbe olvad.. Külön elismerést érdemel az az ötlete a művésznek, hogy a Mackensen-emléktáblával ne za­varja a két figura harmóniáját, azt közvetlenül a szobor mögötti ház falába építette be, magyar formanyelvvel örökítette meg a lovasszobrot. Ennek a két nagy fontosságú huszárszobornak a mása, a Ha­­dik-huszároké és a Mackensen­­huszároké feltétlenül ajánlatos, hogy helyet kapjon a szeptembe­ri kiállításon, majd később a lé­tesítendő huszármúzeumban is. (n. f.) Falatnyi ruhácskát nézeget két nő. Friss szerzemény, egyikük vette kétéves kislányának, s most büszkén mutogatja. Nézd, milyen aranyos!... Tényleg az. Egy tenyérnyi farmeranyagból (nem valódi, csak amolyan után­zat!) csöpp­­szoknya, rajta három veretes kapocs, a farmerszoknya alól kétujjnyi, csipkés szélű fehér batiszt alsószoknya lóg ki, a ru­ha felsőrésze ugyanez a batiszt, buggyos ujjak, a gallérka csipke. Gyönyörű! Mennyi volt? Leg­alább négyszáz forint!... — tip­pel a barátnő. — ötszáznyolcvan! — sóhajtja a lányos mama —, de olyan kedves, nem lehetett otthagyni. A csipke ára Ahogy saccolom, a cukorfalat öltözék anyagköltsége kitesz vagy ötven forintot. A szabás és varrás árfolyamát csak a buti­kokba bedolgozókra vonatkoztat­va ismerem, ez pedig körülbelül 30 forint ruhánként. A többi? A tiszta haszon annak, aki veszi a fáradságot, s fekoppintja vala­mely nyugati divatlapból a szu­per-babaruha snittjét, megszer­vezi a varratást, beszerzi a ba­­tisztot és a csipkét, ami nem­könnyű feladat. Ezek után töp­renghetünk, ki a nagyobb rab­ló.. .. de fölösleges. A tény: a ma­gyar ipar eddig sem remekelt fantáziadús gyerekholmikkal, s ahogy a kirakatokat nézem, most sem verik az eget ötletek­kel. A vevő meg — ő már csak ilyen — inkább magának nem vesz meg valamit, de a gyere­kére ráaggat, amit lehet. Az össznépi gazdasági színvonal já­tékban úgy kell annak, aki le­marad, maradjon a nyakán a sö­tétbarna rakottszoknya és a ha­muba sült pogácsa színére em­lékeztető lánykablúz feliratot viselő holmi!.. Annál is inkább, mert a tisztes matrónák illúzióját keltő gyerek­holmiknak is" tekintélyes áruk van. Sok pénzért csúnyát pedig senki nem vesz. Ráadásul a gye­rekholmit nagyon könnyű ott­hon elkészíteni, s amíg varrógép kapható — egyelőre ezt még árulnák a boltokban —, addig a házi varrás tudományát is el le­het sajátítani néhány óra alatt. Varrni tanulni most érdemes, a nyár elején — a vászon, karton, vékony jersey ruhácskák szabá­sához igazán nem kell nagy mű­vészet, s a varrógép is könnyen viszi. Idén a kislányoknak az igazi, hajdani babaruha mintá­jára érdemes készíteni a gard­róbot. Apró virágos vagy pöttyös anyagot válasszunk — jó erre a mama megint hosszú szoknyája, netán az ágytakaróból maradt fél méteres anyag is. A szoknya de­rekát gumira fűzzük, semmiféle különleges szabást nem igé­nyel, a lényege az, hogy az alját farkasfoggal, flitterekkel, textil­ből kivarrt virágokkal, csipkével díszítsük, s ha van fehér, jól mosható textilünk, készítsünk fodros alsószoknyát is. Eme hol­mi a kinőtt, bő farmerszoknya alá is felvehető, fehér, csipkés blúzzal nagyon csinos lesz. A pöttyös nemcsak sötétkék árnya­latban, de pirosban, sárgában, zöldben, világoskékben is diva­tos, s a pöttyös blúzhoz készít­hetünk csíkos vagy virágos szok­nyát is. Ha csak egyszínű anya­gunk van, díszítsük más árnyala­tú nagy zsebbel vagy textilvirág­gal. (rácz) KERESZTREJTVÉNY A költemények csupa szó vilá­gába a hangalak ment át néhány kis töredéket a valóságból. A hangok nem gyarapítják ismere­teinket, de arra késztetnek, hogy átéljük, magunkban újraalkossuk azt, amit a gondolkodás szintjén vázolnak fel a szavak. Példakép­pen idézzük rejtvényünk vízszin­tes 1. és a 12., valamint a függő­leges 18. és a 36. számú sorban Radnóti Miklós Vénasszonyok nyara című versének egyik bájos szakaszát VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: nincsenek). 18. ... Failoni (1890— 1946) olasz karmester, Operahá­zunk volt dirigense. 19. A gyíkok­kal rokon, fán élő hüllő. 21. Lon­don belvárosa. .22. Állami bevé­tel. 23. Kuckó, zug, névelővel. 24. Afrikai antilopfajta. 25. Kitűnő színésznőnk. 26. Betegség. 27. Valaminek kicsi alkotórésze. 28. Latin ügy, dolog. 29. Európai nép. 30. Szkandium és nitrogén vegy­­jele. 31. Névelős lábrész. 32. An­gol szeszes ital. 33. Franciaország egyik városából való. 35. Becézett női név. 37. Idegen női név. 38. Közép-amerikai állam Hispaniola szigetén. 39. öntőmester (Ábra­hám, 1815—67). Kis budai öntö­déjéből alakult ki hazánk egyik legnagyobb fémipari vállalata. 40. Becézett férfinév. 41. Fokozó szó (... nem elég). 42. Kilenc szóló­­hangszerre, vagy énekhangra írt zenemű. 44. Heves megyei köz­ség. 46. Becézett női név. 47. .. .­­csövű, azaz huzagolt csövű (fegyver). 48. A legmagasabb ka­tonai egység a régi rómaiaknál. 49. Neves író és régész (Ferenc, 1879—1934). 50. Katonatiszti rang­rövidítés. 51. A kitessékelés egyik szava. 52. Férfinév. 53. Rövid vá­rosrész. 54. Városunk. 55. Sem, senki, németül. 56. Becézett női név. 57. Átutalási befizetési lap. 58. Olasz tűzhányó. 59. Tábori löveg. 61. Jóváhagyást kísérő jó­kívánság. 62. Népszerű család a tévé­adásokból. 63. Olasz sporto­lók mezén (külföldön) látható betűk. 65. A Föld latin neve. 67. Becézett női név. 68. Metsz. 69. Bolgár forradalmi költő (Geo). 70. Kihegyezett csattanójú karco­lat. 71. Nagy Konstantin császár szülőhelye. 72. Küzdelem, tusa. 73. Gyógyuló seben képződő ré­teg. 74. A „Véres költő". 75. Elő­állítási, gyártási mód, eljárás. 76. Szeleburdi. 77. Zeneszerző és zon­goraművész (György, 1897— 1984). FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: nincsenek). 2. Német festő, szob­rász, Goethe­­ tanára­­ (Adam Friedrich, 1717—99). 3. Ősi föní­ciai kikötő és városállam a mai libanoni Szúr város helyén. 4. Gót betűi. 5. Az eget megostromló óriás a görög-római mitológiá­ban. 6. Kardot előrántani. 7. Énekelt műdalo­k művészete. 8. Neves festő (Imre, 1907—44). 9. Igény, követelmény. 10. Skóciai nagycsalád, nemzetség. 11. Oszt­rák, spanyol és norvég gépkocsik nemzetközi jelzése. 13. Becézett női név. 14. Végtelen szimat. 15.. Becézett női név. 16. Hangoskodik a paripa. 17. Az Indiai-óceán egyik öble. 19. ... Mo-zso: kínai politikus, költő, író és történész. 20. Szépirodalmi és művészeti irányzat. 22. Olasz légiforgalmi társaság rövidített neve. 29. Be­cézett férfinév. 31. Afrikai fővá­ros. 32. Ismert tények, adatok latin szóval. 34. A budapesti — róla elnevezett — leánynevelő­intézet megalapítója (János, 1800 —78). 35. Európai főváros. 37. Ipari, kereskedelmi magánvállal­kozások. 38. Az ég királynője a régi görögöknél. 39. Az egykori IIÉ. rejtvényújság főszerkesztője (György). 40. Orosz női név. 41. A mohamedánok szent városa. 43. Népies dal. 45. .. .­Club, az írók nemzetközi szervezete. 47. Sza­vazat. 50. Idegen korszak. 52. A földből előszedni valamit. 55. Fennsík jellegű hegység Jugo­szláviában, a Dinári-hegység ré­sze. 56. Olyan, de nem egészen olyan. 57. Közvetve utal valamire. 58. Híres angol kollégium. 59. Tisztítószer-márkája volt. 60. A gabonatermelés római istennője. 62. Ásványvíz-féleség. 63. Prémes állatbőr. 64. Fájdalom, névelővel. 66. Spanyol királynő volt e neven. 67. Színész a két világháború kö­zött a munkás színjátszás vezető alakja (Elemér, 1892—1970). 69. Csípős rovar. 70. Köbcentiméter. 72. Tengeri hal. Valló Emil * Megfejtésül beküldendő a Rad­­nóti-idézet négy sora. Határidő: július 2. Círfizés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Június 11-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: A fű magas, sűrű a lomb,­­ csíz búvik és vadgalamb. / Száll a gyerekek nevetése, tavasz, vidámság, ez a béke. Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvény­­lejtő Mint SZÓ­TAR három kötetét nyerték. Budapestiek: Bánhidi Gézáné, 1098; Dobozi Györgyi, 1171; Erdei-Árva Ka­talin, 1191; Halmai András, 1155; Pál­lai Tibor, 1293; Sasa Gábor, 1925; Serbán Sándorné, 2212; Székely Já­­nosné, 1982; Tarnós Béla, 1989; Urbán Rudolf,­­1141. Vidékiek: Ádám László, Bátmonos­­tor; Béres Vilmosné, Kocsola; Fran­­czia Ottóné, Miskolc;­­Horváth Zelma, Nagybátony; Juhász Etelka, Cegléd; Katona Csaba, Budakalász; Kovácsné Tivald Ibolya, Kajárpéc; Lendvai Péter, Pannonhalma; Ormándlaky Ká­roly, Bicske; Tar Kálmán, Veszprém. A nyereményeket postán küldjük el. 1T2 3 TV 4 5 6 7 8 9 10 11s­­ 12 13 14 15 16 17­ 16 19 4 20 21 22 4 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36­­ 37 36 NY 39 40 41­ 42 43 44 45 46 47 46 49 50 51 52 53 54 55­­ 56 57­ 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 66 69 70 71 72 73 I 74 75 1 76 -------1 1 -& A — t-o­p 77 A SZAVAK ZENÉJE Szombat, 1988. június 25.

Next