Magyar Nemzet, 1988. június (51. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
14 „...Csak az az idő, amelyik élményekkel terhes" (Dobozban maradt tévéinterjú Gellért Sándorral) 1984 tavaszán a bukaresti televízió akkor még létezett magyar műsora Hétköznapok címűadása számára riport készült Szatmár megyei tájakról, emberekről. Csáky Zoltán, a szerkesztőség egyik legnépszerűbb riportere (akinek nevéhez számos nagy sikerű teljesítmény fűződik, társszerkesztője volt a táncházmozgalmat Erdélyben elindító Kaláka sorozatnak, a Sütő Andrással készített Bethlen Gábor-emlékfilmnek, ő készítette el Bözödi György portréfilmjét stb.) kért interjút Mikolán Gellért Sándortól, akiről, nemrég bekövetkezett halálakor, Robotot Imre szép megemlékezését közöltük. A doboziban maradt filminterjút hitelesíti a riporternek helyszínen dedikált könyv. Idemásoljuk a dedikáció szövegét: „Csáky Zoltánnak betekintésül a magyar csárdába és a magyar nyelv honlapjaiba. Szeretettel Gellért Sándor. 1984. május 20-án amikor nálam járt Mikolában." (D) Csáky: A hirtelen jött májusi zápor elől Gellért Sándor mikolai könyvtárszobájában kerestünk menedéket. Itt faggatnám a költőt élete sorsfordulóiról, arról, miként látja helyét és szerepét irodalmunkban. Gellért: Hát mielőtt belekezdenék, valamit az önéletrajzomról is kellene mondanom. Veres Péter: A számadás című önéletrajzát azzal kezdi, hogy szerelemgyerek (....). S tovább úgy írja, hogy bizony az ilyen gyerekek sok bántódást, megaláztatást szenvednek; ő maga sem tudott emellett cinikusan elmenni, éppen ezért eldöntötte magában, hogy „különb ember leszek másnál". Amit Veres Péter írt az önéletrajza elején, azt én is elmondhatom magamról. 1916-ban születtem Debrecenben. De aki az önéletrajzát mondja vagy írja, feltétlen észre kell vennie azt, hogy van egy bizonyos rend az ember életében. Heidegger (...) azt mondja egy helyen, hogy az életünkben csak az az idő, amely élményekkel terhes. Nahát, ha én is nézem ezeket az időket, körülbelül (...) négy-öt-hat csomópontottudnék az életemben megállapítani. Az egyiket úgy nevezem, hogy Dabolc. Ez itt egy kis falu Halmi mellett A másik Mikola, a harmadik Debrecen, a negyedik a Don-kanyar, s az ötödik, mondjuk, Finnország. Dabolcon és Mikolán mit kaptam? A nyelvet és az életérzést. Debrecenben pedig az addig ösztönösen élt nyelv tudatosult bennem Gulyás Pál és Karácsony Sándor környezetében. A Don-kanyar — és itt egy kicsit ki kell térnem — a Don-kanyarban tehát én egy szovjet partizán nőt 1942 nyarán két gyermekével életemmel tartottam (...), ha ot nem vagyok ott, éhenhalnék. Nem mondom, szerelmes is voltam bele. Lemérettem a Don-kanyarnál emberségből, abból, hogy a humánum mérlegén megállja-e magyarságom a helyét. Finnország nagyon nagy élményem volt, olyasmit mondhatok csak, amit Kodolányi János mondott Finnországról; ahogy ott érezte magát, mindig úgy kellene éreznie ebben a világban bárhol is van. Namármost, valamit a versekről is, ugye? Csáky: A Kritérionnál 1983- ban megjelent A magány szikláján című kötetét forgatva feltűnt: elég rég íródtak ezek a versek... Gellért: Verset nagyon régen írtam, szinte azt mondhatom, hogy be is fejeztem a versírást. Nekem van erre egy elméletem. Verset az ember, ha már nem ír, annak több oka lehet Vagy nem tud lépést tartani a kor eszméivel, vagy kiapadt a költői véna; de van egy másik ok is — és én ide tartozónak érzem magam —, hogy minden költőnek fel kell hagyni a versírással, ezzel a régebbi életformájával, hogy egy másik életformába mehessen át Mert a versírás szinte követeli a nyelvészetet. Az már egy fejlődési fok az ember lelkében, ha nyelvészettel foglalkozik, mert tulajdonképpen a vers is: micsoda? Jelkép, hiszen képekben lát az író. A nyelvészet viszont az már tudatos valami. A nyelvészetben én mit kerestem? A magyar szavak, fogalmak ősképeit Az ősképeknek csak fogalmi jegyük van és a fogalmi jegyek váltanak a nyelvben önálló szavakká (.. . Csáky: Székely János szintén abbahagyta a versírást. Az ő elmélete szerint a vers elveszítette küldetését, funkcióját. Gellért: Amit Székely János mondott én azt nem tartom. Ellene mondok egyből. A vers nem vesztette el funkcióját. (...) Székely János közben azt is mondja, hogy a költőnek az volna a kötelessége vagy az a kötelessége, hogy szellemileg vagy erkölcsileg irányítson. Igen ám, csakhogy soha nem volt a költőnek, a költészetnek ez a funkciója. A költészetnek mindig az volt a feladata, hogy ábrázoljon. Az a kérdés, hogy’ ábrázol a költő? Nos hát, filozofálnék, de tudom, nincs erre idő, csak arra térnék ki, mi az én ars poéticám? Éin nem azért írtam verset, amiért Goethe vagy Eminescu, Petőfi vagy József Attila vagy Arany János, ők — lehet, hogy rosszul mondom — magáért a költészetért verseltek. Énnekem a szerelmem, a magyar nyelv volt ötéves korom óta. Izgattak a nyelv titkai és ha verset írtam, az nem volt más, mint virtuskodás a magyar nyelvvel. Namármost, Móricz Zsigmondtól Ady Endréig a magyar költészetben, de a világirodalomban is hol találkozott a mű az olvasóközönséggel? Az eszményi képben. De csak Móriczig volt nálunk ez. Ezt ma is így csinálják mindenhol a világon, csak mi nem. Minálunk nem az eszményi képben találkozik az író az olvasóval, hanem az őszinte jelképben. Meg kell magyaráznom, mi ez az őszinte jelkép, mert ez egy csalóka szó. Tudniillik régen az volt az indoklás, a művész részéről, hogy én nem ismerlek téged, te nem ismersz engem, nem ismerhetjük egymást, hisz az ember autonóm Egy érdekes dátum: hatvan évvel ezelőtt, 1928. június 25-én vasárnap rózsaszínű selyembe burkoltan, aranyszalaggal átkötve adták át dr. Ungár Margitnak az első magyar ügyvédnői diplomát. Az eseményről A Reggel tudósítója így emlékezett meg: „A Kúria egyik termében szokatlanul nagyszámú közönség volt jelen. A jelölt helyén a frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mosolygós fiatal nő, dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédjelöltnő várta a kérdéseket... Az első kérdés így hangzott: — Ki követi el a csalárd bukás bűntettét? — Pillanatnyi csönd következett, aztán a jelöltnő úgy pergette a jogi szakkifejezéseket, mint a többi nő a ruhaanyagok franciás neveit..." Amikor dr. Ungár Margit (Vági József jogtudós felesége) sikeres vizsgái után ügyvédi bejegyzését kérte a Kamarától, nagy vita támadt, végül a választmány 19 szóval 17 ellenében bejegyezte a lajstromba. A jogászok többségének az volt akkoriban a véleménye, hogy nők nem alkalmasak erre a pályára. Dr. Ungár Margit hosszú éveken át mint sikeres védőügyvéd alaposan rácáfolt erre a megállapításra. Jogászi körökben nagy tekintélynek örvendett. Publikációi ismertek voltak. A Csábítás, jegyszegés és a jog című, egy évtized bírói ítéleteit és döntvényeit tartalmazó kötetben ott szerepel a neve, és a Perbeszédek gyűjteménye című jogi antológiában több védőbeszédét mint a retorika példáját adták közre. Az első magyar ügyvédnő híre eljutott Angliába is. A Jus suffragii című szaklapban láttak napvilágot jogesetei, továbbá bécsi jogásznőkkel tartott közösen előadásokat. A felszabadulás után évekig részt vett a leendő bírákat és ügyvédeket vizsgáztató bizottság lény, északfok, titok, idegenség. Nem ismerjük egymást, ezért kellett eszményi képben találkozni. Mi azt mondjuk, hogy énnekem (...) a valót, nem a kellőt (kell megírom) — Székely János is kellőt mond —, mert nem a kellő, hanem a való az igazi költői rekvizítum. És mi a való: az, ami a másik emberben is közös énvelem Én megmutatom magam az őszinte jelképben — és te magadra ismersz benne. Ez az én ars poéticámnak az egyik oldala. A másik oldala pedig az, hogy azt mondják rám, a sorsot a mitológia , síkján fejezem ki. Ez sem éppen így van, mert amit a mai kritikusok mítosznak mondanak, az sem más, mint a magyar lélek a priorita, az időtlenség és a határtalanság. Csáky: Legutolsó kötetének záródarabja a Levelek Gyula fiamhoz című versciklusa. Azt hiszem, nemcsak családi használatra íródtak ezek. Gellért: Amit most utólag mondtam, éppen ebből a versből derül ki legjobban. Kirántottam a vers végit az időtlenségbe, a végtelenbe. — „Szükségünk van, fiam, a kísérő Holdra” — katonafiamhoz írtam, Gyula fiamhoz ezeket a verseket. Petőfi vonta be először a család alakjait a magyar költészetbe, aztán én is próbálkoztam ilyesmivel, bár én úgy gondolom, hogy a Gyula-versek úgy közösek, ahogy az előbb magyaráztam — közös vonás a művészben és az olvasóban is —, s így jut el a vers a nagyközönséghez ... munkájában. Kollégái minduntalan azt kérdezték tőle, miképpen lehetséges, hogy nála az ügyvédjelöltek szépen, nyugodtan felelnek és kiválóan vizsgáznak. Pedig a titka cseppet sem volt különleges. Eleinte könnyű kérdéseket tett fel, és csak fokozatosan tért rá a rázósabb jogi problémák firtatására. A vizsgázó feltétlen jóindulatot érzett a vizsgázás nehéz perceiben. Nyugdíjba vonulása után is dolgozott. Amikor utoljára beszélgettem vele, örömmel újságolta, hogy készülő, új kötetéhez, melynek témája a nők jogi helyzete Magyarországon Szent István korától napjainkig, értékes jogforrásokra bukkant. Hernádi Magda Nem kell minden népdalt torokhangon énekelni Mint Erdélyből Izraelbe települt énekes és zenetanár, mindig figyelemmel kísértem a magyar zenei életet. Mostani látogatásom során, érdeklődéssel vettem részt a Magyar Rádió és Televízió „Ki mit tud?" válogató rendezvényén a v.. San Marco utcai Ifjúsági Házban. A csodálatos magyar népdalkultúra iránti tisztelet késztet arra, hogy az ottani tapasztalataimmal kapcsolatosan, észrevételt tegyek. Az egyik leánypályázó igen szép produkciója után a zsűri egyik tagja megrovólag említette, hogy az előadott erdélyi népdalokat nem torokhangon énekelte. Pedig ez nem így van! Természetesen nagy tájegységeken éneklik torokhangon a népdalokat. Vétek lenne azonban ezt követelménnyé tenni: mindennagy dalkultúrával rendelkező nép többféle zenei és technikai dialektusban énekel, és így van ez a magyarnál is. A legnagyobb magyar népdalénekes, Török Erzsi sem torokból énekelt, sem Basilides Mária, sem Palló Imre, éppúgy, mint számosan mások, akik még ma is e pályát futják, például Béres Ferenc, Faragó Laura. Nem is lehetett volna pódiumra vinni Bartók és Kodály csodálatos műveit kizárólag torokénekléssel. Herskovits Daby ének- és zenetanár Nahariya: Israel Diploma rózsaszínű selyemben Magyar lovasszobrok a sárvári huszármúzeumban Habsburg-fennhatóság mellett jött létre 1688-ban az első magyar reguláris, Czobor—Pálffyféle huszárezred, mint ahogyan a Magyar Nemzet ez év május 5-i cikkében beszámolt erről. Az idén, ennek a tricentenáriumnak az emlékére, ünnepségsorozatra kerül sor a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban, ahol nagyszabású huszártörténeti kiállítás nyílik szeptemberben. Néhány évvel ezelőtt elkezdték a huszáremlékek gyűjtését, alapjait a Nádasdy huszárezred egykori tagjai rakták le festményekkel, korabeli öltözékdarabokkal, kardokkal. Szerény bemutató keretében láthatta is őket a közönség. Oroszországtól az Egyesült Államokig elterjedt az egész világon annak idején ez a tipikusan magyar fegyvernem. A háromszázadik évfordulóra a kiállítás helyett egy huszármúzeummal szeretnének emléket állítani a huszároknak. Szívesen várnak e célra minden relikviát, festményt, ruhadarabot, hogy minél teljesebb képet tudjanak adni a magyar huszárság történetéről. Észrevételem ehhez kapcsolódik. Jómagam két nevezetes köztéri huszárszobrot ismerek, az egyik a Hadik-huszárok emlékét őrzi a Várban, a másik Pátzay Pál szobrászművész székesfehérvári lovasszobra, a kitűnő mester egyik legszebb alkotása. A Mackensen huszárok regimentje állíttatta fel, mint a huszárság szimbólumát; a művész szabadon alkothatott, feladatként csupán azt jelölték meg, hogy a szobornak ki kell fejeznie a huszárság szimbólumát, a bátor hazafiságot, a hősies helytállást. Pátzay a hősi helytállást úgy örökítette meg lovasszobrában, hogy szobra örök időkre szóljon, a múló divatok ne bontsák meg korszerűségét, átörökítse a hagyományokat. Egy magyar lovast ábrázolt, úgy, hogy a ló és lovasa szerves egységbe olvad.. Külön elismerést érdemel az az ötlete a művésznek, hogy a Mackensen-emléktáblával ne zavarja a két figura harmóniáját, azt közvetlenül a szobor mögötti ház falába építette be, magyar formanyelvvel örökítette meg a lovasszobrot. Ennek a két nagy fontosságú huszárszobornak a mása, a Hadik-huszároké és a Mackensenhuszároké feltétlenül ajánlatos, hogy helyet kapjon a szeptemberi kiállításon, majd később a létesítendő huszármúzeumban is. (n. f.) Falatnyi ruhácskát nézeget két nő. Friss szerzemény, egyikük vette kétéves kislányának, s most büszkén mutogatja. Nézd, milyen aranyos!... Tényleg az. Egy tenyérnyi farmeranyagból (nem valódi, csak amolyan utánzat!) csöppszoknya, rajta három veretes kapocs, a farmerszoknya alól kétujjnyi, csipkés szélű fehér batiszt alsószoknya lóg ki, a ruha felsőrésze ugyanez a batiszt, buggyos ujjak, a gallérka csipke. Gyönyörű! Mennyi volt? Legalább négyszáz forint!... — tippel a barátnő. — ötszáznyolcvan! — sóhajtja a lányos mama —, de olyan kedves, nem lehetett otthagyni. A csipke ára Ahogy saccolom, a cukorfalat öltözék anyagköltsége kitesz vagy ötven forintot. A szabás és varrás árfolyamát csak a butikokba bedolgozókra vonatkoztatva ismerem, ez pedig körülbelül 30 forint ruhánként. A többi? A tiszta haszon annak, aki veszi a fáradságot, s fekoppintja valamely nyugati divatlapból a szuper-babaruha snittjét, megszervezi a varratást, beszerzi a batisztot és a csipkét, ami nemkönnyű feladat. Ezek után töprenghetünk, ki a nagyobb rabló.. .. de fölösleges. A tény: a magyar ipar eddig sem remekelt fantáziadús gyerekholmikkal, s ahogy a kirakatokat nézem, most sem verik az eget ötletekkel. A vevő meg — ő már csak ilyen — inkább magának nem vesz meg valamit, de a gyerekére ráaggat, amit lehet. Az össznépi gazdasági színvonal játékban úgy kell annak, aki lemarad, maradjon a nyakán a sötétbarna rakottszoknya és a hamuba sült pogácsa színére emlékeztető lánykablúz feliratot viselő holmi!.. Annál is inkább, mert a tisztes matrónák illúzióját keltő gyerekholmiknak is" tekintélyes áruk van. Sok pénzért csúnyát pedig senki nem vesz. Ráadásul a gyerekholmit nagyon könnyű otthon elkészíteni, s amíg varrógép kapható — egyelőre ezt még árulnák a boltokban —, addig a házi varrás tudományát is el lehet sajátítani néhány óra alatt. Varrni tanulni most érdemes, a nyár elején — a vászon, karton, vékony jersey ruhácskák szabásához igazán nem kell nagy művészet, s a varrógép is könnyen viszi. Idén a kislányoknak az igazi, hajdani babaruha mintájára érdemes készíteni a gardróbot. Apró virágos vagy pöttyös anyagot válasszunk — jó erre a mama megint hosszú szoknyája, netán az ágytakaróból maradt fél méteres anyag is. A szoknya derekát gumira fűzzük, semmiféle különleges szabást nem igényel, a lényege az, hogy az alját farkasfoggal, flitterekkel, textilből kivarrt virágokkal, csipkével díszítsük, s ha van fehér, jól mosható textilünk, készítsünk fodros alsószoknyát is. Eme holmi a kinőtt, bő farmerszoknya alá is felvehető, fehér, csipkés blúzzal nagyon csinos lesz. A pöttyös nemcsak sötétkék árnyalatban, de pirosban, sárgában, zöldben, világoskékben is divatos, s a pöttyös blúzhoz készíthetünk csíkos vagy virágos szoknyát is. Ha csak egyszínű anyagunk van, díszítsük más árnyalatú nagy zsebbel vagy textilvirággal. (rácz) KERESZTREJTVÉNY A költemények csupa szó világába a hangalak ment át néhány kis töredéket a valóságból. A hangok nem gyarapítják ismereteinket, de arra késztetnek, hogy átéljük, magunkban újraalkossuk azt, amit a gondolkodás szintjén vázolnak fel a szavak. Példaképpen idézzük rejtvényünk vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 18. és a 36. számú sorban Radnóti Miklós Vénasszonyok nyara című versének egyik bájos szakaszát VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: nincsenek). 18. ... Failoni (1890— 1946) olasz karmester, Operaházunk volt dirigense. 19. A gyíkokkal rokon, fán élő hüllő. 21. London belvárosa. .22. Állami bevétel. 23. Kuckó, zug, névelővel. 24. Afrikai antilopfajta. 25. Kitűnő színésznőnk. 26. Betegség. 27. Valaminek kicsi alkotórésze. 28. Latin ügy, dolog. 29. Európai nép. 30. Szkandium és nitrogén vegyjele. 31. Névelős lábrész. 32. Angol szeszes ital. 33. Franciaország egyik városából való. 35. Becézett női név. 37. Idegen női név. 38. Közép-amerikai állam Hispaniola szigetén. 39. öntőmester (Ábrahám, 1815—67). Kis budai öntödéjéből alakult ki hazánk egyik legnagyobb fémipari vállalata. 40. Becézett férfinév. 41. Fokozó szó (... nem elég). 42. Kilenc szólóhangszerre, vagy énekhangra írt zenemű. 44. Heves megyei község. 46. Becézett női név. 47. .. .csövű, azaz huzagolt csövű (fegyver). 48. A legmagasabb katonai egység a régi rómaiaknál. 49. Neves író és régész (Ferenc, 1879—1934). 50. Katonatiszti rangrövidítés. 51. A kitessékelés egyik szava. 52. Férfinév. 53. Rövid városrész. 54. Városunk. 55. Sem, senki, németül. 56. Becézett női név. 57. Átutalási befizetési lap. 58. Olasz tűzhányó. 59. Tábori löveg. 61. Jóváhagyást kísérő jókívánság. 62. Népszerű család a tévéadásokból. 63. Olasz sportolók mezén (külföldön) látható betűk. 65. A Föld latin neve. 67. Becézett női név. 68. Metsz. 69. Bolgár forradalmi költő (Geo). 70. Kihegyezett csattanójú karcolat. 71. Nagy Konstantin császár szülőhelye. 72. Küzdelem, tusa. 73. Gyógyuló seben képződő réteg. 74. A „Véres költő". 75. Előállítási, gyártási mód, eljárás. 76. Szeleburdi. 77. Zeneszerző és zongoraművész (György, 1897— 1984). FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: nincsenek). 2. Német festő, szobrász, Goethe tanára (Adam Friedrich, 1717—99). 3. Ősi föníciai kikötő és városállam a mai libanoni Szúr város helyén. 4. Gót betűi. 5. Az eget megostromló óriás a görög-római mitológiában. 6. Kardot előrántani. 7. Énekelt műdalok művészete. 8. Neves festő (Imre, 1907—44). 9. Igény, követelmény. 10. Skóciai nagycsalád, nemzetség. 11. Osztrák, spanyol és norvég gépkocsik nemzetközi jelzése. 13. Becézett női név. 14. Végtelen szimat. 15.. Becézett női név. 16. Hangoskodik a paripa. 17. Az Indiai-óceán egyik öble. 19. ... Mo-zso: kínai politikus, költő, író és történész. 20. Szépirodalmi és művészeti irányzat. 22. Olasz légiforgalmi társaság rövidített neve. 29. Becézett férfinév. 31. Afrikai főváros. 32. Ismert tények, adatok latin szóval. 34. A budapesti — róla elnevezett — leánynevelőintézet megalapítója (János, 1800 —78). 35. Európai főváros. 37. Ipari, kereskedelmi magánvállalkozások. 38. Az ég királynője a régi görögöknél. 39. Az egykori IIÉ. rejtvényújság főszerkesztője (György). 40. Orosz női név. 41. A mohamedánok szent városa. 43. Népies dal. 45. .. .Club, az írók nemzetközi szervezete. 47. Szavazat. 50. Idegen korszak. 52. A földből előszedni valamit. 55. Fennsík jellegű hegység Jugoszláviában, a Dinári-hegység része. 56. Olyan, de nem egészen olyan. 57. Közvetve utal valamire. 58. Híres angol kollégium. 59. Tisztítószer-márkája volt. 60. A gabonatermelés római istennője. 62. Ásványvíz-féleség. 63. Prémes állatbőr. 64. Fájdalom, névelővel. 66. Spanyol királynő volt e neven. 67. Színész a két világháború között a munkás színjátszás vezető alakja (Elemér, 1892—1970). 69. Csípős rovar. 70. Köbcentiméter. 72. Tengeri hal. Valló Emil * Megfejtésül beküldendő a Radnóti-idézet négy sora. Határidő: július 2. Círfizés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Június 11-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: A fű magas, sűrű a lomb, csíz búvik és vadgalamb. / Száll a gyerekek nevetése, tavasz, vidámság, ez a béke. Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvénylejtő Mint SZÓTAR három kötetét nyerték. Budapestiek: Bánhidi Gézáné, 1098; Dobozi Györgyi, 1171; Erdei-Árva Katalin, 1191; Halmai András, 1155; Pállai Tibor, 1293; Sasa Gábor, 1925; Serbán Sándorné, 2212; Székely Jánosné, 1982; Tarnós Béla, 1989; Urbán Rudolf,1141. Vidékiek: Ádám László, Bátmonostor; Béres Vilmosné, Kocsola; Franczia Ottóné, Miskolc;Horváth Zelma, Nagybátony; Juhász Etelka, Cegléd; Katona Csaba, Budakalász; Kovácsné Tivald Ibolya, Kajárpéc; Lendvai Péter, Pannonhalma; Ormándlaky Károly, Bicske; Tar Kálmán, Veszprém. A nyereményeket postán küldjük el. 1T2 3 TV 4 5 6 7 8 9 10 11s 12 13 14 15 16 17 16 19 4 20 21 22 4 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 36 NY 39 40 41 42 43 44 45 46 47 46 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 66 69 70 71 72 73 I 74 75 1 76 -------1 1 -& A — t-op 77 A SZAVAK ZENÉJE Szombat, 1988. június 25.