Magyar Nemzet, 1988. augusztus (51. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

3 dorlók tevékenységének. Az Egye­sült Államokban a magyarok bi­zonyságát adták tehetségüknek és zsenialitásuknak. Említsük meg Solti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a Nobel-díjas tu­dósok között Szent-Györgyi Alber­tet és Wigner Jenőt. Nem sokkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla hamvai­nak hazatérését Budapestre. Meg­tiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bé­lának Amerika nyújthatott me­nedéket a második világháború idején. Ma azonban helyesebb, ha előretekintünk. Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, ame­lyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét célozzák, szélesebb teret biztosítsanak a magánvál­lalkozásnak és segítik az erősödő versenyt a vállalatok között. Üd­vözöljük azt a nemrég tett beje­lentést, hogy lehetőség nyílik köz­vetlen külföldi befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél vi­lágosan felismerte a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés­ben rejlő lehetőségeket. Meggyő­ződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő hatá­rozott előrehaladás jobb esélye­ket biztosít a magyarok számára. A magyar vezetők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politikai refor­mok nélkül. Ezt a nézetet mi tel­jes mértékben osztjuk. Üdvözöljük, hogy Magyarorszá­gon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a plu­­ralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok teljes megva­lósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbecsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétoldalú kap­csolataink az elmúlt években szá­mos területen, folyamatosan fej­lődtek. Csupán ennek az évnek az első felében 30 százalékkal növekedett a magyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mu­tatja az üzleti és turistaforga­lom fejlődését országaink között. Reméljük még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját sze­mükkel lássák az Egyesült Álla­mokat Üdvözöljük azokat a ma­gyar utazási könnyítéseket ame­lyek következtében egészen biz­tosan sokkal több amerikai is el­látogat majd Magyarországra a következő években. Véleményünk szerint még többet is lehetne ten­ni ezekben a dolgokban. • Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos va­gyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejlesztésére. Ma­gyarország mindig is értékes sze­repet játszott és játszhat tovább­ra is a széles értelemben vett kelet—nyugati viszonyban. Re­méljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagod­nak, és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és Isten áldja önöket! — zárja szavait az elnök. Eredményesek voltak Genscher moszkvai tárgyalásai Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió és az NSZK vezetői­nek közeljövőben esedékes köl­csönös látogatásai erőteljes len­dületet adhatnak a kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki remé­nyét Mihail Gorbacsov és Hans- Dietrich Genscher szombati ta­lálkozóján. A Kremlben megtar­tott eszmecserén mindketten an­nak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szovjet—nyugat­német viszony alakulása jelentős hatással van a nemzetközi hely­zet egészére. A két politikus nagy teret szentelt az európai kérdéseknek. Ezzel összefüggésben Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában fi­gyelmesen tanulmányozzák a nyugat-európai katonai integrá­ciós tervek és az egységes piac létrehozásának következményeit. A szovjet vezető figyelmeztetett: az európai politikusok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásolják ká­rosan a kibontakozóban levő le­szerelési és bizalomerősítő kez­deményezéseket, a helsinki folya­matot, a közös európai otthon koncepcióját. Genscher úgy véle­kedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye, ellenkezőleg, az egyesí­tett piac európai méretekben te­szi lehetővé az együttműködés bővülését. Hangsúlyozta, hogy Európa mindig is a különböző társadalmi rendszerű országok együttélésének területe volt és marad is. A nemzetközi kérdések sorá­ban Gorbacsov és Genscher vé­leménycserét folytatott a bécsi találkozó állásáról is. A szovjet vezető a VSZ PTT varsói ülésén elfogadott határozatokra utalva kijelentette: A VSZ minden tag­állama érdekelt a tanácskozás eredményes befejezésében. Hang­súlyozta, hogy a VSZ hajlandó messzire elmenni a problémák megoldásában, ugyanakkor té­vednek azok, akik egyoldalú le­szerelésre számítanak részéről. Genscher szombaton és vasár­nap is megbeszéléseket folytatott Sevardnadze külügyminiszterrel, aki villásreggelit adott a nyugat­német vendég tiszteletére. A bonni politikus vasárnap sajtó­­értekezleten összegezte moszkvai látogatásának eredményeit. Elégedetten nyilatkozott moszk­vai útjának eredményeiről a nyugatnémet külügyminiszter, miután vasárnap hazaérkezett Bonnba. Szavai szerint lényeges haladást sikerült elérni Kohl kancellár októberi szovjetunió­beli látogatásának előkészítésé­ben. Bizakodóan szólt arról, hogy a kidolgozás alatt álló NSZK a szovjet együttműködési megálla­podásokba teljes mértékben­­be­vonják Nyugat-Berlint is. El­mondta, hogy biztosította a szov­jet vezetőket arról: az EGK 1992-re tervezett egységes belső piacának a megteremtése nem jelenti a nyugat-európai közösség elzárkózási szándékát a külvilág­tól. Hétszázötvenezer fős tüntetés Jerevánban Moszkvából jelenti az MTI. Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jerevánban azon a tömeggyűlésen, amelyet a betiltott örményországi Kara­­bah-bizottság hívott össze. A több mint háromórás gyűlés szó­nokai elfogadhatatlannak nevez­ték a Legfelső Tanács Elnökségé­nek Karabah-hegyvidék ügyében hozott határozatát A helyszíni beszámoló szerint a nagygyűlésen újabb sztrájkfelhívások nem hangzottak el és szeptemberig nem terveznek további tünteté­seket sem. A szovjet lapok a hét végén arról számoltak be, hogy Ör­ményországban a Karabah miatt kirobbant rendbontások hangadói ellen eljárást indítottak. Az ör­mény belügyminisztérium közlé­se szerint 44 személy ellen kez­deményeztek büntetőeljárást. Sztyepanakertben, a­­­arabah­­hegyvidéki Autonóm Terület köz­­igazgatási központjában ez em­berek ismét­­dolgoznak, pénteken már gyakorlatilag minden ter­melő és szolgáltató egység műkö­dött. Ugyanakkor a városban olyan híresztelések kaptak lábra, hogy a sztrájkok miatt megtor­lás­­hullám söpör végig Kara­­bahon. A szovjet főügyészség különle­ges fontosságú ügyekkel foglal­kozó csoportjának egyik vezető nyomozója cáfolta a híresztelé­seket, csak azokról az őrizetbe vett személyekről Részélt, akik­nél saját készítésű fegyvereket találtak. Hangsúlyozta, hogy min­den egyes esetet nagy körülte­kintéssel vizsgálnak meg, ponto­san betartva­­az érvényes törvé­nyeket és rendeleteket. George Shulz szerint Washington kész felvenni a kapcsolatot felelős iráni vezetőkkel Washingtonból jelenti az MTI. Shultz amerikai külügyminiszter ismét kijelentette: az Egyesült Államok mindaddig nem hajlan­dó tárgyaló félként elfogadni a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezetet, amíg az nem ismeri el Izrael állami létét, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a rende­zésre vonatkozó határozatát. Shultz cáfolta Mubarak egyipto­mi elnöknek azt a közlését, hogy amerikai részről találkozni kí­vánnak a PFSZ képviselőivel, bár azt mondotta, hogy „a paleszti­nokkal" feltétlenül tárgyalni kell a rendezés kidolgozása érdeké­ben. Az amerikai külügyminiszter külpolitikai kérdésekről nyilatko­­zott a CBS televízió egyik va­sárnapi műsorában. Az Iránnal kapcsolatos kérdésekre válaszol­va megismételte, hogy az Egye­sült Államok kész lenne „felelős" iráni vezetőkkel tárgyalni, s ezt nyilvánosan ki is jelentette. Sze­rinte azonban erre az ajánlatra egyelőre nem érkezett megfelelő válasz. Schultz cáfolta, hogy tár­gyalási ajánlatot tett volna Irán — jelenleg New Yorkban tartóz­kodó — külügyminiszterének. „Nem kell senki után sem fut­nunk” — mondotta Schultz, aki megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó olyan tár­gyalásra, amely az Egyesült Álla­mokban zárolt iráni javak fel­­szabadítása fejében biztosítaná Teherán hozzájárulását a Liba­nonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadításához. Magyar Nemzet Rendet kell teremleni a lakossági ellátásban A szovjet főtitkár elemezte a hiányosságokat Döntő fordulatot sürgetett az SZKP XIX. országos pártérte­kezletén hozott határozatok megvalósításában Mihail Gor­bacsov. Az SZKP főtitkára a­kinek a pénteki kb-ülésen mon­dott beszédét szombaton hozták nyilvánosságra a szovjet lapok , a pártélet további demokra­tizálására, a politikai intéz­ményrendszer átalakítására és a gazdasági reform elmélyíté­sére fordította a fő figyelmet, külön kitérve a lakossági ellá­tás problémáira. Az élelmiszer-ellátás problémáit elemezve hangsúlyozta, hogy még a jelenlegi ötéves terv végére több tekintetben sikerül megvaló­sítani az élelmiszerprogram cél­kitűzéseit. A hústermelésben és a gyümölcstermesztésben azonban ez nem érhető el, de ezen a téren is komolyan lehet még javítani a helyzeten. Mihail Gorbacsov felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb tartalékok a vesztesé­gek csökkentésében rejlenek. Kitért arra, hogy az utóbbi öt­éves tervek hatalmas befekteté­sei nem hozták meg a kellő ered­ményeket a mezőgazdaságban. A megoldást csakis e gazdasági vi­szonyok gyökeres megváltoztatá­sa jelentheti. Oly módon kell azo­kat átalakítanunk, hogy a paraszt valóban földje gazdájának érezze magát. Szélesre kell tárnunk az ajtó­kat a termelők önállósága és fe­lelőssége előtt, minden eszközzel fejlesztve a mezőgazdasági piacot — mutatott rá a szovjet vezető. Megállapította: külön-külön tör­vény kell a bérleti szerződéses rendszer, valamint a földhaszná­lat jogi szabályozására. A fogyasztási cikkek gyártását és a szolgáltatási szférát érintve a főtitkár hangsúlyozottan szólt e területek gyorsított ütemű fejlesz­tésének szükségességéről. Olyan újabb intézkedésekre van szük­ség, amelyek meggyorsítják a könnyűipari és élelmiszer-ipari vállalatok korszerűsítését import­­berendezésekkel, valamint lehető­vé teszik, hogy a közszükségleti cikkek termelésében nagyobb részt vállaljanak a hadiipari ágazatok. A térítéses lakossági szolgálta­tások szférájában is­ gyorsabb ütemű fejlesztést terveznek. A ke­reskedelem munkájának hiányos­ságait bírálva a szovjet vezető szólt arról, az üzletek pultjairól gyakran olyan áruk is eltűnnek, amelyekből van elegendő meny­­nyiség, így például a só, a cukor vagy a liszt. Akaratlanul is fölme­rül a kérdés: valaki érdekelt a hiány fenntartásában, vagy leg­alábbis nincs semmi felelősségér­zete embertársai iránt — muta­tott rá a főtitkár. Mindenütt so­rok kígyóznak, s ez a probléma már annyira kiéleződött, hogy ala­posan foglalkozni kell vele, ren­det kell teremteni ebben a kér­désben is. Gorbacsov felháborító­nak nevezte, hogy nagyon sok ve­zető nyugodtan szemléli a soro­kat, s nem tartja szükségesnek, hogy bármit is tegyen felszámo­lásuk érdekében. Építenek ugyan új kereskedelmi egységeket, de szükség van arra is, hogy az épü­lő — gazdasági, valamint párt- és állami intézményekhez tartozó — adminisztratív épületek egy részét ugyancsak átadják a kereskedelemnek és a szolgáltató ágazatnak — mondotta. Csökken­teni kell a hivatalok számát, he­lyiségeiket pedig a lakossági szol­gáltatások céljaira kell felhasz­nálni. Mihail Gorbacsov külön is ösz­­szefoglalta a gazdasági reform meggyorsításával kapcsolatos fel­adatokat Feladatként jelölte meg az összes vállalat számára az új gazdálkodási rendszerre való át­állás. Kitért arra, hogy az új gaz­dálkodási mechanizmus csak ak­kor bontakozhat ki teljes egészé­ben, ha új árviszonyokra épül, ha létrejön a hatékonyan műkö­dő szocialista piac, egészséges pénzügyi kapcsolatok alakulnak ki, kifejlődik a bankrendszer szé­les körű hálózata, s ha megvaló­sul az irányítás szerkezetének át­szervezése is, a külgazdasági kap­csolatok átalakításával együtt. Szükség van a költségvetési hiány csökkentésére is, tehát arra, hogy megtanuljunk zsebünkhöz mér­ten élni — mondta. A miniszté­riumi támogatásra szoruló vál­lalatok kapcsán megjegyezte, hogy ezek esetében a feltételhez kötött hitelek jelenthetnek megoldást, de végső esetben lehetséges fel­számolásuk vagy bérbe adásuk a dolgozói kollektíváknak, szövet­kezeteknek. Nem szabad félni ezektől a megoldásoktól — mu­tatott rá Gorbacsov. Az SZKP KB ülésének határozatai Moszkvából jelenti az MTI. Az SZKP Központi Bizottsága pénteki ülésén határozatot hozott a XIX. országos pártértekezlet határozatainak megvalósításáról. Ez mindenekelőtt kötelezi a kü­lönböző szintű pártszerveket, hogy tevékenységükben a konferencia döntéseinek gyakorlati végrehaj­tására összpontosítsák minden erejüket. A kommunisták kezde­ményezőkészségére építve a kb­­határozat harcot hirdet a bürok­ratizmus, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség és más káros jelen­ségek ellen. A központi bizottság jóváhagy­ta azokat a terveket, amelyeket a politikai bizottság dolgozott ki az ország élelmiszer-ellátásának javítására. Az SZKP Központi Bizottsága célul tűzte a köztársasági kb­ k, és más, alsóbb szintű pártbizott­ságok elé, hogy a XIX. pártérte­kezlet határozatainak megfelelően a közeljövőben tegyenek határo­zott lépéseket a pártbizottságok és a tanácsi szervek funkcióinak szétválasztása érdekében. Az ülésen jóváhagyták a párt­apparátus átalakításának alap­vető irányait, s a határozat értel­mében ezt a munkát az év végéig kell befejezni. Az SZKP KB szükségesnek ítél­te, hogy mindenféle kiegészítő rendelkezések nélkül a pártszer­vezetek a gyakorlatban valósít­sák meg a pártértekezletnek a pártélet további demokratizálásá­ról hozott határozatait. A kb határozata értelmében haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a poli­tikai rendszer reformja érdeké­ben. Ezért a testület szükséges­nek tartja, hogy még idén októ­berben bocsássák országos vitá­ra az alkotmány egyes cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartalmazó tervezetet, valamint a népi küldöttek választásáról szó­ló törvénytervezetet. E válasz­tásokat 1989 márciusában kell megtartani, s biztosítani kell, hogy az új államhatalmi szervek 1989 decemberében munkához láthas­sanak. A kb döntött arról, hogy a Legfelső Tanács következő ülés­szaka elé kell terjeszteni az ál­lamhatalmi és igazságügyi szer­vek reformjának kérdéseit. A szovjet parlament ülésére megvi­tatásra kell előterjeszteni a po­litikai intézményrendszer reform­jának megvalósításával­ összefüg­gő alkotmánymódosítások, a vá­lasztási rendszer és a bíróságok tevékenysége megújításának ter­vezeteit is. A pártkonferencia határozatai­nak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hívni a népi ■küldöttek kongresszusát, amely megválaszt­ja a Szovjetunió Legfelső Taná­csát, és dönt a többi, hatásköré­be tartozó országos állami szerv létrehozásáról is. Ezt követően a Legfelső Tanácsban meg kell kez­deni az ifjúságról, a szakszerve­zetek jogairól, a társadalmi egye­sülésekről, a sajtóról szóló törvé­nyek tervezeteinek kidolgozását. A nemzetiségi kérdést érintve a kb úgy foglalt állást, hogy a figyelmet a pangás időszakában keletkezett káros jelenségek fel­számolására, a népek és nemze­tiségek társadalmi, gazdasági és szellemi igényeinek tényleges ér­vényesítésére kell összpontosíta­ni, és határozottan szembe kell szállni azokkal a peresztrojka­ellenes erőkkel, amelyek natio­nalist­a és soviniszta érzelmeket szítanak. A kb azzal bízta meg a köztársasági és területi pártszer­veket, hogy jövő év elejére ké­szítsék elő a nemzetiségekkel kap­­­csolatos dokumentumokat, az e kérdéssel kapcsolatos kb-ülésre.­­ (Belgrád, AP) Románia nem hajlandó a területén élő szerb ki­sebbség helyzetét megvitatni Ju­goszláviával. Erről számolt be Letinc, a JKSZ elnökségének tag­ja sajtóértekezletén.­­ (Amman, AFP) Husszein jordániai király közölte: hajlan­dó elfogadni a jelenleg Izrael ál­tal megszállt nyugati part maj­dani különválását országától, mi­vel ezt kívánják a Palesztina! Fel­szabadítás! Szervezet érdekel is. 0 (Peking, AFP) Pekingbe ér­kezett Szihanuk herceg, a kam­bodzsai ellenzék vezetője. Sziha­nuk találkozik Vu Hszüe-Csien miniszterelnök-helyettessel. 0 (Iszlámábád, AFP) öt em­ber halt meg a kelet-afganisztáni Dzsálálábád ellen intézett leg­utóbbi rakétatámadásban. Negy­venöt brit állampolgárt evakuál­nak a jövő héten Kabulból, mi­vel egyre erősödnek a lázadók tüzérségi támadásai az afgán fő­­­város ellen. Az afgán lázadó pár­tok szövetsége kész elfogadni mindenféle szovjet tárgyalási ajánlatot a hadifoglyok kérdésé­ről — közölte az emigráns afgán kormány vezetője. 0 (Genf, TASZSZ) Az Afrika déli részén kialakult helyzetről kezdtek megbeszéléseket szovjet és amerikai külügyi tisztviselők Genfben. 0 (Róma, Reuter) Líbia javas­latot tett Olaszországnak, hogy kössenek megnemtámadási egyezményt. Hétfő, 1988. augusztus 1. Washingtoni tudósítónk írása Az amerikai út Washington, július 31. A rekkenő hőségben halad a konvoj a Los Angeles-i repülőtér felé, a motoros rendőrök vigyáz­ták az utat, nem zárván azon­ban le a többi autós elől. A tu­dósítók a sor végén levő, s­­mű­szaki hi­ba miatt légkondicioná­lás nélkül maradt kisbuszban ücsörögtek, meggondolván még a lélegzetvételt is, nem akarván fölöslegesen mozogni a lehúzha­­tatlan ablakok mögött, a hatvan­ifokos melegben. Aztán hirtelen le­tért a karaván a sztrádáról, s bekanyarodott az első étterem parkolójába. Csak nem hűsölhe­­tünk egy kicsit? De nem. Vissza­fordultunk a főútra, ismét elsu­hanunk a reptér mellett, végre lassítunk. Újabb vendéglőszemle? Igen, itt van hely, az egész tár­saság kikászálódik a napsugara­kat szürcsölő fekete gépkocsik­ból, utolsó erőnkkel mi is kiesünk az­ üdítően forró betonra, s be­­vánszorgunk, leheveredünk az asztalok mellé. A pincérnek már hozzák a hideg sört, meg a hirte­­lenében kisütött hamburgereket. Váratlan kitérő Ekkor, tudjuk meg, amit a gő­zölgő buszban nem is sejthettünk, hogy a New York-i utazásra fel­készített különgépből kifolyt a kerozin, mindenképpen csúszik a program, van tehát idő erre a vá­ratlan kitérőre. Grósz Károly meg amúgy is tartozott egy meg­hívással Mark Palmernek, a bu­dapesti amerikai nagykövetnek, aki a kilencnapos egyesült álla-­ mokbeli­­programnak minden percét a magyar küldöttséggel töltötte. Ő is meginvitálta néhány héttel korábban a belvárosi McDonald’s-be a kormányfőt, aki most kapott az alkalmon, hogy a zsemlébe zárt húspogácsa őshazá­jában kínálja meg a diplomatát. A kóstoló után rögvest meg­­is jegyezték, hogy a McDonald’s bi­zony jobb ízekkel várja vendégeit, mint ez a kaliforniai söröző. A disneylandi élményekkel teli csapat is kipihenhette magát, s felkészülhetett lélekben a konti­nenst átszelő hosszú repülésre. Ez a közjáték jól jellemezte az egész látogatásnak a hangulatát és a stílusát. Óraműpontossággal működött minden, s még a meg­lepő helyzetben sem esett senki kétségbe. Ez persze itt nem is szokás, itt csak a profimunka, a szívósság, a találékonyság hozhat eredményt, aki másként közelíti meg ezt az országot, az sikerre ne is áhítozzék. De ilyesmi föl sem ötlött, hajnaltól késő estig tárgya­lás tárgyalást követett, s hogy ne legyen olyan egyhangú a tanács­kozássorozat, beszédek, előadások, sajtóértekezletek, tévéinterjúk tarkították a napi eseményeket. Belátván azt, hogy az Egyesült Államokat csak a maga kifino­mult szokásainak az elfogadásá­val lehet megpróbálni meghódíta­ni. Grósz Károly voltaképpen a „kampányösvényre" lépett Együtt reggelizett, ebédelt, vacsorázott befolyásos üzletemberekkel, köz­életi személyiségekkel, ellátoga­tott a klubokba, a társaságokba, a szövetségekbe, az egyesületek­be,­­vagyis az amerikai demokrá­cia kisközösségi építőkövein sé­tált, megértvén nyilvánvalóan a szabályokat. Nyíltság és gyanakvás A fogadtatás pedig ennek meg­felelő volt San Franciscóban, a World Affairs Council vacsorá­ján a vendégsereg a fényképes meghívóra kért aláírást a magyar vezetőtől, hosszú sor kígyózott a főasztal előtt, s a demokratizálá­si vágytól, együttműködési szán­déktól áthatott felszólalás nagy tetszést aratott. Egyébként ezt a csoportot tisztelte meg Bush al­­elnök is, hogy a Fehér Házért folyó csatában elmondja külpo­litikai elképzeléseit A magyar „hadjárat” célja persze a régi be­idegződéseknek, előítéleteknek a felszámolása volt, s a reformcso­magnak a kibontása az ame­rikai közvélemény előtt. A nagy érdeklődést azonban az is magya­rázza, hogy e földrésznyi ország lakói a szocialista államok főtit­kárai közül csak Mihail Gorba­­csovot ismerik, őt is csupán a té­véből, hiszen még a washingto­niak sem láthatták, kivéve azt a pár percet, amidőn a Pennsylva­­nia sugárútra indulván, kiszállt az autóból, kezet rázni néhány járókelővel. Grósz Károly viszont elvegyülhetett közöttük, járt Chicagóban, Sacramentóban, San Franciscóban, Los Angelesben, Nem Yorkban, Bostonban és a fővárosban. Megcsodálta a Nia­gara vízesést és Kanadába is át­ruccant. S éppen ez a nyíltság keltett figyelmet, ám kár volna áltatni magunkat, a kíváncsisá­got e látogatásnak a rendkívüli­sége ébresztgette, s az amerikai jogállam biztonságából fakadó naivitás és segítőkészség a múlt­nak szóló gyanakvással párosult. A csúcspontja e körútnak ép­pen ezért Washingtonban volt, ahol­ Ronald Reagannek és a kormányzat tagjainak is kifejt­hette Grósz Károly, mit is akar a mai magyar vezetés, miként szeretné liberalizálni a gazdasá­got, bátorítani a piaci viszonyo­kat, a külföldi tőkeberuházásokat, a magyar vállalatok felvásárlását, az értékpapírpiac megteremtését. S beszámolhatott arról is, hogyan egészítik ki e törekvéseket az új és készülő törvények az útlevél­ről, az állampolgári jogok kiter­jesztéséről. Az elnök és munka­társai bátorították ezt a politikát, sezt hangsúlyozván, hogy a ma­gánvállalkozásnak a szabadsága oldhatja meg szerintük az égető gondokat, a kibontakozási prog­ramnak a következetes végrehaj­tása enyhítheti az adósság szorí­tását. Vagyis Washington hajlan­dó az együttműködésre, kész megfontolni kereskedelmi akadá­lyok lebontását, de látni kívánja e terveknek a megvalósulását, az üzletben biztosítékokat is keres. S amennyire tárgyilagos és tényszerű volt e találkozó, olyany­­nyira fűtötte föl a New York-i szálló nagytermét az érzelmek kisugárzása. Az amerikai ma­gyarság képviselői gyűltek itt össze, nagy-nagy várakozással. S bármily megosztottak is politikai felfogásukban, e mozgalomnak a főárama biztató jelre várt, arra,­­hogy szorosabbra fűzheti kapcso­latait óhazájával, szülei, nagy­szülei otthonával. A részvevők­kel beszélgetvén az este után, ki­derült, mély benyomást tett rájuk az eszmecsere, de a többség meg­értette, néhány óra alatt nem le­het eloszlatni a fenntartásokat. Talán hasznos lenne, ha nem is ilyen szinten, de gyakrabban ösz­­szehívni az itt élő magyarokat, akik tudják: az éremnek két ol­dala van, egyiken a történelmi ér­tékelések, másikon a nemzetközi összefüggések jelennek meg. Mozgástér Negyvenkét éve nem járt ma­gyar miniszterelnök az Egyesült Államokban, s — írja a The Wa­shington Post vezércikke — „va­laminek történnie kellett a vi­lágban, hogy Grósz Károly be­toppanhatott a Fehér Házba. Nem tekint ugyan az egypártrendsze­­ren túl, reformját mégis elismeri ez a meghívás, amely egyben azt is jelzi, a Reagan-kormányzat is ösztönzi — elődeihez hasonlóan — a függetlenedést Kelet-Európa ütközőállamaiban”. A magyar kormányfő úgy fogalmazott útjá­nak minden állomásán, hogy Reagan elnök és Mihail Gorba­csov új alapokra helyezte a szovjet—amerikai viszont, s a kis országok mozgástere kitágult Akárcsak az a látószög, amely Magyarországról vetül a világra. S minthogy ezt az amerikai utat a véletlen nem befolyásolta, kivéve a kellemes hamburgere­­zést, az utolsó napon, Torontóban hangzott el az újságírók előtt, hogy „szeretnénk lezárni az el­múlt negyven esztendőt, s új fe­jezetet nyitni", a magyar gazda­ság felzárkózása csak úgy képzel­hető el, ha megteremtődik a nem­zeti érdekek és az egyetemes em­beri értékek összhangja. Blahó Miklós VILÁGGAZDASÁG (TASZSZ) Részvénytársaság­ként működik a jövőben az egyik kijevi gumiipari egyesü­lés, miután 30 és 300 rubel érték közötti kötvényeket bocsátott ki a dolgozók számára. A csaknem 90 részjegytulajdonos a terven felüli nyereségből osztalékban részesül az év végén, amely a legkevesebb 5, a legtöbb 20 szá­zalékos lehet. A kötvényvásárlás kifizetődőbb, mint otthon ku­­porgatni a pénzt, vagy a nem egészen három százalék kamatot fizető takarékpénztárban gyűjte­ni. (AFP) Japán pénzintézetekből álló konzorcium 65 milliárd jen (átszámítva: 490 millió dollár) hitelt nyújt a Világbank részé­re — közölte a nemzetközi pénz­intézet képviselője Tokióban. A hitelnyújtás részét képezni a ja­pán kormány programjának, melynek keretében 30 milliárd kereskedelmi mérlegtöbbletjéből nyújt fejlesztési támogatásokat fejlődő országok számára. (MTI) Az NSZK kormánya igyekszik elérni, hogy az NSZK- ból ajándékként az NDK-ba vitt műszaki fogyasztási cikkek vám­illetéke alapjául szolgáló átlag­értéket az NDK hatóságai csök­kentsék, tartva az illetékmentes­ség határára vonatkozó előíráso­kat is — derül ki a belnémet ügyek minisztériumának közlésé­ből. Bonni jelentés szerint több fogyasztási cikk esetében az át­lagérték az NSZK-beli fogyasztói ár mintegy háromszorosát éri el, nyugatnémet márkában.

Next