Magyar Nemzet, 1988. augusztus (51. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

Hétfő, 1988. augusztus 1. Idei csúcs Csaknem egymilliós vendégsereg a Balatonnál Tizenhat megyében vizsgálták a közhasznú munkát végzők foglalkoztatását KÖZÉLETI HÍREK Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Otto Stichnek, a Svájci Államszövetség elnökének Svájc nemzeti ünnepe, az állam­szövetség megalakulásának év­fordulója alkalmából. A szabadságát hazánkban töltő kambodzsai közegészségügyi mi­niszter, Yi­ Kim Seng szombaton felkereste az Országos Közegész­ségügyi­­ Intézetet és az István Kórházat, majd fogadta őt Cse­­hák Judit szociális és egészség­ügyi miniszter is. A találkozón­­megállapodtak abban, hogy első­sorban járványügyi gondok meg­oldásában bővül az együttműkö­­­­dés. Beiktatták Keresztes Szilárd megyéspüspököt (MTI) Szombaton Nyíregyhá­zán ünnepélyes istentisztelet ke­retében beiktatták tisztségébe Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspököt, miskolci apos­toli kormányzót. Az egyházi ese­ményen Paskai László bíboros, esztergomi érsek vezetésével je­len voltak a magyar katolikus püspöki kar tagjai, a szerzetes­rendek, a katolikus intézmé­nyek, valamint a magyarországi testvéregyházak képviselői. A megyés püspöki beiktatáson részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke, Gyúró Pádár Ilona, a Sza­­bolcs-Szatmár megyei népfront­­bizottság titkára. Az Országos Béketanács rendezvényei Az atomfegyverek ellen (MTI) Az Országos Béketanács kezdeményezésére augusztus 5. és 9. között — a Hirosima és Na­­gaszaki elleni atomtámadás év­fordulóján — országszerte meg­emlékezések, békemozgalmi ak­ciók hívják fel a figyelmet az atomfegyverkezés veszélyeire, a tömegpusztító fegyverek felszá­molásának fontosságára, az em­beri jogok tiszteletben tartására. Augusztus 5-én Komáromban magyar—csehszlovák békemoz­galmi határtalálkozót szerveznek. Itt megemlékeznek a Hirosimát ért atomtámadásról, s előadás hangzik el a két ország hozzájá­­rulásáról az európai biztonsági és együttműködési folyamatokhoz, és békeimát is tartanak. Az Országos Béketanács ifjú­sági bizottsága augusztus 6-án Budapesten, a Vörösmarty téren rendez megemlékezést, amelyhez a Deák téri evangélikus temp­lomban békeima kapcsolódik. Es­te a két helyszínen megjelentek — emlékezésül — égő gyertyákat vivő papírhajókat eresztenek a Duna vizére. A fiatalok közösségei és a társadalmi szervezetek e na­pon mintegy félszáz városban, faluban, nyilvános rendezvénye­ken árnyalakokat festenek az ut­cákra, léggömböket és papírsár­kányokat engednek fel, s gyer­tyát gyújtanak az atomhalált hal­tak emlékére, az atomfegyverek elleni tiltakozásul. Augusztus 9-re az MTESZ bu­dapesti szék­házába az OBT tudo­mányos és kulturális bizottsága, a Magyar Orvosmozgalom a Nuk­leáris­ Háború Megelőzéséért, va­lamint a Mérnökök a Békéért mozgalom tudományos konfe­renciát hív össze az atomfegyver­­kísérletekről, azok betiltásáról, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. Záhony—Csap Már napi 13—14 szerelvényt raknak át (MTI) A szovjet—magyar gaz­dasági együttműködésre egyre inkább jellemzővé válik a nyílt­ság, ezt bizonyítja a Záhony— Csap vasúti csomópont torlódási problémájáról Budapesten tartott sajtóértekezlet — állapítja meg szombati számában az Izvesztyi­ja. A tekintélyes szovjet lap bu­dapesti tudósításában arról ír, hogy a magyar és a szovjet sajtó képviselői hiteles információkat kaptak a határátkelőhelyen ki­alakult helyzetről, az érintett magyar és szovjet külkereskedel­mi és fuvarozási, szervek képvi­selői önkritikusan elemezték a problémákat. Az Izvesztyija emlékeztet ar­ra, hogy július közepére — mi­után a magyar oldalról hosszú időn keresztül a tervezettnél ke­vesebb áru érkezett a határra — 5400 vagon torlódott össze. Most viszont, a rendkívüli intézk­edé­­seknek köszönhetően számuk 4150-re csökkent. A gyorsan rom­ló áruk elsőbbséget élveznek, za­vartalanul továbbítják az ilyen vagonokat, s a nagy meleg elle­nére minimálisak a veszteségek. A lvovi vasútfőnökség vezetője, M. Grabszki­ az Izvesztyijának nyilatkozva cáfolta a sajtóérte­süléseket, hogy a hűtővagonok­ban szállított hús megromlott volna, nem volt egy kilogramm­­nyi ilyen veszteség sem, sőt a tervezetthez képest még előbbre is tartanak a ilyen jellegű szál­lítmányok átrakásával. A Záhony —Csap csomóponton naponta már 13—14 szerelvényt raknak át a korábbi 9—10 helyett A mi­nisztérium újabb vagonokat bo­csátott a határátkelőhely rendel­kezésére, de a megnövekedett ál­lásidő mindenesetre mindkét fél­nek anyagi veszteséget jelent A szív, a vese, a máj vizsgálataihoz Gyógyító izotópok a saját fejlesztésű generátorral (MTI) Újabb, gyorsan bomló izotópokat állítottak elő a gyó­gyászat számára a Magyar Tu­dományos Akadémia Izotópkutató Intézetében. Ezek is — akárcsak a korábbi ilyen diagnosztikumaik — néhány óra alatt lebomlanak, így az orvosi vizsgálatok során kevésbé terhelik meg a betegek szervezetét, és nem szennyezik annyira a környezetet, mint azok az izotópok, amelyek csak több nap eltelte után válnak hatás­talanná. A többi között újabb prosztag­­ladin-radioimmunanautikai kész­letet dolgoztak ki az intézet ku­tatói. Ezekkel a levett vérből a szervezetben levő prosztagladin más származékait mutathatják ki, mint a korábban előállított két másik készlettel. A leletekből kö­vetkeztethetnek az orvosok: a páciens hajlamos-e szívinfarktus­ra vagy sem. Kialakították a technécium—9­9 rövid — 6 óra — felezési ide­jű izotóp új elválasztási módsze­rét: nem kémiai, hanem szubli­mációs módszerrel választják el a m­olibdén—99 anyaelemtől. Így a technécium nagyobb tisztaságú, ami az orvosi felhasználásnál fontos követelmény. Ezzel jelzi a szívizom, a vese, a máj betegsé­geinek felderítéséhez használatos készítményeket E mesterséges izotópokat az intézetben kifej­lesztett technéciumgenerátorral állítják elő mindennap, s azonnal eljuttatják a fővárosi kórházak­ba. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával meg­alkották a hordozható generátort, amelyet már kipróbáltak a Bu­dapesti Orvostovábbképző Egye­tem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a kecskeméti megyei kórház izotóplaboratóriumaiban. Magyar Nemzet valamint több más országban: Pakisztánban, Kínában, Bangla­­desben, Irakban, Vietnamban. Alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek, így más hazai és kül­földi klinikák, kórházak is hasz­nálják majd ezt a készüléket Az Országos Onkológiai Inté­zetben, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen és a Pécsi Orvos­­tudományi Egyetemen állatkísér­letekben kipróbálták az ösztradiol hormon receptor- és a rákos szö­vetek hormonfüggőségének vizs­gálatára alkalmas készletet az intézet kutatásainak másik ered­ményét igazolódott: ez az emlő­rák diagnosztizálásának egyik eszköze, használatával valószí­nűsíthető, hogy a kemoterápia vagy a sebészeti beavatkozás szükséges-e a rákbetegség ered­ményes kezeléséhez. Ajánlatok hazai turistáiknak Bezárt a soproni vásár Sopronban, a vásárnak ott­hont adó sportközpontban sajtó­­tájékoztatót tartottak az osztrák kiállítók. Ezen képviseltette ma­gát Bécsújhely városa, az or­szágrész kereskedelmi kamarája és a Corvinus kör. Fritz Angst kormán­yfőtanácsos, bécsújhelyi helyettes polgármester bevezető­jében arról beszélt, hogy jólle­het városa csupán harminc kilo­méternyire van Soprontól és szá­mos látnivalót és zavartalan — a bécsinél alighanem olcsóbb — be­vásárlási lehetőséget ígér. A ma­gyar turisták mégsem ismerik eléggé, bár a helyzet újabban vál­tozni látszik. A mostani soproni vásár jó alkalom volt a bemutat­kozásra. Az alpolgármester sza­vai után Josef Gieshauser, az alsó-ausztriai kereskedelmi ka­mara elnöke ismertette a két ha­tármenti város további együtt­működésének várható kölcsönös előnyeit Az első ízben rendezett soproni vásár egyébként' 'Czibula Miklós­nak, a sportcentrum igazgatójá­nak véleménye szerint beváltot­ta a reményeket A rendezőknek tisztes hasznot hozott, a kiállító cégeknek pedig hírverést A sportközpontot a kiállítás ideje alatt naponta ötezren keresték fel , sok érdeklődő a szomszédos országból érkezett. A vásárt meg­rendezik jövőre is. (m. L) k (MTI) Vasárnap bezárta ka­puit a soproni ipari vásár, ame­lyet az idén először rendeztek meg. A több mint ötezer négy­zetméteres kiállító terület 60 szá­zalékát osztrák cégek, elsősorban burgenlandi és alsó-ausztriai ki­állítók foglalták le. A Volkswagen és az Audi autógyárak ausztriai képviseletei, valamint japán cé­gek ausztriai érdekeltségei látvá­nyos gépkocsi-bemutatót tartot­tak. Kényszer-vadkempingezők Rekordforgalom az üdülőhelyeken (MTI) A Balatonnál vasárnap, a nyári főidény derekán, a ven­dégsereg már megközelítette az egymilliót A napok óta állandó 700—800 ezres nyaralószámot a hét végén mintegy 200 ezer víken­­dező egészítette ki. A szombati, szeles időjárásban kialakult kirán­­dulóforgalom mérséklődött és va­sárnap a vendégek zöme ismét a strandokon keresett enyhülést. A több, mint félmillió fürdőző el­látása a strandok büféire, kis­vendéglőire és üzleteire hárult A kereskedelem és a vendég­látóipar jól bírta az ostromot mert jóelőre felkészült július utolsó vasárnapjának idei csú­csot hozó forgalmára. Egész nap nyitva tartották a nemrégen megépült 4 nagy bevásárló köz­pontot. A balatonalmádi Fórum üzletközpont még az esti órák­ban is fogadta a vásárlókat A sütő-, és a tejipar Vasárnap rend­kívüli szállítmányokkal egészítet­te ki a megfogyatkozott készlete­ket. Jellemző volt a forgalomra, hogy új vendéget jóformán csak a fizető vendéglátó szolgálatnál tudtak fogadni. Megtettek a kem­pingek és csak az előre bejelen­tett vendégek juthattak sátor­helyhez. A túlzsúfolt kempingek­ben kényszerűségből megenged­ték a kerítésen kívüli helyfogla­lást is. Ennek ellenére több­ezer sátort tiltott területen, lige­tekben és autós pihenőkben ver­tek fel. A magánházak udvarain is jócskán túllépték a területnagy­ságtól függően engedélyezett sá­torelhelyezési lehetőségeket. Az utóbbi napok ellenőrzésein azt tapasztalták, hogy a fürdőzők egy része nem veszi komolyan a figyelmeztető jelzéseket , tragi­kus balesetek száma pedig min­den hétvégén tovább növekszik. A balatoni vízi rendészeti kapi­tányság, az Országos Meteoroló­giai Szolgálat obszervatóriumá­nak segítségével pedig idejében figyelmeztet mindenkit a veszé­lyekre: közben a parton 34 fény­jelző készülékkel adnak jelzést A távirányítású készülékek a várha­tó vihart percenként 30, a köz­vetlen veszélyt 60 villanással jel­zik. A másodfokú készenlétnél csónakkal, vitorlással azonnal ki kell kötni és a fürdőzők 100 mé­ternél távolabb nem távolodhat­nak el a parttól. A tapasztalatok szerint a tra­gikus esetek többsége felelőtlen­ségből és meggondolatlanságból következik be. Sokan nem vesz­nek tudomást a tiltó táblákról. A Balatonon több ezerre tehető a vízi járművek száma. Többségük csónak és kisvitorlás. Ezekkel a vízi járművekkel csak a megsza­bott parti sávban lehet közleked­ni. Egypárevezős csónakban csak ketten ülhetnek, mégis előfordul, hogy a csónakot túlterhelik és a mély vizeken használják. Tilt­ják a horgonyra nem vetett úszó járműből való fürdőzést is. Az il­letékesek felhívják a balatoni vendégsereg figyemét, hogy éle­tük biztonsága érdekében vegyék figyelembe a tiltó rendelkezése­ket Nem mindenki akar dilágozni... Kiterjesztik a foglalkoztatottak körét (MTI) Az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfelügye­lőség szakemberei a közelmúlt­ban tizenhat megyében vizsgál­ták a közhasznú munkát végzők foglalkoztatását. Ellenőrzéseik 68 munkáltatóra terjedtek ki, ame­lyek a vizsgált időszakban átlag­ban mintegy 1500 embert — a közhasznú munkán foglalkozta­tottak mintegy 70 százalékát — alkalmaztak ilyen munkakörök­ben. Három megye — Fejér, Ko­márom és Vas — azért maradt ki a vizsgálatból, mert még vagy nem vezették be a közhasznú munkát, vagy olyannyira az ele­jén tartottak, hogy nem rendel­keztek értékelhető adatokkal. A többi megyében szerzett tapasz­talatok igen vegyes képet mutat­nak. A közhasznú munka sokak szá­mára a korábbiaknál biztosabb megélhetést, jobb munkalehető­séget jelent, ám nem kevesen vannak azok, akik ezt csak arra akarják felhasználni, hogy be­jegyzett munkahelyük legyen, vagy, hogy a munkaerő-szolgálati iroda kiközvetítő papírjával bi­zonyíthassák elhelyezkedési szán­dékukat , ha netán igazoltatnák őket Ezt jelzi az is, hogy a mun­kaügyi szolgáltató irodák az év első negyedében 1899 embert köz­vetítettek ki közhasznú munkára, de közülük csak 1573-an jelent­keztek a vállalatnál, s létesítettek munkaviszonyt A tapasztalatok szerint a bére­zésben általában nem éri hátrá­nyos megkülönböztetés azokat, akik közhasznú munkát végez­nek; pénzük a legtöbb helyütt megegyezik a hasonló munkakör­ben foglalkoztatottakéval. A vizsgálat tapasztalatait az Országos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség ismertette az illetékes állami és társadalmi szervekkel is. Az ellenőrzés ta­nulságai alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban olyan intézkedéseket terveznek a köz­hasznú munka kiterjesztésére. amelyek az iskolázottabb, szak­­képzettebb embereknek is átme­neti segítséget jelenthetnek. Így például felvetődött, hogy a gimnazista lányok elhelykedési gondjait enyhítené, ha szociális gondozóiként foglalkoztatnák őket a közhasznú munka keretében. Ezt a lehetőséget Baranyában kí­sérleti jeleggell már bevezették. Szó van arról is, hogy egysze­rűbb betanított munkakörökben az építkezéseknél is próbáljanak ilyen munkaalkalmat biztosítani. A közhasznú munka ésszerű ki­­terjesztésének lehetőségéről több tárcával — az egészségüggyel, az építésüggyel, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szervekkel és a postával is­­ tárgyalnak. ,,Kenyérpusztítók” Viszonozni a segítséget A vízben játszó gyerekek kö­zött nem lehet különbséget ten­ni: egyformán barnára sültek és vidámak. De amikor eljön az ebédidő, egy szempillantás alatt kiderül, ki is származik Erdély­ből, ki pedig magyarországi szü­letésű. Az erdélyiek ugyanis az első napokban nem voltak haj­landók mást enni, csak kenyeret kenyeret, minél több kenyeret A húst, a zöldséget úgy kellett be­léjük diktálni. Most a tábor vé­gére, kenyeret csak jutalomból kapnak, ha már teletömték ma­gukat fehér­jével — Nem lehet betelni a kenyér­rel — magyarázza egy copfos kis­lány az Állami Biztosító római­parti üdülőjében. — Most hogy lassan megyünk haza, már esz­­szük a húst is. — Miért, nem izük? — De — bólogat — csak el­szoktunk tőle. Elfelejtettem ott­hon, hogy milyen is az. — Odahaza mit ettetek? — Krumplit és paszulyt leg­többször. — S kenyeret? — Egy vekni volt egy napja hatunknak. Ezek a „kenyérpusztítók” most huszonegyen vannak abban tá­borban, amelyet a Bajcsy-Zsi­­linszky Endre Baráti Társaság szervezett és finanszíroz. A gyer­mekek négy turnusban váltják egymást itt a Duna-parton, míg egy csoportot az evangélikus egy­ház tápiószelei parókiáján helyez­nek el A tábor céljáról, a körülmé­nyekről Töttössy Istvánná dr„ a Teleki Blanka Gimnázium taná­ra beszél. — Kollegáimmal karöltve azon fáradozunk, hogy ne csak fizikai­lag, de szellemileg is felkészít­sük a menekültek gyermekeit az új iskolaévre, megismertessük ve­lük a magyar nyelvtant és irodal­mat, mert rengeteg hibával be­szélnek. Egy részük nem tanulha­tott magyarul odaát, csak azt tud­j­­ák, ami odahaza rájuk ragadt. Át kell velük venni a történel­met, mert arról aztán semmit sem tudnak. Egyedül a természet­tudományos ismereteik állnak megfelelő színvonalon. Matema­tikából nagyon sok közöttük a ki­váló, csak sokszor nem­ tudják magyarul megnevezni, hogy mi­lyen műveletet és hogyan kell el­végezni. A szakszavakat ugyanis csak románul tudják.­­ A hivatalos adatok szerint 6000 menekült van az országban. Ezek a gyerekek hogyan kerültek a táborba? Egyáltalán ki és mi­nek alapján választotta ki őket? — A társaság nevében elmen­tem a rákosszentmihályi refor­mátus templomba, az evangéliku­sokhoz a Bocskai útra, ahogy a belvárosi plébániára is. Ezeken a helyeken jönnek össze, találkoz­nak a menekültek egymással. Ki­hirdettem, hogy nálam lehet je­lentkezni. — Biztosan sokan szerették volna elküldeni gyermeküket. — Ne higgye — mondja egy idősebb, szemüveges leány Sze­gedről. — A szülők nem szíve­sen eresztik el gyereküket egye­dül. Elterjedt ugyanis, hogy ki­loptak néhány kicsit az ország­ból. — Én már semmin sem csodál­kozom — mondja Töttössyné. Az­tán másra tereli a szót: — Jött ide egy asszony, hogy azt hallot­ta: itt mindennel ellátják a gye­rekeket, amíg ő állás után kutat Persze, hogy nem volt szívem el­küldeni. — Valóban teljesen ingyenes a tábor? — Igen. Minden költséget a Bajcsy-Zsilinszky Társaság illet­ve az Állami Biztosító fedez. — Mennyibe kerül az egész tá­bor? — Körülbelül százezer forintba a mi részünkről. Az étel- és szál­lásköltségeket vendéglátóink fe­dezik. Ez így kb. 70—80 ezer fo­rint lehet A vidékről érkezőknek kifizetjük a vasútjegyet oda-visz­­sza, sőt egy-egy kísérőnek is áll­juk a költségeit A tábor befejez­­tekor minden gyermek ötszáz fo­rint segélyt kap, hogy a tanszer­­vásárlás gondján enyhítsünk. — Majd megkeresem a Tan­­könyvkiadót — mondja Morvay László, a Társaság egyik alapító­ja, aki elkísért a Rómaira. — Hát­ha sikerül kisírni tőlük valamit Soha sem gondoltam volna — mondja —, hogy ennyi jó szándé­kú, segítőkész ember van az or­szágban. — Jószerivel csak a nemzeti érzés marad meg az embereknek és ez maradék nélkül összeköt mindenkit pártállásra való tekin­tet nélkül. Ebben azt hiszem, tel­jes a közmegegyezés. — Ha minden igaz — mondja Domonkos István, aki szintén a menekültek ügyeivel foglalkozik —, a Vöröskereszt felajánlotta, hogy ezer forint iskolai segélyt adjon a menekülteknek. A Vörös­­kereszttel való kapcsolattartás, az együttműködés zökkenőmentessé­ge egyébként Ruttkay Levente ér­deme. — Mi a tábor programja? — Tulajdonképpen játék és ta­nulás — mondja Töttössyné. — Persze, mint mindenütt a vilá­gon, ezek a gyerekek is el akar­ják fógni az órákat, de ebből a szempontból nem ismerek tréfát. Most itt „mindenre” van lehető­ség. De ha hazamennek, és mind­egyik más-más iskolába jár majd, ott már nem lehet elvárni a pe­dagógustól, hogy órákon keresz­tül a többi rovására foglalkozzon az erdélyi gyerekekkel. Sokszor ugyanis csak körülírással, ma­gyarázattal lehet azonosítani bi­zonyos fogalmakat. Egy nyolcéves kisfiú iskolatás­kát lóbál és büszkén mondja: — Ez az enyém. Ezt én kap­tam! — Igen — bólint a tanárnő. — Minden gyerek kapott egy tás­kát és két-két törülközőt a Vörös­­kereszttől. — Miből fedezi a társaság a tekintélyes költségeket? — Adományokból — mondja magától értetődően Morvay Lász­ló. — Egyéni felajánlásokból, vál­lalati és társadalmi hozzájárulá­sokból. És ahogy én ismerem Magdikét__ — Ha egyszer muszáj — mond­ja röstelkedve az asszony. — Lá­tom, hogy az egyik lány nem für­dik. Kérdezem tőle, hogy miért nem, erre ő csak hosszas fagga­tózás után mondja el, hogy nincs fürdőruhája. Ahogy ennek a fiú­nak sem volt — meséli. — Persze, hogy venni kellett nekik. Képzel­jék, amikor megvettük az úszót, a fiú a nadrágot az ujján pörget­ve vagy két buszmegállón keresz­tül egyvégtében kántálta: saját, új, nem másoktól levetett fürdő­nadrágom van! — Az embert valami borzasz­tó szomorúság fogja el az ilyesmi hallatán. — Hát ha még az esti beszél­getésekről is tudna. A végén alig bírom megállni, hogy annak a sok keserűségnek és borzalomnak a hallatán el ne sírjam magam. — Mi a testvéremmel és az édesapámmal jöttünk át — mond­ja szinte végszóra egy nyúlánk kislány. — Anyukám és a másik két testvérem nem kaptak útle­velet — Mikor döntöttétek el, hogy itt maradtok? — Még otthon. — És mi lesz édesanyáddal és a testvéreddel? A lány nem válaszol, csak sza­porábban veszi a levegőt Bor­zasztó nézni a vergődését Ismét Töttössyné siet a segítségére. — Tulajdonképpen ennek az egész tábornak az ötlete onnan származik, hogy 1945-ben Kurkó Gyárfás, a Romániai Magyar Né­pi Szövetség elnöke itt járt a földig rombolt Budapesten, és lát­va a pusztítást 600 gyereket elvitt nyaralni a Székelyföldre. Talán ez a tábor kicsit tisztelgés is őelőt­­te és valamit sikerül viszonozni a múltbeli segítségért Boros István Drágulnak a hűtőszekrények és a tűzhelyek (MTI) A Lehel Hűtőgépgyár, a Mirköz Diesel- és Hűtőtechnikai Szövetkezet, valamint a forgal­mazó kereskedelmi vállalatok tá­jékoztatják vásárlóikat, hogy 1988. augusztus 1-jétől — döntően az import és részben a hazai alapanyagok áremelkedése miatt — a hűtőszekrények árai 4—5 százalékkal, a kombinált hűtő­szekrényeké 7—8 százalékkal, a fagyasztóládáké 7,7—12 százalék­kal emelkednek. Nem változik a hűtőgépgyár által gyártott ab­szorpciós hűtőszekrények, a H 60 F fagyasztószekrény, valamint a HB 160, 200, 240 literes három­csillagos energiatakarékos hűtő­szekrények ára. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, az Elekthermax Vállalat és a forgalmazó kereske­delmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és a belföldi alapanyagok áremelke­dése miatt a gáz-, az elektromos és a vegyes tüzelésű tűzhelyek, az olaj- és szilárd tüzelésű kályhák fogyasztói árát augusztus 1-jétől átlagosan 7,8 százalékkal, az 50 centiméteres háztartási villamos tűzhelyek árát átlagosan 9,1 szá­zalékkal emelik. 3

Next