Magyar Nemzet, 1988. szeptember (51. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
2 A lengyel belügyminiszter tárgyalt Walesával Csak a sztrájkok befejezésével kezdődnek meg az érdemi kerekasztal-tárgyalások Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, valamint tanácsadóik között — jelentették be egy varsói sajtóértekezleten szerdán. Andrzej Szelmachowski, a katolikus lengyel értelmiségi klub elnöke, aki immár hetek óta a közvetítő szerepét játssza az ország vezetősége, az ellenzék és a katolikus egyház között, nemzetközi sajtóértekezleten bejelentette: Lech Walesa Kiszczak belügyminiszterrel folytatott előkészítő tárgyalása után azonnal Gdanskba utazott, ahonnan felhívást készül tenni a sztrájkok abbahagyására az egész ország területén, bár jelezte: nem lehetetlen, hogy felhívása süket fülekre talál. Szelmachowski elmondta, hogy várhatóan újabb előkészítő tárgyalások lesznek a felek között, és csak ezután állítják össze a végleges tárgyaló küldöttségeket, az azonban bizonyos: a lengyel katolikus egyház megfigyelőként minden megbeszélésen és a majdani kerekasztalon is részt fog venni. A katolikus klub elnöke ismertette a szerdai tárgyalásról kiadott hivatalos, szűkszavú közleményt kiegészítő nyilatkozatot, amelyet a lengyel püspöki kar hozott nyilvánosságra a másik tárgyaló fél és Walesa hozzájárulásával. Ezek szerint a találkozón Lech Walesa „felvetette a jelenlegi helyzetben legfontosabb kérdést, vagyis a szakszervezeti pluralizmus és ezen belül aszolidaritás helyének problémáját. A tárgyaláson egyetértés született abban, hogy valamennyi, a szakszervezeti mozgalommal összefüggő kérdés a kerekasztal témái között szerepel majd. Nem lesz tabutéma, szó lesz egy átfogó együttműködésről a gazdasági, társadalmi és politikai reformok érdekében”. Szelmachowski elmondta: nem vonták ki a megvitatandó témák közül a „szolidaritás" reaktiválásának kérdését semm. Jelezte: hoszszan tartó, nagy türelmet igénylő tárgyalásokra lehet számítani, mert az ország vezetősége kellő biztosítékokat szeretne kapni arra, hogy nem ismétlődik meg az 1980—81-es helyzet, ami a szükségállapot bevezetéséhez vezetett. A katolikus klub elnöke szerint a tárgyalások fő témája a „szolidaritás” legalizálása lesz, de terítékre kerülnek olyan nagy témakörök is, mint az egyesülési törvény előkészítése, ezen belül a politikai klubok alakulásának lehetősége, a reformkoalíció, vagyis a legkülönfélébb társadalmi csoportok részvétele az ország gondjainak megoldásában. Szerdán Lengyelországban az Egyesült Néppárt (Egyesült Parasztpárt), a ZSL Központi Bizottsága rendkívüli ülést tartott Határozatában a parlamenti mandátumok arányának megváltoztattását követelte, és a koalíciós együttműködés megvalósítását hiányolta vajdasági és alsóbb szinteken. Moszkvai tüdósítónk telexe Nyina Andrejeva múltjáról közöl levelet a Moszkovszkije Novosztyi Moszkva, augusztus 31. Még egyszer arról a bizonyos Andrejeváról, milyert is az elvhűség — ezzel a címmel közli a Moszkovszkije Novosztyi egy leningrádi olvasója levelét. ArkagyijDinkevics ebben megírja, hogy tíz évvel ezelőtt a tanintézet pártbizottsága határozatot fogadott el, amelyben „az intézetet és munkatársait befeketítő, rosszindulatú rágalmazó, névtelen leveleket író, s ezért nem pártszerű magatartása, őszintétlensége miatt” kizárták Nyina Andrejevát a pártból. Tíz esztendeje szinte egész évben ellenőrzőbizottságok vizsgálták a levelekben foglalt állításokat, amelyek végül is alaptalannak bizonyultak, s ezt követően kriminalisták bevonásával kiderítették szerzőjüket — a tavasszal ugyancsak egy levél, a Szovjetszkaja Rosszijában közölt „konzervatív-manifesztum” nyomán országosan ismertté vált Nyina Andrejevát. Mint Dinkovics írja, a tíz évvel ezelőtti határozatot a kerületi és a városi pártbizottság is jóváhagyta, a területi bizottság azonban nem erősítette meg, miként azon pontját sem, hogy amelyben eltanácsolták a krónikus levelezőt az intézetből. Andrejeva ma is ugyanott tanít A Moszkovszkije Novosztyinak a mostani száma is a desztalinizációs folyamat melletti elkötelezettségről tanúskodik. Beszámolnak a személyi kultusz áldozatainak emlékét ápoló társadalmi tanács létrehozásáról, amelynek írókból, közéleti személyiségekből, történészekből álló névsorát a közvélemény megkérdezése alapján állították össze. Helyet kapott benne például Alesz Adamovics, Jurij Afanaszjev, Borisz Jelcin, Vitalij Korotics, Roy Medvegyev, Andrej Szaharov, Mihail Uljanov, Mihail Satrov. (Szerepel a felsorolásban A. Szolzsenyicin név is, a lap nem részletezi, hogy Alekszander Szolzsenyicin íróról van-e szó.) A társadalmi tanács védnökséget vállal a sztálini áláldozatok elékművének létrehozása felett, és segítséget nyújt az országos memóriás társaság megalapításában. Tovább tallózva a hetilapban, Eldar Rjazanov fimrendező is a sztálinizmus elleni harcról fejti ki gondolatait. Véleménye szerint négy összetevője van annak, hogy olyan sokan védik me is a személyi kultusz időszakát: nem kevés hétköznapi ember hajlamos a múlt idealizálására, ráadásul ez az „ideológia” nem is követel fáradságos agymunkát. A harmincas évek hozzájárultak ahhoz is, hogy felcserélődtek a fogalmak: a szocializmus a gyakorlatban sztálinizmust jelentett. S végül, nem keveseknek úgy tűnik, elég volt a múlt „befeketítéséből”. Mintha a szovjet történelemben nem lettek volna nagy ipari eredmények — idézi Rjazanov ezen gondolkodásmód érveit. Csakhogy, meglehet — teszi hozzá —, ha másként alakul a fejlődés, tízszer annyit lehetett volna létrehozni. Lambert Gábor A JKSZ elnökségi ülése A társadalmi események peremére szorult a párt A JKSZ KB Elnökségének tagjai igen kedvezőtlen értékelést adtak Jugoszlávia politikai, társadalmi, gazdasági és biztonsági helyzetéről. A keddi ülésen — szerdai beszámolók szerint — hangsúlyozták, hogy a legutóbbi időben romlás tapasztalható, ami veszélyezteti a belső stabilitást, a biztonságot, valamint az ország nemzetközi pozícióit, tekintélyét. Ilyen körülmények között — állapították meg — erősödnek azok az erők, amelyek szembeszegülnek a JKSZ májusi országos konferenciáján kijelölt reformokkal, erősödnek a konzervatív nézetek, a bürokratikus ellenállás és a retrográd törekvések. A JKSZ egyes alkotórészei között bizalmatlanság, konfrontáció, viszály tapasztalható. Több felszólaló kritikusan és önkritikusan szólt a pártszervek és szervezetek munkájáról. Kifejtették, hogy megingott a Kommunista Szövetségbe vetett bizalom, a párt a társadalmi események peremére szorult, és a közvélemény nyomása gyakran olyan helyzetbe juttatja, hogy védekezésre, bocsánatkérésre kényszerül. Hangsúlyozták, hogy a Kommunista Szövetség csak konkrét szerepvállalással, kezdeményezéssel, a leghaladóbb erők mozgósításával szerezheti vissza a bizalmat. Aláhúzták a párt megújulásának szükségességét. * A testület szinte minden tagja figyelmeztetett az egész országban egyre jobban tapasztalható nacionalizmus fenyegető veszélyére. Rámutattak, hogy a Kommunista Szövetség egyik legfontosabb feladata jelenleg a nacionalizmus elleni harc. (Moszkva, MTI) A középamerikai térség konfliktusainak politikai rendezéséről, valamint a szovjet—hondurasi kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről volt szó azon a találkozón, amelyen Pjotr Gyemicsev hondurasi parlamenti küldöttséget fogadott. (Kabul, TASZSZ) Afganisztán véleménye szerint a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kell tartani a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán külügyminiszterének, az ENSZ-főtitkár bevonásával, az áprilisban létrejött genfi megállapodások végrehajtásának megvitatása céljából. (Moszkva, MTI) Viktor Nyikonov az SZKP mezőgazdaságot felügyelő titkára tulai látogatásán hangsúlyozta, hogy szükség van az egyéni gazdatudat erősítésére, mert kollektív gazda valójában nincs. A kollektív felelősség hirdetése valójában a felelősség elmosásához vezet . (Hága, AP) Élesen bírálták Hágában azt a tervet hogy a holland parlament két háza delegációt küldjön Romániába. A terv bírálói szerint az emberi jogok romániai megsértése miatt kell elállni az úttól. Magyar Nemzet Rendhagyó rendezvény Befejezte munkáját Budapesten a leszerelési kerekasztal-konferencia Befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével, várható alakulásával öszszefüggő kérdések széles körét. A Magyar Külügyi Intézet rendezvényére hazánkba érkezett politikusok, magas beosztású katonai vezetők, tudományos kutatók a többiközött véleményt cseréltek a kontinensen állomásozó fegyveres erők és a fegyverzet állapotáról, struktúrájáról, elhelyezkedéséről, az esetleges meglepetésszerű támadás veszélyéről, és kiiktatásának lehetőségéről, a katonai doktrínák változásairól. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián találkoztak a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy Budapest házigazdája lehetett e megbeszélésnek. Rámutatott arra, hogy e rendhagyó rendezvény szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amely mintegy egy esztendeje kezdődött: a Varsói Szerződés és a NATO képviselői közvetlenül tárgyalnak a hagyományos fegyverzetek, katonai erőik leszerelésének kérdéseiről. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a résztvevők magánszemélyként vettek részt a tanácskozáson, tehát nem kormányuk álláspontját fejtették ki. Mindez azonban, nem kérdőjelezheti meg a vita érdemi jellegét, hiszen nagyon is autentikus vélemények hangzottak el katonai vezetőktől, politikusoktól, tudományos kutatóktól. . Horn Gyula ezután részletesen szólt azokról a témákról, amelyekben hozzávetőleg azonos vélemények alakultak ki a két nap során. Rámutatott, hogy a keletnyugati viszony katonai elemekkel és tényezőkkel terhelt, s a kapcsolatok egyetlen területén sem lehet komolyan előbbre lépni e tényezők háttérbe szorítása nélkül." Az államtitkár véleménye szerint a katonai erők struktúrájában, összetételében nagyon komoly súlyú asszimetriák, egyenlőtlenségek léteznek, s az aránytalanságok felszámolása, csökkentése nélkül nem várható előrelépés a hagyományos fegyverzetek jelentős redukálása irányában. Fontosnak tartotta, hogy a vitában kialakult azoknak a kérdéseknek a köre, amelyek tisztázása létfontosságú. Ezek közé sorolta annak pontos és hiteles megállapítását, hogy a VSZ és a NATO milyen katonai erőkkel rendelkezik. Ezzel összefüggésben nyomatékosan hangsúlyozta a katonai adatok cseréjének és hiteles ellenőrzésének szükségességét. Rámutatott arra is, hogy a katonai területen elengedhetetlenül fontos a nyilvánosság, már csak azért is, hogy szakítsunk az az egyébként is bonyolult kérdések misztifikálásával. Az államtitkár elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek is felszínre kerültek olyan kérdésekben például, mint a VSZ és a NATO egyes fegyvernemeinek, fegyveres erőinek rendeltetése, illetve, hogy azokat miként lehet pontosítani, megfogalmazni a katonai doktrínákban. Horn Gyula végezetül elmondta, hogy a viták rendkívül élesek voltak, de a résztvevők maximálisan törekedtek egymás véleményének tiszteletben tartására. Fontosnak tartotta, hogy szembesültek a különböző felfogások, nézetek, s ez minden résztvevő számára rendkívüli tanulságokkal szolgált. Bonnból jelenti az MTI. A nyugatnémet hírközlés, figyelmet érdemlő kezdeményezésként ismertette Várkonyi Péter külügyminiszternek a hagyományos leszerelésről folyó budapesti tanácskozáson elhangzott kijelentését arról, hogy Magyarország alkalmas kísérleti terep lehet leszerelési intézkedések kipróbálására. A rádió és az újságok egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy Magyarország már egy esetleges csapatkivonási megállapodás végrehajtásának első szakaszában is részt szeretne venni. Vita Genfben a krasznojarszki radarállomásról Genfben szerdán befejeződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött, úgynevezett ABM-szerződés betartásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Ő volt a két fél képviselőinek harmadik, ilyen jellegű tanácskozása. Az egy hétig tartó tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek az ABM-szerződés érvényesülésének helyzetéről és állást foglaltak a szerződés megerősítése mellett. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a szerződés tiszteletben tartásával kapcsolatos olyan kérdésekre, amelyek az egyik vagy a másik félben aggályokat keltettek. A két ország képviselői nem dolgoztak ki közös okmányt, ehelyett a két küldöttség külön-külön nyilatkozatban rögzíti álláspontját. A svájci konferenciavárosban először az amerikai fél nyilatkozatát tették közzé. Az AP amerikai hírügynökség szerint ez főleg a krasznojarszki radarállomás kérdésével foglalkozik, s azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy az állomás felépítésével megsértette az ABM-szerződés előírásait. Az amerikai nyilatkozat egyebek között hangoztatja: „Kifejezésre juttattuk azt az álláspontunkat, hogy a krasznojarszki radarállomás további fenntartása lehetetlenné teszi bármely jövőbeli leszerelési megállapodás aláírását a hadászati támadófegyverek csökkentéséről, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és az űrfegyverek betiltásáról. A Szovjetunió már többször leszögezte, hogy a krasznojarszki radarállomás műholdak követésére szolgál, és az ABM-szerződés nem tiltja az ilyen létesítmények építését. Ugyanakkor a Szovjetunió — figyelembe véve az amerikai fél aggályait — kötelezettséget vállalt arra, hogy lemond a krasznojarszki radarállomás tervezett bővítéséről. Tudósítónk telex jelentése Bush és Dukakis egyezkedik a tévéviták időpontjáról Denver, augusztus 31. A két elnökjelölt kampányának a vezetői kedden délután egyezkedtek a tévéviták időpontjának a kitűzéséről, de csak abban állapodtak meg, hogy csütörtökön ismét a tárgyalóasztalhoz ülnek. Az alelnök nem óhajt a kamerák elé állni szeptember huszadika előtt, ám nem hivatalosan az első vitát a jövő hónap tizennegydik napjára tűzték ki, Maryland fővárosában, Annapolisban. Jim Baker, Bush kampányfőnöke azonban — a Dukakis-tábor nagy meglepetésére — közölte, hogy az alelnök még nem kész az összecsapásra. Bush is megjegyezte, hogy semmilyen mesterségesen összeállított program mellett sem kell elkötelezze magát, ráér még eldönteni, mikor méri össze szellemi erejét ellenlábasával. A hadjárat persze nem szakadt meg közben, Bush Dél-Karolinában, Kentuckyban és Michiganban járt, ahol ugyanúgy beszélt,mint a republikánus konvenció. Ellenfelét liberálisként festi le, s azt mondja: Dukakis nem támogat egyetlen fegyverrendszert sem, s szükségtelenül engedményeket tenne Gorbacsovnak. Az alelnök azt is hangsúlyozza, hogy a republikánusok az elmúlt években rengeteg munkaalkalmat teremtettek. A massachussettsi kormányzó viszont államában korteskedett azelmúlt napokban, szerdán Los Angelesbe repült magánfogadásra, s igyekezett válaszolni Bush vádjaira. Azt fejtegette, hogy az alelnök nem mutatott föl vezetői erényeket az iráni kontra ügyek idején, s nem vall nagy tapasztalatra, ha valaki fegyvert ad el Khomeininek. Vagyis Dukakis szerint Bush tárgyalna felelőtlenül az SZKP főtitkárával. Ami a gazdaságot illeti, Dukakis azzal támad, hogy kijelenti, Bush olyan adómódosításokra készül, amelyek csak a gazdagoknak kedveznének. A közvélemény-kutató intézetek azt jelzik, hogy rendkívül szorosnak ígérkezik a novemberi erőpróba, a két jelölt fej-fej mellett halad. Kaliforniában, az egyik legfontosabb államban Dukakis eddigi nagy előnye teljesen eltűnt. Az alelnökjelöltekről sem fordult el a figyelem. Lloyd Bentsen , Dukakis társa a CNN televíziós társaságnak adott interjújában igyekezett megvédeni a demokrata elnök várományos külpolitikai nézeteit, de nem igazán sikeresen.Jesse Jackson kedden a Wall Streetre látogatott, de a tőzsdei ügynökök kifütyülték. Dan Quayle, aki kisebb vihart kavart maga körül, amidőn felvetődött, vajon nem a vietnami szolgálatot akarta-e elkerülni 1989-ben, csatlakozván a Nemzeti Gárdához, elismerte: nem sokat tud a kormány kábítószer-ellenes politikájáról, holott, mint Bush közölte, őt bízná meg ennek a programnak az irányításával. Blahó Miklós Csütörtök, 1988. szeptember 1. KITEKINTŐ Hírek a klággazdaságból Bulgáriában 1970 és 1986 között a nominális átlagbér 81 százalékkal nőtt, miközben a reálbér csak bő egyharmadával növekedhetett. Ezt egy bolgár közgazdász számította ki, bár a piac kiegyensúlyozatlanságáról és az ebből fakadó inflációról Bulgáriában nem szokás beszélni, tehát a statisztika sem tükrözi az ezzel kapcsolatos folyamatokat. A hivatalos kimutatások a fogyasztói árak több mint 33 százalékos emelkedését jelzik az említett időszak alatt. A bolgár közgazdász szerint ugyanakkor a leva inflálódása nemcsak az árak emelkedésében, hanem a lakossági jövedelmek és a rendelkezésre álló árualapok közötti szakadékban nyilvánul meg. (MTI) * A Közös Piac hatvanezer tonna marhahús áron aluli eladásáról döntött. A Lengyelországnak szánt szállítmány tonnánkénti ára majdnem ötöde annak az összegnek, amelybe ténylegesen kerül. Mint Brüsszelben hangsúlyozták, a lépés nem politikai természetű, jóllehet az élelmezési nehézségekkel küzdő lengyel kormány és a 760 ezer tonnás eladatlan húskészletek csökkentésén buzgólkodó Európai Közösségek Bizottságának az érdekei szemmel láthatólag egybeesnek. (AFP) Kubában hamarosan fölépül az ország első rozsdamentes acélgyártó üzeme, amelynek nyersanyagellátását ócskavasra és a szigeten bőségesen megtalálható nikkelre alapozzák. A kohászati kombinát olasz technológiával és berendezésekkel készül, s a beruházás költsége mintegy hetvenkettőmillió dollár. Az építkezéstmég az idén megkezdik. (Reuter) * A svéd kormány lehetőséget lát arra, hogy a szélenergia érdemleges szerepet játsszék az ország energiaellátásában. Részben fedezheti azt a hiányt, amely az atomenergia-termelés 2010-ig történő leépítéséből fakad. A Mesés teljes pótlásához azonban szükség lesz egyéb energiahordozókra is. (DPA) A szovjet átalakítás legérzékenyebb barométere kétségkívül a fogyasztói piac. Moszkvában egyre erősödik az a felismerés, hogy az alapellátás immár kemény politikai kérdéssé vált, könnyen lejáratható vele a peresztrojka; sokan nem tartják túlzónak azt a feltételezést sem, hogy a pártkonferencia után a konzervatívok és az újítók közötti tusakodás éppen e dologban dőlhet el. A szovjet lakosság élelmiszerekkel való ellátottsága majdhogynem fordítottan aránylik a „demokratizálás előrehaladásához — állapította meg nemrégiben a Le Monde moszkvai tudósítója. S valóban, miközben szigorú intézkedésekkel józan keretek közé szorították az árnyékgazdaság jobbára naturális cserehálózatát, a keletkezett űrt nem tudták áruval betölteni, s a végek, a hiány az átlagpolgár számára még szembeszökőbb lett. Ráadásul a megcsappant olajbevételek nyomán az autarchiás beidegződéseknek „köszönhetően" a kormány csökkentette a Nyugatról származó fogyasztási cikkek behozatalát. A reformok ellenlábasainak — sokak szerint — sikerült szétforgácsolni a reformerőfeszítéseket, elodázni az egységes, átfogó irányítási rendszerre való áttérést. A vállalati törvény egyelőre nem igazolta a reményeket: olyan kiskapuk kerültek bele, amelyek révén jószerivel érvényteleníthető a rendelkezések zöme. Az állami megrendelések pedig gyakorlatilag a tervutasítások szerepét vették át, egészen addig, míg e jogosítványt ki nem vették az ágazati minisztériumok kezéből. A biztató előjelekkel induló szövetkezeti Kína és Japán beruházásvédelmi egyezményt írt alá. A nyolcévi tárgyalások után megszületett egyezség az első ilyen megállapodás Kína és egy külföldi ország között. Elemzők szerint az egyezmény erősítheti a japán vállalkozók bizalmát, s hozzájárulhat kínai beruházásaik növekedéséhez. A Kína és második legnagyobb kereskedelmi partnere között léttrejött megállapodást alighanem más országokkal nyélbe ütött hasonló egyezmények is követni fogják. (International Herald Tribune)* Az NSZK és az NDK közötti kereskedelmi forgalom az idei év első felében öt százalékkal 6,75 milliárd NSZK-márkára csökkent. A visszaesés oka a nyugatnémet gazdasági minisztérium közlése szerint az, hogy Bonn 15 százalékkal kevesebbet exportált az NDK-ba. A legfrissebb adatok alapján úgy tűnik, hogy folytatódik a kétoldalú kereskedelemben az az immár három éve tartó irányzat, miszerint az NDK felhalmozódott passzívumának csökkentésére törekszik. (AP) * A termelékenység növelése végett a Ford alighanem újabb elbocsátásokra kényszerül európai üzemeiben. A Ford Europe igazgatótanácsának elnöke emlékeztetett arra, hogy kétéves szünet után elképzelhető egy hatszázalékos létszámcsökkentés. Megfigyelők tudni vélik, hogy az intézkedés mögött a japán autógyárak mind erőteljesebb konkurenciája húzódik meg. A világ második legnagyobb gépkocsigyártó mamutvállalata egyébként a hírek szerint visszahúzódik az európai piacokról, s egyre növeli eladásait az Egyesült Államokban. Ennek ellenére a Ford jelenleg is az európai autópiac mintegy tizenként százalékát tartja kezében, s a Fiat, a Volkswagen és a Peugeot után földrészünkön a negyedik legfontosabb gépkocsigyártó cég, amely tavaly több mint egymilliárd dolláros tiszta nyereséget kasszírozott be. A vállalat vezetésén belül kategorikusan cáfolni igyekeznek azokat a híreszteléseket, miszerint a nyugatnémet márka megerősödése olcsóbb, dél-európai országokba terelné a Ford-beruházásokat. (Le Figaro) mozgalmat is megcsáklyázta az igen magas adókulcsok alkalmazása. Ennek ellenére Moszkvában nagy reményeket fűznek a Szövetkezetekhez — az állami gazdaság monopóliumának megtörését, a fogyasztók piacának megteremtését. A kilencvenes évek közepére a szövetkezetek részesedése az áruk és szolgáltatások termelésében akár tíz, tizenkét százalékra növekedhet. A jelenlegi extenzív és teljesen ésszerűtlen struktúrák visszafogó erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mennyiségi hajsza továbbélése ellenére tavaly az ipari növekedés üteme elmaradt az előző évitől. Ebben nagy része volt az állami minőségellenőrzés bevezetésének, amely mint számos vitából kiviláglik, bajosan egyeztethető össze a szocialista piac elképzelésével. A kibontakozást nehezíti, hogy az árreform és a termelő eszközök nagykereskedelme csak a következő ötéves tervben válik valósággá. Nem véletlen tehát, hogy Gorbacsov a legkisebb ellenállás irányába lépett a legutóbbi KB- ülésen, amikor szorgalmazta a tulajdonviszonyok módosulásával kecsegtető földbérleti rendszer kiszélesítését. E szándék mögött az a belátás rejlik, hogy a leglátványosabb sikerek a legkisebb befektetéssel a mezőgazdaságban születhetnek. Ennek cseppet, sem mond ellent annak az igénye, hogy valahára megtérüljön az 1971 óta a szovjet mezőgazdaságba pumpált — a Le Figaro szerint — mintegy ezermilliárd dollárnak megfelelő rubel összeg. (V. L) A szovjet gazdaság dilemmája (A Novoje V réma rajza)