Magyar Nemzet, 1988. október (51. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

n kívüli ülésszakát szombatra hív­ták össze. Ugyanígy kitért annak megválaszolása elöl is, hogy Vik­tor Csebrikov, az újonnan létre­hozott jogpolitikai bizottság el­nöke megőrzi-e tisztségét az Ál­­lambiztonsági­­ Bizottság (KGB) élén. Mivel kormánymegbízatás­ról van szó, abban a KB nem illetékes, és nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel — mondta Med­­vegyev. Medvegyev azt is bejelentette, hogy hétfőn soron kívüli ülést tart az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa. Egy kérdésre válaszolva közöl­te: az ülésen nem volt vita Jegor Ligacsov személyével, illetve az agrárpolitikai bizottság élére történő megválasztásával kapcso­latban. Ligacsov számára a mos­tani megbízatás semmiképpen sem jelent ismeretlen munkaterü­letet, hiszen korábban is foglal­kozott már a mezőgazdaság prob­lémáival — mutatott rá Medve­gyev. .Egy másik kérdésre reagálva megerősítette: a Politikai Bizott­ság ülésein hagyományosan a KB főtitkára elnököl, távollétében pedig az elnöki teendők ellátásá­ra felkérik valamelyik PB-tagot. A KB-titkári üléseken — amint erről Ligacsov egy évvel ezelőtt maga nyilatkozott a Le Monde című francia lapnak — eddig valóban Ligacsov elnökölt — mondotta immár múlt időt hasz­nálva Medvegyev. Hozzátette: ta­nulmányozásra szorul a titkárság munkájának átszervezése, kor­szerűsítése, ez azonban a pénteki plénum napirendjén nem szere­pelt. A saját új munkaterületére vonatkozó kérdésre Medvegyev azt válaszolta, hogy egyelőre ko­rai lenne részletes tervekről szól­ni, annyi azonban máris világo­san leszögezhető, hogy az átala­kítás, a demokrácia térnyerése, a nyilvánosság politikája az ideoló­giai szférában is folytatódik. A korábbi határozatoktól nem fo­gunk visszalépni — hangoztatta Medvegyev. Közölte azt is, hogy a pénteki KB-ülést megelőzően a Politikai Bizottság az alkotmány módosí­tásáról és az új választási tör­vényről tárgyalt. Novemberben — mondotta Medvegyev — a Leg­felső Tanács is megtárgyalja és várhatóan elfogadja az ezekről szóló tervezeteket. Végezetül megállapította: a pénteki plénum törvényszerű és szükséges lépés volt a 19. párt­értekezlet határozatainak megva­lósítása felé. Az ülésen világosan megnyilvánult a pártvezetés po­litikai egysége, összeforrottsága — hangoztatta Vagyim Medve­gyev. „,az Igazdíj visszatérése** Tudományos tanácskozás Buharin születésének századik évfordulóján Moszkvából jelenti az MTI. Pénteken Moszkvában tudomá­nyos tanácskozás kezdődött az SZKP KB Marxizmus—Leniniz­­mus Intézetében abból az alka­lomból, hogy száz éve született Nyikolaj Buharin. A szovjet sajtó az utóbbi idő­ben gyakran foglalkozik Buharin személyével, műveivel, az évfor­duló közeledtével mind több cikk jelenik meg a jogilag rehabilitált, párttagságába visszahelyezett po­litikusról. A pénteken megjelent sajtótermékek közül a Nyegyelja, az Izvesztyija melléklete és a Znamja című folyóirat közölt év­fordulós írásokat. A Nyegyelja „Az igazság visszatérése” címmel két teljes újságoldalon emléke­zett meg a nemzetközi munkás­­mozgalom kiemelkedő harcosáról. A szovjet írószövetség folyóirata pedig Buharin özvegyének, Anna Katrinának a visszaemlékezéseiből közölt egy­ érdekes részletet, amelyben felidézi többek között Buharin egyik kihallgatását, amelyet a hírhedt ügyész Vi­­sinszkij vezetett. Várkonyi Péter megbeszélései a koreai félsziget ügyében New Yorkból jelenti az MTI. Várkonyi Péter külügyminiszter találkozott Diego Cordovez ecuadori és Rodrigo Madrig­al Nieto Costa Rica-i külügyminisz­terrel. Külügyminiszterünk meg­beszéléseket folytatott Csoi Kvang Szu dél-koreai külügy­miniszterrel, valamint a Koreai NDK külügyminiszterének első helyettesével. A találkozón a két­oldalú kapcsolatok továbbfej-i­l lesztésének lehetőségeit tekintet- t­ték át, és megvitatták a Koreai­­félsziget helyzetével összefüggő kérdéseket is. Várkonyi Péter megerősítette, hogy magyar rész­ről támogatjuk mindazokat a ja­vaslatokat, amelyek a Koreai­félszigeten uralkodó feszültség csökkentését, illetve felszámolá­sát célozzák, és amelyek a koreai nép érdekeit szem előtt tartva járulnak hozzá a probléma meg­oldásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Afrika gazdasági gondjai a világszervezet közgyűlésén Reagan és Mitterrand találkozója New Yorkból jelenti az MTI. Európa, Afrika, Latin-Amerika helyzete, a fejlődő országok gond­jai, az ENSZ jövője szerepelt a felszólalások témájában az ENSZ- közgyűlés 43. ülésszakának vitá­jában. Az eddigi üléseken nagy hangsúlyt kapott az afrikai kon­tinens; a felszólalók nem csak arra mutattak rá, hogy a Namí­biáról létrejött megállapodás még korántsem vetett véget a sú­lyos válságnak Afrika déli ré­szén, mivel továbbra is fennma­rad az apartheid uralma, hanem arra is, hogy a földrész országai­nak jelentős része rendkívül ne­héz gazdasági helyzetben van. Az afrikai kontinens súlyos gazdasági problémáiról, az adós­ságok terhéről szólt többek kö­zött Paul Biya kameruni elnök, Bolai Akinyemi nigériai külügy­miniszter és több más felszólaló is. Valamennyien sürgették a fej­lett ipari államokat, hogy támo­gassák a földrész országainak a gazdaság fellendítésére irányuló programjait, enyhítsenek gond­jaikon, biztosítsanak számukra megfelelő feltételeket a világgaz­daságban. A latin-amerikai, kontinens helyzetéről szólt részletesebben Bernardo Sepulveda mexikói kül­ügyminiszter. Egyebek között rá­mutatott: a közép-amerikai ren­dezés ügye rendkívül lassan ha­lad előre. Sürgette, hogy minden állam tartsa tiszteletben a közép­amerikai országok önrendelkezési jogát, utasítsa el a beavatkozási terveket, az erő alkalmazását, se­gítse elő a rendezési program megvalósulását. Isidore Mal­­mierca, Kuba külügyminisztere a helyzetért az Egyesült Államok politikáját tette felelőssé. A mi­niszter szerint Reagan elnök ma­ga is kénytelen volt elismerni, hogy a konfrontáció és a háború politikája nem hozhatja meg a valaha attól várt eredményt. A DP­A jelenti: Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa ismét felszólítot­ta­ Dél-Afrikát, hogy ne akadá­lyozza Namíbia függetlenségének megvalósítását. A Biztonsági Ta­nács abból az alkalomból tartott rendkívüli ülést, hogy tíz évvel ezelőtt fogadta el a Namíbia füg­getlenségéről szóló 435. számú határozatot. Pierre-Louis Blanc, a BT soros francia elnöke nyilatkozatot ol­vasott fel, amelyben a testület 15 tagállama nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy a Namíbia­­határozat elfogadása után tíz év­vel a terület népe még mindig nem nyerhette el önrendelkezését és függetlenségét. Az Angola, Kuba és Dél-Afri­­ka közt az angolai viszály rende­zéséről és Namíbia függetlensé­géről létrejött elvi megállapodás­ra utalva, a Biztonsági Tanács sürgette az érdekelt feleket, hogy tanúsítsanak megfelelő politikai akaratot és teljesítsék a vállalt kötelezettségeket. A három ország között elért el­vi megállapodás ENSZ-felügye­­lettel szabad választásokat irá­nyoz elő Namíbia számára. Háromnegyed órát tárgyalt Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök és Francois Mit­terrand franica államfő, aki ösz­­szesen 36 órát töltött az Egyesült Államokban és felszólalt az ENSZ közgyűlésén. k legújabb pápai enciklikájában II. János Pál sem teszi lehetővé a nőknek a papi hivatást Rómából jelenti az MTI. II. János Pál legújabb enciklikájá­­ban, amelyet pénteken tettek köz­zé a Vatikánban, határozottan el­ítéli a nők hátrányos megkülön­böztetését, elnyomását, ugyanak­kor megerősíti a katolikus egy­háznak azt az elvi álláspontját, hogy nőknek nem teszi lehetővé a papi hivatást. A „Mulieris digni­tatem" (A női méltóságról) címet viselő pápai iránymutatás „az igazi keresztény feminizmus” kör­vonalait vázolja fel a hívők és az egyház számára. A hét fejezetre tagolódó (mint­egy 120 oldalas)­ okmány megis­métli V­. Pál pápa 1976-ban ki­adott hasonló témájú állásfoglalá­sának főbb tételeit. Magyar Nemzet Magyarország ösztönzi a nagy­köret cserét­ Albániával En­nyielemnek nyilvánítottak ex­­í­6I-es döntést őszi István külügyminiszter­­helyettes szeptember 22-én ma­gához kérette Ch­rim Muzhát, az Albán Szocialista Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és a követ­kezőket közölte vele: A Magyar Népköztársaság a magyar—albán diplomáciai kap­csolattartás szintjének 1961 de­cemberében bekövetkezett csök­kentését kiváltó körülményeket és okokat elévültnek tekinti, ez­zel összefüggő akkori döntését érvénytelennek nyilvánítja. Kész megbeszéléseket kezdeni ψζ al­bán féllel nagykövetek újbóli akkreditálásáról egymás országá­ba, ami a kölcsönös érdekek alap­ján jótékonyan hatna a­­kétoldalú együttműködés fejlesztésére. Románia kitért a turistaforgalom • Könnyítése elöl Andrikó Miklós Bukarestben eredmény nélkül vetette föl a zavaró körülményeket A magyar—román idegenfor­galom fejlesztéséről, a jelenlegi zavaró tényezők elhárításáról tárgyalt Romániában az Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériu­mi államtitkár vezette küldött­ség a román delegációval, ame­lyet Ion Stanescu idegenforgalmi miniszter vezetett. A tárgyalá­sok eredményeiről Andrikó Mik­lós pénteken, hazaérkezése után tájékoztatta az MTI munkatár­sát." Megállapodtunk abban, hogy a régi, és csupán a részte- s rületeket szabályozó határforgal- ■ mi egyezmények helyett a két ország illetékesei egységes határ­­forgalmi egyezményt dolgoznak ki. Egyezségre jutottunk román tárgyalópartnereinkkel abban is, hogy a határforgalmat felügyelő központi hatóságok képviselői ezentúl rendszeresen találkoznak, s tisztázzák a vitás kérdéseket. Javasoltuk, hogy a turisták vá­rakozási idejének csökkentése ér­dekében vezessük be a közös vám- és határőri ellenőrzést. Fel­vetésünk elől tárgyalópartnereink kitértek. Ígéretet tettek azonban arra, hogy a román vámelőírá­sokról tájékoztató nyomtatvá­nyokat küldenek a magyar uta­zási irodáknak.­­ Kifejtettük, hogy szükség lenne a határátkelőhelyek számá­nak növelésére, különösen azokon a helyeken, ahol korábban ilye­nek voltak, de megszűntek. Ro­mán partnereink az utóbbi felve­tésünkre azt válaszolták, hogy ennek nem látják szükségességét. Elzárkóztak attól is, hogy a két ország között korábban meglévő menetrendszerű autóbuszjárato­kat újból visszaállítsuk. Javasla­tunkra azt válaszolták: nem szűntek meg azok az okok, amik miatt ezeket a járatokat meg kel­lett szüntetni.­­Az államtitkár elmondta: a tárgyalások során javasolták an­nak a gyakorlatnak a megszünte­tését, hogy Romániában a ma­gyar vendégeknek magánszemé­lyek nem adhatnak szállást. Ez ugyanis akadályozza azt, hogy a magyar állampolgárok rokonaik­nál, ismerőseiknél, barátaiknál szállhassanak meg. Ebben sem sikerült eredményt elérni. A ro­­­mán tárgyalópartnerek arra hi­vatkoztak, hogy ezt a kérdést ná­luk törvény szabályozza. A két ország idegenforgalmát befolyásoló pénzügyi kérdésekről is szó­ volt a tárgyalásokon. Egye­bek között arról, hogy gondot okoz a magyar turisták lejesek­kel való ellátása, mert hazánk Romániától nem kapja meg­ az igényelt mennyiséget. Ez , azért különösen nagy probléma, mert Romániában számos szolgáltatá­sért csak ilyen csekkel lehet fi­zetni. A magyar küldöttség azt a választ kapta, hogy a későbbiek során a román pénzügyi szervek megvizsgálják a kérdést. Ugyan­ez vonatkozik a hazánkba érkező román turisták forintellátmá­­nyára is. A román fél ugyanis évek óta nem veszi igénybe a ro­mán turisták részére a Magyar­­ország által biztosított forintellát­­mányt. Ezzel kapcsolatosan ma­gyar részről hangsúlyozták, hogy hazánk a forintellátmán­yt jelen­leg is és a jövőben is biztosítja. A tárgyalásokon a magyar dele­gáció a benzin­jegyek magyaror­szági értékesítésének megoldását is szorgalmazta, a román tárgya­lópartnerek kijelentették, hogy felülvizsgálják ezt a kérdést is. Andrikó Miklós a továbbiak­ban elmondta, október végén, no­vember elején magyar—román vegyes bizottsági ülésre kerül sor, s­­ott a vitás kérdések, ismét szó­ba kerülnek. Kairóban diplomáciai sikerként fogadták a sínai Taba visszanyerését A­­zrail bíróság tíz ponton igazította ki az egyiptomi—izraeli határt Kairóból jelenti az MTI. A kairói sajtó szalagcímekben szá­molt be pénteken az­­Egyiptom és Izrael által vitatott sínai-félszi­­geti Taba földsávra vonatkozó nemzetközi döntőbírósági döntés­ről, amellyel a genfi bírói testü­let előző nap Egyiptom javára ítélte a néhány négyzetkilométer­nyi körzetek A lapok hatalmas sikerként, az egyiptomi politikát igazoló fejleményként értékelték a döntést. Izraelben a kormánykörök és a sajtó nagy­ része szerint „nincs ok a gyászra”, s az országnak be kell tartania a nemzetközi bíróság döntését, ugyanakkor a nyilatko­zatok azt jelzik, hogy változatla­nul számítanak egyfajta egyip­tomi koncesszióra a világszerte ismertté vált Taba ügyében. Iz­raeli magántulajdonosok a kör­zetben egy 350 szobás luxusszál­lodát és egy üdülőfalut létesítet­tek, s most közös üzemeltetést és főként az izraeliek számára ví­zummentes beutazást szeretnének elérni, bár ez szemben áll a teljes szuverenitás helyreállítását köve­telő kairói állásponttal. A hivatalos kairói megnyilvá­nulások azt érzékeltetik, hogy az Izraellel fennálló „fagyos béke” állapotában pozitív változás áll­hat be, feltéve, ha nem követi a döntést, újabb halogatás. Iiutrosz Gáli külügyi államminiszter azon­ban jelezte, hogy az előrelépéshez egy további előfeltétel is szüksé­ges, nevezetesen a palesztin nép törvényes jogainak elismerése. A presztízs- és turisztikai érde­keket jelentő Taba-enklávén túl a genfi döntés az egyiptomi—iz­raeli határ további 10 pontjának kiigazításáról rendelkezett. Ezek közül a legszámottevőbb, hogy a katonai szempontból is a fontos Rász en-Nakb szektort Egyiptom­nak ítélték. A 13 négyzetkilomé­ternyi terület az akabai-(elati-) öböl fölé magasodik. A határ to­vábbi öt pontján Egyiptom, né­gyen pedig Izrael javára szóló néhány száz méteres kiigazítást rendelt el a genfi nemzetközi döntőbíróság. A külpolitika hírei 0 (Budapest, MTI) Konsztanti­­nosz Georgiosz, a görög külügy­minisztérium főtitkára szeptem­ber 29—30-án hivatalos látogatást tett Budapesten Kovács László külügyminiszter-helyettes meg­hívására. Fogadta Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár is. 0 (Budapest, MTI) Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke küldöttség élén Heinrich Frankénak, az NSZK Szövetségi Munkaügyi Hivatal elnökének meghívására szeptember 25—30. között a Német Szövetségi Köz­társaságban tartózkodott. Az ÁBMH elnöke tárgyalt Werner Togtmeierrel, a Szövetségi Mun­ka- és Szociálisügyi Minisztéri­um államtitkárával az NSZK-ban dolgozó magyar munkavállalók kiküldéséről kötendő kormány­közi megállapodásról, amelyet a közeljövőben Budapesten írnak alá.­­ (Peking, Tanjug) Eduard Se­­vardnadze szovjet külügyminisz­ter 1989 elején Pekingbe látogat. A pekingi külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Csien Csi-csen kínai­­ külügyminiszter moszkvai. S még ebben az évben sor kerül-0 ( Lond^arf*; Reuter) Immár másodízb’^^H tiltották el Mar­garet Thailor­t brit kormányfő lengyelországi ■ mutogatását, ame­lyet ezúttl B^któber 16—18-ra terveztek.A felosztást Varsó kérte a fólMBnban lévő kor­­mányétala kMBpiiatt. ( MTI) Együttes ülést' tarjtbfflip a lendvai és a muraszombati m­agyar nemzeti­ségi érdj^^Hkégek vezető tes­tületet, 9|Bek a Szlovéniában élő mutanná magyarok nevé­­ben tittáBHok a Romániában élő ma^^HHantetiség elnyomá-0 (rjKjijpReuter) Szívműtéten esett a^^^ndreu görög minisz­­terelnjj^Hfenteken egy London mellet^^^Bázban. Az operáció­val aB^^Báhyid szivbillentyű­­zavarát venták rendbe. Szombat, 1988. október 1. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Újra felfedezve Washington, szeptember 30. A felszólalásából is kiderült, „Ismét divatba jöptünk”, mond­ hogy elégedett az ENSZ-beli ve­ta az ENSZ-főtitkára nemrégi­ farmokkal, a tizenháromezres­eli­ben, amidőn a világszervezet­i­vatalnokgárda tizenöt százalékos megújult és sikeresnek látszó bé­­csökkentésével, s a konszenzuson keerőfeszítéseiről faggatták. Javier — nem pedig az egyszerű több­ Perez de Cuellar szerényen sütké-­­­ségen —, alapuló költségvetés ké­­rezett az üvegpalota fényében e­gé­szítéssel. S méltatta a főtitkár héten, amikor az állam- és kor­ béketörekvéseit. Fel is sorolta az irányfők, külügyminiszterek se- elnök, hogy Afganisztánban, As­­reglettek össze a­ kora őszi New­rika déli felén, Nyugat-Szaihara- Yorkban, hogy dicsérjék, s ne­te- ban és Kambodzsában az ENSZ- m­essék ezt a nemzetközi intéz- közvetítés ígér kibontakozást, s ményt A perui politikus a vég­­ez új jelenség, télen türelméről, kitartó közvetí- Az amerikai kormányzat —­ér­tói tevékenységéről vált ismertté, ja a The Washington Post a na­­s­ha az Egyesült Nemzetek Szere­pókban —, persze meg van gye­­vezetéről kérdezik, szívesebben tedve arról, hogy a reagani kül­beszél a jövőről, mint a múltról. politika elvetett magjai kelnek most ki, hiszen az említett tér­ségek válságában csak az a kö­zös vonás, hogy a nagyhatalmi ri­valizálás színterévé­ váltak, a­ Wa­shington nagy anyagi támogatás­sal állt azok mellé, akik szerinte a „szovjet befolyás visszaszorítá­sán” fáradoztak. Külügyi forrá­sok azonban elismerik, hogy a felek kimerültek a helyi hábo­rúkban, s a Szovjetunió is új kül­politikai stratégiát dolgozott ki, amelynek része volt az ENSZ fel­­értékelése. S ezeknek a folyama­toknak lett az eredménye az, hogy a világszervezet hozzákezd­hetett megformálni az eredetileg neki szánt szerepet. Mélyponton pedig 1982-ben, amikor a főtit­kári posztra megválasztották, a mélypontra süllyedtek a kapcso­latok az egyik alapító taggal, az Egyesült Államokkal, s aligha re­ménykedhetett abban, hogy az idő hamarosan fordulatot érlel. Az évtized első felében az amerikai küldöttség szívesen integetett vol­na a külföldi delegációknak, azt sem bánta volna, ha a világszer­vezet máshol keres székhelyet magának. Washington kilépett az UNESCO-ból 1984-ben, majd két esztendővel később úgy döntött, nem fizeti be a ráeső összeget a közös kasszába, amíg az ENSZ el nem szán­ja magát a reformokra, s meg nem szűnik az Amerika-elle­­nes hangulat. Az idén azonban új szelek fúj­­dogáltak az East River partján, a tagállamok képviselői felélénkült érdeklődéssel szólaltak fel a köz­gyűlés negyvenharmadik üléssza­kán, s hozták szóba, ám most bi­zakodással teli, ugyanazokat a globális problémákat, amelyekre már évek óta igyekeztek felhívni a figyelmet. Ronald Reagan meg­nyilatkozása is az új megközelí­téseket tükrözte, s érzékeltette, hogy a szovjet—amerikai enyhü­lés szinte törvényszerűen "növelte meg az ENSZ befolyását, a nagy­hatalmak megragadták végre azt az alkalmat, amelyet maguk te­remtettek meg a második világ­háború után, éppen azért, hogy a világesemények megoldásába be­leszólást nyerhessenek. A manhattani pódium azonban inkább szolgálta a konfrontációt, a politikai küzdelmet, az eltérő társadalmi rendszerek csatáját, mintsem a rendezést a feszültség­­gócokban. Különösképpen a hat­­vanas években jegecesedett ki" ez az irányzat, a gyarmatok, önálló­­i­vá válásáva, a harmadik világ azonossági tudatának az elmélyü­lésével. A következő évtizedben az el nem kötelezettek szorosabb­ra zárták soraikat, e létszámbeli fölényüket felhasználhatták a költségvetés megcsapolására, ér­dekeik érvényesítésére, s a wa­shingtoni politika éles bírálatára. Az Egyesült Államok akkor látta betelni a poharat, amidőn 1975- ben az ülésszak úgy foglalt állást, hogy a cionizmus a rasszizmusnak az egyik megnyilvánulási formá­ja. (Utalt is most erre Reagan el­ítélően a hétfői beszédében.) Felértékelődés Az Egyesült Államok azzal vá­gott vissza, hogy az ENSZ nem alkalmas a feladatának az ellá­tására, pazarolja a tagországok pénzét, s megtagadja a hozzájá­rulásának a­ folyósítását. S 1988- ra a világszervezet a csőd szélére­­jutott, novemberben bezárhatta volna a ka­puit, de közben válto­zott a helyzet. Az amerikai elnök úgy ruccant föl New Yorkba, hogy előtte utasította a State De­­partmentet, fizesse be kötelezett­ségének egy részét S ezt nem­csak azért tette, hogy visszavo­nulása előtt kedvezően fogadják. Kölcsönös függőség , ez új fejlemény a nemzet­közi politikában. Az ENSZ-et ha­gyományosan elhanyagoló ameri­kai tömegtájékoztatás is felocsú­dott, s­­ mind több tudósítót küld a New York-i üvegpalotába. A komoly belpolitikai és nemzet­közi eseményekkel foglalkozó McNeil-Lehrer híradó, amely az elmúlt években nemigen elemez­te a világszervezet tevékenységét, a héten húsz percen át szólaltat meg a jelenlegi és a volt tisztség­viselőket. Brian Urquhart, aki fő­titkár-helyettesként dolgozott, most azt vallja, hogy a nagyha­talmi enyhülés, s a Szovjetunió­nak az a vágya, hogy elsimítsa a regionális konfliktusokat — új viszonyrendszert hozott létre a Biztonsági Tanácsban is. Az állás­pontok nem hivatalosan, a szín­falak mögött is szembe is átkozhat­nak, a megegyezést keresve. S a felődő államok, éppen a jó szov­jet—amerikai kapcsolatok miatt, nem tudják kijátszani egymás el­len Moszkvát és Washingtont. A Szovjetunió ENSZ-nagykövete is azt fejtegette ebben a tévémű­sorban, hogy az orzságnak a­­ve­zetése is úgy határozott, törleszti tartozását, s átgondolt külpoliti­kájának a tartópillére lesz , a kompromisszumoknak a Szünte­len szorgalmazása. Az érdekek összetartása, a for­dulat a nemzetközi irányzatok­ban,­­ a nagy­hatalmi magatartás­ban, a megállapodások ésszerű fórumává változtathatja­­ az ENSZ-t, visszaadhatja tekinté­lyét. Kérdés persze, hosszú tá­von is meg tudja-e őrizni. Urqu­hart szerint már a múlté az a romantikus feltételezés, hogy a világszervezet megszünteti a há­borúkat és fölöslegessé teszi­­ a hadseregeket. De a kölcsönös füg­gőség felismerése, a globális gon­dok megjelenése nem nélkülöz­heti ezt a testületet. Ám haté­kony működtetésének határt szabhat a költségvetési takarékos­ság, amely nagy és kis országok­nak kényszerű szokása lesz a jö­vőben. A Nobel-díjat megérdem­lő békefenntartók újabb megbí­zatása Namíbiában, Kambodzsá­ban, vagy a.. Nyugat-Szaharában legalább kétmilliárd dollárt emészt majd föl, s ezt az össze­get — az amerikai tartozás, fél­­milliárd csupán — az újrafel­­fedezőknek kell előteremteniük.. Blahó Miklós Átmenetileg „trópusi hőség”­ uralkodóit Sikerült kijavítani a Discovery űrrepülőgép hibáját Cape Canaveralból jelenti a Reuter. Elromlott a csütörtökön felbocsátott Discovery amerikai űrrepülőgép hőszabályozó beren­dezése, így az asztronautáknak a zsúfolt kutatási program mellett a hűtőrendszer kijavításával is meg kell birkózniuk. Az Irányítóközpontban riadal­mat keltett, hogy a fellövés után néhány órával az utaskabinban a hőmérséklet 30 fokra emelke­dett. Borúlátó szakértők már azt rebesgették, hogy esetleg fonto­lóra kell venni az utazás lerövi­dítését, ha a hűtőberendezés tel­jesen felmondja a szolgálatot. A helyzet azonban javult, amikor az asztronautákat az éjszakai pi­henő után felébresztették, s pén­teken már „csak” 26 fokot mér­tek a kabinban. Chuck Shaw repülési igazgató úgy vélekedett, hogy a vezetékek valószínűleg elfagytak, s ez aka­dályozza a hőszabályozást, de a jeget remélhetőleg sikerül hama­rosan felolvasztani, s az űrhajó­sok zavartalanul folytathatják hétfőig tartó útjukat. Minden­esetre, mikor az irányítóközpont­­ban értesültek a „trópusi hőség­ről”, utasították a Discovery utasait, hogy vessék le néhány ruhadarabjukat és a kiszáradás megelőzésére igyanak minél több folyadékot. Pénteki munkanapjukon az űr­hajósoknak a súlytalanság kö­rülményei között dolgozva 11 kü­lönböző kutatási programot kel­lett végrehajtaniuk, a kristályok­­növesztési kísérletektől a villá­mok tanulmányozásán át a szer­veskémiai és orvosi kísérletekig.­­ (Peking, MTI) Pénteken be­fejezte ötnapos ülését a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. A plénumon elfogadott határozat szerint az elkövetkező két évben a reform és az építés területén a hangsúlyt a gazdasá­gi körülmények megjavítására és a gazdasági rend kiigazítására helyezik.

Next