Magyar Nemzet, 1988. október (51. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
Szombat, 1988. október 1. Az EGB-szimpózium vitája Budapesten Mi az oka a kelet-nyugati kereskedelmi fejlődés lelassulásának A Békés megyei szövetkezetek kilátástalannak tartják az agrártermelés jövőjét KÖZÉLETI HÍREK Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Orbán Lajos közlekedési miniszter, Villányi Miklós pénzügyminiszter, Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Megjelent a politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk számos kiemelkedő képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 38. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából Orosz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke közös táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, Jang Sang-kunt, a Kínai Népköztársaság elnökét és Li Penget, az államtanács elnökét. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének, Van Linek küldött táviratban fejezte ki jókívánságait. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására szeptember 29—30- án Budapesten tartózkodott Heinz Fischer, az Osztrák Szocialista Párt alelnöke, a párt parlamenti csoportjának vezetője. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Fischert. Megbeszélést folytatott vele Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Találkozott Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a külügyi osztály vezetőjével és Köpeczi Béla akadémikussal. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen megállapították, hogy a két ország jószomszédi együttműködésének további bővítése mindkét nép érdeke. Heinz Fischer kifejezésre juttatta, hogy a bős- nagymarosi vízlépcső kérdését teljes mértékben magyar ügynek tekintik. Ugyanakkor az osztrák állam és az osztrák vállalatok a nemzetközi szerződéseket megbízható partnerként teljesíteni kívánják. Megvizsgálták a két párt közötti együttműködés helyzetét is. A megbeszéléseken részt vett Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Heinz Fischer pénteken délután elutazott hazánkból. Grósz Károly fogadta a Bundestag elnökét• Találkozás a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel (MTI) Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Philipp Jenningert, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. A bonni vendég ezután a parlament épületében találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. Bevezető nyilatkozatában aláhúzta: országa élénk kapcsolatokra törekszik valamennyi európai országgal és egyik legfontosabb partnerének tekinti Magyarországot. Tanácskozásainak központjában a két parlament kapcsolatai álltak, de egyéb témákat is érintettek. A gazdaságról szólva kiemelte, immár harminc magyar NSZK vegyes vállalat működik, s felhívta a figyelmet arra, hogy erre elsősorban a kis- és középvállalatai alkalmasak. Kiemelte azokat a rendkívül jó benyomásokat, amelyeket Baranya megyei látogatásakor szerzett. Járt egy kis, német nemzetiségiek lakta faluban és amit tapasztalt, az a magyar vezetés dicséretére válik. Az NSZK kormányának egyébként — fűzte hozzá — nem célja holmi német nacionalizmus szítása és egyetért Straub F. Brúnóval abban, hogy e tekintetben az a fontos, minden állampolgár hagyományainak megfelelően élhessen, minden kisebbség, a társadalom szerves része legyen. Kérdésekre válaszolva egyebek között elmondta, tárgyalásain szó volt a romániai helyzetről, s egyetért vendéglátóival abban, hogy az emberi jogok tisztelete minden állam kötelessége, és ez nemcsak az NSZK—magyar, hanem a magyar—román viszonylatra is érvényes. A Magyar Nemzet kérdésére: mi a véleménye azokról a törekvésekről, amely a magyar parlamenti élet fejlesztését szolgálják, leszögezte: meglepetten látta, milyen sok új törvénytervezet megvitatására készülnek Budapesten. Úgy véli, ambiciózus elgondolások, amelyekkel nemcsak a parlament plénumának, hanem a bizottságoknak is tüzetesen kell foglalkozniuk.Egy újságíró az iránt érdeklődött, nem beszéltek-e a magyar vezetők neki arról, hogy reformtörekvéseik bizonyos ellenállásokba ütköznek. A német vendég úgy véli, sehol a világon nem lehet politikát csinálni anélkül, hogy valamilyen oldalról ellenállás ne mutatkoznék. Philipp Jenninger tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy Grósz Károly megkérte, tolmácsolja köszönetünket Kohl kancellárnak azért a támogatásért, amelyet az NSZK nyújtott a Közös Piaccal kötött szerződésünk előkészítésekor. Berecz János Szolnok megyében (MTI) Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság, titkára pénteken Szolnok megyébe látogatott. A vendéget az egyik szolnoki katonai alakulatnál Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint Györgyi Béla altábornagy, az MSZMP néphadsereg- pártbizottságának első titkára fogadta. Ezt követően Berecz János részt vett az alakulat megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen. A Politikai Bizottság tagjának programja a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán folytatódott. Ott Zsemberi István vezérőrnagy, mérnök-parancsnok mutatta, be a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek képzésére hivatott intézményt. Berecz János ezt követően a főiskolán rendezett aktívaértekezleten előadást tartott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. EGB-találkozó (MTI) A magyar kormány meghívására az Országos Tervhivatal szervezésében október 4. és 7. között Budapest lesz a házigazdája az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok Mi lesz 2000-ig? Magyar Nemzet kormányai Gazdasági Főtanácsadói Testülete szimpóziumának. A tanácskozás programjáról és a résztvevőkről pénteken sajtótájékoztatót ,tartottak atervhivatalban. A találkozón 25 ország, valamint a KGST és az EGK képviselői vesznek részt, köztük Gerald Hinteregger, az EGB végrehajtó titkára, Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere, Amintore Fanfani olasz költségvetési és tervezési miniszter, továbbá az osztrák, a holland, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia kormányfő-tanácsadói, illetve tervbizottsági vezetői. A találkozó napirendjén szerepel annak az átfogó dokumentumnak a megvitatása, értékelése, amelyet a testület dolgozott ki a tagországok 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági kilátásairól és az általános gazdasági perspektíváról. A szimpózium keretébenkerekasztal-onferenciát tartanak a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről, ezen várhatóan a magyar szervezők és az EGB Titkárságának javaslata alapján megvitatják, mi az oka annak, hogy lelassult a kelet— nyugati kereskedelem fejlődése, milyen távlatai vannak a két gazdasági integrációs szervezet, a KGST és a Közös Piac együttműködésének. Az Elnöki Tanács ülése Kegyelemben részesülnek egyes 1956—57-ben elítélt személyek (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-miniszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Paskai László levele az Európa Parlament elnökéhez (MTI) Paskai László bíboros, prímás, esztergomi, érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke levelet intézett Henry Plumbhoz, az Európai Tanács elnökéhez. A bíboros tolmácsolta a Magyar Katolikus Püspöki Kar kérését, hogy az Európa Parlament legközelebbi ülésén foglalkozzon a romániai falurendezési tervvel. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy a falvak elpusztítása mindenekelőtt az ott élő különböző nemzeti kisebbségeket érinti érzékenyen, akik között a legtöbb a magyar nemzetiségű állampolgár. A rombolással együtt a nemzeti kisebbségek ..erőszakos elpusztítása is megtörténhet, nemzeti hagyományaikkal és nemzeti önazonosságukkal együtt. E, nyíltan látható cél súlyosan sérti az emberi jogokat, amelyeket az ENSZ elfogadott és elismert. E probléma érinti a vallásszabadság kérdését is. A levél a továbbiakban részletezi a falurombolás várható következményeit, s utal arra, hogy súlyosan feszült légkört teremt, amelyet Európa nem engedhet meg magának. E terv messzemenően túlhaladja Románia belügyét Paskai László üzenete emlékeztet arra, hogy a feszült helyzet miatt több ezren, főként magyar nemzetiségűek kényszerültek Romániából Magyarországra emigrálni. A magyar kormány, a nép, az egyházak áldozatosan sietnek a bajbajutottak segítségére. A katolikus egyház ötezer emigránst segített már anyagilag — mintegy hatmillió forint értékben. A bíboros,a továbbiakban a magyar katolikus egyház hívei nevében kéri a hazai és a nemzetközi állami és társadalmi szerveket: tegyenek meg mindent, hogy a kultúrát és a nemzeti önazonosságot pusztító szándék ne valósulhasson meg. Paskai László a magyar katolikus püspöki konferencia tiltakozását tolmácsolva kéri az Európa Parlamentet, mint egész Európa kuturális, történelmi, humanitárius értékeit védő fórumot, hogy tekintélyével minden lehetséges módon segítse a földrészt érintő pusztító szándék megakadályozását. Tüntetés a román falurombolás ellen Szegeden A romániai nemzetiségi politika és tervezett falurombolás ellen tegnap este Szegeden a Dugonics téren csaknem kétezren tüntettek. A demonstrációt a szegedi értelmiségiek kezdeményezték. Beszédet mondott Raffai Ernő, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara legújabb kori tanszékének adjunktusa, s felhívta a figyelmet arra, azért gyülekeztek össze, mert Szeged népe is csatlakozni kíván ahhoz az immár európai méretű tiltakozáshoz, amely a romániai falurombolási tervek meghirdetése után bontakozott ki. A beszéd után Kovács Zsolt, a Szegedi Nemzeti Színház művésze felolvasta Katona Judit és Simai Mihály költőnek a falurombolással foglalkozó versét, valamint Domonkos László újságíró Európa indiánjai című írását, majd azt a levelet, amelyet a szegedi értelmiségiek Grósz Károly miniszterelnöknek címeztek. A levélben hét pontban foglalják össze a kormánnyal szembeni elvárásokat. Hangsúlyozva, a kormány elvesztheti a bizalmat, ha következetesen és céltudatosan nem tesz meg mindent a romániai magyarság ügyéért. A Himnusz eléneklése után a demonstráció résztvevői égő gyertyákat helyeztek el a József Attila szobornál, így juttatva kifejezésre együttérzésüket a kormányfőhöz írt levél tartalmával. (halász) Megalakul a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Már a Pedagógusok Szakszervezetének legutóbbi, kongresszusa előtt komoly problémák kerültek felszínre a felsőoktatásban. Fölvetődött: eredményesebb munkát fejthetne ki és jobban képviselhetné tagsága érdekelt egy önálló szakszervezet. A javaslatok alapján a két évtizede működő Felsőoktatási Tanács megkezdte a szervezést, és előkészítő bizottságot hozott létre. Döntésük értelmében október 7- re a Budapesti Műszaki Egyetem A Békés megyei téeszek levele a TOT-hoz A gazdaságok válságos helyzetbe kerültek (MTI) A Békés megyei mezőgazdasági szövetkezetek elnöksége nevében Györfi Károly, a megyei mgtsz-ek szövetségének titkára levelet intézett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez, amelyet eljuttattak az MTI szerkesztőségébe is. A megyei szövetkezeti mozgalom gazdaságai válságos helyzetbe kerültek, ennek oka az aszály mellett az agrárolló tűrhetetlen megnyílása, az állami beavatkozás és az elvonás fokozódása, valamint az a kiszolgáltatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel, a feldolgozókkal és a bankokkal szemben. A közvéleményben — az állami szervek és a sajtó közreműködésével —, amint az írás fogalmaz:torz kép alakult ki a mezőgazdaságról és a szövetkezeti mozgalomról. A termelésben is mutatkozó növekvő feszültségeket rendre a mezőgazdaság belső problémájaként tüntetik fel. Az írás egyebek között szóvá teszi az érdekképviselet meggyengülését, és azt, hogy a kormányzat nemhogy a mezőgazdaság érdekeit, hanem az objektív természeti, biológiai sajátosságait sem veszi figyelembe, például a tartalékképzésnél és a hitelezésnél. Mindezek alapján a Békés megyei szövetkezetek úgy látják, hogy a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozataival szöges ellentétben álló folyamatok mennek végbe. Tisztázatlannak tartják az agrártermelés jövőjét és tűrhetetlennek azt, hogy a tagság jövedelemszínvonala leszakad az országos átlagtól, és romlik a háztáji gazdálkodás jövedelmezősége is. Olykor visszamenőleges hatályú jogszabályok korlátozzák a szövetkezetek döntési lehetőségeit, és az utóbbi időszak árintézkedései, valamint az adórendszer egyaránt negatív hatással sújtja a gazdálkodókat. A Békés megyei termelőszövetkezeti gazdák — a levél szerint — szükségesnek tartják egy, az MSZMP országos értekezletéhez hasonló, széles jogkörrel felruházott termelőszövetkezeti konferencia, vagy rendkívüli kongresszus összehívását. És azt, hogy ezen az ország nyilvánossága előtt tárgyalják meg a fölvetett kérdéseket. Béketanácsi Állásfoglalás a törvénytervezetekről (MTI) Az Országos Béketanács elnöksége pénteki ülésén megvitatta a gyülekezési, illetve az egyesülési törvény tervezetét. A testület úgy ítéli meg, hogy jogpolitikai és logikai szempontból is elsődleges feladat az új alkotmány kidolgozása lenne, a felgyorsult társadalmi folyamatokra figyelve azonban a két törvény megalkotását elodázhatatlannak tartja. A két új jogszabály a jogállamiság kibontakozását jelentősen előmozdítja, védve a demokratikus szocializmus eredményeit A békemozgalmi testület ugyanakkor több módosítási javaslatot fogalmazott meg, amelyek elsősorban a hatósági beavatkozások lehetőségét korlátozzák. Részvénytársaságok (MTI) A Csepel Művek Szerszámgépgyára október 1-jei hatállyal két részvénytársaságot alapított, az alakuló közgyűlésekre pénteken került sor. A Szerszámgépgyártó Rt. 835 millió forintos alaptőkével alakult meg, ennek 60 százalékát az alapító Szerszámgépgyár adja gépek, berendezések formájában. A részvények 40 százalékát a Magyar Hitel Bank Rt. a Technoimpex és a Csepel Művek Fémműve készpénzben fizeti be. Jövőre, ahogy a társasági törvény alakultak Csepelen lehetővé teszi, alaptőke-növelést kezdeményeznek, mégpedig több külföldi tőkés partner bevonásával. A Készülék- és Szerszámgyártó Rt. 125 millió forintos alaptőkével jött létre, ennek 70 százalékát a Szerszámgépgyár adta, ennyi a gépek, berendezések értéke, a többit az Állami Biztosító, a Csepeli Szerszámgép Lízing Leányvállalat, a Csepel Művek Fejlesztő és Tervező Vállalat, illetve a kalocsai Elektrotechnikai Vállalat 3 tanácstermébe küldöttközgyűlést hívtak össze, amelyen a Pedagógusok Szakszervezetén (Szövetségén) belül megalakítják a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét. A küldöttközgyűlés előkészületeiről, az új szervezet program- és működési szabályzat-tervezetéről péntek délelőtt a Pedagógusok Szakszervezetében sajtótájékoztatót tartottak, ahol mások mellett dr. Horváth Péter, a szakszervezet osztályvezetője, az előkészítő bizottság titkára, és dr. Orosz István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, a Felsőoktatási Tanács elnöke ismertette a terveket. A programtervezetben több jogos követelményt fogalmazott meg az előkészítő bizottság, például olyan központi béremelést, amely legalább részben kompenzálja az életszínvonal csökkenését, és a különbségek kiegyenlítését a felsőoktatásban dolgozók és más rétegek anyagi honorálása között. Kezdeményezik egyebek mellett a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, a nevelő- kutatómunka feltételeinek javítását, és közreműködést ajánlanak föl az értelmiség társadalmi presztízsénekvisszaállításában. Azt is elmondták a sajtótájékoztatón, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely jövő szombaton megválasztja intéző bizottságát, megvitatja és elfogadja a program- és működési szabályzat-tervezetet, a legolcsóbban működő ilyen szervezet lesz. A 30 ezer közvetlenül érintetten kívül a más minisztériumokhoz tartozó értelmiségiekre is számító új szervezet mindössze egy függetlenített titkárral, két munkatárssal és egy adminisztrátorral kíván dolgozni. (K. 1) ■------ A NAP --------------------------------------Közhír Azért mégsem kell mindent nyilvánosságra hozni. Bele is zavarodnánk, ha mindennap tudomást szereznénk mindenről, ami történik. Ha kedves szomszédasszonyom, Szabóné, mindennap közleményt adna ki arról, hogy miként állnak tárgyalásai az anyósával. Ha azokat tárgyalásoknak lehet nevezni. Nem tudnám befogni az információözönt, lelkileg sem, ha naponta újsághír szólna minden megvert gyerekről, összerugdalt feleségről, kifosztott öregasszonyról, becsapott nyugdíjasról, átrázott vevőről, a lehazudott csillagokról és az elhallgatott igazságokról. Valósággal örvendtem annak, hogy egy szót sem tudtam meg a legutóbbi akadémiai választások hátteréről, fogalmam sincs, miért nem kapta meg egyik jelölt sem a főtitkárelyettesi tisztség betöltéséhez szükséges szavazatszámot. Végre valami, amiről nem kell föltétlenül véleményem legyen. Nem kell eldöntenem magamban, hogy én melyikre adtam volna le a voksom, ha egyáltalán leadtam volna. Nem kell szoronganom attól, hogy igazságtalanok voltak a szavazók. Egyiknek sem kell szurkolnom, egyik ellen sem kell szurkolnom. Boldogan beletörődhetek a hír demokratikus lényegébe, hogy tudniillik működött a közakarat. A hír „demokratikus lényege” csak azért fontos, mert még nem szoktunk igazán hozzá. Még egy picit szemet szúr. Még nem tartjuk igazán természetesnek és általánosnak, hogy mindenütt érvényesüljön ama bizonyos közakarat. Még attól tartunk, hogy az is manipulálható. Ezért kell olykor bőségesebb tájékoztatás olyasmiről is, ami valamikor, a jövőben, csak kétsoros hírt érdemel. Az már nem érdemel kétsoros hírt sem, hogy Szabóné ismét összeveszett az anyósával. Ebben pillanatig sem kételkedünk. DIURNUS