Magyar Nemzet, 1988. október (51. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

Szombat, 1988. október 1. Az EGB-szimpózium vitája Budapesten Mi az oka a kelet-nyugati kereskedelmi fejlődés lelassulásának A Békés megyei szövetkezetek kilátástalannak tartják az agrártermelés jövőjét KÖZÉLETI HÍREK Zhu Ankang, a Kínai Népköz­társaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmá­ból pénteken koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Hámo­ri Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titká­ra, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, kereskedel­mi miniszter, Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propa­gandaosztályának vezetője, Or­bán Lajos közlekedési miniszter, Villányi Miklós pénzügyminisz­ter, Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szilbereky Jenő, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Szokai Imre, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes veze­tője. Megjelent a politikai, gazda­sági, kulturális és társadalmi éle­tünk számos kiemelkedő képvise­lője. Ott volt a budapesti diplo­máciai képviseletek sok vezetője és tagja. A Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 38. évfordu­lója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából Orosz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke közös táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkárát, Jang Sang-kunt, a Kínai Népköztár­saság elnökét és Li­ Penget, az ál­lamtanács elnökét. Stadinger Ist­ván, az Országgyűlés elnöke a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottsága elnökének, Van Linek küldött táviratban fejezte ki jókívánsága­it. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására szeptember 29—30- án Budapesten tartózkodott Heinz Fischer, az Osztrák Szo­cialista Párt alelnöke, a párt parlamenti csoportjának vezetője. Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Fischert. Megbeszélést folytatott vele Berecz János,­ az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Szűrös Má­tyás, a KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Találkozott Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a külügyi osztály vezetőjével és Köpeczi Bé­la akadémikussal. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen megállapították, hogy a két or­szág jószomszédi együttműködésé­nek további bővítése mindkét nép érdeke. Heinz Fischer kife­jezésre juttatta, hogy a bős- nagymarosi vízlépcső kérdését tel­jes mértékben magyar ügynek te­kintik. Ugyanakkor az osztrák állam és az osztrák vállalatok a nemzetközi szerződéseket meg­bízható partnerként teljesíteni kí­vánják. Megvizsgálták a két párt közötti együttműködés helyzetét is. A megbeszéléseken részt vett Gecse Attila, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Heinz Fischer pénteken délután elutazott hazánkból. Grósz Károly fogadta a Bundestag elnökét• Találkozás a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel (MTI) Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Philipp Jenningert, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésé­nek (Bundestag) elnökét. A szí­vélyes légkörű megbeszélésen részt vett Stadinger­­ István, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. A bonni vendég ezután a par­lament épületében találkozott a hazai és a külföldi sajtó képvi­selőivel. Bevezető nyilatkozatá­ban aláhúzta: országa élénk kap­csolatokra törekszik valamennyi európai országgal és egyik leg­fontosabb partnerének tekinti Magyarországot. Tanácskozásai­nak központjában a két parla­ment kapcsolatai álltak, de egyéb témákat is érintettek. A gazdaságról szólva kiemelte, immár harminc magyar­ NSZK vegyes vállalat működik, s fel­hívta a figyelmet arra, hogy er­re elsősorban a kis- és középvál­lalatai alkalmasak. Kiemelte azokat a rendkívül jó benyomá­sokat, amelyeket Baranya me­gyei látogatásakor szerzett. Járt egy kis, német­ nemzetiségiek lakta faluban és amit tapasztalt, az a magyar vezetés dicséretére válik. Az NSZK kormányának egyébként — fűzte hozzá — nem célja holmi német nacionaliz­mus szítása és egyetért Straub F. Brúnóval abban, hogy e te­kintetben az a fontos, minden ál­lampolgár hagyományainak megfelelően élhessen, minden kisebbség, a társadalom szerves része legyen. Kérdésekre válaszolva egyebek között elmondta, tárgyalásain szó volt a romániai helyzetről, s egyetért vendéglátóival abban, hogy az emberi jogok tisztelete minden állam kötelessége, és ez nemcsak az NSZK—magyar, ha­nem a magyar—román viszony­latra is érvényes. A Magyar Nemzet kérdésére: mi a véleménye azokról a törek­vésekről, amely a magyar parla­menti élet fejlesztését szolgál­ják, leszögezte: meglepetten lát­ta, milyen sok új törvénytervezet megvitatására készülnek Buda­pesten. Úgy véli, ambiciózus el­gondolások, amelyekkel nemcsak a parlament plénumának, hanem a bizottságoknak is tüzetesen kell foglalkozniuk.­Egy újságíró az iránt érdek­lődött, nem beszéltek-e a magyar vezetők neki arról, hogy reform­­törekvéseik bizonyos ellenállá­sokba ütköznek. A német ven­dég úgy véli, sehol a világon nem lehet politikát csinálni anél­kül, hogy valamilyen oldalról ellenállás ne mutatkoznék. Phi­lipp Jenninger tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy Grósz Károly megkérte, tolmácsolja köszönetünket Kohl kancellár­nak azért a támogatásért, ame­lyet az NSZK nyújtott a Közös Piaccal kötött szerződésünk elő­készítésekor. Berecz János Szolnok megyében (MTI) Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság, titkára pénte­ken Szolnok megyébe látogatott. A vendéget az egyik szolnoki ka­tonai alakulatnál Szabó István, a megyei pártbizottság első titká­ra, Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke, valamint Györgyi Béla altábornagy, az MSZMP néphadsereg- pártbizottságának első titkára fogadta. Ezt köve­tően Berecz János részt vett az alakulat megalakulásának negy­venedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlé­­sen. A Politikai Bizottság tagjának programja a Killián György Re­pülő Műszaki Főiskolán folytató­dott. Ott Zsemberi István vezér­őrnagy, mérnök-parancsnok mutatta, be a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek képzésére hiva­tott intézményt. Berecz János ezt követően a főiskolán rendezett aktívaértekezleten előadást tar­tott az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről. EGB-találkozó (MTI) A magyar kormány meg­hívására az Országos Tervhivatal szervezésében október 4. és 7. kö­­­­zött Budapest lesz a házigazdá­ja az ENSZ Európai Gazdasági­­ Bizottságához­­ tartozó országok Mi lesz 2000-ig? Magyar Nemzet kormányai Gazdasági Főtanács­adói Testülete szimpóziumának. A tanácskozás programjáról és a résztvevőkről pénteken sajtótájé­koztatót ,tartottak a­­tervhivatal­ban. A találkozón 25 ország, vala­mint a KGST és az EGK képvi­selői vesznek részt, köztük Gerald Hinteregger, az EGB végrehajtó titkára, Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere, Amintore Fanfani olasz költség­­vetési és tervezési miniszter, to­vábbá az osztrák, a holland, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlo­vákia kormányfő-tanácsadói, il­letve tervbizottsági vezetői. A találkozó napirendjén sze­repel annak az átfogó dokumen­tumnak a megvitatása, értékelé­se, amelyet a testület dolgozott ki a tagországok 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági kilátásai­ról és az általános gazdasági perspektíváról. A szimpózium ke­retében­­kerekasztal-­­onferenciát tartanak a kelet—nyugati gazda­sági együttműködésről, ezen vár­hatóan a magyar szervezők és az EGB Titkárságának javaslata alapján megvitatják, mi az oka annak, hogy lelassult a kelet— nyugati kereskedelem fejlődése, milyen távlatai vannak a két gaz­dasági integrációs szervezet, a KGST és a Közös Piac együtt­működésének. Az Elnöki Tanács ülése Kegyelemben részesülnek egyes 1956—57-ben elítélt személyek (MTI) A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényerejű rende­letet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben el­követett bűncselekmények miatt elítéltek kegyelemben részesítésé­ről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hát­rányok alól, akit a bíróság a jel­zett időben elkövetett állam elle­ni bűncselekmények, vagy az el­lenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett­ más bűncselekmény miatt végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését ke­gyelemből szabadságvesztésre változtatták át és a szabadság­­vesztést végrehajtották. A kegye­lem nem terjed ki arra, akit ha­zaárulás vagy kémkedés miatt, illetve aki az államellenes bűn­cselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közve­szélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-minisz­ter felülvizsgálja és indokolt eset­ben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést te­het az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi kö­zös tanácsok szervezéséről és kö­zös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondosko­dik. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács bírák felmentéséről és meg­választásáról határozott, és egyé­ni kegyelmi ügyekben döntött. Paskai László levele az Európa Parlament elnökéhez (MTI) Paskai László bíboros, prímás, esztergomi­, érsek,­ a Ma­­­gyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke levelet intézett Henry Plumbhoz, az Európai Tanács el­nökéhez. A bíboros tolmácsolta a Magyar Katolikus Püspöki Kar kérését, hogy az Európa Parla­ment legközelebbi ülésén foglal­kozzon a romániai falurendezési tervvel. A levél felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a falvak el­pusztítása mindenekelőtt az ott élő különböző nemzeti kisebbsé­geket érinti érzékenyen, akik között a legtöbb a magyar nem­zetiségű állampolgár. A rombo­lással együtt a nemzeti kisebbsé­gek ..erőszakos elpusztítása is megtörténhet, nemzeti hagyomá­nyaikkal és nemzeti önazonossá­gukkal együtt. E, nyíltan látható cél súlyosan sérti az emberi jo­gokat, amelyeket az ENSZ elfo­gadott és elismert. E probléma érinti a vallásszabadság kérdését is. A levél a továbbiakban részle­tezi a falurombolás várható kö­vetkezményeit, s utal arra, hogy súlyosan feszült légkört teremt, amelyet Európa nem engedhet meg magának. E terv messze­menően túlhaladja Románia bel­­ügyét Paskai László üzenete emlé­keztet arra, hogy a feszült hely­zet miatt több ezren, főként ma­gyar nemzetiségűek kényszerül­tek Romániából Magyarországra emigrálni. A magyar kormány, a nép, az egyházak áldozatosan sietnek a bajbajutottak segítsé­gére. A katolikus egyház ötezer emigránst segített már anyagi­lag­ — mintegy hatmillió forint értékben. A bíboros,a továbbiak­ban a magyar katolikus egyház hívei nevében kéri a hazai és a nemzetközi állami és társadalmi szerveket: tegyenek meg min­dent, hogy a kultúrát és a nem­zeti önazonosságot pusztító szán­dék ne valósulhasson meg. Paskai László a magyar ka­tolikus püspöki konferencia til­takozását tolmácsolva kéri az Európa Parlamentet, mint egész Európa kuturális, történelmi, hu­manitárius értékeit védő fóru­mot, hogy tekintélyével minden lehetséges módon segítse a föld­részt érintő pusztító szándék megakadályozását. Tüntetés a román falurombolás ellen Szegeden A romániai nemzetiségi­ politi­ka és tervezett falurombolás el­len tegnap este Szegeden a Dugo­nics téren csaknem kétezren tün­tettek. A demonstrációt a szege­di értelmiségiek kezdeményezték. Beszédet mondott Raffai Ernő, a József Attila Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Kara legújabb kori tanszékének ad­junktusa, s felhívta a figyelmet arra, azért gyülekeztek össze, mert Szeged népe is csatlakozni kíván ahhoz az immár európai méretű tiltakozáshoz, amely a ro­mániai falurombolási tervek meg­hirdetése után bontakozott ki. A beszéd után Kovács Zsolt, a Szegedi Nemzeti Színház művé­sze felolvasta Katona Judit és Simai Mihály költőnek a falu­­rombolással foglalkozó versét, va­lamint Domonkos László újság­író Európa indiánjai című írását, majd azt a levelet, amelyet a sze­gedi értelmiségiek Grósz Károly miniszterelnöknek címeztek. A levélben hét pontban foglalják össze a kormánnyal szembeni el­várásokat. Hangsúlyozva, a kor­mány elvesztheti a bizalmat, ha következetesen és céltudatosan nem tesz meg mindent a romá­niai magyarság ügyéért. A Himnusz eléneklése után a demonstráció résztvevői égő gyer­tyákat helyeztek el a József At­tila szobornál, így juttatva kife­jezésre együttérzésüket a kor­mányfőhöz írt levél tartalmával. (halász) Megalakul a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Már a Pedagógusok Szakszer­vezetének legutóbbi­, kongresszu­sa előtt komoly problémák ke­rültek felszínre a felsőoktatás­ban. Fölvetődött: eredménye­sebb munkát fejthetne ki és job­ban képviselhetné tagsága érde­kelt egy önálló szakszervezet. A javaslatok alapján a két évtize­de működő Felsőoktatási Tanács megkezdte a szervezést, és elő­készítő bizottságot hozott létre. Döntésük értelmében október 7- re a Budapesti Műszaki Egyetem A Békés megyei téeszek levele a TOT-hoz A gazdaságok válságos helyzetbe kerültek (MTI) A Békés megyei mező­­gazdasági szövetkezetek elnöksé­ge nevében Györfi Károly, a me­gyei mgtsz-ek szövetségének tit­kára levelet intézett a Termelő­­szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségéhez, amelyet eljuttattak az MTI szerkesztőségébe is. A megyei szövetkezeti mozga­lom gazdaságai válságos helyzet­be kerültek, ennek oka az aszály mellett az agrárolló tűrhetetlen megnyílása, az állami beavatko­zás és az elvonás fokozódása, va­lamint az a kiszolgáltatottság, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelem­mel, a feldolgozókkal és a ban­kokkal szemben. A közvélemény­ben — az állami szervek és a sajtó közreműködésével —, amint az írás fogalmaz:­torz kép ala­kult ki a mezőgazdaságról és a szövetkezeti mozgalomról. A ter­melésben is mutatkozó növekvő feszültségeket rendre a mezőgaz­daság belső problémájaként tün­tetik fel. Az írás egyebek között szóvá teszi az érdekképviselet meggyen­gülését, és azt, hogy a kormány­zat nemhogy a mezőgazdaság ér­dekeit, hanem az objektív ter­mészeti, biológiai sajátosságait sem veszi figyelembe, például a tartalékképzésnél és a hitelezés­nél. Mindezek alapján a Békés megyei szövetkezetek úgy látják, hogy a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozataival szöges ellentétben álló folyama­tok mennek végbe. Tisztázatlan­nak tartják az agrártermelés jö­vőjét és tűrhetetlennek azt, hogy a tagság jövedelemszínvonala le­szakad az országos átlagtól, és romlik a háztáji gazdálkodás jö­vedelmezősége is. Olykor vissza­menőleges hatályú jogszabályok korlátozzák a szövetkezetek dön­tési lehetőségeit, és az utóbbi időszak árintézkedései, valamint az adórendszer egyaránt negatív hatással sújtja a gazdálkodókat. A Békés megyei termelőszövet­kezeti gazdák — a levél szerint — szükségesnek tartják egy, az­­ MSZMP országos értekezletéhez hasonló, széles jogkörrel felruhá­zott termelőszövetkezeti konfe­rencia, vagy rendkívüli kong­resszus összehívását. És azt, hogy ezen az ország nyilvánossága előtt tárgyalják meg a fölvetett kérdéseket. Béketanácsi Állásfoglalás a törvénytervezetekről (MTI) Az Országos Béketanács elnöksége pénteki ülésén megvi­tatta a gyülekezési, illetve az egyesülési törvény tervezetét. A testület úgy ítéli meg, hogy jog­­politikai és logikai szempontból is elsődleges feladat az új alkot­mány kidolgozása lenne, a fel­gyorsult társadalmi folyamatokra figyelve azonban a két törvény megalkotását elodázhatatlannak tartja. A két új jogszabály a jog­államiság kibontakozását jelen­tősen előmozdítja, védve a de­mokratikus szocializmus eredmé­nyeit A békemozgalmi testület ugyanakkor több módosítási ja­vaslatot fogalmazott meg, ame­lyek elsősorban a hatósági be­avatkozások lehetőségét korlátoz­zák. Részvénytársaságok (MTI) A Csepel Művek Szer­számgépgyára október 1-jei­­ ha­tállyal két részvénytársaságot alapított, az alakuló közgyűlések­re pénteken került sor. A Szerszámgépgyártó Rt. 835 millió forintos alaptőkével ala­kult meg, ennek 60 százalékát az alapító Szerszámgépgyár adja gé­pek, berendezések formájában. A részvények 40 százalékát a Ma­gyar Hitel Bank Rt. a Tech­­noimpex és a Csepel Művek Fém­műve készpénzben fizeti be. Jö­vőre, ahogy a társasági törvény alakultak Csepelen lehetővé teszi, alaptőke-növelést kezdeményeznek, mégpedig több külföldi tőkés partner bevonásá­val. A Készülék- és Szerszámgyártó Rt. 125 millió forintos alaptőké­vel jött létre, ennek 70 százalé­kát a Szerszámgépgyár adta, ennyi a gépek, berendezések ér­téke, a többit az Állami Bizto­sító, a Csepeli Szerszámgép Lí­zing Leányvállalat, a Csepel Mű­vek Fejlesztő és Tervező Vállalat, illetve a kalocsai Elektrotechni­kai Vállalat 3 tanácstermébe küldöttközgyűlést hívtak össze, amelyen a Pedagó­gusok Szakszervezetén (Szövet­ségén) belül megalakítják a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszerve­zetét. A­ küldöttközgyűlés előkészüle­teiről, az új szervezet program- és működési szabályzat-terveze­téről péntek délelőtt a Pedagó­gusok Szakszervezetében sajtó­­tájékoztatót tartottak, ahol má­sok mellett dr. Horváth Péter, a szakszervezet osztályvezetője, az előkészítő bizottság titkára, és dr. Orosz István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem rektorhelyettese, a Felsőok­tatási Tanács elnöke ismertette a terveket. A programtervezetben több jogos követelményt fogalmazott meg az előkészítő bizottság, pél­dául olyan központi béremelést, amely legalább részben kompen­zálja az életszínvonal csökkené­sét, és a különbségek kiegyenlí­tését a felsőoktatásban dolgozók és más rétegek anyagi honorálá­sa között. Kezdeményezik egye­bek mellett a felsőoktatásra vo­natkozó jogszabályok felülvizs­gálatát, a nevelő- kutatómunka feltételeinek javítását, és közre­működést ajánlanak föl az értel­miség társadalmi presztízsének­­visszaállításában. Azt is elmondták a sajtótájé­koztatón, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely jövő szombaton megválasztja in­téző bizottságát, megvitatja és elfogadja a program- és műkö­dési szabályzat-tervezetet, a leg­olcsóbban működő ilyen szerve­zet lesz. A 30 ezer közvetlenül érintetten kívül a más miniszté­riumokhoz tartozó értelmiségiek­re is számító új szervezet mind­össze egy függetlenített titkárral, két munkatárssal és egy admi­nisztrátorral kíván dolgozni. (K. 1) ■------ A NAP --------------------------------------­Közhír Azért mégsem kell mindent nyilvánosságra hozni. Bele is zavarodnánk, ha mindennap tudomást szereznénk minden­ről, ami történik. Ha kedves szomszédasszonyom, Szabóné, mindennap közleményt adna ki arról, hogy miként állnak tárgyalásai az anyósával. Ha azokat tárgyalásoknak lehet nevezni. Nem tudnám befogni az információözönt, lelkileg sem, ha naponta újsághír szólna minden megvert gyerek­ről, összerugdalt feleségről, kifosztott öregasszonyról, be­csapott nyugdíjasról, átrázott vevőről, a lehazudott csilla­gokról és az elhallgatott igazságokról. Valósággal örvendtem annak, hogy egy szót sem tudtam meg a legutóbbi akadé­miai választások­­ hátteréről, fogalmam sincs, miért nem kapta meg egyik jelölt sem a főtitkárelyettesi tisztség be­töltéséhez szükséges szavazatszámot. Végre valami, amiről nem kell föltétlenül véleményem legyen. Nem kell eldönte­­nem magamban, hogy én melyikre adtam volna le a vok­­som, ha egyáltalán leadtam volna. Nem kell szoronganom attól, hogy igazságtalanok voltak a szavazók. Egyiknek sem kell szurkolnom, egyik ellen sem kell szurkolnom. Boldogan beletörődhetek a hír demokratikus lényegébe, hogy tudni­illik működött a közakarat. A hír „demokratikus lényege” csak azért fontos, mert még nem szoktunk igazán hozzá. Még egy picit szemet szúr. Még nem tartjuk igazán természetesnek és általánosnak, hogy mindenütt érvényesüljön ama bizonyos közakarat. Még attól tartunk, hogy az is manipulálható. Ezért kell olykor bőségesebb tájékoztatás olyasmiről is, ami valamikor, a jövőben, csak kétsoros hírt érdemel. Az már nem érdemel kétsoros hírt sem, hogy Szabóné is­mét összeveszett az anyósával. Ebben pillanatig sem­ ké­telkedünk. DIURNUS

Next