Magyar Nemzet, 1988. november (51. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

Kedd, 1988. november 1. Grósz Károly a Videoton gyáravatóján: Úgy kell előrehaladnunk, hogy elkerüljük a nagyobb tévedés lehetőségét Szabadon értékesíthessék termékeiket belföldön és külföldön a vegyesvállalkozások KÖZÉLETI HÍREK Elutazott hazánkból Kai Baer­­lund finn környezetvédelmi mi­niszter. "Itt-tartózkodása során tárgyalásokat folytatott Maróthy László környezetvédelmi és víz­gazdálkodási, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési mi­niszterrel. Halit Güvener, a Török Köz­társaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmá­ból hétfőn fogadást­ adott rezi­denciáján. A fogadáson megje­lent Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi ál-­­­lamtitkár, Kovács László külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a társa­dalmi élet számos más személyi­sége. Ribánszki Róbertnek, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével hétfőn küldöttség utazott Hanoiba, a Vietnami Hazafias Front III. kongresszusára. Hétfőn elutazott Budapestről a Grúz Szovjet Szocialista Köztár­saság Valerij Aszatijani kulturá­lis miniszter vezette küldöttsége. A grúz minisztert fogadta Czibere Tibor művelődési miniszter. A magyar Országgyűlés meghí­vására Carlos Sequera Yepez sze­nátor vezetésével venezuelai kép­viselőházi delegáció érkezett Ma­gyarországra. A dél-amerikai tör­vényhozók hétfőn találkoztak az Országgyűlés delegációjával, ame­lyet Vida Miklós, a parlament al­­elnöke vezetett. A nap folyamán a venezuelai delegációt fogadta Stadinger István, az Országgyűlés elnöke is. Grósz Károly fogadta Heinz Riesenhubert (MTI) Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke­ hétfőn a Parla­mentben fogadta Heinz Riesen­hubert, az NSZK szövetségi kutat­­tási és technológiaügyi miniszte­rét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, valamint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. Az osztrák nagykövet látogatása az MSZMP főtitkáránál (MTI) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke fogadta Franz Schmidet, az Osztrák Köztársa­ság magyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. Pozsgay Imre szovjet kitüntetése (MTI) Barátságért érdemrend­del tüntette ki Pozsgay Imre ál­­lamminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége­ . A kitün­tetést Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete ad­ta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Jelen volt Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság­­főtitkára és Ivan Vaskeba követségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségének magyarországi képvi­selője. Felavatták a Videoton új tévégyártósorát A Minisztertanács elnöke mondott beszédeit ötvenesztendős múltra tekint vissza a magyar elektronikai ipar­ág egyik legnagyobb vállalata, a Videoton. Az évforduló alkalmá­ból tegnap ünnepséget rendeztek, amelyre Székesfehérvárra látoga­tott Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnö­ke is. A Videoton vezérigazgató­ja, Kázsmér János tájékoztatta a miniszterelnököt a vállalat min­dennapjairól, a jövő kilátásairól. Fontosnak tartják, hogy a főbb területeken a világcégekkel együttműködve fejlesszenek. Mi­vel a televíziógyár korszerűsítése már nem tűrt halasztást, ezért a világviszonylatban is elismert francia Thomson céggel dolgoz­nak együtt, mert ez garanciát je­lent a nyugati kereskedőknek is. Nem egyszerűen licencet és know-how-t vásároltak: a szer­ződés alapján a Thomson fejlesz­tőrészlegében képezték a Video­ton mérnökeit is. Az 1,8 milliár­dos beruházás során a tévégyár berendezéseit lecserélték automa­tikus rendszerekre, ezzel a koráb­bi 23 órás szerelési időt öt órára csökkentették. A hatezer négyzet­­méter alapterületű csarnokban a robotok, az új gyártósor felszere­lését úgy oldották meg, hogy a te­levíziógyártás folyamatos legyen, így az ez évre tervezett 260 ezer színes tévé — amelyből százezret exportálnak — elkészüljön, mitost a TS 4350-es típus 56 cm-es kép­ernyőjű készülékkel indulnak. Ezt az új gyártósort hétfőn Grósz Ká­roly avatta fel. A gyárlátogatás során megtekintette a Videoton leányvállalata, a Gloria Kom­paktlemez-gyártó Kft. ideiglenes üzemét is, ahol — egy holland céggel együttműködve — meg­kezdődött a CD-lemez kísérleti gyártása. A Postával, az OMFB-vel, s külföldi cégekkel együttműködve, részt kívánnak venni a hazai te­lefonhálózat gyors ütemű fejlesz­tésében is, s előkészítették a cella rádiótelefon hazai gyártását és magyarországi elterjesztését. A délutáni jubileumi ünnepsé­gen Grósz Károly mondott beszé­det, köszöntvén az 50 éves Video­ton vezetőit, munkatársait. — Ötven év az ember életében: minden. A teljesség. De 50 év egy gyár életében nem mond semmit, ettől lehet öreg is, fia­tal is az üzem. Ez a gyár 50 év alatt megfiatalodott, korszerű, modern, hatékony nagyüzem lett. — Rendkívül bonyolult, ellent­mondásos gazdasági és politikai viszonyok között élünk, s dolgo­zunk. A bonyolult kor nagy és bo­nyolult feladatokat állít elénk. Küszködünk az elmúlt évek, évti­zedek alatt felhalmozott adóssá­gunkkal, s közben készülünk egy újabb évezredre. Ez mindnyá­junktól hatékony munkát követel, amely több értéket, eredményt tesz le a köz asztalára. De jelen van a társadalmunkban sok olyan tünet és jelenség, amely akadá­lyozza a hatékonyabb alkotómun­kát. Tapasztalható türelmetlen­ség, illúzió; van reményvesztett­­ség, kilátástalanság, a holnaptól vagy a holnaputántól való féle­lem. Azonban örömmel tapasztal­juk azt is: egyre többen vannak olyanok, akiket a gondok és a nehézségek nem a pesszimizmus­ba, nem a tehetetlenségbe hajta­nak, hanem a nagyobb tettekre, a szívósabb, következetesebb mun­kára sarkallnak. — Divat ma az országban a számlabenyújtás — folytatta a miniszterelnök. — Nemegyszer olyan számlákat is ki akarnak ve­lünk fizettetni, amit soha el sem fogyasztottunk. Ma divat a fe­­nyegetődzés, olykor a zsarolás is. Szeretném világosan megmonda­ni: a kiegyenlítésre váró számlá­kat, amit mi fogyasztottunk, azt ki­fizetjük, vagy kifizeti mindenki egyenként is, aki elfogyasztja. De sem a vádakat, sem az alaptalan igényeket, s főleg nem a zsaro­lást és fenyegetést nem tekintjük olyan kötelezettségnek, amit tel­jesíteni kell. Az MSZMP-nek, a kormánynak van programja, me­­­lyet érdemes felvállalni, s ame­lyet jövőnk érdekében kötelessé­günk teljesíteni. Hogy ez a prog­ram terhet jelent mindnyájunk számára, ezen nem kell csodál­kozni, ez természetes. Soha még új nem született áldozatvállalás, s azon emberek elkötelezett szor­galma és munkája nélkül, akik hittek abban, amire felesküdtek. Magyar Nemzet amit vállaltak. Példaértékűnek tartom, hogy ennek a gyárnak, nagyvállalatnak is van program­ja; tudják, mit akarnak, tudják, hogy merre van a kibontakozás iránya. — A Videoton vezérigazgatója a kormánytól két év türelmet kért. A kormány nem lehet ilyen szerény, legalább négy évet kell kérni a vállalatoktól, a dolgozók­tól, az állampolgároktól, vagyis mindenkitől, aki segíteni tud ab­ban, hogy a megtorpant fejlődés rövidesen a múlté legyen. Sajnos az idő felett nem rendelkezünk. Olyan helyzetben vagyunk, amikor nem tévedhetünk nagyot. Úgy kell előrehaladnunk, hogy el­kerüljük a nagyobb tévedés lehe­tőségét, amit akaratunkon kívül mégis elkövetünk, legyen bátor­ságunk felismerni, bevallani, s módosítani rajta. Cselekedni kell, mert azoké a jövő, akik­­tesznek, akik alkotnak — mondotta töb­bek között Grósz Károly, majd a Minisztertanács oklevelét nyúj­totta át a vezérigazgatónak. A jubileumi ünnepség kitünte­tések átadásával zárult. (k. b.) Nemzetközi konferencia a vegyesvállalatokról A kormány bátorítja a külföldi befektetőket (MTI) Nemzetközi konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a kelet-nyugati vegyesvállalatok működéséről, az ilyen vállalkozá­sok vezetési módszereiről. A ta­nácskozást a Budapest Kongresz­­szusi Központban a Finn Vezető­képző Intézet és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési In­tézet a Magyar Gazdasági Kama­rával együttműködve rendezte meg. A konferenciára 16 ország­ból — Nyugat- és Kelet-Európá­­ból egyaránt — érkeztek üzlet­emberek. A tanácskozást Becsó Tamás ke­reskedelmi miniszter nyitotta meg, aki többek között elmondot­ta: Magyarországon jelenleg már több mint 220 vegyesvállalat mű­ködik, s elsősorban osztrák és nyugatnémet, valamint svájci cé­gek hoztak létre ilyen vállalkozá­sokat. A vegyesvállalatok révén behozott külföldi működő tőke meghaladja a 200 millió dollárt. A kormány bátorítani kívánja a külföldi befektetőket újabb ve­gyesvállalatok létrehozására. En­nek bizonyítéka a januártól élet- ,e­be lépő társasági törvény, amely­­ a­ vállalkozások feltételeit várha­tóan nagymértékben javítja. Je­lenleg dolgoznak a szakemberek, a külföldi beruházások feltételeit , védelmét meghatározó törvény előkészítésén. Hans König, a Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara főtitkára, a kelet-nyugati vegyesvállalkozá­sok fejlesztéséhez szükséges fel­tételekről mondotta: nagyon fon­tos az ilyen vállalkozások számá­ra, hogy szabadon értékesíthessék termékeiket belföldön és külföl­dön egyaránt. A vállalkozások gazdaságosságát rontja, ha az ex­portot csak közvetítő útján, kül­kereskedelmi cég közbeiktatásá­val bonyolíthatják le. Fontos, hogy megfelelő feltételekkel a jö­vedelmező vállalkozások gyorsan hitelekhez jussanak. Lényeges az is, hogy a vegyesvállalkozások számviteli, könyvviteli rendje egyre inkább közelítsen a nyu­gat-európai gyakorlathoz. Egyéb­ként a főtitkár szerint a feltételek 80 százaléka Magyarországon adott, így összességében jók a ve­gyes vállalat-alapítás feltételei. Ezzel is magyarázható, hogy a szocialista országok között itt jött létre eddig a legtöbb, külföldi" tő­kével működő vegyesvállalkozás. Magyar—egyiptomi megb­eszélések Kölcsönös érdek a gazdasági kapcsolatok fejlesztése (MTI) ■ A magyar—egyiptomi gazdasági együttműködési tanács harmadik ülése megkezdődött hétfőn a Magyar Gazdasági Ka­marában. A megbeszélésekre 60 tagú, üzletemberekből álló dele­gáció érkezett Egyiptomból. Az ülésen Gombocz Zoltán ke­reskedelmi miniszterhelyettes el­mondotta, hogy a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom meg­közelíti a 100 millió dollárt. Egyiptom a fejlődő országok sorá­ban hazánk második legfontosabb kereskedelmi partnere. Gombocz Zoltán elmondotta: a társasági törvény az egyiptomi üzletembe­reknek is előnyös, kedvező felté­teleket ad magyarországi befek­tetéseik számára. A jövőre terve­zett importliberalizálás pedig kedvezően hathat a kétoldalú ke­reskedelmi kapcsolatokra. Abdel Nabi, az egyiptomi—ma­gyar gazdasági együttműködési tanács társelnöke kifejtette, hogy Egyiptomban megkülönböztetett figyelmet­ fordítanak a kétoldalú együttműködés sokrétű fejleszté­sére. Mind az állami, mind a ma­gánszektor érdekelt a kapcsola­tok bővítésében. Az egyiptomi üzletemberek nemcsak azért jöt­tek Magyarországra, hogy export­­termékeik számára piacot keres­senek, érdekeltek a kooperációs kapcsolatok szélesítésében, s ve­gyesvállalatok alapításában is. A SZOT elnöksége a tervről• Változatlanul eltér a kormány és a szakszervezetek álláspontja (MTI) Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület no­vember 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Orsz­ágos Taná­csát. Javasolta, hogy a szakta­nács következő ülésén foglalkoz­zék időszerű gazdasági, társadal­mi témákkal, szervezeti és szemé­lyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszerve­zeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szakszer­vezetek háromnaposra tervezett országos értekezletének időpont­jául az elnökség december 2­4-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági tervjavaslatban foglaltak várható hatásait a dol­gozók életszínvonalára. Megálla­pította, hogy változatlanul jelen­tős eltérés van a kormányzati el­képzelések és a szakszervezetek igényei között a terv egyes, a dol­gozókat közvetlenül érintő kér­déseiben. Sajnálattal látta, hogy a korábban elhangzott szakszer­vezeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai termék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszer­vezetek véleménye szerint a hazai piac szerepének erősítése lehetne a gazdasági növekedés egyik for­rása. Mivel a szakszervezetek le­hetőséget látnak a gazdasági nö­vekedésre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert, ter­vezett csökkentését sem. Az el­nökség nem ért egyet a ma ter­vezett árszínvonal-emelkedéssel, s különösen annak összetételével nem. A tervezett árváltozások ugyanis olyan terheket jelentené­nek a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja sze­rint — változatlan gazdasági és szociálpolitikai körülmények kö­zött —­s jövőre nem vállalhatók. A feltételezett és tervezett áremel­kedésekkel szemben a szakszerve­zetek a maguk részéről a tervben szereplőnél jelentősebb, és a ter­heket jobban mérséklő szociálpo­litikai kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi ár­emelésének teljes körű kompen­zációját. Ezzel kapcsolatban a vitában több szakma képviselője is el­mondta, hogy a tagság tehervise­lő képességének határához érke­zett. Többen jelezték a tagság fo­kozódó bizalmatlanságát, mert eddig nem igazolódtak a gazda­ságirányítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasztalható lényeges elmozdulás. Megemlékezések az őszirózsás forradalomról és Károlyi Mihályról (MTI) Az 1918-as polgári de­mokratikus — őszirózsás — for­radalom győzelmének 70. évfor­dulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendez­tek Károlyi Mihály, Magyaror­szág első köztársasági elnöke szobránál és sírboltjánál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyű­lés elnöke mondott ünnepi be­szédet. Felidézte Károlyi Mihály életútját, majd így folytatta: — A magyar október igazi népforradalom volt, tömegerejét a szervezett munkások és fellá­zadt katonák alkották, akik egyet­len éjszaka, vérontás nélkül meg­döntötték a korhadt régi rend­szert. Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanács tagjaiból. — Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szo­ciáldemokráciára építette politi­káját. Azt a nézetet hirdette, hogy ha teljesen radikális forradalmi kormány alakul, amely földet oszt és szocialista államot teremt, ez a nemzeti kisebbségekre is nagyobb vonzerőt gyakorolhat, mint a szomszéd országok nemzeti pro­pagandája. Már ekkor elkezdő­dött az „átsimulás”, a szocialista — ahogy akkor mondták: szociá­lis — forradalomba, amely 1919. március 21-én ezért is győzhetett vértelenül. Az első Magyar Népköztársaság elnökének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Ma­a­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti és Budapesti Bizottsága ne­vében Fejti György, a KB titká­ra, és Barabás János, a budapes­ti pártbizottság titkára; az Ország­gyűlés nevében Stadinger István­­ és Jakab Róbertné, az Ország­­gyűlés alelnöke; az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Elek János, az Elnöki Tanács tag­ja és Urbán Lajos közlekedési miniszter; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István fő­titkár; a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében Sólyom Fe­renc titkár és Petrák Ferenc al­­elnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képvise­lői. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokratikus forradalom­ra és Károlyi Mihályra emlékez­ve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Hétfőn Budapesten felavatták Károlyi Mihály mellszobrát — Kirchmayer Károly szobrászmű­vész alkotását — az Agroinform Agrárinformációs Vállalat I. ke­rületi, Attila úti székházának elő­csarnokában. Az őszirózsás for­radalom 70. évfordulója alkalmá­ból elkészült szobornál Major Ot­tó író, a Károlyi Mihály Társaság Intéző Bizottságának elnöke mon­dott avató beszédet, majd meg­koszorúzták a ház falán lévő em­léktáblát. A magyar történelem hetven évvel ezelőtti kiemelkedő esemé­nyeit idézték fel hétfőn az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságán rendezett elméleti tanácskozáson. A Két forradalom Magyarországon 1918—1919 című előadássorozat nyitó programján neves előadók elemezték a korszak máig ható ta­nulságait. A tervek szerint március vé­géig tartó programsorozat továb­bi előadásai bemutatják többek között az egyesült párt működé­sét, szerepét a Tanácsköztársa­ságban, elemzik a két forradalom nemzeti-nemzetiségi kérdéseit, a forradalmak paraszt-, valamint egyházpolitikáját. Az 1918-as októberi polgári de­mokratikus forradalom győzel­mének és a­­Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulásá­nak 70. évfordulója alkalmából — ugyancsak hétfőn — dokumentá­ciós kiállítás nyílt meg az Okta­tási Igazgatóság aulájában. A tárlatot Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára nyitotta meg. ­ Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága (MTI) Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaság­­politika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vitája után —, a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. Magyarul amerikai együttműködéssel, teleáram számítógépes telefonalközpontok (MTI) Amerikai gyártmányú számítógépes telefonalközpont­­rendszereket mutattak be hétfőn a Comporgan számítástechnikai rendszerházban. Előtte sajtótá­jékoztatót tartottak, amelyen Po­gány Károly vezérigazgató el­mondta, hogy az ilyen korszerű, 256 vonalas telefon-alállomások vonalanként körülbelül a felébe kerülnek, mint a jelenleg idehaza alkalmazott berendezések, s az energiafogyasztásban sem jelen­téktelen az elérhető megtakarítás. A Comporgan a digitális beren­dezéseket előállító amerikai cég­nek különféle szoftvereket készí­tett, s így kapcsolódott be a tele­fon-alközpont fejlesztésébe. Ma az alközpontok magyar postai jó­váhagyására is sor kerül — vár­hatóan fél éven belül —, akkor, számolva a hazai liberalizáltabb importlehetőségekkel, a rendszer­ház igény szerint importálni fog belőlük. Az importhoz szükséges devizát exporttöbblettel kívánják fedezni. A NAP Sürgetések Nem tudom, valóban kapkodó nemzet vagyunk-e — min­dig mindenről elkésők, mindig hiába sietők. Rég tudom, némi térhiánnyal küszködünk — most már érzem: időhi­ánnyal is. Nálunk csak a vezetést, a kormányokat illik szidni a tervezésért — mert ezt vagy azt korábban kellett volna, avagy ráértünk volna még, illetve már tíz évvel ez­előtt is lemaradtunk. (Netán száz évvel ezelőtt is, esetleg ezer éve már.) Személy szerint önmagunkat azonban ritkán marasztaljuk el rossz időbeosztásunkért, felületes életter­­vezésünkért, vagy csak azért, mert­ a holnapi napot sem gondoltuk át eléggé. Ma azonban megnyugodtam és megvigasztalódtam. Jártam egy irodában, ahol a következő, kézzel írott fel­iratokat láttam a szekrénybe, az ajtókra, a könyvespolcra fölgombostűzve meg fölragasztva: AKINEK TÍZ PERC KEVÉS ELMONDANI A LÉNYE­GÉT , AZ NEM TUDJA, MIT AKAR MONDANI! AZT MONDD EL, AMIT CSAK TE TUDSZ! A TÖBBIT MINDENKI TUDJA — AVAGY NEM ÉRDEKEL! AKI TÍZ SZÓBAN MONDJA EL, AMI HÁROM SZÓ­BAN ELFÉR—AZ MÁS GAZEMBERSÉGRE IS KÉPES! NE LOPD AZ IDŐMET — NEMCSAK AZ ENYÉM! HA SOK A FÖLÖSLEGES IDŐD — NE RÁM PAZA­ROLD! — Remek — gratuláltam a szobában dolgozó ismerősöm­nek —, te legalább boldog ember vagy, itt nem mer senki leülni és fecserészni! " — Dehogynem — lógatta búsan a fejét —, három óra hosszat magyarázták nekem, milyen kitűnőek ezek a fel­iratok. Na kérem. Ennyit érnek a jelszavak. DIURNUS

Next