Magyar Nemzet, 1988. december (51. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

2 következő tanácskozásának színhelyéül Budapestet válassza — ez lenne az első eset, hogy ilyen megbeszélésre az EGK határain kívül, egy kelet-európai szocialista országban kerül sor. A két miniszter kezdeményezése a kelet-európai országok irányába történő nyitás szellemében született — hangsúlyozták a belga politikushoz közel álló forrásból. Melina Mercouri görög kulturális miniszter, a világhírű színésznő, aki az athéni találkozón elnökölt, más indítvánnyal élt: jelöljék ki Budapestet „Európa kulturális fővárosává" — mondotta. Ez a cím egy-egy esztendőre illeti meg Európa valamelyik, kulturális szempontból nevezetes városát, az EGK minisztereinekközös támogatásával. Eddig többek között Athénra, Firenzére, Amszterdamra esett a választás, jövőre Párizs, majd egyebek közt Glasgow, Dublin és Madrid szerepel a sorban. Miután ezekkel az indítványokkal kapcsolatban egyes részt vevő miniszterek úgy vélték, hogy előbb meg kell győződni a kulturális élet megfelelő feltételeinek fennállásáról, a tanácskozás a görög, valamint a jövőre soros spanyol és francia elnökség feladatává tette a döntések előkészítését. Idén tehát Görögország, jövőre Spanyolország és Franciaország feladata lesz az EGK és Kelet- Európa közötti „kulturális csúcsértekezlet” feltételeinek megteremtése, valamint a magyar fővárossal kapcsolatos javaslatok tanulmányozása, az, hogy napirenden tartsa őket a tizenkettek kulturális fórumain. Lezajlott a varsói tévévita Varsóból jelenti az MTI. A lengyel televízió szerdán este főműsoridőben 45 perces egyenes adásban közvetítette azt a tv-vitát, amelyre Alfred Miodlowicz, a hivatalos lengyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ elnöke és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” elnöke között került sor az előbbi javaslatára. A végig feszült, de nem ellenséges hangulatú véleménycserében Miocowicz és Lech Walesa is kifejtette ismert véleményét a lengyel szakszervezeti modellről, a tervezett és egyelőre zsákutcába jutott „nemzeti kerekasztal” megrendezéséről. Miochowicz egyenesen azt indítványozta Walesának, lépjen be az ő szakszervezetébe és ott szabad választásokon természetesen vezető pozícióba is juthat. Walesa mindenekelőtt azt hangsúlyozta többször is, hogy Lengyelországban nem a pluralizmus kialakulásának fékezésére, hanem zökkenőmentes bevezetésére van szükség. A vita végén mindketten új találkozókat javasoltak: Walesa szakértők részvételével, akik közös megoldásokat dolgoznának ki az ország legfontosabb problémáinak megoldására, míg Miocowicz a kerekasztalnál. Ezt Walesa elvetette, mondván, ennek csak akkor lenne értelme, ha előtte biztosítékot kapna a „Szolidaritás” legalizálására. ” A francia nagykövetség felmérést készít Bukarestben Roland Dumas felszólalása a nemzetgyűlés külügyi bizottságában Párizsból jelenti az MTI. Roland Dumas francia külügyi államminiszter a nemzetgyűlés külügyi bizottságában kijelentette, hogy a Szovjetunió és Franciaország egyetért abban, mielőbb be kell fejezni a bécsi európai utóértekezletet, hogy megkezdődhessék a hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó konferencia. Dumas egyebekben megerősítette, hogy Franciaország nem ellenzi egy emberi jogi európai értekezlet megrendezését Moszkvában, ha közmegegyezés alakul ki erről. „Jó okunk van úgy hinni,hogy azok a feltételek, amelyeket e tárgyban az Egyesült Államok és más nyugati országok támasztanak a Szovjetunióval szemben, még az év vége előtt teljesülnek" — tette hozzá Mitterrand elnök moszkvai tárgyalásairól beszámolva. A bizottság elnöke, Giscard d’Estaing volt köztársasági elnök kérdést intézett az államminiszterhez az emberi jogok romániai megsértésével kapcsolatban. Dumas aggodalmát fejezte ki az emberi jogok romániai helyzete miatt. Közölte a képviselőkkel, hogy Franciaország bukaresti nagykövetsége „konkrét és pontos összeállítást készít az emberi jogok és a kulturális örökség megsértéseiről”. Dumas hangoztatta a képviselők előtt, hogy Romániában „a rendőrség mindenütt jelen van, az ellenzékiség minden megnyilvánulását elfojtják, a külföldiekkel való érintkezést megakadályozzák, s minderről a hatóságok nem hajlandók vitatkozni, hanem a kérdés felvetését a belügyekbe való beavatkozásként hárítják el”. Az államminiszter végül utalt arra, hogy e témáról megbeszélést folytattak a magyar vezetőkkel, az EK-országok „lépéseket tettek Franciaország és az NSZK közös kezdeményezésére", ő maga pedig találkozott a román nagykövettel Bécsben. Rómából jelenti az MTI. Az olasz Helsinki-bizottság, a polgárjogi akciókat kezdeményező Radikális Párt és más, emberi jogokra hivatkozó társadalmi szervezetek felhívására táblákkal tüntetett egy csoport szerdán Rómában a román nagykövetség előtt a falurombolási program ellen. Előzőleg „Európa falvai" címmel kerekasztal-tanácskozást rendeztek az Olasz Szocialista Párt kezdeményezésére a fenti társadalmi szervezetek és számos demokratikus párt részvételével. Ezen hangoztatták, hogy szolidaritást kell tanúsítaniuk a romániai nemzeti kisebbségek ügyével. Washingtonból jelenti az MTI. Ceausescu román vezető múlt heti beszéde semmit nem tett a széles körű aggodalom megszüntetéséért, hogy a „falurendezési” terv „sok románt, köztük számos nemzetiségit, arra kényszerít, feladva hagyományos életmódját, kulturális környezetét, steril, szabályozott, gazdaságilag terméketlen létre kényszerüljön” — jelentette ki szerdán az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Mint mondotta, értesüléseik szerint „e politika szellemében a falurombolás eddig Bukarest környékére terjedt ki és nem érintette Erdélyt és a Bánátot. Az Egyesült Államok nyilvánosan és magánúton elítélte és a jövőben is el fogja ítélni ezt a politikát, amelyet nyilvánvalóan az érintett lakosság részvétele, egyetértése nélkül hajtanak végre” — hangoztatta Charles Redman. Mitterrand—Thatcher találkozó Mont-Saint-Michelből jelenti az AFP. A francia—szovjet, illetve a brit—szovjet kapcsolatok alakulása, Franciaország és Nagy-Britannia jövőbeni európai politikájának a kérdései álltak Francois Mitterrand francia elnök és Margaret Thatcher brit kormányfő szerdai megbeszélésének középpontjában. A szocialista párti elnök és a konzervatív kormányfő Franciaország normandiai pártjainál, Mont-Saint- Michel szigetén munkaebéden találkozott egymással. Mitterrand, aki a múlt hét végén Moszkvában tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet párt- és állami vezetővel, részletesen tájékoztatta Thatchert a szovjet fővárosban szerzett tapasztalatairól. Mint ismeretes, december elején Gorbacsov Londonba látogat. A francia—brit csúcstalálkozóról kiszivárogtatott értesülések szerint Mitterrand arra igyekezett rávenni Thatchert, álljon el attól a szándékától, hogy megakadályozza az emberi jogi kérdésekről 1992-re tervezett nemzetközi értekezlet moszkvai megrendezését. Párizsból jeleníti az MTI. Párizs külvárosaiban szerdán reggel megjelent az első kétszáz katonai szállító jármű, hogy enyhítsen a helyiérdekű gyorsvasutak leállításával keletkezett közlekedési nehézségeken. A bérkövetelő mozgalom és a fővárosi tömegközlekedés ebből támadt fennakadása politikai válsággá mélyült, mert a Chiracista RPR közös bizalmatlansági indítvány benyújtására hívta fel a jobboldali és centrista pártokat. Michel Rocard miniszterelnök a nemzetgyűlésben rendkívül éles nyilatkozatban ítélte ela bérkövetelő mozgalmat és vezetőit Kijelentette, hogy „a kormánynak szembe kell szállnia a nemzetgazdaság lerombolására irányuló kísérletekkel és meg kell bélyegeznie ezeket”. (Róma, MTI) A hagyományos fegyverzet európai leszereléséről kezdődött nemzetközi szakértői tanácskozás szerdán, az olasz „Archivio Disarmo” nevű békekutató tanulmányi intézet rendezésében. Magyar részről Kálás Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője vesz részt a vitában. 0 (Párizs, MTI) Tadeusz Olechowski lengyel külügyminiszter szerdán háromnapos látogatásra Párizsba érkezett. 0 (Varsó, MTI) December elsejétől az eddigi 50 dollárról 500 dollárra emelték azt a határt, ameddig a lengyelek minden engedély nélkül konvertibilis valutát vihetnek külföldre. (Buenos Aires, MTI) Buenos Airesben szerdán argentin— brazil—uruguayi háromoldalú megállapodást írtak alá a délamerikai integráció közös piaccá fejlesztéséről az ezredfordulóig. Csütörtök, 1988. december 1. Magyar Nemzet Az MTI összeállítása Grósz Károly beszédének nemzetközi visszhangjáról A hírügynökségek és a lapok közül a Rudé Právok szerdán részletesen ismertették Grósz Károly pártfőtitkár keddi beszédét. A szocialista tájékoztató eszközök azt emelték ki, hogy a párt és a társadalom helyes irányban, változatlan cél felé halad, de az út nem könnyű, hiszen az ellenséges, illetve ellenforradalmi erők fellépése óvatosságra int. A nyugati jelentések viszont már címeikben olyan megfogalmazásokat használtak, hogy a magyar vezető beszéde „szétfoszlatta a nyugati típusú többpártrendszer megteremtésébe vetett reményeket” és felhívta a figyelmet „az anarchia, a káosz és a fehérterror” veszélyére. A lengyel sajtó szerdán csak rövid jelentést közölt a budapesti pártaktíváról, viszont az esti TV-híradó már ismertetést is sugárzott a beszédből. A tudósítás kiemelte, hogy a főtitkár szerint bizonyos körzetekben, főleg a városokban egyes csoportok az emberek politikai tapasztalatlanságát kihasználva ellenforradalmi hangulatot szítanak és támadják az intézményeket. A Rudé Právo idézte Grósz Károly szavait, amelyek szerint a Magyarországon folyó osztályharc kimenetele attól függ, sikerül-e a pártnak megtalálni önbizalmát és megnyerni az egészséges erőket. A CSKP lapja kitért arra is, hogy az ifjúság és az értelmiség soraiban feszültség tapasztalható, az ellenforradalmi erők pedig reformjelszavak mögé bújva aktivizálódnak. A lap kiemelte, hogy a politikai pluralizmus csak egy elem a demokrácia fejlesztésében. Az ADN a beszédből azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a társadalmi élet változásával új, alkotó energiák szabadultak fel, s a belpolitikai helyzet egészében véve pozitív irányban változik. Az NDK hírügynöksége ismertette a szocialista intézmények szétzilálására irányuló törekvésekről elhangzottakat és kitért arra, hogy az új alkotmányt nem fogja megengedni a szocializmus és magyar társadalmi rend ellen fellépő pártok létrehozását. Az AND szólt arról is, hogy a gazdasági nehézségeket csak jobb munkával és a belső tartalékok kiaknázásával lehet megoldani. A Tanjug és a Prensa Latina egyaránt azt emelte ki, hogy Magyarország töretlenül halad előre a szocializmus építésének útján az osztálynélküli társadalom megteremtése felé, az egypártrendszer keretei között. Az olasz hírügynökség viszont úgy értelmezte Grósz Károly beszédét, hogy a főtitkár „óvatosan, korlátozott többpártrendszer mellett foglalt állást” bár „ellentmondásosnak” ítélte azt a kijelentését, amely szerint az MSZMP kommunistái a jövőt az egypártrendszer viszonyai között képzelik el. Az ANSA összegezésében beszámolt arról is, hogy az új alaptörvény szocialista, alkotmány lesz, s a társadalmi megújulás iránt elkötelezett felelős erők folytatják a megkezdett reformfolyamatot, de a megújulásért folyó harc nem a szocialista rendszer, hanem annak sztálinista modellje ellen irányul. Az AP amerikai hírügynökség terjedelmes jelentésében a készülő alkotmányról, a reakciós erők elleni harcról, az egypártrendszerről elhangzottakkal foglalkozott. Részletesen taglalta azt is, amit Grósz Károly a most felbukkant új pártokról mondott és annak a véleményének adott hangot, hogy a főtitkár beszéde a „kormányzó kommunista párt” ellenőrzésének és egyben egységének megerősítését célozta „a nagyobb demokráciát, gyülekezési és szólásszabadságot követelő hangok és a több tucat politikai és környezetvédő csoport jelentkezése után”. A Reuter kiemelte, hogy a főtitkár ,„kemény hangvételű, fontos beszédében” felhívta a figyelmet az anarchia, a káosz, és a fehérterror veszéyére, ha nem állják útját az ellenséges, ellenforradalmi erőknek. A brit hírügynökség fontosnak tartotta megemlíteni, hogy tapsvihar köszöntötte Grósz Károly szavait, amikor a főtitkár figyelmeztette a párt ellenségeit és ellenfeleit, hogy birtokolni fogja az utcákat is, ha kell. A Reuter azt írta, hogy a beszéd hangvétele és szóhasználata meglepetést keltett, s a főtitkár szavai „látszólag ellentétben álltak” más politikusoknak a politikai pártokkal kapcsolatos kijelentéseivel. Malajziából a Fülöp-szigetekre érkezett Várkonyi Péter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán befejezte hivatalos malajziai látogatását és a Fülöp-szigetekre érkezett. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések — az MTI jelentése szerint — tükrözték, hogy mindkét ország az együttműködés fejlesztését kívánja. A maláj közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélésen például felmerült, hogy hazánk és Malajzia együtt kutathat fel jobb piacokat a magyar közlekedési gépiparnak. A Ganz Lokomotív sínbuszai, amelyek nemrégiben kezdték meg a menetrendszerű közlekedést Malajziában, sikert arattak a trópusi országban. Várkonyi Péter látogatást tett a maláj államvasutak központjában is, majd megtekintette Malajzia első mélygépkocsigyárát. Kuala Lumpur-i sajtóértekezletén a magyar diplomácia vezetője elmondta: a tárgyalások nemcsak a politikai nézetek hasonlóságát tükrözték, hanem gazdasági szempontból is jelentősek voltak. Kialakulóban vannak a magyar— maláj együttműködés korszerűsítésének intézményes keretei. A bővülő, de számunkra passzív kereskedelmet forgalombővítéssel, modern kooperációs formák alkalmazásával kívánjuk kiegyenlíteni. Ezzel nemcsak a malajziai hivatalos személyiségek értettek egyet, hanem a kuala Lumpur-i Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara vezető üzletemberei is. A magáncégek képviselői nagy érdeklődéssel fogadták Várkonyi Péter előadását Magyarország reformpolitikájáról, gazdasági törekvéseiről. Jöbb cég képviselője készül kooperációs ajánlatok kidolgozására és megvizsgálására. A malajziai sajtó is jelentősnek és sikeresnek ítéli meg a magyar külügyminiszter látogatását, amely a lapok egybehangzó értékelése szerint tágabb és erősebb kereteket teremtett a kölcsönösen előnyös együttműködéshez. Várkonyi Péter szerdán Kuala Lumpurból a Fülöp-szigetek fővárosába utazott hivatalos látogatásra. A manilai repülőtéren vendéglátója, Raul Manglapus külügyminiszter fogadta. A tervek szerint a következő napokban Várkonyi Péter több politikai tárgyalást folytat a Fülöp-szigetek vezetőivel, s találkozik a legfontosabb üzleti-gazdasági körök képviselőivel. A Munkapárt váratlanul elutasította a Likud koalíciós ajánlatát Tel-Avivból jelenti a Reuter. Az izraeli Munkapárt vezető testülete 61:57 arányban szerdán elutasította Jichak Samir miniszterelnöknek, a november elsejei választásokból győztesként kikerült Likud-tömb vezetőjének azt a javaslatát, hogy a két párt kezdjen újabb kormányalakítási tárgyalásokat egymással. Samir a napokban állt elő indítványával, miközben a rivális pártnak két fontos miniszteri tárcát ajánlott fel. Tel-avivi megfigyelők meglepetéssel fogadták a Munkapárt vezetésének csekély többséggel született döntését. A párt két nagy tekintélyű vezetője, Simon Peresz és Jichak Rabin korábban éppen a Likuddal folytatandó kormányalakítási tárgyalások mellett foglalt állást. A november elsejei választásokon Samír pártjakis többséggel aratott diadalt a Munkapárt felett. Az ENSZ-tagállamok többsége támogatja Jasszer Arafat vízumkérelmét New Yorkból jelenti az AFP: az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsága kedd este túlnyomó többséggel elfogadott határozatában felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtassa meg döntését, és adjon vízumot Jasszer Arafatnak, a PFSZ V. B. elnökének. A határozat rámutat: Arafat vízumkérelmének elutasítása az ENSZ székhelyéről szóló egyezmény megsértését jelenti. A dokumentum hangsúlyozza, hogy PFSZ szabadon választhatja meg a közgyűlés vitáján részt vevő képviselőjét A határozatot — amelyet szerdán terjesztettek az ENSZ közgyűlése elé — 121 szavazattal fogadták el, ellene csak az Egyesült Államok és Izrael szavazott, Anglia tartózkodott. Kairóból jelenti az MTI. Szerda délután Észak-Jemenből Kairóba érkezett Husszein jordániai uralkodó, aki Hoszni Mubarakkal azonnal megkezdte tárgyalásait. KITEKINTŐ Hírek a világgazdaságból Huszonhetedik hónapja egyfolytában csökken Nagy-Britanniában a munkanélküliség. Az elmúlt hónapban az aktív lakosság mintegy 7,7 százaléka, azaz 2,16 millió ember nem talált képzettségének megfelelő munkahelyet. Ez a mutató 1980 decembere óta a legalacsonyabb a szigetországban. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a munkanélküliség csökkenésének üteme némileg lelassult a nyár óta. (Le Monde) ★ A kőolajkitermelés csökkentőéről és új irányárról született hétfőn megállapodás az OPEC Bécsben folyó értekezletén. Az egyezség értelmében a jövő év első felében a szervezet 13 tagállama összesen napi 18,5 millió hordónyi kőolajat hozhat felszínre, az olaj hordónkénti árát pedig 18 dollárban állapították meg. Az OPEC-tagállamok jelenleg mintegy 22,5 millió hordónyi kőolajat termelnek, a kőolaj világpiaci ára pedig jelenleg 14-15 dollár között ingadozik. (UPI) * Különleges gazdasági övezetet hoznak létre a közeljövőben a Szovjetunióban a szovjet—finn határ közelében található Szajπιenszkij-csatorna mentén — közölte Oleg Bogomolov, a szocialista országokkal foglalkozó gazdasági intézet igazgatója. Az itt alapítandó vállalatok a tervek szerint különleges vámkedvezményeket és adómentességet élveznének. Nem külföldi technológiák importjáról, hanem a legkorszerűbb szovjet gyártási módszereknek a szabad gazdasági övezetben történő meghonosításáról van szó — húzta alá az igazgató. Tervek szerint már 1990-ben megkezdi a termelést az az évi 30 ezer darab komputert előállító üzem, amely szovjet—finn vegyes vállalkozás keretében fog működni. (TASZSZ) ★ Bulgária és a Koreai Köztársaság a kétoldalú kereskedelem fejlesztéséről, ezen belül kereskedelmi képviseleti iroda kölcsö nös felállításáról állapodott meg. Hírügynökségi tudósítások szerint a két ország támogatni fogja A dollár árfolyamának esése az elemzők egybehangzó véleménye szerint elsősorban arra a bizonytalanságra utal, amely a megválasztott, de csak január 20-án hivatalba lépő új amerikai elnök gazdasági stratégiáját övezi. Márpedig a Reagan utáni amerikai gazdaságnak is két kulcsmozzanata lesz: a protekcionizmus kísértésének kivédése és evvel szoros összefüggésben a költségvetési hiány lefaragása. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy már a választási előcsatározások során nyilvánvalóvá vált, George Bush és csapata a nyitás mellett kötelezte el magát. Bush liberális színezetű gazdasági programja szorgalmazza a nemzetközi tőkemozgást és munkamegosztást, a nyugati technológiai együttműködést, a GATT keretein belüli többoldalú tárgyalásokat és a védelmi kiadások nagyobb mértékű megosztását a szövetségesekkel. A szakértők az amerikai gazdaság globalizálódásával magyarázzák, hogy a választók félretették a hagyományos izolacionizmusukat, s felülkerekedett bennük az erős Egyesült Államokba vetett hit. Emlékezetes, hogy egészen a hetvenes évek végéig az óceánon túli gazdaságot bizonyos elszigetelődés jellemezte. Míg 1970-ben az amerikai import mindössze a GNP 6 százalékát tette ki, 1987-re ez az arány 12 százalékra módosult; a külföldi beruházók amerikai befektetései ez idő alatt 100 milliárd dollárról 1550 milliárdra szöktek. Ugyanakkor az amerikai vállalkozók külföldi tőkebefektetései tizenötszörösére nőttek. A hangsúlyeltolódás ellenére Bush liberalizmusa egyes vélekedések szerint „brutális piacvédő elemekkel" elegyedhet. Szemléletváltozás tapasztalható az amerikai eladósodás megítélésében is. Egyre többen tekintik normálisnak, hogy a világgazdaságban döntő szerepet játszó Egyesült Államok a szabad tőkiállítások rendezését, kereskedelmi küldöttségek kölcsönös látogatásait és a gazdasági információcserét. Ezzel négyre emelkedett azoknak az európai szocialista országoknak a száma, amelyekkel a Koreai Köztársaság hasonló megállapodást kötött. (MTI)★ A Fujitsu japán cég mintegy 400 millió dollárt fizet ellentételként az IBM amerikai komputergyártó óriáscégnek a „lekoppintott” komputerprogramokért, az IBM viszont meghatározott feltételekkel engedélyezi a japán cégnek a programok használatát. Ezt az egyezséget munkálta ki a kaliforniai Stanford egyetem döntőbizottsága a két cég súlyos vitájának elsimítására. (AP) ★ Nyugat-Európa hét vezető ipari országában a jövő évben 2,5 százalékkal emelkedhet a magánháztartások fogyasztása. Ez az 1988. évihez képest reálértékben 0,8 százalékos visszaesést jelent — olvasható az Euro-Consum tanulmányában, amelyet a szervezet Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Svédország, valamint az NSZK, Olaszország és Hollandia konjunktúrakutató intézetének adatai alapján állított össze. (DPA) 4. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1990 végéig kiterjesztette a hosszú lejáratú gabonaegyezmény hatályát, amely szeptember végén járt le. A megállapodás összesen évi 9 millió tonna gabona szállítását irányozza elő, ugyanannyit, mint amennyi az előző szerződésben szerepelt, de lehetővé teszi, hogy szükség esetén a Szovjetunió pótlólagos mennyiséget vásároljon. Az előző egyezmény 5 évre szólt, s évi 4 millió tonna kukorica, ugyanannyi búza, valamint további egymillió tonna kukorica, búza vagy szója szállításáról rendelkezett. A Moszkva által az 1988/89-es évre már eddig lekötött 5,5 millió tonna kukoricát és egymillió tonna szójaterméket beszámítják az egyezmény előirányzataiba. (TASZSZ) kék egyik legnagyobb piaca. Sok közgazdász korántsem tartja végzetesnek az amerikai fizetési mérlegben az utóbbi négy évben felhalmozódott 572 milliárd dolláros deficitet, még akkor sem, ha Japán szaldója ezzel szemben 278, az NSZK-é pedig 111 milliárd dolláros többletet mutat. Mindazonáltal az amerikai mérlegek kiegyensúlyozatlansága veszélyeket is rejt magában, s kérdéses, hogy a Bush tanácsadói által sugallt „laisser passer" módszer meghozza-e gyümölcsét. E szerint a költségvetési kiadások szigorú korlátozása (évi 4,1 százalékban) és cés államháztartás bevételeinek évi 6,6 százalékos növelése 1994-ig rendet teremthetne Washington büdzséjében. Méghozzá Új adók nélkül. Ez az elképzelés már csak azért is merésznek tűnhet, mivel 1983 óta a szövetségi bevételek valójában évi 8,6 százalékkal emelkedtek. A deficit leszorítását, persze, növekvő exporthozamokkal is serkenteni óhajtja az új konzervatív kormányzat. Ugyanakkor a dollár leértékelése sem csodaszer, hiszen hosszabb távon mindenképp aláássa a zöldhasú bankjegy iránti, egy kissé már így is megtépázott bizalmat, „idegessé" teszi a pénzpiacokat. Az olcsó dollár ugyanis az amerikai kamatlábak leszorítását is megkövetelné (a túlzott kereslet miatt), ami viszont ösztönözné a belső fogyasztást és az importot; a nagyon alacsony kamatlábak azonban már túlzottan csökkentenék a jegybank hasznát, így az államadósság refinanszírozását fenyegetnék. A hitel árának növelésével ellenben mérséklődne a fogyasztás, a behozatal, de a magas kamatlábak megint csak a dollár túlzott erősödését vonnák maguk után. Az amerikaiak terhát a kivitelen elveszítenék azt, amit nyernének importjuk viszsszaszorításával. (V. I.) HARSONÁS KÍGYÓBŐVÖLŐ (A párizsi Le Figaróból)