Magyar Nemzet, 1989. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

Magyar Nemzeí Csütörtök, 1989. január 5. A HÉT FILMJE Isten akaratából... Tudománytalan és történel­mietlen, igen, mégis, önkéntele­nül azt kérdezem: mi lett volna, ha... Ha a Habsburgok közül ez az európai, akire az őseit il­lető bírálatok nem illenek rá, alki királyi családok sarjai közül elsőként szerzett egyetemi dok­torátust, aki valóban «népeinek és hazáinak érdekén tevékenyke­dett, mindössze a lelkiismerete megbízásából; mi lett volna, ha nem szorul a történelem peremé­re dr. Habsburg Ottó, hanem ál­lamférfiúi képességeit hazája — hazái? — élén hasznosíthatja? Bármennyire történelmietlen és tudománytalan a kérdés, vele birkózni művészi és műélvezői feladat. Erre késztet csakugyan Bokor Péter dokumentumfilmje, az Isten akaratából... A törté­nelemben jártas, s az események hátterét szenvedélyesen föltáró rendező 1987 nyarán kereste föl bajorországi otthonában dr. Habsburg Ottót, ekkor már az Európa Parlament képviselőjét, s faggatta meg életéről. A beszél­getést meseszerűen adja elő a film: tizenkét fejezetének élén díszes rajzoltú cím áll, helyeseb­ben az a fajta alcím, amely tör­ténelmi regényekben dívik: affé­le tartalmi összefoglaló, mi kö­vetkezik a mesemondó elbeszélé­sében. Meglehet, ez a forma fi­nom irónia is, a filmrendező tá­volságtartó mozdulata. Segítségé­re lehet ebben az, hogy a be­szélgetést meg-megszakítja, ko­rabeli híradórészleteket iktatva a megfelelő történelmi emlékidézé­sek közé. Mennyi az elmondottakban az igazság, mennyi a mese, nem tudhatom: ez a történészek föl­adata. A méltatók kezébe adja a Makép Pusztaszeri László hát­térmagyarázatát, s e szerint az egykori királyfi 'szavai hihetöe* és hitelesek. Lehet tehát töpren­geni a mű élvezete közben és utána olyan történelmietlen és tudománytalan kérdéseken, hogy — mi lett volna, ha... Araszoljunk visszafelé az idő­ben. ííemrégen újra Magyaror­szágon járt Habsburg Ottó, sze­rényen viselkedett, szolid sajtó­ja volt, s valamennyi tévénéző tapasztalhatta, amit a film is megerősít: nem törve, hanem majdnem hibátlanul beszél ma­gyarul. S amit szép magyarság­gal mond, elgondolkoztató. Ma már aligha szükséges védekez­nem, hogy az egykori királyfit -jo demokratának és bölcs állam-1 ‘férfiúnak tartom; köztudomású,, hogy Spanyolországban a demok­ráciát a király demokratikus föl­lépése mentette meg, s azon is” csak kevesek ütköznek meg, hogy az afganisztáni jövendőről a Szovjetunió’ Zahtr Sahhal tár­gyal. Valamivel korábbról emlé­kezhetünk egy Mihály nevezetű királyra, aki országának egy döntő napján bátran és okosan cselekedett, szakszerűbben és eredményesebben, mint példáját kényszerűen követve, de szak­szerűtlenül csődbe jutva a Ma­gyár Királyság kormányzója. (Az már nem elsősorban a mi gon­dunk, bár nekünk sem közömbös, hogy mi lett volna, ha nem űzik el országa éléről Mihály királyt.) Tény, bár a filmen nem emlí­tik, hogy Habsburg Ottó az Euró­pa Parlamentben síkraszállt az erdélyi magyarok érdekében, de nem csak, őértük. Az is tény. hogy a háború alatt és után fá­radhatatlanul fáradozott a hazát­lanná vált osztrákokért. S meg­győzően vallja ma: ő Ameri kő­bán európaivá lett, rádöbbenve, hogy sokkal kevesebb a különb­ség Európa népei között, mint a közös. Ez ma már nemcsak a (Nyugat-)Európa Parlamentben képviselt országok állásQöntja, hanem Európa innenső felén is teret hódít. Mégis, elhessegetem a kérdést: mi lett volna, ha az „Európa közös hazánk" gondo­lat két, három, négy évtizeddel ezelőtt izmosodik meg és lépi át a Nyugat—Kelet láthatatlan (vagy épp látható) határát. Afölött éppen csak átsiklik a töprengésem, hogy a vesztésre álló háború hogyan alakult vol­na Magyarországon, ha HaDs­­burg Ottó nemcsak a titkos dip­lomáciában vehet részt, s azon tűnődöm el inkább, hogy ami­kor Keleten és Nyugaton egy­aránt oly sokan engedtek utat, adtak szabad kezet a hitleri hó­dításnak, akkor ez a mesébe il­lő, de realista királyfi elolvasta a „Vezér" programkönyvét, a Mein Kamplot, és tartalma, vala­mint rossz nyelvezete, bántó stí­lusa alapján fölismerte: mi vár Európára és vele a világra. Látni a filmen a francia újsá­got, amely hírül adta; Habsburg Ottó habozás nélkül fölajánlotta Miklas osztrák elnöknek, hogy elszegődik Ausztriába kancellár­nak, vagyis miniszterelnöknek, s vállalja a történelmi felelőssé­get, szembeszálíva a német— osztrák határon hódításra váró hadakkal. Bizony, nagyon meg­­göndolkoztató, hogy mi lett vol­na, ha ekkor ellenáll Ausztria, s a nagyhatalmak erre a kancel­lárra hallgattak volna, nem pe­dig Benes re. Ha semmi más ta­nulsága nem lenne Bokor Péter interjúfilmjének, csak az, hogy senkit sem régvolt ősei szerint kell megítélni, hanem saját sza­vai és tettei alapján, akkor az Isten akaratából... nem készült hiába. Ha nem az új esztendő első napjaiban írnék erről a meggyő­ződésem szerint kitűnő és tanul­ságos filmről, hanem az óév bü­­csúztakor, amikor mindest sza­bad, még az aluljárók fölött jár­­ni-kelni is, hajmeresztő kérdés­sel zaklatnám föl vagy mulattat­nám az olvasót: mi lenne, ha két eltérő társadalmi-gazdasági be­rendezkedésű ország perszonál­­unióra lépne, közös köztársasági elnökké emelve az egykori ki­rályfit? Ámulhatna a világ; Ne hamarkodjuk el, meghökkené­sünkben, a választ. Inkább azt javallom, hogy megtekintve a filmet, gondolkodjunk el a törté­nelem különcségein, s azon, hogy történelemlátásunknak és jelen értékelésünknek alaposan meg kell változnia. Talán még nem késő, Európa és az emberiség jö­vőjét világosabban látni, s ezért tisztábban látni a múltat is. Hát­ha így! egyszer valóban megkér­­dezhetetlen lesz, hogy mi lett volna, ha... Zay László (Az' Isten akaratából... a Bu­dapest Filmstúdió Vállalat, a Magyar Televízió Századunk szerkesztősége, a Történelmi In­terjúk Videóidra Soros Gyűjte­mény és a Mokip közös pro­dukciója.) DŐLT SOROK A miskolci macskakövekről Ki tudja azt, hogy mi a kasszaskimtó? Ha irtai dolgaink a legutóbbi esztendő vonulatábatn folytatódnák, lehet, hogy újra tanulhatjuk ezt a fogalmat. A ikaissztsskontó: engedmény a kereskedelmi ügyletekben, ha a vevő azonnal Jcésepénzzdl fizett. , Megtudhatjuk ezt is Benedek Miklós „Miskolci macskakövek” cf­­mú cikkgyűjteményéből, melynek minden egyes darabja a borsodi újság, az Észak-Magyarország hasábjain jelent meg, Ritkán adatik meg, hogy egy vidéken dolgozó kolléga a napi új­ságírói robot maradandó írásait kötetté rendezhesse. Benedek Miklós jóval túl hatvanadik (születésnapján, ezen kevesek közé tartozik. S ha már korát említettük, ezzel jeleztük, mekkora nagy élettapasztalatból, óriási emlékhalmazból válogathatott. Bár ennék a szakmának a mű­velői nem panaszkodhatnak, hogy kevés információhoz jutnak, mégis irigykedhetünk, hiszen nagy többségünk nem éri .meg még a nyug­díjas kort sem. Neki ebben szerencséje vatt, ha szerencsének lehet ne­vezni átélni munkaszolgálatas éveket, a Rákasi-korszakot, és sok egyebet. Miskolc krónikám — bár la szubjektív szemlélődést sem vetette meg soha — a város históriájának jeles, megőrzendő, emlékeit men­tette meg ebbdn a kötetben. Borsod \székhelye nem arról hires, hogy szép Város. Nem dicsekedhet (sok építészeti, kulturális hagyománnyal. A szellem mindig is mostohán bánt az Avas aljában meghúzódó tele­püléssel. Mégis — miként jobb adottságú városokban —, itt is van­nak legendás helyek, nevek, személyek, történetek. Mert, aki való­ban meg akarja ismerni Miskolcot, annak tudnia kell, merre van a Tetemvár, hol állt Lichtmarin bácsi boltja, hogy itt volt az ország egyik első Meinl-üzlete„ és ne feledjük iazt sem, hagy évtizedekig fel­­fellobbarA a vihar a híres-nevezetes Rorarlusz-cukrászda megszünte­tése, lebontása miatt. Na és ki hallott Pafcsikékról, a híres cukrászik­­ról? Es létezik-e még egy magyar város, melyben a kifelé futó főút­vonalakat nem útnak, utcának, hanem kapunak hívják, mind a mai napig? Sorolhatnánk még, mi minden jut eszébe Benedek Miklósnak, mi­közben járja a meg meglevő miskolci macskaköveket, vagy csupán azok hűlt helye nyomán keresi a város apró, jellegzetes emlékeit, ar­cait. Most, hogy már ö is egy macskák övét letett ezzel a kötettel Mis­kolc térképére, bízunk béWne, hogy akiknek kezébe jut ez a könyv, nem csupán helytörteneti érdekességként, hanem a múlő idő megőr­zendő értékeként fogadják. (sz. I.) Doktor Zsivago Történelmi utánnyomat A Nemzeti Színház előadása A HÍREK KÖZÜL azok bízó­iul Nmzlu Színház müsot> toUátehogyZaéÖr Zsivűgo a Paszternák-regény sziniváltoza­­tával Szikora János lényegében megismétli a szolnoki Szigligeti Színházban, szűk. esztendeje ké­szült munkáját. A premierhez kö­zeledve már azzal kínálták a szín­játékot, hogy az mégsem pusztán másolás. Am úgy hasonlít a buda­pesti előadás a szolnokira, mint egyik tojás a másikra. Amennyi különbség akad köztük — fur­csa mód —r az sem az újabb pro­duktum javára válik. Nagyon is érezhető a hasonló­ság, nem is lenne benne semmi kivetnivaló, hiszen itt is, ott is más közönségnek játszanak. Be­látható a Nemzeti Színház veze­tésének a magatartása is. Eszten­dők óta iparkodnak becsalogatni a színházukba a fiatalabb rende­zőgeneráció jelességeit. Csakhogy valaki igent mondjon végre, be­érték ezúttal az egyszerűbb rep­­rízzel is. A megkörnyékezett ren­dező szemszögéből is könnyű át­látni, miért jöhetett létre az egyezség. Ha a színre alkalmazás vitathatóságát nem számítjuk, akkor a szolnoki bemutatót súj­tó kifogások úgy summázhatok: Szikora Jánosnak nem volt meg­felelő szereposztása a műhöz. Most viszont megkapta a Nemzeti legsikeresebb ifjú színészeit. Ez kitűnő alkalomnak tetszhetett. „Felújítás" esetén azonban a kri­tikus előtt az a kérdés áll, érde­mes-e írnia róla egyáltalán. Az azonos tényezőkről aligha. A szövegkönyvről nem szólnék ellenére Szikora János munkája ugyanolyan kényszerű vázlata a nagyregénynek; a történetnek, éppúgy, mint a történelemnek. A jelentős eltérés nem a textu­son belül, hanem azon kívül van, abban a tényben, hogy már nem a Paszternak-könyv megjelente, s a filmváltozat bemutatása előtt vagyunk, hanem az után, így a színi adaptáció vesztett érdekes­ségéből. FÖLÖSLEGES ÜJRA ELE­MEZGETNI árrendezést. Noha a beállítások némelyike kissé mó­dosult, a jelenetszervezés képi összetevőire csakis a színészveze­­tés kapcsán szükséges visszatérni. Az a Csikós Attila jegyezte dísz­let, amely kiválóan működött ko­rábban is, meghatározó jelentősé­gű most ts. A rivaldávál párnüza­­mos, ide-oda tolható falak nem­csak az események gyors lebo­nyolítását segítik, nemcsak kü­lönféle „plánokat" kínálnak á rendezésnek, hanem — s ez itt tűnik fel inkább — a puritán­ságuk megkívánna egy bizonyos játékstílust is. Hiszen nem látni mást a színen·, mint egy sor ki­­sebb-nagyobb „képkivágást". Ma­gukon a képeken csak a legszük­ségesebbek: ágy, asztal, székek, vagy legfeljebb egv-egy magá­nyosságában szimbolikussá nö­vekvő tárgy: zeriélóóra, kristály­­csillár, vaskályha található. Es persze, az emberi alakok. Követ­kezésképp a ‘színészek kizárólag önmagukra, illetve egymásra ha­gyatkozhatnak. Minden kellék, manipuláció nélkül kell az érzel­meket kicsiholniuk. Ezért döntő a játék intenzitása, őszintesége, amely — fogyatékosságok ellené­re is — inkább megvolt Szolno­kon, mint Budapesten. , Lélektelen előadásnak tűnik ez az utánnyomat. Mintha a Székely- és Zsámbéki-féle Nemzeti Színház időszakából köszönne vissza a közhangulat, amikor a résztvevők fele volt csak hajlandó — vagy képes — a rendezővel együtt ha­ladni. Most is látni iparkodókat, nagyjából beilleszkedőket, de pél­dául: minden dresszúra, némi ön­fegyelmezés ellenére is „kilóg" Harsányi Gábor partizánja, vagy: látszik a kényszermegoldás azon, hogy a korrekt Haumarm Péter adja a liliomtipró ügyvédet. Hogy a nemzeti színházi társulat enyhén szólva Is vegyes, arról bizonyára, még a direkciót is be­leértve, senkinek sem voltak két­ségei. A ritka alkalom viszont — hogy az együttes krémje, ifjú szí­­ne-java egyszerre szerepel —, se­gíthet az illúziókat szétoszlatni. Λ MAR-MAR LEGENDAS Zsi­vago doktort Hirtling István játssza, s könnyűnek találtatík. A személyiség önsúlya is szerényebb a kelleténél. De csekély a gondo­lati és érzelmi nyomatéka is. Az intellektuális tartalékokra azért volna szükség, hogy a doktor va­lóban a kiszolgáltatott értelmi­ségi sorsot példázza. Mélyebb ér­zések nélkül viszont ellaposodik a cselekmény is. Ez a Zsivago nem olyan férfi, aki két asszony­tól is kivételes értékű szerelmei kaphatna ajándékba. Mondhatni, egyszerűen: fakó a szereplés. Itt Hirtling István alig használhat­ja azokat az eszközeit, adottsá­gait, a hórihorgas ifjú suta báját, amelyekkel a debütálásakor, a János királyban egy csapásra megnyerte a publikumot, s ame­lyeket kamatoztatott azóta is, oly­kor humorral fűszerezve. A mes­terségbeli skála mostanra beszű­kült: a mozdulat, a mimika vér­szegény, de érdgmes volna mag­netofonra -venni a beszédét, mi­lyen elenyésző változataival él a hangterjedelemnek, hangerőnek, hangszineknek. Sok feladatot, ml több, sokszor nehéz feladatot kapott már Ku­­bik Anna, aki Zsivago kedvesét, Larát személyesíti meg. Mindig érezni a gondosságot, a művészi lelkiismeretességet a szereplé­sein, ahogy most is. A játék kez­detén a legjobbnak tűnik: a csitri Lara hamvas, vidám, szerelemre termett, majd vad, indulatos, két­ségbeesett. Akkor kell lemonda­nunk a kiemelkedő alakításról, amikor a színésznő lassacskán megfeledkezik Lara eredendő szenvedélyességéról. ellenállha­tatlan sodrásáról, s ehelyett fel­­ölti azt a szelíd, szomorkás, anyás, asszonyos magatartást, amely az ellenpárjának, a feleségnek a pri­vilégiuma. Ezeket a tulajdonságo­kat hozza is Kováts Adél, csak­hogy az ő Tonyájából mégis hiányzik az a megtartó erő, amely a páratlan szerető igazi riválisá­vá tehetné. Mindegyre az élboly mögött fut e színésznő, küzd azért, hogy kilépjen a „csinos kis bar­nák” kategóriájából, de a felvil­lanásoknál erősebb bizonyítás is­mét elmaradt. Aki már elmondhatja magáról, hogy őrá vált jegyet a néző, az Bubik István. Kétségtelen formá­tum, olyannyira, hogy sokatmon­dó a félreértés: az előzetes, „ömlesztett” szereplőlistából so­kan úgy vélték, ő játssza Zsi vágót. Pedig Antyipov-Sztrelnyikov az ő szerepe, az lehetne. Hiszen ez a halállal eljegyzett férfi, Lara fér­je nemcsak magánember! lépték­kel nagy egyéniség. Mintha a szí­nész mégis kényelmetlenül érez­­né magát az alakjában. Mint a pa­lackba zárt szellem, úgy feszegeti a pokoljárásban kezdő Antyipov bőrét. De kiszabadulva onnan, fel­véve a Sztrelnyikov nevet sem nyeri el igazi, félelmetes erejét, csak füstölög, dühöng, hergeli magát. Máskor is feltűnt már, ho­gyan jeleníti meg a robusztus tartást Bubik István. Most, ami­kor már szinte mindenkinek sze­mébe ötlött, s kivált, amikor ném volt meg a hitele, kénytelen va­gyok leírni: nem az egyetlen at­titűd az erőteljesség ábrázolására a jól megvetett, sőt szétvetett láb, még a térdelésben is alkalmazott terpesz, s hozzá az íjként feszí­tett felsőtest. Nehogy modoros­sággá váljék. Mert e színész, mindazonáltal nagyszerű talen­­túrrfi A- mindazonáltal, a mégiscsak, a de és a többi már-már gyűlöle­tesek az én szememben. Mert ak­kor kell elővennem, amikor bi­zonygatom, hogy a gyarló porté­kát tehetség fabrikálta. Gyakran olyan tehetség, amely már jó ide­je nem hozott létre mesterművet. Bármily részletes a bírálat, alig­­alig nyílik mód túlmutátni a tü­neteken. Miért van az, hogy egy fényesen induló, sokáig fennen haladó rendezői pálya nem ível a magasba? Miért van az, hogy egy vérátömlesztésre szoruló társulat nemhogy felfrissült volna, de még egészséges tagjai is ellankadtak? Az okok — ha úgy teszik — tör­ténelmiek. Bogácsi Erzsébet Lemondott a szovjet írószövetség elnöke (MTI) Lemondott 'a Szovjet trószöveség elnöki tisztéről Ge­­orgij Markov. A szibériai szár­mazású, 77 éves író lemondását a szövetség titkársága elfogad­ta, utódját a választmány januári ülésén fogják megválasztani. A szovjet irodalmi élet jeles alakja — munkásságát egyebek között Lenin-díjjal ismerték el — mindenekelőtt a szibériai élet ér­zékletes leírásával szerzett nevet magának, 1971 óta töltött be kü­lönböző tisztségeket a szovjet írószövetségben. Akkor a szerve­zet vezetőségének első titkárá­vá választották, az utóbbi két évben pedig a választmány elnö­keként tevékenykedett. NAPLÓ Az életének negyvenhetedik évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt festőművész, Dobrovits Ferenc temetése január 9-én lesz a rákoskeresztúri Üj köztemető­ben. © Velence utón címmel Pincehe­lyi Sándor kiállítása nyílik janu­ár 9-én a pécsi Művészetek Há zában. > Kárpáti Tamás festő kiállítá­sa január 10. és február 5. kö­zött tekinthető meg a csepeli Is kola Galériában, Grúziába utazik január elején Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője, hogy a 120 éves Mahardze Színházban meg­rendezze Kertész Ákos Névnap című drámáját. Fővárosi mozik műsora I. 8—11.1 A hét filmbemutatói: Háborús játékok lMt Isten akara­tából IM, Pervola* XM. Sárga föld IM, A vidám ördög barátja IM. A filmek választást megkönnyítő rövid tartalma a Pesti Műsorban. IM — Ifjúsági mozibérlet érvényes. Tanács, Magyar Filmek Mozija King Kong (am.)· 10. hl, Hyppollt, a lakáj (m.) IM ft. Király gyilkosság (m.) IM h6. Szerelem (m.)* IM 5—8. este 8, Macskajáték (m.)* IM 9—11. es­te 8. Mátra Mese- és Ifjúsági Mozi Hupikék törplkék (mb. belga) IM 10, 12, 2, A vidám ördög barátja (mb. 1.) IM 4, Rock térítő (m.)* IM 0—9., 11-én 0, 8, 5., 10. 0, Tűz van, babám (mb. csehszl.) IM 5-én este 8, Frances (mb. ang.)** IM 10-én este 8. Ipoly — video Erőszakos rendőrök 5—8. 4, Gyulla­dáspont 9—11, 4, Kossuth — video Conan, a barbár 5—6., 9—11, h2, h4, Puskin — video Dögölj meg, kedvesem 11. 2, Í5, 7, Vörös csillag — video Halálos angyalom f4, f6, f8, 5-én Í4, f0. Aladdin (mb. ol.) Széchenyi 0—7. £6, ÍB, 8-án f4, f6, f8. Amerikai fele­ség*·· (mb. ol.) Rideg S. Mflv. Ház 8—7. 8, Asterix és Kleopátra IM (mb. fr.) Rideg S. Műv. Ház 8—8. h5, 8-án 13 is, Agyúgolyó-futam (mb. am.) Zuglói 7—8. 12, Az álarcos lovas le­gendája IM (mb. am.) Kossuth 15, Árulás és megtorlás (mb. kínai) Zug­lói 5—9. 14, Átjáró élet és halál kö­­sött IM (mb. ír.) Duna 4, n7, 19, Fény 14. h6. 8. 10-én 14, 8, Horizont 10, 12, 2. Barátom, Iván Kapsin* IM (sz.) Dia­dal 10-én 14. h0. 8, Betty Blue··· IM (ír.) Honvéd Kam. 5—6. és 9—11. hlO, ni, A birodalom védelme* (mb. ang.) Budafok n8, Tinódi Í4, h6, A biroda­lom visszavág (mb. am.) Hunyadi 7— 8. £2, BMX-bandlták (mb. ausztrál) U goes a f4, A bolygó neve: halál·· (mb. am.) Tinódi 5—10. este 8, Brazil* IM (ang.) Gorkij, Szovjet Filmek Mo­zija ll-én CT, Camorra·· (bl.—am.) Landler Műv. Ház 9-én Í4, £6, Carmen IM (ol.) Gor­kij, Szovjet Filmek Mozija ft—8. CT, Cukorbébi·· IM (mb. NSZK) Felsza­badulás Í4, hft, 8. Honvéd 10, 12, 2, Puskin 4, 0, 8, Doktor Faustus· IM (NSZK) Vörös­marty Í4, h6, Donald kacsa nyári ka­landjai IM (am.) Clnkota 8-án 3, Dot és a kenguru IM (mb. ausztrál) Szé­chenyi 8-án 2, A dzsungel könyve IM (mb. am.) Honvéd Kam. 7—8. hlO, ni, „Ojvilág” Dózsa Műv. Ház 8-6n 5, Egy teljes nap·· IM (m.) Szikra Kam. 5-én, 7—9., ll-én fft, Elszabadult indulatok·· (mb. am.) Corvin 6—7. este fii, Az elveszett frigyláda fosz­togatói* (am.) Landler Műv. Ház 5-én Í4, Í6, Eper és vér* IM (am.) Diadal 8-án f4, h6, 8, Az erdő kapitánya IM (m.) Karinthy mozi 2, 4, Erotikus képregény··· IM (jap.) Toldi Stúdió Mozi 6-án este 10, Éden boldog-bol­dogtalannak··· IM (mb. fr.) Zrínyi 0—7. este nlO, Életben maradni (am.) Fény Í10, fl2, fi, Élni és meghalni Los Angelesben·· (mb. am.) Budafok 7-én 3, Az érzékek birodalma··· (jap.) Karinthy-mozi 5—7., 9—11. 6, 8, En a vízilovakkal vagyok (mb. ol.) Ugocsa 8-án flO, fi2, f2, En szép kis mosodám···. IM (ang.) Diadal. 8-án 11, Π2, Palotft 9—10. n6, £8, Faludy György, költő IM (m.) Hon­véd Kam. Í8, Fehér-feketében (mb. am.) Bartók flO, fi 2, h2, Corvin f4, h6, 8, Táncsics 4, 6, 8, Fekete özvegy* (mb. am.) Olimpia 14, f6, £8, Üj Tü­kör Klubmozi 4, 6, 8, Hair· IM (am.) Diadal 9-én f4, h0, 8, Hajnal* IM (fr.-*-izraeli) Vörösmarty 5— 8. este 8, Hannah és nővérei* IM (mb. am.) Szikra Kam. 18, Vörös­marty 7-én este 10, Hanussen·· IM (m.—NSZK) Honvéd Kam. 5, Kultúra 6- án n6; £8, Harmadik típusú talál­kozások I—II.· (am.) Diadal 7-én 14, CT, Háborús Játékok IM (mb. am.) Al­kotmány 14, h6, 8, Duna 7-én éjjel 11, Felszabadulás 7—8. flO, 112, Í2, Kőbá­nya 14, h6, 8, Olimpia 6—7. este 10, Vörös Csillag 10, fi, 14, h0, 8, Háló­szobaablak· (mb. am.) Csillag 5—9., 0., 7-én este 8 is, A három amigo (mb. am.) Clnkota 6—8. nG, 18, „Újvilág’' Dózsa Műv. Ház 9-én 5, ηβ, Hátsó ab­lak* (mb. am.) TIT Stúdió Mozi 9-én 6, Házibuli (mb. fr.) Palota 7—8. 3, A hét mesterlövész IM (mb. am.) Pa­lota 6—8. ηβ. Hid a Kwal folyón I—II.· IM (mb. ang.) Honvéd 4. Hová mész, emberke? IM (rom.) Éva 7—8. 12, Hóbortos népség L (botswanai) Ott­hon 7—8. 3, Hupikék törplkék és a csodafurulya (mb. belga) Maros 7—8. n4, Hupikék törplkék és Törpicur (mb. belga) Alt. Műv. Közp. 7—8. 3, 5. 7, 9-én 5, 7, Budafok IM 5, Május 1. IM 110, 11, fi, 2, Uránia IM 14, 5, Hü­lyeség nem akadály* IM (m.) Szikra Kam. 110, 112, 12, Indiana Jones és a végzet templo­ma· (am.) Maros 6—8. ηβ, Interven­ció· IM (sz.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 6—8. és 10—11. hS, Isten aka­ratából IM (m.) Zrínyi 24, f6, 18. Az istenek fegyverzete (hongkongi) Bás­tya 10, 12, 2, 4, Csokonai h6, 8, Rideg S. Műv. Ház 9—10. h5, 7, Világ 6-8. h5, 7. A Jedi visszafér (am.) Alfa f4, ,.K" (fUm a prostituáltakról)·· IM (m·) Bartók 0, 8, Hunyadi 6-án este £10, Szikra 10, 12, 2, 4, 6, 8, Tátra 6, 8, Kabaré·· IM (am.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 5-én 18, Kalózok* (fr.— tunéziai—am.) Otthon 6—10. ηβ, Tisza 3, n6, £8, Kandúr kalapban IM (me­sesor.) Világ 7—8. £4, Kárhozat·· IM (m.) Kossuth Kam. h8, Kelly hősei I—II. (mb. am.) Kossuth n7, Kemény­­kalap és Krumpliorr IM (m.) Táncsics 7—8. £3, Keresztapa I—II. (1.)·· (mb. am.) Maros 9-^11. 8, Kémek a sasfé­szekben I—II.· (mb. ang.) Alkotás fi, CT, ll-én Í4, Éva h8, 2001, ürodüsszela I—II. IM (am.) Diadal β-ήη (4, CT, A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy (mb. am.) Hunyadi Í4, A kllencfar­­kú macska·· (ol.—NSZK—fr.) Pest- Buda 5—6., 9-én ηβ, £8. 7—8. h4, 8, Ugocsa Í6, £8, A kíméletlen·· (ír.) Vi­lág 9—10. hS, 7, A király és a madár (mb. fr.) Ipoly 7—8. de. fii, A kis egyszarvú IM (mb. jap.) Liget 8-án 13, A kis hableány IM (mb. Jap.) Buda­fok 8-án 3, A kis szemtanú* IM (am.) Angyalföldi Nézőtér β-ήη 16, 7—8. 24, 16, Ikarus Műv. Közp. ll-én 16, fB, Liget 9—10. h5, 7, Lady Chatterley szeretője·· (mb. ír.—ang.) Alfa h6, 8, A leghosszabb nap I—II. (am.) Gutenberg Mozi 5-én 7—10, 4, 18, ll-én 6, Leopárd-komman­dó* (mb. ol.—NSZK) Csillag 5—8. 4, Leszámolás Hongkongban· (mb. am.) Zuglói 5—6. h6, 8, 7—9. h6, Macskafogó IM (m.—kanadai— NSZK) Olimpia 7—8. de. 10, Marle· IM (mb. am.) MOM Mozi 8-án h3, 5, 9- én h3, 5, n8, Mary Popping I—II. (mb. am.) Kultúra 8-άη 3, Micimackó IM (mb. am.) Bem 10, til, l, 13, β. Fórum 4, Sport ti, ß. Micsoda meg­lepetés IM (mesesor.) Gorkij, Szov­jet Filmek Mozija 3, Montenegro··· IM (svéd) Maros 7-én este 110, Mr. Universe IM (m.) Honvéd Kam. 3, Nászéjszaka kísértetekkel· (am:) Puskin 8—7. este 10, Toldi Stúdió Mo­zi ll-én este 10, Négybalkezes (mb. fr.) Magy. Néphadsereg Műv. Háza 7—8. £4, h6, 9-én h0, 8, Uránia 6—7. este fii, A Nílus gyöngye* (mb. am.) Hunyadi 16, 18, Oz, a csodák csodája IM (mb. am.) Kossuth Kam. 7—8. 10, 12, 2, Az ördög jobb és bal keze (mb. ol.— NISZK) Alkotás 110, 112, 12, Pervola· IM (holland) Kossuth Kam. este f8, Pinocchio IM (mb. am.) Gor­kij, Szovjet Filmek Mozija 7—6. de. fii. Piszkos munka* (mb. ausztrál) Clnkota 9-én n6, 18, A pokol katonái·· IM (mb. am.) Otthon 6—10. f8, Psyché I—II.·· (m.) IM Alkotás ll-én CT, Rendőrsztori· (hongkongi) Tisza Í10, ni2, l, Rémült rohanás (am.) Ipoly 6,’ 8, Rocktérítő* IM (m.) Palo­ta 6—8. 18, Rocky Horror Pucture Show* (am.) Kultúra 7—8.. n6, £8, Sport 18, A rózsa neve·· (NSZK—ol.— ír.) Széchenyi 9—10. f6, £8, Sárga föld IM (kínai) Honvéd 7, A sárkány útja* (hongkongi) Angyal­földi Nézőtér 9-én £6, Segítség, fel­szarvaztak· (mb. ol.) Toldi Stúdió Mozi 7-én este 10, Soha, sehol, sen­kinek* IM (m.) Szikra Kam. 5—10. 14, Solaris I—II.· IM (mb. sz.) Diadal 5- én 14, CT, Süni a ködben IM (mese­sor.) Csillag 8-án de. 10, Swann sze­relme·· IM (mb. fr.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 10-én CT, A szakasz·· (am.) Maros 6—8. 18, Zrínyi 110, 112, f2, Szárnyas fejva­dász·· (mb. am.) TIT Stúdió 5-én 6. Teliholdas éjszakák* IM (mb. fr.) Zuglói 9-én este 8, Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája I—U.·· (m.) Bem 6, A tizenöt éves kapitány IM (mb. sz.) Csokonai 2, £4, Tátra 4, Tokyo Pop (am.) Horizont 4, 6. 8, Törvénytől sújtva* IM (am.) Toldi Stúdió Mozi 4, 8, 8, Trón, avagy a számítógép lázadása (mb. am.) Ika­rus Műv. Közp. 5-én 16, £8, Tuti dolog (mb. am.) Bartók 4, Kultúra 9—10. n6, 18, Liget 8—8. h5, 7, A türkiz nyakék IM (mb. román) Landler Műv. Ház 10- én 14, f6. Tűz van, babám IM (mb. csehszl.) Fény 10-én h0, Vágyrajárók* (mb. fr.) Bástya 6, 8, A velencei nő·· (ol.) Bástya este 10, Fórum 6, 8, Május 1. 14, f6, £8, Puskin 10, 12, 2, Uránia CT, 19, Vezeklés I—II.· IM (mb. sz.) Diadal U-$b 14, CT, Visz­­sza a jövőbe (mb. am.) Eva 4, Vük IM (m.) Ikarus Műv. Közp. 9-én f6, Pest-Buda 7—8. 22, Filmmúzeum Az ördögűző amerikai horrorfilm, készült 1973-ban. Rendezte: William Friedkin. Szereplők: Ellen Burstyn. Max von Sydow, Linda Blalr. Csak 16 éven felülieknek! Előadások: csü­törtök: 11, n2 és 14, péntek: 11, n2, <4 és este 8, szombat: 11, n2, 14, hft és 8, vasárnap: de. ll-kor. Elfújta a szél 1—II. amerikai 1939. Csak vasárnap du. f%-kor. Ezeregyéjszaka virága··· olasz 1972. Csak vasárnap este: h6 és 8-kor. Taxisofőr··· amerikai 1976. Csak kedd este: 8-kor. Love Story amerikai 1970. Csak szer­da este: 8-kor. 50 éve készült fUmkülönlegességek: Pénteken este h6-kor: Viharos vi­zeken amerikai. Fősz.: Wallace Berry. A harmincadik magyar 1042. Ren­dezte: Cserépy László, Sz.: Páger An­tal, Pelsőczy Irén, Somlay Artur. Elő­adások: hétfő este 6 és 8: kedd dél­előtt 12, 2, h4 órakor. Jegyelővétel két napra előre! Megjelent A magyar nevelés története Sajtótájékoztatót tartottak szer­da délben a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tudósklubjában abból az alkalomból, hogy a Tan­­könyvkiadó gondozásában napvi­lágot látott A magyar nevelés tör­ténete című munka első kötete. A rendkívül szép kiállítású könyv szerzője Bajkó Mátyás, Komlósi Sándor, Kosári Domokos, Köpeczi Béla, Mészáros István, Orosz Lajos, szerkesztője Köte Sándor, a főszerkesztő Horváth Márton, a kötet bírálója Pa eh Zsigmond Pál. Petró András, a Tankönyvki­adó igazgatója üdvözölte a meg­jelent tudósokat és újságírókat, és elmondta: március végén emléke­zik meg fennállásának negyve­nedik évfordulójáról a kiadó, és ennek méltó nyitánya e kötet közreadása (a Művelődési Minisz­térium jelentős támogatásával). Ezután Köpeczi Béla akadémikus vázolta az első kötet szerkeszté­sének azokat a fontosabb elve­it, amelyek munkájuk közben vezérelték a tudósokat. Ez a könyv a középkortól a 1848—49- es polgári forradalom és szabad­ságharc időszakának magyar is­kolaügyét ismerteti a legjobb szakemberek tollából. Szólt az akadémikus a művelődéstörténet mint interdiszciplináris tudo­mányág jelentőségéről a tudomá­nyok összességében, ennek fej­lődése az oktatás-nevelés törté­netét is meghatározza. Az új kiadvány szerzői arra tö­rekedtek, hqgy a provincializmus veszélyét elkerülve összehason­lítsák a magyar oktatásügy hely­zetét az európai országokéval. A könyv egyik haszna a sok kö­zül, hogy nem egyszerűen esz­méket, értékeket mutat be, ha­nem intézményeket is. Nem sza­bad ugyanis lebecsülni általában a intézményeket, ebben az eset­ben külön az iskolák történetét, ahol a reformok és a hagyomá­nyok egymássál ötvöződnek és szoros kölcsönhatásban vannak. Horváth Márton egyetemi ta­nár, a Magyar Pedagógiai Társa­ság főtitkára az előzményekről elmondta: a magyar neveléstörté­net monografikus földolgozásá­nak gondolata a 70-es évek 'köze­pén vetődött föl, azzal összefüg­­' gésben, .hogy a jövő nevelési rendszerének kidolgozásához' el­engedhetetlen a múlt tanulságai­nak megismerése. (g. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék