Magyar Nemzet, 1989. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

Péntek, 1989. január 27. Magyar Nemzet 5 A bankban főbbet ér a pénz... Örüljünk-e Gráciának? A koordinációs bizottság egyetértett Magyarország csatlakozásával a menekültügyi egyezményhez — válaszolta munkatársunk kérdésére a kormányszóvivő A hét elején napvilágot látott rövid hír arról tudósított, hogy elkészült a magyar mosogatógép. Az új terméket hétfőn mutatták be a sajtó képviselőinek Hajdú­­hadháztégláson, a Hajdúsági Ipar­művek ..központjában. A megje­lent ,tudósítók feljegyezhették, hogy a magyar gyártmányú, kül­földi licenc alapján készülő mo­sogatógépből ebben az évben tíz­ezer darab készül, s a házlasz­­szonyok — s a háziférfiak — egye­temlegesen utált, ám kényszerű napi feladatát 39 600 forintért ve­szi át tőlük Grácia — vagyis az erre a névre keresztelt Hajdú­­mosogatógép. A kérdés most már csupáncsak annyi, hogy örüljünk-e Gráciá­nak, avagy sem? Az ésszerűség határain túl Korántsem biztos, hogy Grácia maradéktalan örömök forrása. Az ilyesfajta állítás persze ma­gyarázatra szorul. Mert micsoda „kérdésfelvetés” az olyan, amely azlránti töprengésre sarkall, hogy vajon egy új gyártmány megis­merésekor a lelkesedésen kívül helye van-e más érzelmeknek is. Az alapképlet ugyanis egyszerű, a történet akár sikersztori is lehet­ne. A Hajdúsági Iparművek és külkereskedelmi partnere, a Transelektro mintegy egy évvel ezelőtt tárgyalásokat kezdett a mosogatógép licencének megvá­sárlásáról. Tavaly júniusban ír­ták alá a szerződést egy spanyol céggel, melynek értelmében meg­vásárolták a gyártmányt, a szer­számokat, s még a piacot is. Az ez évi „termés” döntő többsége, mintegy nyolcvan százaléka tőkés piacra jut. A felhasznált import­­alkatrészek aránya ma körülbe­lül ötven százalék, s várható, hogy ezt az arányt — csakúgy, mint AEG-licenc alapján készülő automata mosógépeknél — 18—20 százalékra le tudják szorítani. Az üzlet tehát egyértelműen pozitív szaldójú, magyarul kemény valu­tát hoz, ráadásul a maradékból belföldre is jut — mi helye len­ne hát itt bármiféle kétségnek, pláne aggodalomnak? Nos, a már említett sajtóbemu­tatón több olyan vélemény is el­hangzott a két vállalat vezetői szájából, melyek megalapozzák .az aggályokat. Itt van- például mindjárt Kertész Pálnak, a Transelektro vezérigazgatójának az a megállapítása, ,mely szerint a Hajdúsági Iparmüveknek meg­van az a műszaki-szellemi kapa­citása, mérnöki gárdája ahhoz, hogy saját konstrukciójú mosoga­tógépet fejlesszen ki, de az üzleti életben mindent eldöntő papír­­ceruza, vagyis a gazdaságossági számítások végeredménye azt bi­zonyította, jobb az olyat megven­ni, ami biztos, s aminek már pia­ca is van. A műszaki-szellemi kapacitás ugyanis önmagában nem elegen­dő a sikeres fejlesztéshez. Ehhez — a háborúhoz hasonlóképpen — még valami szükségeltetik: pénz, pénz és még egyszer pénz. Ami­ből a Hajdúsági Iparművek mos­tanában igencsak szűkén van. Barta István vezérigazgató sze­rint a tavaly január elsején élet­be lépett adó- és árrendszer oly mértékben rontotta a feldolgozó­­ipar, ezen belül a Hajdúsági Ipar­művek pozícióit, hogy a kénysze­rű takarékosságot mérlegelve rá­fordításaikat már az ésszerűség határain túl is csökkenteniük kell. Plakátokról, hirdetésekből már ismert: a Magyar Rádió, a Céh egyesület és a Budapest Kong­resszusi Központ egy olyah ala­pítvány létrehozását kezdemé­nyezi, amely örmény árvák ma­gyarországi Üdültetését gyógy­kezelését segítené elő. Ezért 1989. január 30-án, hétfőn este fél nyolctól jótékony célú koncertet rendeznek a kongresszusi köz­pontban. Az est teljes bevételét az alapítvány javára ajánlják fel a közreműködők. — A segítségnyújtás megfele­lő módja egy segélykoncert? — tudakoltuk a rádió szórakozta­tó és sportfőosztályának főszer­kesztőjétől, László Györgytől, aki már nem egy ilyen monstre vál­lalkozást tudhat a háta mögött.- — A természeti csapások telje­sen felkészületlenül érnek egész tömegeket. Ügy érzem, hogy ilyenkor azoknak, akiket nem sújt a végzet, valamit tenniük kell a bajba jutottakért. Jómagam is már az első pillanatban hozzá­láttam a koncert szervezéséhez: közös volt az egyetértés, minden­ki azonnal csatlakozott hozzánk. Lehetőségeinkből adódóan mi nem segélyszállítmányra, hanem segélykoncertre gondoltunk. De még most sem tudjuk, hányán kíváncsiak rendezvényünkre,, s hányán támogatják törekvéseln-Persze a lényeg az, hogy meg­van Grácia, lehet gyártani. A spanyol vállalattól igazán kor­szerű konstrukció gyártási jogát és szerszámait vették meg, s ahogy Barta István megfogalmaz­ta, a „tokkal-vonóval” megkötött üzleti csomagban még a vevő, ez esethen a francia piac is benne foglaltatott. Ha pedig vevő is van, akkor hát mi akadálya az üzleti babérok teljes learatásá­­nak? Nem biztos azonban, hogy a Hajdúsági Iparművek ezzel jó szolgálatot tesz saját magának. Ά jelen gazdasági viszonyok kö­zött — ezt ugyancsak a sajtóbe­mutatón jegyezhettük fel — a mégoly korszerű termékek gyár­tásánál is maximum 3, azaz há­romszázalékos eszközarányos nye­reségre lehetne szert tenni. Ha ezzel szemben úgy döntenének a HIM vezetői, hogy pénzüket úgy, ahogy van, beteszik a bankba, minimum 18 százalékos kamatra számíthatnának. Ha pedig az át­lagprofitráta csak egyhatodát te­szi ki a kamatszintnek, akkor ott valami baj van a gazdasági kör­nyezettelI Ugyancsak nem ígérkezik dia­dalmenetnek az automata mosó­gép esetében már végigjárt út, vagyis az a törekvés, hogy a meg­vásárolt licenctermékhez folya­matosan csökkentik a külföldről vásárolt alkatrészek arányát. Kezdetben a mosógépeknél is ugyanaz volt a helyzet, mint most a mosogatógépnél: fele-fele arány­ban használtak föl importált és hazai alkatrészeket, anyagokat. Ahogy elkezdték a hazai beszer­zést növelni, úgy ütköztek egyre nagyobb akadályokba, s végül 18 —20 százaléknál megrekedtek. A magyar háttéripar ugyanis egész egyszerűen képtelen azoknak a szabályozási és vezérléstechnikai elemeknek — például program­kapcsolóknak, vízszintszabályo­­zóknak, mágnesszelepeknek — a szállítására, amelyek ma egy kor­szerű háztartási géphez, legyen szó akár mosógépről, akár moso­gatógépről, elengedhetetlenül szükségesek. De ugyanígy ólom a hajdúsági gyár számára, hogy egyszer dollár helyett forintért vehessék meg azt a rozsdamentes acéllemezt, ami mondjuk a mosó­gép üstjéhez meg a mosogató­géphez is kell. Amit nem lehet megvenni A kérdés tehát megintcsak az, örüljünk-e Gráciának? Grácia egyébként az importli­beralizálás terméke. Ez magya­rul annyit jelent, hogy a szerző­dés megkötéséhez szükséges en­gedélyekért már — ahogy Kertész Pál fogalmazott — nem kellett a .poklok poklát végigjárni, csak „mindössze” néhány kilincset kellett egy párszor megfogdosni, s ezért sikerült röpke egy év alatt nyélbe ütni az üzletet. Félő azon­ban, hogy ez a liberalizálás túl későn jött, és az is félő, hogy most is csak felszínes. Mert az ugyan örvendetes, hogy a Trans­elektro vezérigazgatója arról is beszámolhatott a háztartási gé­pek piaca iránt általában is ér­deklődő újságíróknak, hogy vég­re engedélyt kaptak nagyobb mennyiségű Gorenje mélyhűtő megvásárlására, s így — Kertész Pál szavaival élve — „perceken belül hatalmas mennyiség” érke­zik a közkedvelt árucikkből az országba — ám az annál elszo­morítóbb, hogy ehhez előte kábá­két azzal, hogy jegyet váltanak a hétfői koncertre. Azt tervezzük: a befolyt összegből a földrengés­­során árvává vált gyermekek nyaralta tósáról gondoskodnánk. Mivel a pénz minden bizonnyal nevetségesen kevés lesz vállalko­zásunk sikeréhez, ezért arra tö­rekszünk, hogy magyar családo­kat nyerjünk meg céljainknak, akik az árva gyerekek két-három hetes nyaraltatásáról gondos­kodnának és segítenének új él­ményekkel lefedni azt a szörnyű­séget, ámi velük odahaza meg­történt Ezen családoknak nyúj­tanánk az alapítványból támoga­tást. Nekünk is elégtétel, ha eh­hez a magunk szerény módján hozzá tudunk járulni. — Segít egyetlen alapítvány az örmény árvákon? — Nem. Ügy vélem: sok alapít­vány segíthet S morális ereje van, ha az emberek egy közös cél érdekében összefognak. A hangversenyt felveszi a rádió, a tévé, készül egy hanglemez is, de hogy ebből majd mennyit tudnak eladni, nem tudom meg­ítélni. — A szereplők ingyen vállal­koztak a fellépésre? — Valamennyien az első tele­fonhívásra vállalták a fellépést, természetesen lemondva tisztelet­rétréfák, országgyűlési felszólalá­sok, s a hegyeshalmi határátkelő­­helyről hazafelé tartó Trabantok tetején imbolygó hatalmas dobo­zok intő példái kellettek. Nem a Transelektrón múlott, hogy erre a szerződésre csak most került sor, mondta a vezérigazgató, s az sem rajtuk múlik, hogy a libera­lizálás igazi értelme annak a ke­reskedelmi tőkének, a megterem­­tődése, amely adott esetben a mostaninál sokkal gyorsabban tudna reagálni a piaci igényekre, például a hazai mosogatógép iránt már évek óta tapasztalt ke­resletre, még mindig várat ma­gára. örüljünk-e tehát Gráciának? Aki a 39 ezer 600 forintos ár el­lenére birtokába jut majd, nyil­ván megkönnyebbülten dobja el a mosogatórongyot. Bár kérdés, amint erre Barta István, a Haj­dúsági Iparművek vezérigazgató­ja is utalt, egyáltalán számíthat­­nak-e megfelelő nagyságú belföl­di keresletre. Az áremelések, az életszínvonal rohamos csökken­tése ugyanis átrendezi a családok fogyasztási szerkezetét, s így vár­ható, hogy a nagy értékű fogyasz­tási cikkek beszerzése háttérbe szorul. Ezt ma már az automata mosógépek piacán is érzi a HIM, melynek vezetői azt is elmondták, a Grácia nem lesz OTP-re meg­vásárolható. Már a mosógép rész­letvásárlására is ráfizet a gyár. Mivel ez a termék nem szerepel a központi részletlistán, a hitel­­fedezeti alapot a gyárnak kell az OTP részére átutalnia. Ez után a takarékpénztár tízszázalékos ka­matot fizet a Hajdúsági Iparmű­­veknek,- ugyanakkor a vevőnek 16 százalékot számít fel, s bár a kuncsaft havonta törleszt, a haj­dúságiak csak akkor látják vi­szont pénzüket, ha az egész ösz­­szeg befolyt. Ismét egy példa ar­ra; ma jobb üzlet forgatni a pénzt, mint pénzért adható érté­ket termelni. Lesz-e mit mosogatni} Tegyük fel utoljára a kérdést: örüljünk-e Gráciának? Kétségtelen, a korszerű vonal­­vezetésében, külső megjelenésé­ben is a nyugati áruházak kira­kataiban látható portékákra em­lékeztető termék szép látvány, s ily módon lehet az öröm forró­sa ’— akkor is, ha egyelőre csak a kirakati üvegen keresztül fog­juk szemlélni. De ezzel vége is az örömforrások felsorolásának. Ha ugyanis egy vállalatnak ma jobb üzlet bankba tenni a pénzt, mint­sem fejleszteni; ha a gyártmány­korszerűsítésre, egyáltalán a ter­melésre a megszokáson, a szak­mai ambíción kívül más ösztön­ző alig akad; ha a nyereség egy jelentős része a banki trezorok­ba vándorol; ha a kereskedésben rejlő lehetőségeket csak késve ismerjük fel, ha a szükséges en­gedélyekhez, a bürokratikus el­járások felgyorsításához az kell, hogy előbb egy egész ország derül­jön fogcsikorgatva a kabarétré­fákon — akkor Grácia nem sok örömöt okozhatl Mert — amint azt a sajtótájékoztató vége felé egy kolléga megfogalmazta —, ha így megy tovább, akkor vagy neim lesz mit a tányérra tenni, vagy még az üres krumplifőzelék után is olyan tisztára nyaljuk a lá­bost, meg az eszcájgot, hogy nem is kell majd mosogatógép. Akkor pedig grácia ■ fejünk­nek ... díjukról. Számos ismert színmű­vészen, operaénekesen és hang­szeres szólistán kívül találkoz­hat a közönség a Bartók Vonós­négyessel, a Liszt Ferenc Ka­marazenekarral, a Magyar Vir­tuózokkal, a Budapest Fúvós­együttessel, a Bakfark Consort­­tal, a Budapest Gyermekkórus­sal, a Hacsaturján zongorané­gyessel. Ingyen bocsátották ren­delkezésünkre a termet is. Úgy­hogy: végre ismét érezhetjük azt a szívet melengető szolidaritást, amely nekem az utóbbi időben rettenetesen hiányzott — S mit szólnak mindehhez a hivatalos szovjet szervek, mit szólnak maguk az örmények? Nem vagyunk terhűkre a jóté­konykodással? Elengedik-e majd ide nyaralni a gyerekeket? — Az est védnökéül Várkonyi Péter külügyminisztert sikerült megnyernünk, aki törekvéseink messzemenő támogatásáról biz­tosított bennünket. A külügy­minisztérium közbenjárására a szovjet fél nemcsak igent mon­dott kezdeményezésünkre, de örömmel is fogadja azt Vala­mennyien tudjuk: szükség van ilyen humánus kézfogásra. (k. b.) sfc A Magyar Vöröskereszt a to­vábbiakban csak készpénz-hozzá­járulást kér a földrengés túlélőit támogatni kívánóktól. (Csekk­számlaszám: MNB 235-90171- 81147). Első ízben a Magyarországon akkreditált ‘külföldi tudósítókat is meghívták a Minisztertanács teg­napi ülését követő kormányszó­vivői tájékoztatóra — egyelőre kísérletképpen. A tervek szerint a hagyományos tájékoztatók ha­vonta egyszer öltenek majd nem­zetközi jelleget. Marosán György kormányszó­vivő a Minisztertanács tegnapi napirendjét kommentálva kije­lentette, hogy a munka törvény­­könyvének módosításában garan­ciát adnak a kollektív szerződé­sek megkötésére, és rendelkeznek arra az esetre is, ha eredményte­lenül zárul a szerződésről folyta­tott tárgyalás. A 'sztrájktörvény tervezete pedig rögzíti, hogy a dolgozókat munkaviszonyuk ke­retében, jogps érdekeik védelmé­re illeti meg a sztrájk joga. A tör­vénytervezet tehát nem ismeri el a politikai indíttatású és a szoli­daritási sztrájkot. Ahogy Marosán György egy kérdésre válaszolva kifejtette: azért nem, mert a sztrájknak akkor van értelme, ha azoknak okoz hátrányt, akik a dolgozók kifogásait közvetlenül orvosolni tudják. Politikai elége­detlenség nyomatékosítására a közelmúltban elfogadott gyüleke­zési törvény értelmében tünte­tést lehet rendezni. A hazai személygépkocsi-gyár­tásra vonatkozólag a kormány megállapította, hogy ehhez ko­moly gazdasági és társadalmi ér­dekek fűződnek. Éppen ezért a kormánynak ki kell dolgoznia az ehhez biztosított kedvezmények rendszerét E kedvezmények nor­matív módon minden olyan vál­lalatot megilletnek, amely gépko­csi-összeszereléssel kíván foglal­kozni. Emellett a közeli jövőben várható felső szintű döntés arról a tervről, amely szerint magyar— bolgár—szovjet kooperáció kere­tében gyártanának egy személy­gépkocsi-típust. Erre vonatkozó­lag ugyanis korábban kormány­­szinten írtak alá szándéklevelet. Az Idegenforgalmi Alapról teg­nap jóváhagyott javaslat értel­mében az alap mintegy 1,3 mil­liárd forinttal gazdálkodhat 1989- ben. Az elfogadott pályázatokra maximálisan a tervezett beruhá­zás 30 százaléka értékéig adható vissza nem térítendő támogatás, és a visszafizetendő kölcsönnel 'együtt sem haladhatja meg az alap hozzájárulása a beruházási . költség felét. A hazai és a külföldi újságírók kérdéseinek zöme a kormányülés utolsó napirendi pontjának ismer­tetéséhez kapcsolódott. A megle­hetősen szűkszavú kommentárból és a kérdésekre adott válaszokból megtudhattuk, a kormány kegye­leti intézkedésként hagyta jóvá Nagy Imre és kivégzett társai el­temetését. Ez az intézkedés egy­ben elősegíti a nemzeti megbéké­lést. Az érintettek hozzátartozói ­­val Való megegyezés alapján a ki­végzetteket a Kozmái utcai teme­tő 301-es parcellájában temetik végleges nyughelyükre, ott, ahol jelenleg is el vannak hántolva. Jeltelen sírban, ahogy ezt egy mind a mai napig érvényben levő minisztertanácsi rendelet előírja azokra, akiket bírósági ítélet alapján végezték ki. E rendeletet különben — jegyezte meg a kor­mányszóvivő — éppen Nagy Imre írta alá. A temetést megelőzi az azono­sítás. Az ^igazságügy-miniszter előterjesztése szerint megközelí­tőleg pontos adatok vannak arra, hol kell keresni az érintettek holttestét. Az azonosításban a kormány szakértőin kívül részt vesznek a hozzátartozók által fel­kért független szakemberek is. A feltárást nehezíti, hogy ebben a parcellában hántolták el mind­azokat, akiken halálos ítéletet hajtottak végre. Hogy mikor lesz a végérvényes temetés időpontja, az nem kor­mánydöntésen, hanem a hozzá­tartozók elhatározásán múlik. Az exhumálás nehézségei miatt. Ma­rosán György véleménye szerint, minimálisan két hónap eltelik még a temetésig. Hogy az nyilvá­nos lesz-e, vagy csak a szőkébb hozzátartozók jelenlétében zajlik le, arról a kormány nem intézke­dett; ct hozzátartozókra bízza a döntést. Ugyancsak nem foglal­kozik az esetleg felállítandó sír­emlék kérdésével. Az egyéb kérdések között a Ma­gyar Nemzet arról érdeklődött, kialakult-e már a kormány állás­pontja arról, hogy Magyarország is csatlakozik az ENSZ nemzet­közi menekültügyi egyezményé­hez, — Erről a romániai menekültek ügyével foglalkozó koordinációs bizottság éppen ma tárgyalt — hangzott a válasz —, és egyetér­tett az egyezményhez való csatla­kozással; Egyébként az ENSZ e kérdéssel foglalkozó főbizottságá­nak küldöttsége február 6· és 9. között látogatást tesz Magyaror­szágon. A magyar—román határon ta­lált állítólagos holttestek ügyével foglalkozó ügyészségi vizsgálat a legközelebbi jövőben lezárul, és eredményéről sajtótájékoztatón informálják a közvéleményt. Any­­nyit azonban máris közölt a kor­mányszóvivő, hogy mind a mai napig semmi nyomát nem találták agyonlőtt személyeknek. Még egy híresztelésre kaptunk megnyugtató választ. A közeli jö­vőben semmiképp sem várható, hogy a „magánimport" keretében nyugati országokból behozott gép­kocsikra, esetleg tartós fogyasz­tási cikkekre is kivetnék a 25 szá­zalékos általános forgalmi adót. A híresztelés mégsem nélkülözött minden alapot. Voltak ugyanis olyan vélekedések, hogy a ver­senysemlegesség egységes felté­teleket kívánna az állami és a magánimport esetére. (é. i.) Nyilatkozat A Történelmi Igazságtétel Bi­zottság üdvözli a kormány elhatá­rozását, hogy a bizottság felhívá­sa és a hazai, valamint a nemzet­közi közvélemény hatására, har­minc év késéssel bár, de lehetővé teszi Nagy Imre és társai — Ma­iéter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József — jelte­(MTI) Elkészült az Országgyű­lés által tavaly életre hívott bős—nagymarosi ad hoc bizott­ság Idei programja, amely a víz­erőmű építésével kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítá­sát hivatott nyomon követni. Dr. Berdár Béla országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke el­mondta: a testület a beruházás­sal kapcsolatban biztosítja a par-Az Állami Népi Együttes ta­valy kétszer ie fergeteges sikert aratott Franciaországban. Az idén Olaszország és Izrael szerepel a programok között, de már biztos­nak tekinthető az újabb francia­országi fellépéssorozat is, amire — várhatóan — jövőre kerül majd sor. Az együttes — hason­lóan más, állami támogatást él­vező intézményekhez — mind ne­hezebben birkózik meg a gazda­sági nehézségekkel. Költségveté­sükből most kétmillió forint hiányzik. Ugyanakkor az új jog­szabályok lehetőséget kínálnak a termelő egységeknek, a vállala­toknak, hogy adóalapjuk terhére — többek között — alapítványok­kal segítsék a kultúra hírvivőit. Ezt tette a Borsodi Vegyi Kom­binát. Megszületett — kétmillió forint alaptőkével — a „Magyar népművészetért” elnevezésű ala­pítvány, erről tegnap számolt be Tolnai Lajos, a BVK vezérigazga­tója, és Serfőző Sándor, az Állami Népi Együttes Igazgatója a Budai Vigadóban. Mint megtudhattuk, az alapít­vány célja, hogy a költségvetési lenül elföldelt holttestének azono­sítását, s emberhez méltó, nyilvá­nos eltemettetését. Ezzel kapcsolatban bizottsá­gunk a leghatározottabban leszö­gezi, hogy ezt csupán első lépés­nek tekinti: 1956 forradalmának minden megtorlásul kivégzett ál­dozatát emberi végtisztesség il­leti, megköveteli tehát, hogy a kormány több mint harminc év múltán tegye végre közzé a ki­végzettek teljes névsorát; hogy emléküknek hozzátartozóik em­berhez méltó, s nevüket viselő sí­rok előtt adózhassanak; hogy em­lékezetüket nyugvóhelyükön va­lamennyi ük nevét feltüntető kö­zös emlékmű őrizze meg az' utó­kor számára. Meggyőződésünk, hogy Magyar­­ország mindaddig nem nevezheti jogállamnak magát, amíg végleg föl nem számolja a hazánk közel­múltjában elkövetett valamennyi embertelenség és jogsértés utol­só, még orvosolható nyomát is, és nem szolgál ünnepélyes, törvény­be foglalt elégtétellel mind­azoknak, s mindazok utódainak, akik a tömeges megaláztatások, üldöztetések, koholt perek vétlen áldozatai voltak. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága \ városvédők is részi kívánnak venni a műemléki törvény előkészítésében Moszkvai napok Budapesten (MTI) A Szovjetunióban zajló társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokról, az új gondolkodás­­mód térhódításáról és a szovjet kormány kül- és belpolitikájáról kíván az idén is széles körű isme­reteket nyújtani tevékenységével a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza — hangzott el csütörtökön Budapesten, az SZKTH-ban tar­tott sajtótájékoztatón, amelyen tavalyi munkájukról és idei ter­veikről számoltak be a Ház veze­tői. Az 1988-as év mérlegét meg­vonva, Nyikolaj Kosztyucsenko. a ház igazgatója kiemelte: a poli­tikai rendezvények közül különö- I sen nagy volt az érdeklődés az át- | Bős—nagymarosi ad hoc bizottság Az ökológiai ellenőrzésért is. A BVK és az Állami Népi Együttes Alapítvány a népművészetért Ezt követően Möcsény Mihály egyetemi tanár előterjesztésében megvitatták a főkertészi státus létesítésének lehetőségeit. A téma időszerűségét indokolja a magyar városok közhasználatú zöldfelü­leteinek állapota. A testület szor­galmazza, hogy a főépítészi fel­adatkör mintájára szervezzék meg a főkertészi állást, társadal­mi, illetve főállású munkakörben. A továbbiakban a szövetség által létesítendő dijakról, illetve az egyesülési törvénnyel kapcsolat­ban az alapszabály módosításá­nak kérdésköréről tárgyaltak. (sm.) alakítás és a gazdasági reform fo­lyamatát elemző fórumok, kerék­asztal-beszélgetések iránt. Ivan Vaskeba, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa beszámolt arról, hogy az idén tizenhatodik évadját kezdő ház rangos programokkal vesz részt az áprilisban a fővá­rosban lezajló, „Moszkvai napok Budapesten” rendezvénysorozat­ban. Otthont ad ebből az alka­lomból számos kiállításnak, film­­bemutatónak, komolyzenei hang­versenynek, s több közönség-, va­lamint szakmai találkozónak. lamenti nyilvánosságot, ami ga­ranciát jelenthet, hogy a vízerő­mű a lehetőség szerint a legki­sebb mértékű környezeti károsí­tás árán épüljön fel, illetve mű­ködjék. Ennek érdekében a bi­zottság idei feladatai közé tar­tozik a szennyvíztisztítási prog­ram megvalósulásának vizsgálata finanszírozást meghaladó, kiegé­szítő támogatást nyújtsanak. A tőke felhasználható vállalkozói kockázatot igénylő módon is, er­ről az alapítványt kezelő Magyar Hitelbank Rt. gondoskodik. Ki­kötötték, hogy csak az alaptőke éves kamathozadéka és nyeresége használható fel. · Erről a későbbiek során egy szaktekintélyekből felkért kura­tórium fog dönteni. A magyar folklór, néptánc, nép­zene, népviselet értékes hagyomá­nyainak felkutatására, megőrzé­sére, a hiteles bemutatáshoz szük­séges anyagi bázis megteremté­sére szolgáló alapítványra már eddig is érkeztek be adományok, mind hazai, mind külföldi ada­kozóktól. A BVK vezérigazgatója kifejtette reményét, hogy csatla­kozni fognak az alapítványhoz más, hazai vállalatok és magán­személyek is. Nem reklámfogás­­írói van tehát szó, hanem egy olyan nemes törekvésről, aminek hozadéka, eredménye, ha első­sorban nem is forintokban, de szellemiekben mindenképpen ki­fizetődő, profitáló. (ez. 1.) Weyer Béla A Nemzet megkérdene: Segít-e egy alapítvány az örmény árvákon? munkával, a tervezett műemléki törvénnyel kapcsolatos teendők­kel, továbbá a létrehozandó fő­kertészi státussal és az alapsza­bály módosításának kérdéseivel foglalkozott tegnapi ülésén a Vá­ros-Község Védő és Szépítő Egye­sületek Szövetségének választmá­nya, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházéiban. A résztve­vők kinyilvánították, hogy be akarnak kapcsolódni a műemléki törvény előkészítő munkálataiba, s ezt a témát napirendé tűzik a szövetség ..márciusi közgyűlésén. Áprilisban:

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék