Magyar Nemzet, 1989. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

Szerda, 1989. február 1. A február 20—21-i ülést változatlanul megtartják Február 10-ére is összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Otto Schily: Kényszerítse Európa közvéleménye Romániát elnyomó intézkedéseinek beszüntetésére KÖZÉLETI HÍREK Barnabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára kedden ha­zaérkezett Varsóból, ahol, illet­ve megelőzően Prágában a két­oldalú békemozgalmi együttmű­ködésről tárgyalt a partnerszer­vezetek vezetőivel. Az Európa­­ház budapesti létrehozásával­­kapcsolatos magyar terveiket mindkét országban támogatták. Újabb indiai gyártmányú Ma­­ruti-autók érkeznek hazáinkba. A Mogürt—Merkur 2X1000 darab gépkocsit vásárol. A keretmegál­lapodás aláírásánál — Új-Delhi­ben — jelen volt Balogh András magyar nagykövet is. Ülést tartott a Politikai Bizottság 1989. janu­ár 24-én ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. Akikor február 20—21-re hívták össze a Központi Bizottsági ülé­sét. Tegnap, január 31-én ismét ta­nácskozott a Politikai Bizottság. Úgy döntött: a Központi Bizott­ság ülését — a kijelölt február 20—21-i időpontot változatlanul hagyva — február 10-ére is esz­­ezahívja. A tegnapi PB-ülésről az aláb­bi közleményt adták ki: , (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Népfrontvita az elmaradott térségekről Terjesszék a parlament elé a felzárkóztatási programot Kes Károly Endre elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége településpoli­tikai bizottsága, amely ez alka­­lomra más testületek — társasá­gok, egyesületek — képviselőit is meghívta. A téma egy tájékozta­tótervezet volt, amely a hosszú távú és a VII. ötéves terv terület­­fejlesztési céljai megvalósításának főbb tapasztalatait összegezte, kü­lönös tekintettel a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkózta­tásának meggyorsítására. Az előadó Hoós János, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, vi­ta­­ előtti bevezetőjében el­mondottan az 1985-ben elfogadott program eddigi megvalósításáról beszámolót terjesztenek a kor­­­mány elé. S ennek egyik előzetes állomásaként szeretnék a nép­fronttestület véleményét is kikér­ni. Megállapította, hogy bár a hosszabb távú célok ma sem kér­­dőjelezhetők meg, az 1988- bani és 1989-ben bekövetkezett lényeges változások több viszonylatban más megközelítést igényelnek.­­A tanácsi gazdálkodás új rend­szere, a demokratikusabb döntés­­hozatal, a hátrányok némi ellen­­súlyozása, a községek fejlődése kétségtelenül megállapítható, ám a nagy elmaradások felszámolása csak helyi, vállalati, illetve lakos­sági hozzájárulások segítségével aligha sikerülhet. A szerkezetvál­tást elősegítendő jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a komp­lexen értelmezett területfejlesz­tésnek, amelybe az egészségügy­nek, az oktatásnak, a szellemi erők jobb eloszlásának éppúgy bele kellene tartoznia, mint a szo­ciálpolitikának, a lakáskérdés megoldásának és még további fel­adatoknak. Olyan új eszközrendszer kiala­kítására van­ szükség — húzta alá a tervhivatal elnöke —, amely a hátrányos területek felzárkózta­tását a szerkezetváltással együtt képes megoldani A pénzügyi esz­közök sorában egy új bank lét­rehozását is említette — Borsod­ban —, az elosztáspolitika kere­tében pedig az átcsoportosítás el­kerülhetetlenségét hangoztatta, amely azonban egyelőre csak va­lamelyik lakossági réteg terhére mehet végbe. Nyomatékosan felhívta a figyel­met a faluhálózat fejlesztését cél­zó programra, amelyet a népfront e testülete egyi ízben már megvi­tatott. Kérte, hogy a mozgalom folytassa az ezzel kapcsolatos vi­ták sorozatát, hogy e tapasztala­tokkal gazdagítva terjeszthessék majd a kormány elé. A programot öntevékeny társadalmi mozgalom­,­ként is szeretnék felfogni, csakis így remélhető­­e téren érdemle­ges előrelépés. A számos hozzászólást össze­foglalva Kerkápoly Endre­ négy pontban fogalmazta,meg a testü­let véleményét. Szükségesnek tartják, hogy az elhangzott bírá­latokkal, észrevételekkel kiegészí­tett, átdolgozott beszámolót a par­lament elé terjesszék, ott vitassák meg, elkerülendő a régi helyzet konzerválódását. A falufejlesztés kérdését — különös tekintettel egy létrehozandó faluszövetségre — még egy alkalommal napirend­re tűzik. Aláhúzták az infrastruk­turális elmaradottság felszámolá­sának fontosságát, amelynek lebe­csülése az egész népgazdaság drá­mai visszafejlődésével járhat. Vé­gül, de nem utolsósorban: a terü­let- és településfejlesztésnek egy kézben való összpontosítása, egy­séges, színvonalas irányítása sors­döntő szerepet játszik a külön­böző alapok, források összehan­golt felhasználásában, a hátrá­nyos helyzet leküzdésében is. K. V. Bojkottálják a kirívóan rossz és drága áruk gyártói! — hangzott el a kereskedelmi bizottság ülésén Tavaly ősszel az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága, még Nyers Rezső elnökletével , úgy döntött: az ipari, valamint a terv- és költségvetési bizottsággal együtt, szakértőket kér fel anna­k tanulmányozására, mennyire pontosak a KSH számításai. A szakértők azóta elvégezték mun­kájukat, s eljuttatták a képvise­lőknek az összeállított anyagot Ezt egészítette ki a kereskedelmi bizottság tegnapi, Hellner Károly (Budapest) elnökletével tartott ülésén Végvári Jenő, a KSH el­nökhelyettese. Elmondta: a ma­gyar statisztikai számítások meg­felelnek a nemzetközi tapaszta­latoknak, s ebben a szakértők is egyetértettek. A SZOT alternatív árindexszámításának igényéről a véleménye: meg kell gondolni, ér­demes-e hozzáfogni, mert csak a kiskereskedelmi árindex számítá­sa évente 30 millió forintba kerül. Sok bírálat éri a­ KSH-t azért, mert nem hozza nyilvánosságra számításainak alapját,­­az úgyne­vezett fogyasztói kosarat —, ezért úgy döntöttek: ezt a több száz ol­dalas dokumentációt ügyfélszol­gálati irodájukban helyezik el, s bárki beletekinthet­ő, bár nem valószínű, hogy ebből megértenék a számításokat A KSH elnökhelyettese után a szakértők is elmondták vélemé­nyüket s mintha a saját bizottsá­gukban üléseztek volna, hossza­san ismertették a saját számítási módszerüket. A képviselők nem vonták kétségbe egyik módszer helyességét sem, ám a vásárlók­hoz hasonlóan gondolkodva tet­tek megjegyzéseket. Vida Kocsárd (Somogy megye), például úgy vél­te: az e havi és a várható áremelé­sek megteszik a hatásukat, s aki vásárol, nem hiszi el, hogy va­lóban csak akkora az áremelés, mint amekkorát bejelentettek. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemplén megye)­­ szerint olyan ütemben gyarapodnak a szabad­áras termékek, hogy kétséges, pontosan meghatározhatóak-e az­ áremelések. Azt is kétségbe vonta, valóban meg kell-e a fogyasztók­kal fizettetni mindent, ami vál­lalati automatikus költség-t.­ ­ Elkelt Liska Tibor új könyvének kiadási joga­ ­ Eredményesen ért véget teg­nap Liska Tibornak és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vállalkozáskutató cso­portjának első vállalkozási ár­verése, melynek tétje az ökonosz­­táz szerzője új könyvének, a Szent barmunk, a politikai rend­szer címűnek kiadása, kinyom­tatása, terjesztése volt. Először a nyomdák képviselői tettek ajánlatot a könyvkészítés­re. Két cég vetélkedett egymás­sal, a Borsodi, illetve az Alföldi Nyomda. Mindkét fél képes volt arra, hogy lefelé csökkentse az előállítás árait, de végül lénye­ges különbségre nem jutottal­. Függtek a vállalkozás többi részt­vevőjének feltételeitől, s­ főleg attól, hogy mely kiadó és terjesz­tő milyen kondíciókkal képes az­­ ő költségeiket állni. Az egymásra és a kockázat- Magyar Nemzet vábbhárításból származik? Pol­gárár József (Pest megye), vala­mint Sütő Kálmán (Vas megye) azt kérdezte: mi értelmük van a számításoknak, mire használja fel a kormány, az érdekvédelem, a képviselők, s hol vannak azok a következtetések, amelyeket le kellene vonni például a társadal­mi vagy a létminimum-számítá­sokból? Rév Lajos, a FDT elnöke így fogalmazott: a kormány elnöke a Gazdasági Kamara ülésén elisme­réssel szólt a kamara együttmű­ködéséről , ugyanilyen elismerés­sel szólhatna a magyar nép tü­relméről, amelyet az áremelések­kel szemben tanúsított eddig, s kereshetné a módszereket az el­lentételezésre. Elmondta: a FÓT egyetlen fillér nélkül valósította meg árfigyelő szolgálatát, szíve­sen rendelkezésre bocsátják a hi­vataloknak, abban a reményben, hogy már­ a döntések előtt figye­lembe veszik. A kérdéseikre a KSH elnökhelyettese, illetve a szakértők válaszoltak, egyikük így fogalmazott: mint fogyasztó, maga is megdöbben az áremelé­sektől, mint közgazdász, úgy véli, nem indokolt az infláció gerjesz­tése, de mint statisztikus, a maga módszereivel méri az árak alaku­lását. A bizottság ezután meghallgat­ta Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettest a fogyasztók hathatósabb érdekvédelméért te­endő intézkedésekről. A kereske­delem ma sincs olyan helyzetben, hogy minden partnerével szem­ben érvényesíteni tudja a fo­gyasztók védelmét, ez csak a ver­seny élénkülésével, a gazdasági folyamatok változásával együtt valósulhat meg. Tervezik fogyasz­tóvédelmi törvény megalkotását, illetve ennek belehelyezését egy új kereskedelmi törvénybe. Fel­hívta a figyelmet: várható, hogy a fogyasztók saját védelmük ér­dekében önszerveződő csoporto­kat hoznak létre, jó lenne, ha ezeket a FÓT fogná össze. A vitában Szabó Sándor (Haj­­dú-Bihar megye) azt sürgette: a fogyasztók ott és akkor találják meg az árut, amikor és ahol szük­ség van rá. Békési Istvánné (Pest megye), valamint Lőrincz Elmőné, a KPVDSZ elnöke a kereskedel­mi dolgozók még mindig nem vál­tozott, rossz körülményekről szólt Csipkó Sándor arra hívta fel a figyelmet: a költségvetés-közpon­tú gondolkodás rengeteg kárt okoz a társadalomban, a kormánynak nem szabad szemellenzősnek len­­ni a döntéseknél, a várható hatá­sokat is mérlegelnie kellene. Ko­vács Lászlóné (Budapest) Kermi­­vizsgálatok adatait sorolta a fo­gyasztók­­megkárosítására vonat­kozóan, s megkérdezte a minisz­terhelyettest: mi lesz a Batthyány téri üzletben történt események büntetése? A vita összegezéseként Rév La­jos kérte a KPVDSZ együttmű­ködését: hirdessenek közösen or­szágos bojkottot olyan vállalatok ellen, amelyek kirívóan rossz mi­nőségű vagy indokolatlanul drága terméket visznek a boltokba, ezektől egy hónapig senki ne ve­gyen át árut. Spilák Ferenc hang­súlyozta: be kell vezetni a ter­mékfelelősséget, mint jogi intéz­ményt — például a Ptk. módosí­tásával. A Batthyány téri üz­letben történt súlyos visszaélése­ket felháborítónak tartja, az ügy­ben még folyik a rendőrségi vizs­gálat Hasznosnak tartotta Kovács Lászlóné képviselő javaslatát: a FŐT tartozzék egy állammi­nisz­­terhez, s így talán hathatósabban védheti a fogyasztók érdekeit (rácz) Debrecenben is tájékozódott az NSZK parlamenti küldöttsége (MTI) Az Otto Schilynek, a Zöldek képviselőcsoportja tagjá­nak vezetésével hazánkban tar­tózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség programja kedden Debrecenben folytatódott. A bonni­­törvényhozás magyar—né­met baráti csoportjának tagjai­ból álló küldöttség, amelyben minden parlamenti párt képvisel­teti magát, a Romániából áttele­pültek helyzetét tanulmányozta a hajdú-bihari megyeszékhe­lyen. Elkísérte a küldöttséget Szentágothai János akadémikus, a magyar Országgyűlés, magyar— német baráti csoportjának veze­tője is. A megyei tanács székházában tartott tájékoztatón Virágh Pál vb-titkár, a romániai áttelepülő­ket segítő megyei koordinációs bizottság vezetője elmondta, hogy eddig 2585 román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt Hajdú-Biharban; különféle okok­ból — főleg a múlt év első felé­ben — 504 személyt küldtek visz­­sza a hajdú-bihari határszakasz­ról. Az áttelepültek kétharmada útiokmányok nélkül, illegálisan érkezett hazánkba. A megyében, főként a megyeszékhely üzemei­ben 1824-en helyezkedtek el. A múlt év március 14-e óta egy bölcsődéből átalakított átmeneti szállás működik Debrecenben, ahol egyszerre nyolcvan személyt tudnak általában egyhetes időtar­tamra elhelyezni. Ez az idő több­nyire elegendő ahhoz, hogy munka-, illetve szálláshelyet ta­láljanak maguknak. Virágh Pál beszámolt arról, hogy az elkülönített központi alapból a megyében eddig több, mint húszmillió forintot hasz­náltak fel segélyezésre, az egyházi szeretetszolgálat által nyújtott tá­mogatás meghaladja a hatmilliót, s jelentős segítséget nyújt a Vö­röskereszt is. Otto Schily válaszában arról szólt, hogy a romániai helyzet rendkívüli aggodalmat vált ki Európa közvéleményében. Az NSZK parlamenti küldött­sége délután ellátogatott a ro­mániai menekültek debreceni, átmeneti szállására, majd a Me­dicor Orvosi Műszer Ipari Rt.-ban dolgozó áttelepültekkel találkoz­tak. Debreceni programjának vé­gén Otto Schily válaszolt a saj­tó munkatársainak, köztük az MTI tudósítójának a kérdéseire. Elmondta, hogy amit Debrecen­ben hallottak a menekültekről, megfelel azoknak az informá­cióknak, amelyekkel már koráb­ban is rendelkeztek. — Az persze jelentős különb­ség — folytatta a Bundestag kép­viselője —, hogy olyan fiatalem­berektől hallottuk mindezt, akik átélték a menekülést, s akik a romániai körülmények között nem látják jövőjüket. Megrázó, hogy nem használhatják, saját anyanyelvüket, hogy nem ápol­hatják kultúrájukat, hogy a gyerekek az iskolákban nem ta­nulhatják szüleik nyelvét. Ez — meggyőződésünk szerint — nem egyeztethető össze az európai ci­vilizáció elveivel és azokkal az elvekkel sem, amelyeket a közel­múltban aláírt bécsi záróokmány foglal magában. — Feladatainkat abban lát­juk, hogy a Magyarországon — a Debrecenben és a Budapesten — tapasztaltakról a magyar ál­lami és egyházi vezetőkkel foly­tatott beszélgetéseink tanulsá­gairól beszámoljunk az NSZK- ban és olyan szolidaritást kelt­sünk az európai közvélemény­ben, amely a romániai rezsimet rákényszeríti, hogy elnyomó in­tézkedéseinek, elnyomó politiká­jának véget vessen — fejezte be nyilatkozatát Otto Schily, az NSZK-beli parlamenti küldött­ség vezetője. Nem kell Bécsből hozni... 50 ezer f­agyasztót importál a Transelektro A Transelektro Kereskedőház a napokban 50 ezer darab, Go­renje gyártmányú fagyasztóké­szülék szállítására kötött szer­ződést, 11 millió dollár értékben. A jugoszláv gyár 18 ezer darab 200 és 300 literes fagyasztószek­rény, 26 ezer darab 200, 300 és 400 literes fagyasztóláda és 1000 da­rab hűtő-mélyhűtőszekrény kom­bináció szállítását ez év február­tól, július végéig, havi egyenlő ütemezésben teljesíti. Ezek a ké­szülékek hazánkban ismert és ke­resett cikkek. Zömében ezeket vásárolták a magyar turistáik Ausztriában. A Gorenje fogyasz­tókat tizennégy belkereskedelmi vállalat, közöttük például a Ke­ravill, a Ramovill, a Titán, a Ravill, a Ferrovill és Vasvill ér­tékesíti az ország egész terüle­tén. A Kereskedelmi Miniszté­rium által is ösztönzött Trans­­elektro-import célja az, hogy az e téren mutatkozó hiány és így a „magánimport" megszűnjön. További igények esetén a Trans­elektro és jugoszláv partnere kész az üzlet folytatására. Vizsgálat Bács-Kiskunban Veszélyes hulladékok nyomában Hosszú évekig szennyezte a környék talaját é­s levegőjét a Kiskunsági Állami Gazdaság ve­gyiüzeme. S ugyancsak hosszú ideig eltartott amíg felkutatják és, ártalmatlanítják a sokfelé­­széthordott veszélyes hulladékot. A megyében Kunszentmiklós részesült az „apaji áldásból". 1982—83-ban folyamatosan éget­tek az itteni szeméttelepen fes­tékekből és műautyoflárcból szár­mazó vegyszert. Az Alsódúnavöl­­gyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója szerint a baj kisebb, mint amilyen az ijedelem volt. Sikerült körülha­tárolni azt a három helyszínt, ahol égettek és ahol el is ástak veszélyes hulladékot. A KÖJÁL is bekapcsolódott a vizsgálatokba, megállapította, hogy a mélyfúrású kutak vize nem szennyeződött. A környék­beli tanyák ásott kútjaiban azon­ban a határértéket meghaladó mennyiségű cinket, rezeit, ólmot, s némi ciánt is találtak. Az már biztosnak látszik: nem szükséges hatalmas költséggel elhordani, kicserélni a kunszentmiklósi sze­méttelepek földjét. De a költsé­gek várhatóan így is meghalad­ják az egymillió forintot. S ez csupán az apajpusztai gazdaság * okozta környezetszennyezés ki­s­sebbik része. A nagyja hátra­van ... (lovas) Bizalmat kapott tanácselnök Hűség a hűtlen kezelőhöz? (MTI) Bizalmat szavazott a Békéscsabai Városi Tanács ked­den tartott soron kívüli ülésén tanácselnökének, Gally Mihály­, nak, aki maga kérte, hogy a ta­nács erősítse meg tisztségében, avagy fogadja el lemondását, miután a Békés Megyei Rendőr­főkapitányságon vizsgálat folyik ellene hűtlen kezelés alapos gya­núja miatt. A jelen lévő 61 ta­nácstag — egy kivételével — el­utasította a titkos szavazási in­dítványt, s három tartózkodás mellett az ártatlanság vélelmére igényt tartó Gally Mihálynak bi­zalmat adott tisztsége betöltésére.. A nyílt szavazáson a fegyelmi­ indítványt is elutasította a vá­rosi tanács. Az ügy előzménye: Békéscsa­ba tavaly megválasztott tanácsel­nökét január 12-én, az Előre Spartacus egyes vezetői ellen indított bűnügyi vizsgálat kap­csán hűtlen kezelés alapos gya­­núja miatt kihallgatták a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon. Felmerült ugyanis annak lehető­sége, hogy 1985—1987-ben az ő közreműködésével kapott több labdarúgó és edző az OTP köz­vetítésével lakásvásárlási támo­gatásként kétmillió-negyvenezer forintot. Gally Mihály szerint ő ezekben az ügyekben, csak a postás szerepét töltötte be ... A­­tanácstagok majdnem fele, s számos meghívott mondta el véleményét a vitában. A többség úgy ítélte meg, hogy míg jog­erős ítélet nem születik, bűnös­nek nem találja a bíróság a ta­nácselnököt, addig feltétlenül ér­demes a tanácstagság bizalmára. A v­b-titkárból lett tanácselnök eddigi tevékenységét jónak minő­sítette a testület. Kitüntetés (MTI) Roska Istvánnak, ha­zánk volt berlini nagykövetének az NDK és a Magyar Népköz­­társaság közötti kapcsolatok sok­oldalú fejlesztésében tanúsított érdemei elismeréseként az NDK Államtanácsa a Népek Barátsá­gának Csillaga Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Gerd Vehres, az NDK budapesti nagykövete adta át kedden a nagykövetsé­gen. ------A NAP ----------------------------------­Hamburger Azt susogják, a cseppet sem olcsó, Reform című színes hetilap már magasabb példányszámban jelenik meg, mint amennyivel kevesebbet nyomtat január elseje óta az ország két legmagasabb példányszámú napilapja. A bécsies külle­mű lapot itt-ott összeszorított foggal, sziszegve szidják a „politikai sztriptíz”, fitymálgatják némelyek, „politikai ál­sztriptíz”, licitálnak rá mások, „pletykák svédasztala ma­gyar módra”, morognak a mogorvák, „vásári választék”, húzzák az orrukat az igényesek vagy az ötlettelenek, én azonban azt mondom: bármilyen kifogások emelhetők is e drága lap olcsóságai ellen, s akármilyen kínos a közvéle­mény-kutatássá kijátszott „játéka”, egyik-másik szerzőjé­nek henye stílusa, a rikító címek alatt bármilyen kopogós, suta, s a címnek meg sem felelő némelyik írás — a Re­form hosszú évtizedek óta az üzleties sajtó első orgánuma Magyarországon, s megjelenése után egyetlen szerkesztő és hírlapíró sem tehet úgy, mintha nem létezne. Nevezhe­ti bárki, ajábiggyesztve, nemzetiszínű hamburgernek — voltaképpen: versenytárs. Igaz, nem idomulni-igazodni kell hozzá — talán éppen ellenkezőleg. Minél igényesebben lesz hű önmagához és tartásához minden­ más lap, annál bizto­sabban tartja meg olvasótáborát. A Magyar Nemzetnek sem Cicciolina keblét kell közölnie, hanem minél jobb Magyar Nemzetet kell írnia-szerkesztenie: a tárgyilagosság szenve­délyességével, az értelmiségi olvasó legmagasabb mércéjé­ről sosem megfeledkezve, gondolat- és ténygazdag, meg­bízható és hosszú távú stratégiai szemléletbe beépülő, emel­kedett nemzeti lapot. Amelynek az a (nem titkolt) ambí­ciója, hogy múlandó lapszámaival azt szolgálja, ami e tíz­­tizenöt millió életében, jövendőjében maradandó. És csep­pet sem haragszik azokra, akik a hamburgert szeretik pa­radicsommártással és zöld salátalevéllel. DIURNUS 3 vállalás mértékére félve licitáló, két kiadó cég, a Generalpress és a Számaik már csaknem dűlőre jutott, amikor váratlanul meg­tette ajánlatát egy harmadig résztvevő, a Belűvető Kisszövet­kezet. Ők egy jól kiépített ter­jesztőhálózattal is rendelkezvén, durván 700 ezer forint szerzői honoráriumot kínálta­k, s a 73 forintos — váratlanul alacsony — bolti­ áron kínálható könyv nyomdai árát is hajlandók voltak időben is kedvező feltételekkel megajánlani. Számításaik szerint 25 ezer kötet eladása esetén szá­mukra p­azaldós, afölött nyere­séges a vállalkozás. Ezek halla­tán visszalépett a Generalpress képviselője, a Számaik kiadója pedig ajánlatot tett a Betűvető­nek : hajlandó szinte azonnal rendelkezésre bocsátani a szük­séges összes tőkét, ha közösen adják ki a könyvet, hiszen a koc­kázatot a kisszövetkezet vállal­ja.A Borsodi Nyomda árai és kon­díciói — beleértve a papír gyors és most még relatíve olcsóbb megvásárlását is — a másik két vállalkozónak megfelelt: e cég lett a harmadik partner.­ Így majdnem bizonyos, hogy az ün­nepi könyvhét idején már vásá­rolni lehet a Szent barmunk: a politikai rendszer című könyvet. (g. 1.)

Next