Magyar Nemzet, 1989. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

Kedd, 1989. február 7. 3 Magyar Nemzet Minden új eszme kisebbségi véleményként jelentkezik először — hangsúlyozta Berecz János a budapesti pártbizottság ülésén KÖZÉLETI HÍREK séges azonban, hogy szakmáiuk­­ban hasznos tevékenységet foly­tathassanak. Mentesíteni kell a szolgálat lelkiismereti okbál tör­ténő megtagadása esetén a szol­gálatot megtagadókat a hátrá-Komárom megyei javaslat: A nyár elején hívják össze a népfrontkongresszust (MTI) Október helyett május végére, június elejére hívják össze a népfront IX. kongresz­­szusát — javasolták hétfőn Tata­bányán a Komárom megyei nép­front-tisztségviselők tanácskozá­sán. Az eszmecsere résztvevői a HNF Országos Tanácsának a mozgalom megújulására és fel­adataira kiadott javaslatát vitat­ták meg. Ügy ítélték, hogy a 'népfront, amelynek, mint mond­ták, még ma is hiányzik egy va­lóban hatékony megújulási prog­ramja, máris lépéshátrányban van a szakszervezetekkel és a KISZ-szel szemben; Érdemes el­gondolkodni például azon — han­goztatták —, hogy miért nem határozatképes több népfranttes­­tület-tanácskozás, vagy hogy mi az Oka a helyi népfrontbizottsá­­gi titkárok, elnökök növekvő számú lemondásának. A résztvevőik egyöntetű véle-Bős—Nagymaros Módosított részhatáridők (MTI) Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes és Pavel Hriv­­nák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhelyettese hétfőn Budapes­ten jegyzőkönyvet írt alá; ebben módosították a bős (Gabcsikovo) —nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, során történő kölcsönös segítségnyújtásról 1977. szeptem­ber, 16-án.. aláírt.. kormányközi megáliapódást. ' A változtatást a felek 1987—1988. folyamán elő-Szolnok megye alapszervezeteiben keményen bírálták a megyei pártbizottság vezetőit A nemzeti megbékélés alapfeltétele európai jelenlétünknek Független politikai szervezetek nyilatkozata Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke Üj-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte sir Paul Reeves főkor­mányzót. A vasárnap óta az NSZK-öan tartózkodó Beck Tamás kereske­delmi miniszter hétfőn Hanno­verben megbeszélést folytatott dr. Axel N. Zarpesszal, az Európai Parlament tagjával. Beck Tamás és kísérete délután találkozott Kendőzetlen képet adott az MSZMP budapesti bizottsága teg­napi kibővített ülésén a főváros gazdasági helyzetéről a tavalyi ta­pasztalatok nyomán. A tájékoztató szerint nem erősödött a gazdaság­­irányítás és a gazdálkodók közötti bizalom, az új adók és jövedelem­szabályozás nem segítette elő a tisztánlátást, viszont egyértel­műen hátrányos volt a feldolgozó­­ipar és a kiskereskedelem számá­ra. A lakosság hangulata romlott, részben az életszínvonal csökke­nése, részben a nehezedő elhe­lyezkedés miatt. A fővárosi pártszervezetek in­kább csak tudomásul vették a stabilizációs program céljait, mintsem azonosultak volna velük. Munkájukat zavarta, hogy a pártvezetés szintjén folyik a vita: vajon ne inkább a lakóhely, mint a munkahely legyen a jövőben a politizálás színtere. A tájékoztatóról folytatott vi­tában felszólaló Gémyi Kálmán, a fővárosi tanács elnökhelyettese hangsúlyozta: nem tudják jövőre a szociális ellátásók kolrábbi reál­értékét szavatolni, csak a szo­ciális segélyekét. Ismertette a pénteki tanácsülés elé kerülő idei költségvetés-tervezetet (amelynek álapelveit már elfogadta a ta­nácstestület), és rámutatott, hogy az elkölthető kereken 60 mil­liárd forintnak 76,7 százaléka a működtetésre jut, csak a mara­dék szolgál fejlesztési célokai. Békési László pénzügyminiszter­helyettes nem tagadta, hogy az adóreform teljesitmény-visszafogó hatása nagyobb volt, mint ameny­­nyivel csökkentette a fogyasztást. Katona Béla, a pártbizottság tit­kára a vitát összefoglalva azt ajánlotta, hogy ahol csak mód van, minél előbb hajtsák végre a vállalatok az idei bérfejlesztést, Hovatovább megszokottá vá­lik, hogy az estébe nyúló, moz­galmas vita jellemzi a MISZOT közgyűléseit. Az öt teljes jogú tagként felvett ifjúsági egyesület felvétele után a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör terjesztette elő ja­vaslatát arra, hogy az elmúlt na­pok vitái nyomfúi a MISZOT foglaljon állást abban, hogy 1956 megítélése nem kizárólagos joga egyetlen szervezetnek sem és a visszarendeződésre törekvő cso­portok fellépése veszélyezteti a békés úton történő demokratikus átalakulást. Ezt a javaslatot az MHSZ megvétózta, majd egyhan­gúlag fogadták el a közösen ki­dolgozott nyilatkozatot, mely szerint: „A MISZOT tagszervezetei az MSZMP vezetésében 19SS megítélése kapcsán felszínre kerlllt ellentétek és indulatok következtében az alábbiak­ban kívánnak állást foglalni: Az 1989. II. 10-1 MSZMP KB ülésnek meg keU erősítenie a békés átmenet demokra­tikus folyamatát, melynek eredmé­nyeképpen hazánk tovább balad a korszerű euröpai Jogállamiság felé. Mély aggodalommal tölt el bennün­ket, hogy egy esetleges visszarende­ződés a társadalom polarizálódását nemkfvánt kényszerpályákra terelhe­ti. A MISZOT tagszervezetei érdekel­tek abban, hogy hazánk az európai kultúra és gazdaság Integráns részé­vé váljon. Az elmúlt negyven év, köztük 1956 értékelése sem lehet egyetlen szervezet monopóliuma. A múlt és a Jelen folyamatainak feldol­gozása mindenki számára legyen nyi­tott, és abban a MISZOT tagszerveze­tei is részt kívánnak venni." Ezt követően a jelenlévőik el­fogadták a MISZOT külügyi te­vékenységéről szóló beszámolót, majd hat ifjúsági szervezet nyi­latkozata nyomán éles vita bon­takozott ki arról, hogy a MISZOT részt vegyen-e az Észalk-Koreá­dr. Ernst Albrechttel, Alsó-Szász­­ország tartományi miniszterelnö­kével, valamint a tartomány mintegy 20 ipari cégének veze­tő munkatársaival. A miniszter hétfői programja, amelyen részt vett dr. Horváth István, Magyar­­ország bonni nagykövete is, a tar­tományi kormány által adott va­csorával fejeződött be. Beck Ta­más és kísérete kedden Bonnban folytatja NSZK-ibeli látogatását. ezzel serkentve a rossz hangulat miatt lanyhuló munkakedvet. Elénk vitát váltott ki a buda­pesti pártbizottság állásfoglalás­javaslata a párt és a szellemi al­kotó munkát végző fővárosi értel­miség kapcsolatának néhány kér­désről. A javaslathoz fűzött szó­beli kiegészítésben Barabás János titkár hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a párt udvarolna az értelmiségnek, hanem együtt kí­ván vele működni. Már csak azért is, mert értelmiségi csoportokban fogják megfogalmazni egy új tár­sadalmi szerződés lehetséges tar­talmát. A hozzászólók sorában a ven­dégként megjelent Huszár Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem tanára rámutatott, hogy a pártnak tudomásul kell vennie: a szuverén, kritikus értelmiség ké­nyelmetlen dolog, ám ez a szellem az értelmiség alapvető jellemvo­nása. Ha ezt egy szervezet nem tolerálja, ahogy erre bőven akadt példa az MSZMP 'eddig; jó 37 éves története során is, akkor az értelmiségből' ellenzék lesz, Ezt példázza' sok, a pártból' elindult értelmiségi esete, akiknek gondo­latait most az úgynevezett alter­natív csoportok tették magukévá. Hozzászólt á vitához Berecz Já­nos, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára is, határozottan ál­lást foglalva a párton belüli platt­­formszabadság mellett. Enélkül nincs megújulás — mondta —, hiszen minden új eszme kisebb­ségi véleményként jelentkezik először. „A szellemi élet öntörvé­nyű folyamatait nem korlátozni kell hanem kibontakozni hagyni. Ezért a budapesti pártbizottság javasolt állásfoglalása nem gesz­tus, hanem lényegi törekvés az értelmiséggel teremtendő új vi­szonyra.” (é. I.» ban megrendezendő VIT-en vagy az Országgyűlés által elfogadott költségvetésből az e célra szánt száz (mások szerint negyven) millió forint támogatást az ifjú­ságpolitika más céljaira fordít­sák, enyhítve ezzel egyes szerve­zetek hátrányos helyzetét. A többség a VIT-en való részvételt támogatta és a KISZ képviselője elenyészőnek nevezte azt, hogy ennek az összegnek egyihatodát, vagy egynyolcadát a fejlődő or­szágok fiatailjainak VIT-en való részvételére fordítják. Miután hárman megvétózták a VIT-en való részvételt, így a tagszerveze­tek önmaguk döntik el a feszti­válon való jelenlétüket. Ezután a KISZ javaslatára kü­lönös önkorlátozó intézkedést fo­gadtak el a jelenlévők, azt: egy­­egy tagszervezet csak kétszer szólhat hozzá a vitához. Ennek ellenére azonban az alkotmányo­zásról szóló állásfoglalás során önmaguk látták be, hogy olda­­niök kell saját szigorúságukat Ebben felszólították az MSZMP-t, hogy a kölcsönös elismerés elve alapján kezdjen két- és többol­dalú hivatalos tárgyalásokat a ma létező politikai erőkkel. Egyetértés mutatkozott viszont az alternatív polgári szolgálatról szóló állásfoglalás alapelveinek elfogadásában. É szerint az alter­natív polgári szolgálat hátrányos megkülönböztetéstől mentes szol­gálat, amelyet lelkiismereti okból minden sor- és hadköteles szaba­don választhat, az alternatív pol­gári szolgálatot teljesítők szo­ciális, egészségügyi, kulturális, oktatási, környezetvédelmi és ka­ritatív munkát végezzenek, sziik-Az elmúlt pénteki viharos me­gyei pártbizottsági ülésről tájé­koztatták tegnap a sajtó képvi­selőit Szolnokon. A jelek szerint — némi késéssel ugyan, de — az ország egyik legkonzervatí­vabbnak tartott megyéjében is megkezdődött a peresztrojka. A változtatást a szolnoki városi pártértekezletre való felkészülés során elhangzott vélemények kényszerítették ki. A megyeszék­hely alapszervezeteiben — ott ta­lálható a megye harmdnohétezres párttagságának egyharmada — keményen bírálták a megyei párt­bizottság vezetőit. Kifogásolták, hogy nem történt meg a megyei pártbizottság vezetésének szemé­lyi megújítása. A szolnoki állami lakások értékesítésével és a tabá­ni városrész telekkialakításával kapcsolatos végkövetkeztetés — amely szerint semmilyen jogsza­bályt nem sértettek meg — nem elégíti ki a közvéleményt. Az em­berek — párttagok és párton kí­vüliek egyaránt — elfogadhatat­lannak tartják, hogy az egyre ne­hezedő életviszonyok között egye­sek — azért, mert vezetők — előnyhöz juthatnak, akár törvé­nyes keretek között is. A párttagok rosszallják, hogy a megyei pártbizottság nem lépett fel határozottan a vezetőket érin­tő etikai ügyekben, nem alakított ki állásfoglalást fontos, a közvéle­ményt foglalkoztató kérdésekben. Végeredményben a Tisza-parti megyeszékhelyen az elmúlt évben tovább csökkent a bizalom az MSZMP és a helyi vezetői iránt. A párt tagjai ugyanis elégedet­lenek a megyében bekövetkezett változásokkal, követelik a szemé­lyi konzekvenciák levonását is. Minderről Szabó István, a me­gyei pártbizottság első titkára a kiadott napirend megváltoztatása után számolt be a pénteki ülésen. Ezt a rendkívüli napirendi pon­tot a megye politikai életének főbb jellemzőivel együtt vitatta meg a megyei pártbizottság, majd a párttagság követelésének hatá­sára megbízta a megyei fegyelmi bizottságot, vizsgálja ki dr. Ma­joros Károly volt megyei első tit­kár lakásvásárlásának és hétvégi háza építésének körülményeit. (Ez Ügyben egyébként korábban az nyos jogkövetkezmények alól és törvényi biztosítók óikat kell arra adni, hogy ugyanazért a cselek­ményárt kétszer nem érheti hát­rány őket. (C8. D. 1.) MSZMP Központi Bizottsága már lefolytatott egy vizsgálatot. Sőt, sokan tudni vélik, hogy a Bács- Kiskun Megyei Főügyészség >is vizsgálatot kezdett. Ez utóbbi hírt nem erősítette meg, de nem is cá­folta a tegnapi sajtótájékoztatón Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára.) A pénteki testületi ülésen tudo­másul vették Fábián Péternek, a megyei pártbizottság ideológiai titkárának távozási szándékát is, azzal, hogy arról később dönte­nek. A megyei pártbizottság nyílt levélben kérdezi meg a megye párttagságát, szükségesnek tart­ja-e megyei pártértekezlet össze­hívását. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demok­raták Szövetsége (Fidesz), a Füg­getlen Jogász Fórum, a Független Kisgazdapárt, a FKGP Kovács Béla Politikai Társaság, a Magyar Demok­rata Fórum, a Magyar Szociáldemok­rata Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), az új Már­cius Front és a Veres Péter Társaság vezető tisztségviselői és testületet az alábbi nyilatkozat közzétételére kér­ték fel a Magyar Nemzet szerkesztő­ségét: A független politikai és társa­dalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtu­dattal kívánják szolgálni az al­kotmányos és demokratikus Ma­gyarország megteremtésére irá­nyuló törekvéseket, a súlyos gaz­dasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedé­sünket. A hatalom és a társadalom ki­egyezése csak a nemzeti közmeg­egyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alap­ján jöhet létre, amelyek össze­vágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nemzeti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájá­nak elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzel­hető el — csak így épülhet szi­lárd talajra. Ezért a független szervezetek együttműködése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárt­tal, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállam­mal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével, revideált felfogá­sával 'képzelhető el. Minden ez­zel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyíté­séhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, külföldi és ha­zai megítélésünk leértékelődésé­hez vezet. Senki sem felejtheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdal­ma és a kegyelet érzése minden­kit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlékezés joga sem (lehet privilégium!' A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapon nyugvó meg­egyezés alapfeltétele európai je-A Nagycsaládosok Országos Egyesületének és a Magyar Nyug­díjas Egyesületek Országos Szö­vetségének vezetői, közös levél­ben fordultak Németh Miklós mi­niszterelnökhöz, a januárban be­jelentett, kompenzálatlan árin­tézkedések ügyében. Ebben ki­fejtik, hogy messzemenően tá­mogatják a kormánynak a nem­zetközi eladósodás megállítására, a támogatások leépítésére, a na­gyobb gazdasági eredményt ígé­rő piacgazdaság megteremtésére irányuló törekvéseit, majd így folytatódik a levél: „Minden erőnkkel és minden törvényes eszközzel szembefordu­lunk viszont azzal a politikával, amely a gazdasági egyensúlyte­remtés és átalakítás aránytalanul és elviselhetetlenül nagy részét lenlétünknek és megítélésünknek, aminek elvetése beláthatatlan következményeikkel járna. . Bízunk a Magyar Szocialista Munkáspárt reformpolitikusai­nak és a magyar néphez hű párt­tagok nagy többségének józan felismerésében és hasonló nem­zeti felelősségtudatában. ♦ Ml történészek, az igazság felé tett jelentős előrelépésnek tekint­jük a Berend T. Iván vezette MSZMP-albizottság 1956-tal kap­csolatos megállapításait, és Pozs­­gay Imre ezeket ismertető nyilat­kozatait — többek között ezt hangoztatja az MTA Történettu­dományi Intézete TDDSZ-szerve­­zete. — Az akkori események megítélése mindaddig nem lehet tisztán tudományos kérdéseimig rájuik nehezedik a 32 évvel ez­előtti, aktuálpolitilkai és hatalmi érdeket szolgáló bélyeg, az el­lenforradalomé. Ez az értékelés csak abban az esetben érvényes, ha a szocializmust a sztáliniz­mussal azonosítják. A mai de­mokratizálás érdeke megkívánja, hogy azt a régi politikai döntést és következményeit hatályon kí­vül helyezzék. Az írószövetség nyilatkozata A Magyar írók Szövetségének elnöksége úgy látja: 1956 megíté­lésében az éles ellentétek, az am­­tagonizmusok elmélyítették a közéletben feszültségeket gerjesz­tő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet — a közelmúltban nyil­vánosságot kapott állásfoglalással kapcsolatban — az írószövetség elnöksége fogalmazott meg. Az írószövetség dokumentuma — amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez — rögzíti: „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a legújabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek so­rán elmerevült antagonizmuso­­kat. A népfelkelés fogalma való­ban alkalmas arra, hogy a közvé­lemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse, s a kibontakozás az egész társadal­mat átfogó reform nagy munká­jában segítsen megalapozni a le­hető legszélesebb nemzeti össze­fogást” — zárul a nyilatkozat. az elszegényedett idősekre, a gyermekekre, a pályakezdő fia­talokra igyekszik hárítani. Az aránytalan teherelosztásra vonatkozó megállapításunk nem üres demagógia. A személyenként átlagosan 810,— Ft-ra becsült, 1989. évi megélhetési költségnö­vekedés egy átlagnyugdíjasnak 8 %-os (eltartott házastárs ese­tén 20%-os), egy átlagkeresetű, eltartott nélküli kereső személy­nek 6 %-os, kétkeresős, kétgyer­mekes családnak 13 %os — nyug­díjra, ill. keresetre vetített — többletterhet jelent. Ez az arány különösen magas kettőnél több gyermek esetén (pl.: kétkeresős, hatgyermekes családban 27 %, 3 gyermek és GYES-en lévő feleség esetén 35 %, ennél több gyermek esetén a számok egyértelmű csa­ládi tragédiákat mutatnak). Nem hisszük, hogy emberséges társadalom az, amely megtagadja az öregeivel kapcsolatos elemi kötelezettségeinek teljesítését. A társadalom, s vele a gazdaság ön­felszámolásához vezethet az a po­litika, amely a gyermekes csalá­dok félét, a gyermekeknek leg­alább a kétharmadát a létmini­mum szintje alá kényszeríti, amely rövidlátó módon, intézke­déseivel egyre sorvasztja a csa­ládok gyermekvállalási lehetősé­geit. Természetesen tudatában va­gyunk annak, hogy romló gazda­sági feltételek között hazánk sor­sának jobbraíordítása érdekében mindenkinek meg kell hoznia a maga áldozatait. A pénzügyi egyensúly oltárán azonban sem a tisztesség, sem a nemzet jövője nem áldozható fel. Méltánytalan családostul még sanyarúbb sorba taszítani azokat, akik legalább annyit dolgoztak vagy dolgoznak, mint bárki más, s csak az a „bűnük”, hogy meg­öregedtek, vagy hogy éppen (eset­leg mások helyett is) gyermeke­ket nevelnek, ill. gyermekekként teljesen ki vannak szolgáltatva. Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul tegyen intézkedé­seket egy jogszerű, értékálló ellá­tásokat garantáló, az állampolgár minden inaktív állapotára (gyer­mekkor, időskor, betegség, gyer­mekápolás és -nevelés, munka­-----A NAP ----------------------------------­Monológ, sámliról A közmegegyezéshez, a kiegyezéshez, az összefogáshoz az is kell, hogy a tények ne essenek fondorlatok áldozatául. Figyelem egy nagydarab, öntelt, kövér ember furcsa köz­életi sorsát. Nem ért semmihez, ezért (ugye) bármire jó. Annyira tehetségtelen és korlátolt, hogy csak a beosztott­jai rettegnek tőle: a főnökei soha. Nem vetélytársuk — te­hát nincsen veszélyben. Szakmája: főnök. Megtanult úgy járni, kelni, farolni, föllépni, hallgatni, kocsiba szállni, ösz­­szevonni szemöldökét, bnatyizni, vésztjósló tekinteteket vet­ni, fukaron elmosolyintani magát, hogy messziről látszik rajta: jelentős férfiú. Megvan hozzá a föllépése. Évek óta figyelem — nem tudok egyetlen teljesítményé­ről sem. Dong a lépteitől a közéletnek az a szűk folyosója, ame­lyen megtanult dölyfösen közlekedni. Az ördög tudja, mivel vívta ki, hogy számon tartják, s eszükbe sem jut elküldeni éttermi portásnak, sújtásos li­bériában. Az Isten se tudja, miért érzik ildomosnak, hogy ne „akármilyen” székben üljön. Talán olyan a képe, hogy nagyméretű íróasztal, díszes háttér, öblös karosszék illik hozzá. Megszokták. Nem tud­ják elképzelni egy hokedlin. Egy sámlin. Miközben mások, tehetségesek, okosaik, kezdeményezők, friss eszűek a konyhaasztalnál s a konyhaszéken is tízszer, ezerszer többet tesznek a hazáért. Ez a fickó elmozdíthatatlan. Kész karosszékrekedés. Persze, ha a beosztottja lennék, magamban sem mernék beszélni. Kuporognék a sámlin, s talán nagyokat hajlonga­­nék. Pedig minél alacsonyabban ül az ember, annál nehe­zebb mélyeket hajlongom. DIURNUS Ülésezett az MSZMP budapesti bizottsága Állásfoglalás az értelmiséghez fűződő új viszonyról MISZOT-vitái.* az alkotmányozásról, az alternatív szolgálatról menye szerint az országos tanács előterjesztett javaslatának- több pontja ma már nem időszerű, túlhaladt felette az idő. A moz­galom jövőbeni feladatai közül teljes egyetértés volt viszont ab­ban, hogy a népfront a legna­gyobb erőt a jövőben is a nem­zeti összetartás megőrzésére, fenntartására fordítsa, de e te­vékenységében Igazodjon a folya­matosan változó társadalmi, po­litikai, gazdasági helyzethez. Az utóbbival összefüggésben bírál­ták, hogy az OT javaslata nem számol például a többpártrend­szer lehetőségével, túlontúl sok gazdasági kérdéssel foglalkozik, s a szükségeshez képest kevés fi­gyelmet fordít a fiatalokra. Az utóbbiakra, mint mondták, szinte érthetetlen módon, még utalás is alig történik az Országos Tanács javaslatában. készítették, és mindkét részről jóváhagyták. A jegyzőkönyv a vízlépcsőrend­szer üzembe helyezésének részle­tes határidőit tartalmazza. Ehhez kapcsolódva a csehszlovák part­nerek vállalják, hogy a védőmű­veket megfelelő ütemben építik fel. A módosított határidők a víz­lépcsőrendszer megvalósításéról kötött államközi szerződésben a munkák befejezésére - megállapí­tott végső határidőt nem érintik. A társadalom őnlelszámolásáho^ vezethet, ha a gyermekes családok felét a létminimum alá kényszerítik

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék