Magyar Nemzet, 1989. március (52. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
Szerda, 1989. március 1. Az MSZMP jövőjét a reformkommunista és a szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg A szakszervezetek a belső piac elismerésére alapozott gazdaságpolitikát támogatják KÖZÉLETI HÍREK Villányi Miklós és Jan Stejskal pénzügyminiszter Budapesten kedden megállapodást írt alá a magyar—csehszlovák idegenforgalom 1989. évi fizetőeszköz-ellátásáról. A megállapodás biztosítja a pénzügyi feltételeit a két ország közötti turizmus korlátozásmentes lebonyolításának. Jan Stejskalt fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A Kelet—Nyugat, különösen a szomszédos országok idegenvezetőinek mihamarabbi kerekasztal-megbeszélését kezdeményezi Az idegenvezetők a békéiért mozgalom, amelynek első országos konferenciáját kedden rendezték a Hazafias Népfront székházában. A mintegy száz résztvevő nemzeti összefogásra szólított fel és cselekvő támogatását ajánlotta az 1995-ös világkiállítás megrendezéséhez. Helyeselte a bevásárlóturizmus élénkülését, de javasolta jobb feltételeinek megteremtését. Dr. Hikmat Omar Mukhailif Al-Hadithi pénzügyminiszter vezetésével iraki gazdasági, pénzügyi delegáció tárgyalt Magyarországon. Megállapodás született — a túlnyomórészt az irak—iráni háború időszakából származó — magyar követelések fizetési feltételeiről. Straub F. Brúnó fogadta Saiful Sulint (MTI) Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden az Országházban fogadta Saiful Suhint, az Indonéz Köztársaság parlamentjének alelnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke. Jelen volt Bustanul Arifin, Indonézia budapesti nagykövete. Az indonéz népi konzultatív gyűlés alelnökét ugyancsak kedden fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. Az Országgyűlés ipari bizottsága törvényjavaslatokról és Budapest—Bécs világkiállításról tárgyalt (MTI) Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest—Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően. Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet „B” változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről. A jogállamiság megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is — erről szólt egyebek között Morvay László (Budapest és Kovács Károly (Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. A bizottság ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást. Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb működtetésére új társasági formák — állapították meg a bizottsági tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény születik etbről, akkor az még inkább elősegíti ezt a folyamatot Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami tulajdonjogi szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását. Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese a vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is tájékoztatta a képviselőket Ennek kapcsán elmondta: a vállalati tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket Ez azonban nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni. A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk, amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb feszültségek keletkeznének — mondta több képviselő is a Budapest—Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán. Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg, ami költségvetési döntést igényel. Somogyi László szerint az idegenforgalom bevételei a világkiállítás ideje alatt elérhetik az egymilliárd dollárt, s további hasznot jelentenének mindazok a létesítmények, utak, infrastrukturális fejlesztések, amelyek a rendezvényhez kapcsolódóan készülnének el Mindez nem nyugtatta meg a képviselőket teljes mértékben. Sasvári József szerint ebben a kérdésben a politikai vezetés már megint előreszaladt, a társadalom egyetértése nélkül vállalt félhivatalos kötelezettséget. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye), Tollár József (Zala megye), Nyerges Károly (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) és Juratovics Aladár (Csongrád megye) garanciákat kértek a kormánytól arra vonatkozóan, hogy a világkiállítással összefüggő kiadások terheit különféle áremelések, elvonások formájában nem hárítják majd át a lakosságra, a vállalatokra, s hogy a szükséges pénzt nem az elmaradott térségek rovására teremtik elő. Zsidei Istvánná (Heves megye) azt a véleményét fejezte ki, hogy a döntő szó ebben a kérdésben ne az Országgyűlésé legyen. A bizottság végezetül is nem foglalt állást a tájékoztatóval kapcsolatban; abban maradtak, hogy javaslataikat, kételyeiket az Országgyűlés márciusi plenáris ülésén terjesztik elő. A Vasas Akadémia résztvevői elutasították a sztrájktörvénytervezetet (MTI) A veszteséges vállalatok helyzetéről, a külföldi működőtőkének az iparba történő bevonásáról beszélt Berecz Frigyes ipari miniszter kedden a vasasszakszervezet székházában, a vasasakadémia második napján. A tanácskozáson mintegy 400 függetlenített szakszervezeti tisztségviselő vesz részt. Mint mondotta, a felszámolási, szanálási eljárásokba az iparvezetés nemigen tud beleszólni, mert a döntéseket a pénztulajdonosok, a pénzintézetek hozzák meg. Legfeljebb kikérik az ipar Magyar Nemzet Irányítás véleményét egy-egy ilyen kérdésben. Az iparirányítás mintegy 50 vállalat teljes vagy részbeni eladását fontolgatja, de erről az érintett vállalatok vezetőivel tárgyaltak. Ugyanakkor az elmúlt hetekben az e kérdés körül kialakult vita nagy nyilvánosságot kapott, s így lehet, hogy a külföldi partnerekkel való tárgyalások lefékeződnek. A miniszter elmondta: eddig háromszázmillió dollárnyi működőtőkét vontak be a magyar iparba a külföldi cégek, ennek 10—15-szeresére lenne szükség. A fejlesztésekhez egyébként az ipar világbanki hiteleket is kap. Berecz Frigyes kérdésekre válaszolva kifejtette: a nyugati partnerekkel folytatott tárgyalásokon kitűnt, a külföldiek nem egy-egy üzem teljes megvételét szeretnék, inkább csak többségi részvény megszerzésére törekednek. A hadiipari termelés csökkentéséről szólva azt mondta, hogy az a legsúlyosabban a nagyvállalatokat érintette. Az ipari vezetés javasolja a kormánynak, hogy az érintett üzemek átállását civil termékek gyártására anyagilag támogassa. Ezután Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról szólt: a szakszervezetek érdekeltek a tulajdoni reformban, a piaci mechanizmusok térnyerésében, ám ellenzik a kontroll nélküli piaci viszonyokat, az agresszív nagytőke térhódítását. A szakszervezetek a belső piac szerepének elismerésére alapozott gazdaságpolitikát támogatják. Nagy Sándor tudatos foglalkoztatáspolitikával öszszekötött tervszerű szerkezetváltást sürgetett, továbbá a bérreform, a költségvetési reform mielőbbi bevezetését. Fontosnak tartotta a családi jövedelemadórendszer, valamint a stabil viszonyokhoz szükséges antiinflációs politika kidolgozását. A SZOT főtitkára arról is beszélt, hogy a mozgalom érdekelt egy kerekasztal-jellegű tárgyalássorozatban, minden társadalmi, politikai szervezet képviselőivel a konszenzusra való törekvés jegyében. Végezetül kifejtette: a tervezett sztrájktörvény szövegében és indoklásában a korábbi megállapodásoktól eltérően korlátozó formák maradtak. Ha azokat nem változtatják meg, akkor a SZOT elutasítja a törvénytervezetet. A vasasakadémia résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amely szintén jelenlegi formájában elutasítja a sztrájktörvény tervezetét, mert az szerintük nem felel meg az ENSZ-dokumentumnak. Az Európai Parlament küldöttségének látogatása Hamarabb meg kellene szüntetni a magyar áruk mennyiségi korlátozását (MTI) Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ottó, aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok tevékenységét, majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulásáról. A vendégek érdeklődésére válaszolva Hellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes területeken változatlanul előnyös Magyarország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képviselők ismertették magyar beszélgetőpartnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós világpiaci áraknak. Ezután — szintén a Vadászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvényhozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szóba került a bős-nagymarosi erőmű is. A küldöttségvezető Paul Staes, aki a belga környezetvédők képviselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott Mint ismeretes, Magyarország tavaly együttműködési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösséggel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített mennyiségi korlátozó intézkedéseket. Három jelölt közül választottak Lehmann István Csongrád megye új tanácselnöke A szocialista közigazgatás hazai történetében példa nélküli, hogy a megye tanácselnökét három személy közül válasszák ki. Talán ezért is fordult az országos közfigyelem a tegnap, Szegeden tartott Csongrád megyei tanácsülésre. Mivel a korábbi elnök belekerült a botrányos téglaügybe, lemondott, ezért új vezetőt kellett keresni. A népfront megyei elnöksége három jelöltet: Bódi Györgyöt, a Hermes Szálloda és Vendéglátóipari Rt. főosztályvezetőjét, Lehmann Istvánt, a megyei tanács elnökének általános helyettesét, és Szabó G. Lászlót, megyei tanácselnökhelyettest javasolta. Szabó Gáborné, a népfront megyei bizottságának alelnöke a tegnapi ülésen elmondta, hogy az MSZMP nem szólt bele az elnökjelöltek kiválasztásába. A lakosság is részt vehetett az előkészületekben, ám sajnos ezzel a lehetőségével nem élt, hiszen nem állított újabb jelöltet. A korteskörúton hat alkalommal mérték össze szónokiképességüket az elnöki cím várományosai, de a választási hadjáratot érdektelenség kísérte. Dr. Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára ismertette a megyei párt-végrehajtó bizottság állásfoglalását, a testület mind a három jelöltet alkalmasnak találta és esélyegyenlőséget szavazott meg valamennyinek. A tegnapi tanácsülésen a tanácstagok nyíltan kiálltak jelöltjeik mellett, az ellenjelöltet visszalépésre szólították fel, s kétségbe vonták, hogy felkészültségük megfelel a tisztségre. Végül is mind a három jelölt nyílt szavazással felkerült a listára, majd titkos választással, minősített szótöbbséggel Lehmann István lett a megyei tanács elnöke. Részt vett és felszólalt dr. Gaál Zoltán belügyminiszter-helyettes, reményét fejezte ki, hogy Csongrád megye közéletének válságos korszaka lezárult. . (halász) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (MTI) Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-re összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti öszszefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiterjedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-i prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnöksége elnökével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. Március 15. megünneplése fejezte ki a nemzeti összetartozást Szabadság, igazságosság, szolidaritás — ezek lesznek a jelszavai az MSZMP másfél-két évre szóló cselekvési programjának, amely a következő pártkongreszszusig kíván gyakorlati politikai vezérfonalat adni a pártpolitikához — közölte Kimmel Emil, az MSZMP szóvivőhelyettese, a Politikai Bizottság tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. A program a Központi Bizottság március 7-re meghirdetett ülésén kapja meg végleges formáját. A rövid távú program tervezetén kívül, jó néhány téma szerepelt még a PB napirendjén. A néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztési feladatairól folytatott vita nyomán ajánlották a Központi Bizottságnak, hogy a következő félévben tűzze napirendjére a párt katonapolitikáját. A határőrizettel kapcsolatban úgy döntöttek, hogy 1991-ig fokozatosan megszüntetik a nyugati határon a nyomsávot, és az elektromos jelzőrendszert. Kiemelve a határőrség kitűnő, és a világútlevél bevezetése óta olykor emberfeletti munkáját, nem ejtették el azt a tervet, hogy hivatásos határőrséget szerveznek. Ennek azonban anyagi vonzatai is vannak — mondta lapunk kérdésére válaszolva Kimmel Emil —, hiszen többek között lakást is kell adni a határőrség leendő hivatásos tagjainak. A Központi Bizottság március 7-re összehívott ülése dönt a PB javaslata alapján március 15. megünneplésének módjáról. Az ünnepségnek ki kell fejeznie a nemzeti összetartozást. Az MSZMP májustól új folyóiratot indít, Új Fórum címen. A lap a Pártélet, a Propagandista és a Politikatudomány örökébe lép, de mind tartalmában, mind formájában megújulva. Főszerkesztőjének Szerdahelyi Istvánt nevezték ki. Sztrapák Ferenc helyébe új főszerkesztő-helyettest neveztek ki a Népszabadsághoz is, Karcagi László személyében. Shürmer Gyula, Grósz Károly főtitkár külpolitikai tanácsadója beszámolt a csehszlovákiai és jugoszláviai főtitkári látogatás tapasztalatairól. A jugoszláviai megbeszéléseken többek között megegyeztek a tárgyaló felek a nemzetiségekkel kapcsolatos politikáról szóló közös nyilatkozat későbbi kiadásában. A nyilatkozat valószínűleg tartalmazni fogja a Jugoszláviában élő magyar, és a Magyarországon élő délszláv közösség közvetlen kapcsolattartásának lehetőségeit is az anyanemzettel. A csehszlovákiai megbeszélésekkel kapcsolatban a Magyar Nemzet az iránt érdeklődött, szóba került-e, hogy a bőkenagymarosi közös beruuházással szemben a magyar lakosság jelentős részének változatlanul erős fenntartásai vannak. — Tájékoztattuk erről csehszlovák partnereinket — válaszolta Thürmer Gyula —, de ezen túlmenőleg másra ez a fórum nem volt alkalmas. A főtitkárnak egyébként is az Országgyűlés legutóbbi, az építkezés folytatása melletti döntéséből kellett kiindulnia. (é. i.) 3 ------A NAP------------------------------------ Banner Aki Erdélyből idekényszerül, a határon hagyja majd’ minden erkölcsi tőkéjét. Nem a vámnál kobozzák el, testi motozásnál sem találják meg — mégsem tudja áthozni. Odaát marad élete minden tanúja: mindazok, akiknek a szemében leélte addigi életét, akiknek joguk volt felelősségre vonni őt és szeretni, megróni és kifütyülni. Nemrég érkezett meg Banner Zoltán, Erdély szellemi életének ez a különös, színes, érzelmes, lendületes egyénisége, aki a lélekcsonkító világban is reneszánszian sokoldalú tudott lenni, elbűvölő és adakozó. Művészettörténész és kritikus, egy sor pompásan megírt képzőművészeti monográfia, arckép szerzője, előadóművész, verslemezek sztárja. Egyikmásik egyéni műsorával száz és száz helyre meghívták, amíg lehetett. Petőfi a hídon című estjéből lemez és tévéfilm készült (amikor még volt Romániában magyar nyelvű tévéműsor), a lakomáknak szentelt „irodalmi vacsorája” csupa show és bors volt, pódiumi bestseller. Ki tud itt róla? A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban dolgozik. Szerencsénkre március 15-én Jancsó Adrienne eseményteremtő színpadán („Vers és dal a Várban”, Budapest, I., Táncsics Mihály utca 7, este fél nyolckor) láthatjuk-hallhatjuk majd Petőfi a hídon című műsorát. Igaz, hiányozni fog a háttér. Az előző, nagy sikerek emléke, az a boldog, bizalmas cinkosság, amely odaát színpadot és nézőteret összefog, ha magyar szó csend.N Ám lehet, hogy a nézőtéren is erdélyiek lesznek. Akik emlékeznek, milyen volt ott — Petőfit hallani. DIURNUS