Magyar Nemzet, 1989. április (52. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-14 / 86. szám
Régi címerünk hármas halmáról Élénk vita folyik mostanában arról, milyen legyen országunk új címere. Ezért tartom indokoltnak, hogy a régi országcímer hármas halmáról eddig talán kevésbé ismert tényeket közöljek. A közvélemény, úgy tudom, ezt a hármas halmot a történelmi Magyarország három hegységének (Tátra, Fátra, Mátra) tartotta. A heraldika szakértői szerint ez a nézet teljességgel elfogadhatatlan, e hármasság inkább valamilyen három levél (lóhere?) eltorzult rajta. Nem tudom, ismeretes-e a heraldikusok előtt, hogy régebben e hármas halmot Pannónia mons sacer-jának, szent hegyének tartották, melyen a jelenleg pannonhalmi, régebbi nevén győr szentmártoni Benedek-rendi apátság épülete magaslik. Mátyási József költő, a XVIII. század végén Erdélyben utazgatván, benyomásairól hosszú leíró költeményben számol be. Egy alkalommal, a Meszes-hegység egyik csúcsára fölkapaszkodva, a történelem és a jelenkor híres hegyeiről elmélkedik, s Itt említi „Pannóniának Szent Halmát", melyhez a következő lábjegyzetet fűzi: „Ez egy hármas tetejű hegy Győr vármegyében, mellyet Szent Márton hegyének neveznek. Erről vagyon Magyar Ország tzimerében a' Hármas halom.” (1. Verseinek folytatása, Második darab, Vátz, 1798, 138. old.). Hogy ősi hagyomány-e vagy későbbi korok szülötte, amit Itt Mátyási József állít, azt — bővebb ismeretek híján — aligha lehet eldönteni. Megfontolandó azonban, hogy igen nyomós okok szólnak Mátyási Igaza mellett. Felvetődik ugyanis a kérdés, miért éppen ezen a helyen alapította az új hit (István király vagy már Gejza fejedelem) az ország első apátságát, első monostorát? Vajon tette-e már föl valaki ezt a kérdést, melyre nem isnehéz válaszolni? Tudott dolog, hogy a kereszténység, mint más új vallások is, előszeretettel telepítette a maga szent helyeit a már meglévő pogány szent helyek fölé, s nem kétséges, hogy milyen céllal. Ugyanez a cél vezérelte, amikor a pogány ünnepek időpontjára keresztény ünnepeket rendtelt, vagy amikor pogány istenek funkcióit keresztény szentekre ruházta át. Már csak azért is jelentős pogány szent helynek kellett ott léteznie, ha éppen az egyetlen pannóniai, sabariai születésű szent, a IV. században élt Szent Márton, nevére keresztelték e hármas hegyet, annak a nevére, akinek képét viselték lobogóikon István király — főleg német — nationai latvn győzelmes harcaikban. Hogy valóban pogány szenthely állott ott, arra tanúm Anonymus. Az az Anonymus, aki regényes krónikájában — francia és angol irodalmi irányokat követve — annyira lelkesedik a pogány magyarok dicső tetteiért, hogy krónikáját az utolsó pogány fejedelemmel, Taksonnyal be is rekeszti. Nos, ez az Anonymus Árpádnak Pannónia meghódítására indult hadait Attila várából (Etzilburgból) egyenesen — s minden hadicél nélkül — Szent Márton hegyéhez vezeti, s mint írja: „Árpád vezér és nemesei táborba szállának Szent Márton hegye mellett, és Sabaria forrásából, mind ők, mind barmaik ivának, és a hegyre fölmenvén s Pannonia földjének szépségét látván, fölötte örvendének.” (L. fejezet, Szabó Károly fordítása). Az, hogy itt mindnyájan ittak a szent forrásból, arra mutat, hogy ez az aktus voltaképpen áldozatbemutatás volt Ilyenkor volt kötelező minden tag részvétele, s tudunk arról, hogy Aldókút nevű helyek léteztek országunkban. Szinte csak az hiányzik, hogy a hegytetőn egy kövér fehér lovat is áldozzanak, amint ez előzőleg Tárcál hegyén már meg is történt. Tudnunk kell azt is, hogy a hármas hegyek különös szentséggel bírtak. Az ind mitológiában Meru, a világ közepén, a Sarkcsillag alatt álló világhegy is háromcsúcsú, s a három csúcsán a három főisten, Brahma, Visnu és Siva trónol (más variáns szerint mind a 33 isten). Ezt a világhegyet Szumaru vagy más néven egész Közép- és Nyugat-Ázsia ismerte; amellett a hindu, perzsa mitológia nyomait megtaláljuk mind a türk, mind a finnugor népeknél, s így a magyarság is tudomással bírhatott felőle. Hármas csúcsú volt az ószövetségi Olivet hegy is, ahol Jahve lakozott. Hármas hegyet ismert a szláv mitológia is. A szececini hármas hegy csúcsán valamikor Triglav (háromfejű) pogány isten bálványa állt. Ide vehetnénk még Kijev három dombját is, melyeken a három alapító fivér, Kij, Scsek és Horiv telepítette le a maga népét. S Anonymus szerint Árpád Kijev alatt is járt hadával. Tudomásunk van arról is, hogy 1250-ben már írás szól Pannónia szent hegyéről. Azt hiszem, bizonyosra vehető, hogy a hármas hegy ősi pogány szentség volt, s a címerben épp azért került rá előbb szimpla, később kettős kereszt, hogy ezt az ősi pogány szent jelet is elkeresztényesítse. Berrurth fiém szentelni A zene helyzete ma Televízióban nehezebb, mint régen volt. A korábbi zenei főosztály egymással nem érintkező, kis (és még kisebb) zenei műhelyekre bomlott a legújabb átszervezés következtében. Valamikori dinamikus, az aktualitásokra azonnal reagáló munkánk feltételei megszűntek. A viták, a beszélgető műsorok divatjában, az egyrészt ,érthetően izgalmas, másrészt némileg erőltetett publicisztikai hullámban nem jut elég műsorhely magának a zenének, holott az információk áradata hiábavaló, ha hiányzik a lényeg, maga a Mű, az élmény. Az adók vezetői, a művészeti igazgató és munkatársai a remélt rendcsinálás után is, minden erőfeszítésük ellenére alá vannak rendelve számtalan megkötésnek (struktúra, kapacitáskeret) mi pedig még inkább a ránk jutó, szűken mért percek, pénz főleg technikai bázis korlátainak. A vezetők jóakarata ellenére egyre gyakoribb, hogy szakkérdésekben nem szakemberek döntenek. Pedig rangos zenei tanácsadója van a TV1-nek és tehetséges muzsikusokat szervezett maga köré a TV2 műsor is. Jó zenei szakemberek dolgoznak ott, ahol a külföldről beszerzendő filmeket válogatják, szerkesztik és ott is, ahol ilyenféle zenei koprodukciók létrejöhetnek. Jók az ifjúsági főszerkesztőség zenészei, bár nem csaphatnak túl nagy „zenebonát ..." A TV Zenés Színháza még folytatja mecénási tevékenységét is az új magyar zene érdekében, leválva persze a korábbi egységes zenei főszerkesztőségtől. Megmaradt magnak a zenei szerkesztőség becses feladatokkal, de teljesen elveszítette „profilgazda" szerepkörét. Hiszen az itt fölsorolt zenei részlegek tevékenysége alig, vagy csak igen áttételesen érintkezhet egymással. Egységes gondolat, távlati koncepció a szervezeti, szerkezeti és anyagi szétszóródás e fokán nyilván lehetetlen. A zenei működés a TV műsorfolyamatában jelenleg inkább színező, kiegészítő jellegű, s a fentebb vázoltak következtében igen esetleges. Az a kitüntetett helyzet, megbecsülés, amit mint szerkesztő és riporter a Televízióban élvezheted: személyes öröm. Hivatalnoki, tisztviselői aggodalmaim azonban a Te gondolataid jó meghallóit sürgetik. Költőtársam, barátom, Fodor András szavait kell még itt idéznem. „A zene ügye nem a fölösleges világé; állapota, lehetősége mindenkori sorsunkra jellemző.” Czigány György Ne erőltessük a nagy családot Kolozsvárott volt egyetemi tanár Somló Bódog. Manapság nem nagyon emlegetik a nevét. Ő is szerette volna a társadalom gondolkodását megváltoztatni a nagy család kérdésében, mert úgy látja, hogy a szocializmus nem érhet el tartós sikereket, ha az ősi, több évezredes, sokgyermekes családeszményt nem váltja fel a tervezett kis családnak a közvélemény és tudomány által mérlegelt gondolata. Hiszen gyáraink, bányáink és termőföldjeink nem kettőződnek meg kilenc hónap alatt! Ezért is látja az Interakció Tanácsa az ENSZ Demográfiai Bizottsága globális veszélynek a túlnépesedést és kéri a vallási vezetőket, hogy hagyjanak fel minden hamis statisztikával támogatott népesedési verseny szításával, míg egy szem gyermekét „gonddal és tartós szegénységben nevelő" szülő szívtrombózist kap állás- és lakásproblémái miatt. Ady Endre — szemben Rákosi Jenővel — nem a mennyiségben, hanem a minőségben látja a jövő lehetőségét. „Nekünk muszáj mindenkinél jobbnak lennünk" — ez nem csak a matematikára, fizikára, biológiára vonatkozik, hanem a filozófiára, társadalomtudományra és a demográfiára is. Kétségbe ejt, mert logikátlan és az anarchia felé sodor a törvényhozásnak utolsó alkotása. Négy gyermek szükséges a lakáshoz jutáshoz, nő a munkanélküliek segélyezett serege és senki nem álmodhat arról, hogy munkabéréből lakást vásárolhat, mert minden fillérjét lesi és viszi az adóhivatal, de mire? A tartós béke megvalósítása lehetőségének a növekedésével nő a demográfiai, családtervezési kérdések súlya a föld minden társadalmi formációja számára. A demográfia régen jelezte, hogy az ázsiai tudományos akadémiák sokkal hamarább felismerték ezt a tényt, mint az európaiak. Nem tartanám szerencsésnek, ha tovább és következetesen — ebben a kérdésből — némely szektás gondolkodású szomszédunk példáját követné törvényhozásunk. Horváth Lajos Levél Durkó Zsolt zeneszerzőhöz Kedves barátom! A Magyar Zeneművészeti Társaság nevében a zene ügyében nyílt levelet intéztél a Magyar Televízió elnökéhez. Nem ismerem még az elnök válaszát. Az alábbiakban magánvéleményemetfogalmazom meg. 1958 tavasza óta állok rádiósként, televíziósként a zene és az irodalom szolgálatában. Életben tartó dolog, hogy a Magyar Televízió zenei működésében ma (még?) sok érték van. Nemcsak a nemzetközi viszonylatban példátlan karmesterverseny, a TV Zenés Színházának magyar bemutatói, nemcsak a portrék Sass Szilviától Gulyás Dénesig, Petrovicstól Kurtágig. Épp most készítjük elő Soproni József új zenekari darabjának tévébalett változatát és a játékfilm igényű magyar zenetörténeti sorozat nagy, „évszázados" tételeit Rajeczky Benjámin professzor úr segítségével. Rögzítettük Lajtha László Frig miséjét és film készül Takács Jenőről, a Burgerlandban élő idős mesterről. Archívumunk pedig a nemzet megőrzendő szellemi kincstára, ahova csak az utóbbi években is pótolhatatlan felvételek sorát illeszthettük. (Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, a határainkon kívül élő, élt magyarok: Cs. Szabótól Sütőig, de francia, szlovák, finn költő, író barátaink sora is, hogy a társművészetekre oly nyitott műsorpolitikát legalább sejtessem.) ■Mégis, az elmaradt portrék, a megismételhetetlen hangversenyek, amelyeken nem lehettünk jelen, a hiányzó Bartók életút, Kodály-film, kortárs zenék, mai előadóművészek százainak föl nem mutatott erőfeszítései nyomasztanak mindnyájunkat, a hiányok. Korábban válogathattunk a sokféléből, ma már csak „tűzoltó munkát végzünk s csupán ízelítőt adunk a világ és a nemzet zenei életéből. Nem a vészharangot kongatom, de megerősítem, hogy aggodalmadnak, az általad megfogalmazottaknak figyelmet keltene Adalékok egy diagnózishoz Örültem annak, hogy a Magyar Nemzet február 22-i számában nyilvánosságra hozta az Országos Pedagógiai Intézet „látleletét”, amelyet az ott működő TDDSZ tagjai állítottak ki. Jobbító szándékú állásfoglalásukban szóltak az intézet munkáját gúzsba kötő, a térségünkre eléggé jellemző hierarchikus viszonyokról, szóltak továbbá kedvezőtlen belső jelenségekről is. Az utóbbiakhoz nem tudok hozzászólni. Amihez viszont hozzá tudok szólni, az az OPI-nak az eddigi tevékenysége, amellyel negyedszázadon át tanárként megismerkedhettem. A nagyobbrészt kellemetlen tapasztalásaim a tantervekkel és a tankönyvekkel kapcsolatosak. Az OPI-ban készített — nálunk 1978-tól 1985-ig érvényben volt — szakközépiskolai tanterv előírása alapján a II. tanév végére végeznünk kellett a klasszikusnak tekinthető történelmi anyaggal, el kellett jutnunk 1871- ig, hogy utána két éven át mennél többet foglalkozhassunk egyebek mellet mozgalomtörténettel. Így állhatott elő az az eléggé el nem ítélhető állapot, hogy a szakközépiskolákban tanulóknak 22,9 oldalnyit (!) kellett tudniuk nemzeti történelmünknek a XVI. század elejéig tartó nagyobb részéről amelyikről a legnagyobb magyar költő joggal írta. ..Európa színpadán mi is játszottunk. S mienk nem volt a legkisebb szerep." Ebben a koncepcióban egy (!) lecke jutott az 1848—49-es szabadságharcra, viszont öt órát kellett (kellett volna) fordítani 1917- re, illetve a vele kapcsolatos történésekre. A szellemére és jellemére adó tanár természetesen az ilyen és — sajnos — még sorolható anomáliák nem kockázat nélküli felrúgásával tanította a történelmet. Szülőként az 1978-ban beveze- Leli anarchiua isivuiai ucvoicaico oktatási tervet említhetném, amely anyagkijelölésével és irreálisan magas követelményrendszerével évjáratokat tett tönkre. Terjedelmi okok miatt csupán két tantárgyra szorítkozom, a matematikára és a technikára („A" változat). Gondolt-e az utóbbival kapcsolatban a két szerkesztő és az alkotói gárda a magyar kislányok tízezreire? Az igazán jó magyar tankönyv hiánycikk. Az elrettentő esetekből lajstromot lehetne öszeállítani. A történelemből a szakközépiskolák III. és IV. osztálya számára előírt tankönyvek bizonnyal nem kerülnek oktatástörténetünk fényes lapjaira. Nem lett volna szabad kiadni még „ideiglenes tankönyvpótló jegyzeteként sem a Magyar nyelv I. a műszaki szakközépiskolák számára című taneszközt. A mértékvesztés is jellemzője az utóbbi időszaknak. Mert gondoltak-e a minisztériumban, az OPI-ban az agyonhajszolt, a dél- gőzök középiskolájába járó felnőtt diákra, amikor számára a III. osztályos, 480 oldalas (!) történelemkönyvet írták elő? Az a jelenség hogy késve jelennek meg a tankönyvek, a magyar közvélemény számára nem újdonság. De hogyan vélekedjünk arról, hogy a technikusképző szakközépiskolák részére 1985-ben új tantervet (jobbat) készítettek, de négy éven át a hozzá nem illő régi tankönyvgarnitúrából kellett tanítanunk az új hiánya miatt? A fentiekhez hasonló kellemetlenségekről tehetnék még említést az OPI egyéb kiadványaival (pl. érettségi útmutatók) kapcsolatban is.Talán az általam felsoroltak is adalékul szolgálnak az Országos Pedagógiai Intézetért aggódó TDDSZ érveihez. Szakál István Zalaegerszeg Felbomlott házasságok Február 25-i számunkban Hernádi Miklós tollából Válságban a válás című írás jogrendszerünket hibáztatja a válások során tapasztalható méltánytalanságokért. E cikkhez kaptuk az alanti hozzászólást. Válságban a válásban foglaltakkal egyetértek, azonban sok olyan rendezésre váró kérdéssel nem foglalkozik a cikk, amelyek nélkül ez a probléma nem oldható meg. Engedjék meg nekem, hogy ezek közül néhányat most felvessek. A magyar családok soha nem tapasztalt szétzüllését a dilettáns politikusok „ideológiája" okozta és a szervilis igazságügyi „elvemberek" hajtották, végre. A tudatosan elkövetett, törvénysértésekkel lefolytatott perekben „a bírói mérlegelési lehetőség" nem a felek által szolgáltatott bizonyíték szolgáltatta az ítélet — amelyet előre eldöntöttek — alapját. Ezeket tehát koncepciós pereknek kell tekinteni, mint ilyeneket felül kell vizsgálni, a jogtalanságokat jóvátenni, okozóit elmarasztalni. A felbontott házasságok okát is meg kell vizsgálni. Házassági szerződés indok nélküli felbontása nem képezhet okot a jogtalan erkölcsi és anyagi haszonszerzésre. Ami ezeket a pereket motiválta. A családok szétzüllésén, a veszélyeztetett gyermekek megnövekedett számán kívül felhívnám a figyelmet a bekövetkezett jogbizonytalanságra is. A kényszer által vállalt pereim folyamán nem találkoztam egyetlen ügyvéddel sem, aki a szolgáltatott — tem, mint elég — bizonyítékok esetén sem vállalt pernyerést, mert „a bizonyítékokat a bíróság értékelheti így is, még úgy is”. Ezek után írtam meg az illetékeseknek azt a levelet, melyben kétségbe vontam a magyar bíróság jogát arra, hogy az állampolgárokat törvénysértés elkövetése miatt elítélje, hiszen a bíróság mutat erre példát. Gyöngy, István Budapest Javaslat ifjúsági szervezeteknek Budapest és mondhatni az egész ország fuldorésik a szennyben és az elhannyagoltságban. Az ember elsüllyed szégyenében, ha külfööldiek véleményét hallja. Ezért egy programjavaslatot tennék a régi és új ifjúsági szervezeteknek. Ez a program korántsem olyan magasztos, mint amilyenekkel ezek a szervezetek általában foglalkoznak, mint például alkotmány, nemzeti elmei stb., de igen , hasznos volna. Javaslatom a következő: minden párt, fórum, jövendőbeli párt mozgósítsa tagjait és szimpatizánsait, s egyik hét végén, mondjuk péntek délutántól szombat estig szabadítsák meg közvetlen környezetüket a felgyülemlett hulladéktól. Ebbe beleértendők a lelkek, a parkok, az erdők, sétányok, ki-ki illetékessége szerint. A szervezési feladatba tartozna a Közterületfenntartó Vállalat Segítségének megszervezése, a kerületi (városi, falusi) tanács mozgósítása is, az erdők táján pedig az illetékes erdőgazdaság bevonása. Én, mint jövendő választópolgár aszerint ítélném meg a pártot vagy szervezetet, hogy milyen eredményesen tudta megszervezni ezt a feladatot. Porbáth Róbert Budapest ÉPÍTKEZŐK TANÁCSADÓJA Vállalkozói formában kétezerháromszáz lakás épül Budapesten A fizetőképes kereslet sürgette Budapesten a vállalkozói lakásépítés beindítását. Ez a forma azonban gyökeresen új helyzetet teremt- a piacon kész lakásokat kínálnak — a vevőnek nem kell vállalni az építés kockázatát — ugyanakkor a lakásárat a kínálat—a kereslet viszonya határozza meg. Az építés során a tanács is vállalkozóiként jelenik meg, a támogatásra és a kedvezményekre a vevő egyéni adottságainak megfelelően jogosult. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között, a csökkenő állami lakásépítés mellett ez a lakásépítés képes nagyobb kínálatot teremteni. Mit nevezünk ma vállalkozói lakásépítésnek? A fővárosban ma ebbe a fogalomkörbe tartozik ha a vállalkozó az általa megvásárolt vállalati, szövetkezeti, intézményi, vagy magántulajdonú telken értékesítés céljából lakást épít. Ha a fővárosi vagy a kerületi tanács az általa megszerzett vagy tulajdonában álló telken engedélyez a vállalkozó részére lakásépítést. Vállalkozók lehetnek: — Építőipart kivitelező szervezetek, vállalatok, szövetkezetek, kisvállalatok stb., amelyek saját pénzösszegeikből vagy hitelből építenek értékesítés céljából lakásokat. — Bankok, pénzintézetek, intézmények, egyéb vállalkozók, amelyek pénzeszközeik hasznosítására válnak lakások építtetőivé a piaci nyereség megszerzése érdekében. — Vállalatok, intézmények, gazdálkodó szervezetek, ezek társulásai, akik saját dolgozóik részére építenek lakást, részben a dolgozók saját pénzeszközeiből, részint egyéb hitelekből. — Lakásszövetkezetek, amelyek a szövetkezet, illetőleg a tagok vagyonának befektetése céljából lakást építenek. Az értékesítés feltételei — Ha a vállalkozó saját telkén épít és az infrastruktúra kialakításához sem igényel tanácsi támogatást vagy ráfordítást, a megépült új lakásokat szabadon értékesítheti. — Ha fővárosi rendelkezésű lakóterületen vagy telken épít, a terület-előkészítést a tanács vállalja (ezen belül a szanálás, telekalakítás, közművesítés, út stb. értendő), akkor a megépült lakások maximum 50°, „-át a tanácsoknál lakásra váróknak kell felajánlani, akiket névjegyzék alapján a tanácsok vevőként vagy szövetkezeti tagként erre kijelölnek a végrehajtó bizottság éves lakáselosztási terve alapján. A lakások értékesítésénél előnyt élveznek azok, akiik meglévő bérlakásukat vagy személyi tulajdonú lakásukat leadják vagy szervezett csere keretében értékesítik. A kerületi tanácsok által értékesített lakóterületen vagy telken a vállalkozónak nagyobb terhet kell vállalnia az előkészítés munkáiból, ezért a névjegyzéken várakozók részére csak a megépült lakások 2500-a kerül kijelölésre, a további lakások értékesítésére a vállalkozó és a kerületi tanács szabadon állapodik meg. Az együttműködés során a tanács feladata a terület szanálása, alapközművesítése, az alapellátás biztosítása, a közlekedés alaplétesítményeinek kiépítése. A vállalkozó feladata az elnyert pályázat alapján a lakások és a tömbtelken belüli közmű-, út- és kertépítési feladatok elvégzése, a lakások értékesítése és a telekár befizetése a fővárosi, illetve kerületi tanács részére és a rendeletekben előírt adatszolgáltatás. A pályázatok kiírása A nyitott várospolitika szellemében a telkek elosztása nyilvános pályázat alapján történik. A pályázat kiírói a kerületi, illetve fővárosi tanácsi szervek. A hirdetményt a tömegkommunikáció eszközeivel minél szélesebb körben kell ismertetni. A bírálat során figyelembe kell venni a legkedvezőbb feltételeket és legrövidebb határidőt tartalmazó ajánlatot. A pályázó szervezet referenciáit, megbízhatóságát, gazdasági stabilitását , hogy milyen mértékben alkalmas a feladat megvalósítására. Az első pályázatok elbírálása megtörtént, az első építkezések beindultak. Várhatóan már 1989- ben jelentkeznek az eredmények, érdemi tapasztalatokra azonban csak 1990. után számíthatunk. Vállalkozói lakásépítés folyik jelenleg többek között a II. ker. Víziváros XIV. ker., Nagy Lajos kir. út — Egressy út — Lumumba u. által határolt területen, az I. ker. több telkén a XII. ker. Árnyas út — Remete úti területen, összesen több mint 2300 lakás építése kezdődött el. Dr. Csorba Zoltán Alpesi tetőcseréptől a fatemplomokig A lakásépítésben a magánerős családi házak aránya az elmúlt évben is jelentős volt. E nem kis feladatra vállalkozóknak minden segítség jól jön. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ magánépítőknek nyújtott szolgáltatásai ezért is népszerűek. Fülöp Sándorral, az ÉTK műszaki igazgatóhelyettesével beszélgettünk terveikről, új szolgáltatásaikról. Az elmúlt évben nagyszámú érdeklődő, illetve építtető fordult meg irodáinkban, vásárolt ajánlott tervet és kiadványt, kért szakmai tanácsot, rendelt építőanyagot. Azzal az ingyenes szakmai segítséggel, amit például a VAÉV—BRAMAC alpesi tetőcserép megrendeléséhez nyújtottunk, sok ügyfelet szereztünk. Ehhez hasonlóan a Mátra gázbeton falazóelemeket, sőt napellenzőt is lehetett irodáinkban megrendelni. Ezeket a tevékenységeket 1989. év folyamán folytatjuk, sőt, igyekszünk bővíteni. — A Magánépítők Kiskönyvtára sorozatunk eljutott a 25. füzetig. Az új kötetek többek között foglalkoznak a villanyszerelés, a tetőfedés, a PPB födém, a műanyag csatornavezeték-szerelés, a légfűtés tudnivalóival. Hasonlóan közkedvelt az Építési IX1 sorozat. A falak építése című füzetből például tavaly sok ezer elfogyott. Az „Épületfenntartási 2 X 2" sorozat több kötetét is újra nyomtuk a nagy érdeklődésre való tekintettel, hiszen ezeket a könyveket nemcsak a laikusok, barkácsolók, hanem a szakemberek is szívesen forgatják. Újdonságnak számít, hogy már folyóiratként évente 4-szer jelenik meg a „Magántervezés”, a tervek és szakkérdések iránt érdeklődők lapja. Legfrissebb kiadványunk „A ház", mely igen sokféle tudnivalót tartalmaz, valamint a „Magánlakás-építés A-tól Z-ig" 2. termékismertető kötete. Az építészeti hagyományok iránt érdeklődők részére ajánlom a „Fatemplomok Máramarosban" c. könyvünket. — A családi házakat tartalmazó katalógusunk formailag és tartalmilag is megújult. A három kötetre tervezett sorozat nagyság és jelleg szerint csoportosítja a házakat. A nemrég megjelent I. kötetben a kisebb alapterületű, földszintes és tetőtérbeépítéses épületek találhatók. A szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőkre gondoltunk ezzel. Ebben a kötetben szerepel például a KARTAL nevű egylakásos családi ház, melyet Kardos Sándor, a TTI építésze tervezett. A földszintes épület kétszobás, utcára tájolt lakóhelyiségekkel, étkező konyhával. A lakás alapterülete 62,75 nm. Ez év elejétől az ajánlott terveket az építtetők kibővített tartalommal vásárolhatják meg. Ez azt jelenti, hogy például az építési munkák egyes részeiről, az áfa-kérdésekről is tájékozódhatnak a tervcsomagokból. Újdonság a költségvetés-készítési szolgáltatásunk, melyet folyamatosan egyre több ajánlott tervhez szeretnénk nyújtani. Az építtető anyagválasztási lehetőséggel, az építési munkákról kap részletesen kimunkált költségvetést. Igazi újdonságnak számít az 1988- ban megalakult É + M Magánlakásépítési Gazdasági Társulás, melyet abból a célból alapított az ÉTK és a Mérték-Építészeti Stúdió Kisszövetkezet, hogy az építtetők közvetlenül a tervvásárláskor rendelhessék meg terveik adaptálását, illetve egyedi igényeik szerinti családi, társasházuk tervezését. Az iroda a Budapest V. Arany János u. 9. szám alatt található. Az ÉTK azonban országos hálózattal is rendelkezik. A Budapest VII., Rumbach S.. u. 15 a. alatti irodán kívül 7 vidéki nagyváros, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Kaposvár, Veszprém, Győr rendelkezik helyi ÉTK információs irodával, ahol a szolgáltatásaink igénybevehetők. (iimon) * I. A Magyar Nemzet „Építkezők tanácsadója" rovat szakírói ma délután négytől fél hatig tanácsadással az érdeklődőknek rendelkezésére állnak a szerkesztőségben. (VII., Lenin krt. 9—11. II. em. 222.).