Magyar Nemzet, 1989. április (52. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-14 / 86. szám

Régi címerünk hármas halmáról Élénk vita folyik mostanában arról, milyen legyen országunk új címere. Ezért tartom indo­koltnak, hogy a régi országcímer hármas halmáról eddig talán ke­vésbé ismert tényeket közöljek. A közvélemény, úgy tudom, ezt a hármas halmot a történel­mi Magyarország három hegysé­gének (Tátra, Fátra, Mátra) tar­totta. A heraldika szakértői sze­rint ez a nézet teljességgel elfo­gadhatatlan, e hármasság inkább valamilyen három levél (lóhere?) eltorzult rajta. Nem tudom, ismeretes-e a he­­raldikusok előtt, hogy régebben e hármas halmot Pannónia mons sacer-jának, szent hegyének tar­tották, melyen a jelenleg pan­nonhalmi, régebbi nevén győr­­­ szentmártoni Benedek-rendi apát­ság épülete magaslik. Mátyási József költő, a XVIII. század vé­gén Erdélyben utazgatván, benyo­másairól hosszú leíró költemény­ben számol be. Egy alkalommal, a Meszes-hegység egyik csúcsára fölkapaszkodva, a történelem­­ és a jelenkor híres hegyeiről elmél­kedik, s Itt említi „Pannóniának Szent Halmát", melyhez a követ­kező lábjegyzetet fűzi: „Ez egy hármas tetejű hegy Győr vár­megyében, mellyet Szent Márton hegyének neveznek. Erről vagyon Magyar Ország tzimerében a' Hármas halom.” (1. Verseinek folytatása, Második darab, Vátz, 1798, 138. old.). Hogy ősi hagyomány-e vagy későbbi korok szülötte, amit Itt Mátyási József állít, azt — bő­vebb ismeretek híján — aligha lehet eldönteni. Megfontolandó azonban, hogy igen nyomós okok szólnak Mátyási Igaza mellett. Felvetődik ugyanis a kérdés, mi­ért éppen ezen a helyen alapí­­totta az új hit (István király vagy már Gejza fejedelem) az or­szág első apátságát, első monos­torát? Vajon tette-e már föl va­laki ezt a kérdést, melyre nem is­­nehéz válaszolni? Tudott do­log, hogy­ a kereszténység, mint más új vallások is, előszeretettel telepítette a maga szent helyeit a már meglévő pogány szent he­lyek fölé, s nem kétséges, hogy milyen céllal. Ugyanez a cél ve­zérelte, amikor a pogány ünne­pek időpontjára keresztény ün­nepeket rendtelt, vagy amikor pogány istenek funkcióit keresz­tény szentekre ruházta át. Már csak azért is jelentős po­gány szent helynek kellett ott lé­teznie, ha éppen az egyetlen pan­­­­nóniai, sabariai születésű szent, a IV. században élt Szent Már­ton, nevére keresztelték e hár­mas­ hegyet, annak a nevére, aki­nek képét viselték lobogóikon István király — főleg német — nationai latvn győzelmes harcaikban. Hogy valóban pogány szent­hely állott ott, arra tanúm Ano­nymus. Az az Anonymus, aki regényes krónikájában — fran­­cia és angol irodalmi irányokat követve — annyira lelkesedik a pogány magyarok dicső tetteiért, hogy krónikáját az utolsó pogány fejedelemmel, Taksonnyal be is rekeszti. Nos, ez az Anonymus Árpádnak Pannónia meghódítá­sára indult hadait Attila várából (Etzilburgból) egyenesen — s minden hadicél nélkül — Szent Márton hegyéhez vezeti, s mint írja: „Árpád vezér és nemesei táborba szállának Szent Márton hegye mellett, és Sabaria forrá­sából, mind ők, mind barmaik ivának, és a hegyre fölmenvén s Pannonia földjének szépségét látván, fölötte örvendének.” (L. fejezet, Szabó Károly fordítása). Az, hogy itt mindnyájan ittak a szent forrásból, arra mutat, hogy ez az aktus voltaképpen áldozat­bemutatás volt Ilyenkor volt kö­telező minden tag részvétele, s tudunk arról, hogy Aldókút ne­vű helyek léteztek országunkban. Szinte csak az hiányzik, hogy a hegytetőn egy kövér fehér lovat is áldozzanak, amint ez előző­leg Tárcál hegyén már meg is történt. Tudnunk kell azt is, hogy a hármas hegyek különös szentség­gel bírtak. Az ind mitológiában Meru, a világ közepén, a Sark­csillag alatt álló világhegy is há­romcsúcsú, s a három csúcsán a három főisten, Brahma, Visnu és Siva trónol (más variáns sze­rint mind a 33 isten). Ezt a világ­hegyet Szumaru vagy más néven egész Közép- és­ Nyugat-Ázsia is­merte; amellett a hindu, perzsa mitológia nyomait megtaláljuk mind a türk, mind a finnugor népeknél, s így a magyarság is tudomással bírhatott felőle. Hár­mas csúcsú volt az ószövetségi Olivet hegy is, ahol Jahve lako­zott. Hármas hegyet ismert a szláv mitológia is. A szececini hármas hegy csúcsán valamikor Triglav (háromfejű) pogány isten bálvá­nya állt. Ide vehetnénk még Ki­­jev három dombját is, melyeken a három alapító fivér, Kij, Scsek és Horiv telepítette le a maga népét. S Anonymus szerint Árpád Kijev alatt is járt hadával. Tudomásunk van arról is, hogy 1250-ben már írás szól Pannónia szent hegyéről. Azt hiszem, bi­zonyosra vehető, hogy a hármas hegy ősi pogány szentség volt, s a címerben épp azért került rá előbb szimpla, később kettős ke­reszt, hogy ezt az ősi pogány szent jelet is elkeresztényesítse. Berrurth fiém­ szentelni A zene helyzete ma­­ Televízióban nehezebb, mint ré­gen volt. A korábbi zenei főosz­tál­y egymással nem érintkező, kis (és még kisebb) zenei műhelyek­re bomlott a legújabb átszerve­zés következtében. Valamikori di­namikus, az aktualitásokra azon­nal reagáló munkánk feltételei megszűntek. A viták, a beszélgető műsorok divatjában, az egyrészt ,érthetően izgalmas, másrészt né­­­­mileg erőltetett publicisztikai hul­lámban nem jut elég műsorhely magának a zenének, holott az in­formációk áradata hiábavaló, ha hiányzik a lényeg, maga a Mű, az élmény. Az adók vezetői, a művé­szeti igazgató és munkatársai a remélt rendcsinálás után is, minden erőfeszítésük ellenére alá vannak rendelve számtalan meg­kötésnek (struktúra, kapacitás­keret) mi pedig még inkább a ránk jutó, szűken mért percek, pénz­­ főleg technikai bázis kor­látainak. A vezetők jóakarata el­lenére egyre gyakoribb, hogy szakkérdésekben nem szakembe­rek döntenek. Pedig rangos zenei tanácsadója van a TV1-nek és tehetséges muzsikusokat szerve­zett maga köré a TV2 műsor is. Jó zenei szakemberek dolgoznak ott, ahol a külföldről beszerzendő filmeket válogatják, szerkesztik és ott is, ahol ilyenféle zen­ei ko­produkciók létrejöhetnek. Jók az ifjúsági főszerkesztőség zenészei, bár nem csaphatnak túl nagy „ze­nebonát ..." A TV Zenés Színhá­za még folytatja mecénási tevé­kenységét is az új magyar zene érdekében, leválva persze a ko­rábbi egységes zenei főszerkesz­tőségtől. Megmaradt magnak a zenei szerkesztőség becses felada­tokkal, de teljesen elveszítette „profilgazda" szerepkörét. Hiszen az itt fölsorolt zenei részlegek te­vékenysége alig, vagy csak igen áttételesen érintkezhet egymással. Egységes gondolat, távlati kon­cepció a szervezeti, szerkezeti és anyagi szétszóródás e fokán nyil­ván lehetetlen. A zenei működés a TV műsorfolyamatában jelen­leg inkább színező, kiegészítő jel­legű, s a fentebb vázoltak követ­keztében igen esetleges. Az a kitüntetett helyzet, meg­becsülés, amit mint szerkesztő és riporter a Televízióban élvezhe­ted: személyes öröm. Hivatalnoki, tisztviselői aggodalmaim azon­ban a Te gondolataid jó meghal­­lóit sürgetik. Költőtársam, bará­tom, Fodor András szavait kell még itt idéznem. „A zene ügye nem a fölösleges világé; állapota, lehetősége mindenkori sorsunkra jellemző.” Czigány György Ne erőltessük a nagy családot Kolozsvárott volt egyetemi ta­nár Somló Bódog. Manapság nem nagyon emlegetik a nevét. Ő is­­ szerette volna a társadalom gon­dolkodását megváltoztatni a nagy család kérdésében, mert úgy lát­­­­ja, hogy a szocializmus nem ér­het el tartós sikereket, ha az ősi, több évezredes, sokgyermekes csa­­ládeszményt nem váltja fel a ter­vezett kis családnak a közvéle­mény és tudomány által mérlegelt gondolata. Hiszen gyáraink, bá­nyáink és termőföldjeink nem kettőződnek meg kilenc hónap alatt! Ezért is látja az Interakció Tanácsa az ENSZ Demográfiai Bizottsága globális veszélynek a túlnépesedést és kéri a vallási ve­zetőket, hogy hagyjanak fel min­den hamis statisztikával támoga­tott népesedési verseny szításával, míg egy szem gyermekét „gond­dal és tartós szegénységben neve­lő" szülő szívtrombózist kap állás- és lakásproblémái miatt. Ady Endre — szemben Rákosi Jenővel — nem a mennyiségben, hanem a minőségben látja a jö­vő lehetőségét. „Nekünk muszáj mindenkinél jobbnak lennünk" — ez nem csak a matematikára, fi­zikára, biológiára vonatkozik, ha­nem a filozófiára, társadalomtu­dományra és a demográfiára is. Kétségbe ejt, mert logikátlan és az anarchia felé sodor a törvény­­hozásnak utolsó alkotása. Négy gyermek szükséges a lakáshoz ju­táshoz, nő a munkanélküliek se­gélyezett serege és senki nem ál­modhat arról, hogy munkabéré­ből lakást vásárolhat, mert min­den fillérjét lesi és viszi az adó­hivatal, de mire? A tartós béke megvalósítása lehetőségének a növekedésével nő a demográfiai, családtervezési kérdések súlya a föld minden társadalmi formá­ciója számára. A demográfia ré­gen jelezte, hogy az ázsiai tudo­mányos akadémiák sokkal hama­rább felismerték ezt a tényt, mint az európaiak. Nem tartanám sze­rencsésnek, ha tovább és követ­kezetesen — ebben a kérdésből — némely szektás gondolkodású szomszédunk példáját követné törvényhozásunk. Horváth Lajos Levél Durkó Zsolt zeneszerzőhöz Kedves barátom! A Ma­gyar Zeneművészeti Társaság ne­vében a zene ügyében nyílt leve­let­ intéztél a Magyar Televízió elnökéhez. Nem ismerem még az elnök válaszát. Az alábbiakban magánvéleményemet­­fogalmazom meg. 1958 tavasza óta állok rádiós­ként, televíziósként a zene és az irodalom szolgálatában. Életben tartó dolog, hogy a Magyar Tele­vízió zenei működésében ma (még?) sok érték van. Nemcsak a nemzetközi viszonylatban pél­dátlan karmesterverseny, a TV Zenés Színházának magyar be­mutatói, nemcsak a portrék Sass Szilviától Gulyás Dénesig, Pet­­rovicstól Kurtágig. Épp most ké­szítjük elő Soproni József új ze­nekari darabjának tévébalett vál­tozatát és a játékfilm igényű ma­gyar zenetörténeti sorozat nagy, „évszázados" tételeit Rajeczky Benjámin professzor úr segítsé­gével. Rögzítettük Lajtha László Frig miséjét és film készül Takács Jenőről, a Burgerlandban élő idős mesterről. Archívumunk pe­dig a nemzet megőrzendő szelle­mi kincstára, ahova csak az utób­bi években is pótolhatatlan felvé­telek sorát illeszthettük. (Szent­­kuthy Miklós, Ottlik Géza, a ha­tárainkon kívül élő, élt magyarok: Cs. Szabótól Sütőig, de francia, szlovák, finn költő, író barátaink sora is, hogy a társművészetekre oly nyitott műsorpolitikát leg­alább sejtessem.) ■Mégis, az elmaradt portrék, a megismételhetetlen hangverse­nyek, amelyeken nem lehettünk jelen, a hiányzó Bartók életút, Kodály-film, kortárs zenék, mai előadóművészek százainak föl nem mutatott erőfeszítései nyo­masztanak mindnyájunkat, a hiá­nyok. Korábban válogathattunk a sokféléből, ma már csak „tűz­oltó munkát végzünk s csupán ízelítőt adunk a világ és a nem­zet zenei életéből. Nem a­­ vészharangot konga­tom, de megerősítem, hogy aggo­dalmadnak, az általad megfogal­mazottaknak figyelmet keltene Adalékok egy diagnózishoz Örültem annak, hogy a Ma­gyar Nemzet február 22-i számá­ban nyilvánosságra hozta az Or­szágos Pedagógiai Intézet „látle­letét”, amelyet az ott működő TDDSZ tagjai állítottak ki. Job­bító szándékú állásfoglalásukban szóltak az intézet munkáját gúzs­ba kötő, a térségünkre eléggé jel­lemző hierarchikus viszonyokról, szóltak továbbá kedvezőtlen belső jelenségekről is. Az utóbbiakhoz nem tudok hoz­zászólni. Amihez viszont hozzá tudok szólni, az az OPI-nak az eddigi tevékenysége, amellyel ne­gyedszázadon át tanárként meg­ismerkedhettem. A nagyobbrészt kellemetlen ta­pasztalásaim a tantervekkel és a tankönyvekkel kapcsolatosak. Az OPI-ban készített — nálunk 1978-tól 1985-ig érvényben volt — szakközépiskolai tanterv elő­írása alapján a II. tanév végé­re végeznünk kellett a klasszi­kusnak tekinthető történelmi anyaggal, el kellett jutnunk 1871- ig, hogy utána két éven át men­nél többet foglalkozhassunk egye­bek mellet mozgalomtörténettel. Így állhatott elő az az eléggé­­ el nem ítélhető állapot, hogy a szak­­középiskolákban tanulóknak 22,9 oldalnyit (!) kellett tudniuk nem­zeti történelmünknek a XVI. század elejéig tartó nagyobb ré­széről amelyikről a legnagyobb magyar költő joggal írta. ..Európa színpadán mi is ját­szottunk. S mienk nem volt a legkisebb szerep." Ebben a koncepcióban egy (!) lecke jutott az 1848—49-es sza­badságharcra, viszont öt órát kel­lett (kellett volna) fordítani 1917- re, illetve a vele kapcsolatos tör­ténésekre. A szellemére és jel­lemére adó tanár természetesen az ilyen és — sajnos — még sorolható anomáliák nem kocká­zat nélküli felrúgásával tanította a történelmet. Szülőként az 1978-ban beveze- Leli an­archiua isivuiai ucvoicai­co oktatási tervet említhetném, amely anyagkijelölésével és irreá­lisan magas követelményrendsze­rével évjáratokat tett tönkre. Ter­jedelmi okok miatt csupán két tantárgyra szorítkozom, a mate­matikára és a technikára („A" változat). Gondolt-e az utóbbival kapcsolatban a két szerkesztő és az alkotói gárda a magyar kis­­lányok tízezreire? Az igazán jó magyar tankönyv hiánycikk. Az elrettentő esetek­ből lajstromot lehetne öszeállíta­­ni. A történelemből a szakkö­zépiskolák III. és IV. osztálya számára előírt tankönyvek bi­zonnyal nem kerülnek oktatás­­történetünk fényes lapjaira. Nem lett volna szabad kiadni még „ideiglenes tankönyvpótló jegy­zeteként sem a Magyar nyelv I. a műszaki szakközépiskolák szá­mára című taneszközt. A mértékvesztés is jellemzője az utóbbi időszaknak. Mert gon­doltak-e a minisztériumban, az OPI-ban az agyonhajszolt, a dél-­­ gőzök középiskolájába járó fel­nőtt diákra, amikor számára a III. osztályos, 480 oldalas (!) tör­­ténelemkönyvet írták elő? Az a jelenség hogy késve je­lennek meg a tankönyvek, a ma­gyar közvélemény számára nem újdonság. De hogyan vélekedjünk arról, hogy a technikusképző szakközépiskolák részére 1985-ben új tantervet (jobbat) készítettek, de négy éven át a hozzá nem illő régi tankönyvgarnitúrából kellett tanítanunk az új hiánya miatt? A fentiekhez hasonló kellemet­lenségekről tehetnék még említést az OPI egyéb kiadványaival (pl. érettségi útmutatók) kapcsolatban is.Talán az általam felsoroltak is adalékul szolgálnak az Országos Pedagógiai Intézetért aggódó TDDSZ érveihez. Szakál István Zalaegerszeg Felbomlott házasságok Február 25-i számunkban Her­nádi Miklós tollából Válságban a válás című írás jogrendszerün­ket hibáztatja a válások során tapasztalható méltánytalansá­gokért. E cikkhez kaptuk az alanti hozzászólást. Válságban a válás­ban fog­laltakkal egyetértek, azonban sok olyan rendezésre váró kérdéssel nem foglalkozik a cikk, amelyek nélkül ez a prob­léma nem oldható meg. Enged­jék meg nekem, hogy ezek kö­zül néhányat most felvessek. A magyar családok soha nem tapasztalt szétzüllését a­­ dilet­táns politikusok „ideológiája" okozta és a szervilis igazság­ügyi „elvemberek" hajtották, végre. A tudatosan elkövetett, törvénysértésekkel lefolytatott perekben „a bírói mérlegelési le­hetőség" nem a felek által szol­gáltatott bizonyíték szolgáltatta az ítélet — amelyet előre eldön­töttek — alapját. Ezeket tehát koncepciós pereknek kell tekin­teni, mint ilyeneket felül kell vizsgálni, a jogtalanságokat jó­vátenni, okozóit elmarasztalni. A felbontott házasságok okát is meg kell vizsgálni. Házassági szerződés indok nélküli felbon­tása nem képezhet okot a jogta­lan erkölcsi és anyagi haszon­­szerzésre. Ami ezeket a pere­ket motiválta. A családok szétzüllésén, a ve­szélyeztetett gyermekek megnö­vekedett számán kívül felhív­nám a figyelmet a bekövetke­zett jogbizonytalanságra is. A kényszer által vállalt pereim fo­lyamán nem találkoztam egyet­len ügyvéddel sem, aki a szol­gáltatott — tem­, mint elég — bizonyítékok esetén sem vállalt pernyerést, mert „a bizonyítéko­­­kat a bíróság értékelheti így is, még úgy is”. Ezek után írtam meg az illetékeseknek azt a le­velet, melyben kétségbe vontam a magyar bíróság jogát arra, hogy az állampolgárokat tör­vénysértés elkövetése miatt el­ítélje, hiszen a bíróság mutat er­re példát. Gyöngy, István Budapest Javaslat ifjúsági szervezeteknek Budapest és mondhatni az egész ország fuldorésik a szennyben és az elhannyagoltságban. Az ember el­­süllyed szégyenében, ha külfööldiek véleményét hallja. Ezért egy prog­­ramjavaslatot tennék a régi és új ifjúsági szervezeteknek. Ez a prog­ram korántsem olyan magasztos, mint amilyenekkel ezek a szerve­zetek általában foglalkoznak, mint például alkotmány, nemzeti elmei stb., de igen , hasznos volna. Javas­latom a következő: minden párt, fó­rum, jövendőbeli párt mozgósítsa tagjait és szimpatizánsait, s egyik hét végén, mondjuk péntek dél­utántól szombat estig szabadítsák meg közvetlen környezetüket a fel­gyülemlett hulladéktól. Ebbe bele­értendők a lelkek, a parkok, az er­dők, sétányok, ki-ki illetékessége szerint. A szervezési feladatba tar­tozna a Közterületfenntartó Vál­lalat Segítségének megszervezése, a kerületi (városi, falusi) tanács moz­gósítása is, az erdők táján pedig az illetékes erdőgazdaság bevonása. Én, mint jövendő választópolgár aszerint ítélném meg a pártot vagy szervezetet, hogy milyen eredmé­nyesen tudta megszervezni ezt a feladatot. Porbáth Róbert Budapest ÉPÍTKEZŐK TANÁCSADÓJA Vállalkozói formában kétezerháromszáz lakás épül Budapesten A fizetőképes kereslet sürgette Budapesten a vállalkozói lakás­építés beindítását. Ez a forma azonban gyökere­sen új helyzetet teremt- a piacon kész lakásokat kínálnak — a ve­vőnek nem kell vállalni az építés kockázatát — ugyanakkor a la­kásárat a kínálat—a kereslet vi­szonya határozza meg. Az építés során a tanács is vállalkozóiként jelenik meg, a támogatásra és a kedvezményekre a vevő egyéni adottságainak megfelelően jogo­sult. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között, a csökkenő állami lakásépítés mel­lett ez a lakásépítés képes na­gyobb kínálatot teremteni. Mit nevezünk ma vállalkozói lakásépítésnek? A fővárosban ma ebbe a foga­lomkörbe tartozik ha a vállalko­zó az általa megvásárolt vállala­ti, szövetkezeti, intézményi, vagy magántulajdonú telken értékesí­tés céljából lakást épít. Ha a fő­városi vagy a kerületi tanács az általa­ megszerzett vagy tulajdo­nában álló telken engedélyez a vállalkozó részére lakásépítést. Vállalkozók lehetnek: — Építőipart kivitelező szer­vezetek, vállalatok, szövetkeze­tek, kisvállalatok stb., amelyek saját pénzösszegeikből vagy hi­telből építenek értékesítés céljá­ból lakásokat. — Bankok, pénzintézetek, in­tézmények, egyéb vállalkozók, amelyek pénzeszközeik hasznosí­tására válnak lakások építtetői­vé a piaci nyereség megszerzése érdekében. — Vállalatok, intézmények, gazdálkodó szervezetek, ezek tár­sulásai, akik saját dolgozóik ré­szére építenek lakást, részben a dolgozók saját pénzeszközeiből, részint egyéb hitelekből. — Lakásszövetkezetek, ame­lyek a szövetkezet, illetőleg a tagok vagyonának befektetése céljából lakást építenek. Az értékesítés feltételei — Ha a vállalkozó saját telkén épít és az infrastruktúra kialakí­tásához sem igényel tanácsi­­ tá­mogatást vagy ráfordítást, a megépült új lakásokat szabadon értékesítheti. — Ha fővárosi rendelkezésű lakóterületen vagy telken épít, a terület-előkészítést a tanács vál­lalja (ezen belül a szanálás, te­lekalakítás, közművesítés, út stb. értendő), akkor a megépült laká­sok maximum 50°, „-át a tanácsok­nál lakásra váróknak kell felaján­lani, akiket névjegyzék alapján a tanácsok vevőként vagy szövet­kezeti tagként erre kijelölnek a végrehajtó bizottság éves lakás­­elosztási terve alapján. A lakások értékesítésénél előnyt élveznek azok, akiik meg­lévő bérlakásukat vagy személyi tulajdonú lakásukat leadják vagy szervezett csere keretében érté­kesítik.­­ A kerületi tanácsok által ér­tékesített lakóterületen vagy tel­ken a vállalkozónak nagyobb ter­het kell vállalnia az előkészítés munkáiból, ezért a névjegyzéken várakozók részére csak a meg­épült lakások 2500-a kerül kije­lölésre, a további lakások értéke­sítésére a vállalkozó és a kerületi tanács szabadon állapodik meg. Az együttműködés során a ta­nács feladata a terület szanálása, alapközművesítése, az alapellátás biztosítása, a közlekedés alaplé­tesítményeinek kiépítése. A vállalkozó feladata az elnyert pályázat alapján a lakások és a tömbtelken belüli közmű-, út- és kertépítési feladatok elvégzése, a lakások értékesítése és a telekár befizetése a fővárosi, illetve ke­rületi tanács részére és a rende­letekben előírt adatszolgáltatás. A pályázatok kiírása A nyitott várospolitika szelle­mében a telkek elosztása nyilvá­nos pályázat alapján történik. A pályázat kiírói a kerületi, illetve fővárosi tanácsi szervek. A hir­detményt a tömegkommunikáció eszközeivel minél szélesebb kör­ben kell ismertetni. A bírálat során figyelembe kell venni a legkedvezőbb feltétele­ket és legrövidebb határidőt tar­talmazó ajánlatot. A pályázó szer­vezet referenciáit, megbízhatósá­gát, gazdasági stabilitását , hogy milyen mértékben alkalmas a feladat megvalósítására. Az első pályázatok elbírálása megtörtént, az első építkezések beindultak. Várhatóan már 1989- ben jelentkeznek az eredmények, érdemi tapasztalatokra azonban csak 1990. után számíthatunk. Vállalkozói lakásépítés folyik jelenleg többek között a II. ker. Víziváros XIV. ker., Nagy Lajos kir. út — Egressy út — Lumumba u. által határolt területen, az I. ker. több telkén a XII. ker. Árnyas­ út — Re­mete úti területen, összesen több mint 2300 lakás építése kezdődött el. Dr. Csorba Zoltán Alpesi tetőcseréptől a fatemplomokig A lakásépítésben a magánerős családi házak aránya az elmúlt évben is jelentős volt. E nem kis feladatra vállalkozóknak minden segítség jól jön. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ magán­építőknek nyújtott szolgáltatásai ezért is népszerűek. Fü­löp Sán­dorral, az ÉTK műszaki igazga­tóhelyettesével beszélgettünk ter­veikről, új szolgáltatásaikról.­­ Az elmúlt évben nagyszámú érdeklődő, illetve építtető for­dult meg irodáinkban, vásárolt ajánlott tervet és kiadványt, kért szakmai tanácsot, rendelt építő­anyagot. Azzal az ingyenes szak­mai segítséggel, amit például a VAÉV—BRAMAC alpesi tetőcse­­rép­ megrendeléséhez nyújtot­tunk, sok ügyfelet szereztünk. Ehhez hasonlóan a Mátra gáz­beton falazóelemeket, sőt napel­lenzőt is lehetett irodáinkban megrendelni. Ezeket a tevékeny­ségeket 1989. év folyamán foly­tatjuk, sőt, igyekszünk bővíteni. — A Magánépítők Kiskönyv­tára sorozatunk eljutott a 25. fü­zetig. Az új kötetek többek kö­zött foglalkoznak a villanysze­relés, a tetőfedés, a PPB födém, a műanyag csatornavezeték-sze­relés, a légfűtés tudnivalóival. Hasonlóan közkedvelt az Építési IX1 sorozat. A falak építése című füzetből például tavaly sok ezer elfogyott. Az „Épületfenn­tartási 2 X 2" sorozat több köte­tét is újra nyomtuk a nagy érdeklődésre való tekintettel, hi­szen ezeket a könyveket nemcsak a laikusok, barkácsolók, hanem a szakemberek is szívesen forgat­ják. Újdonságnak számít, hogy már folyóiratként évente 4-szer jelenik meg a „Magántervezés”, a tervek és szakkérdések iránt érdeklődők lapja. Legfrissebb kiadványunk „A ház", mely igen sokféle tudnivalót tartalmaz, valamint a „Magánlakás-építés A-tól Z-ig" 2. termékismertető kötete. Az építészeti hagyomá­nyok iránt érdeklődők részére ajánlom a „Fatemplomok Mára­­marosban" c. könyvünket. — A családi házakat tartalma­zó katalógusunk formailag és tartalmilag is megújult. A há­rom kötetre tervezett sorozat nagyság és jelleg szerint csopor­tosítja a házakat. A nemrég meg­jelent I. kötetben a kisebb alap­­területű, földszintes és tetőtér­­beépítéses épületek találhatók. A szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőkre gondoltunk ezzel. Ebben a kötetben szerepel pél­dául a KARTAL nevű egylakásos családi ház, melyet Kardos Sán­dor, a TTI építésze tervezett. A földszintes épület kétszobás, ut­cára tájolt lakóhelyiségekkel, ét­kező konyhával. A lakás alapte­rülete 62,75 nm.­­ Ez év elejétől az ajánlott terveket az építtetők kibővített tartalommal vásárolhatják meg. Ez azt jelenti, hogy például az építési munkák egyes részeiről, az áfa-kérdésekről is tájékozód­hatnak a tervcsomagokból. Új­donság a költségvetés-készítési szolgáltatásunk, melyet folyama­tosan egyre több ajánlott terv­hez szeretnénk nyújtani. Az épít­tető anyagválasztási­ lehetőséggel, az építési munkákról kap részle­tesen kimunkált költségvetést. Igazi újdonságnak számít az 1988- ban megalakult É + M Magánla­kásépítési Gazdasági Társulás, melyet abból a célból alapított az ÉTK és a Mérték-Építészeti Stú­dió Kisszövetkezet, hogy az épít­tetők közvetlenül a tervvásárlás­kor rendelhessék meg terveik adaptálását, illetve egyedi igé­nyeik szerinti családi, társas­há­zuk tervezését. Az iroda a Buda­pest V. Arany János u. 9. szám alatt található. Az ÉTK azonban országos hálózattal is rendelke­zik. A Budapest VII., Rumbach S.. u. 15 a. alatti irodán kívül 7 vidéki nagyváros, Miskolc, Deb­recen, Szeged, Pécs, Kaposvár, Veszprém, Győr rendelkezik he­lyi ÉTK információs irodával, ahol a szolgáltatásaink igénybe­­vehetők. (iimon) * I. A Magyar Nemzet „Építkezők tanácsadója" rovat szakírói ma délután négytől fél hatig tanács­adással az érdeklődőknek ren­delkezésére állnak a szerkesztő­ségben. (VII., Lenin krt. 9—11. II. em. 222.).

Next