Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)
1989-06-01 / 126. szám
Csütörtök, 1989. június 1. solta, hogy ne kerüljenek az erdők a gazdálkodó szervezetek tulajdonába, s így azok szabad adás-vételére se kerülhessen sor. Kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslat előkészítése során nem került sor széles körű szakmai vitára. VASS JÓZSEFNÉ (Békés m. 15. vk.), a sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese hangoztatta: korrekt módon, kölcsönös megbékéléssel kell a vadászati törvényt kialakítani. Véleménye szerint december 31-ig el lehetne készíteni a törvényjavaslatot. TORNAI ENDRE két percre kért szót, azt hangsúlyozta: Indokolt hogy a vadászati területeknek egy gazdája legyen, mégpedig a mezőgazdasági üzemek. Szavazás: legyen-e részletes vita? Mivel többen nem jelentkeztek hozzászólásra Szűrös Mátyás javasolta az általános vita lezárását, majd szavazásra tette fel, bocsássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosítása kapcsán a képviselők nagy többsége arra voksolt, hogy legyen részletes vita, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175-en elutasították (87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak), így az Országgyűlés úgy határozott, hogy e törvényjavaslat felett most nem nyitnak részletes vitát. Közös megegyezéssel GYÖRFFY LÁSZLÓ (Vas m. 7. vk.), az ostffyasszonyfai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kért szót a termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról folytatott részletes vitában elsőként. Azttaglalta, hogy miként kell megváltani a földet azok esetében, akik kilépnek a közös gazdaságokból, illetve akik elhunytak. Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartotta, hogy ne törvény szabályozza ezek módozatait, hanem bízzák ezt a kilépő, az örökös és a termelőszövetkezet közös megegyezésére. Véleménye szerint a megváltás miatti viszszamenőleges gondokra csak később, kedvezőbb társadalompolitikai és közgazdasági feltételek mellett lehet majd visszatérni. DR. TALLÓSSY FRIGYES írásban is benyújtott módosító indítványát igyekezett szóban is világossabbá tenni képviselőtársai előtt. Rámutatott: javaslata arra irányul, hogy akitől megváltással vették el a földet, annak vagy örököseinek vissza kell adni, ha ezt kéri. Ebben az esetben nincs szó a szövetkezetek vagy a nagyüzemek „szétcincálásáról”, hiszen a változás csupán a telekkönyvben jelentkezik. Más kérdés viszont, hogy a közös földhasználat változatlanul megmarad. Ez azt jelenti, hogy a tagnak vagy a tulajdonosnak abban kell megegyeznie a szövetkezettel, hogy a szövetkezet mennyi haszonbért fizet a földért, ha ezt a tulajdonos kéri. Miután a tárgyalt törvényjavaslatok részletes vitájában új felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módo 4 T'rá 1989. május Suttognak mostanában a Parlament folyosóján arról is, vajon a hatályos választójog szerint miként lehet visszahívni az országos listán megválasztott képviselőket? Ezt a kérdést továbbítottuk a tanácskozás szünetében két jogász képviselőnek. — Mind ez idáig a visszahívási eljárást a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kezdetné-i ilyezhette — kezdi a választ dr. ’Horváth ‘ Jenő * budapesti ' szépvi-' kelő —,mert ez a ’testület volt a javaslattevő. A miniszterek megválasztásául azonban a népfront lemondott javaslattételi jogáról, ez értelemszerűen azt jelenti, hogy ez a lépés a visszahívásra is vonatkozik. Mivel a visszahívásra pillanatnyilag konkrét szabály hinne, az országos lista jelöltjeire is vonatkozik az általános rendelkezés. Vagyis Visszahívásukat a választók tíz százalékának kell kezdeményeznie. — Ez viszont az ország összes választójának tíz százalékát jelenti — folytatja dr. Tardossy Frigyes — ami félmilliónál is több aláírás összegyűjtését jelentené. Ez szinte lehetetlen. Ilyen helyzetben csak a választójogi törvény módosítása oldhatja föl ezt a joghézagot. Ennek a törvénynek a módosítását bárki kezdeményezheti. De kérdés, hogy erre a rövid időre érdemes-e. Más megoldás nincs, azok az állampolgárok, akik alkalmatlannak találják az országos listán szereplők bármelyikét, akkor ők, indokaikkal együtt adjanak hangot ebbéli véleményüknek. Az eddigi tapasztalat az, ha alaposak az indokok, akkor az a képviselő rendszerint visszaadja madátumát... * Furcsa hírek szivárogtak ki az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának üléséről. Az elnök, Barcs Sándor meglepő indokkal mondott le tisztségéről. Az IPU munkájában részt vevő több szocialista ország delegátusát hibáztatta amiatt, hogy nem őt jelölték a nemzetközi szervezet elnökének, hanem egy olyan bolgár képviselőt, aki aztán látványosan megbukott. Ezek után — ugye érthető? — nem vállalhatja a hazai szervezet vezetését sem. Akárhogy is, egy bizalmi válságot ismert el ezzel az országos listán képviselővé választott Barcs Sándor. És itt érkezünk el egy másik ügyhöz. AZ MSZMP reformköraiból származó információ alapján hamarosan kezdeményezik a Rajkperben népi ülnökként szerepet vállaló képviselők visszahívását. Csakhogy — miként azt másik cikkünkben is olvashatják — jelenleg nincs jogi kerete, szabályozása az országos listán választott honatya mandátumától megfosztásának. Tény, hogy Barcs Sándornak a közeljövőben számot kell vetnie és adnia a körötte kialakult bizalmatlanság okairól — és le kell vonnia a következtetéseket... Ha, nem a jog, de legalább az etika szabályai szerint. A parton teherautók, nehéz munkagépek vonultak, a vízen, pedig hajók úsztak a Parlament elé kedden délidőben. A nagymarosi építkezés dolgozóinak egy csoportja hangos dudaszóval próbált nyomatékot adni követelésének: a kormány rendelje el a munkák folytatását. Bubla Gyula képviselőnek, a nagymarosi építkezés leállítását szorgalmazó ideiglenes képviselői csoport szóvivőjének a véleményét tudakol-t •tuk erről a 'demonstrációról..,‘ — Ha én tüntetni indulok, akkor a saját két lábamon megyek és nem állami munkagépeken, teherautókon. Vagy hajókon. Mi lenne ha követeléseiket a munkások mindig úgy akarnák elérni, hogy viszik a munkagépeiket. Akkor például'.' az én dolgozóim az esztergagépet ráncigálnák magukkal az Utcán? — teszi fel a költői kérdést a Ganz Villamossági Művek gyárvezető mérnöke. Különben Bubla Gyula, tanúsíthatom, gyalog jár a tüntetésekre. Múlt pénteken, amikor az építkezés leállítását szorgalmazók vonultak fel, velük tartott a sétán a Vörösmarty tértől, a Kossuth térig. Legfeljebb, ha egy Duna-körös jelvény volt nála. A felvonulás törvényességét feszegeti a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédelmi csoportja is. Mint nyílt levelükben írják, kérik, hogy a vízi járművek, munkagépek felvonulására a menetleveleket az üzemanyagjegyeket kibocsátó, továbbá a munkaidő alatt a munkahelyüket elhagyó dolgozók részére a távozási engedélyt kiadó személyek — a környezetvédelmi csoport értesülései szerint az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetői — ellen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság indítson vizsgálatot társadalmi tulajdon megkárosításának gyanúja miatt. Mivel a tüntetés a parlamenti ülésszak idején, az Országház előtt zajlott — amit a gyülekezési törvény kifejezetten tilt —, kérik a KNEB vizsgálatát a BRFK vezetői ellen is, akik nem szereztek érvényt a törvénynek. 34. Megint megvádolták a sajtót. Az MSZMP budapesti XII/5. alapszervezete levelet küldött az MSZMP-tag képviselőknek, amelyben többek között arra szólítják fel őket, foglaljanak állást a vízlépcső további építése mellett. E levél szerint a sajtó csak azoknak a csoportoknak a véleményét közli, amelyek a leállítás mellett kardoskodnak. És így az újságírók is közreműködnek az emberek félrevezetésében — vélik a pártszervezet képviselői. Most, hogy jóvátegyük korábbi bűnünket megkérdeztük egy szakértő országgyűlési képviselő véleményét. Dr. Medveczky Antalné (Báránya 4. vk.) vízépítő mérnök: — őszintén szólva nem tudok véleményt mondani a kormánynak az építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntéséről, ugyanis nem ismerem az indokaikat. Azt egyáltalán nem kifogásolom, hogy most a két hónapos moratórium alatt mindenki vizsgálatokat végez. Ez csak hasznos lehet. De ennek ellenére azt egyszerűen nem értem, miért döntött a felfüggesztés mellett a Minisztertanács. Októberben elég alaposan megtárgyaltuk a kérdést, azóta nincs tudomásunk alapvető változásról. Persze lehet, hogy akad ilyen, csak nekünk képviselőknek nem mondták el. — Ön szerint elsősorban szakmai vagy politikai indokok vezették a kormányt? — Valószínűleg politikaiak. Én egy szakmailap korrekt módon megtervezett is megépített vízlépcsőrendszert támogatok. Hiszen rengeteg vízlépcső működik tökéletesen szerte a világon. — Mit szólt a kormány döntéséhez? — Meglepett. Négynapos országgyűlési ülésszak után jelentették be. Legalább jelezhették volna az ülésen, hogy egy ilyen bejelentés várható. Mert így kínos helyzetbe hozták valamenynyi képviselőt, és Néhány képviselő nagyon megélénkült. Olyanoknál tűnik ez fel különösen, akik a korábbi években kényelmesen végigücsörögték a vitákat, nem zavarták a kormány tagjait kérdésekkel, interpellációkkal, de még a bizottsági üléseken is csak a szavazatukkal, s nem gondolataikkal voltak jelen. Ilyen vélemény terjedt el Ladányi Józsefről is, aki civil állásában a Borsod megyei tanács elnöke. Múltkor is, most is interpellációra jelentkezett, sőt kérdést is fogalmazott Többen úgy vélik, aktivitása összefüggésbe hozható az ellene indított visszahívási kampánnyal. — Erről szó sincs. Választópolgáraim bíztak meg Mezőkövesden, illetve Szentistván községben, hogy kérdéssel, interpellációval forduljak a kormány tagjaihoz — hárítja el a feltételezést a képviselő. — Egyébként a múltkori interpellációm, hogy a mezőkövesdi katonai repülőteret polgári célokra is hasznosíthassuk, úgy látszik, értő fülekre talált Megindult a lehetőségek felmérése, a honvédelmi tárca nem zárkózik el a javaslat elől. Sőt tárgyalások kezdődtek a térségben található katonai út civil használatáról is. Van remény. — Ami pedig a visszahívási kezdeményezést illeti, nem félek tőle. Jöjjön a szavazás! Tudni kell: nem csupán ellenem, hanem mellettem is gyűlnek az aláírások. És még valami. Hamarosan nyugdíjas leszek. Borsod megyében új tanácselnököt választanak a közeljövőben és abból sem csinálok titkot hogy a képviselői mandátumom lejárta után visszavonulok a közélettől. Kertészkedni és nem kérdezgetni akarok. ...Jó nekilc kerben van-e a Somogy megyei Néplappal dr. Horváth Ferenc, csurgói képviselő, kérdeztük tőle az ülésszak szünetében. A képviselő márciusi felszólalása után ugyanis a lap egyebek között demagógnak nevezte a honiatyát. — Perben ugyan nem vagyunk — felelte a képviselő —, mert nincs kedvem pereskedni. Bár megvallom, ma sem értem, miben voltam demagóg, hiszen azt mondtam: támogatom a világkiállítást, ha a beruházások vállalkozásban valósulnak meg, ellenzem akkor, ha ezek kiadásait a költségvetésből kell fedezni. Kaptam ezért hideget, meleget. A tudósító emiatt szűk látókörűnek a „főváros—vidék ellentét" felélesztőjének, meg „lekacsintó lóikálpatriótának" is nevezett. Meg is kockáztatom, talán azért, hogy a választások közeledtével a választópolgárok is tudják, egyes körökben miféle vélemények fogalmazódnak meg rólam. Szóval egy diktatórikus időkből itt kifejtett jelzőkkel minősített a lap. Mindezek ellenére nem pereltem, nyílt levelet írtam a lapban. Levelemben elnézést kértem a Kaposváron Hő tudósítótól, amiért nem őt, hanem választóimat képviseltem. Álláspontom ugyanis a több fórumon elhangzott viták nyomán alakult, ki, így fogalmaztam meg. Felvetettem ebben a nyílt levélben azt is, sokat segítene, ha legalább a megyei lapban szó szerint közölnék minden megyei képviselő beszédét. Továbbá kértem azt is, hagyja meg nekünk annak jogát, hogy országos kérdésekről hadd legyen nekünk, csurgóiaknak is önálló véleményünk, még akkor is, ha az nem egyezik a kaposvári állásponttal. Kinek-kinek a tükörbe kel nézni, éstüstént kiderül, valójában ■ki a demagóg?... Ezt írtam hát a nyílt levélben. Ennek már két hónapja, a lap azonban eleddig nem talált módot a nyílt levettem közlésére... I I 4c Az Új Idő című lapban olvasható, hogy az Országgyűlésben kialakult egy lobby, ami a leendő Nemzeti Színház helyett, az arra fordítandó pénzből a televízió Harmadik csatornáját indítaná meg. Vajon kikből állhat ez a lobby? Hosszas keresgélés után kiderült, hogy ennek az érdekszövetségnek mindössze egyetlen tagja van: Bodonyi Csaba, Borsod megyei képviselő, építész, tervező mérnök. — Kicsit félreértettek Végh Antal lapjánál. Én valóban nem azalja múlt századi, romantikus elképzeléssel közelítek a Nemzeti Színház ügyéhez, ahogy azt egykoron, az eredeti épület megépítése előtt kezelték. Akkor ugyanis a nemzeti színjátszás hírét a nemzeti nyelv ápolása érdekében építették fel. Ehhez indítottak gyűjtést. Csakhogy! Akkor a nemzetet még csak a nemesség jelentette, ma pedig tizenötmillió magyar. Másrészt: már létezik nemzeti színjátszás, amit nem ismer a nemzet. Hiszen honnan ismernék Nyíregyházán, Miskolcon, mit játszanak Győrött, Kaposváron? Ez odavissza igaz. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a mai nemzeti színjátszás nem kapja meg az őt megillető anyagi támogatást. A koncepcióm innen ered. Fordítsuk a begyűjtött pénzt egy televíziós hálózat kiépítésére, induljon meg a harmadik, kizárólag kulturális csatorna. Ezzel az ország minden részére eljutna valamennyi színházi produkció és természetesen ebből válogathatnának a városok: kiket akarnak élőben is látni? De minderről részletes, szakmai véleményemet is elküldöm majd az Új Idő című lapnak — fejezte be rövidre fogott magyarázatát az egyszemélyes lobby. 4. Több képviselő telpesi a mentelmi bizottságot. Létezik ugyanis ilyen testülete is a parlamentnek és napjainkban, amikor mind gyakrabban érkeznek a hírek a képviselők visszahívásáról, szeretnék hallani: mit szól ehhez e parlament önvédelmi intézménye? Mert alapvetően ezt az önvédelmet hiányolják. Nem elsősorban azok, akik ellen megindult a visszahívási procedúra, hanem akik talán még előtte állnak... Tőlük hallottuk, hogy elvárnák a mentelmi bizottságtól: foglaljon állást minden visszahívás ügyében. Elemezze azokat a vádakat, kritikákat, amelyekkel megtámadják a képviselőket és adjon választ a „kihívó" szervezeteknek a lakossági véleményekre. Természetesen nem elvtelen, vak védelem hiánya miatt emelnek szót! Sőt! Ebben a bizottságban el kell, el kellene fogadni a jogos kritikákat is! Ezzel csak a tekintélye, általában a T. Ház presztízse növekedne. 4. Miközben hallgatom a földek és erdők újraosztásáról szóló törvénytervezet vitáját a nem tipikusan királyfaló családból származó író, Esterházy Péter kijelentése jár az eszemben: „Földet vissza nem veszek!” — adta hírül a közelmúltban a jeles szerző. Benne legalább megbízhatunk! 4. Amióta a katonaság átvette a T. Ház étkeztetését, a menü olyan tömör, mint egy napiparancs. Mer harmadszor olvasom odavissza a mindössze három tételből álló kínálatot, amiből mindössze egyetlen étel maradt az ebédidő végére, miközben türelmesen várakozik asztalom mellett a szmokingba bújtatott hadfi:— Mit parancsol, uram? Nyugodtan rendelje ezt a töltött csirkecombot, uram! Remélem, ízleni fog, uram. Ha ízlésének megfelel, ajánlom ezt az egyetlenegy desszertet is, uram. Legyen a vendégünk máskor is, uram! Vajon a Népstadion úti, nagyon olcsó tiszti klubban is ilyen szűkös a választék? Ettől függetlenül, én sajnálom, hogy pincérem előbb-utóbb leszerel. 4. Jó-jó, hogy az előadóterem kupolája alatt keményen összecsapnak érvek és ellenérvek — de mit érzékel ebből az állampolgár, egyáltalán, érdeklik-e ezek a viták az utca emberét? Tudjuk, az emberek érdeklődése sokirányú, nehéz irányítani, kordában tartani. Saját megfigyeléseink is erre utalnak. A kísérlet tárgyául választott átlag budapesti például könnyű víszondzsekiben, kezében aktatáskával ácsorgott a metró mozgólépcsőjén, míg fel nem ért a megállóból. Hosszasan nézelődött az újságosnál. — Kérek egy Országgyűlési Tudósításokat — szólt. Derék, mondtuk magunkban. — Kérek egy Nagymarosi Tudósításokat is — szólalt meg ismét. — Adhatok még valamit? — érdeklődött az újságos. A válasz hosszas tűnődés. — Talán ... talán adjon egy Szeretkezést... ! 4. Megurasodott a parlament. Ma már a legkevesebb, hogy kollégának, vagy képviselőtársnak szólítják egymást a honatyák, de a többség következetesen urazza a másikat, így a miniszter úr, úgy a képviselő úr, elnök úr, államtitkár úr... ...A padsorokban meg ott ülnek az elvtársak, és hallgatnak. Parlamenti tudósítóink: Bognár Nándor, Császár Nagy László, Gyulay Zoltán, Dósi János, Szendrői Lőrinc és Weyer Béla. Magyar Nemzet sító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja —, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. A kétkamarás parlament jobban szolgálná Magyarország érdekeit (MTI) Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. A tanácskozáson értékelték a Budapesten márciusban megrendezett 81. IPU-konferencia munkáját, amelyben 94 országból mintegy 1000 küldött vett részt. A legfontosabb tapasztalatként emelték ki, hogy a külföldi képviselők pozitívan nyilatkoztak a hazánkban végbemenő politikai folyamatokról, a magyar parlament munkájáról. Egyúttal azonban megfogalmazták azon véleményüket, hogy a kétkamarás típusú parlament jobban szolgálná Magyarország érdekeit Az ülésen elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. Barcs Sándor 1902 óta vesz részt az IPU munkájában, s 1908-tól töltötte be a magyar csoport elnöki tisztét. Az IPU magyar csoportjának tagjai határoztak arról is, hogy a mostani parlamenti ülésszak alatt 15 tagú ideiglenes vezetőséget választanak. Nehru, az etikus politikai magatartás példája (MTI) India népe Nehrutól egy erős, napjainkban dinamikusan fejlődő, a világ élvonalába törő országot, az emberiség pedig a globális egymásrautaltság és tolerancia eszméjét, az etikus politikusi magatartás példáját örökölte — mondotta Medgyessy Péter. A miniszterelnök-helyettes abból az alkalomból értékelte az Indiai politikus pályafutását, hogy a Nehru-centenáriumra az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Gáthy Vera: Nehru. A portrait című könyve, amelyet szerdán a budapesti Stúdium könyvesboltban mutattak be az érdeklődőknek. Az ünnepségen Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó főigazgatója arról szólt, hogy a kötettel a magyar tudomány és könyvkiadás rója le tiszteletét Nehru, századunk e nagy alakja előtt. Majd Latiner Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete mondott köszönetet valamennyi közreműködőnek a kiadvány megjelentetéséért. Ezután Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, a magyar—indiai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke mutatta be a Nehrukötetet, felidézve az indiai politikus alakját és pályáját. Jelző nélküli piacgazdaságot (MTI) A jelenlegi gazdasági helyzet értékelésével, s a kilábolás lehetőségeivel foglalkozott Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsági titkára szerdán, a budapesti Kossuth Klubban megrendezett vitán. Az MTESZ, a Magyar Gazdasági Kamara, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén, nagy számú érdeklődő előtt rámutatott, hogy stagnálás, a nagy fokú teljesítményhiány, jellemzi régóta a magyar gazdaságot, s mindez elosztási zavarokhoz is vezetett. A konvertibilis piacokon egyre nehezebb az értékesítés. A magyar ipar nem tud eleget tenni a gyorsan változó minőségi igényeknek,, mivel egyre jobban elmarad a technikai, technológiai fejlődésben. A dilemma régi: mennyiben lehet alárendelni a pillanatnyi talpon maradás érdekeinek a hosszabb távú célokat. Ma már bizonyított tény, hogy az általános restrikció zsákutcába vezet. A kiútról szólva rámutatott: egyszerűen piacgazdaságra van szükség, szocialista, s más jelzők nélkül. Csakis nyitott piaci politikával lehet megtalálni a kitörési pontokat. Máig nem tisztázott a tulajdonreform ügye. A megoldás előkészítésén több műhely dolgozik, a munka várhatóan őszre fejeződik be. Az már biztos, az elszemélytelenedett állami tulajdonnak nincs hosszú távú tőkeérdekeltsége. Valószínű az is, hogy e tulajdon helyébe közösségi tulajdonnak kell lépnie, a magántulajdonnak természetesen nagyobb szerepet szánva. A Bős—Nagymaros Csehszlovák vélemények az építkezés folytatása mellett (MTI) A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer problémakörét sok szempontból árnyaltabban vizsgáló, de gyakorlatilag a létesítmény változtatás nélküli felépítését javasoló szakértői cikket jelentetett meg szerdán a Rudé Právo. A cikk szerzője, a csehszlovák tudományos akadémia Ceské Budejovice-i tájökológiai intézetének az igazgatója, Jaromir Pospisilugyan elismerte, hogy a környezetvédelem politikai ügy és a bős—nagymarosi vízlépcső megépítéséről a mostanitól eltérő szociális, gazdasági és politikai feltételek között határoztak, de azt hangoztatta, már akkor számoltak a környezetvédelmi problémákkal, nincs értelme a döntés megalapozottságát megkérdőjelezni, vagy bármiféle korlátozásokat ajánlani, érintse az akár az energiatermelést vagy a hajózást. A Rudé Právo cikkével egy időben ugyancsak szerdán a csehszlovák szocialista párt lapja, a Svobodné Slovo interjút közölt, amelyben a bős-nagymarosi építkezéseket irányító csehszlovák kormánybiztos egyik vezető munkatársa, Magdaléna Sincova pontról pontra visszautasította a létesítménnyel kapcsolatos környezetvédelmi és földrengéstani aggályokat, s állást foglalt a munkálatok változatlan ütemű folytatása mellett.