Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-20 / 142. szám

Kedd, 1989. június 20, GÖRGEY GÁBOR Volt egyszer egy Felvidék 32. rész Ide szippantotta vissza, erre a helyszínre, erre a hajnali sze­kérre az e belső idő, mely nem hagyja magát zavartatni a külső idő kronológiájától. Attól az emberi fikciótól, melynek léte­zését semmi más nem igazolja, csak a közmegegyezés, hogy ez a külső idő létezik, objektív va­lóság, mert beosztjuk és évszá­­mokkal jelöljük. Hiába telt el azóta három évtized, hiába telt meg ez a­­harminc év sűrű ese­ményekkel­ — az a hajnali eze­­kerezés megmaradt egyedül ér­vényes valóságnak. Prolongáló­dott benne, és mint egy szörny­nemzetre óriásmagzat, egyre nőtt belül, kiszorított mindent, betöltve a lélek dimenziótlan méreteit. Hiába volt Ádám he­donista, született életélvező, az élet ajándékait örömmel, sőt, mohón fogadó ember, beleértve az idillikus családot, a jó férj és példás apa hosszú ideig bol­dog önfeledtséggel vállalt szere­pét, melyet sosem érzett sze­repnek, mindig tökéletesen azo­nosult vele: az atavisztikus szörny-csecsemő lassan elfoglalt benne minden helyet. Még ma is fuldokolva zötyögött azon a pusztai szekéren, amikor felöl­­tözötten a puha rugózású Re­­nault-kocsiban terpeszkedett. Betegség? Lehet, hogy ez az egész egy betegség? De hol van, aki az ilyesmlt kezeli? Egyre inkább értette azokat, akik megjárva az auschwitzi rámpát, és szüleiket, testvérei­ket vesztették el a haláltábo­rokban, nem bírnak szabadulni az idegeikbe örökre beköltözött reflexektől. Nyilván bennük is betegséggé növekedett mindaz, ami kiűzhetetlen. Mit tehet, akiiben ez a betegség az egyet­len. A leghatalmasabb valóság?! „Amíg még itt vannak, akik Auschwitzot átélték, addig eb­ben a kérdésben nincs helye jó­tékony, az egészre fátylat borí­tó liberalizmusnak !’’ — mondta egyik barátja egyszer. Nem, a túlélők nem túlérzékenyek! Itt nincs mértéke és mércéje az ér­zékenységnek. A bőr nélküli test­felületre nem lehet azt monda­ni, hogy túlérzékeny. Csak a túlélők lassú kihalása hozhat megoldást. Amikor a feladat már nem a feledés, mert nincs többé,, aki felejtsen. , De hát ő él! Neki addig is, amíg elkaparják, még­ tovább­­kell magát hurcolnia. Hogyan lehet ezt elintézni? Ezt a kísér­teties szekeret, mely visszazörög az időben, visszhangzik tőle a puszta táj. Elnyomhatatlanul Visszhangzik, hiába virul ez az óvatoskodva liberalizált, de iga­zából tisztázatlan és hazudozó gulyástársadalom. A megenyhült pribékek és a kussolva gyara­podó egykori áldozatok szimbió­zisa. Melyben az üldözöttnek és megkínzottnak kényelmesebb bratyizni a konszolidációba bé­késen beépült vallatókkal és ve­rőlegényekkel, mint harcolni legalább az erkölcsi jóvátételért, vállalva újabb megpróbáltatáso­kat. Ha valaki lemond a bosz­­szúról — és Ádám meggyőző­déssel, szíve legmélyén lemon­dott róla —, akkor hol a határ az erkölcsi megújulás és a megalkuvás között? Ha nem kell a bosszú, a leszámolás , akkor mit lehet tenni? Mi a megoldás? Hogyan építhető fel újra, amit tövig leromboltak? Igen, ha sikerült volna! Ha si­kerül íróvá lennie. Akkor talán. Megírni és kiírni az egészet Az talán­­gyógyulást hozhat. Meny­nyire nincs igaza Adomónak, hogy Auschwitz után nem lehet­séges többé költészet. Csakis költészet lehetséges Auschwitz után! Minden Auschwitz után, bárhogyan hívják. Ez maradt egyedül: a kifejezés katarzisa. Neki nem sikerült. Életének egyetlen igazi, mindent betöltő vágya benne rekedt. Azt a zsá­kot, ami az ember személyisége, tömték és tömték az évek, már nem fért bele több, egymásra dobálva, feldolgozatlanul hevert benne a világ. És annak a haj­nali szekérnek, annak a me­­mentószekérnek a zörgése egy­re erősödött, nem nyomhatta el semmi. Az idill a legkevésbé. Végül fülét befogva, szemét el­takarva azokat hagyta el, akik bűntelenek voltak és akiket a legjobban szeretett. Elmenekült a felhőtlen idillből, pedig az idill nem tehetett semmiről. Igen, akkor régen, 1954-ben­­ők halálosan komolyan vették azt az esküt. Adám annyira ké­szült rá, hogy előbb még el kel­lett valamit intéznie! Mocsány katolikus falu volt. Katolikus templomába járt Adám is, protestánsként: a Top­­porczy család a reformáció óta hagyományosan a lutheránus hitet vallotta. Néhány kivétel volt csupán az évszázadok fo­lyamán, az egyik egy XVIII. századbeli ős, aki oly lendülete­sen katalizált, hogy püspök is lett belőle. Ádám katolikus­ gimnáziumba járt, az ő 1948- ban érettségizett osztálya tette az utolsó egyházi matúrát az államosítás előtt. Az itt töltött nyolc év alatt is már közele­dett a katolicizmushoz, egyszer­re érezte liberálisabbnak és ha­­gyományőrzőbbnek, mint a pro­testantizmust. Ami ellen Luther és Kálvin protestált, már nem volt igazán érvényes, csupán a pápa csalhatatlanságáról szóló dogma zavarta Á­dámot válto­zatlanul. De az a megszentelő­­dés, ami egy misén történik — és ehhez hozzátartozik a rítus, vagy szebben szólva: a liturgia — egyre inkább hatott rá. S egyre inkább hiányolta az evan­gélikus istentiszteletekből, me­lyeknek puritán köznapisága valamikor forradalmi lehetett a reneszánsz és a barokk zsúfolt, a lélek meztelenségét eltakaró pompája ellenében, de a­­szakrá­lis pillanat megrendítő nagysá­gát, a tradíciók keretébe — mint ódon oltári szentségbe — foglalt átváltozás szentmiseél­­ményét nem nyújtották neki. és úgy érezte, hogy a katolicizmus — néhány tűrhetetlen dogmája és történelmi tévedései, bűnei ellenére — olyan szellemi bol­tozat, mely­be képes fogadni mindent, amit az emberi törté­net létrehozott. Egyre inkább katolikus protestáns lett belőle — készülvén arra, hogy majdan protestáns katolikussá váljék. Amikor pedig Mocsány pa­rasztmiséire járt, ahol a töm­jénillat édesen keveredett a frissen mosdott asszonyok Fló­ra-szappan szagával, ez a régi vonzalom tovább szivárgott szét benne. S ahogy a kitelepítés verméből még mélyebb vermek­be került, a munkaszolgálat és az embertelenség stációit járva, mikor legtöbbször semmi más nem maradt, csak az ima ereje a visszajelzés biztos hitével — végképp megfogadta, hogy ha ezt az egészet ép testtel és lélekkel megússza, enged a régi vonzásá­nak és áttér a katolikus egy­házba. Az volt tehát az elintézniva­lója, hogy esküvő előtt eleget tegyen fogadalmának. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy régi egyháza, írásban megerősít­ve, elbocsássa őt. Nem volt kel­lemes feladat, napokig gyűjtötte hozzá a lendületet, és gyűjtötte az érveit, mint egy gyerek, aki­nek mentegetnie kell, hogy rossz fát tett a tűzre.. Nyilván vissza akarják tartani, mindent elkövetnek, hogy ne veszítsék el egy hívüket. Majd hallgathatja a kenetes fejtegetéseket vagy a dörgedelmes dorgálást — egy­szóval mindenképpen kínos pro­cedúrának néz elébe. De végül nekidarálta magát és bekopo­gott a Deák téri lelkészi hiva­talba. Egy lelkész körmölt az íróasz­talnál. — Tessék. — Kérem, az a helyzet, hogy én... szóval, azt szeretném kér­ni..., hogy is mondjam... — Tessék, halljuk! Azzal visszagörnyedt a mun­kája fölé. — Kérem, én szeretném az elbocsátásomat kérni az egyház­ból. — Miért? — Mert katolizálni akarók. A lelkész fölnézett papírjából és rámeredt Adámra, aki azt gondolta: na most jön a nagy lelki masszázs, csak már túl volnánk rajta! A lelkész rövid szünet után megszólalt: — És mondja, más gondja nincs most magának? Adám bambán nézett rá, nem értette, mit mond, várta a té­­rítőbeszédet. Így maradt némán egy ideig, majd a felháborodás­tól rekedten kinyögte: — Akkor kérném írásban. — Ahogy gondolja. Firkantott két sort, megkér­dezvén Adám nevét és elmét: „nevezettet az ágostai hitvallású evangélikus egyház elbocsátja kötelékéből.” Pecsét. Ádám ösz­­szehajtogatta és eltette. — Ennyi? — Ennyi. (Folytatjuk) * 39 — IRÁNI BEJELENTÉS szerint nem gépráblás, hanem az enyhíz pilóta és a biztonsági őv közötti összecsapás okozta vasárnap az afgán licitára a c­sác egyik AN—26 típusú repülőgépé­nek lezuhanását. A gép az afgánir- Iráni határtól mintegy S0 kilométer­re, iráni területre zuhant. Fedélzetén 39 személy tartózkodott. A szeren­csétlenségben hat ember vesztette életét. AU Reza Moajeri, Irán első miniszterelnök-helyettese hétfőn kö­zölte, hogy a repülőgép másodpiló­tái k­ét a biztonsági út között tűz­­harc robbant ki a gépest,­­ a pilóta megsebesült. Ezt követően az őt ki­nyitotta a repülőgép hátsó ajtaját, a levegőnek a légnyomáskülönbség okozta gyors kiáramlása miatt meg­szűnt a repülőgép stabilitása, a piló­ta elves­ztet­te uralmát a jármű fö­lött, és ez okozta a szerencsétlensé­get. Moajeri az után nyilatkozott, hogy visszatért Zabol városból, amely­nek közelében a repülőgép lezuhant. Az IRNA Iráni hírügynökség első jelentéseiben még arról számolt be, hogy géprablás történt, majd a re­pülőgépről szóló újabb híreiben már nem esett szó gépeltérítésről. Magyar Nemzet I SPORT Meszéna az elnök (MTI) Maratoni hosszúságú, 312 perces küldöttközgyűlést ren­deztek a Vasas SC-nél: hétfőtől a Vasas SC társadalmi elnöke Sós Gyula, az 56 esztendős ipa­ri miniszterhelyettes, az ügyve­zető elnök pedig Mezzéna Miklós (49), aki eddig a vívószakosztály technikai vezetője volt. A szak­mai elnökhelyettes a jövőben Köpf Károly (43), míg a gazda­sági elnökhelyettes Ujj Attiláné (48). • A Lehet, hogy a magyar sport­ban is a változásaik tiarát éljük? Ki tudja. Azt mindenesetre üd­vözölni kell, hogy a Vasas SC ügyvezető — tehát, dolgozó — elnöke Meszéna Miklós lett, arcé a sportból jött, a sportért él-hol, s nem a politika régenges folya­­tin közlekedett eddig. A volt hordozó világklasszis munkájához sikert kívántak, s fő­ként azt, hogy a jövőben is a sport, s nem a politika érdekei irányítsák. Mostanság mintha lensze erre némi remény... (malonyai) Rali futam: Kaposvárott (MTI) Az abszolút első helyre pályázó Selmeczi, Jutassy duó (Novotrade—Navigátor SE) nem tud rajthoz állni Kaposvárott a hét végi Elastic sprint autós ralin, az országos bajnokság negyedik erőpróbáján. Legalábbis a meg­szokott összeállításban nem, mert az osztrák állampolgárságú Ju­tassy József gerincsérülése nem jött rendbe. A hírek szerint Sel­meczi György kölcsönnavigátor­­ral, a Bp. Volán színeiben sze­replő Tóth Csabával próbál sze­rencsét. Az idei futamgyőzelmeken há­rom kettős, Szabó Tamás, Ger­gely Ferenc (Külker SC), Sel­meczi György, Jutassy József és Ranga László, Dudás Mihály (Elastic SE) osztozott. SAKK Borotvaélen A Statisztika hagyományos Kleket Dezső emlékversenyét a szovjet Vaszjukov nagymester nyerte. Eluta­zása előtt megkérdeztük, melyiket tartja a legjobb teljesítményének. Több jó játszmát sikerült produkál­ni, de a legvadabb, szinte áttekint­hetetlen parti a Lutz elleni volt. Még ma — az otthoni elemzés után — sem vagyok biztos benne, hogy ál­dozatom korrekt volt — mondta. Cifo Kann, véd­eleim Vaszjukov Lutz 1. e4 c6 2. dl dS I. eSI? Csak lassan hódít teret ez a rend­kívül éles játékmód, a szolidabb Hc3. Hd2, vagy cd­t .-tel szemben. 3. — FfS 1. hl A nemrég befejezett moszkvai ver­senyen, a szovjet Minaszjan, akiit 118.-nak soroltak, I. Hc3-mal legyőz­te a jelenleg USA színekben verseny­ző, angol származású nagymestert, megjavítva a múlt évben Kalkuttában váltott Pszahisz­-Rogers parti meg­nyitását. I. Hc3 e6 5. gl Fg8 8. Hge1 Fel 7. Fe3 Hd7 után 8. Vd1-t játszott Pszahisz 8. Fg2 lépése helyett. 1. V­hl 5. d­ el 8. Hc3 Fe? 7. Vb3 Vb2 8. c5! Vc7 A vezércsere nem ajánlatos, mert 9. ab3. Hd7 10. b4 majd b5 igen gyor­san jön. 9. Hge2 Hd7 10. Hg0 FgC 11. Fe2 ss kétes értékű. A világos centrum­gyalogok felrobbantását a másik ol­dalon- bó-tal kellett volna kezdeni. 12. fi 0—0—0? Elárulja világosnak, hogy milyen irányba kezdjen akciót. Meg kellett volna ragadni az alkalmat a Hg8 fej­j­lesztésére, mivé fel: 18. feS: HhO II. FhO: FhS: 10. HhO: neon játszható világossal HfO miatt. 13. Val­a« II. Fdf HhO 15. Bel fedi 16. Hd5:!!7 A meglepetés L 16. — ed5: 17. FaS Hd­f! in. — Vb6 1g. Fal :-re VcO:t áa matt fenyeget. 18.­­Kell Vd7 19. Fd8t FdS: 20. 0­0 Fhl: Most sötét bonyolítja a dolgokat. 20. F­el után a h4-gyalog sem sza­lad el,­­ a két sötét középgyalog fis igen veszélyessé válhat. 2. fS Fg3: 12. fgft­el 23. Bc3 Fel 23. F­hl eltorlaszolná a hl mezőt, s 21. Bb3 után világos szabad kezet kapna a vezér szárny­on. Fenyeget, adott esetben, FaO: és Bb7: is. 21. BhS 31. Bb1 Ve7 10. Fa6: Vc8:t 26. K10 bal: 27. Va6:­ Kc7 28. Bb7: Kde után nem látható a támadás folytatása, a ha a huszár is játékba jön, világos helyzete reménytelenné válik. ti. — ver 29. bel dl 26. Fa6t! Az utolsó lehetőség, mert d3 el­zárná a futóit a támadástól. 27. — ba6: Jobb lehetőségnek érezzük 26.­­** dS 27. Vc6­f Kb8-at. 27. Vc6tt KM 26. BhS­ dS 29. Vblf Kai 30. Vadít Kb8 31. Vb6f Ka8 31. Va6t KM 33. C6 Fdlf 31. Kbl Fafi 36. bS Vc7 36. VS3 38. be Vbá! 37. BbS-re világos kap mattot Hg4-gyel 86. — Fb6 37. Bist Bf8­ 38. VfStf Kát 39. Bdl és 10. Bd7?! 10. — Vd77 Ehelyett 10.­ — d2! kikény­sze­rítené a döntetlent, mert Deidéul n. Bc7:­ Fc7: 42. Vf3 HfSt. vagy 12. VaSt KM 42. Vtf3 Hgl ! még világos vereségére vezetne. 41. Va3t Kb8 II« Cd7­ e2 43. VfSf Ka? 18. — Kb7-re 14. Vc8t majd Vált. 44. Vált Kb8 45. Vd«t Kb7 46. Vc6t Ka7 47. Vb« It Kb6l 48. Vd8f KCl 49. Ve8 Hf5 60. Kgl Hd« 51. Kf2 He 1­01­. — d2-re 91. volt majd Vb Mt és Ke2­. 52. Ve1t KM 83» aA Kai 54. Veit Kb6 55. alt és sötét feladta. Sz. L. Fábián öttusa Eb László ezüstérmes (MTI) A­ svédországi Vineában al egynapos bajnokok bajnoka szuperversennyel kezdődött meg az öttusa Európa-bajnokság. Az egyéniben, amelyben mindössze tíz versenyző indulását engedé­lyezték a rendezők (vagyis orszá­gonként egy-egy öttusázó kapott lehetőséget) reggeltől estig, szin­te szünet nélkül tartott a küzde­lem. Először a lövészetet bonyo­lították le, aaztán a vívás kö­vetkezett, majd már délután az úszás és a terepfutás került sor­ra, és esti zárásként jött a lo­vaglás. A magyar színek képviseleté­ben az olimpiai bajnokcsapat tagja, a volt junior világbajnok Fábián László állt rajthoz. Végig nagy harcban volt az Európa- bajnoki aranyért, végül azonban be kellett érnie a más­odik hely­­lyel, a szovjet Vahtang Jagoras­­vili 19 ponttal többet gyűjtött nála. A 3. helyet némi meglepe­tésre a házigazdák öttusázója, Per Nyqvist szerezte meg. Labdarúgás — itt és ott Vádirat Békéscsabán, Góliát-torna — kicsiknek (MTI) Vádat emelt a Békés Me­gyei Főügyészség a békéscsabai labdarúgó bundabotrányban érin­tettek ellen. Araczki János, a me­gyei tanács volt általános elnök­­helyettese (jelenleg a Békéscsabai Állami Gazdaság idegenforgalmi igazgatója), Van­tara János, a vá­rosi tanács volt elnökhelyettese, Gally Mihály, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács jelenlegi elnöke, Ko­vács Mihály, a Békés Megyei, és Dénes Lajos, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács pénzügyi osztályveze­tője különösen nagy vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés, Bo­­tyánszki Pál, a Békés Megyei Szolgáltató Szövetkezet elnöke, Moc­nács Pál, a megyei tanács építési osztályvezető-helyettese jelentős vagyoni hátrány. Szarvas János, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének vád­jával áll majd bíróság elé. Annus Vincét, a békéscsabai Előre Spar­tacus SC ügyvezető elnökét vesz­tegetéssel, magánokirat-hamisí­tással és csalással, Csánk János vezető edzőt és Battai József gyú­rót orgazdasággal vádolja a fő­ügyész. Kerekes Imre volt edző és Hegedűs Péter, a szombathelyi Haladás labdarúgója más-más mi­nősítésű vesztegetést követett el A vádirat megállapítása szerint az öt, első számú tanácsi vezető egyetemlegesen több mint tízmil­lió forint, Vantara János egymaga több mint egymillió forint elher­dálásáért felel. A gyulai megyei főügyészség azzal vádolja az első rendű vád­lottat, Araczki Jánost, hogy a tes­tületek megkerülésével, az ő hoz­zájárulásával került kilencmillió forint az egyesület kasszájába. Vantara János egyebek közt ta­nácsi lifteket adott el a sportkör támogatására, Gally Mihály töb­bek közt törvénytelenül jutalma­kat fizetett, lakástámogatást adott labdarúgóknak a város pénzéből, Botyánszki Pál kezelte a klub fe­ketekasszáját és fizetést adott olyanoknak, akik sosem dolgoztak a szövetkezetben. Mint a vizsgálat kiderítet­te, a békéscsabai „Előre" 1986-ban az MTK-tól négyszáz­ezer, a Haladástól pedig kétszáz­ezer forintért vásárolt meg mér­kőzést a törvénytelenül szerzett pénzből. A vádlottak közül egye­dül Araczki János nem ismerte el bűnösségét, ő csak a képügy­ben érzi magát vétkesnek. (Neves békési festők úgy adhatták el a könyvtárnak műveiket, ha a ké­pek árának a felét felajánlották sportcélra.) Az ügyészség indítványozza, hogy a több mint tízmillió forin­tot a vádlottak térítsék meg, és az ítéletig — a tárgyalás várha­tóan szeptemberben kezdődik , a bíróság ne oldja föl a vádlot­tak vagyonának zárolását. 41 (MTI) Háromnapos tornát ren­dez a Góliát FC a Népstadionban szerdától péntekig. Ezt megelő­zően a gyereklabdarúgást felkaro­ló egyesület 180 fiatallal egyhe­tes edzőtábort szervezett Csille­bércen, ahol felkészültek a sze­replésre. A népsadionbeli találko­zóra meghívták a BVSC, az Úttö­rő Stadion, az V. Dózsa, valamint a III. ker. TTVE korosztályos csa­patait. A Góliát FC részéről a ke­rületi viadalokon legjobban szere­pelt együttesek nevezhettek a tornára.★ (MTI) A Rába ETO labdarúgó­csapatának képviselői Szániel Já­nos klubelnök vezetésével hétfőn Dunaszerdahelyre utaztak, ahol folytatták a tárgyalásokat Pecze Károly, a helyi DAC sok sikert aratott együttesének vezető ed­zőjével. A csallóközi gárda az elmúlt években a nemzetközi szín­téren is figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el, s rendszerint a csehszlovák bajnokság élmezőnyé­­ben.A (DPA) Nem sokkal azután, hogy befejeződtek a nyugatnémet Bun­­desliga első osztályának labdarú­gó-mérkőzései, a DP­A hírügynök­­ség közzétette a nézők számáról készített statisztikáját. Irigylésre méltó a mérleg. Az őszi és tavaszi idény 308 találkozójának össze­sen­­ 549 004 nézője volt, ami 18 134-es átlagnak felel meg. Hazai mérkőzésein a legtöbb je­gyet nem a bajnokságot nyert Bayern München, hanem a Bo­russia Dortmund adta el. A 17 dortmundi találkozón 532 883 be­lépő talált gazdára, ami mérkő­zésenként 31 346-os átlag, a ter­vezett 25 ezerrel szemben. A dort­­mundiak mögött a müncheniek állnak a második helyen (517 000) és a VfB Stuttgart a harmadik (457192) az össznézőszámot te­kintve. A legkevesebben a Bayer Uerdingen bajnoki szereplésére voltak kíváncsiak, 178 800 jegyet vásároltak, ez 10 400-as átlag a betervezett 12 ezerrel szemben. * (Reuter) Két évvel ezelőtt, ami­kor Ernst Happel világhírű oszt­rák labdarúgóedző 60 évesen el­vállalta az FC Tyrol irányítását, sokan egyfajta nyugdíj előtti „le­vezetésnek" hitték hazatérését. Ez érthető volt, hiszen a szakember már szinte mindent elért, amit a kispadon lehetséges. Két BEK- győzelem (Feyenoord, Hamburg), egy Viláii Kupa siker (Feyenoord), nyolc bajnoki dm (FC Bruges há­romszor, Hamburg kétszer, Rapid Wien, Feyenoord, Tyrol), öt nem­zeti kupagyőzelem (Den Haag, Bruges, Standard Liége, Hamburg, Tyrol), valamint a holland válo­gatott 1978-as világbajnoki ezüst­érme fémjelzi pályafutását. Az osztrák mester továbbra sem gondol a visszavonulásra, sőt mi­után a Tyrollal megnyerte az oszt­rák kupát és bajnokságot, már az őszi, hazai és nemzetközi meg­mérettetésekre készül csapatával. Pedig két esztendeje ugyancsak gyászos állapotban vette át a ti­­roli együttest, hiszen az egyet­len valamirevaló játékos az a nyugatnémet Hansi Müller volt, akit korábban valósággal kiutál­tak a Bundesligából puhánysága és lustasága miatt. Happel érke­zésének hírére a menekülés is megfordult a labdarúgó fejében, aztán mégis maradt — de nem bánta meg. — Happel valóban rendkívül nyers stílusú ember, de ugyanak­kor a futball igazi professzora — nyilatkozta Müller a Tyrol sikere után. Happelnek egy évre volt szüksé­ge ahhoz, hogy összekovácsolja a csapatot. Az első idényben még botladozott a Tyrol — a bajnok­ságban és a kupában is meglehe­tősen szürke teljesítményt nyúj­tott — az idén azonban megállít­hatatlanul beindult a kitűnően felkészített csapat. — Számomra a siker semmi kü­lönöset nem jelent, hiszen az el­múlt húsz évben hozzászokhattam a győzelemhez — jelentette ki Happel. — Aktív játékosként is két évtizedet töltöttem a pályán, ennyi idő alatt az ember igazán mindent megtanulhat a sportág­ról. Tyrolban teljesen át kellett formálni a gárdát ahhoz, hogy eredményesek lehessünk, mert amikor idejöttem, egy kiöregedett, elfásult társaságot találtam. Forma-1 Boutsen régóta (MTI) 1983-ban, az Arrows szí­neiben mutatkozott be, 1967-től a Benetton versenyistállóban sze­repelt, majd az idei sorozatot már a Williams csapatnál kezd­te. A legutóbbi, montreali futa­mot megelőzően nyolc alkalom­mal állhatott dobogóra, de vala­mennyiszer meg kellett eléged­nie a második, illetve a harmadik helyezéssel. A világbajnoki pont­versenyben tavaly végzett a leg­előkelőbb helyen, 31 pontjával a negyedik helyen zárt. Röviden így foglalható össze a 31 eszten­dős belga Thierry Boutsen For­ma–1-es karrierje, aki vasárnap pályafutása 95. F—1-es viadalán, a 21. Kanadai Nagydíjon viszont már nem talált legyőzőre.­­— Régóta vártam erre a siker­re — nyilatkozta Boutsen. — Azt hiszem, mindent megtettem, hogy én legyek az első helyezett. A verseny előtt is bizakodóan várt a sikerre nyilatkozott a belga pilóta, el­mondta, hogy kedveli a legkülön­félébb kanyarokkal nehezített ka­nadai pályát. Reménykedhetett a jó szereplésben, de arra nem na­gyon számíthatott, hogy a két McLaren-es sztárt, a brazil Ayrton Sennát és a francia Alain Prostot egyaránt megelőzi. A papírformának megfelelően sokáig a világbajnoki címvédő Senna tűnt a biztos győztesnek, ám három körrel a leintés előtt motorhiba miatt kiállásra kény­szerült. Erről Boutsen így nyilat­kozott: -­- Amikor először jelezték ne­kem, hogy Senna kiállt, s átvet­tem a vezetést, nem is akartam hinni a tájékoztatásnak, azt gon­doltam, tévedésről van szó. A nagy lehetőségtől kicsit meg is ijedtem. Be kell vallanom, a sze­rencsének is köszönhetem, hogy én lettem a győztes. A Világ Kupát rendezik meg a hortobágyi nemzetközi lovasnapokon. Huszonötödik alkalommal ren­dezik meg a hortobágyi nemzet­közi lovasnapokat a mátai lovas­pályán. A június 19-i hétfői sajtó­­tájékoztatón Miklós László, a Ma­gyar Lovas Szövetség főtitkára, dr. Angyal László, a hortobágyi intézőbizottság elnöke és dr. Burucs Balázs, a díjugratók szö­vetségi kapitánya elmondották, hogy a rendezőbizottság ötvenezer néző fogadására készült fel. A június 30-tól július 2-ig tartó ese­ménysorozaton a hazai lovasokon kívül bolgár, csehszlovák, jugo­szláv, lengyel, NDK, NSZK, olasz, osztrák, svájci lovasok jelentették be érkezésüket és neveztek be a versenyekbe. A bajorok például húsz lóval jönnek a nagy találko­zóra. A nemzetközi lovasnapok ki­magasló eseménye a Hortobágyi Nagydíj, illetve a Világ Kupa, amelynek versenyeiben — az elő-, a közép- és a döntő futamaiban —­ három napon át bizonyíthat­nak a lovasok. Az ünnepélyes megnyitó július 1-jén, szombaton 14 órakor kez­dődik a Debreceni Népi Együt­tes műsorával és a lovastornász csapatok bemutatójával. A ver­senyszámokban mindhárom nap a díjugratás, fogathajtás szere­pelnek, s a fontosabb események között tartják számon a Dunka Csaba-emlékversenyt, amely jú­lius 2-án, vasárnap reggel 8 óra­kor kezdődik. A XXV. hortobágyi nemzetközi lovasnapok még sok izgalmas, színes lovaseseményt tartogat a résztvevőknek. A csikósok bemu­tatója és síkversenye a legérde­kesebb látványosságot kínálják, csakúgy mint a ménesvágta, a bátrak fogata, illetve a hüdí­ti tő*. A bográcsverő versenyben ugyancsak a csikósok „állnak rajthoz” egymással. A tombola szerencsés nyertese egy csikót vezethet haza. Az őshonos szürke gulya és a rackajuhok is „porond­ra lépnek’’,­ s a műsorból nem marad ki a tenyészkancák bírá­lata sem. A hagyományos horto­bágyi program a versenyzők bú­csúfelvonulásával zárul, v —értik·

Next