Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-08 / 132. szám

Osztrák vélemény: Megnőtt a kockázat a hazánkkal folytatott kereskedelemben •Konferencia a KGST és az EGK együttműködéséről (MTI) Az osztrák vállalatok vezetői óva intettek a „Magyarország-eufóriától" — így foglalja össze az APA osztrák hírügynökség azt a vitát, amelyet a Raiffeisen Bank által szervezett Magyarország-szimpózium keretében tartottak Bécsben. A gyáriparosok általában derűlátónak tűntek, egy kereskedelmi vállalat képviselője viszont a magyarországi üzletekkel kapcsolatban óvatosságra intette az érdeklődőket. Wilhelm Ambichl, az Elsner kereskedelmi vállalat képviselője elmondta, hogy a kereskedők helyzete a liberalizálások bevezetése óta jelentősen romlott Magyarországon. A decentralizálás következtében most már senki nem tudja pontosan, ki illetékes külkereskedelmi ügyekben, s ezáltal lényegesen tovább tart a szükséges engedélyek beszerzése. Az egyre romló gazdasági helyzet nyomot hagy a fizetések teljesítésén is: noha hivatalosan nem léteznek kompenzációs üzletek, a kereskedők kénytelenek Magyarországon „levásárolni” az eladott áru ellenértékét Kérdéses azonban a vásárlandó áru minősége. Nemrég ugyan lehetővé vált hogy a vegyes vállalatok nyereségét kiutalják az országból „kemény valutában", a forint árfolyama azonban egyáltalán nem szilárd, összefoglalóan. Ambichl kijelentette: a Magyarországgal folytatott kereskedelemben megnőtt a kockázat Szemtanúk jelentkezését várják a mosonmagyaróvári tragédia kivizsgálásához A határőrség országos parancsnokhelyettesének nyilatkozata Az utóbbi hetekben, a közérdeklődés középpontjába kerültek az HMK október K—71-én, Mosonmagyaróváron a határőrlaktanyánál lezajlott tragikus események. Ezzel kapcsolatban Máday András ezredes, a BM Határőrség országos parancsnokának helyettese az alábbi nyilatkozatot adot A rádióban és a napilapokban az említett tragikus eseményről elhangzott és megjelent nyilatkozatok, cikkek, levelek a közvélemény figyelmét érthető módon felkeltették. Ugyanakkor a nyilvánvaló érzelmek, indulatok nemegyszer pontatlan vagy ellentmondásos magyarázatok bonyolulttá, nehezen áttekinthetővé teszik az akkor történtek megítélését. Munkatársaimmal úgy gondoljuk, hogy a társadalom nyilvánosságának — köztük a határőrség állományának — joga és érdeke, hogy a történtekről 33 év után a lehető legpontosabb, elfogulatlan, tényszerű tájékoztatást kapjon. A közérdeklődés, véleményünk szerint elérte azt a mértéket, amikor a tájékoztatás már nem alapulhat csak egyéni, szubjektív visszaemlékezéseken, hanem sokoldalú, alapos és hiteles tényfeltárás szükséges. A laktanya előtti sortűzben elesetteknek és a meglincselt határőrtiszteknek, egy nemzeti tragédia áldozatainak, emléküknek tartozunk ezzel. Egyetértünk tehát az MSZMP mosonmagyaróvári bizottsága és más szervezetek kezdeményezésével, hogy az 1956. október 26- án bekövetkezett tragédia hátterét, eseményeit sokoldalú alapossággal fel kell tárni. A határőrség az objektív, tudományos kutatáshoz a legteljesebb hozzájárulását ígérheti, de annak kizárólagos felelősségét nem vállalhatja. Megkezdtük a számunkra hozzáférhető dokumentumok és visszaemlékezések összegyűjtését, megszerveztük az események egykori határőr résztvevői és a sajtó képviselőinek találkozását, ahol jelen volt Dudás István, volt parancsnok is. Mindezt azért tettük és teszszük, mert megítélésünk szerint a tragédia áldozataihoz, a demokrácia és a jogállamiság eszméjéhez méltatlan lenne, ha az érzelmekkel visszaélve, megalapozatlan vádak és ítéletek terhelnék meg mai lelkiismeretünket éppen akkor, amikor ennek ellenkezőjét akarjuk. A politikai ítéletek, az erkölcsi megbélyegzések nem előzhetik meg a tények feltárását, a történtek hiteles kivizsgálását. Többről van szó, mint egy volt zászlóaljparancsnok, Dudás István ügyéről. Ez közös lelkiismeretünk, tisztességünk és a tanúságtevők felelősségének a próbája. Sok olyan állítás elhangzott már eddig is, amit jelenlegi ismereteink nem támasztanak alá. Mi sokra becsüljük a határőrség hitelét, a nyilatkozók felelősségét, ezért részadatok birtokában nem a cáfolatokra összpontosítunk, mert nem a vita kiélezése, hanem a tények feltárásának elősegítése a szándékunk, s bizonyára sokan gondolkodnak még hasonlóan. A határőrség Mosonmagyaróváron és környékén ma is és holnap is dolgozni fog, teljesíti feladatait, tisztelve az ott élő embereket A múlt közös tisztázása elősegítheti, hogy továbbra is fenntartás nélkül és bizalommal nézhessünk egymás szemébe, méltón a kölcsönös tisztelet és segítségnyújtás sok évtizedes hagyományaihoz. Mindenkinek joga és talán kötelessége, hogy megrázó élményeiről a fenyegetettség érzése nélkül, szabadon beszéljen. Tisztelettel kérjük ezúton is mindazokat, akik az említett időszakban Mosonmagyaróváron határőr vagy műszaki katonaként szolgáltak, hogy levélben vagy személyesen visszaemlékezéseikkel jelentkezzenek a BM Határőrség politikai csoportfőnökségénél (1525 Budapest, Pf. 41.), segítsék elő a teljesebb igazság megismerését A tudományos és hivatalos, hivatott szervek vizsgálatát meszszemenően támogatjuk, mert ezt egyaránt megköveteli testületünk tisztessége és az áldozatok iránti kegyelet Az MSZMP Mosonmagyaróvári Bizottsága elítélte a sortüzet (MTI) Az MSZMP Mosonmagyaróvári Városi Bizottsága szerdán tartott ülésén foglalkozott az 1956. október 26-i eseményekkel, közöttük a helyi határőrlaktanyánál eldördült sortűzzel, amely több mint száz ember halálát okozta. A városi pártbizottság elítélte a megállapítása szerint védtelen tömegre leadott sortüzet, s határozata szerint az ott és az ezzel összefüggő események következtében életüket vesztettek áldozatoknak tekinti. Az áldozatok számára erkölcsi elégtételt kíván nyújtani azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetével, a Városvédő Egyesülettel közösen emlékmű felállítását kezdeményezi közadakozásból. Amennyiben a kutatások során egyértelműenkiderül, hogy a tragikus eseményekért felelősség terheli Dudás István volt laktanyaparancsnokot, akkor a pártbizottság kéri politikai és erkölcsi felelősségre vonását, az MSZMP soraiból való kizárását, és kitüntetéseinek viszavonását. Eszmecsere a börtönnevelésről Megszűnik az elzárásbüntetés? (MTI) Kétnapos nemzetközi elméleti konferencia kezdődött szerdán az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szervezésében a Rendőrtiszti Főiskolán a nevelési szolgálatok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A vitaindító előadást Borics Gyula igazságügyi államtitkár tartotta. A perspektívákról szólva többek között elmondta, hogy várhatóan csökkenni fog a szabadságvesztés-büntetések aránya, a bíróságok nagyobb gyakorisággal fognak alternatív megoldásokat alkalmazni. Nagy a valószínűsége, hogy megszűnik az elzárásbüntetés, csökken a rövid tartamú szabadságvesztés-büntetések száma. Megszűnik a szigorított őrizet és változik a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának rendje. Az előzetes letartóztatás ritkább és rövidebb időtartamú lesz. Hangsúlyozta, hogya társadalom általános fejlődési irányának megfelelően a jogállamiság feltételeit meg kell teremteni a szabadságvesztés-büntetés területén is. Az államtitkár előadása után a cseh, a lengyel, a szovjet és a szlovák büntetés-végrehajtás delegációjának vezetői tartottak korreferátumot, ismertették saját büntetés-végrehajtási gyakorlatukat. A tanácskozás csütörtökön szekcióüléseken folytatódik. Magyar Nemzet Csütörtök, 1989. június 8. Csomagtereink erősítse a demokráciát és a gazdasági reformokat Az Amerikai Magyar Szövetség levele Bush elnökhöz magyarországi látogatása előtt Az Amerikai Magyar Szövetség levelet intézett George Bush elnökhöz, magyarországi látogatásának előestjén. Mindenekelőtt gratulálnak neki ahhoz, hogy ő lesz az első amerikai elnök, aki Magyarországra látogat. Üdvözlik, hogy megőrzi szoratonként való differenciáló politikát Közép- és Kelet-Európa államaival szemben, aszerint, hogy ezek mennyire tartják be az emberi jogokat, a demokráciát és mennyire adják tanújelét nemzeti függetlenségüknek. Beke Imre, az Amerikai Magyar Szövetség ügyvezető elnöke kérte fel a Magyar Nemzetet a levél közlésére — Íme, teljes terjedelmében. MÉRSÉKELTEN derűlátóak vagyunk a gyorsuló reformokkal és azzal a politikai ébredéssel kapcsolatban, amely a szólás-, sőt az írás és kiadási szabadság viszszaállításához vezetett Bátorít, hogy az MSZMP is elfogadta a többpártrendszerű választásokat, az új alkotmányt illető országos párbeszédet, és hogy a Németh Miklós miniszterelnök által kiválóan vezetett kormány egyre nagyobb függetlenséget tanúsít a párttól. És különösen azt, hogy mind az MSZMP, mind a kormány felszólalnak a romániai és a többi magyar kisebbség érdekében a Kárpát-medencén belül, hisz a magyarságnak több mint egyharmada él Magyarország jelenlegi határain kívül. Kérjük kormányunkat, támogassa a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítását Romániában, amely fennállt 1952—68. között Örülünk annak is, hogy amagyar kormány felfüggesztette a nagymarosi vízi erőmű építését, megakadályozva ezáltal egy gazdasági és ökológiai veszedelmet Mégis meg kell állapítanunk, hogy a reformok hiányosak, és még törékeny stádiumban vannak. Amíg a körülbelül kétszázezer emberből álló munkásőrség fel van fegyverezve, nem beszélhetünk valódi demokráciáról, még akkor sem, ha újonnan a kormány rendelkezik felettük. Azonfelül szovjet csapatok még mindig állomásoznak Magyarországon, valamint az energia és nyersanyag javarészt a Szovjetunióból jön, ami teljes függőségi viszonyban tartja a magyar gazdaságot Közben a magyar gazdasági élet 41 évi marxista—leninista politika, rossz gazdálkodás következtében lefelé zuhan. A reformokat csak lelkesedés nélkül hajtják végre, részben ideológiai okokból, részben pedig azon félelem miatt, hogy a szubvenciók megvonása nagyarányú áremelésekhez, a veszteséggel dolgozó vállalatok bezárása pedig munkanélküliséghez vezethet, amelyek tüntetésekbe, sőt, forradalomba torkollhatnak. Aggályunkat fejezzük ki az elburjánzott bürokrácia és idejétmúlt rendelkezések — például a háromszáz forint ki- és beviteli határ, az egyének rendőrségi jelentkezési kötelezettsége 48 órán belül e miatt. Számtalan fölösleges hatósági aláírás szükséges minden üzleti bejegyzés esetében, mindez bizonytalanságot kelt a nyugati befektetők körében. A jelenlegi állapot tehát mind nagy reményt és veszélyt hord magában a magyar nép jólétét és szabadságát illetően. A MÚLTBAN az Egyesült Államok politikája az volt, hogy segítette a demokratizálódás és a Moszkvától független politika irányába való fejlődést Közép- és Kelet-Európában. Még a román diktátor, Nicolae Ceausescu is élvezte a legmagasabb vámkedvezményt és a magas rangú kölcsönös látogatásokat 1988-ig, azért, amit mi tévesen egy, a Szovjetunióval szembeni önállóbb külpolitikának véltünk. 1989 júliusában az elnök Lengyelországba is utazik, és magával írisz egy egymilliárd dolláros gazdasági segélycsomagot. Beleértve az adóssági kamatláb csökkentését, OPIC- és GSP-konceszsziókat és más gazdasági segítséget. Mi egyetértünk az elnöki döntéssel a Lengyelországnak adandó segélyt illetően, a lengyel kormány és a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom közötti megegyezés miatt. Azonban, mint amerikai magyarok, megkérjük Bush elnököt, hogy vegye figyelembe az alábbi javaslatokat, amikor lerögzíti politikai elképzeléseit budapesti útjának tervezése során. 1. Az elnök nyíltan bátorítja az MSZMP reformpolitikusait (Pozsgay Imre, Németh Miklós, Nyers Rezső, Szűrös Mátyás és mások), az alternatív csoportokat — mint amilyen a Magyar Demokrata Fórum — és a megalakuló politikai pártokat — mint a szociáldemokrata, független kisgazda- és kereszténydemokrata pártok —, kérje a teljes demokratikus rend visszaállítását, és ismerje el a sajtó, rádió és televízió szabad állásfoglalásait 2. Komoly veszély áll fenn, hogy a demokratizálódási folyamat megszűnhet ha nincs gazdasági növekedés, és Magyarország nem tudná a 17 milliárd dolláros adósságát törleszteni Ezért a következő többrétű politikai akciót javasoljuk: a) Mondjon az elnök Magyarországon beszédet amelyben előmozdítja az amerikai tőkebefektetést Magyarországon. Egy ilyen beszéd megteremtené a politikai előfeltételeket fokozott befektetésekhez. Ilyen befektetések — az Európai Közös Piac államainak befektetéseivel együtt — ellensúlyozni tudnák a szovjet gazdasági jelenlétet és előmozdítanák egy demokrata és semleges Magyarország kialakulását .) Javasolja az elnök konkrétan, hogy az adósság és a kamatláb ügyében engedményeket tenne, ha lényeges gazdasági reformokat eszközölnének. Nem hiszszük, hogy a jelenlegi hiányos reformok képesek lesznek a magyar gazdasági élet produktivitását kellőképpen növelni, és a nehéziparból elbocsátott munkásokat átképezni. AZ ELNÖKNEk ki kellene azt is jelentenie, hogy a lényeges reformok végrehajtása esetében nemcsak ő adna engedményeket az adósságot és a kamatlábat illetően, hanem az úgynevezett Párizsi Klub többi tagjait is ilyen lépések megtételére kérné fel. Itt kell megemlítenünk pénzügyminiszterünk, Nicholas Bradynek 1989. március 11-i Bretton Woodsban tartott beszédét, amelyekben adósság- és kamatlábengedményeket ajánlott olyan adós államoknak, amelyek reformokat hajtanak végre, és biztosítják a gazdasági növekedést. c) Az elnöknek elő kell mozdítania kereskedelmi kölcsönöket olyan tervek (projektumok) számára, amelyek magasabb produktivitást és új munkahelyeket biztosítanak a magyar gazdasági életben. d) Kellene egy módosítás az 1990-es külföldi segélytörvényben, amely egy keretet adna arra, hogy Amerika a magyar magánvállalatoknak tőkét nyújtson, amennyiben ezek megfelelnek a profit, produktivitás és munkásátképzés követelményeinek. e) Ugyancsak szükséges, hogy a kormány megkérje a kongreszszust, nemcsak az OPIC-, de a GSP-vámkedvezmény megadására. A GSP már a lengyel gazdasági segélycsomag részét képezi, és még Romániának is megvolt ez a kedvezménye 1987. január 1-jéig. Nincs ok arra, hogy a kormány ne adja meg a GSP-t Magyarországnak is, ami elősegítené a magyar áruk kihozatalát Amerikába. Itt szeretnénk emlékezni arról a nagyszerű munkáról, amelyet magyarországi nagykövetünk, Mark Palmer végez, aki mind a helyzetet alaposan ismeri, mind el van kötelezve Magyarország demokratizálódását illetően. A JELENLEGI helyzet, amely lehetővé teszi a kialakulóban levő magyar demokrácia kivirágzását, nem egy megmásíthatatlan helyzet következménye. Sem egy Jaruzelski-féle államcsíny, sem egy forradalom nincs kizárva. Mindkettő tönkretenné a jelenlegi demokratikus fejlődést, és véget vetne az amerikai tőke beáramlásának a politikai bizonytalanság miatt. Feladatunk, hogy a jelenlegi folyamatot megmásíthatatlanná tegyük azáltal, hogy európai szövetségeseinkkel együtt gazdasági és politikai segítséget nyújtsunk. Bush elnök gazdasági segélycsomagjának erősíteni kell mind a politikai demokráciát, mind a gazdasági reformokat követelő elemeket, hogy végül is az amerikai—magyar kapcsolatok elérjék a barátság azon fokát, amely 1939 előtt uralkodott a két ország között. Állatkórházak magánvállalkozásban (MTI) Dr. Glózik András MÉM- főosztályvezető közölte: az elsősorban szolgáltató feladatokat ellátó állatkórházaik, klinikáik, egyes részlegeik önfenntartó magánvállalkozásba adhatók, illetve új állatkórházak is létrehozhatók, miniszteri rendelet alapján. Az állatgyógyászati intézményeket szinte megyénként más és más szervezeti formában veszik át a helyi vállalkozók. A nyíregyházi állatkórház például ezentúl korlátolt felelősségű társaságként tevékenykedik: többi mint száz Szabolcs-Szatmár megyei állatorvos lesz tagja a kft-nek. A társaságnak a kórházi épületek, berendezések átadása révén, a helyi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás is tagja. Az állategészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés hatósági szervezete változatlanul fennmarad, sőt a MÉM a jövőben szigorítja az ellenőrző tevékenységet. Az állatkórházak magán-, illetve társasági kézibe adásával a költségvetést kívánják mentesíteni a kiadások egy részétől, különösen a kedvtelésből, hobbiból tartott állatok gyógyításánál. A kezelések nagy részénél a szabadáras tornát alkalmazzák. Vélemények, ellenvélemények — hírek Nyílt levelek államférfiakhoz Reformkörök állásfoglalásai A Budapest 111. Kerületi Független Szervezetett Koordinációs Bizottsága (Ellenzetti Kerek asztal) áttettintette a Kerület országgyűlési képviselőinekt tevertenységét. Megállapította, hogy egyik képviselő sem dolgozott úgy, ahogy azt nemzeti érdekünk, a súlyos országos felelősség és a választók biizalma megkívánta volna. Kovács Lászlóné, Stadinger István, Szabó I István és Tarjáni Tibor jelölése, 1985- től megválasztása és 4 éves képviselői munkája a népfront választási meechanizmusát is minősíti. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal valamennyi tagja első lépésként csatlakozik az SZDSZ 1Π. kerületi szervezetének akciójához, melyben Stadinger Istvánt felszólítják, hogy mondjon le képviselői mandátumáról. Ezt a nyilatkozatot a III. Kerületi Független Szervezetek Koordinációs Bizottsága tagszervezetei, a Fidesz, az FKgP, az MDF, az MSZDP és az SZDSZ írta alá. 4. „A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság környezetvédelmi csoportjának hozzánk intézett nyílt levelét, amelyben a Parlament előtti május 30-i járműves tiltakozás körülményeinek a kivizsgálását kérik, megkaptuk. Az ügy vizsgálatát megkezdtük. Az eseményen mivel nem voltunk jelen, csak az említett levélben és a sajtóban közölt általános információkkal rendelkezünk. Ezért kérem, hogy a vizsgálat elősegítése érdekében a csoport rendelkezésére álló tényeket és hasznosítható információkat szíveskedjenek címemre eljuttatni"* — írja levelében Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. 4. A Danuvia Gorkij Művelődési Központban tartott kommunista munkásgyűlés résztvevői mélységes aggodalommal állapítják meg, hogy társadalmunk veszélyes fordulóponthoz érkezett. „Szerveződnek az elmúlt négy évtized minden eredményét tagadó, a polgári tőkés visszarendeződést követelő erők. Ezek — és már pártunk politikai bizottságának egyik tagja is a rendszerváltozást, az MSZMP marxista megújítása helyett nyugati típusú szocialista, illetve szociáldemokrata párttá alakítását sürgetik. A szocialista építés korábbi hibás gyakorlatát elvetve a párttagság, a dolgozó tömegek egységesen álltak és állnak ki a változtatás szükségessége mellett — hangoztatják állásfoglalásukban. A többi között tiltakoznak a reprivatizáció, a gyárak, a föld, az erdők magánkézbe adása, az ország kiárusítása ellen. Követelik a munkához és azáltal az élethez való jog alkotmányos biztosítását. Felhívják a párttagságot, hogy a pártértekezletekre, valamint a kongresszusra a marxista pártegységplatformot magukénak valló küldötteket delegáljanak. A Danuvia Gorkij Művelődési Központban június 3-án az „MSZMP marxista egységplatform" gyűlést tartott. A művelődési intézmény és közvetlen működtetője, a Danuvia Gépipari Vállalat szakszervezeti bizottsága, elhatárolja magát a gyűlésen elhangzott szélsőséges véleményektől. 3EC Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz az MDF szolnoki szervezete, amelyben üdvözli a nagymarosi vízlépcső munkálatainak felfüggesztését, de szükségesnek tart más kormányzati intézkedéseket is, így a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megszüntetését, illetve funkcióinak szétválasztását. Vitatják továbbá Zsuffa Ervin miniszterhelyettes parlamenti tájékoztatását a leállítás, illetve a befejezés költségeiről. 4. A Pestlőrinci Demokratikus Tömörülés május 19-én kezdeményezte Petók Emil, Budapest, XVIII. kerület, (Pestlőrinc), 56-os választókörzet, országgyűlési képviselőjének visszahívását. Indokaik: Peták Emil fontos, országos kérdések eldöntése előtt nem kérte ki választói véleményét. Saját — illetve sajátságos álláspontját — választói véleményének tüntette föl. A demokratikus parlamenti megnyilvánulásokat kívülről irányított „hecckampány”-nak nevezte. Az őt fölkereső választópolgáraival — nagyon nehezen minősíthető — politikai kulturálatlanságot eláruló stílusban tárgyalt. A nemzetérdekeket és észérveket elfogadni nem hajlandó. Az utólag megtartott képviselői beszámolókon (Havanna Közösségi Ház) is lemérhető volt, milyen mértékben vesztette el választói bizalmát Peták Emil 1985-ben, a választáson, a szavazatoknak mindössze 50,1%-át szerezte meg. Felszólítják: képviselői mandátumáról önként mondjon le. A nyílt levelet a XVI. kerületi Független Szervezetek Demokratikus Tömörülése nevében a Független Kisgazdapárt, az MDF, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a perem Klub és a Szabad Demokraták Szövetsége írta alá. * Az MSZMP ELTE Reformköre is támogatja azt, hogy az MSZMP olyan valódi párttá váljon, amely a plurális többpártrendszer feltételei között is életképes. Csatlakoznak mindazokhoz, akik június 16-át a nemzeti megbékélés napjává akarják avatni. Arra kérjük a hozzátartozókat és a Történelmi Igazságtétel Bizottságát, járuljon hozzá, hogy a kormány és a parlament képviseletében Németh Miklós, Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Nyers Rezső a temetési szertartáson részt vegyen! Tesszük ezt azért, mert mi is örökösei vagyunk a Nagy Imre nevével fémjelzett reformmozgalomnak. * A Magyar Függetlenségi Párt állásfoglalást tett közzé, az Ellenzéki Kerekasztalnak a Magyar Hírlap 1989. június 3-i számában megjelent nyilatkozatáról. Az MFP határozottan le kívánja szögezni, hogy bármely nemzeti közmegegyezést célzó tárgyalássorozat az ország és a társadalom jelenlegi válságos és áttekinthetetlen állapotában eleve kudarcra van ítélve, ha nem kézzelfogható programokról, hanem tárgyalási pozíciókról folyik a vita. Mind ez ideig azonban egyetlen szervezet, az MSZMP-t is beleértve, nem adta kézzelfogható bizonyítékát a cselekvésre való alkalmasságnak. Az MFP nem érthet egyet az Ellenzéki Kerekasztalnak azal a többször kinyilvánított szándékával, hogy a magyar ellenzéki erők egyedüli képviselőjének állítja be önmagát. Követendő útnak azt tartanánk, ha a tárgyalásokon a párt és a kormány külön csoportként venne részt. 4 · A Demisz vezetői értekezlete megtárgyalta azt a helyzetet, amelybe a Magyar Ifjúság szerkesztőségének munkatársai kerültek az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat igazgatójának döntése következtében. A Demisz elnökének előzetes nyilatkozatától és a többszöri egyeztetéstől eltérően Király G. István igazgató a szerkesztőség munkatársainak felmondott. A Demisz vezetői értekezlete az igazgató gyors, nem kellően átgondolt intézkedését kifogásolja, s ennek alapján a Demisz elnöke vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményéről tájékoztatást ad. Különösen az utóbbi hónapokban a sajtóban, a rádióban és a televízió különböző adásaiban sok szó esett a jelenlegi magyar belpolitikai spektrumról. Mind az MSZMP,mind pedig a független pártok, szervezetek részéről elhangzott interjúkból, nyilatkozatokból mégsem derült ki, hogy jelenleg miként mérhetők fel az erőviszonyok. Eddig ugyanis ilyen értelemben sem az ellenzéki pártok vezetői nem nyilatkoztak a nyilvánosság számára, és az MSZMP részéről sem kaptunk egybehangzó becsléseket a kormánypárton belüli frakciók, a reformkörök, a centrum, valamint a balszárny erőarányaira vonatkozóan. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság erről az izgalmas belpolitikai témakörről rendez vitát június 9-én, pénteken 18 órakor a Jurta Színházban. Bevezetőt mond Vigh Károly. A kerekasztal résztvevői: Antall József (B. Zs. T.), Baranyai Tibor (SZDP), Simó Zoltán (FKP), Sólyom László (MDF), Varga Csaba (Néppárt). 4. Több reformkör tett közzé állásfoglalásokat időszerű kérdésekről. A békéscsabai reformkör rövid időn belül új pártértekezletet sürget, és indokoltnak tartja — részletesen kifejtett érvei alapján — Kutas Gyula első titkár lemondását. A dorogi reformkör elhatárolja magát a visszarendeződésre törekvőktől, és azt kívánja: legyen a párt közösségpárt, szabad egyének szabad egyesüléséből létrejövő szabad életközösség. Megalakult a reformkör Újpesten: szellemi műhelyként kívánnak tevékenykedni (minden páros hét csütörtökjén, fél hatkor tartják összejöveteleiket az újpesti MSZMP- székházban). 4. A Budapest XVI. Kerületi Demokratikus Ellenzéki Közösség felháborodását és tiltakozását fejezi ki az MSZMP úgynevezett „marxista egységplatformja" május 6-i gyűlésén elhangzottak ellen. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy ugyanazok, akik e negyven év kovácsai, s kiváltságos haszonélvezői voltak, hazánk népének inflációból és jövőbeni bizonytalanságból adjanak leckét. Tiltakozunk, hogy azt a kormányzatot, amely — élén a kormányfővel — kényszerű öröklője e nehéz csődtömegnek, bűnbakként emlegessék a sokkal inkább felelősök! 4. Nyílt levél dr. Vida Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnökének. Ma már senki sem tagadja, ha a tényeket elismeri, hogy a Nagy Imre ellen hozott ítélet, számos más ítélettel együtt törvénysértő és valótlan koncepció alapján indult eljárás eredményeként született. Ugyan árnyaltan fogalmazva, de Grósz Károly pártfőtitkár is,erre a következésre jut az 1989. május 30-án adott tv-interjúban, amikor megállapítja, hogy „nem alátámasztható jogilag az annak idején meghozott ítélet,** és „valószínűsíthető, hogy meghatározó elemek voltak a koncepciós elképzelések.** Nem tért ki a felelősség kérdése elől sem, amikor így szólt: „Azt tudom — átnéztem az archívumunkat — a magyar párt egyetlen testülete sem foglalt állást Nagy Imre ügyében, sem bűnösségét, sem ártatlanságát nem minősítette. Tudom, hogy személy szerint Kádár János, illetve a párt akkori vezetői semmifajta konkrét intézkedést, döntést, határozatot, utasítást nem adtak azoknak, akik ezzel az üggyel foglalkoztak. Tehát, több mint valószínű, hogy az ítéletalkotók, az ítéletet meghozó emberek más befolyás alá kerültek, vagy más információk birtokában döntöttek, mert az ítélet tartalma alapján mai szemmel olvasva az ítéletet — nagyon nehezen lehetett volna halálos ítéletet megfogalmazni.** A pártfőtitkár nyilatkozata egyértelműen annyit jelent, hogy a törvénysértő ítéletért az eljárt tanács elnöke és tagjai felelősek, akár azért, mert minden felső utasítás nélkül, saját elhatározásból jutottak el az justizmordig, akár azért, mert valamiféle „befolyás** alá kerültek, de mindkét esetben a bíró alapvető kötelezettségét sértve hoztak a törvény ellen halálos ítéletet. Ha ez így igaz, a történelmi felelősséget a bírónak kell viselnie. Kérjük, tanácselnök úr, nyilatkozzék, mint a leghitelesebb tanú, úgy volt, ahogy Grósz Károly mondja, vagy másként volt? Nyilvános válaszát várja a Független Jogász Fórum. 4. A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör levélben fordult Vranitzky kancellárhoz a nagymarosi vízlépcső ügyében. A kör megítélése szerint — az építkezés leállítása kapcsán — az osztrák vállalatoknak fizetendő összegek csökkenthetők, például ha ezek a vállalatok az osztrák kormány segítségével más külföldi megrendeléshez jutnak. A kör a szocialista párti kancellár tevőleges szolidaritását kéri ebben a rendkívüli ügyben, amikor az ország egy jelképpé vált rossz döntés súlyos következményeit kénytelen viselni. 4. A magyar főiskolások főigazgatói konferenciája levélben fordult Glatz Ferenc művelődési miniszterhez: „Intézményeink elszegényedése, a főiskolai dolgozók alacsony bérszínvonala és a felsőoktatás-irányítás több szinten is megnyilvánuló hitelvesztése miatt a főiskolákon az elégedetlenség sok jelével találkozunk. A hallgatók, az oktatók és az érdekképviseletek több követelése és megmozdulása az ország lakossága előtt is ismertté vált. A konferencia megállapította, hogy a közhangulat javításához több évre előre tekintő felsőoktatás-fejlesztési programra, a felsőoktatás-irányítás intézményi autonómiára épülő demokratikus formáinak kialakítására és az ön által betöltött miniszteri funkció tekintélyének helyreáltására van szükség. A főiskolák dolgozóitól akkor tudunk további áldozatokat is igénylő együttműködést kérni, ha a felsőoktatás fejlesztésének lesz távlata, amellyel azonosulni tudnak, és ha meghatározó módon részt vehetnek e program kidolgozásában. Támogatjuk az ön első miniszteri megnyilvánulásaiból is kiolvasható oktatáspolitikai felismerést: a felsőoktatás helyzetének javítása nemcsak a felsőoktatás, hanem az egész ország létérdeke. Együttműködést ajánlunk az ehhez szükséges program kidolgozásában és az ehhez elengedhetetlen feltétel megteremtésében; abban, hogy a felsőoktatás részesedése a költségvetésből jelentősen, nagyságrendekkel növekedjen.” 4. Békésszentandráson, a helyi MDF- csoport kezdeményezésére kegyeleti emlékbizottság alakult a tanács, az MSZMP, a népfront, a Demisz és az egyháztanácsok vezetőinek részvételével, hogy a lakosság segítségével emlékművet állítsanak a második világháború áldozatainak.