Magyar Nemzet, 1989. július (52. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-01 / 152. szám
e keztében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl, másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt, is szükség van, így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. Az üzérkedés bűnjei TALLÓSSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.) a jogi, igazagtási és igazságügyi bizottság képviseletében a testület egyetértő véleményét tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Novák Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét a büntető törvénykönyv általános felülvizsgálata it is felülvizsgálják keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök felfüggesztette a tanácskozást. A jog, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. INTERPELLÁCIÓK Legyen népfőiskola a gödöllői Grassalkovich-kastélyból VARGA IMRE (országos lista) a gödöllői Grassalkovich-kastély ügyében interpellált — ahogy ő mondta —, a kultuszminiszterhez. A képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát. A képviselő kérte a művelődési minisztert: szerezze meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát, amely otthont adna elsősorban nyelvi és kulturális nemzetiségi hiányt pótló képzésnek. Egyúttal méltó emlékműve lenne a honfoglalás 1100. évfordulójának. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában utalt arra: a kastély hasznosításának legnagyobb gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. A ház restaurálása a felmérések szerint hatalmas összeget tenne ki, ezt nem lehet költségvetésből biztosítani. A helyi tanács a helyrehozatalról francia vállalkozókkal folytat tárgyalásokat. Ha a művelődési tárca megkapja a kezelési jogot — és ezért fizetni nem kell — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen hajlandó a kastély idegenforgalmi és kulturális hasznosításának tervezetét kidolgozni. Varga Imre a miniszteri válaszszal egyetértett, az Országgyűlés két tartózkodás mellet ugyancsak elfogadta azt. Átfogó program a hazai nyelvoktatásról Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt a művelődési miniszter. ANTAL IMRE (Pest m. 19. vk.) az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos intézkedések iránt érdeklődött. Glatz Ferenc elmondta hogy a minisztérium felmérte az általános és középiskolák nyelvtanárigényét, és ebből megállapította, hogy az ezredfordulóig a tudományegyetemeken több mint kétszeresére, a tanárképző intézményekben pedig több mint hatszorosára kell bővíteni a nyugati nyelvek oktatását. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és néhány vidéki egyetemen idegennyelvi fakultásokat hoznak létre, máshol ilyen tanszékeket A tárca igénybe kívánja venni a Világbank segítségét is, továbbá Ausztriával és az NSZK-val megállapodott hogy ezekből az országokból 38, illetve 40 nyelvtanár érkezik hazánkba. A magyarországi orosznyelv-tanárok átképzésére pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 135 millió forintot biztosít. A miniszter bejelentette, hogy az őszre átfogó programot dolgoznak ki a hazai nyelvoktatásról. A szociális otthonban elhunyt személy után az I ., , ami min BÉKÉSI ISTVÁNNÉ (Pest m., 3. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált. Mint mondotta, a jelenlegi rendelkezések szerint, ha törvényes öröklés vagy végintézkedés nyomán a hagyaték az államra száll, akkor a helyi tanács gyakorolja az örököst megillető jogokat, viseli a hagyatékkkal kapcsolatos terheket. Ez azt jelenti, hogy például egy szociális otthonban évekig gondozott személy halála esetén örökös, végrendelet vagy bármilyen felajánlás hiányában az a tanács örökös, ahol helyileg a szociális otthon működik, bár fenntartás szempontjából semmi köze a szociális otthonhoz. Holott egy-egy ilyen öröklés esetén a hagyatékból lehetőség nyílna a rendszerint leromlott állagú szociális otthonok felújítására, karbantartására. Ezért szorgalmazta a képviselő a rendelet olyan értelmű módosítását, hogy intézményben — tehát szociáis otthonban — gondozott elhunyt személy esetén az intézmény örököljön. Az interpellációra Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. Kijelentette: a felvetett gondolatokkal egyetért, s 1990. január 1-jétől — összhangban az állami tulajdon és ezen belül a tanácsi önkormányzati tulajdon megteremtésével — a jogszabály fentiek szerinti módosítását tervezik. A választ mind a képviselő, mind az Országyűlés elfogadta. Mérlegeljék az adóbehajtási prémiumok kifizetését MOVIK LÁSZLÓNÉ (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM- rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Elmondta: a PM-rendelet visszavonását azért tartja indokoltnak, mert a jutalékokat és prémiumokat olyan címen fizetik ki, amely mögött nem áll pluszmunka. Egymillió forint adó beszedéséért 100 ezer forintot fizetnek ki egy községi tanácsnál két embernek. Ugyanennyi marad a megyei adóügyi dolgozók-nál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte a pénzügyminisztert: tájékoztassa a képviselőket, hogy ilyen címen a minisztériumban hány fő és milyen öszszegű jutalomban részesül. Békesi László válaszában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A lényeg: az említett jutalékban mindazon tanácsi dolgozók — nem csak pénzügyi és adóügyi alkalmazottak — részesülhetnek, akik részt vesznek az Magyar Nemzet adóhiány feltárásában. Egyúttal leszögezte: ilyen címen a Pénzügyminisztérium dolgozói nem kaphatnak, és nem is kapnak prémiumot, illetőleg jutalékot. A kifizetésekkel kapcsolatban megjegyezte: azok, akik közvetlenül tárták fel, illetve hajtották be az adókülönbözetet, évente legfeljebb 100 ezer forint bruttó jutalomban részesülhetnek. Rámutatott: a szóban forgó jogcímen 1988-ban 7360 dolgozó között osztottak szét 137 millió forintot, s ez egy főre számítva 18 ezer forintos bruttó összeget jelent. Mindezeket figyelembe véve a pénzügyminiszter nem értett egyet a PM-rendelet megszüntetésével. Movik Lászlóné nem fogadta el Békesi László válaszát. Az interpellációra adott választ az Országgyűlésnek csak 75 tagja fogadta el, 80-an tartózkodtak, ezért az interpellációt a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták további vizsgálatra. Az állami vállalatok csődje ne sújtsa a szövetkezeteket KREKÁCS LÁSZLÓ (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában a képviselő megkérdezte: hajlandó-e az állam a tulajdonában lévő vállalatok tartozásaiért készfizető kezesként helytállni? Békesi László a kormány megbízásából elmondta, hogy az alkotmányjogi tanács az érintett minisztériumokkal és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával közösen dolgozik a probléma megszüntetésén. E munka lezárásáig, de legkésőbb 30 napig haladékot kért, ígérve, hogy az interpelláló képviselőt és az Országgyűlést tájékoztatni fogja az eredményről. Kapjanak adókedvezményt a szociális foglalkoztatók BALOGH KÁROLY (Győr- Sopron m., 11. vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban előállított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos áfa terhelje. Békesi László válaszában kifejtette: a szociális foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január 1-jétől megszüntették a nyereségadó-fizetési kötelezettséget. Ez évtől kezdődően pedig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotációban részesülnek. Balogh Károly egyetértett a válasszal, s azt az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Szolgálatmegtagadásért három év szabható ki A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a parlament elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A szociálpolitikai kedvezmények terheit az intézményekre hárították MARK GYÖRGY (országos lista) az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszerének módosításából eredő feszültségek tárgyában interpellált. Kifogásolta, hogy a szociálpolitikai kedvezmények terheit az intézmények költségvetésére hárították át anélkül, hogy ezt az állami költségvetésből kellő mértékben ellensúlyozták volna. Dr. Csehák Judit, szociális és egészségügyi miniszter megítélése szerint a feszültséget alapvetően a romló gazdasági helyzet, a családok megélhetési gondjainak súlyosbodása okozta. Nem a támogatás elveit kell megváltoztatni, hanem mértékét a reális igényekhez igazítani. Ígéretet tett arra, hogy a folyamatban levő helyzetelemzés alapján szeptemberig a Pénzügyminisztériummal együtt megteszik a szükséges intézkedést A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Vita a földtörvény módosítása felett Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Török Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság előadójaként összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési telkek sem lennének eladhatók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az álami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. CSÖNDES ZOLTÁN (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója a földtörvény módosításával kapcsolatos aggályainak adott hangot. Ha elfogadják ezt a paragrafust, rendezetlenné válik jó néhány olyan ingatlan helyzete, amely társadalmi szervezetek kezében van. VASSNÉ NYÉKI ILONA (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a magyar paraszt régi sérelmeire hívta fel a figyelmet, amelyeket, úgy tűnik, a mostani törvénymódosítással sem tudnak orvosolni. Mint mondotta, abba különösen nem tudnak belenyugodni, hogy a több község tszéből és területéből egyesített tsz-ek a tulajdonukban levő földeket — a tulajdonosi jogokat gyakorolva — zártkert, hétvégi telek vagy ipari telep céljára eladhatják, a földmegváltási árnál jóval magasabb áron. Nyomatékosan felhívta a figyelmet: minden, a közösség közigazgatási területén levő föld eladása elsősorban az adott faluközösség létfeltételeinek javítását kell hogy szolgálja. ZSOLNAY KATALIN (Kománom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője úgy vélte: az Országgyűlés hitelképességét nem csorbítja, hanem éppenséggel növeli, ha egy törvénymódosítást még a kihirdetése előtt képes korrigálni, idejekorán felismerve annak nemkívánatos következményeit. TALLÓSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szándékkal kért szót, hogy ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kapcsolatban korábban előterjesztett. Akkori indítványának egyik szándéka az volt, hogy azok a társadalmi szervek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingatlannak, ne adhassák azt el. Mivel nagyon bonyolult kérdések vetődnek fel, Tallóssy Frigyes azt javasolta: a parlamentmost ne döntsön a földtörvény módosítása ügyében. Szót kért a vitában "Kulcsár Kálmán "". Kifejtette: a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének, mint a többi tulajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik, amelyek nem a költségvetés révén kerültek hozzájuk. Indítványozta, hogy ezzel a problémával ne foglalkozzon most az Országgyűlés, mert a tulajdonosi reform kapcsán amúgy is át kell vizsgálni minden jelenleg érvényes megoldást. Török Sándor módosító javaslatával Kulcsár Kálmán nem értett egyet Tallóssy Frigyes javaslatával kapcsolatban rámutatott: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információi szerint 1968 óta már nincsenek olyan községi, városi földek, amelyek kizárhatók a tulajdonba adásból, mert ezeket a korábban államosított földeket időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért kérte ennek a módosítási indítványnak is az elutasítását. Határozathozatal: TÖRÖK SÁNDOR (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Tanács elnöke, az egyik módosítást előterjesztő, szóban is megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító, szolgáltató és ellátó tevékenységet végző szövetkezetekre, hanem az úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell terjeszteni az állami tulajdonú ingatlan elidegenítésének megakadályozását. DR. KOLLÁR KATALIN (Budapest, 53. vk.), a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet gyermekrendelőjének vezető orvosa, határozathozatal előtt ügyrendi kérdésben kért szót, felszólalása azonban nem ügyrendi kérdést érintett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallássy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1-jétől azoknak a földterületeknek az értékesítéséhez, amelyeket a tanácsok már előkészítettek. Határozathozatal következett. Először megváltoztatták a földről szóló 1997. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és személyi kérdések , 57 tartózkodással fogadta el a parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében levő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással —■ Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ■ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává választották. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Szombat, 1989. júnus 1. Kísérleti zajvédő falak az M3-as autópálya bekötő szakaszánál DAUDA SÁNDOR (Budapest, 45. vk.), az M3-as autópálya bekötő szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Derzsi András, közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszában elmondta: a kérdéses körzetben a Fővárosi Tanács e probléma megoldásának érdekében több intézkedést tett. Ígéretet tett, hogy a tárca anyagi támogatásával még ez évben az autópálya-bevezetés XIV. és XV. kerületi szakaszánál kísérleti zajvédő falakat telepítenek. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az Országgyűlés pedig egy tartózkodás mellett egyetértett. Elfogadhatatlan az alumíniumipari tröszt tervezett áremelése SÁPI FERENC (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymértékű alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Kifogásolta, hogy a Magyar Alumíniumipari Tröszt július 1-jétől ismét emelni kívánja árait. A feldolgozó vállalatok ezt a magas áremelkedést nem tudják elviselni. Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke elmondta, a mostani interpelláció mellett 19 feldolgozóipari vállalatvezető tiltakozott az árhivatal vezetőjénél az egyébként szabadáras alumínium árának emelése ellen. A tiltakozás nyomán vizsgálatot rendelt el az árhivatalban. Ez megállapította, hogy nem sértették meg az árszabályokat. Az áremelések elleni tiltakozással valójában olyan intervenciót követelnek az árhivataltól, amelyre nincs joga. Ez sértené a jogállamiság sokszor hangoztatott elvét is, hiszen újból a „bürokrácia” kezébe adná a piaci viszonyok irányítását. Vissi Ferenc elmondta azt is: az árhivatal hallgatólagos megállapodást kötött a MAT-tal, hogy az a tervezetthez viszonyítva 4-5 százalékkal mérsékli áremelését. A képviselő csak részben értett egyet az árhivatal elnökének válaszával, az Országgyűlés viszont 5 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett elfogadta. Legfeljebb 30 napon belül folyósítsák az első nyugdíjátutalást GÁGYOR Pál (Budapest, 13. vk.) és HORVÁTH JENŐ (Budapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagiellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. . Gágyor Pál felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjba vonulást követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíj kézhez kapása között gyakran több hónap telik el. Ez sok idős ember számára megoldhatatlan pénzügyi problémát jelent. A képviselő gyors és hathatós intézkedést sürgetett annak érdekében, hogy az utolsó bérkifizetési időponttól számítva legfeljebb 30 napon belül az első nyugdíjátutalást, illetve az esedékes táppénzt minden körülmények között folyósítsák. Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott, az utóbbi években jelentősen növekedett azoknak a kisszervezeteknek a száma, amelyek nem tartanak fenn üzemi kifizetőhelyeket. A nyugdíjkifizetéseknél ugyancsak a korszerű technika alkalmazása jelenthet, segítséget, de azért, hogy az ellátottaknak megfelelő garanciája legyen, a július 1-jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint minden olyan esetben, ahol megállapítható a nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazgatóságnak előleget fizetni. Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az Országgyűlés pedig elfogadta azt. Nem szabad várni a nyugdíjrendszer átfogó módosításáig KOVÁCS LÁSZLÓné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása ügyében interpellált. Javaslata az volt, hogy a férjnek, illetve a férfi élettársnak a törvény ugyanolyan jogú ellátást biztosítson abban az esetben, ha elhalálozik a feleség vagy az élettárs, mint amilyen a férj vagy a férfi élettárs halála esetén jár. Dr. Csehák Judit szerint együttesen kell figyelembe venni valamennyi nehéz körülmények között élő nyugdíjas helyzetét. Szó van arról például, hogy a szociális segély 65 év felett állampolgári jogon járó ellátás legyen. Eddig úgy tervezték, hogy mindezeket a kérdéseket együtt, egyszerre a nyugdíjmódosítással fogják megoldani. Úgy tűnik azonban ■— folytatta a miniszter —, hogy a legsürgetőbb intézkedéseket mihamarabb meg kell hozni, s nem szabad várni a nyugdíjrendszer átfogó módosításáig. Csehák Judit válaszát Kovács Lászlóné elfogadta, s azzal egy tartózkodás mellett az Országgyűlés is egyetértett.