Magyar Nemzet, 1989. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1989-07-01 / 152. szám

e­ keztében törlik. Eljárási kegye­lemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van fo­lyamatban a fenti bűncselek­mény miatt, de ezt a büntető el­járást egy korábbi törvényi ren­delkezés folytán e törvény ha­tályba léptéig felfüggesztették. Egy másik büntetőjogi rendel­kezés módosítása kapcsán Kul­csár Kálmán indoklásként el­mondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalaku­lása következtében eddig is és ezután is egyre több ember ke­rült, illetve kerülhet abba a hely­zetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntető­jogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes mun­kakerüléssel kapcsolatosan a bün­tetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazda­sági körülményeken túl, másfaj­ta nemzetközi szerződésekből­ fa­kadó kötelezettségeink miatt, is szükség van, így tehát előterjesz­tést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvény­­könyvből és szabálysértési tény­állásnak a szabálysértések köré­ből való törlésére. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi tör­vény és vele együtt ez a bün­tetőjogi törvénymódosítás július 1-jé­vel lépne hatályba. A ha­tályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mi­vel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy­­miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirde­tés napján lépnek hatályba. Az üzérkedés bűnjei TALLÓSSY FRIGYES (Buda­pest, 24. vk.) a jogi, igazagtási és igazságügyi bizottság képviseleté­ben a testület egyetértő vélemé­nyét tolmácsolta. Elmondta: a bi­zottság tárgyalta Novák Béla kép­viselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntettével­ kapcso­latosan a törvényi tényállás mó­dosuljon. Ezzel a felvetéssel a mi­nisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét a büntető törvény­könyv általános felülvizsgálata­ it is felülvizsgálják keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az ille­tékes bizottság. Az ehhez szüksé­ges idő erejéig az elnök felfüg­gesztette a tanácskozást. A jog, igazgatási és igazság­ügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az el­nök elrendelte, hogy az interpel­lációkkal folytatódjék a munka. INTERPELLÁCIÓK Legyen népfőiskola a gödöllői Grassalkovich-kastélyból VARGA IMRE (országos lista) a gödöllői Grassalkovich-kastély ügyében interpellált — ahogy ő mondta —, a kultuszminiszterhez. A képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát. A kép­viselő kérte a művelődési minisz­tert: szerezze meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát, amely otthont ad­na elsősorban nyelvi és kulturá­lis nemzetiségi hiányt pótló kép­zésnek. Egyúttal méltó emlékmű­ve lenne a honfoglalás 1100. év­fordulójának. Glatz Ferenc művelődési mi­niszter válaszában utalt arra: a kastély hasznosításának legna­gyobb gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. A ház res­taurálása a felmérések szerint hatalmas összeget tenne ki, ezt nem lehet költségvetésből biztosítani. A helyi tanács a helyrehozatalról francia vállalko­­zókkal folytat tárgyalásokat. Ha a művelődési tárca megkapja a kezelési jogot — és ezért fizetni nem kell — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen hajlandó a kastély ide­genforgalmi és kulturális haszno­sításának tervezetét kidolgozni. Varga Imre a miniszteri válasz­­szal egyetértett, az Országgyűlés két tartózkodás mellet ugyancsak elfogadta azt. Átfogó program a hazai nyelvoktatásról Az interpellációk sorát megsza­kítva egy kérdésre is válaszolt a művelődési miniszter. ANTAL IMRE (Pest m. 19. vk.) az idegen nyelvek iskolai fakul­tatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos intézkedések iránt ér­deklődött. Glatz Ferenc elmondta hogy a minisztérium felmérte az álta­lános és középiskolák nyelvtanár­igényét, és ebből megállapította, hogy az ezredfordulóig a tudo­mányegyetemeken több mint két­szeresére, a tanárképző intézmé­nyekben pedig több mint hat­szorosára kell bővíteni a nyugati nyelvek oktatását. Az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetemen és né­hány vidéki egyetemen idegen­nyelvi fakultásokat hoznak lét­re, máshol ilyen tanszékeket A tárca igénybe kívánja venni a Világbank segítségét is, továbbá Ausztriával és az NSZK-val meg­állapodott hogy ezekből az orszá­gokból 38, illetve 40 nyelvtanár érkezik hazánkba. A magyaror­szági orosznyelv-tanárok átképzé­sére pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 135 millió fo­rintot biztosít. A miniszter be­jelentette, hogy az őszre átfogó programot dolgoznak ki a hazai nyelvoktatásról. A szociális otthonban elhunyt személy után az I ., , a­mi min BÉKÉSI ISTVÁNNÉ (Pest m., 3. vk.) a pénzügyminiszterhez in­terpellált. Mint mondotta, a je­lenlegi rendelkezések szerint, ha törvényes öröklés vagy végintéz­kedés nyomán a hagyaték az ál­lamra száll, akkor a helyi tanács gyakorolja az örököst megillető jogokat, viseli a hagyatékkkal kapcsolatos terheket. Ez azt je­lenti, hogy például egy szociális otthonban évekig gondozott sze­mély halála esetén örökös, vég­rendelet vagy bármilyen felaján­lás hiányában az a tanács örökös, ahol helyileg a szociális otthon működik, bár fenntartás szem­pontjából semmi köze a szociá­lis otthonhoz. Holott egy-egy ilyen öröklés esetén a hagyatékból le­hetőség nyílna a rendszerint le­romlott állagú szociális otthonok felújítására, karbantartására. Ezért szorgalmazta a képviselő a rendelet olyan értelmű módosí­tását, hogy intézményben — te­hát szociáis otthonban — gondo­zott elhunyt személy esetén az intézmény örököljön. Az interpellációra Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. Kije­lentette: a felvetett gondolatokkal egyetért, s 1990. január 1-jétől — összhangban az állami tulajdon és ezen belül a tanácsi önkor­mányzati tulajdon megteremtésé­vel — a jogszabály fentiek sze­rinti módosítását tervezik. A választ mind a képviselő, mind az Országyűlés elfogadta. Mérlegeljék az adóbehajtási prémiumok kifizetését MOVIK LÁSZLÓNÉ (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási juta­lékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM- rendeletek megváltoztatása tár­gyában interpellált a pénzügymi­niszterhez. Elmondta: a PM-ren­­delet visszavonását azért tartja indokoltnak, mert a jutalékokat és prémiumokat olyan címen fi­zetik ki, amely mögött nem áll pluszmunka. Egymillió forint adó beszedéséért 100 ezer forintot fi­zetnek ki egy községi tanácsnál két embernek. Ugyanennyi ma­rad a megyei adóügyi dolgozók-­­nál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte a pénzügymi­nisztert: tájékoztassa a képvise­lőket, hogy ilyen címen a minisz­tériumban hány fő és milyen ösz­­szegű jutalomban részesül. Békesi László válaszában hang­súlyozta, hogy az érdekeltségi rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A lényeg: az emlí­tett jutalékban mindazon tanácsi dolgozók — nem csak pénzügyi és adóügyi alkalmazottak — része­sülhetnek, akik részt vesznek az Magyar Nemzet adóhiány feltárásában. Egyúttal leszögezte: ilyen címen a Pénz­ügyminisztérium dolgozói nem kaphatnak, és nem is kapnak pré­miumot, illetőleg jutalékot. A ki­fizetésekkel kapcsolatban megje­gyezte: azok, akik közvetlenül tárták fel, illetve hajtották be az adókülönbözetet, évente legfel­jebb 100 ezer forint bruttó juta­lomban részesülhetnek. Rámuta­tott: a szóban forgó jogcímen 1988-ban 7360 dolgozó között osz­tottak szét 137 millió forintot, s ez egy főre számítva 18 ezer fo­rintos bruttó összeget jelent. Mindezeket figyelembe véve a pénzügyminiszter nem értett egyet a PM-rendelet megszünte­tésével. Movik Lászlóné nem fogadta el Békesi László válaszát. Az interpellációra adott választ az Országgyűlésnek csak 75 tagja fogadta el, 80-an tartózkodtak, ezért az interpellációt a terv- és költségvetési bizottsághoz utalták további vizsgálatra. Az állami vállalatok csődje ne sújtsa a szövetkezeteket KREKÁCS LÁSZLÓ (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vál­lalatok felszámolása során a szö­vetkezeti szektorba tartozó gaz­dálkodó szervezeteket hátrányo­san érintő intézkedések tárgyában a képviselő megkérdezte: hajlan­dó-e az állam a tulajdonában lévő vállalatok tartozásaiért készfizető kezesként helytállni? Békesi László a kormány meg­bízásából elmondta, hogy az al­kotmányjogi tanács az érintett minisztériumokkal és a Termelő­­szövetkezetek Országos Tanácsá­val közösen dolgozik a probléma megszüntetésén. E munka lezá­rásáig, de legkésőbb 30 napig haladékot kért, ígérve, hogy az interpelláló képviselőt és az Or­szággyűlést tájékoztatni fogja az eredményről. Kapjanak adókedvezményt a szociális foglalkoztatók BALOGH KÁROLY (Győr- Sopron m., 11. vk.) a szociális fog­lalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban elő­állított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos áfa terhelje. Békesi László válaszában ki­fejtette: a szociális foglalkozta­tók helyzetének javítására már 1988. január 1-jétől megszüntet­ték a nyereségadó-fizetési köte­lezettséget. Ez évtől kezdődően pe­dig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen állami dotá­cióban részesülnek. Balogh Károly egyetértett a vá­lasszal, s azt az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Szolgálatmegtagadásért három év szabható ki A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság az ülés szüneté­ben tartott tanácskozását köve­tően, dr. Sinkovics Mátyás in­dítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a parla­ment elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatok­kal Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítvá­nyozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a ja­vaslatot egy tartózkodással fo­gadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a tör­vény ne július 1-jén, hanem ki­hirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a büntető tör­vénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag el­fogadta. A szociálpolitikai kedvezmények terheit az intézményekre hárították MARK GYÖRGY (országos lista) az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élel­mezési térítési díj fizetési rend­szerének módosításából eredő fe­szültségek tárgyában interpellált. Kifogásolta, hogy a szociálpoliti­kai kedvezmények terheit az in­tézmények költségvetésére hárí­tották át anélkül, hogy ezt az ál­lami költségvetésből kellő mér­tékben ellensúlyozták volna. Dr. Csehák Judit, szociális és egészségügyi miniszter megíté­lése szerint a feszültséget alap­vetően a romló gazdasági hely­zet, a családok megélhetési gond­jainak súlyosbodása okozta. Nem a támogatás elveit kell megvál­toztatni, hanem mértékét a reá­lis igényekhez igazítani. Ígéretet tett arra, hogy a folyamatban le­vő helyzetelemzés alapján szep­temberig a Pénzügyminisztérium­mal együtt megteszik a szüksé­ges intézkedést A választ mind az interpellá­ló képviselő, mind az Országgyű­lés elfogadta. ­ Vita a földtörvény módosítása felett Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tár­gyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság által kidolgozott módosító tör­vényjavaslaton kívül egy képvi­selő — Török Sándor — is tett kiegészítő javaslatot. SOLYMOSI JÓZSEF (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bi­zottság előadójaként összegezte a gyakorlati végrehajtás ellent­mondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mon­dotta, a módosítások­ nélkül rom­lanának a lakásépítésnél a te­lekhez jutás feltételei, mivel ál­lami ingatlanok, így építési telkek sem lennének eladhatók. Ugyan­akkor az állami tulajdonú ter­mőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az álami tulajdon gazdasági tár­saságba sem lenne bevihető. A képviselői kiegészítést is­mertetve a bizottsági előadó el­mondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató te­vékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. CSÖNDES ZOLTÁN (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda ve­zérigazgatója a földtörvény mó­dosításával kapcsolatos aggályai­nak adott hangot. Ha elfogadják ezt a paragrafust, rendezetlenné válik jó néhány olyan ingatlan helyzete, amely társadalmi szer­vezetek kezében van. VASSNÉ NYÉKI ILONA (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a ma­gyar paraszt régi sérelmeire hív­ta fel a figyelmet, amelyeket, úgy tűnik, a mostani törvénymó­dosítással sem tudnak orvosol­ni. Mint mondotta, abba különö­sen nem tudnak belenyugodni, hogy a több község tsz­éből és területéből egyesített tsz-ek a tu­lajdonukban levő földeket — a tulajdonosi jogokat gyakorolva — zártkert, hétvégi telek vagy ipari telep céljára eladhatják, a földmegváltási árnál jóval maga­sabb áron. Nyomatékosan fel­hívta a figyelmet: minden, a kö­zösség közigazgatási területén levő föld eladása elsősorban az adott faluközösség létfeltételei­nek javítását kell hogy szolgál­­ja. ZSOLNAY KATALIN (Komá­­nom m., 3. vk.), a Környei Me­zőgazdasági Kombinát művezető­je úgy vélte: az Országgyűlés hitelképességét nem csorbítja, ha­nem éppenséggel növeli, ha egy törvénymódosítást még a kihir­detése előtt képes korrigálni, ide­jekorán felismerve annak nem­­kívánatos következményeit. TALLÓSY FRIGYES (Buda­pest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jog­tanácsosa azzal a szándékkal kért szót, hogy ismételten megvilágít­sa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kapcsolatban ko­rábban előterjesztett. Akkori in­dítványának egyik szándéka az volt, hogy azok a társadalmi szer­vek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingatlannak, ne ad­hassák azt el. Mivel nagyon bonyolult kérdé­sek vetődnek fel, Tallóssy Fri­gyes azt javasolta: a parlament­­most ne döntsön a földtörvény módosítása ügyében. Szót kért a vitában "Kulcsár Kálmán "". Kifejtette: a módosító javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb hely­zetbe kerülnének, mint a többi tulajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik, amelyek nem a költ­ségvetés révén kerültek hozzájuk. Indítványozta, hogy ezzel a prob­lémával ne foglalkozzon most az Országgyűlés, mert a tulajdono­si reform kapcsán amúgy is át kell vizsgálni minden jelenleg érvényes megoldást. Török Sándor módosító javas­latával Kulcsár Kálmán nem értett egyet Tallóssy Frigyes javaslatával kapcsolatban rámutatott: a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium információi szerint 1968 óta már nincsenek olyan községi, városi földek, amelyek kizárhatók a tulajdonba adás­ból, mert ezeket a korábban álla­mosított földeket időközben szét­osztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért kérte ennek a módosítási indít­ványnak is az elutasítását. Határozathozatal: TÖRÖK SÁNDOR (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyköz­ségi Tanács elnöke, az egyik mó­dosítást előterjesztő, szóban is megerősítette indítványát. Han­goztatta, hogy nemcsak a javí­tó, szolgáltató és ellátó tevékeny­séget­­ végző szövetkezetekre, hanem az úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell ter­jeszteni az állami tulajdonú in­gatlan elidegenítésének megaka­dályozását. DR. KOLLÁR KATALIN (Bu­dapest, 53. vk.), a Fővárosi Baj­­csy-Zsilinszky Kórház-Rendelő­intézet gyermekrendelőjének ve­zető orvosa, határozathozatal előtt ügyrendi kérdésben kért szót, felszólalása azonban nem ügyrendi kérdést érintett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallássy Frigyes javaslatát fogad­ja el az Országgyűlés és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1-jétől azoknak a földterületek­nek az értékesítéséhez, amelye­ket a tanácsok már előkészítet­tek. Határozathozatal következett. Először megváltoztatták a föld­ről szóló 1997. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi mó­dosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingat­lan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és személyi kérdések , 57 tartózkodással fogadta el a parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szer­vezet a kezelésében levő állami ingatlan tulajdonjogát nem ru­házhatja át. Török Sándor módosító indít­ványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az Or­szággyűlés. Ezt követően személyi kérdé­sekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellensza­vazattal és két tartózkodással —■ Szűrös Mátyást a külügyi bizott­ság elnöki tiszte alól, mivel őt a ■ház elnökévé választották koráb­ban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Já­nost (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) választották a bizottság el­nökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tar­tózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pe­dig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság tit­kárává választották. Az elfogadott napirendnek meg­felelően interpellációk következ­tek. Szombat, 19­89. júnus 1. Kísérleti zajvédő falak az M3-as autópálya bekötő szakaszánál DAUDA SÁNDOR (Budapest, 45. vk.), az M3-as autópálya be­kötő szakaszának környezeti ár­talmaival kapcsolatban interpel­lált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Derzsi András, közlekedési, hírközlési és építésügyi minisz­ter válaszában elmondta: a kér­déses körzetben a Fővárosi Tanács e probléma megoldásának érde­kében több intézkedést tett. Ígé­retet tett, hogy a tárca anyagi támogatásával még ez évben az autópálya-bevezetés XIV. és XV. kerületi szakaszánál kísérleti zaj­védő falakat telepítenek. Az interpelláló képviselő a vá­laszt elfogadta, az Országgyűlés pedig egy tartózkodás mellett egyetértett. Elfogadhatatlan az alumíniumipari tröszt tervezett áremelése SÁPI FERENC (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymérté­kű alapanyagár-emelések tárgyá­ban interpellált a miniszterel­nökhöz. Kifogásolta, hogy a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt jú­lius 1-jétől ismét emelni kívánja árait. A feldolgozó vállalatok ezt a magas áremelkedést nem tud­ják elviselni. Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke el­mondta, a mostani interpelláció mellett 1­9 feldolgozóipari vál­lalatvezető tiltakozott az árhiva­tal vezetőjénél az egyébként sza­badáras alumínium árának eme­lése ellen. A tiltakozás nyomán vizsgálatot rendelt el az árhiva­talban. Ez megállapította, hogy nem sértették meg az árszabályo­kat. Az áremelések elleni tilta­kozással valójában olyan inter­venciót követelnek az árhivatal­tól, amelyre nincs joga. Ez sér­tené a jogállamiság sokszor han­goztatott elvét is, hiszen újból a „bürokrácia” kezébe adná a pia­ci viszonyok irányítását. Vissi Ferenc elmondta azt is: az árhi­­vatal hallgatólagos megállapo­dást kötött a MAT-tal, hogy az a tervezetthez viszonyítva 4-5 szá­zalékkal mérsékli áremelését. A képviselő csak részben ér­tett egyet az árhivatal elnökének válaszával, az Országgyűlés vi­szont 5 ellenszavazattal, 20 tar­tózkodás mellett elfogadta. Legfeljebb 30 napon belül folyósítsák az első nyugdíjátutalást GÁGYOR Pál (Budapest, 13. vk.) és HORVÁTH JENŐ (Buda­pest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi­­ellátásának folyamatos­sága tárgyában interpellált a szo­ciális és egészségügyi miniszter­hez. . Gágyor Pál felhívta a figyel­met arra: a nyugdíjba vonulást követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíj kézhez kapása kö­zött gyakran több hónap telik el. Ez sok idős ember számára megoldhatatlan pénzügyi prob­lémát jelent. A képviselő gyors és hathatós intézkedést sürgetett annak érdekében, hogy az utol­só bérkifizetési időponttól szá­mítva legfeljebb 30 napon belül az első nyugdíjátutalást, illetve az esedékes táppénzt minden kö­rülmények között folyósítsák. Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott, az utóbbi években jelentősen n­övekedett azoknak a kisszervezeteknek a száma, amelyek nem tartanak fenn üze­mi kifizetőhelyeket. A nyugdíj­­kifizetéseknél ugyancsak a kor­szerű technika alkalmazása je­lenthet, segítséget, de azért, hogy az ellátottaknak megfelelő ga­ranciája legyen, a július 1-jén hatályba lépő miniszteri rende­let szerint minden olyan esetben, ahol megállapítható a nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazga­tóságnak előleget fizetni. Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az Or­szággyűlés pedig elfogadta azt. ­ Nem szabad várni a nyugdíjrendszer átfogó módosításáig KOVÁCS LÁSZLÓné (Buda­pest, 7. vk.) a társadalombizto­sításról szóló 1975. évi II. tör­vény végrehajtására kiadott ren­deletek módosítása ügyében in­terpellált. Javaslata az volt, hogy a férjnek, illetve a férfi élettárs­­nak a törvény ugyanolyan jogú ellátást biztosítson abban az eset­ben, ha elhalálozik a feleség vagy az élettárs, mint amilyen a férj vagy a férfi élettárs halála ese­tén jár. Dr. Csehák Judit szerint együt­tesen kell figyelembe venni vala­mennyi nehéz körülmények kö­zött élő nyugdíjas helyzetét. Szó van arról például, hogy a szo­ciális segély 65 év felett állam­polgári jogon járó ellátás legyen. Eddig úgy tervezték, hogy mind­ezeket a kérdéseket együtt, egy­szerre a nyugdíjmódosítással fogják megoldani. Úgy tűnik azonban ■— folytatta a minisz­ter —, hogy a legsürgetőbb intéz­kedéseket mihamarabb meg kell hozni, s nem szabad várni a nyugdíjrendszer átfogó módosí­tásáig. Csehák Judit válaszát Kovács Lászlóné elfogadta, s azzal egy tartózkodás mellett az Ország­gyűlés is egyetértett.

Next