Magyar Nemzet, 1989. július (52. évfolyam, 152-177. szám)
1989-07-01 / 152. szám
Pozsgay Imre a DMM sajtótájékoztatóján: Félelem nélküli életet szeretnénk teremteni A mai modell nem tudja biztosítani az utódnevelés feltételeit — állapította meg Gazsó Ferenc az ifjúsági konferencián KÖZÉLETI HÍREK Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Jeanne Sauvé főkormányzót Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Pierre Buyoya őrnagyot, a Burundi Köztársaság elnökét, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Habyarimana Juvénal vezérőrnagyot, a Ruandai Köztársaság elnökét, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken fogadta George F. Hemingway amerikai üzletembert, a Hemingway Unimpex Corporation elnökét. Horn Gyula külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Eduard Sevardnadzénak abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsaismét a Szovjetunió külügyminiszterévé nevezte ki. Magyar—jugoszláv belügyminiszteri tárgyalásra került sor pénteken a határ menti Becse városában. Horváth István belügyminiszter delegáció élén tett hivatalos baráti látogatást Jugoszláviában, és megbeszéléseket folytatott Petar Gracsanin jugoszláv szövetségi belügyi titkárral (miniszter). A londoni egyetem szláv- és kelet-európai tanulmányok Intézete, és az MTA Történettudományi Intézete pénteken egyezményt kötött a két intézmény együttműködéséről. Glatz Ferenc művelődési miniszter fogadta az angol intézet igazgatóját M. A. Brandhot, valamint J. Harvey brit kultúrattasét, a British Council képviselőjét. Derek Fraser, Kanada budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Baráth Etele közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár, Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint társadalmi, politikai és kulturális életünk számos más kiemelkedő személyisége. Megjelent a Budapesten működő diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Alvaro Cunhallal (MTI) Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Alvaro Cutballal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Major László, a KB tagja, a KB-iroda vezetője és Albano Nunes, a PKP KB titkárságának póttagja, a külügyi osztály vezetője. Szeptemberben alakul meg a Demokratikus Magyarországért Mozgalom Elhalasztják a Demokratikus Magyarországért Mozgalom július elejére tervezett alakuló közgyűlését — jelentette be pénteken Pozsgay Imre államminiszter az előkészítő bizottság nevében a Magyar Újságírók Szövetségében tartott sajtótájékoztatón. A közgyűlést szeptember elején tartják meg, hogy a már csatlakozottakkal közösen dolgozzák ki az alapító nyilatkozatot, mert a látszatát is kerülni akarják annak, hogy a leendő tagok véleményét figyelmen kívül hagyva születne meg ez a fontos dokumentum. Emlékeztetett arra, hogy a mozgalom nem a reformerők megosztására törekszik, hanem egyesíteni akar minden olyan erőt, amely a demokratikus intézmények megteremtésén fáradozik. A mozgalom integráló szerepet kíván betölteni, pártokon átnyúlva szervezi tagságát. Bizonyítani akarják, hogy a fásultságból kimozdíthatók azok az emberek is, akik nem kívánnak pártokhoz tartozni, de igénylik a részvételt egy aktív politikai közéletben. Nem elitmozgalomnak szánják az új szerveződést, de programjukat az elitre jellemző igényességgel akarják közérthető formában megfogalmazni. Kérdésekre válaszolva Pozsgay Imre elmondta, hogy nem személyes ambíciói kiélésére hozta létre a mozgalmat, hiszen közéleti szereplésre bőven adnak módot meglevő funkciói. Ő a célokkal egyetértve tett eleget a szervezők felkérésének, hogy vegyen részt a Demokratikus Magyarországért Mozgalomban. Ezért nem függ össze a közgyűlés elhalasztása azzal sem, hogy őt nemrégiben az MSZMP KB elnökségének tagjává választották. A Tabajdi Csaba ellen kezdeményezett fegyelmi eljárásról elmondta, hogy a külügyi osztályvezető-helyettes munkaviszonyával összefüggő eseményeket nem keverik össze a mozgalomban betöltött szerepével. Tabajdi remélhetőleg továbbra is meghatározó személyisége lesz a DMM-nek. Elmondta azt is, hogy a mozgalom bizonyos értékek mentén szerveződik, de bár ő az európai kultúra részének tekinti a szocializmus eszmekörét, nem feltétlen követelmény, hogy minden csatlakozó tag ossza ezt a vélekedést, hiszen a közös összetartó elem a demokratikus berendezkedés kialakításának szándéka. Ezért is elképzelhető olyan ellenzéki szervezetek vagy ezek tagjainak részvétele, amelyek ezzel a céllal egyetértenek, de a társadalmi berendezkedésről másként gondolkodnak. Az előkészítésben szintén részt vevő Bihari Mihály politológus három jellemző vonását emelte ki a mozgalomnak: az európai értelemben vett baloldaliságot, a szabadságelvű és demokratikus szocializmus melletti elkötelezettséget és a magyarországi gyökerekből táplálkozó demokrácia igenlését. Pozsgay Imre azon megjegyzésére reagálva, miszerint a mozgalom ott kíván megjelenni, ahol a pártok a civil társadalomhoz nem tudnak hozzáférkőzni, elhangzott, hogy a csendes többség nem azért nem politizál, mert ez a mozgalom eddig nem létezett, hanem, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatából okulva fél a „randalírozó kommunistáktól”. Megemlítve, hogy elterjedt ahíre két másik platform közeli megszervezésének — Ribárstzky Róbert, illetve Berecz János vezetésével — a kérdező arra volt kíváncsi, valakik ellen szerveződik-e ez a mozgalom. Pozsgay Imre tömören igennel felelt, hozzátéve, hogy vacogni egyedül is lehet a sarokban, s egy ilyen mozgalomba belépés bátorságot is ad. Egy társadalom nem csupa hősből áll, ám nemcsak bátor emberekre van szükség, de az embereket bátorító körülményekre is. Félelem nélküli életet szeretnénk teremteni — hangsúlyozta Pozsgay Imre. Ilyen értelemben ellenmozgalom is a DMM, mert ellene van azoknak, akik még ma is proletárdiktatúrát hirdetnek Magyarországon, azoknak, akik fenyegetőznek, ellene van az intoleranciának. Megjegyezte, hogy Európa határai nem ott húzódnak, ahol a geográfusok kijelölték, hanem ott, ameddig Európa kultúrájából elér a tolerancia. (J.I.) Diplomaták a Munkásőrségnél (MTI) „A Munkásőrségnek nincsenek titkai, ezért hívtuk meg önöket” — jelentette ki Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka pénteken, az intézmény központjában, a hazánkban akkreditált katonai és légügyi attasék csoportja előtt. Az or Ifjúság — 2000 Vágyálom a működőképes demokrácia a civil társadalom megteremtése nélkül Ifjúság — 2000 címmel kezdődött tegnap háromnapos országos ifjúsági konferencia a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa rendezésében. Mint bevezetőjében dr. Sumpf István, a MISZOT elnöke a tanácskozás céljáról elmondta, Magyarország történetének új periódusába jutott, ezért is került az érdeklődés homlokterébe az ifjúság, hiszen az elmúlt évek társadalmi-gazdasági politikája nyomán ennek a nemzedéknek kell a legnagyobb terhet magára vállalnia. — Ha ebben a helyzetben nem lesz a generációk között összefogás — mondotta a MISZOT elnöke —, akkor a kettészakadás veszélye fenyegeti az országot. Különösen a harminc év alattiak nemzedékét, amelynek gondját jól jelzi, hogy a munkát keresők fele ehhez a kortosztályhoz tartozik. Olyan ifjúságpolitikára van szükség, amely szervesen beépül a társadalompolitikai célokba. Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter a kormány nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit, s mint mondta: a jövendő ifjúságpolitikája ugyanolyan tagolt és plurális lesz, mint a társadalom egésze. Abban, hogy milyen lesz a kormány ifjúságpolitikája, szükséges integrálni az e konferencián elhangzó véleményeket, különösen ezekben az időkben, amikor újra és újra napirenden van, hogy miért a politika kerül a társadalmi mozgás előterébe? — Azért — mondotta Pozsgay Imre —, mert ezt az országot a korábbi diktatórikus, bürokratikus vezetési stílus atomizálta, s a társadalmat e modell keretében, nem lehet kivezetni a válságból. Addig nem lehet megteremteni a gazdasági és szociálpolitikai tervekkel az új modellt, amíg ennek feltételeit a politikai átalakulás nem teremti meg. Vágyálom: az új intézményrendszert, működőképes demokráciát és valódi képviseletet elképzelni a civiltársadalom megszerveződése nélkül. Ez a kiindulópontja a demokratikus szocializmus megteremtésének, s a valós társadalmi folyamatok, és a felismert tények juttatták az MSZMP-t erre a felismerésre. Ha azonban e felismerés nyomán a társadalmi átalakulás programja valamilyen oknál fogva nem valósulhat meg, akkor az MSZMP mint reális társadalmi erő, megszűnik. Ez a modellváltás elengedhetetlen tehát ahhoz, hogy a párt progresszív erő legyen egy valós politikai küzdelemben. Ehhez azonban, mint az államminiszter mondotta, alapvetően fontos, hogy mit is kezdünk saját történelmünkkel, lesz-e elegendő tolerancia a társadalomban ahhoz, hogy megteremtsük a jogállami struktúrára való békés áttérés útját. Nyilvánvalóan nem kerülhetjük meg a felelősség tisztázását sem, ez az elszámolás azonban nem történhet meg leszámolással, az intolerancia ugyanis polgárháborúhoz vezet. Az utóbbi hónapok történései — amelyek akár példaértékűek is lehetnek — reményt adnak arra, hogy a nemzet elkerülje a leszámolást, így békés úton eljuthassunk a közmegegyezéshez. Fontos azonban, hogy az összes valós politikai erő felelősséggel vegyen részt ebben az átalakulásban. Az ifjúság azonban nem vesz részt olyan mértékben ebben a folyamatban, mint erre képességei és lehetőségei predesztinálnak. Ezt követően Gazsó Ferenc egyetemi tanár arról beszélt, hogy a hetvenes évek közepén nem ifjúságpolitikai kutatások jelezték: adott keretek között nem valósulhattak meg a nemzedékváltás feltételei. Egyértelműen jelezte ezt a testi és lelki betegségek számának emelkedése éppúgy, mint az, hogy az ifjúság egyötöde funkcionális analfabéta, de másik egyharmada sem igen boldogul szakképesítésével, s egyetemekre, főiskolákra egy-egy nemzedéknek mindössze tíz százaléka jutott el, ami európai mértékkel mérve igencsak rossz arány. A funkciózavarok jelezték azt is, hogy a születési arányszám az elmúlt harminc évből mindössze öt esztendőben érte el a kívánt színvonalat. Napjainkra azonban az ellentmondások elmélyültek, ám a feszültség mindaddig fennmarad, amíg a mait nem váltja fel egy új modell, amelynek megteremtésében leginkább az ifjúság érdekelt. — Szükséges ez azért is — mondotta Gazsó Ferenc —, mert a mai modell nem tudja biztosítani az utódnevelés feltételeit. Ez az a modell amely semmi mást nem tudott adni a fiatalságnak, csak egy olyan szükségállapotot, amelyben alapvető élménye az egyénnek a kilátástalanság. Ahhoz, hogy ebből a helyzetből kiléphessünk, Gazsó Ferenc szerint a mostani eszközhiányos állapotból biztosítani kell a családi erőforrások átfogó feljesztését, a generációs érdekérvényesítést és a mielőbbi bérreformot. A délután a résztvevők a szekciók előkészítéséről tárgyaltak, majd közös fórumot rendeztek az ifjúságról a független szervezetek és pártok részvételével. Cs. N. L. Magyar Nemzet szágos parancsnokságon első ízben láttak vendégül nyugati katonai szakértőket Borbély Sándor tájékoztatójában emlékeztetett arra, hogy a Munkásőrség irányítását immár a Minisztertanács látja el. A szovjet katonai attasé helyettese az iránt érdeklődött, hogy a Munkásőrség miként éli meg a sajtó koncentrált támadásait A válasz: a sajtó munkatársaival természetesen vitatkozunk, ám adminisztratív intézkedésről szó sem lehet. Hogyan is kell Borbély Sándor adminisztratív intézkedéseit értelmezni? Nem hívja be a renitens újságírót a seregbe, pontosabban: az δ seregébe? Vagy csak egyszerűen nem ír alá, nem adminisztrál egy parancsot: a roham a sajtó ellen? Mindenesetre jó lenne a fegyverletételre törekedni: a munkásőrök a mundérjaikat, a géppisztolyaikat, mi pedig a csőre töltött önvédelmi tollainkat dobnánk sutba — örökre. (g. 1.) A kormánybeavatkozás korlátozása Verseny és ártörvény európai mérce szerint (MTI) A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta az Országos Árhivatal elnökének előterjesztését a verseny- és árszabályozás előkészületeiről, továbbá felhatalmazást adott a verseny- vagy kartellhivatal megszervezésére. Az ezekkel kapcsolatos programot az árhivatal őszre elkészíti, majd társadalmi vitára bocsátja, és előreláthatóan a jövő év első negyedében — a kormány jóváhagyását követően — az Országgyűlés elé terjeszti. Mindezt Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke pénteken, sajtótájékoztatón közölte. Elmondta, hogy három-három és fél éve foglalkoznak a versenyjog szabályozásával, az árjog és az árszabályozás átalakításával. Céljuk, hogy ezzel kapcsolatos új törvények és rendelkezések európai mércével is elfogadhatók legyenek, s a vállalkozni szándékozók, a gazdasági demokrácia általános értékrendje szerint vállalkozhassanak. A készülő új verseny- és ártörvény intézményi változásokkal is járhat. Vissi Ferenc szerint az új szabályozás és a majdani versenyvagy kartellhivatal egyik fontos feladata lesz a mai versenykorlátozások elleni küzdelem. Folyamatosan vizsgálni fogják a monopolhelyzetet, s azt, hogy az ilyen irányú vállalati fúziók mennyire zárják ki és nyomják el a versenyt. (Ez utóbbira azért is szükség lesz, mert az iparvállalatok 30—50 százaléka várhatóan 2—4 év alatt valamilyen módon átalakul.) A verseny általánossá tételéhez, a felesleges korlátozások kiiktatásához hozzájárul majd a privatizálási program is. Az államtitkár arról is szólt, hogy előreláthatóan vita kerekedik a létrejövő árszabályozásról is, de — ezzel kapcsolatban — most először nyílik mód arra, hogy a piactól elkülönült hatósági árszabályozási mechanizmust felülvizsgálják. A szabályozás során legalább 150 (!) törvényt, törvényerejű rendeletet és más jogszabályt kell megszüntetni vagy megváltoztatni, hogy összehangoltan működőképessé váljon a verseny- és árszabályozás. A készülő új versenytörvény — kapcsolódva az új alkotmányhoz — kimondja majd, hogy az állami és a társadalmi szervezetek, és a gazdálkodók kötelesek tiszteletben tartani a vállalkozáss a gazdálkodási verseny szabadságát. (A verseny szabadságát csak törvényben lehet korlátozni.) A törvény szabályozza majd a versenyjogi magatartás kereteit. Az új szabályozással megszűnik a már 40 éve érvényesülő árszabályozás és árellenőrzés, amely egyértelműen hibásnak bizonyult: gazdaságpolitikai elgondolások szorításában az egész gazdaságban intézményesítette az árak alakulása feletti gyámkodást. Az állami árszabályozást szűk körre korlátozzák. Az ártörvény kimondja majd, hogy az árak kialakulásának alapja a felek közötti megállapodás lesz. A kormánynak csak olyan körben, olyan feltételek között, és oly módon engedi meg a beavatkozást, ami következik a versenytörvényből, illetve, ahol a piac nincs egyensúlyban. A létrejövő új hivatalnak a verseny szabadságának és tisztaságának a védelme lesz a legfőbb feladata. Mit akar a Marxista Egységplatform? Nem a szélső- vagy az ultrabalt képviselik — állította a szóvivő A Marxista Egységplatform néven az elmúlt hónapban ismertté vált tömörülés képviselői péntek délutánra hívták egybe az újságírókat az MSZMP Villányi úti oktatási központjába. A rögtönzött sajtóértekezleten Kádár János egykori személyi titkára, a volt pártmunkás és kínai nagykövet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemrégiben felmentett titkára, a korengedményes nyugdíjazásáért folyamodott Ribánszki Róbert vitte a szót. Kifejtette álláspontjuk lényegi elemeit, miközben igyekezett magyarázni a róluk és törekvéseikről kialakult kedvezőtlen bizonyítványt. A szóvivő a rendhagyó sajtótájékoztatón mindenekfölött azt hangsúlyozta: ők nem csináltak platformot, hanem kötelességüknek érezték, hogy a párttagokhoz forduljanak. Nem alkotnak kört, frakciót, sem vertikális, sem horizontális szerveződést, hanem olyanok csoportját, akik komolyan akarják, hogy Magyarországon a szocializmus megújuljon. Céljaik közé tartozik a párt marxista alapon való megújítása, sürgetik működőképességének és akcióegységének megteremtését; szorgalmazzák a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a bérből és fizetésből élők, az állampolgárok, az ifjúság érdekeinek képviseletét. Hisznek benne, hogy az MSZMP töretlenül töltheti be vezető szerepét népünk, nemzetünk fejlődése érdekében. Visszatekintve rövid múltjukra, azt bizonygatta a szóvivő, hogy színrelépésük kezdetén, a pártegység mindenáron való megőrzése végett a centrumot tartották fontosnak. Ez a centrum közben sajnos elolvadt, most viszont újra létezik. Ezért egyetértésükről biztosítják Nyers Rezsőt, az MSZMP elnökét, támogatják a párt új vezetőségét. Ribánszki Róbert úgy vélte, először az egységet kell helyreállítani a párton belül, mert csak utána léphetnek előre. Ezért a párttagság széles rétegeihez fordulnak. Ezt követően olyan kérdésekről fejtette ki nézeteit, mint a társadalmi-politikai rendszer megváltoztatására irányuló jobboldali törekvések, a szocialista tulajdonviszonyok megsemmisítése, a szocialista országoktól való elfordulás, az 1956-os ellenforradalom népfelkeléssé való minősítése, a többpártrendszer deklarálása. Szerinte ezekben a kérdésekben dönteni nem a Központi Bizottság kompetenciája. „Mi nem a szélsőbalt, vagy az ultrabalt képviseljük. Csak kikiáltottak ennek bennünket. Az országban a helyzet feszült. Mindenki aki fegyveres fellépéssel fenyegetőzik, olyasmitől tart, ami az országban nincs is jelen" — mondta emelt hangon a szóvivő, majd annak a véleményének adott hangot, hogy egyetlen hatalmon levő ember sem szándékozik fegyverrel útját állni a demokratikus kibontakozásnak. Ez idegen tőlük is, ezzel szemben állnak. A Szabad Európa Rádió alaptalanul híreszteli ennek az ellenkezőjét róluk. Bár — elismerte — közel állnak azokhoz a körökhöz, amelyeknek a kezében fegyverek vannak... Rámutatott: ők nem sztálinisták, nem ők a levitézlettek akik párnázott ajtók mögül, Mercedesekből szemlélték és irányították ezt az országot. De őklegalább nem köpönyegforgatók, kitartanak álláspontjuk mellett, a nemzetköziség talaján állnak, s nem terheltek szociáldemagógiával. Mindig is a pártszakadás ellen emeltek szót, nem képviselnek szélsőséget. Kijelentette: tudomása szerint két év alatt 200 ezer párttag lépett ki az MSZMP-ból. 100 ezer a májusi pártértekezlet óta, nehezen tudván elviselni a bizonytalanságot, s hogy a pártvezetés nem áll a helyzet magaslatán. (szbp) IΨ A NAP Szomorú vasárnap Hazafiús szívem megdobbant, amikor a nyugatnémet krimisorozat rokonszenves öreg rendőrfelügyelőjének eszébe jutott a Szomorú vasárnap. Eszébe jutott? El is dúdolta az első, egy-két sorát. Igaz, nem tudta egészen pontosan, hogy szlovák nóta-e, avagy magyar — de valamit kapiskált. Az esze valahol itt matatott a Kárpát-medence környékén. Az intuíciója nyilván azt súgta, hogy ekkora szomorúság csak ezen a tájon teremhet, és nyilván csak valahol errefelé lehet sláger a tragédiából. Nem tudtam, most aztán büszke legyek, avagy zavartan vakarjam meg a fejem búbját. Voltaképpen örvendhetnék is, hogy olyan messziről nézve, olyan messziről dúdolva — ilyen könnyedén és barátságosan és szomorúan összemosódnak a dolgok, a magyarok és a szlovákok. Legalább egy krimiből nézve több bennüknk a közös, mint a különböző. Aztán meggondoltam egy kicsit az egészet. Hisz nyilván nem az öreget alakító színésznek jutott eszébe a régi nóta, hanem a forgatókönyv írójának, ő volt az, akit — valahonnan az emlékezet alsó rekeszéből — megkísértett a szöveg és a dallam, ő az, aki nem tudta, hogy most már ez szlovák vagy magyar keserűség. Egy pillanatra átvillanhatott a fején, hogy utána kellene nézni — vagy netán egy szerkesztő bökött rá a sorra piros ceruzájával, mert működött benne a német pontosság, s szerényen fölvetette: ne ellenőrizzük esetleg? Áh — legyintett valaki — nincs jelentősége. Szlovák, magyar, egyforma. Hiszen ennél lényegesebb közép- és keleteurópai kérdésekben is kialakult már a nyugati gyakorlat, hogy kicsire nem nézünk. Kicsikre nem nézünk. Mit tehettem volna? Végigdúdoltam magamban az egész Szomorú vasárnapot. DIURNUS Szombat, 1989. július 1. Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács Nyúl István rendőr ezredesnek, a Belügyminisztériumban végzett több évtizedes eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A Magyar Vöröskereszt meghívására Kiril Ignatov elnök vezetésével június 26. és 29. között hazánkban tartózkodott a Bolgár Vöröskereszt küldöttsége. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke, „Henry Dunant” kitüntető érmet és oklevelet adott át Kiril Ignatovnak, a két szervezet együttműködésének fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elismeréseként.