Magyar Nemzet, 1989. augusztus (52. évfolyam, 178-204. szám)

1989-08-18 / 193. szám

Péntek, 1989. augusztus 18. Vélemények, ellenvélemények — hírek Kérjenek bocsánatot a képviselők augusztus 21-ért — Szent István-napi rendezvények programja Sebők János Veszprém megyei kép­viselő a következő felhívást intézte az Országgyűlés tagjaihoz: „Tisztelt Képviselőtársaim! 1968. augusztus 21-én Az ország sztá­linista vezetése — amelyben részt vett a magyar párt- és állami vezetés is — aljas, hítszegő módon, a nemzet­közi egyezményeket és törvényeket is felrúgva fegyveres támadást indított Csehszlovákia ellen. Olyan állam és népe ellen indítottak támadást, amely­ben egy demokratikus társadalom megteremtését tűzték ki célul, ahol megvalósulhatott volna a parlamenti demokrácia, megváltozhatott volna a társadalmi légkör, és a gazdaság le­maradását felszámolhatták volna, ez­zel jobb életet biztosítva népüknek. A katonai akciót az „internaciona­lista segítségnyújtás" ürügyén tették, holott a segítségkérésre illetékes tes­tületek egyike sem igényelte azt. Ez­zel nemcsak Csehszlovákiában, hanem a többi országban is visszavetették a fejlődést, mert megakadályozták a reformot, sőt ezen országok népeinek az elnyomását — így szenvedésüket is — meghosszabbították. A magyar népnek és — a nép ne­vében — az Országgyűlésnek mindent meg kell tennie és minden eszközzel meg kell akadályoznia, hogy ilyen „internacionalista testvéri" segítség­­nyújtásra bárhol is sor kerüljön. Ezért javaslom: 1. Az Országgyűlés tagjai kérjük a kormánytól, hogy nyilatkozatban: — határolja el magát a magyar párt­vezetés és kormánytagok egy cso­portja b­űnös cselekedetétől és — jelentse ki az úgynevezett Brezs­­nyev-doktrína érvénytelenítését és azt, hogy minden a doktrína érvényesíté­sére irányuló próbálkozás, a magyar kormány és nép határozott válaszadá­sát vonja maga után. 2. Az Országgyűlés a szeptemberi ülésszakon határozatban: — ítélje el a Csehszlovákia ellen 1968-ban az öt ország által elkötele­zett intervenciót, amelyben a nép aka­rata ellenére és az Országgyűlés en­gedélye nélkül vettek részt a magyar fegyveres erők, — kérjen bocsánatot a magyar nép nevében a csehszlovák néptől, — kötelezze a külügyi bizottságot és a külügyminisztériumot, hogy zá­ros határidőn belül vizsgálják felül a szocialista országokkal kötött ba­rátsági­ és kölcsönös segítségnyújtá­si egyezményeket és ezekből az or­szág szuverenitását sértő, vagy veszé­lyeztető cikkelyek hatályon kívül he­lyezésére tegyenek javaslatot az­­ Or­szággyűlésnek. Sebők János ország­gyűlési képviselő Veszprém megye 12. sz. vk.* (OS) Nyílt levél a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság magyarországi nagykövetének. Az 1968-as eseménye­ket megfontolva és újraértékelve ar­ra a megállapításra jutottunk, hogy a Magyar Néphadse­reg 1968. augusz­tusi fegyveres beavatkozása a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság ügyei­be, nem a magyar nép elhatározásá­ból történt. Szükségesnek tartjuk az akkori hivatásos magyar eljárás kri­tikáját és felülvizsgálatát. Ma már köztudott, hogy a nemzetközi jogot is sértő inváziót egy olyan nem léte­ző okmányra alapozták, amely csak 1968. augusztus 21-én látott napvilá­got. Ezzel szemben 1968. augusztus 21- én a csehszlovák államhatalom tör­vényes képviselői: Ludvik Svoboda államfő, Jozef Smrkovky a nemzet­­gyűlés elnöke és Oldrich Cernik a kor­mány elnöke határozottan kijelentet­ték, hogy nem kértek beavatkozást a Varsói Szerződés tagállamaitól és til­takoztak a katonai megszállás ellen. Ugyanezt jelentette ki a Magyar Te­levízióban elhangzott interjújában Alexander Dubcek, a párt akkori fő­titkára is. Ezzel a katonai lépéssel, fegyverrel segítettük a szlovákiai ma­gyar nemzeti kisebbséget megfosztani olyan széles körű és demokratikus nemzetiségi jogoktól, amelyeket 1968. október 27-én a nemzetiségi alkot­mánytörvény megszavazásával már el­értek. Mindezeket átgondolva indo­koltnak tartjuk, hogy Csehszlovákia népei és nemzetei előtt sajnálkozá­sunkat fejezzük ki az 1968-ban történ­tekért, bár elhatározásukban semmi szerepünk nem volt. Magyar Demok­rata Fórum budapesti I—XII. kerületi szervezete. Te Pénz vagy életet? NEM! Pénzen — életet. Még kér a Szép, most adjatok neki. Adjatok, hogy ne vesszen ki. Állat- és növényfajok végveszélyben! A Volks Numana Mozgalom 15 szá­zalékos haszonrészesedéssel ökológiai elkötelezettségű perselyes legényeket és leányokat keres augusztus 20-ára. Jelentkezés reggel 9-től délután 4-ig a Petőfi Csarnokkal szembeni harang­­tornyos Voks-ketrecnél. Kétezer Ft­­on fölüli teljesítmény esetén ajándék voks-póló! A persely: bármilyen lo­csolókanna, ezt mindenki hozza ma­gával.* (OS) A Magyar Demokrata Fórum Budapesti Egészségügyi Bizottsága mély aggodalommal figyeli, hogy a korábbi intézetvezetői kinevezési gya­korlattal megegyezően a tanácsi és ál­lami egészségügyi intézetek élére ez­úttal mintegy „ejtőernyősként"­ érkez­nek a korábbi „megbízható" káderek, mint a hatalom átmentül. Ennek meg- ,­akadályozására követeljük, hogy a továbbiakban a kórházak és más­­ egészségügyi intézmények élére csak azok főorvosi karának megkérdezé­sével és egyetértésével nevezzenek ki igazgatókat. Intézetvezetők a jövőben csak szakmailag és emberileg alkal­mas személyek lehessenek és kívül­ről történő bevitelükre lehetőleg csak az esetben kerülhessen sor, ha az In­tézetek dolgozói között nem találnak minden szempontból megfelelő egyént. * Valamennyi tagszervezetünk minden tagjával szolidárisak vagyunk — mondja ki az Újpesti Ellenzéki Front alapító nyilatkozata (Fidesz, MDF, Kisgazdapárt, MSZDP, SZDSZ). E nyi­latkozat értelmében tiltakozunk azért, mert ismeretlen személyek este nyílt utcán egyik tagtársunkat bántalmaz­ták. A rendszám nélküli autóból ki­szálló négy támadó áldozatát nemcsak többször megütötte, hanem demokra­tikus meggyőződését is gyalázta. Til­takozunk a maffiamódszerek ellen! Szervezetünk nem enged az erőszak­nak, s nem hátrál meg a békés de­mokratikus átmenetért folytatott poli­tikai küzdelemben. A Szabad Demok­raták Szövetsége ügyvivő­i testülete csatlakozik az Újpesti Ellenzéki Front tiltakozásához. 4. A sárospataki Hazafias Népfront városi vezetősége sajnálkozását feje­zi ki amiatt, hogy a Magyar Televízió megszünteti a parlamenti ülések élő közvetítését. Az a véleményünk, hogy ez az előzőekhez képest visszalépést jelent. A lakosság tájékoztatására egyre nagyobb szükség van, különö­sen azért, mert úgy gondoljuk, hogy az egyre nagyobb társadalmi bizal­matlanság közepette nem elégedhe­tünk meg a parlament eseményeinek rövid összefoglalóival, amelyek ilyen módon az események tendenciózus bemutatására ad lehetőséget. Kérjük továbbra is a nyilvános közvetítést! 4. A Debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség augusztus 22—26-ig rendezi meg az egyetemisták, főiskolások XIV. országos turisztikai találkozóját. A rendezvényre a Debrecen melletti We­­kerl-tónál kerül sor. Megközelíthető személygépkocsival a Debrecen—Sze­ged közötti 47-es úton 5 km-re a vá­ros után Hosszúpályi felé való leté­réssel. Akik vonattal érkeznek, a Nagyállomástól 26-os, vagy EFOTT feliratú buszokkal közelíthetik meg a rendezvény helyszínét. Elhelyezés sa­ját sátorban a kemping és az úttörő­tábor területén. Részvételi díj ,szemé­lyenként: egyetemisták, főiskolások részére 300 Ft, mások részére 400 Ft. Ellátás a tábor területén működő ét­teremben illetve a tábor mellett ki­helyezett standoknál. A rendezvény vendége lesz Pozsgay Imre állammi­niszter, a meghívottak között szerepel Németh Miklós a Minisztertanács el­nöke is. 4. A Magyar Demokrata Fórum XVII. kerületi szervezete a Szent István-na­pi ünnepségek keretében pénteken 18.30-kor politikai nagygyűlést tart a Kaszálóréten.­ Ünnepi.. beszédet Szi­­gethy Gábor irodalomtörténész, az MDF választmányának a tagja mond. Ezt követően a résztvevők a rákos­­keresztúri Szent Kereszt templomban tartandó egyházi szertartáson vesznek részt.4. A Magyar Demokrata Fórum I. ker., szervezete augusztus 19-én, szomba­ton este 18.30-kor nagygyűlést tart a budai Várban, a Dísz téren. Beszé­det mért­ Csur­ka István, Vendégünk dr. Debreczeni József, Kecskemét vá­ros új MDF országgyűlési képviselő­je. 4. Miskolcon Szent István-napi ünnep­séget rendeznek a helyi egyházak — a római katolikus, a görög katolikus, az orthodox — és a Magyar Demok­rata Fórum miskolci szervezete. Az Istentiszteleten, amelyet az egyházak közösen végeznek, közreműködik a Szent Anna-templom Scola Cecília Gyermekkórusa és a Mindszenty­­templom énekkara. A szertartást kö­vetően Roszík Gábor evangélikus lel­kész, az MDF országgyűlési képvi­selője mond ünnepi beszédet. A vá­rosi sportcsarnok előtti térre Szent István napján, este 6 órára körülbe­lül 16 ezer embert várnak a rende­zők.* A Magyar Demokrata Fórum XX. ke­rületi szervezete nagygyűlést tart 1989. augusztus 22-én 17 órai kezdettel a pesterzsébeti Csili Művelődési Ház kamaratermében. Meghívott előadók: Csurka István, az MDF Országos El­nöksége tagja, Bíró Zoltán, az MDF ügyvezető elnöke, Teszári Gábor, az MDF szegedi választási kampányfő­nöke. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. 4. A Keresztény Demokrata Néppárt XI. ker., szervezőbizottsága 1989. augusztus 22-én, kedden, du. 6 órakor tagtoborzó gyűlést tart az URANIA Csillagvizsgáló nagytermében (I. ker., Sánc u. 3.). Minden érdeklődőt sze­­retettel várunk. Százmilliós alapítvány _____________________ Kétszáz éves a bábolnai ménesbirtok (MTI) Kétszáz évvel ezelőtt, alapították meg a bábolnai mé­nesbirtokot. A jubileum alkalmá­ból sajtótájékoztatót rendeztek csütörtökön a jogutód Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. Burgert Róbert vezérigazgató egyebek között arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy az el­­múút két évszázadban értékes munkakultúra alakult ki az egy­kori Bábolnapusztán. A lótenyész­tés mindmáig nagy becsben tar­tott tevékenység, aminek eredmé­nyeként az itteni arab törzstenyé­szet genetikailag ma értékesebb, mint valaha. A tradíciók ápolása mellett az új iránti fogékonyság, érzékenység a másik jelllemzője az ötezer embernek munkát adó nagyüzemnek. A baromfiprogram elhatározása éppúgy a vállalkozói szellemet igazolta, mint a külön­féle termelési rendszerek széles körű elterjesztése, vagy annak a magas követelményrendszernek a fölvállalása, amit a McDonald's céggel alapított, közös vállalkozás jelent. Bábolnán — hangsúlyozta a vezérigazgató — a dolgozó em­ber áll a figyelem középpontjá­ban; ennek legutóbbi bizonyítéka az a 100 millió forintos alapít­vány, amelyet a kombinát tett most dolgozói munkakultúrájá­nak, nyelvtudásának javítása, il­letve munkatársai továbbtanuló gyermekeinek támogatása és nyugdíjasaik megsegítése érdeké­ben. A kérdésekre válaszolva Bur­gert Róbert elmondta, hogy az el­múlt évtizedek nagyarányú fej­­­lesztései ellenére a kombinátnak nincs adóssága. A közeljövőben viszont nem lesz könnyű tovább lépniük, mert — a vezérigazgató szerint — a mai elvonási rendszer nemhogy nem támogatja a fej­lesztésére vállalkozó gazdaságo­kat, hanem egy­esen bünteti. Magyar Nemzet Úszó, vízilabda, műugró és műúszó Eb Egerszegi: újabb ezüstérem Ch. Gáli András, az MTI mun­katársa jelenti. Csütörtökön délelőtt újabb öt versenyszám résztvevőit szólítot­ták rajtkőre a bonni úszó Európa­­bajnokságon. A magyarok közül a 100 m női háton a már Eb-ezüst­érmes Egerszegi Krisztina, 200 m férfi háton Deutsch Tamás (Dar­­nyi Tamás betegsége miatt ki­hagyta ezt a számot), a férfi 100 m gyorsúszásban Horváth Zoltán és Ágh Norbert szerepelt. Közülük­­csak az ollimpiai baj­nok Egerszegi és Deutsch tudta beverekedni magát a délutáni fi­náléba. Egerszegi a második leg­jobb idővel jutott a döntőbe. Deutsch Tamás futamában 2:04.55 perccel második lett — ez a he­tedik legjobb idő. Horváth és Ágh gyengébben szerepelt, az előbbi 52,66 mp, az utóbbi 52,71 mp-cel csapott célba, ami a fu­tamban is csak az ötödik, illet­ve hetedik helyhez volt elég. Csütörtökön, az újra verőfé­nyes időben éppen azokat a spa­nyolokat kapta ellenfeléül a ma­gyar válogatott, akik előző nap a torna eddigi legnagyobb megle­petését produkálták azzal, hogy kikaptak a szerény tudású görö­göktől. A magyarok igen halvány négy közé jutási reményeit csak egy győzelem tarthatta életben, s ezt a kötelező sikert hozta is a csapat: MAGYARORSZÁG—SPANYOL­­ORSZÁG 10—6, (1—2, 4—1, 2—1, 3— 2). Kásás Zoltán szövetségi kapi­tány : — Hát így is tudunk mi játsza­ni . .. Saj­nos, kicsit későn jött ez a remek teljesítmény, a hihetet­len balszerencsével elveszített NSZK elleni két pontot valószí­nűleg már nem tudjuk pótolni. Csa­k akkor juthatunk be a leg­jobb négy közé, ha pénteken meg­verjük a csehszlovákokat, a spa­nyolok legyőzik Olaszországot. Utóbbinak sajnos nem túl nagy a valószínűsége. Aztán a 10—10-es döntetlennel végződött NSZK—Olaszország mérkőzéssel végképp elszántak a magyar srérfi remények. Az egy pont mind az olaszoknak, mind pedig a nyugatnémeteknek gya­korlatilag a négy­­közé jutást je­leníti. Rangadónak is beillő mérkőzést játszott a magyar női vízilabda­­válogatott, ugyanis az Európa­­bajnoki ezüstérmes csapatnak a legutóbbi Eb-bronzérmese volt az ellenfele. Magyarország to­vábbra is pontvesztés nélkül áll, vezeti a csoportját, s mivel pén­teken a meglehetősen gyenge Norvégia az ellenfél már szinte biztosra vehető, hogy a csapat bejut a szombati elődöntőbe: Magyarország—Franciaország 10—6" (1—2, 3—1, 1—2, 5—1). Befejeződtek a 3 méter magas deszkáról végrehajtott női műug­rás selejtezői. Mindkét magyar bekerült a fináléba, Haász Kata­lin a hatodik, Gerlach Ágnes pe­dig a kilencedik helyen. A csütörtöki műsort E­urópa­­csúcs nyitotta. A 400 m-es női gyorsúszásban Anke Möhring, az NDK 20 éves hosszútávúszója ke­rek egy tizedet faragott le abból a kontinensrekordból, amely a most másodikként célba érő honfitárs­­nője, Heike Friedrich nevéhez fűződött. A nap első Európa-csú­­csát újabb követte, mégpedig a verseny talán egyik legkiemelke­dőbb egyénisége, az olasz Giorgia Lamberti révén. A 20 éves, riváli­sainál egy fejjel alacsonyabb fia­talember ugyan 50 m-nél még a rekordot tartó francia Stephan Caron mögött volt egy hajszállal de aztán olyan második 50-et vá­gott ki, amelynek sem Caron, sem pedig az Európa-rekord nem tu­dott ellenállni. Tizenegy századot faragott le Caron idejéből, ame­lyet két éve a Strasbourgi konti­nensbajnokságon ért el az óriás­­termetű francia. Egerszegi Krisztina abban a mutatós Aréna-nadrágban vonult fel a 100 m-es hátúszás döntőjé­hez, amelyet a világcégtől kapott szerdán születésnapi ajándékként, amikor 15. évét töltötte be. Noha a Bp. Spartacus olimpiai bajnok­nője már hosszabb ideje ott van a világ élvonalában, még mindig ő az egész Európa-bajnoki úszó­­mezőny legfiatalabb résztvevője, s testmagasságban is jócskán el­marad riválisaitól. A mellette, a 4- es pályán rajtolt NDK-beli Kristin Ottótól például kerek 20 centivel. Az volt a nagy kérdés, hogy megismétlődik-e a szöuli olimpia befutója, amikor Ottó volt az el­­ső, Egerszegi pedig a második, vagy pedig — ahogy a magyar tá­bor remélte — felborul a sorrend. Sajnos, egyelőre még az Egersze­­ginél nyolc évvel idősebb Otto a jobb, legalábbis ezen a délutá­non ő bizonyult a gyorsabbnak. Végig vezetve győzött, háromne­gyed testhosszt vert Egerszegire. Első pillanatban nehéz volt eldön­teni, hogy örüljön-e­­a tudósító ennek az eredménynek, a vagy bán­kódjon. Aztán látva Kiss László, Egerszegi Krisztina edzője csaló­dott arcát, kiderült, hogy az utób­bi vélemény a helytálló. — Csalódott vagyok, egyrészt azért, mert Otto meglehetősen gyenge idővel győzött. Ha „Eger” megússza legjobbját, az 1:01.56-ot, akkor most ő az Európa-bajnok. Sajnos, ő is megfázással bajlódik, mint a magyar csapat jó néhány tagja. Éppen ezért érezte, miként én is, hogy nem lesz képes ki­emelkedő teljesítményre! Az Európa-bajnoki ezüstérmes is hasonló hangnemben nyilatko­zott: — Alig kaptam levegőt, úgy be­dugult az orrom, hiába volt előt­te az inhalálás a kamillateával. Miután tudom, hogy a magyar vízilabda vezetőinek van gondjuk az újságírókkal éppen elegendő, már a kezdet kezdetén leszöge­zem: Gyarmati Dezsővel való be­szélgetésem független a hét ese­ményének számító Európa-baj­­nokságtól. Találkoztunk, beszél­gettünk, s akkor Gyarmati ezt mondta:. . Egység kellene, s szakmai koncepció ... Elvégre, a magyar póló jövője a tét. Egy pillanatra elcsodálkoztam, elvégre a közelmúlt eseménye a sportágban az a nyilatkozathábo­rú is, amely a szövetségi kapitá­nyi posztra 1986-ban kiírt pályá­zat körül folyt (majd három év­vel az események után), valamint arról, hogy Gyarmati megpályáz­za a szakági elnök tisztét. Egy ilyen adok-kapok után ért­hetően figyelemreméltó, ha ép­pen az egyik érintett beszél az egységről. — Nézze— kezdi­ Gyarmati— a vízilabdát sok helyütt űzik, ám a nagy versenyek helyezetteit év­tizedek óta ugyanazok az orszá­gok adják. Tulajdonképpen egy kis sportágról van szó. Más kér­dés, hogy nálunk, az egykori si­kerek miatt még mindig szem előtt van. Még akkor is, ha világ­­versenyen az elmúlt fél évtized­ben csupán a nyugat-berlini Vi­lág Kupa bronzérme jelenti a si­kert. Szóval, akárhogy is­ szerep­lünk, csak kevés csapat járhat előttünk, így van esély a felzár­kózásra. Sőt... — Ez igaz lehet, de az egység­re, arra van-e esély? — Meg kell teremteni rá a fel­tételeket. A gond az, hogy a ve­zető pozíciókban mindenki — a jelöltek és az önjelöltek egyaránt — saját személyükben látják a megoldást. A személy megelőzi a koncepciót. Azaz: nem az el­képzelések döntenek a kiválasz­tásnál, hanem, hogy ki vagy ...? Aztán ha elnyerted a tisztséget, következhet a koncepciód. Fordít­va lenne a jó... — Elnézést, de ön is kijelentet­te: megpályázza a szakági elnök posztját. — Így igaz. Tulajdon­képpen én is magamban gondolkozom. De hozzáteszem: az eredményeim, a nemzetközi kapcsolataim, a nyelv­tudásom feljogosíthat arra, hogy nyíltan vállaljam, amit akarok, s ne kezdjek el suttogva szervez­kedni. Ezzel együtt, ha nálam al­kalmasabb szakember kerül az ál­talam vágyott posztra, szívesen segítek neki a legjobb tudásom szerint. Félre ne értse, nem én vagyok a messiás — egyszerűen alkalmasnak vélem magam szak­ági elnöknek. — A jelöltek és az önjelöltek ugyanígy vélekedhetnek ... — Persze... Az ilyesmi önbi­zalom nélkül nem megy .... Azt is jól tudom, hogy mondandómat olvasva sokan legyintenek, mit akar már megint ez a vén em­ber ... Elvégre már elmúlt hat­vanéves ... Kérem én, dolgozni akarok — a saját szintemen. Mert jó hogy Bolognában elégedettek voltak velem, jó hogy az OSC örül a segítségemnek, de abban biztos vagyok, hogy a magyar ví­zilabdának — általában — is a hasznára lehetek még. Akár az egyelőre nem létező stratégia ki­dolgozásában is, hangsúlyozom, függetlenül a személyes ambí­cióimtól a szakági elnökséggel kap-­­csolatban. Meggyőződésem, hogy koncentrálnunk kell az erőket, segítenünk kell egymást, mert különben egészen egyszerűen el­tűnik a magyar vízilabda. Érzem, hogy fura az ajánlkozásom, az én múltammal természetesebb len­ne, ha mások keresnének meg ... De... Nem keresnek... A vízi­labda pedig az életem .. . Szerettem volna győzni, de most nem sikerült. Mindegy, van még időm... Csütörtöki döntők: Női 400 m gyors, Európa-baj­nok: Anke Möhring (NDK) 4:05.84 p, Európa-rekord (régi: Heike Friedrich, NDK, 4:05.94 p, 1988. 09. 22., Szöul), 2. Heike Friedrich (NDK) 4:10.14, 3. Ma­nuela Melchiori (Olaszország) 4:10.89. Férfi 100 m gyors, Európa-baj­nok: Giorgio Lamberti (Olaszor­szág) 49.24 mp, Európa-rekord (régi: Stephan Caron, Franciaor­szág, 49.35 mp, 1987. 08. 21., Strasbourg), 2. Jurij Baskatov (Szovjetunió) 50.13, 3. Rajmun­dasz Mazsulisz (Szovjetunió) 50.15. Női 100 m hát, Európa-bajnok: — Ha jól értem, ön a szakmát hiányolja a sportágból. — Jól érti. — Azt pedig tudom, hogy nem­csak elismeréssel beszélnek önről a medence partján. — Jól tudja. — Mégis, ön szerint mi lehet az oka, hogy megoszlanak a vé­lemények, mégpedig erőteljesen, ha Gyarmati Dezső neve szóba kerül?­­— Nem tudom, pedig higgye el sokat gondolkoztam rajta. Koráb­ban az ikonügyemet emlegették, azt, hogy nem vagyok tagja sem­miféle politikai szervezetnek, meg ugyebár 1956-tal jöttek. — Bocsánat, félreért, engem az érdekel, hogy szakmailag támad­ták-e? — Nem támadtak. Amikor ka­pitány voltam, a­ szakági elnök­ség egyetértett az­ elképzeléseim­mel. A madridi. .világbajnokság kilencedik helye után mondták csak, hogy...miért vittem ki Csa­pó Gábort . . . ./. — Előtte, az indulásnál, nem kifogásolták az utazását? — Akkor nem. Akkor megsza­­vazták. — Ön a kapitányságra kiírt pályázatot manipulációnak nevez­te, így látja, ez a véleménye. En­gem a reakciók hevessége gon­­dolkoztatott el. A szakági elnök, dr. Bodnár András arról beszélt, elképzelhető, hogy a szakági el­nökség még visszatér az ön ál­tal elmondottakra. Salamon Fe­renc dr. pedig csak annyit mon­dott, hogy veszíteni tudni kell... Mié­rt ez a nagy indulat? — Ki tudja... Talán ők tud-Kristin Otto (NDK) 1:01.86 p, 2 Egerszegi Krisztina 1:02.44, 3. Anja Eichhorst (NDK) 1:03.10. Férfi 200 m hát, Európa-bajnok: Stefano Battistelli (Olaszország) 1:59.96 p, 2. Vlagyimir Szelkov (Szovjetunió) 2:00.02, 3. Tina Weber (NDK) 2: 00.54..., 8. Deutsch Tamás 2:08.72. Női 4X100 m gyorsváltó, Euró­pa-bajnok: NDK (Meissner, Stell­mach, Hunger, Friedrich) 3:42.46 p, 2. Hollandia (van den Plaats, Mastenbroek, Mildred Muis, Ma­rianne Muis) 3:43.66, 3. NSZK (Ziliox,­­Bosserhoff, Airpors, Lohberg) 3:46.15. Férfi műugrás, 1 méter, Euró­pa-bajnok : Edwin Jongejans (Hol­landia) 398.08 pont, 2. Valerij Sztacenko (Szovjetunió) 378.24, 3. Alekszand Gladcsenko (Szov­jetunió) 363.24. ják ... Hogy a véleményemmel milyen alapon foglalkozik egy testület, azt most, 1989-ben elkép­zelni sem tudom ... Régebben persze természetes volt az ilyes­mi... A veszteni tudásról pe­dig ... Erről nekem csak az be­szélhet, aki sokat nyert már az életében a sportban ... — Végül is vesztett... — Ez tény. Pedig arról volt szó 1986-ban, hogy az olimpiáig, Szöulig én­ vezetem a válogatot­tat. Lehetett rá esélyem, mert a pályázatnál, a döntés előtt egy bennfentes a fülembe súgta: „Te vagy a legmegfelelőbb, de most más szelek fújnak ..Más sze­lek fújtak — mennem kellett. — Látja csak visszatértünk a kapitánysághoz, a sérelmekhez. — Először is: a magyar póló­ban nem a kapitány kiléte a kulcs — a koncepció, a stratégia a leg­lényegesebb. Másodszor pedig ezek már nem sérelmek, ezek epizódok a múltamból. Ezeknél jobban érdekel, hogy mi lesz a magyar vízilabdával, s az, lesz-e szerepem a reményem szerinti megújulásban? Azt is tudom, hogy a sportág bennfentesei a sa­ját vérmérsékletük, indulataik szerint fogadják a felajánlkozá­somat. Maradjunk annyiban: en­gem a jövő érdekel... Nekem pedig nincs más dol­gom, mint megismételni: a Bonn­ban történtektől függetlenül tar­tom érdekesnek, amit Gyarmati Dezsőtől hallottam. Egy francia mondás szerint egyébként, az a huncut, aki rossz­ra gondol­... Malonyai Péter Milyen szelek fújnak? Beszélgetés Gyarmati Dezsővel II. Marad-rali Kétezer kilométer — hegyen-völgyön át A Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Rt. valószínűleg a legsikeresebb hazai vállalkozások egyike. A csaknem 400 részvényes —­ köztük külföldiek is — nyilván elégedetten nyugtázzák az eszten­dő végén, hogy a részvénytársa­ság éves forgalma eléri a kétmil­liárd forintot, ennek 95 százaléka konvertibilis valutában bonyoló­dik. Az­ idegenforgalmi ágazatért a Mavad Tours felelős, amely a vadászathoz kapcsolódó sport- és hobbitevékenységek népszerűsíté­sét is célul tűzte ki. Talán innen az ötlet, hogy társrendezői az ok­tóber 30. és november 4. között megrendezésre kerülő II. Mavad ralinak, vagyis a négykerék-meg­­hajtású járművek és terepjáró motorok versenyének. Az őszi ese­ményről tartottak sajtótájékozta­tót a Mavad vecsési telepén. Bányai István gazdasági igazga­tó felelevenítette a tavalyi kez­dést. Az ötlet tulajdonképpen Guido D'Amico olasz üzletember­től­­származik, aki egy budapesti útja során megismerkedett két magyar autóversenyzővel, akik aztán sikerrel szerepeltek az úgy­nevezett Parttól partig viadalon. Ez az egyik legnépszerűbb itáliai verseny, ahol a terepjáró személy­­kocsik gazdái mérik össze tudá­sukat. D’Amico úrnak tetszettek a magyar hegyek és völgyek, s innen már csupán szervezés kér­dése volt az egész. Ezt pedig a Mavad Tours, a budapesti 4 WD Klub, valamint az olasz üzletem­ber cége, a terepjáró alkatrésze­ket gyártó DRV Technoresmia vállalta el. Legutóbb 34 autó és 32 motoros vetélkedett. Idén mintegy 80 jár­mű indulására számítanak. A résztvevők összesen 2000 kilomé­tert tesznek meg majd Magyaror­szág egész területén, ebből nagy­jából 1200 kilométer lesz a spe­ciális, vagyis a gyorsasági szaka­szok távja. A rali útvonala titkos, csupán annyi biztos, hogy Buda­pest, Hajdúszoboszló, Szeged, Ba­­latonföldvár, Sopron, majd újra Budapest lesz a napi végállomá­sok helyszíne. A résztvevők a gépátvételnél kapják meg majd a pontos itinert, azaz ott tudják meg, merre visz majd az útjuk. Egy biztos, nem betonozott uta­kon kell legyűrniük a kilométere­ket. Tavaly egyébként egy Range Rover autó volt a legjobb. Műsza­ki paraméterei elképesztőek: a mindössze 350 kilogrammos kocsit 400 lóerős motor repítette árkok­­bokron át, egészen a győzelemig. (i. n. 1.) Mandzák ártatlan Az országos bajnokság előtti szúrópróbán három súlyemelő fennakadt a rostán: Mandzák, Csengeri és Molnár „doppinggya­nús" lett. A végső kontrollt (az úgyneve­zett B-mintáik elemzését) csütör­tökön végezték el a Sportkórház­ban. Eszerint Mandzá­k ártatlan, Csengédnél és Molnárnál viszont beigazolódott a gyanú: doppin­goltak. TotátandóMuló 1. PMSC (11)— Ferencváros (2) x 2 2. Rába ETO (5)—3. Dózsa (9) 1 2 x 3. Haladás (13)—Vác (8) 2 x 4. Frankfurt (1)— Bayern München (3) x 1 5. Hamburg (15)—Duisburg (9) x 6. Hannover (15)— Mönchegladbach (13) 2 x 7. Dortmund (12)— Fortuna Köln (8) 1 8. Saarbrücken (4)—Meppen (I1) 1 9. Essen (13)—Wattenscheid (2) x 2 1 10. Osnabrück (16)—Schalke 04 (7) x 2 11. Solingen (20)—Freiburg (12) 1 12. DVSC (6)— DVTK (8) 1 13. Dorog (10)—III. ker. TTVE (12) 1 Tippjeink a pótmérkőzésekre. 14.­ Metri­pond (4)—Szeged (2)­­. 15.: 1. 16.: 1. Részletes útmutató, statisztikák, táb­lázatok, információk a csapatokról . Sportfogadásban. 7­ 1 SPORT

Next