Magyar Nemzet, 1989. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-01 / 257. szám
3 taluk befizetett pénzből is csak kevés jut az üdülőhelyi infrastruktúra fejlesztésére. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást. Így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. A kékestetői gyógyintézet rekonstrukciója 1991-ben várható DOBOS JÓZSEFNÉ (Heves m., 6. vk.) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egysége rekonstrukciójának tárgyában. Részletesen beszámolt a meg nem valósult felújítás okozta károkról, a rekonstrukció mielőbbi megkezdését sürgette, s kérte az egészségügyi kormányzatot, valamint a segíteni tudó minisztériumokat, hogy az ehhez szükséges, 1991-re megígért anyagiakat már 1990-ben biztosítsák. Válaszában Csehák Judit elmondta, a gyógyintézet felújítására feltehetően csak 1991-ben nyílik lehetőség. A tárgyalások a külföldi partnerekkel eddig nem vezettek eredményre. Azonban a jövő évi költségvetés összeállításakor Mátraházát besorolták a rekonstrukciók közé. Kihasznál- tva az alkalmat mindezzel összefüggésben megjegyezte: a felújí-t tást meggyorsíthatja, ha a parlament jóváhagyja majd, hogy az egészségügyet a társadalombiztosítás finanszírozza. Az interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a választ. Egyre rosszabb a kistelepülések közlekedése DR. KARVALITS FERENC (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedésbenbevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Elégedetlenségének adott hangot, mivel a kistelepülések közlekedési feltételei egyre rosszabbak. Hibának nevezte, hogy akistelepüléseken dolgozó szolgáltató vállalatoktól nyereséges gazdálkodást várnak, illetve a közszolgáltatás támogatását az önkormányzatokra hárítanák. A minisztérium nevében Udvari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson. Információs hézag a külkereskedelmi kapcsolatokban BÖRCSÖK DEZSŐ (Budapest 38., vk.) a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez interpellált. Arra kért választ: mit tesznek annak érdekében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltségek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazdasági élet és a hivatalos szervek vezetőit a hazánkba érkező üzletfelekről. Nehezményezte ugyanis, hogy az utóbbi időben hazánkban magas szinten számos olyan „üzletembert” fogadtak, aki sem a megfelelő gazdasági háttérrel, sem a szükséges morális tartással nem rendelkezett. Beck Tamáskereskedelmi miniszter válaszában rámutatott :a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mindinkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a szakmai képzettség és gyakorlat szempontjai érvényesülnek. A gondot azonban nem az információ megszerzése okozza, hanem az, hogy nem tudják, milyen információkra van szükség itthon. Ráadásul az egyes vállalatok az állami szervek közvetítése nélkül építik kapcsolataikat, s ez információs hézagot hoz létre a külképviseletek számára. A miniszteri válasszal a képviselő egyetértett, és azt az Országgyűlés is elfogadta. Ipari benzin csak dollárért FEHÉRNÉ EKE KATALIN (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.) és SIMON PÉTER (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) a perolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló intézkedésekről kért tájékoztatást interpellácójában a miniszterelnöktől. Az interpellációra a kormány megbízásából Beck Tamás válaszolt. Mint mondotta, a külkereskedelem a hiányzó vegyipari benzinmennyiséget — miután a kormány döntése alapján a lakossági benzinfogyasztás elsőbbséget élvez , cseik tőkés importból tudta és tudja pótolni. A külkereskedelmi szervezetek felajánlották a dollár elszámolású ipari benzin importját, s erre most is lehetőség van, igaz, a hazainál jóval magasabb áron. Egyelőre más megoldási lehetőség nincs. A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők egyetértettek, és az Országgyűlés is elfogadta. Szűnjön meg a lakossági valutacsekk SZIGETHY DEZSŐ (Győr- Sopron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, egy igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank el-nökhelyettese — élve a Házszabály adta lehetőséggel — harminc napon belül írásban vála- szol. Pártvagyonból segítik a nemzetiségi oktatást BÁNFFY GYÖRGY (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon működő nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetőségét, megkérdezte a minisztert, hogy mit szándékozik tenni a tárca e kérdés megoldása érdekében. Glatz Ferenc elismerte az interpellációban foglaltak jogosságát. Mint mondta, az elmúlt negyven év kisebbségi politikájának teljes újragondolására van szükség ahhoz, hogy megfelelő módon rendeződhessen a nemzetiségi oktatás kérdése.Glatz Ferenc bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott arra, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogadta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Német nemzetiségi diákotthon két-három éven belül JUHÁSZ FERENC (Budapest, 62. vk.) ugyancsak a művelődési miniszterhez intézett interpellációt az önálló igazgatású német nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítése ügyében. A képviselő elmondta ,hogy a főváros XX. kerületében 1970. óta működik német nemzetiségi tagozat, ám ez a növekvő igényeket nem képes kielégíteni. A kerületi tanács egy 16 tantermes általános iskolát és egy bölcsődét ajánlott fel egy német nemzetiségi gimnázium, illetve kolégiumok létesítésére. Az átalakításhoz azonban — bár a fővárosi Tanács is támogatja ezt az elképzelést — nincs elegendő pénz. Glatz Ferenc kedvező választ tudott adni a képviselőnek. Elmondta, hogy mind az általános iskola, mind pedig a bölcsőde átépítéséhez a szükséges összegek rendelkezésre állnak. A bölcsőde kollégiummá alakításához a minisztérium 20 millió forintot adott. Véleménye szerint 2-3 év alatt megvalósul a képviselő által felvetett elképzelés. Az interpelláló képviselő is es az Országgyűlés is elfogadta a miniszteri választ. Ki védi a mundér becsületét? DR. KIRÁLY FERENC (Szolnok m., S. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinepe Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. Utalt arra is, hogy a könyv negatív hősei közül sokan jelenleg is vezető pozícióban vannak, illetve „élvezik az összeharácsolt javakat”, mint például Czinege Lajos hadseregtábornok, volt honvédelmi miniszter, nyugdíjas miniszterelnök-helyettes. A képviselő elmondta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsára 1989. november 1- jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca vezetőjének nemegyszer hangoztatott megújítási szándékát. Az ügy tanulságait levonva célszerű lenne olyan parlamenti bizottságot alakítani, amely a közelmúltban nyugállományba vonult, illetve az aktív párt- és kormányhivatalnokok törvényes jövedelmükkel arányban nem álló vagyoni gyarapodását felülvizsgálná. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista, liberális magatartás és Bokor Imre ellen alkalmazott „merev retorzió" között, a feltárt tények alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnökét, néhány tagját erre a munkára amely megkezdődött. Kárpáti Ferenc kijelentette: Bokor Imre jó szándékában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kívül álló politikai és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott, Kár — tette hozzá a miniszter. Sajnálatos, hogy a közelmúlttal a szerző nem foglalkozik behatóan, illetve csak negatív megítéléssel, így a hadsereg jelenlegi helyzetét is úgy állítja be a közvélemény előtt, mint amilyen korábban volt. Mindezek alapján kérte a miniszter az említett vizsgálatot. Véleménye szerint a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása „reflexszerű, beidegződött retorzió-e". A miniszter úgy ítélte meg, hogy törvényes, kellően körültekintő, mindent mérlegelő intézkedés volt. Egyébként a nyugdíjkorhatár elérése után még négy évet tovább szolgált. „Elöljáró parancsnoka kellő körültekintéssel ajánlotta föl számára a nyugdíjazást, amelyet Bokor Imre egyetértéssel tudomásul vett.” A könyvben sajnos, olyan kitételek is szerepelnek — mondta Kárpáti Ferenc —, amelyek a „katonai függelemsértést érintik, katonai fügyészi eljárást igényelnének". Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány napja vette áttudományos tevékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mindezek után a miniszter — tekintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra —, kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében tegye lehetővé, hogy az interpellációra harminc naponelül térjenek vissza. Az elnöklő Jakab Róbertné a Házszabály értelmében nem kért szavazást. Pályázat a gázszolgáltatás bővítésére MOLNÁR FERENC (Szolnok m., 11. vk.) az ipari miniszterhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország tizenöt hasonló helyzetben lévő települése tárgyában. Beszámoltarról, miként alakult Karcagon az utóbbi években — kifejezetten önerőből a gázfejlesztés. Ezt a fellendülést a város határában lévő gázfogadó-állomás kapacitásának hiánya megállapította, így a jövő évtől a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat több engedélyt nem ad ki, pedig egyre többen szeretnék lakásukba bevezetni a gázt. Horváth Ferenc ipari miniszter kijelentette: Nem hátrányos helyzetben van Karcag, hanem a korábbi előnyös helyzetéből illeszkedik be az ország gazdasági lehetőségeibe. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt valóban megtermeli a képviselő által említett jövedelmeket, de azokból a meglévő hálózat működését, a kutatás feltételeit kell biztosítani. Fontos az is, hogy 1992-re jelentős mennyiségben legyen ólommentes benzin, illetve csökkentsék a benzin ólomtartalmát. Ezekre a körülményekre hivatkozva jelentette ki a miniszter, hogy az OKGT-nek nincs lehetősége saját erejéből fejleszteni a meglévő gázátadó-állomásokat. Továbbra is igénybe véve a lakosság és a felhasználók pénzét, olyan pályázati rendszert lehet működtetni a jövőben, amelyben a legnagyobb áldozatot vállaló települések és vállalatok közösen pályázhatnak a gázszolgáltatás bővítésére. A miniszterválaszát a képviselő és az Országgyűlés is elutasította. Magyar Nemzet KÉRDÉSEK A parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kérdések tárgyalására. Csökkentik a vásárolható részvények alsó értékhatárát BÁNFFY GYÖRGY (Budapest, 4. vk.) azt tudakolta az igazságügy-minisztertől, hogy miért 10 ezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára. Szerinte ez túl magas. Ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják meg ettől a befektetési lehetőségtől. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondotta: egyetért a felvetéssel, s e téren változás várható. Most elkészült az értékpapírtörvény, s ez már újra szabályozza a mértéket, jóval alacsonyabb összegben határozva meg a vásárolható részvény minimális értékhatárát. Négy község ésszerűbb ügyintézése MÉSZÁROS GYŐZŐ (Somogy m., 8. vk.) azt kérdezte a belügyminisztertől: Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és körzetének lakosságának miért az 50 kilométerre lévő Siófokon kell bírósági, ügyészségi, rendőrségi ügyeit intéznie, miért nem a 20 kilométerre lévő Marcaliban. Horváth István belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a helyzetet megváltoztatják. Január 1- jétől az érintett térség lakossága Siófok helyett Marcaliban intézheti ügyeit. Halaszthatatlan a közszolgálati munkajog felülvizsgálata BÖRÖSÖK DEZSŐ (Budapest, 38. vk.) a választások személyi, anyagi feltételeiről kérdezte a belügyminisztert. A tanácsok jelenlegi apparátusa felkészületlen erre a megnövekedett munkára, s a tanácsi dolgozók létszáma sem elegendő. Ennek kapcsán arról érdeklődött, a tanácsok, különösen a kisebb települések önkormányzatai milyen segítséget kapnak feladatuk ellátásához. Horváth István belügyminiszter osztotta Börcsök Dezső aggodalmait. Mindez égetően szükségessé teszi a közszolgálati munkajog teljes körű felülvizsgálatát. Ami a választásokat illeti, a belügyminiszter, utalt arra, hogy egyegy népszavazási akció lebonyolítása mintegy 200 miliós forintba kerül. Ez az összeg viszont nem tartalmaz számos olyan költséget, amely a helyi tanácsokat terheli majd. Új érdekeltség a vérkészítmények előállításában DR. FODOR ERZSÉBET (Hajdú-Bihar m., 16. vk ) az önkéntes véradás feltételeinek javításáról kérdezte a szociális és egészségügyi minisztert, a pénzügyminisztert, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét. A képviselő utalt arra, hogy a munkahelyi vezetők nem alkalmazzák egységesen azt a Munka Törvénykönyvében rögzített kedvezményt, miszerint a munkaidőben történő véradás idejére a dolgozóknak átlagbér jár. Azt tudakolta a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy a gazdálkodó egységek a véradás támogatására fordított összegek után nem kaphatnának-e adókedvezményt. Csehák Judit elmondta, hogy a tárca végre kívánja hajtani azt a parlamenti bizottság által is jóváhagyott határozatot, amely teljesen új ár- és térítési rendszer kidolgozását, a vérkészítmények előállításával foglalkozó kórházak érdekeltté tételét szorgalmazza. Az egészségügyi minisztertől Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke vette át a szót. A dolgozó mentesül a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött időre. Másrészt a jogszabály egyértelműen kimondja: „a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott időre, nem rendkívüli berendelés esetén pedig legfeljebb négy munkaórára jár az átlagkereset”. Nemzetiségi oktatóközpont NSZK segítséggel? FETTER GYULA (Pest m., 23. vk.), a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktatóbázis tárgyában tett fel kérdést a művelődési miniszternek.. Mivel a település anyagi ereje egy ilyen létesítmény megvalósításához kevés, az iránt érdeklődött, hogy NSZK segítséggel vagy magyar anyagi forrásból miként kaphatnának több száz millió forintot az építkezéshez. Glatz Ferenc művelődési miniszter kifejtette: az NSZK tartományi képviselőivel tárgyalva szóba hozzák — ígérte — a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktató bázis ügyét is, s keresik a lehetőséget ennek a fontos létesítménynek a megépítésére. Még az idén a Parlament elé kerül a tájékoztatói törvény BÁNFFY GYÖRGY (Budapest, 4. vk.) két kérdést is feltett. Elsőként a miniszterelnökhöz intézte szavait. A kulturális bizottság megbízásából arra kért választ, hogy miként védhető meg nemzeti identitásunk, kultúránk, rádiónk, televíziónk közszolgálati szelleme a rövid távú érdekek kiszolgálásától, az üzleti vállalkozásoktól. A nemzeti érdekeink védelmében életbe léptetett úgynevezett frekvencia moratórium ellenére úgy érzékeli — mondotta —, hogy a színfalak mögött egyezkedés folyik értékeink kiárusítására. A kormány megbízásából Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt. A kormány elkötelezett az állami rádió és televízió nemzeti jellegének, kulturális értékeinek megvédése iránt. " A hazai és a külföldi tőkebefektetőket ugyanakkor érdekli ez az üzleti lehetőség, nagy az igény a különböző vételkörzetű rádió- és tévétársaságok alapítására, műsorszóró frekvenciák felhasználására. Jogszabályaink, intézményeink ugyanakkor nem garantálják — a műsorszórás egészére vonatkozóan —, hogy megfelelően kezeljék ezt kérdéskört. Ezért került sor a nyáron a stúdióalapítást és a frekvenciakijelölést tiltó moratórium elrendelésére. Azóta senki sem kapott engedélyt új adóra, adó létesítésére, vagy a meglevő adókon a szabad műsoridő bérbe adására. A kormánynak nincs tudomása a színfalak mögötti titkos megállapodásokról, s határozottan meg kíván akadályozni minden ilyen akciót. A moratórium elejét vette a kaotikus helyzet kialakulásának, a nemzeti értékek kiárusításának, viszont nem helyettesítheti a megfelelő szabályozást. Ezért még idén a Parlament elé kerül a tájékoztatási törvény és a postatörvény módosítása. Ezután Bánffy György a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek tett fel kérdést arról, miként növelhető a Magyar Rádió és Magyar Televízió adáserőssége, illetve kivitelezhetők-e az irányított adások. Kérdezte ezt különös tekintettel a határainkon túl élő magyarság millióinak hiteles tájékoztatására. Udvari László válaszában elmondta, hogy az idegen nyelvű nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére növelhetők. Az adáserősségről, az irányított adásokról tájékoztatva a képviselőket rámutatott, hogy mindez a műsorszóró műholdak működésétől függ. Az első műholdas adásra az anyagi lehetőségeket figyelembe véve leghamarabb 1992-ben kerülhet sor. Más, hagyományos megoldások több milliárd forintot igényelnének. Az adáserősség növelése ugyanakkor a környező országoktól, a nemzetközi egyezmény szabályaitól is függ. A módosításokhoz szükséges a szomszédos államok egyetértése. A menekültek országos segítséget igényelnek LÉKAI GUSZTÁV (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) soron kívül szót kérve, a Magyarországra menekültek ügyére kívánta felhívni képviselőtársai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Mint mondotta: igaz, hogy már megnyílt a hajdúszoboszlói befogadóállomás, s a költségvetésből 300 millió forintot különítettek el a menekültek megsegítésére, ügyük még sincs rendezve. Ma már az erdélyi menekültek ügye nem lehet csupán Hajdú-Bihar megye, s a Belügyminisztérium gondja. Országos összefogásra szólított fel mindenkit a képviselő. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. Parázs vita a népszavazásról és a köztársasági elnökválasztásokról A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szerepelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egyértelmű választ adhassanak. E magyarázatok szövegére több módosító javaslat érkezett a jogi bizottsághoz. Az első kérdéshez — Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? — öt szövegszerű indítványt nyújtottak be a képviselők. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 28-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársaságielnök-választást egy időpontban, 1990. január 17-én tartsák meg. Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését támogatja. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. KÜRTI LÁSZLÓ (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 2. vk.) református püspök a bizottsági tájékoztatót követően fenntartotta azt a javaslatát, amely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a köztársasági elnököt a következő Országgyűlés válassza meg. KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztőriportere a népszavazásról szóló törvénynek arra a passzusára hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést (kérdéseket). Ennek alapján pedig a törvény szövegének ellentmond Fekete János (Békés m., 11. vfl.) hétfőn elhangzott javaslata, hogy az eredeti kérdésből — „Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására” — maradjon ki a „szabad" jelző. Mint mondotta, ő alkotmányjogászok véleményére alapozva javasolja, hogy az Országgyűlés ragaszkodjék az eredeti megfogalmazáshoz. Ugyanilyen megfontolásból indítványozta azt is, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. NAGYIVÁNYI ANDRÁS (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója elengedhetetlennek tartotta viszont, hogy a parlament már most, a népszavazás elrendelésével egy időben tűzze ki a köztársasági elnök választásának napját is, va■lamint a címer kérdésében a népszavazás időpontját. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszava Szerda, 1989. november 1. Javaslatok a számvevőszék vezetőire Az elnöklő Fodor István javaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.), az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tájékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell választani, akik kiállják a politikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. A jelölő bizottág húsz számításba jöhető jelöltről érlelte ki végső javaslatát, amelyet végül az befolyásolt, hogy az utolsó pillanatban nem vállalta a jelöltségét Szálkai István, akit elnöknek és Puskás Sándor, akit elnökhelyettesnek jelöltek volna. Horváth Lajos kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással döntsön. Ezután Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismertette. Mint mondotta, a bizottság meghallgatta az Állami Számvevő-szék tisztségviselőinek , javasolt személyeket, s véleményt alkotott. Mindezek alapján a bizottság állásfoglalást fogalmazott meg. Mindenekelőtt leszögezték: ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék mihamarabb megkezdhesse működését, szükség van a Számvevőszék elnökének és két helyettesének egyidejű megválasztására. A bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. A Ház megbízott elnöke különkülön szavazásra tette fel, hogy az említett nevek felkerüljenek-e a szavazólapokra. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta meg a képviselők többségének jóváhagyását. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon ez ülésen választhatják meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját az elnök ja-jvasolta a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés.