Magyar Nemzet, 1990. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
A Magyar Nemzett ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR • Utoljára ülésezik a T. Ház a vörös csillag alatt Egyelőre nem fogadták el a képviselők jogállásáról szóló törvényt Határozatképtelenség miatt nincs döntés a családjog módosításáról VAJON összejön-e annyi honatya — találgattak tegnap reggel sokan a ködös Kossuth téren —, hogy képesek lesznek alkotmányerejű törvényt hozni a képviselők jogállásáról és a sajtóról. Az ülésszak folytatása előtt néhány perccel még úgy tetszett, hogy a kételkedőknek lesz igazuk, hiszen a jelenlét-ellenőrzésnél kiderült, hogy a tegnapi napon kétszázhetvenhárom képviselő érzett a törvénykezés iránt felelősséget. Mindez egyben azt is jelentette, hogy huszonegy nem szavazat vagy tartózkodás még elegendő lett volna az alkotmányerejű törvény meghozatalához, ennél több azonban már megbénította a jogalkotást. Az eddigi huszonnyolchoz két újabb interpelláció érkezett, majd a Szocialista Párt frakciójának vezetője olvasott fel nyilatkozattervezetet a romániai eseményekről és az ott élő magyarság helyzetéről, örömmel üdvözölve a romániai demokratikus folyamatokat, ugyanakkor síkraszállva a magyar nemzetiség egyéni és kollektív jogainak védelmében. LÉLEGZET-VISSZAFOJTVA figyelte mindenki a szavazás eredményét, s mint kiderült, hiábavaló volt a múlt heti hosszadalmas vita, a mostani biztatás, csak kétszáznegyvennégyen fogadták el a képviselők jogállásáról szóló törvény tervezetét, pedig a majdani javadalmazás már nem is szerepelt az eldöntendő kérdések között. A soros alelnök biztatására nem sokkal később újfent nekiveselkedtek egy szavazásnak. Második nekifutásra azonban még két képviselő gondolta meg magát, s szavazott a törvénytervezet ellen. Így aztán a döntést kénytelenkelletlen elnapolták. Pillanatnyi gond sem volt viszont a sajtótörvény elfogadásával, bár a módosító javaslatokról igencsak megoszlottak a vélemények. Akadtak akik úgy gondolták, helyes, ha a személyiségi jogok megsértéséért egymillió forint üti a sértett markát. Volt mit találgatnunk a sajtópáholyban, egyes kétkedő pályatársak már azon sem lepődtek volna meg, ha még ezt az összeget is megháromszorozzák. A milliós javaslat sem kapott azonban többséget, így maradt az eredeti. A gyermek alapvető érdekét tűzte ki célul a családjogi törvény módosításáról szóló javaslat. Azt az érdekét, hogy családban nevelkedhessen. Nos, az elmúlt évtizedekben számos módosítás szolgálta már az örökbefogadás intézményének tökéletesítését, aztán alig múlt el néhány hónap, legfeljebb egy-két év, s rendre kiderült: az élet azért valamivel másabb annál, mint azt a patinás épület falai között elképzelték. Most mindenesetre újfent nekidarálták magukat. Egyik-másik felszólalásból az érződött, hogy a soros felszólaló már éppen hattyúdalát hallja, más pedig még mindig a szocialista erkölcsről beszél. Hát, ilyen összetett a Tisztelt Házban folyó munka mostanában mifelénk. TARTOGATOTT a vita azért meglepetést is, hiszen a jogi bizottság előadója összevitatkozott a miniszterrel arról, hogy alkotmányerejű törvényként kell-e szavazniok, vagy elegendő az egyszerű szótöbbség. A döntés szünet utánra maradt, akkorra viszont kiderült, hogy a családjogi törvényt alkotmányerejűnek kell tenni. Így a kérdés eldöntése az Alkotmánybíróságra maradt, s ezt a határozathozatalt is elnapolták. A decemberi ülés után újfent napirendre kerül az Állami Számvevőszék kérdése. Az elmúlt időszak lehetőséget kínált némelyeknek aggályaik megfogalmazására, így bizony máris vannak, akik megkérdőjelezik szükségességét, bár ezt kevesen mondják ki nyíltan, inkább a működés jogszabályi feltételeit hiányolják. Persze, a kétkedés eljutott a parlamentbe is, hiszen a szabaddemokraták képviselője bizonyos pénzek eldugásáról beszélt, csodálkozásának adott hangot, mások pedig az ÁSZ költségvetését tartották túlzottnak. Szó szót követett, de az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot mégis elfogadták, csakúgy, mint a reggel felolvasott szocialista párti nyilatkozatot, majd lanyha eszmecsere folyt a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alá helyezéséről. A további munka azonban sikertelenségbe torkollott, mert egy létszámellenőrzés megerősítette, amit már a széksorokra pillantva látni lehetett: a Tisztelt Ház határozatképtelenné vált. Reménykedhetünk, hogy ma többen lesznek? • •* PARLAMENTI ÖSSZEFOGLALÓBush a „forró dróton** tájékozódott Gorbacsov alaptalannak minősítette a híreszteléseket lemondásáról A külpolitikai helyzet GORBACSOV SZEMÉLYÉRE TERELTE ismét a figyelmet két esemény, egy cáfolt híresztelés, illetve az államfő-pártfőtitkár azon kijelentése, amelyet a német újraegyesítésről mondott Modrownak, az NDK kormányfőjének. Mindkét ügy nagy visszhangot keltett, sőt, fejleményeiben próbálják értékelni. Genscher, az NSZK külügyminisztere szerdán úgy ítélte meg Gorbacsov újszerű megfogalmazását, hogy a „Szovjetunió immár berendezkedett a két német állam egyesítésére”. Természetesen kiemelt fontosságú azonban — mondotta —, hogy az NSZK és az SNDK közeledése európai keretek között folytatódjék, mert a Szovjetunió biztonsági érdekeinek tiszteletben tartása néllkül nem mehet végbe az újraegyesítés. Egy semleges Németország — a külügyminiszter szerint — bizonytalansági tényezővé válnék Európában. Vogel, az SPD elnlöke Gorbacsov szavaiból szintén figyelemre méltó megértést hallott itt a német probléma, a németség különleges helyzete, s nem különben az egész problémakör összeurópai összetevői iránt. Egon Bahr, a szociáldemokraták szóvivője úgy értékelt, hogy a Szovjetunió feladta az újraegyesítéssel szembeni ellenkezést; a kérdés már nem az, vajon valóban bekövetkezhet-e ez a lépés, csupán az, hogy mikor és miként ölthet testet a német állami egység. A nyugatnémet lapok úgy fogalmaztak, hogy Gorbacsov Németország-politikai nyilatkozata mindazonáltal teret ad a találgatásoknak, miután többféleképpen értelmezhető, hogy e kérdést „analitikusan kell megközelíteni”. A Die Welt szerint Gorbacsov át tudta lépni saját árnyékát: eddig mindig a messzi történelmi távlatokra utalt, most viszont már nem vitatja, hogy a német kérdés az európai napirend része. A bonni General Anzeiger véleménye, hogy GorbacsovModrowhoz hasonlóan, legalábbis időlegesen meg akarja menteni az NDK-t. „Azon fáradozik, hogy megtarthassa azokat az irányítási eszközöket, amelyek a Kelet-Berlinben kormányzó erőknek már kicsúsztak a kezéből. Gorbacsov a tovatűnő stratégiai egyensúly stabilitásának az útját-módját keresi” — véli a bonni napilap. HATÁROZOTTAN CÁFOLTA szerdán Mihail Gorbacsov, hogy szándékában állna lemondani pártvezetői tisztségéről és alaptalannak nevezte a CNN amerikai tévéállomás erre vonatkozó keddi értesülését. A Reuter szerint Gorbacsov megütközött és „kissé ingerült volt”, amikor feltették neki a kérdést. Hasonlóan cáfolta a hírt Sevardnadzekülügyminiszter, s a washingtoni kormánykörökben szintén csupán találgatásnak minősítették a CNN értesülését, miszerint Gorbacsov az SZKP KB hétfőn kezdődő ülésén lemondana főtitkári tisztéről, de megtartaná államfői posztját. Baker külügyminiszter azt közölte, kapcsolatban állnak a moszkvai amerikai nagykövetséggel, s csak akkor foglalnak állást, amennyiben „híresztelésnél többről lenne szó”. Óvatosan kezelték a felröppentett hírt a vezető nyugati lapok is. A Le Figaro moszkvai tudósításában kétségeit fejezte ki a találgatásokkal kapcsolatban, bár megfogalmazása szerint Gorbacsov, aki elnöki rendszert kíván megvalósítani a Szovjetunióban, bizonyos mértékig nyerhetne egy ilyen döntéssel. Ám csak abban az esetben, ha megfelelő utódot tudna állítani a párt élére, másrészt, ha az SZKP már „darabokra szakadt volna”. A francia lap viszont úgy véli: „Bármennyire is diszkreditált a párt, erről nincs szó”. A Le Parisien szintén ,„hazárdjátéknak” minősíti a híresztelést, a Le Quotidien de Paris szerint viszont annak alapot ad bizonyos mértékben, hogy a szovjet gazdaság katasztrofális helyzetben van, s a nemzetiségi válság, és a mind nyíltabban jelentkező szembenállás alaposan meggyengítette az országot. „Ilyen körülmények között Gorbacsov kísértést érezhet egy államcsínyre" — következtet a lap, rámutatva, hogy az általa kialakított struktúrában a tényleges hatalom az államfő kezében van. Ha a szovjet alkotmányból törlik a párt vezető szerepéről szóló paragrafust, akkor a párt főtitkára még inkább elveszíti a hatalmat. „Ha a hír igaz, akkor Gorbacsov megtette a történelmi választást: véget vet a párt vezető szerepének, s a peresztrojka új, valóban forradalmi szakaszába lép” — írta a párizsi lap, miközben arra figyelmeztetett, hogy mindazonáltal ezek a híresztelések nem ellenőrizhetők. (Zs. E.) Az ülésszak Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg. A teremben 273 képviselő — a törvényhozó testület 72 százaléka — foglalt helyet. Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, képviselői indítványokat, interpellációkat és folytatása kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. Anapirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a parlament — tekintettel a Romániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. (Országgyűlési tudósításaink a 34. oldalon.) Moszkvai tudósítónk telexe A peresztrojka kritikus szakasza Moszkva, január 31. Mihail Gorbacsov maga cáfolta meg a CNN amerikai televíziós társaság által felröppentett hírt, hogy lemondani készül főtitkári posztjáról, megőrizvén a Legfelső Tanács elnöki tisztét. A szerdai Pravda, amelynek főszerkesztőjét, Ivan Frolovot Gorbacsov közeli bizalmasaként tartják számon, hosszú kerekasztalbeszélgetést közölt a peresztrojka és a hatalom viszonyáról, és ennek összegzéséből az derül ki: a vezetésnek a jelenlegi szituációban éppenhogy pótlólagos hatalomra van szüksége. Gorbacsovot szemmel láthatólag nem érte felkészületlenül, ami- kor szerdán, Fernando Collor de Mello brazil elnökkel folytatott tárgyalása előtt az újságírók nekiszegezték a kérdést, hogy igaz-e a hír? A televízió késő délutáni összefoglalója első anyagként közölte, amint a főtitkár kissé elmosolyodott, majd nyugodtan kijelentette: „Sok híresztelés és feltételezés cirkál a világban. Ezeknek semmilyen alapjuk nincsen. Meglehet, valakinek hasznára válik, hogy ilyesmikkel foglalkozzék. A jövő héten nagyon fontos plénumot tart a párt központi bizottsága. Megvitatjuk az előttünk álló kongresszus dokumentumait.” Gorbacsov szerint immár divattá vált a nemzetközi sajtóban, hogy amint összeülni készül asoros KB-plénum, egész sor kitaláció indul útjára. Azt ígérte, hogy mindent nyíltan vitatnak majd meg „a peresztrojkának ebben a döntő, nagyon felelősségteljes, "kritikus szakszóban". Azt is elárulta, hogy az elmúlt napokat vidéki nyaralóján töltötte és a plénumon elhangzó, kulcsfontosságú beszédére készült. Szerdai sajtótájékoztatóján Geraszimov külügyi szóvivő is cáfolta a CNN hírét és a felelősségérzet hiányát rótta fel a tévétársaságnak. Közölte, hogy Eduard Sevardnadze külügyminiszter maga tájékoztatta arról: ezeknek a híreszteléseknek semmi alapjuk sincs. Mindenesetre nemcsak a nemzetközi tőzsde reagált nyugtalanul a találgatásra, de a jelek szerint a Fehér Ház is első kézből akart bizonyosságot szerezni. Mint a TASZSZ jelentette, George Bush a „forró dróton” felhívta Gorbacsovot. A hivatalos közlés szerint a nemzetközi és különösen az európai helyzet kérdéseiről, valamint a fegyverzetcsökkentési tárgyalások kilátásairól folytattak eszmecserét. Tekintettel azonban arra, hogy a jövő héten — a tervezetthez képest egynapos késéssel—, Moszkvába várják Baker külügyminisztert, a sürgős tájékozódást inkább a szovjet belpolitikai helyzet indokolhatta. . A hivatalosan megcáfolt hír hitelét növelte, hogy az elmúlt időben igen nagy nyomás nehezedik Gorbacsovra úgy a konzervatív, mint a reformer tábor részéről. Előbbiek az eredmények elmaradására, a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének a megrendülésére hivatkozva támadják, utóbbiak a legfelső szintű állami és pártvezetői funkció összekapcsolódásában a megengedhetetlen hatalmi koncentráció veszélyét látják. Az SZKP küszöbön álló, radikálisnakbeharangozott megreformálása végső erőfeszítésekre mozgósította a konzervatív apparátust. „Minél közelebb kerülnek a (helyi tanácsi és köztársasági parlamenti) választások és minél mélyebb a válság, annál jobban növekszik a feszültség a területi párt- és vb-irodákban, ahol kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy a választóknak a peresztrojka menete miatti elégedetlenségét átruházzák a központra és a saját politikai hitelüket erősítsék ezáltal" —írta legutóbbi számában az Ogonyok. Az alkotó értelmiség nevében Jevtusenko, Csenyicsenko, Alesz Adamovics és mások lehívást intéztek a KB-plénumhoz, amelyben a peresztrojka vezetőit arra szólították fel, hogy nagy határozottsággal szánjanak szembe a konzervatív erőkkel, következetesen és bátran valósítsák meg a gyökeres társadalmi változásokat. A párbeszéd című új folyóiratnak nyilatkozva Vagyim Medvegyev PB tag, ideológiai KB titkár érzékeltette a tervezett átalakítás irányait a pártban. Ezek szerint biztosítani kell a kisebbség jogait, képviseletüket, és választások révén népi kontroll alá kell helyezni a pártot. A választások során nemcsak az egyes jelöltek, de az SZKP egészének a tekintélye is felmérhető, jelentette ki. A konzervatív tábor reakciójára jellemző a Szovjetszkaja Rosszija szerdai cikke, amelynek szerzője a kommunista párt megszilárdítását, hatalmi funkcióinak megerősítését sürgeti, mivel szerinte enélkül nemcsak „a megújulás, de egységes állami látünk” sem lehetséges. Ezzel szemben az Ogonyok azt fejtegeti: a pártnak a „peresztrojka kezdeményezője” kitüntető cím semmilyen alapot nem ad arra, hogy megőrizze monopóliumát. A reformátorküldetés abban áll, hogy elősegítse a pártapparátus monopóliumát felváltani képes partnerek és opponensek szabad fejlődését, vagy legalábbis ne akadályozza őket ebben. A lengyelek és magyarok megmutatták, hogy elvben ilyen lehetséges, írja az Ogonyok. Ugyanakkor a szerdai Pravda azt engedi sejteni, hogy Gorbacsovnak a reformok folytatásához előbb pozíciója megerősítésére van szüksége. A kerekasztalvitát lezáró szerkesztőségi állásfoglalás kifejti: „úgy tűnik, a vezetőreformátornak ma a kardinális cselekvés érdekében valóban pótlólagos hatalomra van szüksége”. A lap szerint „már a legközelebbi időben” válaszolni kell arra a kérdésre, hogy milyen legyen a központi hatalom a peresztrojka korában, mivel ezt a jelen gyakorlata veti fel, s nem válhat a változások fékezőjévé. Lambert Gábor Washingtoni tudósítónk telexe Találgatások után csillapodó izgalmak A CIA hasonlót jelentett, mint a CNN-tévé Washington, január 31. A sikernek sok apja van, a kudarc árva — tartja a mondás, s szerda reggeltől már azok az amerikai hírközlő szervek is a CNN kábeltévé moszkvai tudósítóját emlegették a kedden válsághangulatot, tőzsdei izgalmaikat keltő