Magyar Nemzet, 1990. április (53. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

Kedd, 1990. április 3. Magyar Nemzet „Szörnyű­ az örökség, szörnyű a nehézség, szörnyűek a bajok...” Egy elfelejtett Károlyi-beszéd időszerűsége Az újságolvasó ember szinte naponta találkozik az idézett mondat­hoz hasonló megállapításokkal. A címbéli szavakat nem egy mai pub­licista, hanem Károlyi Mihály mondta ki több mint négy évtizeddel ezelőtt, amikor a testület megválasztott­­tagjaként ünnepélyesen elfog­lalhatta helyét Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésén. Erre 1946. május 15-én, alig egy héttel az után került sor, hogy 27 évi emigráció után újra hazai földre léphetett. Károlyi Mihályt köztársasági elnöknek kijáró tisztelettel, külsősé­gek közepette, tisztelettel köszöntötte a magyar parlament. A Károlyi­­irodalomból ismerjük a parlamenti fogadás alkalmából az egyes pár­tok képviselői részéről elhangzott üdvözlő beszédeket, amelyekről maga Károlyi is meleg szavakkal emlékezik­­meg emlékirataiban. Ke­­vésbé ismert azonban az a beszéde Károlyinak, amelyet városházi be­iktatása alkalmából mondott el, válaszként a közgyűlés elnökének, Olt Károlynak őt köszöntő üdvözlésére. Pedig figyelemre méltó köz­életi megnyilatkozása volt Károlyinak, a parlamentben elmondott beszédénél is fontosabb, amelyet alig egynapos hazai benyomások ih­lettek. Városházi felszólalása mögött már majdnem egyheti szemlélő­dés, tájékozódás, közvetlen ismeret- és élményanyag állt. S ha ezek közül nem mind bizonyult időtállónak,­­ némelyik ma már talán naivnak is tűnhet, negyven év távlatából, ez aligha róható fel Károlyi Mihálynak. A beszédben megnyilvánuló bölcsesség és lényeglátás a ma embe­rének is fontos üzenetet közvetít. Mert az, amit a hazafiasságról s ta­lán még inkább a gazdasági életről, inflációról és morálról akkor tö­mören kifejtett Károlyi, sajnos, ma is szívszorongatóan aktuális. Szántó Ferenc fzE­lnök Úrs Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Az imént, amikor az Újvárosháza kü­szöbét átléptem, a polgármester úr azzal fogadott, hogy a székes­főváros törvényhatósági bizottsá­ga engem tagjai sorába választott és egyben felkért a polgármester úr arra, hogy ezt a választást ve­gyem tudomásul és fogadjam el. Tisztelt Közgyűlés! Ezt a vá­lasztást ilyen egyszerűen nem le­het elfogadni. Én ezt napi tudo­másul veszem, hanem őszinte és mély köszönetet mondok azért, hogy a törvényhatósági bizottság engem ezzel a választással kitün­tetett. (Élénk helyeslés és taps.) Nekem ez a választás nemcsak kitüntetést jelent, hanem őszinte és mély örömet okoz, mert egész életemben össze voltam forrva Budapesttel. Budapest nemcsak születési helyem, hanem Buda­pest inspirálta családomat, ins­pirált engem: én a forradalmi Budapestnek vagyok az unokája. (Hosszan tartó éljenzés és nagy taps.) Az 1848-as tradíciók nem­csak történelmi tradíciók siálam, hanem családiak is, és ezeknek a családi tradícióknak köszönhetem, hogy teljes mértékben megmarad­tam bennük, és ezek a tradíciók szolgáltak politikai pályám kiin­dulásául. Budapest mindenkor nemcsak Magyarország szíve volt, hanem a progresszív Magyarországnak a központja is. Innen indultak ki — amint éppen az imént az elnök úr megállapította — az igazi prog­resszív eszmék, innen indultak ki Petőfi és Kossuth mozgalmai azért, hogy megdöntsék a Habs­burg abszolutizmust. Innen indult ki később 1918 is és — amint he­lyesen mondotta az elnök úr — ezt a két dátumot többé nem le­het egymástól elválasztani. De to­vább megyek: 1945-öt sem lehet elválasztani ettől a két forradalom­tól! A forradalmak követik egy­mást és olyanok, mint a tenger; amint az olaszok mondják: a tenger mindig változik és mégis mindig ugyanaz. Változnak a for­radalmak, de a forradalmak lé­nyege, a forradalmak progresszivi­tása nem változik, kivéve, ha el­lenforradalmakról van szó. Saj­nos, Budapest nemcsak a forra­dalmaknak, de az ellenforradal­maknak is színtere volt, és ez az elmúlt korszak szörnyű hagyomá­nyokat hagyott ránk. Nemcsak a ledöntött házak, nemcsak a ro­mok, nemcsak a téglák romjai maradtak utána, hanem a lelkek romjaival is számolni kell. (Ügy van/ Ügy van/) A házakat fel kell építeni, de a lelkeket is ki kell ragadni abból a sötét időszakból, amelyben itt a lelkeket valóságos méreggel megmérgezték. B­udapestből új várost kell lé­tesíteni, új és hatalmas vá­rost. Nem szabad, hogy Budapest túl legyen méretezve, arányban :5 SEBESSÉG­ES P­LADA 2107 TOSCANA 1487 cm* / AMADEUS. 1585 Cm* • OEM 7750 / 7840 +8500 Ft vám és ÁFA nélküli árak 10 000 km vagy 1 év garanciává­ igen rövid szállítási határidővel Átvétel rendszámmal, vizsgáztatva BUDAPESTEN „ i£_ autó, Bp. I., Krisztina krt 91. - Tel.: 175-0688 kell lennie az országgal. Nem sza­bad túlságos pompát ide hozni, Budapest ne legyen a nyugati tu­ristáknak és a léha világnak a színhelye. Budapest ne legyen el­sősorban a külföldé, hanem a ma­gyaroknak, a dolgozó magyarok­nak a Budapestje legyen. (Hosszan tartó élénk éljenzés és taps.) El kell tüntetni azokat a Potemkin­­falakat, amelyeket itt a volt kor­mányzó felépített El kell tüntetni azokat az állhazafias sallangokat, amelyekkel 25 éven keresztül itt díszítették magukat. Új világot kell itt teremteni, ne legyenek paloták, hanem legyenek műhe­lyek, legyenek tisztességes lakó­helyei a munkásságnak, mert mi munkálni akarunk, fel akarunk épülni és bele akarunk kapcsolód­ni egy progresszív új világba, amely jönni fog, amelynek el kell jönnie, hiszen részben máris itt van. Ebben a szellemben kell Bu­dapestnek magát felépítenie és a hazafiasságról, amely sallangok­kal és vitézkötésekkel van díszít­ve, a vitézkötéseket le kell rán­tani, ki kell dobni és helyébe ha­zafiasnak lenni. De a valódi haza-­­­fiság nem a látszatra dolgozik, hanem mélyen benne van az em­berekben. Ezt a hazafiságot egy szóval lehet kifejezni: hazafi az, aki dolgozik a hazáért. (Nagy taps.) “‘"Még egyet szeretnék megemlí­teni: nem szabad a várost a fa­lutól elválasztani! (Ügy van! Ügy van!) A reakciónak mindenkor az volt a politikája, hogy a várost el­választotta a falutól. Jöjjenek ide a falusiak! Azt szeretném, ha a Duna—Tisza közi,­­illetve mellet­ti községek lakói, a parasztok úgy jönnének ide, hogy Itt nem levett süveggel görnyedezve, hanem felemétt fejjel állanának előttünk. (Helyeslés.) Jöjjenek ide úgy, hogy érezzék, hogy ez a város az övék is. (Nagy taps.) Ezt a várost jórészt az ő munkájuknak is köszönhetjük. Viszont a város lakosságának, ha elmegy a falura, oda kell nyújtania a kezét a pa­rasztnak, nem szabad őt lenéznie! Ellenkezőleg. Amikor a búzatáb­lákat nézi, akkor azzal a szere­tettel nézze a búzatáblát, hogy­­a búza termeléséhez, én is hozzá­járultam. Hozzájárultam pedig azzal, hogy a búza nőjjön, hogy megszereztem a hozzá való esz­közöket, mert eke- és megfelelő eszközök nélkül nem lehet búzát termelni. Ezek az eszközök pedig a gyárakban termelődnek.­· (Ügy van! Ügy van!)) Össze kell tehát tartani és többé nem szabad vá­laszfalat emelni a város és a falu között. (Élénk helyeslés.) A város­nak igényeit bizonyos szempont­ból — hogy úgy mondjam — le kell fokoznia. Arról a bizonyos feudális pompáról le kell hogy mondjon. Viszont a falut fel kell, hogy emelje, és bizonyára külö­nös, hogy ezt mondom: ez Buda­pest feladata! (Ügy van! Úgy van!) Budapest ugyanis az ország szíve és Budapestről jönnek min­dig a direktívák. Nem aludt vér­­rel, de pezsgő ifjú vérrel kell te­líteni a magyarokat. Budapest lé­vén Magyarország szíve, innen kell hogy jöjjön az impulzus nemcsak Budapest felépítésére, de a falvak felépítésére is. (Helyes­lés.) T­isztelt Közgyűlés! Szörnyű az örökség, szörnyű a nehézség, szörnyűek a bajok, de elmondha­tom, hogy amióta — csak pár­­ napja — itt vagyok, örömmel lá­tom azt a nagy nyüzsgést, forgást, amely Budapestet jellemzi. Hiszen Bécsből jöttem ide, s Bécsről mondhatom, hogy meghalt, kihalt város impresszióját kelti. Itt azon­ban az emberek dolgoznak, nyü­zsögnek. Ami azonban igen fon­tos: az, hogy gazdasági életünket biztosítsuk, mert ennek biztosí­tása nélkül nem lehet új morált létrehozni. A legveszedelmesebb az, ha egy ország, egy város mo­rálja megszűnik. A morál, az er­kölcs megszűnésének részbeni okozója az infláció. Az infláció velejárója, hogy süllyed a morál is. Minden eszközzel azon kell te­hát lennünk, hogy az inflációt megszüntessük. (Helyeslés.) Öröm­mel vettem tudomásul a minisz­terelnök úrtól és a kabinet többi tagjától, hogy ők feltétlenül bíz­nak abban, hogy rövidesen meg tudják oldani ezt a nehéz kérdést. (Helyeslés.) És ha ez meg lesz oldva, abban az esetben új ener­­giát fogunk kapni és új energiá­val kezdhetünk hozzá az építés­hez. Meg vagyok arról győződve, Polgármester Úr, hogy az ön ke­zében ez meg is fog történni. Fel fogjuk építeni Budapestet és Bu­dapest fel fogja építeni Magyar­­országot. (Hosszan tartó lelkes él­jenzés és szűnni nem akaró nagy taps.)" A windsori víg nők Nicolai operája a Népszínházban ÖRVENDETES, hogy Kertész Lászlónak, a Népszínház operatár­sulata létrehozójának és lobogóan lelkes apostolának nyugdíjba vo­nulása után is folytatja munká­ját ez a sok hazai és külföldi si­kert elért rokonszenves társulat. Mostanában, amidőn színházak, zene­karaik, kórusok létét fenye­geti veszély, szívből kell örülnünk annak, hogy Konter László veze­tésével a régi ambícióval folyik tovább ez a művészeti tevékeny­ség. . EZÚTTAL A MÚLT SZÁZAD első felében élt, fiatalon elhunyt német zeneszerző, Otto Nicolai, A windsori víg nők című víg­­operáját láthattuk, amely már húsz esztendővel ezelőtt sikerrel szerepelt e társulat műsorán. Ni­colai, aki Shakespeare színművé­nek fölhasználásával komponálta meg az öntelt, lóvátett, hájas ud­varló mulatságos történetét, csak­nem fél évszázaddal előzte meg a mű legjobb feldolgozásának, Verdi Falstaff­jának bemutatóját. Az erdeti előírás szerint nem túlságosan nagy létszámú zene­kar és kórus kiváló alkalmat nyújt a Népszínház operaegyüt­tesének, hogy ismét műsorára tűzze A windsori víg nőket. Há­lás szerepeket kínál az énekesek­nek, és vidám ötletek megvalósí­tását a rendezőnek. Konter Lász­ló, akinek ez az első munkája társulata élén, bőségesen él is a kedvező lehetőségekkel. A József­városi Színház parányi színpadát — ahol az egyik főpróbát láthat­tuk — víg komédiások seregével népesíti be, és minden alkalmat fölhasznál arra, hogy a zene és Mosenthal ügyes librettójának segítségével három órán át de­rűs, kedélyes hangulatban tartsa a cselekményt. A még főiskolás Weilich Rita tervezte, modern fa­zonú kosztümökkel a rendező tel­jesen másra hangszerelte az elő­adást. A DÍSZLETEK, amelyeket Rajk László tervezett, csak ko­­párságukkal követik a korszel­lemet, és mintha azt kívánnák szimbolizálni: Íme, ilyen szegény színházban vagyunk kénytelenek játszani. Az énekeseiket azonban szemmel láthatóan nem zavarja ez a sivárság, amely furnérleme­­zek formájában látható a szín­padon. Ők önfeledt derűvel, föl­­szabadultan komédiáznak, és kü­lönösen Gogolyák Györgyöt illeti elismerés Falstaff szerepének mulatságos megromálásáért, szép basszusáért. Mellette a két paj­zán hölgyet ebben a szereposztás­ban a csinos Bakonyi Ilona és a feladatát most színészileg is jól megoldó Bihari Tóth Zsuzsa ala­kítják, a férjeket pedig a jó meg­jelenésű, szépen éneklő Németh Gábor és Toldi Nagy Miklós. Fenton szerepében ezúttal He­gedűs Józsefet hallhattuk, aki balesete ellenére is derekasan helytállt az előadáson, míg ked­veseként, a bájos Annaként — a dekoratív és kisebb indiszpozíciója ellenére többnyire szépen éneklő — Tit­es Éva lépett fel ezen az estén. Németh József, Zsuzsa Mi­hály, Szatmári Olga és Németh Hajnal működtek közre még mások mellett A windsori víg nőkben, akik ezúttal a kórus szín­vonalát is emelték, mert más es­téken ők éneklik a főszerepeket. NICOLAI VÍGOPERAJÁT László Endre vezényelte gondo­san, az ezen a színpadon meg­szerzett nagy rutinnal és jó al­kalmazkodókészséggel. Csak rész­ben múlt rajta, hogy a zenekar nem a** legjobb 'formájában szó­laltatta meg ezt az igényes mu­zsikát. (gábor)­­ Bach Máté-passiójának három előadását mentette meg beugrá­sával Verebi­e Ibolya Svájcban, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. A freiburgi Bach-kórus és -zenekar működött közre vezetőjük, Hans Beuerle karnagy irányításával, a nagysikerű koncerteken Verebics Ibolya partnere Peter Schreier volt. Miért szponzorálják a Corvina-kiállítást? A kultúra, az üzlet és a Sotheby?s Világraszóló Corvina-kiállítás nyílik Mátyás király halálának ötszázadig évfordulójára április β-άη, Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. Az elő­zetes hírek szerint több mint hetven egyedi példány látogat vissza egy időre eredeti hazájába, s ezekhez társulnak Corvin Má­tyás legendás bibliotékájának magyarországi közgyűjteményeik­ben őrzött darabjai. A fél évig megtekinthető tárlat létrejöttéhez a hírneves Sotheby’s műkereske­dő cég is hozzájárult. A miértről a vállalat hazáinkban tárgyaló képviselője, dr. Soraya Stuben­­berger nyilatkozott: — Mátyás korát a magyar tör­ténelem fényes periódusának mi­nősítjük. Ezért is válaszoltunk igennel a mecénások után néző Széchényi Könyvtár megkeresé­sére. — Mekkora összeggel támogat­ják a kiállítást? — Tízezer font körüli az erre szánt pénz. — Miért éri meg ez a befekte­tés a Sotheby's-nek? — Nemcsak aukciós cégnek tekintjük a magunkét, hanem olyan vállalkozásnak is, amelyik a kulturális cserét, a művészi ér­téket is támogatja. Szeretnénk, ha partnereinkben is olyan kép raj­zolódna ki rólunk, hogy mi ugyan kulturális üzletet kötünk, de eb­ben a kultúra ugyanolyan hang­súllyal szerepel, mint az üzlet. — Az üzletről jut eszembe: A Novotrade-del közös budapesti irodájukat két és fél éves műkö­dése után, 1989 decemberében bezárták. Mi indította önöket er­re az elhatározásra? — Előrebocsátom, hogy a dön­tésünk nem volt végleges, mert magyar partner nélkül hamaro­san önálló irodát nyit az önök fő­városában a Sotheby's. A fő prob­lémának egyébként az bizonyult, hogy a múzeumok gyakorlatilag semmire sem adtak kiviteli en­gedélyt, a véleményünk alapján nem kifejezetten nemzeti kincs­nek számító műtárgyakat is visz­­szatartottak. A Nemzeti Galéria főigazgatója, szerint, a magyar művészet elismertségét fokozza, ha arra méltó alkotásai bekerül­nek a nemzetközi aukciós vér­keringésbe. Osztjuk a véleményét. Ha száz képből tíz külföldre jut, akkor az itt maradt kilencven festmény eszmei és anyagi értéke is növekedni fog. Az együttmű­r­ködés folytán néhány avantgárd művész alkotásai elindulhattak a nemzetközi piacot meghódító úton, s igazán szép áron keltek el. El, amikor más művészeti te­rületen is hasonló üzleteket ki­­­válltunk,­­kötni, kiderült,, hogy, az engedélyezésre gyűjtőkörük se okán hivatott egyéb múzeumok , mind elutasították a kiviteli kérelmün­ket. — Mennyivel lesz könnyebb a helyzetük, ha a maguk urai lesz­nek? — Annyival mindenképpen jö­vedelmezőbb így a vállalkozás, hogy a jutalékon nem kell osztoz­kodni. Emellett reméljük, hogy önöknél a politikai helyzettel együtt a gazdasági szabályozás is kedvezően fog változni. Úgy tet­szik, Magyarország Nyugat-Euró­pa felé orientálódik, s ha ez így van, akkor annak logikus követ­kezménye lesz, hogy a műtárgy­kereskedelem terén is közeledni fognak a nyugati mintához. — Gondolja, hogy ez könnyítést jelentene? Kötve hiszem, hogy a hagyományaikhoz foggal-köröm­mel ragaszkodó országok — em­lítsük csak a Sotheby’s központ­jául szolgáló­­Nagy-Britanniát — könnyűszerrel megválnának a tu­lajdonukat képező műkincsektől. — Mifelénk szakemberekből, művészekből, muzeológusokból, régészekből álló bizottság mér­legeli, hogy mi szól az adott tárgy külföldre kerülése mellett, s mi ellene. A már jóváhagyott kivi­teli engedély hatályát azonban felfüggesztik egy időre. Ezalatt a három-hat hónap alatt az ér­dekelt múzeum megveheti a mű­kincset a maga pénzén, vagy gyűjtést rendezhet a műtárgy megszerzésére. Ha a határidő le­jártáig nem jön össze a szükséges összeg, akkor érvénybe lép a ki­viteli engedély. — A magyar múzeumok anyagi helyzetének és a magyar állampol­gárok közadakozásra való lehető­ségének ismeretében állíthatom: efféle feltételek érvényesülése esetén évek sem kellenének hoz­zá, hogy teljesen kiürüljön a ha­zai műkincspiac.­­ A nyugati műkereskedelmi szabályokat mi csak ötletadó szándékkal nyújtottuk át az önök Művelődési Minisztériuma illeté­kes osztályának. A magyar gya­korlat megváltoztatását vélemé­nyünk szerint azonban az is sür­geti, hogy mióta a magánemberek szabadon utazhatnak, sok mű­kincs vándorol ki illegálisan az országból. Ennél összehasonlítha­tatlanul kedvezőbb a hivatalos út. Úgy az egész közösségnek haszna származik a műkereskedelemből. Mi tudniillik, nem akarjuk kira­bolni Magyarországot. Mátraházi Zsuzsa Magyar József rajza 7 Ezt a cselekvési programot a Sabad Demokraták ügyvivői 1990. március 20-án hozták nyilvánosságra. HA A SZABAD DEMOKRATÁK BEKERÜLNEK A KORMÁNYBA, A KORMÁNY AZONNAL CSELEKEDNI FOG. 1. AZONNAL helyreállítja hazánk függetlenségét. Tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok kivonásának meggyorsí­­tásáról javasolja az Országgyűlésnek: emelje törvényerőre a Nagy Imre-kormány 1956. november 1-jei nyilatko­zatát, mellyel Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből 2. AZONNAL önkormányzati törvényt kezdeményez, hogy a helyhatósági választásokat legkésőbb ez év őszén meg lehessen tartani Támogatja a lejáratódott helyi vezetők visszahívását már az őszi választások előtt 3. AZONNAL kezdeményezi, hogy vonják felelősségre a múlt rendszer törvénysértésben elmarasztalható személyiségeit 4. AZONNAL biztosítja a teljes sajtószabadságot megszünteti a rádió és televízió felügyeletére alakított kuratóriumot. 5. AZONNAL bevonja a magánhasználatú önvédelmi fegyvereket leszereli a belső elhárítás valamennyi tagját és hozzálát a köz biztonságán őrködő, politikamentes rendőrség kialakításához. 6. AZONNAL véget vet a nagyvállalati apparátusok átmentését célzó látszatprivatizálásnak, ugyanakkor támogatja, hogy a hazai és külföldi magántőke megfelelő gazdasági szerephez jusson. 7. AZONNAL megtiltja az állami és tsz-tulajdonú földeladást mindaddig, amíg az Országgyűlés el nem fogadja az új földtörvényt és felülvizsgálja az 1989-es földtörvény hatályba lépése óta végrehajtott földeladásokat. 8. AZONNAL elrendeli a vállalati tanácsok újjáválasztásának elhalasztását szeptember-októberig, s addigra az Országgyűlés módosítja a vállalati törvényt 9. AZONNAL biztosítja a pályakezdők védelmét rájuk is kiterjeszti a munkanélküli segélyt 10. AZONNAL megvonja a kiemelt nyugdíjakat és a kormánykitüntetésekkel járó fizetés-, illetve nyugdíjkiegészítéseket 11. AZONNAL hozzálát az 1991. évi költségvetés előkészítéséhez, hogy az infláció gyorsulását már a jövő évben meg lehessen állítani 11 AZONNAL kezdeményezi, hogy üljenek össze a Helsinki Egyezményt aláíró államok a kelet-európai kisebb­ségek, köztük a határainkon túli magyarok sérelmeinek orvoslására. Április 8-án szavazatával küldjön Szabad Demokratákat a parlamentbe!

Next