Magyar Nemzet, 1991. március (54. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
A Magyar Nemzet MAGYARORSZÁG, FEBRUÁR 28. vív pIARIÁNUS LÉTEMRE is örömmel tölt el a hír, hogy Budaa húsfogyasztás azóta, hogy az árut olcsóbban kínálják egy évivel korábbihoz képest körülbelül 60 százalékot .Álitott a Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat a kissáitálózatba. Ez azt jelenti, hogy a korábbi normálisnak kereskedelm néhány nap alatt helyreállt. Igaz, eddig sem tartott forgalma nem lett volna kereslet a hús iránt, hanem soka társadalom eljutott arra az állapotra: egyes ré-kal *5Lw-i disznókörömmel kénytelenek beérni. A jelenlegi tegetThiaxnyítja, hogy megfelelő üzletpolitikával, árcsökelégíteni az igényeket. Csakhogy az a felemás hely- Xrtmf*« hnffv az árcsökkenés csupán ideiglenes megoldás. Egyszeret gazdasági krízis: a túltermelés, a rossz érték esi Ιόν“11a~^··J". -.jett kényszerült a fenti humanitárius” cselekedetre a si lehetőse A Legfrissebb hírek szerint márciusban is tart ez az idil Mín most az exportnehézségek miatt felduzzadt hazai sertésállam elraktározott készletek mennyisége még néhány héten keresztül lihetővé teszi ezt az értékesítési formát. A végső megoldás csak az lehet ha válásPiaci viszonyok alakulnak ki a húskereskedelemben éppen úem mint a munkaerőpiacon és a bérek terén, s ekkor nemcsak árukínálat, hanem fizetőképes kereslet is lesz. SENKI SEM ÉRTI: hogyan, miiből tudnak élni a magyar családok, amikor bruttó 10 ezer forintot keres egy „átlagpolgár”, s vélhetően 15 ezret kénytelen magára költeni. A Központi Statisztikai Hivatal, amely elkészítette az ország társadalmi-gazdasági helyzetéről áttekintő öszszesítését, hasonló komor és sok esetben érthetetlen adatokat, tényeket hozott nyilvánosságra. Mondom ezt azért, mivel az elmúlt esztendő fogyasztói árszínvonala 29 százalékkal emelkedett, s ha figyelembe vesszük, hogy a fent említett 13 ezer forintos bruttó kereset valójában csak 10 ezret ér, akkor egyszerűen képtelenség felfogni: miből élnek azok az emberek, akik ez alatt, vagy éppen csak e fölött keresnek. Az életszínvonal folyamatos csökkenésénekbizonysága: a lakossági fogyasztás rohamos fogyása, hiszen a kiskereskedelmi forgalom 1990- ben hat százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. VÁLLALKOZÓ FAJTA A MAGYAR, vagy nem is állunk olyan csehül a gazdaságban ? Ezt azért kérdezhetjük, mert 1990-ben a gazdasági szervezetek száma megközelítette a 30 ezret. A cégbíróság forgalma túltesz minden jól menő butikon, a vállalkozók százezreket költenek okmánybélyegre. A tavaly alakult gazdasági szervezetek 28 százaléka , valószínűleg adóokok és egyéb manipulációs szándékok következtében a külföldi tőke részvételével alakult. A vegyes tulajdonú társaságok törzstőkéjének 38 százaléka, körülbelül 400 millió dollár értékű külföldi deviza. „Kisvállalkozáshoz” ez sok pénz, ám a gazdaság megmentésére, a beruházási kedv illusztrálására vajmi kevés. Jószerivel zsebpénznyi összeg a tőkepiacon. B. L Harmincszázalékos béremelés pedagógusoknak Rendőrfőkapitány és válságmenedzser — döntött a Fővárosi Közgyűlési Érdekes, de az előzmények ismeretében nem igazán meglepő döntést hozott a Fővárosi Közgyűlés tegnap az Újvárosházán a BRFK kinevezendő vezetőjének véleményezésével kapcsolatiban. Még ezt megelőzően Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: ünnepnap a mai, hiszen az utolsó iraki katona ie elhagyta Kuwait területét. Ezért levélben fordul a kuvaiti emírhez és Kuwait City főpolgármesteréhez, melyben kifejezi ebbéli örömét, s egyben felveti, hogy a két főváros létesítsen kapcsolatot A napirend elfogadása során élénk vita alakult ki, hogy töröljék-e a megtárgyalandó sorából a vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok ideiglenes ellátásáról szóló javaslatot, Illetve, hogy szavazzanak-e az oktatási intézmények igazgatóinak kinevezéséről. Végül úgydöntöttek, mindkét kérdéssel foglalkoznak. Ezt követően került terítékre a leendő budapesti rendőrfőkapitány ügye. Tudvalevő, hogy Szabó Győző országos rendőrfőkapitány Pintér Sándort tervezte kinevezni, a képviselő-testület azonban, két héttel korábban megtartott ülésén úgy döntött — ehhez az érdekeltek hozzájárultak —, hogy őt, illetve a szakmai bírálóbizottság által második helyre rangsorolt Bodrácska Jánost a jogi és közigazgatási bizottság a megalapozott vélemény kialakítása érdekében -meghallgatja. A két jelölt az ülésen hosszasan fejtegette elképzeléseit, kérdésekre is válaszoltak. Szabó Győző is elmondta érveit, s megismételte: az ő jelöltje Pintér Sándor. A bizottság ezt követően olyan határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy — rangsorolás nélkül — a posztra mindkétszemélyt alkalmasnak tartja, ő nem emel kifogást az ORPK vezetőjének döntése ellen, bármelyiküket nevezi is ki. AFidesz egyik képviselője viszont felvetette, célszerű lenne, ha a közgyűlés az egyik pályázó mellett elkötelezné magát. A városatyák ezt elfogadták, s szavaztak: Bodrácska Jánost 33-an, Pintér Sándort 23-an támogatták. (Az országos rendőrfőkapitánynak ettől függetlenül jogában áll — lévén, hogy a közgyűlésnek nincs vétójoga — Pintér Sándort kinevezni, de határozhat úgy is, hogy öt naponbelülmást jelöl.) Vezérigazgató helyett válságmenedzselő fővárosi biztos kerül egy évre a BKV élére. A városatyák ugyanis úgy határoztak, hogy eredménytelennek tekintik az erre a posztra kiírt pályázatot, hiszen megítélésük szerint egyik jelölt sem alkalmas arra, hogy vezesse ezt a súlyos problémákkal küszködő vállalatot. A fővárosi biztost a főpolgármester — a BKV felügyelőbizottságának egyetértésével — harminc napon belül nevezi ki. Marschall Miklós főpolgármester-helyettes az egyik szünetben bejelentette, a fővárosi pedagógusok hamarosan visszamenőleg is megkapják a januártól esedékes 30 százalékos béremelést. A Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatójának kinevezése után a kórházak gazdasági, valamint ápolási igazgatóit, majd az iskolák első számú vezetőit nevezte ki a képviselő-testület. Az egyszerűnek tűnő procedúrát azonban terméketlen viták zavarták, meg többen úgy vélték, hogy felelőtlenek azok, akik a jelöltek kellő ismerete hiányában szavaztak „nemmel”, s akadályoztákmeg ezzel a kinevezéseket, hiszen így az érintett intézmények munkáját nehezítették meg. Mások azzal érveltek, senki sem köteles megindokolni a döntését. Ahovfl most nem nevezték ki az intézmények igazgatóit, ott új pályázatokat írnak ki. (almási) Haza, mocsitasok Alkotmánysértő indítvány a szociális bizottság ülésén Becslések szerint nyolcvan-kettőszázezer főre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik jelenleg egyáltalán nem kapnak nyugdíjat. Mint Gerzsa Ferenc (MDF) képviselő a napirend előtti tájékoztatójában elmondta, a statisztikai adatok szerint: egyrészt azokról a nyugdíj nélküliekről van szó, akiket tulajdonuktól — főképp földtulajdonuktól — fosztottak meg; másrészt azokról a most már idős korú nőkről felejtettek el gondoskodni, akik tradíció alapján maradtak annak idején otthon, és jelenleg leginkább talán egyedül élnek. Mivel Hódmezővásárhelyen már megalakult a Nyugdíj Nélküli Idős Korúak Országos Szervezete, a képviselő kérte a szociális bizottságot, hogy amint tud, foglalkozzon a kérdéssel. Dr. Kiss Gyula, a bizottság elnöke „különösnek”nevezte azt a helyzetet, hogy amíg a bizottság épp a nyugdíjkiegészítésekről és különböző pótlékokről dönt, addig az imént említett tényre eddig nem is nagyon figyeltek oda. Miután a szociális bizottság egyórás késéssel végre határozatképessé vált, folytatták a szerdán abbamaradt — az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve egyes nyugdíjak megszüntetéséről szóló — törvényjavaslat részletes vitáját. Dr. Kiss György (MDF) két új paragrafust is alkotott a törvényjavaslathoz. Indítványában az szerepelt,, hogy akiinek a nyugdíját nem a Magyar Közlönyben közzétett jogszabály alapján állapították meg, azoknak a mindenkori legalacsonyabb nyugdíjat fizessék ki. Továbbá javasolta, hogy azok, akik indokolatlanul magas nyugdíjat kapnak, mindaddig a minimumot se kaphassák meg, amíg a többletnyugdíj folyósításából a Magyar Állam kára meg nem térül. Illetve, akinek a nyugdíját a Magyar Szocialista Munkáspárt valamely szerve állapította meg, annak a nyugdíjfolyósítását szüntessék meg. Pusztai Erzsébet (MDF) véleménye szerint az indítvány ugyanolyan alkotmányellenes, mint ahogy a jogtalanul magas nyugdíjak megállapítása is az volt. A képviselőnő óriási hibának tartaná, ha valaha ilyen drasztikus intézkedések történnének. Pusztai Erzsébet szavait megfontolva — a minisztérium javaslattal való egyetértése ellenére — a bizottság az indítványt nem támogatja. (seh) A tsz-elnök hajthatatlan... Részvénytársaság lesz-e a Sasad? A diktatúrából a demokráciába való átmenet szülte joghézagokat, valamint a késlekedve és ellentmondásosanmegszületett jogszabályokat kihasználva alakul át a Sasad Tsz részvénytársasággá, kész helyzet elé állítva tizenkét önkormányzatot és kétszázezer embert — hangzott el az MDF-frakció tegnapi sajtótájékoztatóján. Jávor Károly (MDF) elmondta, hogy tárgyalásokat kezdtek az ügyben dr. Mihalik Lászlóval, a téesz elnökével, aki hajthatatlannak bizonyult, és nemkívánja a volt tulajdonosok érdekeit figyelembe venni. Az átalakulás a jelenlegi keretekközött törvényesen végrehajtható, hiszen egyértelműen a téesz tulajdona a föld. Nem lehet mást tenni, a sajtó nyilvánosságán keresztül kell nyomást gyakorolni a téesztagokra, saját érdekükben ne szavazzák meg a pénteki közgyűlésen az átalakulást. Omolnár Miklós (Független Kisgazdapárt) beszámolt arról, hogy csak az elmúlt napokban ötszáz új tagot léptettek be a téeszbe, minden bizonnyal azért, mert a szavazáson szükség lesz a voksukra. Az átalakulásban szűk érdekcsoportok kívánnak rabolni, a téesztagoknak nem származik előnyük abból, ha részvénytársasággá alakulnak, hiszen valódi tulajdon helyett csak bizonyos névértékre szóló részjegyet kapnak, s ha valamilyen oknál fogva a téeszt elhagyni kényszerülnek, nagy valószínűséggel csak névértéken alul tudnak részvényüktől megszabadulni. * Az MDF-frakció és a Független Kisgazdapárt képviselői is a valódi tulajdonon alapuló részvénytársaságot tartják jobbnak a kolhozjellegű téeszeknél, viszont míg a tulajdonviszonyok rendezése érdekében nem születik meg a kárpótlási, a privatizációs, az önkormányzati tulajdonról szóló, a szövetkezeti és a földtörvény, addig az átalakulást el kell halasztani. A téesz birtokában lévő négyezerötszáz hektár földről — ha megtörténik a részvénytársasággá való átalakulás — már eleve lemondhat az önkormányzat, az egyház, az állampolgár, mindenki, aki eddig abban reménykedett, hogy tulajdonát visszakapja. A tulajdonrendezés esélyeit megnehezíti, hogy a Sasad jelentős külföldi tőkebevonásra is készül. Az átalakulás okozta érdeksérelmek visszafordíthatatlanná válnak. Hasonló esetek megelőzése érdekében koalíciós támogatással a Független Kisgazdapárt sürgősséggel benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, mely előírná, hogy az átalakulásokat a Vagyonellenőrzési Bizottságnak be kell jelenteni (ez jelen pillanatban nem szükséges), illetve hogy a Cégbíróság képviselője is jelen legyen azakciónál. Ómolnár Miklós szerint a mód, ahogy az átalakulást végre kívánják hajtani, a csekélyke szövetkezeti demokrácia megcsúfolása is egyben, mert az az agitáció, amely a tagságkörében folyt a közgyűlést megelőzően, a pártállami időket idézi. A tagok mindenesetre megkapják azt az információs csomagot, mely segít nekik abban, hogy saját érdekeiket mérlegelve döntsenek a pénteki közgyűlésen. S. N. Nem kell többet fizetniük a hitelkártyatulajdonosoknak Nagy-Britanniában az üzletek ezentúl megfizettethetik a hitelkártya-tulajdonosokkal azt az egy-két százalékos kezelési költséget, amit a bankok számítanak fel, de eddig a kereskedők fizettek- Az üzleti élet tisztességére felügyelő kormánybizottság most úgy ítélte, hogy a kormány nem kötelezheti veszteségre a boltosokat. — Várható-e vajon nálunk is hasonló intézkedés? — kérdeztük az American Express magyarországi irodájának hitelkártya-referensét, Esik Attilát.’ Mi nem értesültünk ilyesmiről. Magyarországon jóformán nincs is még hitelkártya-kibocsátás, tehát a fizetésnek ezt a módját többségében csak külföldiek veszik igénybe. Hogy velük ezután többet kívánnának fizettetni, azt gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartom. (Hvg) Feszültségek a párt és a KDNP frakciója között... A föld nem helyettesíthető kárpótlási jeggyel A Kereszténydemokrata Néppárt tegnapi sajtótájékoztatóján bemutatták a pártnak az időközi választásokon indított országgyűlési képviselőjelöltjeit. Dr. Jancsó Gábort a főváros VII. kerületében, Király Ferencet Oroszlányban indítják az időközi választásokon. Ezek után szó esett arról, hogy a párt és a parlamenti frakció között az utóbbi időben bizonyos feszültségek mutatkoznak, valamint arról, hogy a kárpótlási törvénytervezettel kapcsolatban a párt új állásfoglalás előterjesztésére készül. A bejelentések hátteréről dr. Varga László alelnökötkérdeztem. — Miben jelentkezik a párt és a frakció ellentéte? — A párt a néppel van mindennapi kapcsolatban, a parlamenti frakció pedig a törvényhozással. Ebből aztán természetesen adódnak a feszültségek, és hogy a párttagok elégedetlenek a képviselők munkájával. — Hogyan próbálják a feszültségeket feloldani? — A frakciót ezentúl fokozottabban bevonjuk a párt munkájába. Elvileg ezt a célt szolgálják az országos választmányi ülések, ezekre azonban csak évenként kerül sor. Ezért döntöttünk most úgy, hogy a havonkénti intézőbizottsági üléseken is részt vesznek majd a frakció képviselői. — Hatásosabb lesz ettől a párt parlamenti jelenléte? — Igen, hiszen így a képviselők a támogatottság tudatában dolgozhatnak majd. — A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban is határozottabb lesz a fellépésük? — Feltétlenül. Hiszen eddig nem is volt egyeztetett pártálláspont, hanem csakmagánvélemények hangzottak el, amelyek gyakran szétágazók voltak. Jövő hét keddjén sajtónyilatkozatot adunk ki, amely a párt egységes álláspontját fogja tükrözni ebben a kérdésben. — Módosító indítványokat is benyújtanak majd? — Igen. — Megtudhatunk valamit ezek várható tartalmáról? — Egyelőre csak az egyéni véleményemet tudom elmondani. A föld kérdését mindenképpen külön kellene választani a többi ingatlantól. Hiszen a föld nem csak egy vagyontárgy, hanem sokkal több ennél. — Mennyiben több? — A föld az ország, a haza, a nemzet. A föld nem helyettesíthető kárpótlási jeggyel. — Ilyen értelműek lesznek tehát a módosító indítványok is? — Igen, én erre számítok. A föld kérdését külön kell kezelni. (beth ary) PÉNTEK, 1991. március 1. A Nyitott Társadalom Alapítvány díjazottjai A Nyitott Társadalom Alapítványt egy évvel ezelőtt a Magyar Hitelbank hozta létre 50 millió forintos alaptőkével. Az alapítvány célja — mintazt Hankiss Elemér, a kuratórium elnöke a tegnapi díjátadás alkalmávalmegfogalmazta — először is a társadalom nyitottabbá válását, demokratizálódását, autonóm szereplőinek kialakulását, másodszor Közép-Kelet-Európa népeinek együttélését, harmadszor pedig a nemzeti kisebbségek törekvéseit elősegítő tevékenységek támogatása. Ezt részben különböző pályázatok kiírásával, részben pedig egyes kiemelkedő személyiségek, eredmények díjazásával kívánják elérni. Ez utóbbira került sor tegnap a Magyar Hitelbank épületében. Az idei díjazottak: Vekerdy László, filozófiai, etikai munkásságáért, aki —mondta Hankiss Elemér — a „magyar értelmiség hosszú ideig méltánytalanul mellőzött nagy tanítómestere”. Ilia Mihály, a szegedi egyetem irodalom-professzora, a Tiszatáj egykori szerkesztője, aki a magyarság és a demokrácia eszméjét együtt szolgálta. Bojtár Endre, a magyar—jugoszláv és a magyar —szlovák kapcsolatok tudományos kutatásában végzett munkásságáért, végül a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, azért az „aprómunkáért”, amit az indulatok közepette példamutatóan „okos tapintattal” végeznek. (b.) Rendszerváltás a Magyarországi Református Egyházban Megkezdte munkáját a Magyarországi Református Egyház X. Zsinata. A IX. Zsinat megbízatása szerdán lejárt, a Zsinat megtartotta záró ülését. A gyülekezetek által megválasztott X. Zsinat még aznapi alakuló ülésén megválasztotta az új egyházi méltóságokat. Lelkészi elnök Hegedűs Lóránt Duna-melléki püspök, világi elnök Bodnár Ákos, a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka lett. Lelkészi alelnökké Márkus Mihály dunántúli püspököt, világi alelnökké Czine Mihály irodalomtörténész professzort, a Duna-melléki Egyházkerület főgondnokát választották. Versenytárgyalás májusban Ki veszi meg a Csemegét? Az Államii Vagyonügynökség igazgatótanácsa szerdán tartott ülésén jóváhagyta a Csemege Kereskedelmi Vállalat átalakulási szándékát. A tervek szerint, az ország legnagyobb kiskereskedelmi üzlethálózata tőke bevonásával - részvénytársasággá alakul át a közeljövőben. A részletekről Házi Zoltánt, a vállalat vezérigazgatóját kérdeztem. — A „Csemege"-láncolathoz a fővárosban 54, vidéken 65 üzlet tartozik, emellett idényjelleggel, a Balaton partján is üzemeltet néhány kisebb boltot — mondta elöljáróban a vezérigazgató. A részvénytársasággá történő átalakulást külfölditőkebevonással tervezik. Eddig osztrák, svéd, francia és holland partnerek érdeklődtek. A zártkörű pályáztatásra előreláthatólag májusban kerül sor, s akkor döntenek a külföldi cég kiválasztásáról is. A Vagyonügynökség által jóváhagyott koncepcióban követelményként szerepel, hogy a külföldi tőke aránya haladja meg a 40 százalékot, de a vállalat vezetése szeretné, ha a külföldi részesedés ennél magasabb lenne. A dolgozói részvények bevezetése is szerepel a tervekben, ám a részletek kidolgozására később kerül sor. Mindenesetre a Csemege Vállalat csaknem 4000 dolgozójának nem kell elbocsátásoktól tartania. Arra a kérdésre, hogy számolnak-e az átalakulás után az üzletek önállósodási törekvéseivel, a vezérigazgató leszögezte: — Semmiképpen. Már csak azért sem — mondta —, mert a nyugat-európai üzlethálózatok mintájára szervezik meg az országban az egységes arculatú Csemege Üzletláncot. Ha ilyen szándékkal bármelyik boltunk megkeresne, felettébb csodálkoznánk, hiszen az egység érdekében a minap döntött úgy a vállalati tanács, hogy a központi irányításra szükség van. A vezérigazgató mindenesetre azt várja az átalakulástól, hogy új, korszerű üzletek létesülnek majd. A lakosság megelégedésére külföldi termékekkel bővül a választék, s vélhetően a dolgozóik is elégedettek lesznek, mivel a korábbinál magasabb nyereségérdekeltségi rendszert kívánnak bevezetni. Fontolgatja-e a Sugár Élelmiszeráruház, hogy kiválik a Csemege-üzletláncból — kérdeztük Csipák Anital igazgatót. — Semmiképpen - válaszolta Csipák Antal —, az egységes arculat kialakítása érdekében szükség van a központ munkájára, bár úgy látom, hogy a szervezeti kereteken változtatni kell. Talán az eddiginél kisebb létszámmal, és egy kis átszervezéssel jobb eredményt érhetnénk el, hiszen egy felduzzadt apparátus minden vállalat számára csak terhet jelent. A termelői szféra mellett immár a szolgáltatóiparba és a kereskedelembe is csordogál a külföldi tőke. Ennek jó példája a Csemege Kereskedelmi Vállalat privatizációs törekvése. De mit hoz majd az átalakulás a fogyasztók, a vásárlók számára? Remélhetőleg nyugati színvonalú, korszerű bevásárlóközpontokat, roskadásig telt polcokkal, légkondicionált eladóterekkel. Ezek után már csak az lesz a kérdés, hogy képes lesz-e a vásárló megfizetni? (ceeke) .A pécsi közgyűlésről címezve: Levél a miniszternek Tegnap mintegy három órán át késleltették csak a bejelentések az előzetesen meghirdetett napirendi pontok tárgyalását Pécs megyei jogú város közgyűlésén. Szenvedélyes vitákat váltott ki az ivóvíz, illetve a közüzemi csatornamű rendkívül magas — országosan a harmadik legmagasabb — díja, melyről az önkormányzat megfelel. Információk hiányában nem tudja és nem is kívánja meggyőzni a lakosságot. Nagyon sokan nem tudják megfizetni a felemelt díjakat, melyek behajtása is reménytelen. Épp ezért tegnap a képviselők megszavazták, hogy a közgyűlés nevében dr. Krippl Zoltán, polgármester, levelet juttatott el Siklós Csaba miniszter úrnak, hogy intézkedjék a pécsi ivóvízért fizetendő díj felülvizsgálatában. A díjcsökkentés reményében írott levél az érdekelt vállalatok — Dunántúli Regionális Vízmű, pécsi, illetve Baranya megyei Vízmű, és a számlázást végző Ingatlankezelő Vállalat tevékenységének vizsgálatát is kéri. Minthogy a közgyűlés az egészséges ivóvízhez való jogot állampolgári jognak tartja, az is szükséges, hogy a víz ára a lakosság fizetőképességét ne haladja meg. Sürgős döntés született arról is, hogy a város — különös tekintettel az IMS rendszerépületek megerősítési munkálataira — 250 millió forint támogatást kér a Területi Államháztartási, Közigazgatási és Informatikai Szolgálattól. A pályázati kiírás az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeket érinti, ilyen értelemben folyamodott a pécsi közgyűlés a segítségért. Az országos rendőrfőkapitány, dr. Szabó Győző levélben kereste meg a pécsi polgármestert, hogy tájékoztassa a megyei rendőr-főkapitányi posztokra kiírt pályázatokról. A nyilvános pályázat útján betöltendő állásokra a jelentkezéseket öttagú bíráló bizottság vizsgálja felül. A Baranya megyei rendőr-főkapitányi poszt várományosa javaslatuk alapján dr. Ernyes Mihály rendőr alezredes. Az önkormányzat jogi ügyrendi bizottsága vezetőjének tájékoztatása szerint csak egyetértési joguk van a kérdésben, a döntés dr. Szabó Győző hatásköre. A Pécs városi közgyűlés hozzászólás és vita nélkül nyilvánított véleményt, a képviselők döntő többsége erősítette meg szavazatával az országos rendőrkapitány véleményét, azaz dr. Ernyes Mihály megyei rendőr-főkapitánnyá történő kinevezését. (cserke) Betörtek a nyíregyházi SZDSZ-irodába Betörő járt csütörtökre virradó éjjel a Szabad Demokraták Szövetsége nyíregyházi, megyei irodájában. Az ismeretlen tettes a bejárati ajtó üvegének kikészítése után jutott be a helyiségbe. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a bűncselekmény nem politikai célzatú volt, hiszen a dokumentumokat a betörő nem forgatta fel, azokközül egyetlen egyet sem vitt magával. Eltulajdonított viszont egy telefaxkészüléket.