Magyar Nemzet, 1991. május (54. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
4 Magyar Német MAGYARORSZÁG, MÁJUS 1. IDENTITÁSZAVAR JELLEMEZTE nagy általánosságban „az első szabad május elsejét”. Apártok a legtöbb településen — alighanem politikai meggondolásból — tartózkodtak a demonstrációk szervezésétől. Vélhetően abból a meggondolásból, hogy a történelmi közelmúltat idéző megnyilvánulásokkal esetleg rossz hírbe keveredhetnek. Meg nyilván az is oka lehet a feltűnő visszafogottságnak, hogy nincs kellő számban hadra fogható tagsága a különböző politikai pártoknak. Pedig a tavasziasra fordult időjárás, s a hirtelen kizöldült természet szinte tálcán kínálta a lehetőséget egy más minőség megjelenítésére, amelynek különleges és szomorú aktualitást ad hazánkban a járványszerűen terjedő munkanélküliség. Nem véletlenül írta Göncz Árpád köztársasági elnök munkásokhoz címzett május elsejei üzenetében, hogy ,fi munkás szó jobbára csak a munkanélküliség vonatkozásában hangzik el, az önkéntes tagság elvét szem előtt tartó, szabadon szerveződő, erős szakszervezetek szerepe, összefogása, fokozottan fontos". Márpedig ilyen állapotban nagyon is helyénvaló a jócskán elaltatott munkásszolidaritás ébresztgetése e sallangjaitól megszabadított, jeles napon. Kötelező felvonulás, transzparensek, aktualizált jelszavak, ingyen sör és virsli nélkül azonban az átállás egyelőre nem nagyon megy, így be kell érnünk — néhány biztató jelenség mellett — még jó ideig az elmenőfélben levő öregek mindinkább elhalkuló történeteivel a szocializmus előtti májusokról. HA KESERVESEN IS, DE ASZTALHOZ ÜLTEK a hat párt triói, hogy meghányják-vessék „közös" dolgaikat Némi meglepetést csupán az keltett, hogy Antall József miniszterelnök huszonnégy órával az események előtt hívta egybe az érintetteket A zártkörű tanácskozást ahány párt annyiféleképpen értékelte. Igazat kell adni az ötletgazda Orbán Viktornak, aki már azt is sikernek minősítette, hogy egyáltalán létrejött a találkozó, amelynek második fordulójára előreláthatóan két hét múlva kerül sor, további eljárásjogi kérdések tisztázásának szándékával. , KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁST adott ki a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja és országos elnöksége, amelyben értékelték az országos nagyválasztmányon történteket. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az öt pontban megfogalmazott deklarációt a 44 tagú frakcióból csak 27-en írták alá. Eszerint (így a 33. pont) „a képviselőcsoport szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a Nagyválasztmány legitimitását, s az azt követően személyi kérdésekben történő szavazást csak egy széles körű vizsgálat után fogadja el, ha azt az ülésen részt vevő közjegyző az arra vonatkozó jegyzőkönyvig részt ezután is igazolja, a módosított pártalkotmányt és a minden tekintetben kifogástalan jegyzőkönyvet a Fővárosi Bíróságnál beterjeszti, s az a párt képviseletére vonatkozó személyi illetékességet visszaigazolja".K. p. Parlamenti összefoglaló országgyűlési képviselő a jövőben nem vezethet televíziós műsort , így Ráday Mihálynak (SZDSZ) választania kellett, s ő a képviselőség mellett döntött. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője megköszönte a képviselő döntését, bár kifejtette, hogy véleménye szerint a két dolog összeegyeztethető lett volna. Balázs István (MDF) a parlament csődhelyzetét ecsetelte. Arra kérte a házbizottságot, hogy a plenáris ülések helyett a bizottságok ülésezhessenek. Pusztai Erzsébet (MDF) az alkotmányügyi bizottság számlájára írta, hogy a munka nem megy gördülékenyen.A képviselőnő azt javasolta, hogy a törvényjavaslatokat módosító indítványokat ne az alkotmányügyi bizottság, hanem a szakbizottságok mögött működő jogi szakértők véleményezzék. A keddi ülésnapon az interpellációikat kísérte a legnagyobb figyelem. Fodor Tamás (SZDSZ) Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszterhez intézte kérdéseit. A Nemzeti Színház élén történt gyors igazgatóváltás jogszerűségét nem vonta kétségbe, de annak „bizánci" módszerével és időzítésével nem értett egyet. Úgy találta, hogy ismét politikai és nem művészeti szempontok , érvényesültek, amikor Ablonczy Lászlót, a Magyar Fórum munkatársát kinevezték erre a tisztségre. A miniszter a volt igazgató, Csiszár Imre működése alatt bekövetkezett negatív tendenciákat ecsetelte, ami ellen a szakma is fellépett. A képviselő konkrét válaszok hiányában nem, az Országgyűlés többsége elfogadta a miniszter érvelését. Haraszti Miklós (SZDSZ) egy a miniszterelnök által írt levél nyomán vonta le azt a következtetést, hogy a kormány a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát pártállami módszerrel közvetlen irányítása alá akarja vonni. Holott a sajtószabadság biztosításának érdekében az Országgyűlés a médiumok vezetőinek kinevezési jogát elvette a kormánytól. Antall József nem tagadta, hogy létezik a levél, de tiltakozott a pártállami módszer minősítése ellen. Egy 1974-es kormányrendelet alkalmazásának szükségességét a médiatörvény hiányával indokolta. Haraszti Miklós úgy vélte, hogy az említett kormányrendeletet a miniszterelnök hatályon kívül helyezhette volna. A médiatörvény elfogadása pedig épp a kormány miatt késik. A képviselő nem, az Országgyűlés 169 igen, 106 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a kormányfő válaszát. Hack Péter (SZDSZ) Pallagi Ferenc és Horváth József tábornokok vádelejtésének ügyében intézett kérdéseket a legfőbb ügyészhez. Azt akarta megtudni, miért emeltek vádat, majd miért ejtették el azt, s befolyásolta-e őket valaki. Györgyi Kálmán kijelentette, hogy a döntést senki nem befolyásolta. A vádemelés azért volt szükséges, hogy mind a Végvári mind a rendőr tábornokok ügyében a bíróság mondhassa ki a végső szót. A képviselő és a parlament nem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát. Határozathozatalra került sor a Polgári Törvénykönyv módosításának ügyében. A módosítást az alkotmánnyal ütköző részek kiiktatása tette szükségessé, mely a magántulajdon és az állami tulajdon között már nem tesz különbséget. Az ellenzéki képviselők úgy találták, ezért nincs is szükség a forgalomképtelen kizárólagos állami tulajdon a Ptk - ban történő felsorolására. A kompromisszum érdekében azonban Szigethy István (SZDSZ) ezen kör szűkítését javasolta. A parlament többségi döntése alapján csak egyetlen kizárólagos állami tulajdon, a központi állami feladatokat szolgáló ingatlanok kerültek ki a felsorolásból. Egyetlen indítvány maradt talpon a költségvetési törvény módosításának tárgyalásáról. Mint Szabó Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, a változtatás másfél milliárd forint kiegészítő támogatást juttat az önkormányzatoknak. A kormányzat elsődleges célja, hogy így orvosolják a lakosságra nehezedő kamatadó terheit. Kóródi Mária (SZDSZ) a módosító indítvány benyújtásával arra tett kísérletet, hogy az indoklás helyett a törvény szövegében szerepeljen: az eddigi támogatások nem vonhatók el az önkormányzatoktól. Az utolsó pillanatban döntöttek a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról. A parlament korábban úgy módosította ezt a törvényt, hogy — bizonyos törvények hiánya miatt — vagyonelellenőrző bizottságok felügyelete alatt engedélyezte a földforgalmazást. A korlátozás határidejét azonban nem szavazta meg, és ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság. A módosítást április 30-ig kellett elvégezni. Az SZDSZ arra tett kísérletet, hogy a korlátozást feloldja. A kormánypártiak azonban úgy vélték, hogy ez veszélyeztetné a még hiányzó törvények végrehajtását. Ezért, a korlátozást a parlament fenntartotta. Sőt, egy kisgazda indítvány nyomán a vagyonellenőrző bizottságok felügyeleti hatáskörét kiterjesztették a szövetkezetek gazdasági társulássá alakulása fölé is. (Ld.)* Hozzáfűzzük: a késő esti Parlamenti Napló tárgyilagos összefoglalót *adott az Interpellációkról és a nap történéseiről. Ezt az adást azonban — tekintettel a késői időpontra — nyilván nagyon kevesen látták. Für Lajos még tájékozódik Mint arról lapunk április 19-i számában hírt adtunk, Beöthy Mihály, a Honvédelmi Minisztérium államtitkár-helyettese felmentését kérte tisztségéből. Az ügy körül azóta is csend honol, talán azért, mert a tárca vezetője, Für Lajos a múlt héten külföldön tartózkodott. — Mi a miniszter úr véleménye Beöthy úr lemondási szándékáról? — Először részletesebben kell tájékozódnom az ügyről, csak azután tudok érdemben nyilatkozni. — Igaz, hogy a helyettes államtitkár képviselte a „kemény vonalat", ő szorgalmazta, hogy a hadsereg kerüljön a minisztérium irányítása alá? — Először tájékozódom, utána nyilatkozom. — Nem tartja szükségesnek, hogy cáfolja az esetleg téves híreszteléseket? — De szükségesnek tartom, csak — válaszolta Für Lajos, mielőtt búcsút intett — először tájékozódom. (b — g) Hazai tudósítások Göncz Árpád május elsejei üzenete a munkásokhoz Jogos követelésük, hogy hangjukat hallathassák és meghallgatást nyerjenek (MTI) Göncz Árpád, aMagyar Köztársaság elnöke május 1. alkalmából a következő üzenetet intézte a munkásokhoz: „Barátaim! Engedjék meg, hogy mint egykori szervezett mezőgazdasági dolgozó, vasmunkás és az írók Szakszervezetének volt elnöke, legalább távolról üzenjek mindannyiuknak , szakszervezeti tagoknak és szakszervezeten kívüli munkavállalóknak. Egy emberélet tapasztalatai alapján üzenem, hogy épp ma, egy valódi egyenlőséget ígérő, öszszeomlott gazdasági rend romjain, a kínok közt születőben levő versenytársadalom kezdeti időszakában, mikor a »munkás« szó jobbára csak a munkanélküliség vonatkozásában hangzik el, az önkéntes tagság elvét szem előtt tartó, szabadon szerveződő, erős szakszervezetek szerepe, összefogása fokozottan fontos. Demokratikus politikai rend, jól működő parlamentáris demokrácia el sem képzelhető hatékony munkavállalói érdekképviseletek, a tagságuk érdekét felelősen védeni és érvényesíteni képes, alapvető kérdésekben egyet akaró érdekképviseleti szervezetek nélkül. Hazánknak ma a társadalomépítés szinte valamennyi más kívánalmát megelőző létérdeke a szakszervezetek együttműködése. A feladat sürgős , a szakszervezetek tagságának érdeke azonos. Meggyőződésem, hogy ezt valamennyi szakszervezet fölismeri, s ha fölismerte, azt is föl kell ismernie, hogy egymás közti vitáik rendezése nem tűr halasztást. S hogy a munkavállalóknak maguknak kell eldönteniük, hogy melyik szakszervezetet választják vagy támogatják. Jogos követelésük, hogy a sorsukat, szociális helyzetüket meghatározó törvények megalkotása során hangjukat hallathassák, és meghallgatást nyerjenek. Hogy ez milyen hatásos, az az erejüktől függ , erejük pedig a szakszervezetek együttműködésétől. Mindezek megkövetelik a munkavállalók és érdekképviseleti szerveik jogait és kötelességeit magába foglaló korszerű, az európai normáknak megfelelő érdekképviseleti törvény megalkotását, ami nem történhet meg a szakszervezetek közreműködése és egyetértése nélkül! Magánemberként erkölcsi, a Magyar Köztársaság elnökeiként hivatali kötelességem, hogy erre irányuló törekvéseiket hazánk érdekében minden erőmből támogassam.” * 81SJ ' „„ A Népligetben rendezte majálisát a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. A program részeként a Planetáriumban kezdődött egy vitafórum, amelyen többek között részt vett Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium álllmtitkára, Forgách Pál, az FSZDL elnöke, Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, Palotás János és Palkovics Imre országgyűlési képviselők. Mielőtt a közönség sorai közül érkezett kérdésekre válaszoltak volna, a munkanélküliségről ejtettek szót. A kormány képviselőinek kivételével egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a kormánynak igen nagy a felelőssége a munkanélküliség kezelésében. A gazdasági folyamatokat orientáló kereteket meg kellene teremtenie, megreformálnia a munkanélkülieket „gyártó” oktatási rendszert, s létrehozni a munkanélküliségiét kompenzáló valódi szociális hálót. Abban mindenki egyetértett, hogy az elmúlt 40 év kiölte az emberekből a szolidaritás érzését, megnehezítve ezzel az éledő szakszervezetek munkáját. Az alacsony küszöbű társadalmi igazságérzet is táplálja a feszültségeket Palotás János ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ellenségkép alakult ki a társadalomban a vállalkozókkal szemben. Márpedig nem lehet egyszerre reménykedni és bízni ebben a rétegben, másrészről utálni őket. Rossz tulajdonosi struktúrára nem épülhetnek rá humánus elvek szerint működő gazdasági szervezetek — összegezte. Forgách Pál amellett foglalt állást, hogy Magyarországon mégsem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a rohamosan elszegényedő embereket irritálják a vezetők magas fizetései, prémiumai. T. Hát klasszikus majálist rendeztek a Városligetben az MSZOSZ tagszervezetei. Az elmúlt évek „jól bevált gyakorlatával” ellentétben idén nem volt központi rendezvény, egymástól független színpadokon és sátrakban zajlottak a programok. „Lépjen be a kormányba!" — szólították fel az állampolgárt a legnagyobb színpadtól nem meszsze, és valóban, mindenkinek módjában állt, hogy közvetlenül Kupa Mihály alatt, legalábbis egy ingyenes Polaroid fénykép erejéig, nyakát egy hercig lukba dugva, kormánytaggá váljon. Innen egy ugrásnyira a „bérszalag bizottság" hatalmas tábláján lehetett üzenni a kormánynak. A legtöbb felirat gazdasági indíttatású volt, mint például, „miért nincs pénzünk egészségesen élni?", vagy „kárpótoltak gazdagodjatok, mi, akik fizettünk, temetkezünk". A demonstrációk semhiányoztak a május elseje programjából, már kora reggel felvonulók lepték meg az Andrássy úton békésen közlekedőket. A hetedik kerületi MSZP-sek és a hozzájuk csatlakozó mintegy kétszáz ember zászlókat lobogtatva a Ligetbe vonult. Eközben a Hermina úton körülbelül nyolcvanan utcatáblákat helyeztek el. A régi-új név: Május 1. út, legalábbis egy napig. A Vajdahunyad vár mögötti területen ütötték , fel sátraikat a pártok és lapjaik. A Beszélő szerkesztőségéből Haraszti Miklós, Rajk László és Kőszeg Ferenc volt jelen. Sátrat állított az új szociáldemokrata újság, a Csakazértis, a Társadalmi Szemle és a Szabadság is. A szociáldemokrata pártok közül több is megjelent, a XV. kerületi szocdemek Petrasovits Anna áthúzott fényképe alatt foglaltak helyet: „Ő és a kormány nem, de mi éhen halunk az európai úton”. A Szocialista Párt mindkét helyszínen szervezett programokat, a Népligetben nyílt vitákat tartott a Hívő Szocialista Tagozat, a Szocialista Zöldek csoportja és a Szabadelvű Szocialisták köre. A Városligetben a Szocialista Párt parlamenti képviselői és tisztségviselői válaszoltak a hallgatóság kérdéseire, külpolitikai, szakszervezeti, önkormányzati témákban. Legalább négyszáz fős hallgatóság gyűlt össze délután háromra, amikor Horn Gyula tartott politikai fórumot. Az MSZP elnöke elmondta, hogy véleménye szerint a parlamenti pártoknak még a hatpárti tárgyalások ürügyén sincs joguk beavatkozni a szakszervezetek belügyeibe. Ugyanakkor kifejtette, hogy a szocialisták szerint a tárgyalások témái közé fel kell venni a gazdasági és szociális válság kérdését, az új alkotmány szükségességét, ezen belül az MDF—SZDSZ paktum eltörlését, és fontosnak tartják azt is, hogy „zárjuk le közmegegyezéssel közös múltunkat". (n. kósa) Már az is siker, hogy összejövünk — mondta Orbán Viktor kedden, az esti órákban ért véget a parlamenti pártok tárgyalódelegációinak első ülése. Az ajtó előtt várakozó újságíróknak elmondták, hogy az első megbeszélés csupán félbeszakadt, nem ért véget, két hét múlva folytatják. Addig a pártok szakértői elkészítik a megtárgyalandó témakörökre tett javaslataikat. Orbán Viktor, a hatpárti tárgyalásokat kezdeményező Fidesz képviselője, lapunknak az ülés utáni percekben nyilatkozott. — Megfelelt a Fidesz várakozásainak, ami az első ülésen történt? —_Az majd a végén derül ki. Amit a Fidesz vár, az egy olyan — minél hamarabb megszülető — megállapodás, amit a tárgyalások után írunk alá, de ettől még messze vagyunk. Most, amennyire lehetett, az eljárásjogi kérdéseket tisztáztuk, s ha ezt megnyugtatóan nem is lehetett rendezni, legalább világosan megfogalmazódott minden probléma. Így a pártok könnyebb helyzetben vannak. Mindenki egyetértett azzal, hogy két szinten folyjanak a tárgyalások: a pártok vezetőinek csak akkor kell találkozni, ha a szakértői munka jóvoltából eredmény születik, amelyet szentesíteni akarnak. — Sikerként könyvelhető el az, hogy két hét múlva újra tárgyalnak, s nem maradt abba a tárgyalássorozat az első alkalom után? — Siker már az, hogy először összejöttünk, ezek után minden alkalom ajándék. Egyébként pedig ez a tárgyalássorozat a végső megállapodás előtt is megszakadhat. A nyilvánosság bevonásáról, tájékoztatásának módjáról is két hét múlva döntünk, miután a nyilvánosságnak valamilyen módon folyamatos tájékoztatást kell adni, a Fidesz álláspontja szerint. Szabó Iván (MDF) elmondta, hogy a véleménykülönbségek nem az ellenzék és a kormánypártok között alakultak ki: a tematikáról és az eljárásjogi kérdésekről minden pártnak saját véleménye volt. Miután az első ülés nem tekinthető befejezettnek, Orbán Viktor arra kérte Antall József miniszterelnököt, hogy, mint az első ülés „moderátora", maradjon meg tisztében, később a kormány, mint közvetítő, kiszáll a tárgyalásokból. Horn Gyula (MSZP) a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: megállapodásnak kell még születni abban a tekintetben, hogy mit jelentenek a megbeszélések eredményei a megvalósítás szempontjából: milyen garancia van erre a kormány, a kormánykoalíció, illetve a parlament részéről. Ez még további viták tárgya lesz. Gál Zoltán (MSZP) tolmácsolta a szocialista párt véleményét a tekintetben, hogy az ülés legyen nyilvános. Oláh Sándor úgy értékelte a tárgyalásokat, hogy amit az első napon el lehetett érni, azt elérték. Pető Iván ..(SZDSZ) szerint még sok minden tisztázásra vár, például a nyilvánosság bevonásának kérdése is. Gáspár Miklós (KDNP) úgy nyilatkozott, hogy ennek a politikai fórumnak van jövője, s ha a tárgyalássorozatot befejezték, s újabb témák vetődnének fel, közös akarattal fel lehetne újítani a hat párt közti párbeszédet. (sümegi) Haraszti Miklós az elmaradt közvetítésről információs sötétség a képernyőn A Magyar Televízió nem közvetítette a parlament keddi ülésnapját. Haraszti Miklós (SZDSZ) képviselőtől kérdeztük: tudatosságot vél-e felfedezni a történtekből? — Ellenzéki működésem alatt rászoktattam magam, hogy ellenálljak a paranoiának. Ezzel együtt furcsállom a dolgot. Okom lehetne feltételezni, hogy tudatosan nem közvetítették, mert négy SZDSZ-es interpelláció hangzott el, igen fontos kérdésekben. De inkább azt gondolom — ami szintén felháborító —, hogy tesztelgetik, vajon el lehet-e hagyni a közélet tisztaságának ezt a nagyon fontos garanciáját. Ha ezt elhatározták, érthetetlen, miért nem értesítették erről a parlamentet. Vagy miért nem közvetítették a kettes csatornán a parlamentet, különösen annak ismeretében, hogy igen rövid volt az ülésnap. Az a véleményem, hogy az ellenőrzési lehetőséget meg kell adni a közvéleménynek. Megdöbbenéssel hallottam, hogy a Parlamenti Napló is megszűnik. Ez illeszkedik abba a sorba, hogy a Magyar Televízióban az összes politikai vitaműsor kezd kihalni, így lassan elérkezhetünk az információs sötétség újabb szakaszához. — A Televízió részéről kifogásolják, hogy érdektelen, unalmas részleteket is közvetíteniük kell, ami idő- és pénzrabló. — Jóindulatú, és a technikai részletekre kitérő tárgyalásokat kellene folytatni erről a kérdésről. A legizgalmasabb parlamentarizmus egy része is szükségképpen unalmas. Gondos tervezéssel meg lehetne oldani, hogy az információs szint és a műsoridő is megmaradjon. Azt azonban nem lehet, hogy erről önhatalmúan döntsenek. Másként marad a Híradó és A Hét, amiből csak a kormányzat álláspontját ismerheti meg a közvélemény. — A parlament kiszámíthatatlan munkarendje azonban akadályozza a gondos tervezést. — Ezt meg lehetne oldani, ha az erre való készség meglenne mindkét félben. (n. t.) CSÜTÖRTÖK, 1991. május 2. Menekültügyi szeminárium A hétfőn kezdődött menekültügyi szeminárium folytatódott. A konferencián — többek között — részt vesznek a torontói York, az Utrechti, az ottawai Carletean egyetemek és a budapesti ELTE oktatói. S jelen vannak még a menekültkérdésben fontos szerephez jutó kormányok, továbbá különböző nemzetközi szervezetek képviselői is. Rendkívül sok fontos téma került már eddig is terítékre, így a nemzetközi szervezetek jelentősége a menekülők jogvédelmében és hazatelepítésében, az állam törvénykezési feladatai, igazságszolgáltatási és jogalkalmazói szerepe; az Emberi Jogok Európai Bíróságának néhány , menekültügyi esete, a menekültügyi politika és jogalkotás főbb modelljei. Magyar előadók a hazánkban menedéket keresőkkel kapcsolatos kormányzati felelősségről valamint a magyar menekültügyi szabályozásról beszéltek. Emellett részletesen foglalkoztak a szemináriumon a menekültkérdéssel kapcsolatos korai jelzőrendszer kiépítésének szükségességével, az információáramlással és a propagandával. A konferencia ma újabb előadásokkal és vitákkal folytatódik. (a.b.c.) Máltai mentőszolgálat (MTI) Megalakította betegszállító mentőszolgálatát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az első nyolc, nyugati színvonalú és a legkorszerűbb felszerelésű járművet kedden adták át rendeltetésének. A máltai kereszttel ellátott mentőautók kezdetben azokon a helyeken teljesítenek szolgálatot, ahol nagyobb tömeg jelenik meg. Ilyen alkalom lesz Mindszenty József bíboros földi maradványainak hazai temetése. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat legújabb kezdeményezésének életre hívója és szervezője, Csilla von Boeselager bárónő elmondta: a magyar nép egészségügyi ellátását szeretnék javítani mentőszolgálatukkal, együttműködve az Országos Mentőszolgálat egységeivel, öt Mercedes, két Ford és egy Volkswagen típusú mentőkocsijuk közül öt rohammentő. Valamennyi autót a legmodernebb életmentő és diagnosztikai berendezésekkel látták el, s a legfontosabb gépek mozgathatóak, kivehetőek. A mentőautók belső felszereléséhez 100 ezer dollárt adományozott egy magyar származású amerikai állampolgár. Csak mérik a légszennyezést A főváros levegőszennyezettségi szintjét folyamatosan ellenőrző mérőhálózat új állomással bővült. A berendezést a főváros nevében tegnap délelőtt a helyszínen — a XIV. kerület, Ilosvai S. tér — vette át Schneller István főpolgármester-helyettes a , holland építésügyi Területfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi főigazgatójától. A holland—magyar környezetvédelmi kapcsolatok F. Nijpols miniszter 1988 decemberi budapesti látogatását követően indultak gyors fejlődésnek. A holland minisztérium az együttműködés első konkrét lépéseként ajánlotta fel a mostani 100 ezer dollár értékű állomás berendezéseit. A felszereléseket a minisztérium — ismervén Budapest helyzetét — a fővárosi önkormányzatnak továbbította azzal a céllal, hogy segítse a város légszennyezettségi állapotát regisztráló modern mérőhálózat kialakítását. Ausztria az Úri utcában Az Osztrák Kelet- és Délkelet- Európa Intézet, az általa vizsgált térség jelentős nagyvárosai után, 1990. december 31-én Budapesten is megnyitotta kirendeltségét az Őri utcában. Az Intézet célja az egykori szocialista országokban végbement változások tudományos kutatása, politológiai elemzése, valamint az osztrák kultúra és tudomány közvetítése. A budapesti iroda teljesen nyitott, kézikönyvtárát bárki igénybe veheti, aki Ausztriával kapcsolatos adatokhoz szeretne hozzájutni. Vállalják továbbá, hogy bármely témával foglalkozó magyar kutatót megfelelő osztrák partnerrel hoznak össze, segítik a szakmai továbbképzésüket. Az intézetben megtalálható valamennyi ausztriai egyetem tanrendje, felvételi követelménye, az ösztöndíjak megpályázásának feltételei. A budapesti kirendeltség vezetője Andreas Pribersky politológus, Kelet-Európa szakértő, akit Erdélyről szóló tanulmánya tett ismertté. Nagyszerűen beszéli nyelvünket, várja mindazon intézmények, társaságok jelentkezését, akik szívesen tartanának közös rendezvényeket, működnének együtt a Kelet- és Dél-kelet Európa Intézettel. Szeretnék, hogy a rendszeresen megrendezendő előadások, vitafórumok a két ország közötti tapasztalatcserét, a felgyorsult szellemi áramlást segítenék elő. f. a.