Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

r ..Közvetlen buszjárat a Móricz Zs. körtérről 30 percenként Nyitvatartás: hétköznap 11-20 óráig szombat, vasárnap 11-19 óráig tuttoMübili tuttoMobilí tuttoMobili \ Olaszország legszebb bútorai és lakástextiliái Tel: 166-5802 Budapest XI ker. Hunyadi J. út 162. Magyar Ntv! Ára: 9,50 forint ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1991. június 1., LIV. évfolyam, 127. szám Megfogyva írta: Kovács Judit Közhangulatunk furcsasága, hogy nem a századvégi — ezredvégi — életérzés uralkodik el benne. Nem a világ sorsa miatt borongós, hanem a nemzet fennmaradásáért és a mindennapi kenyeréért aggódik. A nemzeti létét-nem létét azonban nemcsak a rendszerváltás sikeréhez-kudarcához kapcsolja, hanem a népesség egészséges vagy torz fejlődéséhez is. Holott századunk bűnrészes a magyarság megfogyatkozásásában. Életellenességével. A XX. század tudománya, technikája sokat tett az emberi élet megőrzéséért. Még többet kioltásáért. Műszakilag fejlett háborúkkal, gázosított népirtással (volt hagyományos is), tudományosnak minősített politikai tévutakkal. Globális pusztításokkal, az új világjárvánnyal járulna a régiekhez, valamint környezetm mérgezéssel, amely a néphit szerint a természeti katasztrófáikat is megsokszorozta. A század bűnlajstromához tartozik a veszélyérzet és az életösztön eltompulása, akár a jómód puha kényelme, akár a kiszolgáltatottság apátiája okán. Az élet értelmét vonta kétségbe az önpusztítás eszközeinek és alkalmainak elterjedése, üzletszerű kínálata. Az emberi élet „fölhasználásának” magyar módszerei változatosak. Áldozati oltára a turulmadár, a Don-kanyar és az erőltetett iparosítás nagyüzemeegyaránt. A termelésközpontúság nemcsak az életerőt pazarolta, hanem — miként más országokban — kiragadott a megszokott környezetből, életformáiból, nemegyszer szétzilálva a családot is. A magyar népességben először a második világháborút követő 1949-es, másodszor az 1990-es cenzus mutatott ki fogyást. 1990-ben azonban 1949-hez viszonyítva megháromszorozódott a veszteség. Többen dőltek ki a sorból, mint ahányan beálltak oda. (Az idetelepülők és a kivándorlók egyenlegéről nincs adat.) Άζ 1990. évi népszámlálás az előző tíz esztendő átlagában évi, a 12 ezreléket valamelyest meghaladó élveszülést és a 14 ezrelékhez közeledő halálozást mutat ki. A népesség egészsége egyre romlik. A fő halálokok ismertek: a szív és érrendszeri, a daganatos megbetegedések, a balesetek és az öngyilkosság. Hogy atársadalmi hatások milyen mértékben idézik elő a betegséget és a halált, azt nem tudjuk, csak azt, hogy részük van benne. Akár a XX. század modernizációjának, akár egy negyven évig tartó társadalmi kísérlet abszurditásainak, amelyekhez aligha alkalmazkodhatott az emberi szervezet. Az épphogy felnőttek és a középkorúak — főként a férfiak körében a kaszás egyre nagyobb rendet vág. Az első riadót akkor fújták, amikor 13 ezrelékes volt a szülési arány. Most kisebb. A születési besszben a népesség alakulásának is része van. Csökken a házasodási korúak hányada és az esküvő időpontját is későbbre teszik. Az újraházasodás már nem divat. Azelőtt a válás ismételt párválasztás próbálkozásra késztetett, most már elrettent tőle, sőt, nemegyszer lehetetlenné teszi azt. Immáron — a hetvenes évek végétől — több házasság szűnik meg a válás és elhalálozás folytán, mint ahány létrejön. A válásnak a születéskorlátozáson kívül egyéb káros hatása is van. A magányosan élő elváltak körében több a megbetegedés és a halál és alaposabban munkál az önpusztítás, mint azoknál, akiket a család védő gyűrűje övez. A szüléstől való tartózkodásnak más okai is vannak. Valaha a fogyasztási színvonal megtartása késztetett rá, ma a létbizonytalanság diktálja. A lakásínség is egyre súlyosabb. Ilyen körülmény között cinizmusa kocsiért feláldozott kicsiről beszélni. És abortusztilalmat követelni, akkor, amikor gyerekes családok kiköltöztetése folyik. Ismét eluralkodik az egyoldalúság: azt várják, hogy állítsa meg a népességfogyást az újszülöttek serege. Azt sensenki sem tagadhatja, hogy a nemzet egészséges fejlődéséhez a családnak több gyermeket kellene vállalnia. Ez küzdene meg a népesség elöregedésével, ami nemcsak nagy eltartási teher és munkaerőgondok esetleges okozója, hanem meghaladott ideológiákkal, nosztalgiákkal a rendszerváltás szellemiségét is kikezdheti. Becsült adatok szerint jelenleg minden harmadik terhesség végződik megszakítással. Ez ellen tenni kell. De nem azonnali hatállyal, hanem a nyomasztó gondokat és a lelki szegénységet megszüntető igyekezettel és türelemmel. Magzatvédelemmel is. Ami nem egyedül a terhesség megtartása melletti érvelésből, erkölcsi ráhatásból áll, hanem jobb egészségügyi ellátásból, körültekintő terhesgondozásból, a spontán vetélések megelőzéséből és a gondatlanságból következő szülési szövődmények elkerüléséből. Az egyéni túlélési stratégiák részeként átvehetnénk a nyugati országoktól az önerőből való egészségóvás módszereit. A társadalom szerveződésében is jövőjük van az önvédelmi, az egészséges életmódot, emberi tartást meghirdető mozgalmaknak. Egyoldalúság volna az is, ha olyan európai országgal példálóznánk, amely a mienknél kisebb születési arány mellett olyannyira megfékezte a halált, hogy a népesség gyarapodik. Ettől nem fiatalodna meg a társadalmunk, nem erősödne meg a család. A nemzetfenntartáshoz a születésért és a halál ellen együtt kell frontot nyitni. Emberségből és józan megfontolásból. S nemcsak a forint, hanem az élet értékének a visszanyerésére is törekedve. H Washington „aktív partner99 Közép-európai körútra indul az amerikai alelnök a Bank és Ukrajna modellértékű megállapodása a kisebbségi jogokról A külpolitikai helyzet FENNTARTÁSSAL VISELTETNEK továbbra is az Egyesült Államokban a szovjet gazdaság átalakítását célzó reformtervekkel szemben. Washington szerint a Szovjetunió még mindig nem készült fel arra, hogy vállalja a piacgazdaságra való áttéréssel járó komoly szülési fájdalmat. James Baker külügyminiszternek az az álláspontja, hogy a legújabb szovjet reformterv javulás a korábbiakhoz képest, de még ebből is hiányoznak olyan lényeges elemek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a piacgazdaság megvalósításához. Ez az állapot pedig nem indokolja, hogy a Nyugat Moszkva segítségére siessen. Mindezt egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő fejtette ki Lisszabonban, ahová Baker kíséretében az angolaibékemegállapodás aláírására érkezett. Az idézett tisztségviselő szerint az amerikai külügyminiszter nincs meggyőződve arról, hogy a szovjet vezetőkben lenne kellő politikai akarat a nagy fájdalommal járó feladat véghezviteléhez, és hogy egyáltalán tudják-e, miként kellene azokat megvalósítani. Ennek ellenére James Baker azt vallja, hogy amennyiben a Szovjetunió legalább nyilatkozatban határozottan elkötelezné magát egy újabb reformterv mellett, amely a Nyugat szerint is megvalósítható, akkor számíthatna a hét vezető ország segítségére. A külügyminisztert egyáltalán nem győzte meg az a tervezet, amelyet a Jevgenyij Primakov vezetésével Washingtonban tárgyaló delegáció adott át. Ugyanakkor aztreméli, hogy ambiciózsabb válságellenes programot kap majd a Harvard egyetem szakértőivel együttműködő Grigorij Javlinszkijtól, aki szintén Gorbacsov közeli munkatársának számít. A The New York Times már részleteket is szellőztetett a „Javlinszkij—Harvard tervről”, amely szigorú pénzügyi és adópolitikát helyez kilátásba, továbbá előirányozza az árak felszabadítását, a monopóliumok felszámolását és a privatizációt. Baker lisszaboni útjára visszatérve: az előzetes elgondolások szerint az amerikai diplomácia vezetője Besszmertih szovjet külügyminiszterrel megvitatja az európai hagyományos haderők csökkentésének módozatait, Moszkva és Washington ezzelkapcsolatos nézeteltéréseit. Megfigyelők korábban azt jelezték, az eszmecsere eredményétől függhet a szovjet—amerikai csúcsértekezlet megtartása. A GONDOK ELLENÉRE IS SIKERESNEK ítélte meg Magyarország elmúlt egy évét a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában Georg Paul Hefty. A cikkíró egyebek közt megállapította, Magyarország a fontos újrakezdést eredményesen oldotta meg, köszönhetőenmindenekelőtt Németh Miklós előmunkálatainak és Antall József miniszterelnök rettenthetetlenségének”. A cikk szerzője Magyarország és a többi kelet-európai ország átalakulása közötti különbséget abban látta,hogy „a magyar államhatalmi szervek nem hárították el a fordulatot, mint tették azt azNMDK-ban, nem próbálták megfojtani, mint Romániában, és nem csupán megtűrték, mint Lengyelországban, hanem ők maguk is adtak lökést a fordulatnak”. Egy másik tekintélyes polgári lap, a francia Le Monde azt állapította meg, hogy Magyarország „szabad, de kiábrándult”. Írásában a lap különtudósítója azt hangoztatta, hogy az országban már valósággá vált a demokrácia. Antall József kormányának gazdasági mérlege ígéretes, ennek ellenére sokan vannak, akik „kiábrándultak a liberalizmusból”. Az írás szerint Magyarország gazdasági élete, mindennapi képe és politikai helyzete mindinkább hasonlít a nyugati parlamenti demokráciákhoz. Ennek ellenére két Magyarország látszik megjelenni — folytatja a Le Monde cikke. — Az egyik oldalon állt a hagyományos Magyarország, amelyik konzervatív, gyakran vidéki és meglehetősen primitív, s ahol jelen van a szűkkeblű nacionalizmus. A másik Magyarország viszont, amely leggyakrabban az ellenzéki pártok köré tömörül, a ,modernistákat", az értelmiségieket, a technokratákat, és az üzletembereket jelenti. A cikk szerint Magyarországot most elsősorban a gazdasági kérdések osztják meg. (P. L)dezett közös nemzetközi sajtóértekezletükön reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként Ukrajnával megkötött egyezmények nyomán kibővülő együttműködésnek modellértéke lesz. Ezt megelőzően Antall József is megbeszélést folytatott az ukrán politikussal, amelyen a legnagyobb figyelmet gazdasági témáknak szentelték. Szabad György Kravcsukkal találkozva az ukrán képviselők segítségét kérte, hogy a moszkvai központi törvényhozás végre hivatalosan is elítélje az 1956-os szovjet beavatkozást. Az Ukrán Legfelső Tanács elnöke és a magyar államfő a sajtókonferencián méltatta a röviddel azelőtt aláírt nyilatkozatot, amely a felek szándéka szerint egy közeljövőben kidolgozandó szerződés kiindulópontjául szolgál hazánk és Ukrajna között. A dokumentum alapgondolata, hogy Magyarország és Ukrajna nemzeti érdekeikkel összhangban és a helsinki folyamat szellemében fejleszti és erősíti a baráti, jószomszédi viszonyt és a kölcsönösen előnyös együttműködést politikai, gazdasági, kereskedelmi, ökológiai, kulturális humanitárius és egyéb területeken. Budapest kezdeményezésére született meg az a nyilatkozat (és jegyzőkönyv), amely a nemzeti kisebbségek jogainak dolgában vázolja fel a közös alapelveket és amelyre magyar értékelés szerint a jövőben akár egy kelet-közép-európai nemzetiségi charta is épülhet, minthogy a térség államai is csatlakozhatnak hozzá. Újságírók kérdéseire válaszolva Göncz Árpád külön kiemelte az okmány jelentőségét: rögzíti a kisebbségi jogok kölcsönös szavatolásának szükségességét; tiszteletben tartja az állampolgárok ama jogát, hogy szabadon dönthessenek arról, melyik nemzetiséghez kívánnak tartozni; hozzájárul a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzéséhez; garantálja, hogy az ügyeikkel foglalkozó állami szervek az adott körzetben élő valamennyi nemzetiség részvételével és érdekeire való tekintettel működjenek, minden szinten biztosítja a nemzetiségi anyanyelvi oktatást. A pénteken aláírt megállapodások közül elsőrendű fontosságot tulajdonítanak Budapesten a konzuli egyezménynek, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna saját konzulátust nyisson hazáinkban. Magyarország pedig Kijev mellett Ungvárott is konzuli képviseletet hozhasson létre. Ratifikálására azonban csak akkor kerülhet sor magyar részről, ha módosítottuk a vonatkozó magyar— szovjet egyezmény — jelei Ukrajnára is kiterjedő — területi érvényességét. A magyar—ukrán kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat taglaló megállapodás tükrözi afeleknek az Európába való fokozatos integrálódásra irányuló akaratát (Göncz fel is ajánlotta Ukrajnának a magyar támogatást az európai fórumokon), ezentúl az egymás közti elszámolásban a világpiaci árakat és feltételeket alkalmazzák, s ennek rendjéről a két központi bank két hónapon belül egyezségre jut. A magyar kormányfő és az ukrán parlament elnöke egyébként egyaránt a barterkereskedelmet találták a leginkább járható megoldásnak a szovjet részről jelentkező fizetési nehézségek áthidalására. Leonyid Kravcsuk kifejezte Ukrajna készségét bármilyen gazdasági együttműködésre, amely az önálló ukrán nemzetgazdaság megteremtését előmozdíthatja. Kravcsuk sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy az ukrán politika fő célja a köztársaság tényleges szuverenitásának az elérése egy átalakuló szovjet szövetségi rendszer keretein belül. Mint megjegyezte, magyarországi látogatásának eredményei mindenekelőtt éppen Ukrajna szuverenitásának elismerését jelentik. (vida) Az ukrán államfő budapesti eszmecseréi Világpiaci feltételek a magyar—ukrán kereskedelemben (Munkatársunktól) Az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok elvi alapjait lefektető nyilatkozatot látott el kézjegyével pénteken, budapesti hivatalos látogatásának második napján Leonyid Kravcsuk és vendéglátója, Göncz Árpád, aki a további nyolc alsóbb szintű megállapodás aláírása után jen- Jól halad a csapatkivonás Moszkvából jelenti az MTI. A Szovetunió a kitűzött határidő — június 30. — előtt befejezi Magyarországon állomásozó csapatai teljes kivonását — jelentette be pénteken Moszkvában Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy. A szovjet vezérkari tábornok annak kapcsán adott nyilatkozatot a TASZSZ hírügynökségnek, hogy a magyarországi és csehszlovákiai szovjet csapatkivonás befejező szakaszába lépett. Zsurbenko közölte, hogy Magyarországon mára mindössze 1500 szovjet katona és összesen 5 haditechnikai eszköz maradt. Ez év januárja óta 14 ezer katonát, 214 harckocsit, 189 páncélozott harcjárművet, 683 tüzérségi üteget, 111 katonai repülőgépet vont vissza a Szovjetunió magyar területről. Zsurbenko nyilatkozatában elmondta, hogy hasonlóképpen jó ütemben halad a csehszlovákiai kivonás is. A szomszédos országban gyakorlatilag nem maradt semmiféle szovjet haditechnika, mindössze 1400 őrfeladatot elllátó katona, akik június 30-ig szintén elhagyják Csehszlovákiát.