Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-15 / 139. szám
SZOMBAT, 1991. június 15. Kárpótlás vagy földrendezés Utánunk az özönvíz? Alkotmányellenesnek bizonyult a kárpótlási törvény, elsősorban azért, mert a földeket teljes mértékben vissza kívánta juttatni, a többi államosított vagyonárgyért (lakás, üzlet, műhely, üzem) pedig csupán a mai értékük töredékét ajánlotta fel egykori tulajdonosaiknak. A különbséget az Alkotmánybíróság önkényesnek minősítette. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy az államosítások során törvénybe foglalt, de nem teljesített kártalanításokat az államnak rendeznie kell. Lehetősége van azonban a kötelezettségek „megújítására”, magyarán, a régi jogcímeket megszüntetheti, és a kártérítést hozzáigazíthatja a mai gazdasági és jogi forrásokhoz, azaz csökkentheti a mértékét. Az indoklás szerint ez azért engedhető meg, mert itt nem „szokványos” államosítások történtek, hanem a magántulajdon módszeres felszámolása ment végbe. Nem biztos, hogy a kívülről ránk erőszakolt rendszer hagyott nekünk akkora vagyont, amiből gazdasági egyensúlyunk megbomlásának a veszélye nélkül kártalaníthatnánk magunkat — fűzhetjük tovább a gondolatot. Konfliktusok forrása A kárpótlás tehát kötelező. Az alkotmányossági problémát ezek után kétféle törvénykezési formával oldhatnánk fel. Egyfelől mód nyílik arra, hogy a kormány újragondolja és gazdaságpolitikai programjához illessze a kárpótlás ügyét. A földek jórészt „megváltással” kerültek oszthatatlan szövetkezeti tulajdonba. A megváltást nem terheli kártérítési kötelezettség. Az új szövetkezeti törvényjavaslat a téesztulajdon nevesítését írja elő, a mezőgazdasági tulajdonviszonyokat ennek során lehetne rendezni. A földkérdés leválasztása után új kárpótlási törvényt tudna alkotni a kormány, amely kiterjedne az öszszes államosítások után elmaradt kártalanításra, beleértve a 45-ös földosztást terhelő kötelezettségeket is. Külön fejezet (esetleg külön törvény) foglalkozhatna a kártalanítással nem ellentételezett vagyoni sérelmekkel, amilyenek például a nemzeti kisebbségeket ért jogfosztások voltak. A kárpótlás méltányos és elviselhető mértékének megállapításához a kormány előzetesen vagyon- és igényfelméréseket tudna végezni. Kapkodás nélkül átgondolhatná a kárrendezési folyamat ütemét és technikáit, s ha szükséges, a törvény életbeléptetését a privatizációs folyamat végére halaszthatná. Emiatt nem érnék jelentős politikai támadások, s nem nehezedne rá társadalmi nyomás. Minden korábbi konfliktus a föld miatt volt. Az eddigi reakciók azonban arra mutatnak, hogy a kormány és a mögötte álló parlamenti többség merő presztízsszempontok miatt a csupán látszólag gyorsabb és egyszerűbb megoldást kívánja választani : az elmarasztalt törvény kárpótlási mértékeinek kiigazítását és mielőbbi életbeléptetését. A kiigazítás háromféleképpen történhet. A földre vonatkozó kárpótlási szabályokat a többi jószágéhoz közelíthetjük. Erre senkiben nincs hajlandóság. Kiterjeszthetjük a reprivatizációnak megfelelő kárpótlási értéket az összes vagyonsérelemre. A Kisgazdapárt máris meghirdette ezt a variációt. S végül közelíthetjük egymáshoz a földre és az egyéb vagyonra vonatkozó kárpótlás arányát. A törvénybe épített földreprivatizáció miatt azonban a kárpótlás összértékét ez a megoldás is jelentősen növelné. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a kárpótlási jegy forintértékénél az eredeti földnek körülbelül egynegyede-egyharmada, az egyéb vagyonnak mintegy tizedrésze szerezhető meg. A határozat szövege úgy értelmezhető, hogy ekkora eltérést a bíróság elfogadhatónak tart. Aligha fogadják azonban el az egyharmados arányt a földben érdekeltek. A földkárpótlás mértékének növelése pedig maga után vonja a 3870 darab száz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatra és műhelyre, valamint a 400 ezerre becsült lakásra és üzlethelyiségre eső kárpótlás összegének növekedését is! A törvény alapján a kárpótlási igény összértékét kormányzati körökben előzőleg 100 milliárd forintra tették. Az Alkotmánybíróság döntése után Kupa Mihály pénzügyminiszter figyelmeztette a parlamentet, hogy a 100 milliárdos határt ne lépjék túl, a privatizációra kijelölt állami vagyonból ennél több nem jut kárpótlásra. A kárpótlási jegyek ugyanis a föltehetően nem nagyarányú * lakásvásárlásra fordított összegen kívül a privatizációs keresletet növelik. Nem jut több, adódik a 100 milliárdos értékhatár? Ezt kérdeztük Dicz"f2* Bertalan kormányfőtanácsostól, aki tagja az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának és a privatizációs stratégiát kidolgozó kormánybizottság titkára. . A privatizációs szakértő szerint 1990. december 31-én 2197 állami vállalat volt Magyarországon. Könyv szerinti saját vagyonuk 1888 milliárd forint. (Csak viszonyításként: hazánk külső államadóssága 1500 milliárd forint körül van.) Az állami vállalatok köre a magántulajdonba adás szempontjából négy csoportba rendezhető. Az elsőbe 105 cég tartozik, mintegy 530 milliárd forint saját vagyonnal. Ezeket a minisztériumok tartósan állami tulajdonban szeretnék tartani, így kerültek be a kormány privatizáció stratégiájába. Ebből a körből kár- :pótlási jegy ellenében megszerezhető vagyonrészre nem lehet számítani. Tavaly 400 vállalat volt veszteséges. A vagyonuk könyv szerint 350 milliárd forint. Kétszázat közülük minden bizonnyal fel kell majd számolni, a másik felét privatizáció előtt át kell alakítani, szanálni kell. A tartozásaik összege nagyobb, mint a vagyonuk, a szanálás pedig plusz ráfordításokat igényel. Az államnak ezekből a cégekből nem lesz bevétele, s a privatizálásukra egyelőre nem számíthatunk. A harmadik csoportba mintegy 800 tanácsi alapítású kis vállalat sorolható, körülbelül 300 milliárd forint saját vagyonnal. A jövedelemtermelő képességük rendkívül alacsony, átlagosan 2 százalékos. Diczházi Bertalan szerint emiatt a magántulajdonba adás során aligha értékelődik többre a vagyonuk, 50-60 milliárd forintnál. Marad mintegy 900 vállalat,700 milliárd körüli saját vagyonnal. Ebben a körben lehet majd a kárpótlási jegyeket vagyonra váltani — jelentős korlátok között. Első kérdés: mekkora a vállalatok üzleti értéke? Tavaly óta a privatizáció 140 vállalatot érintett, s öszszesen 120 milliárd forintnyi könyv szerinti saját vagyonra terjedt ki. Az Állami Vagyonügynökség tapasztalatai szerint az átlagos eladási ár a vállalatok mérleg szerinti nyereségének a hétszerese körül alakult. A negyedik csoport vállalatainak nyeresége tavaly 90 milliárd forintra rúgott. A korábbi tapasztalatokat rájuk is kivetítve, mai árakon 030 milliárd forint az üzleti értékük, ami 10 százalékkal kevesebb a könyv szerint nyilvántartottnál! (A tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok jövedelmezősége tavaly majdnem kétszerese volt a többiek átlagának.) Hol a határ Tehát az 1700 privatizálható állami vállalat üzleti értékét a kormányfőtanácsos az IAvA megfigyelései alapján 680-690 milliárd forintra becsüli. A kárpótlási jegyek felhasználásának azonban további korlátai is vannak. Az átalakulás során a belterületi föld értékének megfelelő üzletrészeket önkormányzati tulajdonba kell adni. A föld utáni részesedés arányát az ÁVÜ 8-12 százalékra teszi. Ez az érték azonban egyre nő, mert a vállalatok jövedelmezősége romlik, ebből következően az üzleti értékük csökken, miközben az ingatlanok reálértéke nő. A vállalati tanács által irányított cégek értékének 20 százalékát az átalakulási törvény szerint vissza kell hagyni a vállalatoknál. Ide tartozik az összvagyon 60 százaléka, tehát a privatizálásra kerülő vagyonrész újabb 12 százalékkal csökken. A munkavállalók számára több formában is nyújtott kedvezmények aránya pedig becslések szerint eléri az összvagyon 10 százalékát. Az államnak mint tulajdonosnak olyan állandó költségei is vannak, amelyeket a bevételből kell fedezni, tehát a rájuk eső üzletrészeket nem lehet ingyen szétosztani. A privatizáció önköltsége eléri az üzleti érték 6-8 százalékát, s minél alacsonyabb áron tudjuk értékesíteni a vállalatokat, annál nagyobb lesz. Ifjabban a privatizáció során jelentős környezeti károkra derült fény, és a helyreállítás költségeit ugyancsak a bevételekből kell állni. A Lehel Hűtőgépgyár esetében például a vételár 30-35 százalékát is eléri a kár nagysága. Mértéktartó becslés szerint a környezetvédelmi kiadások túlléphetik átlagosan a vagyonérték 5 százalékát is. Ha mindezeket levonjuk a kalkulált üzleti értékből, körülbelül 380-390 milliárd forintnyi szétosztható állami tulajdonhoz jutunk. Ebből azonban 150 milliárdot a társadalombiztosításnak szán a kormányzat. A maradék, mai üzleti értéken 230-240 milliárd forintra becsült állami vagyonhányad fordítható mindöszsze az államadósság csökkentésére, vállalkozásélénkítésre, infrastruktúra-fejlesztésre, vagy más, a parlament által meghatározott célokra, illetve kárpótlásra. Az Alkotmánybíróság határozata alapján az állami tulajdonnak a már tárgyalt törvényen felül is jelentős kárpótlásra kell fedezetet nyújania. Minél nagyobbra állítja be most a parlament a kárpótlás mértékét, annál több lesz az öszszes kötelezettség, hiszen a kárrendezés az önkényesség elkerülése érdekében arányosítani kell. Légrádi Tibor Gazdaság Kényszerszabadság a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben (MTI) Pénteken kényszerszabadságolás kezdődött a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben: csaknem 600 dolgozót, a létszám mintegy negyed részét küldik haza szakaszosan hosszabb-rövidebb időre. A kényszerpihenőjüket töltő munkások első negyedévi átlagkeresetük 75 százalékát kapják bérként. A termelés szüneteltetésének oka a rendeléshiány, az alapanyagban való szűkölködés és a terméket egyébként igénylő vevők fizetésképtelensége. A három műszakos hazalműben megszüntették az éjszakás szakmányt, s pénteken két hétre leállították a horganyzót. A hengermű egy része június végén szünetelteti egy héten át a termelést, a kovácsológyár pedig hétfőtől kezdve csaknem egy hónapra bezár. Számítva a piaci pangásra, a tavalyi 131 ezer tonnás termeléssel szemben az idei évre csak 119 ezer tonnát tervezett a vállalat, a nyomott világpiaci árak azonban mind a külpiaci értékesítést, mind a hazai eladást a számítottnál jobban visszavetették. Az itthoni vevők is jobban járnak, ha külföldről vásárolnak, mint ahogyan az SKV is — versenyképességét erősítendő — most már importálja a huzalt. A kényszerszabadság nem oldja meg a vállalat minden gondját, elbocsátásokra is sor kerül. A terv szerint év végéig 580 fővel apad a létszám, bár a karcsúsítás nagy részét korengedményes, illetve előnyugdíjazással, valamint a természetes „fogyással” oldják meg. Eladó a Balatontól 3 km-re, Ordacsehi községben 13 db kb. 300 n-eles közművesített lakótelek 1400,- Ft/n-es, kedvező fizetési feltételekkel A terület falusi turizmus céljára is alkalmas. Érdeklődni munkaidőben a 85/51-050 telefonszámon, vagy személyesen aBalatoni Mg. Tsz. Ordacsehi Fő u. 150. szám alatti irodájában. Amerikai kormánytámogatás magyar vállalkozóknak Budapesten immáron egy éve működik a SUNY — New York állam egyeteme — által létrehozott, Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ. Ennek az intézménynek ítélték az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) folyósította támogatást, mely a legnagyobb kormányzati segélynyújtás, amit Magyarországgal kapcsolatban álló amerikai egyetem valaha is elnyert. A különböző magánalapítványoktól kapott pénzekkel együtt ez az összeg 2,3 millió dollárt tesz ki. A budapesti központ a most kapott támogatásból segíti a jelen és a közeljövő magyar kisvállalkozásait, részt vesz a közép- és nagyvállalatok menedzsereinek képzésében, a honi egyetemi oktatás, kutatás fejlesztésében, valamint üzleti vállalkozások közti kooperációs kapcsolatok előmozdításában. (In) * Hírek a vlággazdaságrról (Reuter) Több más nyugati vetélytársát megelőzve, az Amoco Corp. amerikai olajtársaság nyert jogot arra, hogy kiaknázzon egy mindeddig feltáratlan, hatalmas kőolajimezőt a Kaszpi-tengeren — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A hírügynökség szerint az Azeri-mező szovjet partnerekkel közös hasznosítására kiírt versenytárgyalást az azerbajdzsán hatóságok bírálták el. A 120—130 méter mély víz alatt rejlő szénhidrogénmező, becslések szerint jóval több, mint 100 millió tonna kőolajat tartalmazhat. (Reuter) Mérföldkő lehet a disznótrágya hasznosításában az, amivel egy holland biotechnológiai cég rukkolt elő. A laboratóriumi tesztek alapján kimutatták, hogy egy különleges baktériummal, a sertésürülés ammóniáját fehérjében gazdag takarmánytápadalékká lehet átalakítani. A Gist Brocade vállalat szerint 2000-re eljárásuk révén tíz százalékkal kevesebb szóját és más, fehérjében gazdag takarmányt kell hollandiának importálni. Az országban a nagyarányú állattartás miatt évente 80 millió tonna trágya halmozódik fel, így bőven van mivel kísérletezni. A cég egyébként a múlt hónapban olyan enzimet jelentett be, amely 30 százalékkal mérsékli a sertés- és baromfitrágya környezetbontó foszfáttartalmát. (MTI) Japánban a hosszú távú energetikai célok megvalósítása érdekében az árak drasztikus, a mostani díjszabások öt-tízszeresére történő emelését tartják szükségesnek. A szigetország távlati energiahelyzetét elemezte a japán ipari és külkereskedelmi minisztérium (MITI) tanácsadó testülete, és állapította meg: a villamos áram, a földgáz és a petrolkémiai termékek árának emelésére van szükség, hogy az emberek rákényszerüljenek a takarékoskodásra. Az öbölbeli háború ellenére tavaly 4,8 százalékkal bővült az energiafogyasztás, gyorsabban, mint azt a 2000-ig szóló hosszú távú elképzelésekben körvonalazták. Már csak azért is az energiatakarékosság fontosságára kell felhívni a lakosság figyelmét — közölték —, mert a nukleáris erőművekben bekövetkezett üzemzavarok kérdésessé tehetik új atomerőművek üzembehelyezését, ahogyan az a hosszú távú tervekbenszerepel. Magyar Német 9 670 millió dolláros exportkeret Magyar—orosz árucsere-megállapodás (MTI) Budapesten pénteken Berestyi Lajos, az NGKM helyettes államtitkára és J. Olhovikov, az Orosz Állami Gazdasági Bizottság elnökhelyettese aláírta az 1991. évre szóló magyar—orosz árucsere-forgalmi Jegyzőkönyvet, amely oldalanként 670-670 millió dolláros szállítást tesz lehetővé. Tímár László, az NGKM főosztályvezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy a minisztériumnak ez az első megállapodása egy szovjetunióbeli köztársasággal, s előkészületben van a magyar—ukrán szerződés megkötése is. A most aláírt magyar—orosz megállapodás alapján Magyarország többek között mintegy 3000 Ikarust, 500 ezer tonna gabonát, 100 ezer tonna húst, 30 ezer tonna vajat, valamint gyógyszereket, könnyűipari termékeket szállíthat az Orosz Föderációnak. A magyar vállalatok pedig színesfémeket, kőolajszármazékokat, szenet, kokszot, faféléket, építőanyagokat, traktorokat, műtrágyát vásárolhatnak. A kölcsönös szállítások elszámolásának megkönnyítésére a Kereskedelmi Bank Rt. és az Orosz Külkereskedelmi Bank előrehaladott tárgyalásokat folytat. MNB-kötvénykibocsátás a brit tőkepiacon (MTI) A Magyar Nemzeti Bank az idén először megjelenik kibocsátóként a sterling kötvénypiacon — jelentette pénteken a Financial Times, a brit üzleti körök lapja Sándor Bélára, azMNB vezérigazgatójára hivatkozva. A kibocsátást az év későbbi részére tervezi a bank. Az MNB 20-25 éves lejáratra akar kibocsátani kötvényt körülbelül 50 millió font értékben — írta a brit lap. Az MNB hamarosan 100 millió dollár értékben eurodollárkötvényt is kibocsát, aBankers Trust International szervezésében, ötéves lejáratra. (Az eurodollár-kötvények a Nyugat-Európába kihelyezett amerikai többlettőkét szívják fel.) Az MNB még az idén egy 100 millió ECU-kötvényt is kibocsát, és további 100 millió dollárt össze akar gyűjteni az amerikai magánbefektetői piacon is. Német márka-, osztrák schilling- és japán szamurájkötvények után ezzel a négy tervezett akcióval gyakorlatilag teljesül amagyar kormány idei 1 milliárd dolláros külső finanszírozási programja — írta a Financial Times, hozzátéve, hogy Magyarország még sohasem késlekedett adósságai törlesztésével, és nem kért átütemezést sem. Erősödő lobbyzás az Európai Közösségben (MTI) Három év alatt háromszázról háromezerre nőtt azoknak a kijáróknak, lobbyzó csoportoknak a száma, amelyek a különböző gazdasági csoportok, rétegek képviseletét látják el Brüsszelben és Strasbourgban , az Európai Közösség Bizottságának, illetve az Európai Parlamentnek a városában — állapította meg az Európa Parlament. A közösség parlamenti testülete számára Alman Metten holland EP-képviselő készített jelentést a témáról. Metten bírálja a lobbyk tevékenységét, mert az kívül esik a demokratikus ellenőrzésen. Javaslata szerint hivatalosan be kellene jegyezni az érdekképviseleteket, és etikai kódexeket kellene kidolgozni számukra, így például vállalniuk kellene, hogy közösségi partnereikkel csak információkat és érveket közölnek, és tartózkodnak minden olyan ajánlattól, amely anyagi haszonnal is járna az utóbbiak számára. Egy másik javaslat szerint az európai képviselők nem tölthetnének be olyan fizetett állást, amely kapcsolatban van európai funkciójukkal. ΒΑΒΕΠΑ MOPED Csöndes, kis fogyasztású Π,81/100 km 27km/óra sebességnél mégvéltója automata, Árét: 38990 Ft , VAGY EGYÉB FIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL IS KAPHATÓ Felvilágosítást ad és megrendelést is felvesz a „Forró drót” a 111-06-01-es számon.