Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

A Magyar Nemzet várható időjárás A már hosszú ideje tartó hűvös, szeles időjárás után, végre az évszaknak meg­felelő napos, meleg időre számíthatunk a hét végén. Az időnkénti gomolyfelhő kép helyi záporok, zivatarok előfordulhatnak, de számottevő mennyiségű értézet nem várható. A szél mérsékelt lesz, csupán a zivatarok idején élénkülhet meg. Hajnalban 813 fok között alakulnak a hőmérsékleti minimum énekek. A ko­... . · λ mo u λλ me /­L.·.__I___.L /VI eo /od« οΛ A hét elején időnként erősen megnövekszik a felhőzet, eső, záporeső kialakulá­sa valószínű. A szél átmenetileg megélénkül. Később csökken a felhőzet mennyisé­ge és csak elszórtan lehet záporokra számítani. Az egyre több napsütés hatására újra emelkedik a hőmérséklet. Hajnalban 9­24 fokig hűl le a levegő. A hőmérsék­let csúcsértéke eleinte 20 fok körül várható, később újra 2025 fok közé emelkedik a hőmérő higanyszála. 1 HÉTFŐ 1 KEDD 1­ SZERDA 1|csütörtök|1 PÉNTEK & / m­űűjÉt· M m* Orvosmeteorológia A sok napsütéstől, a „nagy" melegtől elszokott szervezetünket kíméljük a hét végén, legyünk sokat a szabadban, de a déli órákban pihenjünk és vonuljunk ár­nyékba. A záporos napokon ingadozóvá válik közérzetünk, a zápor elvonulása után azonban felfrissülhetünk. Mezőgazdasági meteorológia A melegebb időjárás hatására gyorsul a növényfejlődés, de egyes növénybe­tegségek is nagyobb veszélyt jelentenek, így különösen fontossá válik a növényvé­delmi munkák legkedvezőbb időpontjának kiválasztása. Mivel helyi záporok, ziva­tarok többször is lehetnek, nagyobb értékű vegyszerek használatánál célszerű rö­­videbb távú, nagyobb pontosságú információt beszerezni az Előrejelző Intézettől. Nevek virágai k­ezdődjék a június Petőfi Sándor versének idézetével. „Érik a gabona, / Melegek a napok, / Hétfőn virradóra / Aratásba kapok. Ha nem is hétfőn virradóra, de a hó­nap végére Péter és Pál napján, ha az időjárás kedvez a termésnek. Addig még igen sok időnk van, és köszöntsük inkább 1-jén, szombaton a Tündéket. Ezt a szép nevet Vörösmarty Mihály a tündér szóból alakította ki. Tünde na­pon köszöntsük őket laza bugájú fűvel díszített tündérrózsákkal (Nymphaea), és azt kívánjuk nekik, hogy legyenek oly szépek és kedvesek, mint ahogy a költő annak idején megálmodta. A Grá­ciákat gratuláljuk meg a kecses fürtös virágú Sorbaria sorbifoliával, s a Hor­tenziáknak nem is adhatunk mást, mint hortenziát, de a kisebb fajtából. 2- án, vasárnap a Carmeneknek - ne­vüket Bizet operája tette híressé - vörös pipacsokból, fehér peóniákból és kék szarkalábból köttessünk csokrot. A jú­niusi Annákat fu­ksziával köszöntsük, amit két hét múlva és a jövő hónapban is megismételhetünk. Ha valóban oly jó és kegyes az ünnepelt, mint ahogy e névre héber jelentése is utal, ne feled­kezzünk meg letenni a világ mellé még valami szép meglepetést. 3- án, hétfőn a Klotildokat nevük ónémet jelentését szem előtt tartva - hí­res a harcban - egy csokor gladiolusszal üdvözöljük. 4- én, kedden a Bulcsúknak, akik ka­landozó őseink egyik vezérének nevét örökölték, sarkantyúvirágból állítsunk össze csokrot. 5- én, szerdán, Fatime napján török­­szegfűvel vagy turbán virágú liliommal, a Lilium tigrinummal gratuláljuk meg az ünnepeltet. Ez a szép név török ere­detű, és nem csak sok egzotikus regény hősnőjét, hanem Mohamed lányát is így hívták. 6- án, csütörtökön a Cintiákat kö­szöntjük. E név Propertius római költő szerelmes verseiből ismert. Kapjanak hát a Cintiák egy csokrot az égő szere­lem - Lychnis chalcedonica - nevű vi­rágból. A Norbert névre hallgatókat is ma köszöntjük. Nevük ónémet jelenté­séhez méltóan (északi fényes harcos) kapjanak egy pár szál kardvirágot 7- én, pénteken, Róbert napon - e név francia, illetve normann eredetű, je­lentése: hitétől fényes - egy cserép lo­vagcsillag (Canna indica) a legkifej­ezőbb elismerés, gratuláció. - érté­k Budapesti templomok egyházi zenéje Június 1­, szombat: . templom (Buda­pest, XII., Lékai János tér): a délután 6 órai misén, majd az azt követő egyházzenei hang­versenyen közreműködik az Észak-Dakotai Állami Egyetem Énekkara Jo Ann Brorson vezényletével. Egyetemi Templom, 19 óra. Sandro Camelos és Ennio Dario orgonaművészek (Olaszország) hangversenye a Salgótarjáni Orgonabarátok Köre rendezésében. Június 2., vasárnap: Belvárosi Főplébánia-templom, kivéte­lesen 9 óra. Szentmise és ürnapi körmenet Ingegnari, Rosselli, Mozart, Liszt, C. Franck Harmat Artúr motettái. Vezényel Virágh , Endre, orgonái Csörgei Miklós. Budavári Nagyboldogasszony (Má­tyási-templom, 10 óra. Palestrina: Missa lau­da Sion. Előadja a Mátyás-templom énekka­ra, vezényel Tardy László, orgonái Hock Bertalan. Szent István Bazilika, kivételesen:9 óra. Főpapi szentmise, celebrálja Szabó Géza ka­nonok, a Bazilika plébánosa. Utána ünnapi körmenet. A Deák téri evangélikus templomban jú­nius 3-ától 9-éig a 2. Budapesti Bach Hetet rendezik meg, amelyet június 3-án, hétfőn este hét órakor dr. Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási miniszter, valamint dr. Harmati Béla püspök nyitnak meg. Az el­ső alkalommal Ulrich Knöre (Németország) ad orgonaestet. Másnap Drahos Béla (fuvo­la), Hegyesi Gabriella (fuvola) és Dobozy Borbála (csembaló) szonátaestjét, június 5- én, szerdán Dobozy Borbála csembalóestjét rendezik meg. Június 6-án a Concentus Hun­­garicus, valamint Hegyi Ildikó (hegedű), He­gyesi Gabriella, Dobozy Borbála és Drahos Béla közreműködésével J. S. Bach 3., 4. és 5. Brandenburgi versenye hangzik el. A június 7-ei kamarazenei esten közreműködnek Fa­­sang Zoltán (fuvola), Fasang László (fuvola), Fasang Eszter (hegedű), Fasang János (fa­gott), Fasang Éva (nagybőgő), Fasang Árpád (orgona-pozitív). * (g.i.) A Szombat mellékletet szerkeszti: Rácz Judit szomjai í­r. Pulzus Mit tud az aszpirin? Néhány napja a magyar Patikikban is megjelent a Bayer-Aspen, amelyet a Rich­­ter Gedeon Rt (a volt Kőbányai Gyógyszerá­ Hgyár) az eredeti licence alapján gyárt. boldog békeidők hangulatát idéző aszpirin anyáink, nagya­­_____ nyáink, dédanyáink hites-ne­ves, mindenre hatásos gyógyszere volt Kiválónak tartották (és most is az) meg­hűléses, megfázásos megbetegedések­re, lázcsillapításra, s előszeretettel hasz­nálták fejfájás ellen is a migrénes höl­gyek. Az utóbbi időben azonban e köz­ismertjó tulajdonságain túlmenően sok­féle más kitűnő hatást is feltételeznek neki egyes — főleg — külhoni kutatók. Mit tud hát az aszpirin? - kérdeztük dr. Paál Tamás professzort, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatóját - Kétségtelen tény, hogy az aszpi­rin, vagy mondjuk inkább, hogy az acetyl-salicil-sav (ugyanis Magyaror­szágon például Istopyrinnek, Kalmopy­­rinnek, Coliaritnak hívják az ugyanezt a molekulát tartalmazó készítményt) köz­ismert jó hatásain kívül az utóbbi évek kísérleti jellegű vizsgálatai kimutatták például azt is, hogy a magzatokban bi­zonyos fejlődési rendellenesség kiala­kulását meggátolja, kivédi. Részint amerikai, részint holland szakirodalmi adatok beszámolói szerint például ha kis adagban kezelnek acetyl-salicil-sav­­val olyan terhes asszonyokat akik a megelőző tapasztalat szerint hajlamo­sak arra, hogy magzatuk fejlődési rend­ellenességgel, illetve már halva születve jöjjön a világra - ezt az acetyl-salicil­­savas kezelések kivédik. Konkrétan te­hát­ bizonyos halvaszületések megaka­dályozására, a magzat életbentartásá­­nak, fejlődésének, növekedésének vé­delmére alkalmazzák olyan esetekben, amikor is — a feltételezések szerint — azért születne már halva a gyermek, mert a magzatnak a méhen belüli növe­kedését bizonyos okok gátolják. De ez az eljárás még nem ment át az orvosi gyakorlatba, csak kísérleti stádiumban van, s még e feltételezések nem tekint­hetők teljesen bizonyítottnak.­­ Azzal, hogy bizonyos típusú in­farktusok megelőzésére, illetve a koszo­­rúér-bántalmak kialakulására - egyes kísérletek szerint - hasznos-e vagy sem az aszpirin, illetve hatóanyaga, az acetyl-salicil-sav, már évek óta foglal­kozik a szakirodalom. De a trombózis megelőzésére a Colfaritot például min­denesetre azért vezettük be már több éve, mert hatóanyagának, tehát az acetyl-salicil-savnak véralvadást gátló hatását használjuk ki. Ám az a feltétele­zés, hogy esetleg a szívkoszorúér-be­tegségek, valamint bizonyos típusú in­farktusok kialakulásának a megelőzésé­re hatásos lenne az aszpirin, illetve ha­tóanyaga - még az orvosi kutatás tár­gyai. -Az aszpirin milyen jó hatásáról té­telezhető fel, hogy megelőzheti az in­farktus kialakulását? - A főhatás itt az, hogy kicsit gátol­ja a véralvadást. De pont ebből szár­mazhatnak az esetleges mellékhatások is. Hogyha valaki túl sokat vesz be az acetyl-salicil-sav hatóanyagú készítmé­nyekből, akkor ezek a gyomorvérzéstől kezdve egyéb vérzésig­­ sok minden kellemetlenséget okozhatnak. De a vé­ralvadást gátló főhatásán kívül van még több, kisebbfajta direkt jó hatása is az acetyl-salicil-sav hatóanyagú készítmé­nyeknek, amiért egyesek­­ eléggé elter­­jedten javasolják az ilyen gyógyszerek szedését.­­ Feltételezett jó hatását tekintve teljesen mindegy, hogy az ember drága eredeti nyugatnémet Bayer aszpirint, avagy pezsgőtablettába épített - még drágább - magyar aszpirint, a Pharmá­vá gyártotta ASS-t, avagy az olcsó Is­­topyrint vagy Kalmopyrint vesz-e be? - Majdnem azt mondhatnám: igen. Voltaképpen azért­ nem, mert a hatóa­nyag kristályformája más, tehát a szer­vezetben való feloldódása nem ugyan­az. Amikor már oldott állapotban van ott a szervezetben, akkor mindegyik tel­jesen ugyanazt a hatást fejti ki. Aho­gyan bekerül a szervezetbe - ott vannak csak a különbségek. De magának a mo­lekulának a hatását tekintve teljesen mindegy, hogy a kereskedelmi forga­lomban milyen néven szereplő aszpirin­tartalmú gyógyszer, tabletta formájában vettük be. (csákváry) Vidéki hangversenyek A NEMZETI Filharmóniától kapott tájé­koztatás szerint a következő hangversenye­ket rendezik meg a Budapesten kívüli váro­sokban: Június 3. hétfő: Pécs, Székesegyház, 1930 óra. Pécsi Szinfónikus Zenekar, Pécsi Palest­rina Kórus, vezényel: Jobbágy Valér, Hirsch Bence. Közreműködnek: Hock Bertalan (or­gona), Janzsó Ildikó (gordonka), Kircsi László (oboa). Műsor Händel: Concerto grosso, Händel B-dúr orgonaverseny, Tele­mann: c-moll oboaverseny, Ph. E. Bach: A- dúr gordonkaverseny, Alberwissberger B- dúr orgonaverseny, Szolnok, Szigligeti Színház, 19. óra. Szolnoki Szimfonikus Zenekar, vezényel Báli József. Közreműködik: Kiss Gyula (zon­gora). Műsor Csajkovszkij: b-moll zongora­­verseny, Dvorák: IX. (Új világ) szimfónia. Június 5. Szerda Szekszárd, Művészetek Háza, 1930 óra. Pécsi Szimfonikus Zenekar, Pécsi Pa­lestrina Kórus, vezényel Hirsch Bence. Köz­reműködnek: Hock Bertalan (orgona), Jan­zsó Ildikó (gondonka), Kircsi László (oboa). A műsor azonos a június 3-i pécsi prog­rammal. ­­épgyógyászatban már igen régen használták a vadárvácskából készült teát bőrbajok gyógyítá­sára; belsőleg teaként fogyasztották, külsőleg borogatásként alkalmazták. Az igazi háromszínű árvácska a Vi­ola tricolor L., amely elsősorban hegy­vidékeken és az ország nyugati részén található. Nevezik árva violának, macs­kaszemnek, császárszakállnak. papsza- A természet patikája Vadárvácska kálinak, szentháromság violájának is. Mivel egy rokonfaja, a Viola arvensis (apró vagy mezei árvácska) elterjed­tebb, így ezt könnyebben gyűjthetjük be; hatása megegyezik a Viola tricolo­­réval. Egyéves növény, 10-40 cm magas­ra is megnő. Gyökere vékony, sárgás vagy világosbarna. Szára egyenes, egy­szerű vagy elágazó, belül csöves, ko­pasz vagy gyengén szőrös. Levelei szórtállásúak, 5 cm hosszúak és 1 cm szélesek, az alsó levelek lemeze szív­vagy tojásdad alakú, a felsők lándzsá­­sak, gyengén csipkézettek. Virágai a le­velek hónaljából nőnek ki, szirmai vilá­gos sárgák, a felső szirompárok fehére­sek, ritkán kékesek vagy ibolyásak; az egész virág hasonlít a kerti árvácská­hoz, csak kisebb. Köves, füves helyeken, tarlókon májustól augusztus végéig, gyakorlati­lag egész nyáron virágzik. A növény föld feletti részét gyűjtsük, virágzó álla­potban. Szagtalan, íze gyengén édeskés, nyálkás. Ahol nagyobb tömegben for­dul elő, ott célszerű sarlóval vágni. Ezt követően válogassuk ki az elsárgult le­veleket vagy idegen növényi részeket, majd padláson, árnyékos, szellős helyen szárítsuk; közben többször forgassuk át. A száradás akkor tökéletes, ha már a szárak is jól törhetőkké váltak. 5 kg nyers növényből 1 kg száraz drog lesz. A drog hatóanyagokban igen gaz­dag. Különböző glikozidákat, cserzőa­nyagokat, szaponinokat, nyálkát, mag­­néziumtartarátot, szalicilsav-metilész­­tert és illóolajokat tartalmaz. Számos is­mert teakeverék alkotórésze, így a vér­tisztító, valamint a vizelethajtó teának. Gyermekorvosok sikerrel alkalmazták ekcémás vagy „tejkiütéses” csecsemők­nél. Idült ekcéma kezelésére hosszabb ideig alkalmazzuk; két teáskanálnyi drogot forrázzunk le egy csésze forró vízzel, majd reggel és este fogyasszuk. Ha vizelethajtóként vagy köptetőként használjuk, akkor két evőkanál drogot forrázzunk le fél liter vízzel, és az így készített teát iszogassuk. Jól bevált szá­raz és nedves bőrkiütések gyógyítására, de erősítő és vérnyomáscsökkentő hatá­sát is dicsérik. (hankó) 1«H· Szakrális néphagyományunk júni­ust Szent István havának nevezi. Szent István havának nyolcadik napján ün­nepük Medárd püspököt, akinek nevé­hez sok időjárási regula fűződik egész Európában. A Kr. u. 560-ban elhunyt püspöknek ugyan nincs köze az eső­höz, de évszázados megfigyelések alap­ján, ha ezen a napon esik, akkor negy­ven napon át számíthatunk az égi ál­dásra. Egyes vidékeken úgy tartják, hogy ekkor kezdődött a bibliai özönvíz is. Bál­int sándor gyűjtése szerint az Algyő kör­nyéki öregasszonyok, ha nincs elég csa­padék, egy nagy kakast fürdetnek meg ezen a napon. Göcsejben úgy tartják, hogy ha Medárd napján esik, akkor sok lesz a szőlő, de gyönge a bor. Medárd ne­vét egy ferencrendi kolostor 1462-ből származó breviáriumában említik ha­zánkban először.­­ A „világ szentjének” tartott Szent An­tal napját a hónap 13. napján ünnepüik. A szorongatott helyzetben lévők, a szegé­nyek, a nagy feladatok előtt állók patrónu­­sának tekintik az 1195—1231-ig élt feren­ces szerzetest Sírja Padovában van, a róla elnevezett csodálatosan szép bazilikában. Tisztelete IV. Béla uralkodásától követhe­tő nyomon hazánkban. Ennek oka az is le­hetett, hogy Béla király testvérét, Erzsébe­tet - a ferences harmadrend tagját - szinte egyidőben avatták szentté Szent Ferenccel és Szent Antallal. Az országban több helyütt fellelhető­­ Szent Antal-kápolnák a jószágrész ide­jén tett fogadalmakra emlékeztetnek. Né­hány faluban ezen a napon nem fogták be a jószágot, marháikat a templom elé haj­tották, hogy megszenteljék. Franciaor­szágból kiinduló szokás szerint a templo­mokban álló Szent Antal-szobrok mellet­ti perselybe gyűjtött pénz a szegényeket illeti. Az egyik, szinte napjainkig élő néphagyományt Andrásfalvy Bertalan kutatásai alapján ismerjük. E szokás sze­rint Szent Antal napjának hajnalán fiatal férfiak fadarabok összedörzsölésével tü­zet csiholtak a faluszélen; új tűznek vagy Szent Antal-tűznek nevezték a felcsapó lángokat. Ezen a tűzön hajtották keresz­tül a disznókat, a marhákat és a lovakat, hogy ne érje őket betegség. A népi gyó­gyászatban „Szent Antal tüze” névvel il­letik az orbánc betegséget. Erdélyben a szászok körében ráimádkozással és a fájó testrészre szórt liszttel vélték gyógyítani ezt a ma is veszélyes betegséget. Szent Antal a reménytelen ügyek égi pártfogó­ja, az elvesztett tárgyak nyomravezetője; talán ő az egyetlen szent, akinek segítsé­gét időnként még a nemhívők is kérik. A nyári napforduló idejét ősi pogány szokás szerint minden nép megünnepli, leggyakrabban tűzgyújtással. A keresz­ténység terjedésével az egyház nem akart szembe kerülni ezen ősi szokásokkal, in­kább alkalmazkodott hozzájuk. Erre ve­zethető vissza a Szent Iván-nap tűzszen­­telés. Szent Iván, vagy más néven Ke­resztelő Szent János ünnepnapja június 24-én van. Az "Iván" név még a bizánci egyház sokáig nyomon követhető hatását bizonyítja. Keresztelő Szent János - az írás szerint - hat hónappal előbb szüle­tett, mint a Megváltó. Keresztelő János - mint Jézus előképe - karizmatikus hatá­sával, sok hívet és ellenséget szerzett. Sorsát a Bibliát ritkán lapozgató emberek Gustav Flaubert Heródiás vagy Oscar Wilde Salome című művéből ismerhetik; az utóbbi drámához komponált csodála­tos operazenét Richard Strauss. De a Szentivánéji álom megírására is ez a nap ihlette Shakespeare-t. A római San Giovanni di Laterano bazilika búcsúnapjának előestéjén még ma is magasba szökken Szent Iván tüze. A magyar szentek közül a legna­gyobb tiszteletnek Szent László, a lovag­király örvend. Június 27-én ünnepük em­léknapját. Se szeri, se száma a róla szóló legendáknak. Különösen Erdélyben nagy a kultusza, hiszen az ő műve volt a keleti gyepű kitágítása, Erdély végleges beépí­tése az országba. A tordai nép körében is­mert monda szerint a kunok által űzött László király aranyakat dobott el, hogy egérutat nyerjen, ám ezek az aranyak la­pos „kavicsokká” (egysejtűek vára) vál­toztak a kunok kezében; ezeket a „lapos köveket" nevezik Szent László pénzének. Szent László füve az országban pusztító járványok idején gyógyszerül szolgált. A néphit szerint László király kilőtt nyila ezt a gyógyfüvet (Gentiana cruciata) ta­lálta el. Szent László lovának patkója he­lyén számos helyen forrásvíz fakadt, de szomjas katonái számára a sziklából is vizet fakasztott. Legismertebb legendája a tordai hasadék keletkezéséhez fűződik. A kunok elől menekülve segítségért imádkozott, mire a hegy kettéhasadt, és az üldöző kunok a mélybe zuhantak. Ősi ünnep június 29-én Péter­ Pál napja, az apostolfejedelem és a népek apostola közös ünnepe. Péter eredetileg halász volt, így a halászok patrónusukat tisztelik személyében. Valamikor céh­gyűlésüket is ezen a napon tartották; a céhzászlókon Jézust és Pétert ábrázolták közös csónakban. Néhány dunamenti fa­luban egy nagy pontyot kötöttek egy hosszú rúdra, és ezzel járták végig a fa­lut, jó haljárást biztosítva ezzel a jövő esztendőre. A köztudatban úgy terjedt el, hogy mindig ezen a napon kezdődött az aratás. Ekkor tartották az aratók miséjét, ahová régen a szerszámokat is elvitték, hogy egyházi áldásban részesítsék azokat. Né­melyik vidéken tüzet gyújtottak Péter-Pál napján, amelyet rigmusokat ismételgetve táncoltak körül. Másutt épp fordítva, nem volt szabad ezen a napon tüzet gyújtani, nyilván a learatott búzát akarták megóvni a tűzvésztől, Péter és Pál oltalmát kérve. h. i. Jeles napok Medárdtól Péter-Pál napjáig műm ­ A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár beiratkozás és kölcsönzés A KÖZPONTI Könyvtár, Bp., Vm. Szabó Ervin tér 1. szám alatt található. Pf. 487.1371. Tel.: 138-4933. A könyvtár nyilvános állományának na­gyobb részét kölcsönzi és teljes anyagát, ol­vasótermeiben bocsátja látogatói rendelkezé­sére. A könyvtárat mindenki látogathatja, aki betötötte a 16. évét. Látogatójegyet (szemé­lyi igazolvánnyal) minden magyar és külföl­di állmapolgár ingyenesen válthat, ezzel helyben olvashat. Kölcsönzésre be kell irat­kozni (diákokért egy önálló keresőnek kell jótállni, akinek személyi igazolványa és alá­írása szükséges). Az egy évre szóló kölcsön­zőjegy a központi könyvtárban és a Zenei Gyűjteményben 60 Ft-ba, nyugdíjasoknak 30 Ft-ba kerül. A kerületi könyvtárakba külön kell beiratkozni. A beiratkozás díjtalan: tanu­lóknak, katonáknak, hetven éven felüliek­nek, valamint azoknak, akik a Zenei Gyűjte­ményben már kiváltották kölcsönzőjegyüket, amely senkire nem nem ruházható át. Egy al­kalommal hat könyvet lehet kölcsönözni, pe­dagógusoknak tizet, egy hónapos határidőre. Ha ez idő alatt a kölcsönzött könyveket más olvasó nem jegyeztette elő, a határidő meg­­hossszabítását három alkalommal (telefonon is) lehet kérni (138-4933/86 m.). Késedelmi díj határidő után: naponként és könyvenként 1 Ft. (Ha a késés meghaladja a negyvenöt na­pot, a könyveket vagy azok könyvtári értékét peres úton visszakövetelik. Az elveszett vagy megcsonkított könyvekért az olvasó (vagy jótállója) teljes kártérítési felelősség­gel tartozik­. Az 1990 előtt megjelent műveket kata­lógus segítségével lehet kikereseni, a kataló­gusok alapján kérőlapot kell kitölteni. A kért könyv azonosítására szolgáló raktári jelzés a katalóguscédula bal felső sarkában, a piros vonal felett található. (Ezt fel kell tüntetni a kérőlapon.) Az 1990. január 1-je után megjelent mű­vek szabad polcon, szakrendi csoportosítás­ban találhatók. Ezekről a könyvekről kérőla­pot kell kiállítani; ezek is szerepelnek a kata­lógusokban. 1991.június 1. Közlekedik, szállít, termel, épít, tervez vagy szervez? Védené értékeit, technikáját az időjárás veszélyei ellen? Érdekli, hogy akkor és ott milyen idő volt, vak­ vagy lesz? Rendelje meg az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT célszolgáltatásait, célprognózisait. Telefon: 158-5090

Next