Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-21 / 144. szám
Magyar Nemzet Ára: 9,50 forint ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR PÉNTEK, 1991. június 21., IV. évfolyam, 144. szám Az áldó SMKok pártján Ülök egy étteremben. Belép egy fiatal, jóképű rendőr. Körülnéz, majd kérdi, kié az a bizonyos taxi, amelyik ott áll másodikként a parkoló kocsik mellett, eltorlaszolva a forgalmat. Az egyik asztaltól odaröffent valaki: „Enyém a taxi. Mi a hézag?” ,^Άζ — válaszolja udvariasan a rendőr —, hogy egy teherautó nem tud továbbmenni, egész kocsisor torlódott föl mögötte. „Jól van, megyek — így a taxis —, de előbb megeszem az ebédemet..." Rendőre válogatja, ki mit tesz ilyen esetben. A mi emberünk keményen rászólt a taxisra, majd amikor az erre sem mozdult, nem egészen finoman megragadta a karját, és kicibálta a vendéglőből. Amint az asztaloknál elhangzott megjegyzésekből kivettem, a vélemények megoszlottak. Volt, akibrutálisnak minősítette a rendőr magatartását, a másik a taxist ítélte el. Biztos vagyok benne, hogy aki a rendőr ellen szólt, másként vélekedik, ha ő is odaszorult volna a föltartóztatott autósorba. A rendőri intézkedés csöppet sem rokonszenves a közvélemény szemében. Mindig bennünk a félsz, hogy visszaél a hatalmával. Általában csak az helyesel, akinek az érdekében lépett fel a rendőr, akit megvédett. Ha pedig a rendőr gumibotját, netán a fegyverét használja, elborzadva zúdulunk fel. Vége a rendőrállami korszaknak ! Tiltakozunk mindenfajta erőszak ellen. Mi a látszólagos áldozat pártján állunk. Mert humanistáik vagyunk. Lerészegedett katonák megtagadják a lőszer- és fegyverraktár őrzését, de nem ők a hibásak, hanem a parancsnokaik, akik embertelen követelményeket támasztottak velük szemben. Rálő a rendőr a késsel támadó fiatalemberre, majd mikor az sebesülten is a társa nyakára szorítja a pengét, kénytelen újra lőni. Tragédia, hogy a lövés halálos. Sokak szemében a rendőr a bűnös, hiszen emberéletet oltott ki. Valóban rettenetes a tett, de az egybehangzó vallomások szerint életet mentett. Nem tehetett mást, lőnie kellett, s az ósdi pisztolyokkal még egy mesterlövész sem tud centiméterekre pontosan találni. Nem hiszem, hogy a rendőr ölni akart, és feltételezem, hogy ez a tette egész életében nyomasztja majd. Csak ebben az esztendőben 187 esetben támadtak rá a rendőrre — ököllel, késsel, spray-vel, pisztollyal —, 78 rendőrt sebesítettek meg. A támadó nem habozik, ő üt, szúr, lő, a rendőr viszont mérlegel, van-e joga gumibotot, fegyvert használni. Számtalan esetben, mire felemelné a kezét, már harcképtelen, mint történt ez legutóbb is, a győri rablás esetében. Szeretnénk, ha közbiztonság és rend lenne az országban, de támadjuk, aki a biztonságot, a rendet fönn akarja tartani. Bármennyire is kínos ilyesmit leírni, ma a társadalom elleni vétek kesztyűs kézzel bánni az erőszakkal, az agresszióval. Nem az a valóságos áldozat, akit a közrend érdekében sújt valamiféle intézkedés. Mi magunk vagyunk az áldozatok, hiszen nap mint nap ki vagyunk téve az erőszaknak, a támadásnak, mindenfajta atrocitásnak, és még a saját lakásunkban, a bezárt ajtók mögött sem lehetünk biztonságban. Mégis sokszor és sokan elítéljük, aki megpróbálja óvni ezt a biztonságot. Zsolt Róbert ••Együtt kívánunk munkálkodni önnel** Az orosz elnök washingtoni tárgyalásai Új intézmények létrehozásával zárult a berlini találkozó A Külpolitikai helyzet A MAGYARORSZÁGRÓL TÖRTÉNT SZOVJET CSAPATKIVONÁS változatlanul foglalkoztatja a nemzetközi sajtót. Az International Herald Tribune fényképes tudósításban, címoldalon számolt be az utolsó szovjet katona távozásáról, és Silov tábornok búcsúcsókjáról. A Liberation című párizsi napilap kiemelte, hogy Magyarország az első közép-európai ország, amelynek területéről teljesen kivonták a szovjet alakulatokat, de a Szovjetunió ötmilliárd frankos követelést hagy maga után, amit a magyarok nem akarnak kifizetni. Az újság úgy vélekedett, hogy a szovjet parancsnokság taktikai okokból gyorsította meg a csapatkivonás utolsó szalaszát, mert el akarta kerülni azt a megaláztatást, amelyet a június 30-ra tervezett országos hazafias ünnepségek jelentettek volna számára. Az elszámolási vitával kapcsolatban a Libération azt írta, hogy hazánk a környezeti károkra hivatkozva, akar kitérni a szovjet fél által benyújtott számla kifizetése elől". Atudósítás elsősorban Szolnok helyzetét mutatta be ennek alátámasztására, a csapatkivonás körülményeinek ismertetésére. KELET-EURÓPA ÉS A SZOVJETUNIÓ KAPCSOLATÁNAK JÖVŐJE attól függ, hogy miként valósulnak meg a szovjet reformok — állapította meg legfrissebb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap. A cikk szerint érezhető egyfajta bizonytalanság a volt szövetségesek részéről, a szovjet politika alakulását illetően. A szerző megjegyezte, hogy a magyar vezetők a „visszafogottság időszakai" után mostanában arrólbeszélnek, hogy országuk érdekelt a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében a Szovjetunióval. A volt szövetségesek és a Szovjetunió kétoldalú szerződések rendszerére épülő jövőbenikapcsolatait érintve, az írás kitért arra, hogy bár Romániával már létrejött az első ilyen megállapodás, a bukaresti ellenzék bírálja az okmány biztonságpolitikai kitételeit, mivel ezek — nézetük, szerint — sértik a román szuverenitást. A Moszkovszkije Novosztyi úgy látja, ugyanez a probléma hátráltatja a szerződések megkötését a többi országgal. „A jelenlegi feltételek között el kell búcsúzni azoktól a reményektől, amelyek országunk különleges kapcsolataira, az érdekeinknek megfelelő semleges, de baráti, politikailag és gazdaságilag stabil országokra vonatkoztak” — állapította meg a cikk, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a másik oldalról Kelet-Európa a politikai stabilitást, a kiszámíthatóságot várja el a Szovjetuniótól, de ott lebeg a szeme előtt a szovjet reformok visszafordításának rémképe is. Éppen a bizalmatlanságból adódóan igyekszenek oly sietősen Európába — állapította meg a Moszkovszkije Novosztyi. A REGIONÁLIS EURÓPAI BIZTONSÁGI RENDSZER feladata a háború megakadályozásán kívül abból állhat majd, hogy elősegíti az európai államok közötti vitás esetek, beleértve a területi viták békés rendezését — közölte Szergej Abromejev marsall, a bonni Die Welt csütörtöki számában megjelent interjújában. Mihail Gorbacsov külpolitikai tanácsadója szerint a feladatok megoldására létre kell hozni a biztonsági rendszer megfelelő katonapolitikai szerveit is, amelyek a döntések végrehajtását felügyelnék. Úgy vélekedett, hogy egy ilyen biztonsági rendszer felállítása előtt fel kellene oszlani a NATO katonai szervezetét. „Politikai szövetségként a NATO természetesen továbbra is fennmaradhat, ugyanakkor pontosítani kell a Nyugat-európai Unió katonai feladatait is” — nyilatkozta Szergej Abromejev. ALAPVETŐEN SIKERESNEK nevezte a berlini külügyminiszteri találkozót a magyar küldöttséget vezető Jeszenszky Géza. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Európa új korszakának megalapozásáról beszélt, amelynek során jelentős mértékben hangot kaptak Közép- és Kelet- Európa államainak problémái. (P. L.) A lap budapesti tudósítója utalt arra, hogy a magyar földön állomásozott (immár megszűnt) déli hadseregcsoport tábornokai nem értettek egyet a kivonási döntéssel. Megnyilatkozásaikban elsietett, meggondolatlan lépésnek nevezték a döntést, amellyel szerintük a NATO-nak tett engedményeket a Szovjetunió: álláspontjukkal egyúttal bírálták is a sevardnadzei külpolitikai vonalat. A szovjet újságíró ezzel szemben nem hagyott kétséget afelől, hogy közelebb állónak érzi Antall József kijelentését, amely szerint „a kivonás óriási nyereséget jelent a Szovjetunió számára”. A szovjet ifjúsági lap szerint sajnálatos módon a magyar köztudatban elsősorban 1956 emléke marad meg, az, hogy békeidőben a szovjet katonák magyarokra lőttek. Ehhez kapcsolódva az írás egy helyütt kitért arra is, hogy a szovjet katonai jelenlét közvetve bár, de befolyással volt a magyar belpolitikai folyamatokra is. Az Izvesztyija sajnálattal állapította meg, hogy a kivonás befejeztéig nem sikerült megoldani a pénzügyi elszámolás kérdését. Kételyeit fejezi ki, hogy ez egyáltalán sikerül a szerződésben kikötött június 30-i határidőre. A cikk megszólaltatta Annus Antal altábornagyot, aki elmondta, hogy egyebek között a magyar fél számára hasznosíthatatlan föld alatti bunkerek, rakétakilövő-árások elszámolása és a környezeti károk jelentenek gondot. Washingtoni megemlékezés Az MTI tudósítójának jelentése szerint Christopher Dodd demokrata párti szenátor rövid beszédben emlékezett meg az amerikai törvényhozásban arról a „történelmi eseményről”, hogy az utolsó szovjet megszálló csapatok is elhagyták Magyarországot. Dodd emlékeztetett arra, hogy Magyarországot a szovjetek előtt a náci Németország foglalta el, így 47 évután először nincsenek területén külföldi megszállók. Magyarország nem csekély nehézségekkel küzd, amint átalakítja gazdaságát. Kétszer jártam az országiban, s nagy benyomást tett rám a nép tehetsége, szorgalma, szelleme. Bízom abban, hogybarátaik, köztük az amerikai nép segítségével a magyarok elég türelmesek és erő- A csapatkivonás után derülátó a szovjet elnöki szóvivő Új szakasz a kétoldalú kapcsolatokban Moszkvából jelenti az MTI. Kedvező előjelű és előremutató lépésként értékelte a szovjet csapatok magyarországi kivonásának befejezését csütörtökön a szovjet elnök szóvivője. " Csapataink kivonása Magyarországról nagyon pozitív esemény, amelyet csak üdvözölni lehet. Szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Mihail Gorbacsov új gondolkodásnak nevez, s amely az új Európa megteremtését célozza — jelentette ki az MTI moszkvai tudósítójának nyilatkozva Vitalij Ignatyenko. A szovjet elnök szóvivője úgy vélekedett, hogy ezzel a lépéssel új, a mély barátságon és szolidaritáson alapuló helyzet alakul ki a szovjet—magyar viszonyban. — Úgy gondolom, hogy a jövőben is nagyon jó kapcsolatok lesznek közöttünk, nem kis részt a humanitárius, emberi viszonyokra építve — tette hozzá Ignatyenko. A szóvivő megrősítette, hogy napirenden van a magyar kormányfő moszkvai útjának ügye, de mint mondotta, az időpontról egyelőre még korai lenne nyilatkozni. A kivonás hangulatát némiképp befolyásoló szovjet pénzügyi követelések felszófolására vonatkozó kérdés kapcsán Ignatyenko elmondta: nincs értesülése arról, milyen megfontolás késztette a szovjet felet a kivonás kapcsán Magyarországgal szemben támasztott pénzügyi igények növelésére. A központi szovjet sajtóorgánumok meglehetős visszafogottsággal kezelték csütörtökön a magyarországi (és csehszlovákiai) szovjet csapatkivonás befejezésének tényét. Olyannyira, hogy a Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija és a Krasznaja Zvezda című újságok szó nélkül mentek el az események mellett. Egyedül a két liberális központi lap, az Izvesztyija és a Komszomolszkaja Pravda szentelt figyelmet a magyarországi kivonulás hivatalos befejezésének. A Komszomolszkaja Pravda egyebek között megírta, hogy Magyarországot — a németek 1944. márciusi bevonulása óta — 47 év után most hagyták el az utolsó idegen katonák. Az írás érzékeltette, hogy két évvel ezelőtt, Nagy Imre temetésén valószínűleg nem sokan hitték, hogy a kivonásra vonatkozó, akkor vadul hangzó követelések teljesülése ilyen gyorsüteművé válik. MENEDÉKJOGOT KÉRNEK MAGYARORSZÁGON egyes szovjet katonák családtagjai — állítólag. Ezek az információk egyelőre ellenőrizhetetlenek — mondja Keleti György ezredes. (Mégis maradtak szovjet katonák? — 4. oldal) RENDKÍVÜLI NEMZETI ÉRTÉK rejlik műemlék kastélyainkban, ami azonban kevéssé tud hasznosulni a tulajdonviszonyok tisztázatlansága és a privatizációs eljárás hosszadalmassága miatt. Pedig ingatlanvagyonunk eme része iránt a hazai és a külföldi tőke egyaránt érdeklődik. (Sárvári Márta: Vevők vagyunk kastélyra — 8. oldal) EGYÉVES A BUDAPESTI TŐZSDE a mai napon. Bár ez az Intézmény messze nem mérhető még össze nagy nyugati társaival, annyit már elért, hogy jegyzik a fejlett pénzvilágban. (Zsubori Ervin összeállítása a 9. oldalon) VÉR A CORVIN ELŐTT Csütörtök délután revolver dördült el a Blaha Lujza téren. Dulakodás közben az egyik rendőr megsebesítette társát. Munkatársunk a helyszínen szemtanúkat faggatta a történtekről (Rendőr lőtt rendőrre — 13. oldal) sek lesznek, hogy megtegyék a történelmi utat a szabad, virágzó nemzetek sorába — mondotta. sa,integrációk integrációja** Genscher sikeresnek minősítette az EBEÉ-értekezletet (Telefonjelentésünk) BERLIN — Befejeződött a harmincötök külügyminiszteri tanácsának berlini találkozója. Hans-Dietrich Genscher, mint az ülés vendéglátó elnöke, nemzetközi sajtóértekezleten foglalta össze az eredményeket. Jeszenszky Géza a magyar tevékenységet ismertette sajtótájékoztatóján. Új fogalom született: „Európai architektúra”. Hogy mi ez, valamivel jobban értjük, a harmincötök külügyminiszteri tanácsa csütörtökön zárultberlini találkozója után. Nyilván rokon az „európai ház” kifejezéssel, de kezd tartalmat nyerni. „Nagy lépést tettünk az európai békerendszer felé vezető úton" — mondta záróbeszédében Genscher. S úgy tetszik, ez nemcsak általánosság. A helsinki záróokmányt 1975- ben aláíró harmanohárom európai és a két észak-amerikai állam külügyminiszteri tanácsának — félévenként összeülő, legfőbb állandó szervének — ez volt az első megbeszélése. Sberlini határozatai alapján most „két lábra állt”, működésre alkalmas szervezeteket hozott létre. Így a vezető tisztségviselők bizottságát, valamint megerősítették, hatékonyabbá tették a konfliktusmegelőző bécsi irodát. Megállapodtak abban is, hogy ha egy tagország veszélyhelyzetet észlel, bizonyos feltételek esetén azonnal összeülnek. Ezt nevezték el „sürgősségi mechanizmusnak". Megalakul a harmincötökaz Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, az EHEÉ parlamenti közgyűlése. Mint látni tehát, egy sor intézmény alakult, de hogy milyen kérdésekkel foglalkoznak majd, és milyenhatékonysággal, ezt a jövő dönti el. Feladat , mint az a találkozó záródokumentumából kiderül — leszbőven: biztonság, az új demokráciák támogatása, a viták elsimítása, kapcsolatteremtés más nemzetközi szervezetekkel, átfogó fegyverzetkorlátozási tárgyalások kezdeményezése. Csütörtök délben a Spree-parti Kongresshalle adott helyet Genscher nemzetközi sajtótájékoztatójának. A német külügyminiszter, mint az egész találkozó ,szóvivője” akooperatív biztonság” (ismét egy új fogalom) erősítése szempontjából igen sikeresnek minősítette e két napot, utalt valamennyi résztvevő közös felelősségére. Fontosnak minősítette egyebek között a más nemzetközi szervezeteikkel építendő szorosabb kapcsolatot, az „integrációk integrációját" Kijelentette, hogy Albánia felvételével teljessé lett az EBEÉ-létszám. Egy kérdésre válaszolva — amely arra vonatkozott, hogy ha például a balti államok vagy valamelyik jugoszláv tagköztársaság jelentkezne, mi az álláspont, ennyit válaszolt: a helsinki folyamat szempontjából már nincsenek fehér foltok Európában, abból indulnak ki, hogy a Szovjetunió vagy Jugoszlávia politikai eszközökkel meg tudja oldani problémáit. Jeszenszky Géza, a Reichstag mögött e két napra felállított „sajtótáborban” azzal kezdte mondandóját, hogy percekkel ezelőtt fejezte be találkozóját James Bakerrel. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, meggyőződése, hogy „Magyarországnak sikerülni fog az átalakulás". Ezt nemcsak arra alapozza, hogy nálunk egyes szomszédokhoz viszonyítva jobb a helyzet, a magyar gazdaság és a törvényhozás teljesítménye alapján alakult ki ez a véleménye. A külügyminiszterek tanácsa legközelebbi találkozóját 1992. január 30—31-én tartja Prágában. Tatár Imre Nem hozott áttörést Baker és Besszmertnih találkozója Az MTI berlini jelentése szerint nem jött létre megegyezés a hadászati támadófegyverek csökkentését célzó kétoldalú szerződés utolsó akadályainak felszámolásáról a szovjet és az amerikai külügyminiszter Berlinben tartott megbeszélésén. Mint James Baker és Alekszandr Besszmertnih csütörtökön délután újságírók előtt közölte, berlini konzultációjukon sikerült újabb haladást elérniük a majdani szerződés szövegével kapcsolatban. Ugyanakkor változatlanul nézetkülönbség állCJ** bizonyos kérdésekben, amelyeknek megoldása szakértői szintű találkozókon történhet meg az elkövetkező hetekben. Baker a nyitott kérdések közé sorolta az Új rakétatípusokat, valamint a robbanótöltetek problematikáját. A két politikus hangsúlyozta, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió elnöke változatlanul érdekelt egy moszkvai csúcstalálkozó mielőbbi megtartásában és a Start-szerződés aláírásában. A várva-várt csúcstalálkozó időpontjával kapcsolatban egyikük sem bocsákozott találgatásba. Bush fogadta Jelcint (Tudósítónktól) WASHINGTON — Lapzártánk táján fogadta George Bush amerikai elnök az orosz elnökválasztás friss győztesét, Borisz Jelcint, kit a Fehér Ház felkeresése előtt Dan Quayle alelnök a Mihail Gorbacsovval való reform-együttműködésre buzdított. „Válaszom a legtöbbször feltett kérdésükre: amíg Gorbacsov kitart a reformok, a demolrácia, a (Folytékentettelem)