Magyar Nemzet, 1991. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-30 / 177. szám
KEDD, 1991. július 30. 6 IHajjwNeizel Országjárás-Kultúra Szerveződnek-e a polgárőrségek A rendőrség elbizonytalanodásával ugrásszerűen emelkedett a bűncselekmények száma, ami sok -főként idős - emberben felerősítette a félelemérzetet. Különösen igaz ez azokra a kistelepülésekre, amelyekről korábban elköltöztették a rendőrőrsöket. Néhány településen a polgárok nem tehettek mást: létrehozták a polgárőrséget. De vajon mennyiben találtak követőkre — ezúttal erről írnak tudósítóink. Telefonálhatnak a rendőrségre Talán már mindenki előtt ismert, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a bűncselekmények száma és romlott a közbiztonság. Mindezért igen nagy szükség van azokra az önkéntes polgárvédelmi csoportokra, amelyek tavaly év vége óta szerveződnek a megyében. A rendőrségtől függetlenül működő, a polgármesteri hivatalokhoz tartozó alakulatokból összesen huszonöt található a Hajdúságban, melyek csaknem ezer ember munkájára számíthatnak (Debrecenben, Létavértesen, Hosszúpályiban, Monostorpályiban, Mikepércsen, Sárándon, Hajdúbagoson, Püspökladányban, Bihartordán, Nagyrábén, Biharnagybajomban és Marján, Konyáron, Bojton és Nagyhegyesen). Debrecenben két csoport létezik, 24 önkéntessel. Ezzel szemben a jóval kisebb számú Hosszúpályiban három csoport található kétszáz fővel. Még egy adat összehasonlításképpen: Debrecen kivételével szinte minden település önkormányzata anyagilag is támogatja a rend védelmére alakult csoportokat, amelyeket szaktanácsokkal egy rendőrségi összekötő segíti. A polgármesteri hivatalban pedig beosztják, ki, mikor, melyik utcán „teljesít szolgálatot”. A rend újdonsült őrei vállalták a vagyonvédelmet és az éjszakai randalírozások megfékezését. Ez így mind rendben is lenne, de jó magyar szokás szerint valami megint hiányzik - a polgári védelmi csoportoknak nincs intézkedési jogköre, nem igazoltathatnak, nem állíthatnak elő senkit, csak annyit tehetnek, mint mi, „civilek”, telefonálhatnak a rendőrségre. Bár sok esetben már puszta jelenlétük javítja a statisztikát, hisz néhány faluban megalakulásuk óta kevesebb a rendbontás és a betörés. Mindenesetre jó lenne, ha jogszabályban rögzítenék hatáskörüket, mert addig csak megfigyelők lehetnek egy-egy akciónál. Kozári Réka főkapitányságon. Mivel a bűncselekmények nyolcvan százaléka vagyon elleni, egyértelmű a különféle polgári jellegű vagyonvédelmi, közbiztonság-védelmi őrjáratok szerveződése. Elismerem hasznosságukat, fontosságukat, időszerűségüket, mégis azt mondom, mindez csupán tüneti kezelés. A szociológiai, a kriminológiai vizsgálatokra, elemzésekre sehol nem volt ekkora szükség. Életveszélyes figyelmen kívül hagyni a többi módszert. Szerencsére akadnak jelek, amelyek arra utalnak, hogy érlelődik a felismerés: a helyi közösségek legfontosabb feladata a bűnmegelőzés. Leszögezem: minden elismerésem az ilyen áldozatkész állampolgároké. Csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy a hosszú távon is kívánatos eredmény valójában a civil bűnmegelőzéstől várható. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzetben e két módszert egyszerre kell alkalmazni. Mégpedig olyan egyesületek, társadalmi szervezetek segítségével, amelyek képesek az egyének, a családok, a mikroközösségek életmódjának, életvitelének „kezelésére”, jobbítására. Nem segélyek osztogatására gondolok, hanem olyan pszichés, mentális kondicionálásra, olyan folyamatos lelki és szellemi tréningre, amely végső soron alkalmas a helyes életvitel elfogadtatására. Tehát a bűnmegelőzés a civil társadalom feladata. Dr. Nyári Katalin kezdeményezésére egyébként orvosok, lelkészek, jogászok, pedagógusok, szociológusok részvételével az idén olyan Társadalomvédelmi Egyesület alakult Szolnokon, amely legfőbb feladatának a bűnelkövetővé, valamint a bűncselekmény áldozatává válás megelőzését tartja. Egri Sándor Nem párthadsereg Békés - amely két évvel ezelőtt még nem tartozott a „bűnügyileg fertőzött” megyék közé, tavaly már az álarcos postarablástól kezdve a szervezett, csoportosan elkövetett betörésig, a magyar-román határon végbemenő ló- és embercsempészésig szinte a bűnözés minden skáláját produkálta. (Sőt, az első magyarországi emberrablás szálai is e megyébe, Orosházára vezetnek.) Szakzsargonnal élve. Békés közrend- és közbiztonsága rohamosan romlik. Az ismertté vált bűncselekmények múlt évi 43,3 százalékos rohamos növekedését az idei első félév jóval túlszárnyalta. Míg tavaly 3533-an, az ez évi hasonló időszakban 5008-an kerültekösszetűzésbe" a rendőrséggel. A megyeszékhely, Békéscsaba mellett hét másik városban működik kapitányság, s ebben az évben Mezőberényben, Gyomaendrődön és Sarkadon hoztak létre rendőrőrsöt. A kisebb falvakban pedig vagy egy-két körzeti megbízott őrzi a rendet, vagy még egy sem. A Békés megyei polgárok egyre jobban megismerik a félelmet, s azt a szót, hogy önvédelem. Bár még a polgárőrség csak csírájában található meg a térségben, de imitt-amott egyesület vagy alapítvány formájában már létezik, sőt a Testőr Kft. - kizárólag üzleti alapon ugyan -garantálja a személyi vagy a vagyoni védelmet. Elsőként Körösladányban alakult meg a Bűnmegelőző, Vagyonvédelmi és Önvédelmi Egyesület, önálló bázissal, irodával, s a helyi termelőszövetkezet jóvoltából hírközlő eszközökkel felszerelkezve. A kisebb falvak közül Bélmegyeren, Lökösházán, Pusztaföldváron és Kaszaperen szerveződött hasonló polgári önvédelmi egyesület, és az utóbbi településen önkéntes rendőrökből. Szokodi Zoltán, az MDF parlamenti képviselőjének elnökletével. Orosháza - Békéscsaba után - a bűncselekmények egyik leggyakoribb színhelye. A városban Szokodi Zoltán MDF-es alpolgármester már kora tavasszal megkezdte a polgárőrség szervezését, amire még az önkormányzat (kormánypárti többségű) tagjai is úgy reagáltak, hogy az alpolgármester az MDF-nek akar egy PÁRTHADSEREGET. Legfrissebb értesülései szerint az orosházi Bűnmegelőzési Egyesület 12 tagja közül egy az MDF tagja, s állítólag létezésüknek látszik az eredménye, éjszakai járőrözésük során több gépkocsifeltörést előztek meg, azaz jelezték a helyi rendőrségnek. Az orosházi polgárőrségtől - hölgy is van közüttük - a bűnözők máris tartanak. Cseh Éva Erősítő injekciók Szeged belvárosában agyonvertek egy idős embert. A késő esti órákban, az áldozat lakása előtt történt a gyilkosság. Szinte ugyanebben az időpontban, alig 200 méter, az emberölés színhelyétől csoportosan kiraboltak egy lakást. Az utcai gyilkosság, a súlyos, vagyon elleni bűncselekmény és más ügyek egybeesése rettegést, félelmet, pánikot vált ki a város lakóiból. Úgy érzik, rászakadt a demokrácia szennyesládája. Ezt az érzést erősíti a statisztika is. Csongrád megyében az idén májusig több bűncselekményt követtek el, mint tavaly egész évben. A biztonságra áhítozó polgár rendért, pontosabban rendőrért kiált. Sajnos, a biztonság erőiből nincs elengendő, amíg Nyugat-Európában 200 lakosra, addig Csongrád megyében 400-500 emberre jut egy rendőr. Ilyen helyeztben a derék városlakó könnyen rábólinthat arra az ötletre, hogy állítsák fel a polgárőrséget. Szegeden majdnem ez történt, Csongrád megye többi településén szóba sem került ez a gondolat. A Tisza-parti városban nyílt vita zajlott arról, hogy létrehozzák-e a városrendészetet. Végül azok az érvek kerekedtek felül, amelyek csak a rendőrség megerősítését célozták. Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a fegyveres polgári őrség mennyi gondot okozhat a csecsemőkorát élő demokráciában. Többen úgy vélték, még az is előfordulhat, hogy a rendőrségnek gyűlik meg a baja a városőrséggel. A polgárőrség ügye lekerült a napirendről, és a szegedi közgyűlés megszavazott tízmillió forintos támogatást a rendőrségnek. Az önkormányzat anyagi segélyezésének köszönhetően a kapitányság azonnal megvásárolt három Volkswagen Golf személyautót. Ebből a gesztusból is kitetszik, a Tisza-parti városban kifejezetten jó az önkormányzat és a rendőrség kapcsolata. Mindkét fél kész az együttműködésre. Szegedi magánszemélyek és az önkormányzat tőkéjéből alapítványt hoztak létre a város közbiztonságáért, a befolyó pénzből a rendőrség technikai felszerelését akarják gyarapítani. A segélyezés ellenére senki nem állítja, hogy az önkormányzat erősítő injekciói elegendőek lennének a rendőrségnek. Világosan látszik, ha a központi hatalom nem nyújt elegendő támogatást, akkor egyre rosszabb eséllyel veszik fel a harcot a növekvő bűnözéssel. Halász Miklós Tüneti kezelés Jász-Nagykun-Szolnok Megye legnagyobb városában a bűnözés mutatói az országos átlagnak megfelelően romlanak, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedik. Szolnokon egyelőre még nem fogtak hozzá a polgárőrség szervezéséhez, a környékbeli településeken már igen. Az első lépést ez ügyben Jászfényszarun tették. Egy sor kistelepülésen úgy döntöttek - az új követelményeket figyelembe véve -, megtartják önkéntes rendőreiket. - Minden elismerésem azoké a polgároké, akik szabadidejüket áldozzák fel, vállalják a veszélyt saját maguk és szűkebb környezetük nyugalmáért - szögezi le dr. Nyári Katalin a megyei Önvédelem vagy önbíráskodás? Sok szó esik mostanában a rendőrség anyagi és személyi nehézségeiről. Ilyen helyzetben növekszik az állampolgárok veszélyérzete. Murányi József őrnagyot, a XI. Kerületi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetőjét kérdezem, hányan választják az önvédelem aktív formáját? - Kerületünkben kilenc állampolgári önvédelmi csoport működik. A közbiztonság kedvezőtlen alakulásával, az egyre szaporodó bűnelkövetésekkel természetesen együtt jár, hogy a polgárok igyekeznek mindent megtenni e tendencia ellen. - Milyen jogszabály alapján működnek ezek a csoportok? - Az 1989/11. tvr. az egyesülési jogról lehetővé teszi a polgárok szabad társulását és egyesülését, így az önvédelmi csoportok működését is. De ez a törvény nem szól arról - nem is feladata-, hogy milyen jogosítványai vannak a csoport tagjainak. Átfogó és pontos jogi szabályozás kellene, mely tisztázza a szerepköröket. Szabó Győző országos rendőrfőkapitány körlevele a törvénnyel összhangban kifejezetten úgy szól, hogy e csoport tagjait nem illeti meg sem az igazoltatási, sem az előállítási vagy elővezetési jog, szóval mindaz, amivel egy rendőr és az önkéntes rendőr rendelkezik. Személyes szabadságától megfosztani, helyiségbe bezárni sincs joguk az elkövetőt. Más kérdés, hogy ha a bíróság megállapítja az elkövető bűnösségét, abban az esetben az önvédelmi csoport tagja nem büntethető, hiszen feltartóztató cselekménye nem a társadalomra veszélyes. - Milyen előnyét, vagy milyen veszélyét látja ezeknek a szerveződéseknek? - Többször előfordult, hogy lakásbetörések, gépkocsifeltörések ügyében jól együttműködtünk az önvédelmi csoportokkal. Hangsúlyozom, elsődlegesen jelzésadási joguk van e csoportoknak. A veszélyt abban látom, ha olyan emberek vesznek részt az önvédelmi munkában, akik erre valamilyen okból nem alkalmasak. Például akiket valamely fegyveres testületből elbocsátottak, vagy akik számára nem adható ki erkölcsi bizonyítvány. További veszély lehet, ha e tevékenységet egyesek haszonra törekedve, anyagi ellenszolgáltatásért végzik. E veszélyek miatt következetesen elzárkózunk azon igények elől, hogy ezek a csoportok tagjai fegyverviselési jogot szerezzenek. - Hogyan lehetne ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni? - A rendőrség szerepét semmilyen társadalmi szerv nem képes átvenni. Az európai jogi normáktól ez idegen is volna. A megoldást két fázisban látom. Első lépésben meg kell adni az önvédelmi csoportok tagjainak azokat a jogokat, amelyekkel ma az önkéntes rendőrök rendelkeznek. Ám ennek ellentételeként a rendőrség irányításához és felügyeletéhez tartoznának. Másrészt meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elegendő legyen a hivatásos rendőrök szakszerű intézkedése. Szmodis Jenő Amit a törvény nem tilt Baranyában majdnem három tucat polgárőrség, vagyonvédelmi csoport működik, melyek a rendőrség bűnmegelőzési munkáját segítik. Pécsett egyesület formájában dolgoznak, négy tagozatban, megyeszerte, Börmenden, Bükkösdön, Dobszán, Hetvehelyen, Mecsekpölöskén, Meződön, Poroszlón, Romonyán, Sárdon, Szigetváron, Vásárosdombon szervezték meg a lakossági járőrözéseket. További tíz helyen alakulóban van, Hosszúhetényben a múlt héten szavazott meg a születő polgárőrségnek tízezer forint költségtérítést az önkormányzat - tájékoztatott Nádor Rudolfné polármester. Alkalomszerűen addig is segítette a rendőrséget a lakosság, legutóbb a hetényi gyilkos elfogásakor. E csoportok intézkedéseikben mindarra jogosultak, amit a törvény nem tilt. Ha tagjaik közt van, aki fegyvert viselhet, akkor azt a járőrözésre is magával viheti. Az eszközhasználatnál figyelemmel kell lenni az arányosságra, ne haladják meg a túlkapások a bűnelkövetés mértékét. Jó lenne mindenütt egy rádió adó-vevő készülék, mellyel a rendőrséget azonnal a helyszínre tudnák hívni. A polgárőrségek sem az önkormányzatokhoz, sem a rendőrséghez nem tartoznak, munkájuk mégis mindkettőhöz szorosan köti őiet. Vidéken sokszor a polgármester a kezdeményezője a vagyonvédelmi csoportoknak. Csefkó Judit Falun igen, városon nem Visszahúzódtak búvóhelyeikre a közterületek bűnözői, mióta megjelentek Győr-Moson-Sopron megye falvaiban az önkéntes polgári őrök. Ezelőtt két esztendővel a megyei rendőr-főkapitányság emberei végigjárták a régió falvait és városait, hogy a települések első számú vezetőit arra biztassák: kezdeményezzék önkéntes önvédelmi és vagyonvédelmi csoportok szervezését. Érdekes módon a városokban nem akadt jelentkező efféle feladatra, ellenben a falvak lakói megmozdultak a hírre. Először Téten alakult egy elszánt csapat. A helybéli üzemek vezetői jó érzékkel építették ki a védelmi csoportokat. Összeadják a védőcsoport tagjainak honoráriumát, ami fejenként most már tízezer forint. A bátor férfiakból álló csapat éjjel teljesít szolgálatot, s nem is akárhogy. Préts Sándor, a Győri Rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője a következőképpen méltatja a tetieket. Amióta a háromtagú önvédelmi csoport éjszakai őrjáratot teljesít, felére csökkent a faluban a közterületen elkövetett bűntettek száma. Tehát nem látszatportyákról van szó. Az első község példáját több megyei település is követte. Ugyancsak fizetett csapat dolgozik a pannonhalmi éjszakában, Gyömörén is pénzért teljesítenek szolgálatot a helybéli férfiak. Újabban viszont hallani társadalmi munkában ténykedő „hármasok” alakulásáról. Érthetetlen, mondja Préts Sándor, hogy a városokban miért nem akad jelentkező. Talán az tartja vissza az embereket, hogy nincs szabályozva az önvédelmi csoportok joga és hatásköre. Nem rendelkeznek önvédelmi eszközökkel, s a megyei városokban azért súlyosabb bűncselekményekre lehet számítani. Tudomásom szerint készülőben vannak az önvédelmi csoportok tevékenységét körülhatároló rendelkezések. Arra számítunk, hogy ennek megjelenése után a városokban is megmozdul valami. A rendőrség mindenesetre kész a szükséges szakmai támogatást megadni, azt viszont nem ígérhetjük, hogy anyagi támogatást is adunk. Talán, ha az önkormányzatok pénzügyi segítségét is megkapnák a védelmi csoportok. Mónus Ágnes II. ,Sohase nyugodj bele a keresztények megosztottságának a botrányába!" - írta s mondta számos alkalommal Roger Schulz. A keresztények kiengesztelődéséért imádkoztak kezdetben is, amikor a reformáció egyházaiból származó férfiak nőtlenséget, vagyonközösséget és engedelmességet fogadva szerzetesi közösséget alkottak. Imádságos és dolgos életüket protestáns részről is, katolikus részről is gyanúval fogadták. A protestánsok, mint „„katolikus szokást”, nehezményezték - többek között -, hogy Roger és szerzetestársai imáik alkalmával gyertyákat égetnek. A katolikusok nem engedélyezték, hogy a taizéi kis közösség a község katolikus templomában imádkozzék. Igaz, a templom a francia forradalom óta zárva volt, a falunak papja se akadt a századok során, mégis furcsállották az elöljárók, hogy „protestánsok” folyamodnak a romos épület használatáért. Roger testvér azonban nem tett le reményéről, már csak azért sem, mert úgy tartotta, ,azok a helyek, ahol az imádság hosszú hagyományokra tekint vissza, erősítik az egyház hitét." Párizs akkori nunciusában, Angelo Giuseppe Roncalliban lett megértő támogatóra. Ő kijárta az engedélyt, mert mélységesen bízott Taizében. Személyét később XXIII. János pápa néven ismerte meg a világ. Havas világvárosok A taizéi közösséget azóta egyre többen ismerik el, keresik föl az egyházi és politikai hatalmasságok közül. Canterbury érseke, az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuellar, II. János Pál pápa több ízben is járt már Taizében (II. János Pál Karol Wojtyla-korában is). Mitterrand - úgy mondják - minden évben ellátogat ide. Havel a múlt esztendő legutolsó napjain, a prágai találkozón gyönyörű mondatokkal üdvözölte a havas Prágába zarándokolt Taizét. Az ötvenes évek végétől kezdve egyre nagyobb számban zarándokolták el Taizébe fiatalok, hogy együtt imádkozzanak, hogy kérdéseikre és kereséseikre választ találjanak. A szerzetesközösség nem készült fel e „nagy forgalomra”. Se helyük, se pénzük nem volt az egyre növekvő tömegek fogadására. Fölmerült bennük a ,menekülés" gondolata is, végül azonban felelősséggel vállalták váratlan szerepüket, az ifjúság fogadását. Anyagi támogatást sehonnan nem fogadnak el, maguk „gazdálkodják ki” a hatalmas tömegek egyszerű, ám tisztességes vendégül látásának költségeit. (Aki Taizébe érkezik, saját elhatározása szerinti, szerény összeggel járul csupán hozzá a közös kiadásokhoz.) Világméretű találkozók megrendezéséhez azonban még a leleményes és egyszerűségre törekvő szervezés ellenére sincs meg Taizében a lehetőség. Ezért 1978 óta Európa nagyvárosaiban találkozik az ifjúság a taizéi közösséggel és egymással. Decemberben Budapesten A több tízezer fiatalt fogadó prágai találkozó után az idén Budapest lesz az európai ifjúsági találkozó színhelye december 30. és január 4. között. Hazánkat úgy tartják számon Taizében, mint ahol először lelt egymásra Kelet- és Nyugat-Európa egymástól mesterségesen elválasztott ifjúsága. 1989 tavaszán ugyanis Pécsett rendezték meg az európai ifjúsági találkozót, kicsinyített mását a világvárosi találkozásoknak. Azóta is emlegetik azt a melegszívű fogadtatást a laizéiek, amelyben Pécsett részük volt. (És még ma is kuncognak önmagukon, milyen lázasan keresték a térképen Pécs városát, amidőn a pécsi püspök meghívása ’89 első napjaiban megérkezett hozzájuk.) A taizéi testvérek már jártak Budapesten, tárgyaltak a város főpolgármesterével és a különböző egyházak vezetőivel. Azt tervezik, hogy a várhatóan ötven-nyolcvanezer fiatalt a Hungexpo épületeiben, a Sportcsarnokban és a fölállítandó, óriási sátrakban gyűjtik össze közös imádságra; iskolákban, egyházközösségeknél, vendégszerető magyar családoknál szállásolják el őket. Prágában az volt a szép - mondja Alois, a budapesti találkozó felelőse -, hogy nem hívő családok is kitárták kapuikat „a bizalom zarándoklatára” érkező fiatalok előtt. Az országnak e találkozó nem kerül pénzébe, a taizéi fogadalom, amely szerint semmiféle anyagi támogatást nem fogadnak el, még családi örökségeiket sem, Budapesten is érvényesül. Minden fölmerülő költségről a taizéi közösség gondoskodik. Roger Schutz jól emlékezik a Magyar Nemzetre, hiszen ez az újság volt az első országos lap, mely Taizéről beszámolt a magyar közönségnek. Emlékezik a hírlapíróra is, aki a Déli pályaudvaron a bécsi vonatról a pécsire átszállván interjút készített vele. Természetesnek találja tehát, hogy e lap olvasóinak üzenjen a budapesti találkozó előtt legelőször. Végtelenül egyszerű szobájában - ahol ágyán, asztalán, szekrényén meg a konstantinápolyi pátriárkától kapott Mária-ikonon kívül semmi látnivaló nincs - arról kezdünk el beszélgetni, vajon a budapesti találkozó mily mértékben viheti előre a kiengesztelődés, az ökumené gondolatát. Az alkonyi beszélgetés kísérőzenéjét a Roger testvér ablaka alatt csobogó kis patak adja. - Az ember számára - kezdi a fehér hajú, fehér ruhájú Roger testvér - nem természetes sem a kiengesztelődés, sem a megbocsátás gondolata. Isten azonban mindenkiben elhelyezte a szívnek azt az adományát, amelynek segítségével mindenki a megbocsátás és a kiengesztelődés építője lehet. János apostol mondja, Krisztus nem azért jött közénk, hogy a világot megítélje, hanem hogy megmentse. A szabad választás lehetőségével lehet kinek-kinek Krisztussal, vagy Krisztustól távol élni. Az ő jelenléte soha nem erőszakos. Egyesek - jóakaratúan ugyan - félelmet keltenek Isten iránt az emberekben. A hímek pedig a legnagyob akadálya a félelem. A fiatalokban levő várakozást a hit iránt nem szabad félelmekkel megkeseríteni. A bizalmat kell erősíteni bennük, hiszen maga az a tény, hogy a tél kellős közepén sok ezer fiatal indul el, hogy találkozzék a hittel, azt jelzi, hogy a bizalom jelen van. Imádkozzatok ellenségeitekért Magyarországról tudjuk - folytatja -, hogy olyan emberek fognak ott fogadni bennünket, akiknek megvan az az evangéliumi adományuk, amit a vendégszeretet jelent. Amennyiben a budapesti családok kinyitják az ajtajukat a találkozó fiataljai előtt, egy nép tehetségét, egy nép vendégszeretetét ismerhetik meg az európai ifjú zarándokok. Örülnénk, ha a legnagyobb egyszerűséggel fogadnák a magyar családok, közösségek a találkozóra érkezőket, letéve a padlóra egy-egy matracot. A messziről jövőknek ez is sokat jelent, és maga a találkozás ad majd feledhetetlen élményt. Taizében a világ különböző pontjairól érkező fiataloktól hallani a kifejezést: taizéi lelkület. Mit jelent ez Taizé alapítója, priorja szerint? A megbocsátás lelkületét? Ha igen, erre ma Közép- és Kelet-Európában igen nagy szükség van, hiszen gyilkosok, árulók, farizeusok sokadalmának kellene megbocsátani! - Nem taizéi, evangéliumi lelkületet próbálunk adni a fiataloknak, ezzel igyekszünk visszafordítani őket saját életük, társadalmuk, közösségük felé. Megbocsátani nem mindenkinek egyformán könnyű, de belső harc eredménye. Az evangéliumban Krisztus mondja nekünk: szeressétek ellenfeleiteket és imádkozzatok ellenségeitekért! Az emberiség történelmében az egyik legnagyobb fordulat az, amit ezzel a tanítással hozott közénk az evangélium. Ha csak azokat szeretjük, akik bennünket viszontszeretnek, semmi csodálatosat nem teszünk. Ehhez nincs szükség Krisztusra, ezt a hitetlenek is meg tudják tenni. A hívő embernek viszont ellenségeiig mindenkit szeretnie kell. Imádkoznia kell azokért, akik neki rosszat tettek. Belül senki sincs úgy felépítve, hogy egy ilyen kihívást, szeretni kell az ellenséget, könnyen megéljen. Ehhez a szív megtérése szükséges. Krisztus a kereszten azokért imádkozott, akik kínozták őt. A hóhéraiért. A keresztre feszítettet követve, kérdés, hogy el tudunk-e jutni azon az úton, amelyen - vele együtt - kimondjuk: Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekednek! És néha hozzá kell tenni azt is e fohászhoz: bocsáss meg nekem, mert oly' sokszor én sem tudom, hogy mit teszek! Lőcsei Gabriella ΓΜ1 * / 1 aizei nyár