Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

4 MasarNemzet Hazai tudósítások KEDD, 1991. december 10. MAGYARORSZÁG, DECEMBER 9. ■ EÉGEDETLEN AZ MSZOSZ az Érdekegyeztető Tanács ülé­sein eddig elért eredményekkel, s hogy a munkavállalók szá­mára újabb engedményeket harcoljon ki, úgy tűnik, nem riad vissza a legélesebb fegyver bevetésétől sem: sztrájkot helyez kilátásba, mozgósítván - egyelőre - legnépesebb tagszerve­zetének önmagában is jelentős tömegét. Hogy vajon sor ke­rül majd a munkabeszüntetésre vagy sem, fölösleges volna ma még találgatni, mint ahogy nem sejthető, lehető hosszú távú eredménye a sztrájkkal kicsikart engedményeknek, avagy a munkaadók más réven pótolják majd, amit e vámon elvesztenek. Miként az sem bizonyos, hogy ez az erőde­monstráció hatással lesz-e egyáltalán a másik oldal állás­pontjára. Ami tény: az MSZOSZ egyszer már élt ezzel a le­hetőséggel, s akkor-ez év júniusában - követeléseinek több­sége teljesült. Ebből azonban mára semmi sem következik. M HA HÉTFŐ, AKKOR PARLAMENT, a belpolitikában jártas újságolvasók, tévénézők már hozzászokhattak e - sokszor igen változatos - programhoz. Nos, a Tisztelt Ház ma, a szokással ellentétben, nem tartott plenáris ülést, tagjai külön­,­böző bizottságokban dolgoztak, elsősorban a jövő évi költ­ségvetés vitáját előkészítendő. Lesz még munka elég e költ­ségvetés körül, hiszen jelen állapotában sem a szociális, sem a kulturális bizottság nem tartja alkalmasnak e doku­mentumot általános vitára. Előbbiért a társadalombiztosítás körüli tisztázatlanságok és az egészségügyre szánt összeg alacsony volta miatt, utóbbiak pedig azért, mert, mint az egyik képviselő mondotta, a törvénytervezet erősen kultúra­­ellenes Régóta köztudott nehéz esztendő elé nézünk mind­annyian, de e költségvetés elfogadásakor már azt is tudni fogjuk, kik azok, akiknek az átlagosnál is nehezebb lesz. ■ PÉLDÁUL A FŐVÁROSI TÖMBGKÖZLEKEDŐKNEK: január elsejétől több mint egyharmadával emelkednek az árak Bu­dapest autóbuszain, villamosain, a metrón, a trolin és a HÉV-en, természetesen csak a közigazgatási határokig, mert a távolabbi tájakon - mint azt az illetékes vállalatok az elmúlt napokban be is jelentették - más mértékű áremel­kedésekre számíthatunk Az utazás tehát lassan igazi fény­űzés lesz az ország szívében, egy átlagos család, ha a kü­lönböző típusú járműveket kombinálni kívánja, kéthárom­­ezer forintot is el tömegközlekedhet havonta. Igaz, hogy ez az összeg, mely az egyéni költségvetéseket jelentősen ter­heli meg, még mindig nem elégséges arra, hogy a BKV veszteségeit pótolja -a ma oly divatos kifejezéssel élve - a szintentartás körülményei között. Könnyen lehet tehát, hogy a januári eredmények még csak apró lépést jelentenek az európai jegyárakhoz vezető úton. Úgy tűnik, ezen a téren előbb utóbb föl fogunk zárkózni. ■ AZ ÚJ ESZTENDŐ KÖZELEDTÉVEL ezúttal nemcsak az árak változásáról kaptunk hírt utcaneveink egy része is vál­tozik, folytatva az elmúlt évek hagyományát Noha a jelen­legi változtatásokat, mint köztudott, körültekintő felmérő­munka előzte meg, biztosan lesznek majd, akik - ki ezért, ki azért - elégedetlenségüknek adnak hangot a frissen fes­tett táblák láttán. Ám lassan véget ér majd e névadási-név­­visszaadási hullám, elcsendesülnek a nyomukban keletke­zett indulatok, megszokjuk majd a ma még néha ismeretle­nül csengő neveket, s így ismét otthonosan mozoghatunk szőkébb pátriánkban. Persze, gyalog. J. A. Figyelmeztető sztrájk december 17-én ? Hét végén újabb rendkívüli ÉT (MTI) Közös sztrájkbizottságot hoznak létre a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége legnagyobb taglétszámú, az ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltatási szférában működő szakszervezetei - jelentették be a szer­vezetek az MSZOSZ hétfői szövetségi tanácsülésén. A kormánnyal és a mun­kavállalókkal folytatott további tárgya­lások szakszervezeti álláspontjának nyomatékosítása érdekében hozzák létre a sztrájkbizottságok Egyidejűleg figyelmeztető sztrájk meghirdetését he­lyezik kilátásba december 17-re. Ez a munkabeszüntetés a bányaiparnak ugyanerre a napra beígért sztrájkjától független, bár távlataiban azonos célú. Az MSZOSZ szövetségi tanácsa, amely hasonlóképpen elégedetlen az Érdekegyeztető Tanács december 6-7-i ülésének eredményével, újabb rendkívüli ÉT-ülés összehívását kezde­ményezi december 13-14-re. A szer­vezet szerint erre azért van szükség, mert az elfogadott kompromisszumok mellett számos alapvető kérdésben nem sikerült a munkavállalók érdeke­it, reális követeléseit érvényesíteni. Az MSZOSZ továbbra is egyeztetni kíván az adórendszerről, amely véleménye szerint növeli a bérből és fizetésből élők terheit, kitart amellett, hogy az adómentes jövedelemhatárt emeljék fel 120 000 forintra. A szervezet meg­erősíti azt a véleményét is, hogy a mi­nimálbéreket 9700 forintra szükséges felemelni. Ezenkívül az MSZOSZ konkrét erőfeszítéseket vár a kor­mánytól a munkanélküliség növelésé­nek mérséklésére, illetve a munkanél­küliek gondoskodásával kapcsolatban. Ez utóbbinál szükségesnek tartja, hogy a költségvetés vállaljon nagyobb szerepet a­ munkanélüliek ellátásának­­finanszírozásában. A szervezet ismé­telten tárgyalási alapnak tekinti, hogy a kormány erősítse meg a privatizáci­ós folyamatokba való dolgozói bele­szólás garanciáit A munkaadók partnerek a szak­­szervezetekkel abban, hogy a mun­kavállalók kapjanak beleszólást a munkahelyeken, a szociális ellá­tást, a munkaidőt, a munkakörül­ményeket, a munkvédelmet illető kérdésekben, az irányítás viszont a tulajdonos, a munkahelyi vezető feladata és felelőssége - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a hét végi ÉT ülés mun­kavállalói oldala értékelte a tárgyalásokat A minimálbérek jövő év elejé­től 9700 forintra emelését túlzott igénynek tartják. Értik a szakszer­vezetek koncepcióját, miszerint alulról, a minimálbérek felől kell felfelé szorítani a fizetéseket t A je­lenlegi 7000 forintos minimális bért sem tudják egy sor helyen­ - főként az agrárágazatban - teljesí­teni. A munkaadók nehezményezik azt a kormányzati törekvést, misze­rint a 24-25 napos táppénzzel - mint ki nem mondott adóval - a vállalko­zásokat kívánják terhelni. Nemet mondtak a büdzsére Stratégiai ágazat-e a kultúra? A kulturális bizottság hétfői ülé­sén négy igen, hét nem és öt tartóz­kodás mellett a költségvetési törvény tervezetét általános vitára alkalmat­lannak minősítette. A vitában termé­szetesen a költségvetési törvényter­vezettől elválaszthatatlan adótörvé­nyek is szóba kerültek. A miniszteri állásfogalást köve­tően teljes egyetértés alakult ki ab­ban, hogy az adótörvény a kedvez­mények megvonásával, másrészt az ágazat költségvetési támogatásának csökkenésével kétszeresen is sújtja a kultúrát és a szellemi dolgozókat. Az ülésen a honatyák a Pénzügy­minisztérium képviselőitől arra sze­rettek volna leginkább választ kapni: miként fordulhatott elő, hogy egy elv­ben stratégiai fontosságúnak kikiáltott terület, mint a kultúra, a gyakorlatban nemhogy prioritást élvezne, hanem indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerül. A PM azonban a kérdésekre va­lódi választ nem tudott adni. Azzal ér­veltek, hogy az adórendszer a reform után áttekinthetőbb és kezelhetőbb lesz, s kedvezményeket pedig csak ott tudnak biztosítani, ahol jövedelem is van. Ezenkívül hangsúlyozták azt is, hogy nekik minden részterület igé­nyeit figyelembe kellett venni, s ebből csak egy a kultúráé. Felvetették, hogy miért nem kezdődtek meg korábban egyeztetések az ágazatok között, és a kultúra területén belül esetleges pénz­ügyi átcsoportosításokról. Erre rea­gálva Molnár Péter (Fidesz) kijelen­tette: ezt épp a tervezett késedelmes benyújtása tette lehetetlenné. Fodor Tamás (SZDSZ) és Zsig­­mond Attila (MDF) az adótörvény­­tervezet homályos pontjaként jelöl­ték meg azt a részt, amely a szellemi dolgozók költségelszámolására vo­natkozik. Zsigmond Attila bejelen­tette: egy költségkódex kimunkálásá­ra terjeszt elő módosító indítványt.­­ Az MDF végső álláspontját Ba­lázsi Tibor ismertette. E szerint mun­kacsoportjuk akkor tartja elfogadha­tónak a költségvetési törvény terve­zetét, ha a pedagógusok tízszázalé­kos kötelező béremelését szeptem­bertől húsz százalékra, s az oktatási terület egyéb költségeinek fedezetét tíz százalékra növelik. A keresztény­­demokraták képviselője úgy vélte: a törvénytervezet szellemi élet­ellenes. Kósa Ferenc (MSZP) szerint gondolkodásbeli eltérés van a bizott­ság és a PM között A kultúrát ugyanis nem lehet piacorientált terü­letnek tekinteni. Ha ezt a PM-ben nem látják be, akkor a minőségi kul­túrát oktatást, egészségügyet kör­nyezetvédelmet tönkreteszik. Kulin Ferenc (MDF) a bizottság elnöke a következőképpen zárta le a téma tárgyalását: a bizottság azt kéri számon, hogy a gazdaság deffenzív korszakában a kormányzatnak leg­alább stratégiája legyen a kultúra szinten tartására. N.E. Szilveszter előtt költségvetés (MTI) Kupa Mihály pénzügymi­niszter hétfőn délben tájékoztatót adott a kormányzó pártok képviselő­­csoportjainak együttes ülésén. A mi­niszter megítélése szerint nyilvánva­ló, hogy a képviselők alacsonynak fogják tartani, majdnem mindegyik terület tervezett kiadásait, ám való­színűtlennek tartotta, hogy a vita de­cember 31-éig elhúzódik. Arra szá­mít, hogy az ellenzék nem szavazza meg a költségvetést, legfeljebb a részleteket kívánja módosítani. A pénzügyminiszter nem tudott arról, hogy ezen a héten - előrelátha­tólag a szerdai napon­­ találkozni kí­ván vele az FKGP 33 képviselőből ál­ló frakciója, és bizonyos adó­­könnyebbítéseket kérnek a kisterme­lőket sújtó szigorításokkal szemben. Megítélése szerint a bevezetendő új adóhatárok nem jelentenek szigorí­tást csak maga az eljárásmód. Kupa Mihály kifejtette azt is: reálisnak tart­ja azt a prognózist, miszerint az inflá­ció jövőre 20-25 százalékos lesz. A Zwacké a Buliv (MTI) Az ÁVÜ döntése alapján végül is a Zwack konzorcium vásárol­ta meg a Budapesti Likőripari Válla­latot. Mind a United Distillers, mind a Zwack konzorcium 2,1 milliárd fo­rintot kínált vételárként A döntés azért esett mégis a Zwack-féle aján­latra, mert az több részletben kedve­zőbbnek bizonyult Zwack Péter vállalta, hogy az összeg kétharmad részét még az idén készpénzben befizeti. Rendelkezik a teljes vételárra bankgaranciával, és le­mondott arról, hogy a vételár 20 száza­lékát visszakérje - fejlesztésre fordí­tandó - alaptőkén felüli részként vál­lalta azt is, hogy egy évig nem mond fel egyetlen dolgozónak sem, valamint hogy két éven belül a Budapesti Likőr­ipari Vállalat dolgozói 3 százaléknyi tulajdonrészt kapnak. Az egyik leg­nyomósabb indok a döntésnél az volt hogy Zwack Péter, illetőleg a nevével jelzett konzorcium vállalta: hazatele­píti az olaszországi termelését. Márpe­dig a tradicionális, ipartörténeti érték­ként is számottevő likőrgyártás újbóli, s a jelenleginél lényegesen nagyobb arányú magyarországi megvalósítása fontos érdek. Az ÁVÜ-nél hangsú­­■­lyozták: a döntés nem a United Distil­lers ellen született A Magyar Nemzeti Bank Beiktatták Bod Péter Ákost (MTI) Bod Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi miniszter hét­főtől a köztársasági elnök kinevezése alapján már a Magyar Nemzeti Bank elnöki funkcióját tölti be. Várhatóan azonban a volt m­iniszter csak a jövő héten áll munkába. Hétfőn egyébként jegybankelnöki minőségében - Hárshegyi Frigyes al­­elnök társaságában - Bázelbe utazott, ahol részt vesz a Nemzetközi Fizeté­sek Bankja minden hónapban sorra kerülő ülésén. A jegybank alelnökei - mivel a miniszterelnök javaslata alap­ján a köztársasági elnök a korábbi el­nökhelyetteseket nevezte ki erre a posztra - folyamatosan viszik az ügyeket a Magyar Nemzeti Bankban a legfelső szintű vezetőváltás idején. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és ki veszi át Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter he­lyét a tárca élén. Alkotmánybíróság: Göncz Árpád is megjelenik (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök törvényes lehetőségével élve - a tervek szerint - részt vesz az Alkot­mánybíróság december 17-i teljes ülésén, amelynek napirendjén az elé­vülési törvénnyel kapcsolatos állam­fői indítvány szerepel - mondta dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára. Holló András közölte: a köztár­sasági elnök az Alkotmánybíróság történetében első alkalommal kap­csolódik be személyesen a testület munkájába, s fejti ki álláspontját az alkotmánybírók előtt A zártkörű ta­nácskozáson a funkciójukhoz kap­csolódó joguk alapján várhatóan megjelennek - Antall József minisz­terelnök kivételével - még Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Balsai István igazságügy-minisz­ter. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a közjogi méltóságok a testület zárt ülésének elrendeléséig vehetnek részt az indítvány vitájá­ban. A határozathozatal 1992. január végén várható, ás Az Alkotmánybíróság hétfői tel­jes ülésén határozatot hozott a terhes­ség megszakítására vonatkozó jog­szabályokkal kapcsolatban benyúj­tott indítványok ügyében. A testület határozatát december 16-án (hétfőn), a 13 órakor kezdődő nyilvános ülé­sén hirdeti ki. Drága az egészség (MTI) Jövőre csak a legszüksége­sebb teendők elvégzésére és a leg­égetőbb problémák megoldására lesz pénze a népjóléti tárcának - jelentette ki az 1992-es költségvetés tervezeté­nek ismeretében Pulay Gyula helyet­tes államtitkár. A tárcának leginkább az egészségügyre fordítható pénzfor­rások csökkenésével kell számolnia. Elsősorban a szakmai programok­ra jut majd kevesebb pénz, de kiemelt helyen szerepel a költségvetés-terve­zetben a háziorvosi rendszer kiépíté­se. Szintén jelentősebb összeg állna a minisztérium rendelkezésére szociális - elsősorban válságelhárító - progra­mok megvalósítására, 1,5-2 milliárd­­dal többet lehet majd fordítani a legé­getőbb szociális gondok megoldására. A népjóléti tárca javaslata szerint a családi pótlék emelésénél differen­ciálnának, vagyis Egyetembe vennék a családban élő gyermekek számát. Viharosnak ígérkezik a TIB közgyűlése Eszmei tisztázás helyett szervezeti változást terveznek A Történelmi Igazságtétel Bi­zottságának katonai szekciója közle­ményt adott ki, melyben a szervezet közelgő küldöttgyűlése elé kerülő alapszabály tervezetét „tárgyalásra alkalmatlannak” minősítette. A Ma­gyar Nemzet kérésére a szekció egyik vezetőségi tagja segített a TIB- en belül zajló viták értelmezésében. - Az új alapszabály felszámolná a szekciókat? - Igen, illetve a dokumentum nem is említi ezek létét. A TIB ,el­nöksége fél a szekcióktól, szerveze­ti intézkedéssel szeretné rendezni az '56-os tagozat működése okozta zavarokat. A tagozat tagjainak zö­mében ugyanis jogos felháborodás él az igazságtétel, a kárpótlás elhú­zódása, kompromisszumos volta miatt. Az elégedetlenségre azonban „rátelepedett” a szélsőjobb, s a ta­gozat tagjai egy részének gondolko­dása már nem felel meg '56 szelle­mének. A forradalmat például egye­sek már „nemzeti” forradalomként aposztrofálják, Trianont emlegetik, s a szomszéd országok ellen uszíta­nak. 1956-nak mindehhez semmi köze nem volt.­­ Mi lehet a megoldás a szerveze­ti intézkedés helyett? - Tisztázni kellene a TTB szelle­miségét, eszmei arculatát A jelenlegi alapszabály erről nem mond semmit (se) * (OS) A Történelmi Igazságtétel Bizottsága katonai szekciójának ve­zetősége december 9-én benyújtott alapszabály-tervezetet Megállapí­totta, hogy a december 12-ére össze­hívott „küldöttgyűlésen” ez az alap­szabály-tervezet tárgyalásra alkal­matlan. A katonai szekció vezetősé­ge az alábbiakban foglalt állást­­. A katonai szekció 1989-es ala­kuló közgyűlésén meghatározta cél­ját feladatát működésének rendjét. Kimondta: a katonai szekció a TIB keretében működő, önálló társadalmi szervezet amelynek munkáját de­mokratikusan választott vezetőség irányítja. E döntést a katonai szekció 1990. novemberi közgyűlése meg­erősítette. A katonai szekció meg­szüntetésére vagy státusának meg­változtatására a TIB elnökségének, illetve „küldöttgyűlésének" jogalap­ja nincs. 1 2. A katonai szekció fenntartása és működése­­ az 1956-os forrada­lom és szabadságharc katonáit rend­őreit határőreit, nemzetőreit érintő szolgálati rehabilitáció és érdekvéde­lem tekintetében - változatlanul nél­külözhetetlen. Ezt a feladatát a kato­nai szekció csak részben teljesítette. Megbízatásának folytatását köteles­ségének tartja. A katonai szekciót a TTB keretében, eredeti jogkörrel, te­hát változatlanul meg kell tartani. 3. A katonai szekció, a TIB alap­szabály-tervezetének hiányában, no­vember 29-i közgyűlését nem tudta megtartani, küldötteket nem tudott választani. Ezért tagságának azt java­solja, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottsága december 12-i közgyűlé­sén vegyen részt. A TTB közgyűlése után a katonai szekció, a további fel­adat meghatározására, 1992 február­jában megrendezi saját közgyűlését Fővárosi közgyűlés Tarifaemelés a BKV-nál A fővárosi közgyűlés hétfőre összehívott rendkívüli ülésén a BKV tarifaemelésével kapcsolatos rende­lettervezet elfogadása nem ment si­mán. Az egyik képviselő még azt a javaslatot is megkockáztatta: a jó erőben lévő közterület-felügyelők energiáit arra kellene fordítani, hogy a szabálytalanul parkolóktól könyör­telenül behajtassák a pénzbüntetése­ket, ebből bőven telne a BKV szub­venciójára. Némi politikai összecsapásra is sor került, amikor Barsiné Pataky Etelka (MDF) kifejtette: pártja azért tartózkodik, mert egyrészt a har­mincöt százalékos tarifaemelés az infláció várható mértékénél is na­gyobb arányú, másrészt nem ismerik a közlekedési vállalat költségvetését, és a fővárosé sem készült még el. Szé­kely Gábor főpolgármester-helyettes erre úgy rep­lkázott, hogy éppen az MDF gazdaságpolitikájának követ­kezetlensége miatt lesz - az ígéretek ellenére - idén még később,az ország­nak költségvetése, mint tavaly. Ez a fővárost is nagyban hátráltatja. Végül is a testület 48 támogató szavazattal meghozta döntését: janu­ár 1 -jétől átlag 35 százalékkal emelik a tarifákat Az elképzelések szerint a minden tömegközlekedési járműre érvényes jegy ára 18 forint, az arcké­pes, összvonalas havibérlet ára pedig 860 forint lesz. A tanuló- és nyugdí­jasbérlet előreláthatólag 215 forintba kerül majd. Ezután négy alapítványról dön­tött a közgyűlés, majd véleményezte a kisebbségi törvénytervezetet. Az újabb városrész- és utcaelne­vezések előterjesztését elfogadva a □. kerületi Frankel Leó név megtar­tása mellett voksoltak a képviselők. A tizenegyedik kerületi Szakasits Árpád út a régi Etele nevet kapta vissza. A Fidesz javaslatát elfogadva felkérték az illetékes bizottságot, hogy az állandósuló bizonytalansá­gokat elkerülendő 1992. március 31- ig valamennyi változtatást egyszerre terjesszék a fővárosi közgyűlés elé..

Next