Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-10 / 289. szám
4 MasarNemzet Hazai tudósítások KEDD, 1991. december 10. MAGYARORSZÁG, DECEMBER 9. ■ EÉGEDETLEN AZ MSZOSZ az Érdekegyeztető Tanács ülésein eddig elért eredményekkel, s hogy a munkavállalók számára újabb engedményeket harcoljon ki, úgy tűnik, nem riad vissza a legélesebb fegyver bevetésétől sem: sztrájkot helyez kilátásba, mozgósítván - egyelőre - legnépesebb tagszervezetének önmagában is jelentős tömegét. Hogy vajon sor kerül majd a munkabeszüntetésre vagy sem, fölösleges volna ma még találgatni, mint ahogy nem sejthető, lehető hosszú távú eredménye a sztrájkkal kicsikart engedményeknek, avagy a munkaadók más réven pótolják majd, amit e vámon elvesztenek. Miként az sem bizonyos, hogy ez az erődemonstráció hatással lesz-e egyáltalán a másik oldal álláspontjára. Ami tény: az MSZOSZ egyszer már élt ezzel a lehetőséggel, s akkor-ez év júniusában - követeléseinek többsége teljesült. Ebből azonban mára semmi sem következik. M HA HÉTFŐ, AKKOR PARLAMENT, a belpolitikában jártas újságolvasók, tévénézők már hozzászokhattak e - sokszor igen változatos - programhoz. Nos, a Tisztelt Ház ma, a szokással ellentétben, nem tartott plenáris ülést, tagjai külön,böző bizottságokban dolgoztak, elsősorban a jövő évi költségvetés vitáját előkészítendő. Lesz még munka elég e költségvetés körül, hiszen jelen állapotában sem a szociális, sem a kulturális bizottság nem tartja alkalmasnak e dokumentumot általános vitára. Előbbiért a társadalombiztosítás körüli tisztázatlanságok és az egészségügyre szánt összeg alacsony volta miatt, utóbbiak pedig azért, mert, mint az egyik képviselő mondotta, a törvénytervezet erősen kultúraellenes Régóta köztudott nehéz esztendő elé nézünk mindannyian, de e költségvetés elfogadásakor már azt is tudni fogjuk, kik azok, akiknek az átlagosnál is nehezebb lesz. ■ PÉLDÁUL A FŐVÁROSI TÖMBGKÖZLEKEDŐKNEK: január elsejétől több mint egyharmadával emelkednek az árak Budapest autóbuszain, villamosain, a metrón, a trolin és a HÉV-en, természetesen csak a közigazgatási határokig, mert a távolabbi tájakon - mint azt az illetékes vállalatok az elmúlt napokban be is jelentették - más mértékű áremelkedésekre számíthatunk Az utazás tehát lassan igazi fényűzés lesz az ország szívében, egy átlagos család, ha a különböző típusú járműveket kombinálni kívánja, kétháromezer forintot is el tömegközlekedhet havonta. Igaz, hogy ez az összeg, mely az egyéni költségvetéseket jelentősen terheli meg, még mindig nem elégséges arra, hogy a BKV veszteségeit pótolja -a ma oly divatos kifejezéssel élve - a szintentartás körülményei között. Könnyen lehet tehát, hogy a januári eredmények még csak apró lépést jelentenek az európai jegyárakhoz vezető úton. Úgy tűnik, ezen a téren előbb utóbb föl fogunk zárkózni. ■ AZ ÚJ ESZTENDŐ KÖZELEDTÉVEL ezúttal nemcsak az árak változásáról kaptunk hírt utcaneveink egy része is változik, folytatva az elmúlt évek hagyományát Noha a jelenlegi változtatásokat, mint köztudott, körültekintő felmérőmunka előzte meg, biztosan lesznek majd, akik - ki ezért, ki azért - elégedetlenségüknek adnak hangot a frissen festett táblák láttán. Ám lassan véget ér majd e névadási-névvisszaadási hullám, elcsendesülnek a nyomukban keletkezett indulatok, megszokjuk majd a ma még néha ismeretlenül csengő neveket, s így ismét otthonosan mozoghatunk szőkébb pátriánkban. Persze, gyalog. J. A. Figyelmeztető sztrájk december 17-én ? Hét végén újabb rendkívüli ÉT (MTI) Közös sztrájkbizottságot hoznak létre a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége legnagyobb taglétszámú, az ipari, a mezőgazdasági és a szolgáltatási szférában működő szakszervezetei - jelentették be a szervezetek az MSZOSZ hétfői szövetségi tanácsülésén. A kormánnyal és a munkavállalókkal folytatott további tárgyalások szakszervezeti álláspontjának nyomatékosítása érdekében hozzák létre a sztrájkbizottságok Egyidejűleg figyelmeztető sztrájk meghirdetését helyezik kilátásba december 17-re. Ez a munkabeszüntetés a bányaiparnak ugyanerre a napra beígért sztrájkjától független, bár távlataiban azonos célú. Az MSZOSZ szövetségi tanácsa, amely hasonlóképpen elégedetlen az Érdekegyeztető Tanács december 6-7-i ülésének eredményével, újabb rendkívüli ÉT-ülés összehívását kezdeményezi december 13-14-re. A szervezet szerint erre azért van szükség, mert az elfogadott kompromisszumok mellett számos alapvető kérdésben nem sikerült a munkavállalók érdekeit, reális követeléseit érvényesíteni. Az MSZOSZ továbbra is egyeztetni kíván az adórendszerről, amely véleménye szerint növeli a bérből és fizetésből élők terheit, kitart amellett, hogy az adómentes jövedelemhatárt emeljék fel 120 000 forintra. A szervezet megerősíti azt a véleményét is, hogy a minimálbéreket 9700 forintra szükséges felemelni. Ezenkívül az MSZOSZ konkrét erőfeszítéseket vár a kormánytól a munkanélküliség növelésének mérséklésére, illetve a munkanélküliek gondoskodásával kapcsolatban. Ez utóbbinál szükségesnek tartja, hogy a költségvetés vállaljon nagyobb szerepet a munkanélüliek ellátásánakfinanszírozásában. A szervezet ismételten tárgyalási alapnak tekinti, hogy a kormány erősítse meg a privatizációs folyamatokba való dolgozói beleszólás garanciáit A munkaadók partnerek a szakszervezetekkel abban, hogy a munkavállalók kapjanak beleszólást a munkahelyeken, a szociális ellátást, a munkaidőt, a munkakörülményeket, a munkvédelmet illető kérdésekben, az irányítás viszont a tulajdonos, a munkahelyi vezető feladata és felelőssége - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a hét végi ÉT ülés munkavállalói oldala értékelte a tárgyalásokat A minimálbérek jövő év elejétől 9700 forintra emelését túlzott igénynek tartják. Értik a szakszervezetek koncepcióját, miszerint alulról, a minimálbérek felől kell felfelé szorítani a fizetéseket t A jelenlegi 7000 forintos minimális bért sem tudják egy sor helyen - főként az agrárágazatban - teljesíteni. A munkaadók nehezményezik azt a kormányzati törekvést, miszerint a 24-25 napos táppénzzel - mint ki nem mondott adóval - a vállalkozásokat kívánják terhelni. Nemet mondtak a büdzsére Stratégiai ágazat-e a kultúra? A kulturális bizottság hétfői ülésén négy igen, hét nem és öt tartózkodás mellett a költségvetési törvény tervezetét általános vitára alkalmatlannak minősítette. A vitában természetesen a költségvetési törvénytervezettől elválaszthatatlan adótörvények is szóba kerültek. A miniszteri állásfogalást követően teljes egyetértés alakult ki abban, hogy az adótörvény a kedvezmények megvonásával, másrészt az ágazat költségvetési támogatásának csökkenésével kétszeresen is sújtja a kultúrát és a szellemi dolgozókat. Az ülésen a honatyák a Pénzügyminisztérium képviselőitől arra szerettek volna leginkább választ kapni: miként fordulhatott elő, hogy egy elvben stratégiai fontosságúnak kikiáltott terület, mint a kultúra, a gyakorlatban nemhogy prioritást élvezne, hanem indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerül. A PM azonban a kérdésekre valódi választ nem tudott adni. Azzal érveltek, hogy az adórendszer a reform után áttekinthetőbb és kezelhetőbb lesz, s kedvezményeket pedig csak ott tudnak biztosítani, ahol jövedelem is van. Ezenkívül hangsúlyozták azt is, hogy nekik minden részterület igényeit figyelembe kellett venni, s ebből csak egy a kultúráé. Felvetették, hogy miért nem kezdődtek meg korábban egyeztetések az ágazatok között, és a kultúra területén belül esetleges pénzügyi átcsoportosításokról. Erre reagálva Molnár Péter (Fidesz) kijelentette: ezt épp a tervezett késedelmes benyújtása tette lehetetlenné. Fodor Tamás (SZDSZ) és Zsigmond Attila (MDF) az adótörvénytervezet homályos pontjaként jelölték meg azt a részt, amely a szellemi dolgozók költségelszámolására vonatkozik. Zsigmond Attila bejelentette: egy költségkódex kimunkálására terjeszt elő módosító indítványt. Az MDF végső álláspontját Balázsi Tibor ismertette. E szerint munkacsoportjuk akkor tartja elfogadhatónak a költségvetési törvény tervezetét, ha a pedagógusok tízszázalékos kötelező béremelését szeptembertől húsz százalékra, s az oktatási terület egyéb költségeinek fedezetét tíz százalékra növelik. A kereszténydemokraták képviselője úgy vélte: a törvénytervezet szellemi életellenes. Kósa Ferenc (MSZP) szerint gondolkodásbeli eltérés van a bizottság és a PM között A kultúrát ugyanis nem lehet piacorientált területnek tekinteni. Ha ezt a PM-ben nem látják be, akkor a minőségi kultúrát oktatást, egészségügyet környezetvédelmet tönkreteszik. Kulin Ferenc (MDF) a bizottság elnöke a következőképpen zárta le a téma tárgyalását: a bizottság azt kéri számon, hogy a gazdaság deffenzív korszakában a kormányzatnak legalább stratégiája legyen a kultúra szinten tartására. N.E. Szilveszter előtt költségvetés (MTI) Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfőn délben tájékoztatót adott a kormányzó pártok képviselőcsoportjainak együttes ülésén. A miniszter megítélése szerint nyilvánvaló, hogy a képviselők alacsonynak fogják tartani, majdnem mindegyik terület tervezett kiadásait, ám valószínűtlennek tartotta, hogy a vita december 31-éig elhúzódik. Arra számít, hogy az ellenzék nem szavazza meg a költségvetést, legfeljebb a részleteket kívánja módosítani. A pénzügyminiszter nem tudott arról, hogy ezen a héten - előreláthatólag a szerdai napon találkozni kíván vele az FKGP 33 képviselőből álló frakciója, és bizonyos adókönnyebbítéseket kérnek a kistermelőket sújtó szigorításokkal szemben. Megítélése szerint a bevezetendő új adóhatárok nem jelentenek szigorítást csak maga az eljárásmód. Kupa Mihály kifejtette azt is: reálisnak tartja azt a prognózist, miszerint az infláció jövőre 20-25 százalékos lesz. A Zwacké a Buliv (MTI) Az ÁVÜ döntése alapján végül is a Zwack konzorcium vásárolta meg a Budapesti Likőripari Vállalatot. Mind a United Distillers, mind a Zwack konzorcium 2,1 milliárd forintot kínált vételárként A döntés azért esett mégis a Zwack-féle ajánlatra, mert az több részletben kedvezőbbnek bizonyult Zwack Péter vállalta, hogy az összeg kétharmad részét még az idén készpénzben befizeti. Rendelkezik a teljes vételárra bankgaranciával, és lemondott arról, hogy a vételár 20 százalékát visszakérje - fejlesztésre fordítandó - alaptőkén felüli részként vállalta azt is, hogy egy évig nem mond fel egyetlen dolgozónak sem, valamint hogy két éven belül a Budapesti Likőripari Vállalat dolgozói 3 százaléknyi tulajdonrészt kapnak. Az egyik legnyomósabb indok a döntésnél az volt hogy Zwack Péter, illetőleg a nevével jelzett konzorcium vállalta: hazatelepíti az olaszországi termelését. Márpedig a tradicionális, ipartörténeti értékként is számottevő likőrgyártás újbóli, s a jelenleginél lényegesen nagyobb arányú magyarországi megvalósítása fontos érdek. Az ÁVÜ-nél hangsú■lyozták: a döntés nem a United Distillers ellen született A Magyar Nemzeti Bank Beiktatták Bod Péter Ákost (MTI) Bod Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi miniszter hétfőtől a köztársasági elnök kinevezése alapján már a Magyar Nemzeti Bank elnöki funkcióját tölti be. Várhatóan azonban a volt miniszter csak a jövő héten áll munkába. Hétfőn egyébként jegybankelnöki minőségében - Hárshegyi Frigyes alelnök társaságában - Bázelbe utazott, ahol részt vesz a Nemzetközi Fizetések Bankja minden hónapban sorra kerülő ülésén. A jegybank alelnökei - mivel a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök a korábbi elnökhelyetteseket nevezte ki erre a posztra - folyamatosan viszik az ügyeket a Magyar Nemzeti Bankban a legfelső szintű vezetőváltás idején. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és ki veszi át Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter helyét a tárca élén. Alkotmánybíróság: Göncz Árpád is megjelenik (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök törvényes lehetőségével élve - a tervek szerint - részt vesz az Alkotmánybíróság december 17-i teljes ülésén, amelynek napirendjén az elévülési törvénnyel kapcsolatos államfői indítvány szerepel - mondta dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára. Holló András közölte: a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság történetében első alkalommal kapcsolódik be személyesen a testület munkájába, s fejti ki álláspontját az alkotmánybírók előtt A zártkörű tanácskozáson a funkciójukhoz kapcsolódó joguk alapján várhatóan megjelennek - Antall József miniszterelnök kivételével - még Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Balsai István igazságügy-miniszter. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a közjogi méltóságok a testület zárt ülésének elrendeléséig vehetnek részt az indítvány vitájában. A határozathozatal 1992. január végén várható, ás Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén határozatot hozott a terhesség megszakítására vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban benyújtott indítványok ügyében. A testület határozatát december 16-án (hétfőn), a 13 órakor kezdődő nyilvános ülésén hirdeti ki. Drága az egészség (MTI) Jövőre csak a legszükségesebb teendők elvégzésére és a legégetőbb problémák megoldására lesz pénze a népjóléti tárcának - jelentette ki az 1992-es költségvetés tervezetének ismeretében Pulay Gyula helyettes államtitkár. A tárcának leginkább az egészségügyre fordítható pénzforrások csökkenésével kell számolnia. Elsősorban a szakmai programokra jut majd kevesebb pénz, de kiemelt helyen szerepel a költségvetés-tervezetben a háziorvosi rendszer kiépítése. Szintén jelentősebb összeg állna a minisztérium rendelkezésére szociális - elsősorban válságelhárító - programok megvalósítására, 1,5-2 milliárddal többet lehet majd fordítani a legégetőbb szociális gondok megoldására. A népjóléti tárca javaslata szerint a családi pótlék emelésénél differenciálnának, vagyis Egyetembe vennék a családban élő gyermekek számát. Viharosnak ígérkezik a TIB közgyűlése Eszmei tisztázás helyett szervezeti változást terveznek A Történelmi Igazságtétel Bizottságának katonai szekciója közleményt adott ki, melyben a szervezet közelgő küldöttgyűlése elé kerülő alapszabály tervezetét „tárgyalásra alkalmatlannak” minősítette. A Magyar Nemzet kérésére a szekció egyik vezetőségi tagja segített a TIB- en belül zajló viták értelmezésében. - Az új alapszabály felszámolná a szekciókat? - Igen, illetve a dokumentum nem is említi ezek létét. A TIB ,elnöksége fél a szekcióktól, szervezeti intézkedéssel szeretné rendezni az '56-os tagozat működése okozta zavarokat. A tagozat tagjainak zömében ugyanis jogos felháborodás él az igazságtétel, a kárpótlás elhúzódása, kompromisszumos volta miatt. Az elégedetlenségre azonban „rátelepedett” a szélsőjobb, s a tagozat tagjai egy részének gondolkodása már nem felel meg '56 szellemének. A forradalmat például egyesek már „nemzeti” forradalomként aposztrofálják, Trianont emlegetik, s a szomszéd országok ellen uszítanak. 1956-nak mindehhez semmi köze nem volt. Mi lehet a megoldás a szervezeti intézkedés helyett? - Tisztázni kellene a TTB szellemiségét, eszmei arculatát A jelenlegi alapszabály erről nem mond semmit (se) * (OS) A Történelmi Igazságtétel Bizottsága katonai szekciójának vezetősége december 9-én benyújtott alapszabály-tervezetet Megállapította, hogy a december 12-ére összehívott „küldöttgyűlésen” ez az alapszabály-tervezet tárgyalásra alkalmatlan. A katonai szekció vezetősége az alábbiakban foglalt állást. A katonai szekció 1989-es alakuló közgyűlésén meghatározta célját feladatát működésének rendjét. Kimondta: a katonai szekció a TIB keretében működő, önálló társadalmi szervezet amelynek munkáját demokratikusan választott vezetőség irányítja. E döntést a katonai szekció 1990. novemberi közgyűlése megerősítette. A katonai szekció megszüntetésére vagy státusának megváltoztatására a TIB elnökségének, illetve „küldöttgyűlésének" jogalapja nincs. 1 2. A katonai szekció fenntartása és működése az 1956-os forradalom és szabadságharc katonáit rendőreit határőreit, nemzetőreit érintő szolgálati rehabilitáció és érdekvédelem tekintetében - változatlanul nélkülözhetetlen. Ezt a feladatát a katonai szekció csak részben teljesítette. Megbízatásának folytatását kötelességének tartja. A katonai szekciót a TTB keretében, eredeti jogkörrel, tehát változatlanul meg kell tartani. 3. A katonai szekció, a TIB alapszabály-tervezetének hiányában, november 29-i közgyűlését nem tudta megtartani, küldötteket nem tudott választani. Ezért tagságának azt javasolja, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottsága december 12-i közgyűlésén vegyen részt. A TTB közgyűlése után a katonai szekció, a további feladat meghatározására, 1992 februárjában megrendezi saját közgyűlését Fővárosi közgyűlés Tarifaemelés a BKV-nál A fővárosi közgyűlés hétfőre összehívott rendkívüli ülésén a BKV tarifaemelésével kapcsolatos rendelettervezet elfogadása nem ment simán. Az egyik képviselő még azt a javaslatot is megkockáztatta: a jó erőben lévő közterület-felügyelők energiáit arra kellene fordítani, hogy a szabálytalanul parkolóktól könyörtelenül behajtassák a pénzbüntetéseket, ebből bőven telne a BKV szubvenciójára. Némi politikai összecsapásra is sor került, amikor Barsiné Pataky Etelka (MDF) kifejtette: pártja azért tartózkodik, mert egyrészt a harmincöt százalékos tarifaemelés az infláció várható mértékénél is nagyobb arányú, másrészt nem ismerik a közlekedési vállalat költségvetését, és a fővárosé sem készült még el. Székely Gábor főpolgármester-helyettes erre úgy replkázott, hogy éppen az MDF gazdaságpolitikájának következetlensége miatt lesz - az ígéretek ellenére - idén még később,az országnak költségvetése, mint tavaly. Ez a fővárost is nagyban hátráltatja. Végül is a testület 48 támogató szavazattal meghozta döntését: január 1 -jétől átlag 35 százalékkal emelik a tarifákat Az elképzelések szerint a minden tömegközlekedési járműre érvényes jegy ára 18 forint, az arcképes, összvonalas havibérlet ára pedig 860 forint lesz. A tanuló- és nyugdíjasbérlet előreláthatólag 215 forintba kerül majd. Ezután négy alapítványról döntött a közgyűlés, majd véleményezte a kisebbségi törvénytervezetet. Az újabb városrész- és utcaelnevezések előterjesztését elfogadva a □. kerületi Frankel Leó név megtartása mellett voksoltak a képviselők. A tizenegyedik kerületi Szakasits Árpád út a régi Etele nevet kapta vissza. A Fidesz javaslatát elfogadva felkérték az illetékes bizottságot, hogy az állandósuló bizonytalanságokat elkerülendő 1992. március 31- ig valamennyi változtatást egyszerre terjesszék a fővárosi közgyűlés elé..