Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
PÉNTEK, 1992. január 31. Nemzetközi élet Konszenzus mínusz egy Negyvennyolcra bővült a „helsinki klub” tagjainak száma (Munkatársunktól) PRÁGA - Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai külügyminiszteri találkozójának első napján a résztvevők ünnepélyes keretek között rögzítették a jelen realitásait, egyben már továbbléptek a jövő felé, azt kutatván, milyen feladatok hárulnak az európai együttműködésre. Miként sajtóértekezletén Gianni de Michelis olasz külügyminiszter megjegyezte, a Szovjetunió már megszűnt, Jugoszlávia viszont még csak felbomlóban van, s ezt tükrözte a prágai ülésnek az a határozata, amellyel egyenjogú tagként felvette soraiba a szovjet utódállamokat, Ukrajnát, Belorussziát, Kazahsztánt, Türkméniát, Tadszikisztánt, Moldáviát, Azerbajdzsánt, Örményországot, Üzbegisztánt, Kirgiziát. Horvátország és Szlovénia ugyanakkor csak egyelőre megfigyelői státust kapott. Mint Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter saját értekezletén megemlítette, remélhetőleg néhány hónap múlva ők is teljes jogú tagságot élveznek. Elmondta azt is, értesülések szerint Oroszország néhány napon belül kész elismerni a két volt jugoszláv tagköztársaságot. Belgrád vétója feltehetőleg megakadályozta volna a mostani tagfelvételt, s ez is felhívja a figyelmet az EBEÉ-folyamat egyik hiányosságára: a döntésekhez teljes konszenzus szükségeltetik. Václav Havel csehszlovák elnök megnyitó beszédében már érzékeltette, hogy több téren változásokra van szükség, intézményesíteni kellene az együttműködést, mivel az EBEÉ dokumentumai „csak politikai és morális” kötelezettségekkel járnak. A jövőben növelni kellene a határozatok jogi erejét. Havel vélhetőleg a találkozó egyes résztvevőit is meglepte azzal a javaslatával, hogy hozzák létre az ENSZ Biztonsági Tanácsához hasonló európai testületet, amely bizonyos végrehajtói hatalommal is rendelkezne, többek között az ugyancsak létrehozandó békefenntartó erőket felügyelné. Ugyanakkor több hozzászólásban is felbukkant az a motívum, hogy a jelenlegi konszenzuskötelezettséget valamiképpen csökkenteni kellene. Mint Katona Tamás államtitkár, a magyar küldöttség vezetője az ülésszakot követően magyar tudósítóknak elmondta, várhatólag két esetben lehet ettől eltekinteni. Az egyik, amikor a válságban érintett félnek nem lenne szavazati joga (a máris elterjedt megfogalmazás szerint ez lenne a „konszenzus mínusz egy” megoldás), továbbá azoknak sem lehetne szavazati joguk, akik bizonyíthatóan súlyosan megsértik a helsinki alapelveket. A csütörtöki ülésszak felszólalásai között fontos helyet kapott a nemzeti kisebbségek témaköre is. Hans van den Broek holland külügyminiszter azt a javaslatot terjesztett elő, hogy az EBEÉ-n belül létre kellene hozni a kisebbségi főmegbízott intézményét. Ő lenne illetékes - Varsó székhellyel - a kisebbségi panaszok kivizsgálására. Fancia-német egyeztetett kezdeményezésként fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy hozzanak létre egy állandó szervezetet, amely a nemzetközi vitás kérdésekben a döntőbíró szerepét játszaná. Mint Katona Tamás felhívta rá a figyelmet, mindkét témakör még különleges, részletes, szabályozást igényel. A magyar delegáció vezetője kifejtette, hogy az egyik legfontosabb az EBEÉ előtt álló szervezeti kérdés a jugoszláv tagság utódlásának a megoldása -s e téren aligha alkalmazható a szovjet példa, ahol is Oroszország örökölte a Szovjetunió helyét. Az államtitkárt az EBEÉ kibővüléséről elmondta, hogy a szovjet utódállamok felvétele megkönnyíti annak elkerülését, hogy ezen országok valamilyen társadalmi zsákutcába kerüljenek, netán diktatórikus vagy más nem kívánatos társadalmi berendezkedésbe torkolljon fejlődésük. Katona Tamás az ülésen elhangzott felszólalásában külön is hangsúlyozta, hogy a kisebbségi problémák kezelésének mechanizmusában elképzeléseink nagyon sokban megegyeznek a holland előterjesztéssel. Lambert Gábor Az orosz állam jövője aggasztja Ruckojt (Folytatás az 1. oldalról.) jelen egyaránt bűnös. A személyeskedő célzásoktól sem mentes cikk egyszerre támadja a kormányt a lakosság elnyomorítása és a föderáció széthullása miatt, az orosz népen végzett soros kísérletnek minősítve mindazt, amit idáig tett. Sokat sejtetően hangsúlyozza, hogy a kormány politikája főképp a tömegek hiszékenységén és végtelen türelmén alapult- aminek egyszerre végeszakadhat. Az ország felbomlása romboló logikájának csak a gazdasági újjászületés, fellendülés tudna gátat szabni, ez tudná depolitizálni a társadalmat és megóvni a szélsőségektől - fejtegeti Ruckoj, hozzáfűzve, hogy ez a folymat azonban sajnos még kezdetleges stádiumban sem érzékelhető. A népesség katasztrófális, mármár a túlélést fenyegető elszegényedésénél is jobban aggasztja Ruckojt az állam jövője. Figyelmezteti a legfelső tanács képviselőit, hogy tegyenek különbséget a nemzeti önrendelkezés tiszteletben tartásának elve és a föderáció feldarabolása között. A századelő mostanság szívesen idézett filozófusára Ivan Iljinre hivatkozva nyíltan azt ajánlja, hogy Oroszország új alkotmánya egyesítse magában az autokrata rendszer és a demokrácia előnyeit, elhárítva az előbbi veszélyeit és az utóbbi fogyatékosságait. Vagyis Oroszország állami berendezkedési formája szerint legyen unitáris, de szellemében föderatív. Ruckoj naív elképzelésnek tartja, hogy az állami szétesésének feltételei közepette meg lehet majd védeni az emberi jogokat, mindenekelőtt az orosz kisebbségi jogait. Az alelnök leszögezi, hogy nem híve a Szovjetunió feltámasztásának. Csupán pontosabban szeretné látni a szerinte kissé „elsietve a megteremtett nemzetközösség perspektíváit, pontosabban szeretné meghatároznijátékszabályait”. Ruckoj kifejezi ama meggyőződését, hogy a nemzetközösség mindössze átmenet lesz a Szovjetunió és az egykori tagköztársaságok új államisága között. Ruckoj a kilátástalan helyzetben egyetlen megoldást vél felfedezni, annak a tételnek az alkotmányos rögzítését, hogy Oroszország egy és oszthatatlan. Mi több, megígéri, hogy ő maga személyesen minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne bomoljon fel Oroszország. „Ha másért nem, hát azért, mert orosz tiszt vagyok” - írja Ruckoj, majd biztosítja a „nacionálkarrierizmus" hullámán hatalomra jutott vezetőket, hogy egy talpalatnyi „szent orosz földet” sem adnak át senkinek. A volt kommunista uralkodók rendeletei, a politbüró elhamarkodott döntései nekünk nem ukáz. Számunkra a legfőbb ukáz Oroszország ezeresztendős történelme” - fogadkozik Ruckoj. „Csakis a határok kijelölésével tehető fel a pont az „i”-re”, s csakis ezáltal lesz Oroszország hatalommá, és nem pedig a nemzetközösség koldusává - mutat rá Ruckoj, aki szerintmegengedhetetlen..,hogy Oroszországot XI. századi határai közé szorítsák vissza. Az oroszok történelmi tudata megakadályozza, hogy bárki is egybemossa Oroszország és az Oroszországi Föderáció határait - figyelmeztet az alelnök „a nép lehetséges reagálására’;’. Nem szabad tétlenül személni,ahogy megismétlődik a Szovjetunió története Oroszországgal is - így Ruckoj, aki szerint azért egyelőre elejét lehet venni annak, hogy az események idáig fajuljanak. A Jelcinnel együtt közvetlenül megválasztott Ruckoj mégis fél attól, hogy egyre kevesebb idő marad a cselekvésre. Márpedig a gazdasági válság elmélyülése, a hadsereg körüli bizonytalanság robbanással fenyeget, a növekvő apátia és a nép hitetlensége már a közeli hónapokban az 1917-eshez hasonló káoszhoz vezethet - jósolja Oroszország alelnöke, akinek cikkét a legfelső tanács Gajdarékkal egyetértő tagjainak egy csoportja csütörtökön máris megbélyegezte mint „provokációt”. Vida László Csalódottan távozott Jugoszláviából az ENSZ-főtitkárhelyettes ÚJVIDÉK - Milyen benyomásokkal távozott Marrack Goulding ENSZ-főtitkárhelyettes Jugoszláviából? Milyen jelentést ad Ghálinak, a világszervezet vezetőjének? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a helyzetelemzők az ENSZ-tisztségviselő küldetésének befejezésekor. Az eredmény elég vérszegény. S ezek alapján nemigen tanácsolhatná, hogy a BT adjon zöld fényjelzést a kéksisakos békefenntartóknak. New Yorkba utazása előtt a diplomata nem volt hajlandó nyilatkozni, mert mint mondta, már mindent megmagyarázott. S valóban, állásfoglalásait nem hatotta át az optimizmus, sőt még a kezdeti reménykedő derűlátása is szép lassan elolvadt, úgy, hogy végül elutazásakor még látogatását összegezni sem volt kedve. Korábban azonban már jelezte: ebben a pillanatban nem javasolhatja a békeerők küldetését Jugoszláviában. Azóta, ha valami is változott, csak annyi, hogy a további tárgyalások megerősíthették meggyőződésében: „semmi rosszabb nem történhet sem Jugoszlávia, sem pedig az ENSZ számára, mint az, hogy a békeművelet nem sikerül”. A világszervezet tehát érthetően óvatos, de mint Goulding hangsúlyozta, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Egyesült Nemzetek nem folytatja béke-erőfeszítéseit. „Nem hiszem, hogy a következő néhány hét alatt megérkezhetnének a kéksisakosok” . Ezt az enyhébb, de a fentieknek nem ellentmondó megfogalmazást Goulding már Bécsben használta. Igaz, a kéksisakosok étkezésének legfontosabb feltétele, a tűzszünet megvalósult, illetve sikerült annyira megszilárdítani, hogy nem képezhet komolyabb akadályt, jóllehet tegnap a horvátországi frontokról több incidenst, provokációt, szórványos harcot jelentettek. Az akadály most a Krajina, illetve az ottani vezetés makacs álláspontja és Zágráb (feltehetőleg radikálisabbak nyomására) tartózkodóbb viszonyulása a Valice-tervhez. Tudjmanék is megkeményítették álláspontjukat Goulding azt is elmondta, hogy „egyes igen pozitív dologról” is be fog számolni. Ez azonban a lényegen már nem sokat változtat. Az áttörés nem sikerült, s még van jócskán tennivaló az utolsó akadályok elhárításáért. Milosevicséknek ismét csalódniuk kellett. Ezúttal Moszkva szolgáltatta a kellemetlen „meglepetést”. Oroszország ugyanis - mint kitudódott - a napokban elismeri Szlovéniát és Horvátországot. Egy meglepetést keltő írás jelent meg a Politikában. A szerb nép érdeke a független Szerbia, nem pedig a közös állam, írja a lap. Igaz, félelmében jelzi, hogy egy egyetemi tanár véleményéről van szó, mégis csak egészen új hang, ami nincs összhangban az eddigi törekvésekkel, hogy a maradék Jugoszláviát egy szövetségi államba mentse át, s a második Jugoszlávia jogörököse legyen. Ezt az utóbbit egyébként a külföld nem ismerné el, s lehet, emiatt is változtatnak a politikán. Sebestyén Imre Lemond tisztségéről az ír kormányfő Dublinből jelenti az MTI. Az ír miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a jövő héten lemond tisztségéről. Charles Haughey, aki kormányfőként az egyik legrégebben hivatalban lévő politikus Európában, számos politikai válságban sikeresen manőverezett, egy tíz évvel ezelőtti lehallgatási botrány miatt kényszerül távozásra. Egykori igazságügyminisztere a napokban ugyanis kiteregette: a kormányfő 1982-ben tudta, hogy lehallgatják a botrányban érintett két újságíró telefonját. Haughey ezt korábban cáfolta. Összecsapás Algírban Párizsból jelenti az MTI. Az első jelentésekkel ellentétben mégis van halottja annak az összecsapásnak, amely Algír egyik negyedében történt rohamrendőrök és tüntetők között. A hivatalos szervek közlése szerint egy, az iszlám párt, a FIS szerint két halott van, egy idősebb asszony és egy 12 éves fiú. A rendőrség közlése szerint 11 személy, köztük három rendőr megsérült, számos tüntetőt letartóztattak. Az összecsapás a főváros Bah Dzsarrah negyedében történt, amely a FIS egyik fellegvára. Szerdán, a délutáni órákban mintegy 300 fiatal gyűlt itt össze, hogy tiltakozzék két imám, mohamedán pap letartóztatás ellen. Az osztrák nehézipar gondjai Bécsből jelenti az MTI. A linzi Voest-Alpine vezetése nem enged azokból a terveiből, hogy egyes gyáregységeket (öntöde, bádogosműhely) más leányvállalathoz helyez át. Bécsben aggodalommal figyelik a linzi eseményeket, emlékeztetve arra, hogy az államosított nehézipar válsága korántsem csak gazdasági ügy: 1985-86-ban hasonló helyzetbe bukott bele a Sinowatz-kormány. Még egy fejlemény van, amely a figyelmet ráirányítja az acélipar helyzetére: hamarosan éppen Linzben kezdődik meg az úgynevezett Noricum-ügy tárgyalása. A fegyvergyárról kiderült, hogy hadban álló országokba szállított ágyúkat - magas rangú politikusok tudtával, sőt segítségével. Volt kormánytagok ülnek a vádlottak padján: alapos a gyanú, hogy Fred Sinowatz egykori kancellár, Leopold Gratz akkori külügy- és Karl Blecha belügyminiszter állítólag „hivatali hatalmával visszaélve” egyengette az ügyletek útját, veszélyeztetve ezzel Ausztria semlegességét. Az indok, amire hivatkoztak: a fegyverszállítási üzlettel akarták megmenteni a halódó osztrák nehézipart. Vietnami amerikai eszmecsere Washingtonból jelenti az MTI. Kenneth Quinn amerikai külügyminiszter-helyettes megbeszéléseket folytatott Trinh Xuan Longgal, Vietnam állandó ENSZ-képviselőjével, többek közt humanitárius kérdésekről volt szó. Vietnami diplomatát első ízben fogadták az amerikai külügyminisztériumban. A két ország között az észak-vietnami kommunista állam létrejötte, azaz 1954 óta nem voltak diplomáciai kapcsolatok. Magyar Nemzet 3 „Farsangi” helyzetjelentés Csendes kampány a romániai helyhatósági voksolás előtt BUKAREST - Tart még a hideg idő országszerte, s még az enyhébb éghajlatú román fővárosban is foga van a télnek. Az időjárásjelentésnek tűnő információ azonban akkor telik meg igazi tartalommal, ha hozzátesszük, hogy továbbra is fűtetlenek a bukaresti lakások, a gáztűzhelyeken csak pislákol a láng, a melegvízszolgáltatás pedig kritikán aluli. Farsang ide vagy oda, ez sajnos nem vicc, hanem való igazság. Nos, egy héttel a helyhatósági választások előtt, legalább a kampány kedvéért, tehetnének valamit a lakosság érdekében az illetékesek. A jelek szerint viszont ez nem szempont vagy nem szükséges, egy esetleges győzelemhez. A lakosság immár beletörődött, hogy bárkit is választ meg, a hideg, az örökös áramszünet és vízhiány hozzátartozik az életéhez. Talán ezzel magyarázható, hogy nem nagy az érdeklődés a jelöltek bemutatására kiírt összejövetelek, találkozók iránt, s hogy maguk a pártok sem veszik túlságosan komolyan az ilyenkor szokásos választási hírverést és propagandát. Igaz ugyan, hogy a parlament leszavazta a kampány támogatására szánt anyagi eszközöket, ám annyi mégis lehetne a pártkasszában, amiből jutna egy-két választási plakátra. Temesvár, pontosabban az ottani December 17 elnevezésű társaság ismét hallat magáról. A temesvári forradalmárokat tömörítő egyesület követeli, hogy az 1989. december 16-22-ike között elkövetett véres megtorlásokért büntessék meg a tetteseket. Tekintve, hogy a katonai törvényszék a temesvári vádlottak nagy részét felmentette, a forradalmárok perbe kívánják fogni a szabadlábra helyezett bűnösöket. Nemrég egy temesvári hős (az események alatt meglőtt és nyomorékká lett Dumitru Vlaic) a kínokat és az igazságtalanságot nem akarva tovább elviselni, öngyilkos lett. „Nyugtalanító" hírek szivárogtak ki abból a parlamenti bizottságból, amely a 1991. szeptember 24. és 28. közti fővárosi „bányászlátogatás" ügyeit hivatott kivizsgálni. Ezidáig 146 résztvevőt hallgattak meg és természetesen végigélvezték Miron Cosma Zsil-völgyi szakszervezeti vezető több órás vallomását is. Eddigi vélemények szerint a bizottság tagjai megrendülten hallgatták a nyilatkozatokat, amelyek szerintük - ha nyilvánosságra kerülnek - sokkolni fogják a közvéleményt. Ezek után, nyilván mindenki érdeklődéssel várja a bizottság jelentését. A hírhedt Kovászna-Hargita jelentést ismét napirendre tűzték a parlamentben. Ám hogy mégis csak a választásokat megelőző napokat éljük, az már abból is kiderül, hogy a csütörtöki lapok röviden tájékoztattak arról is, milyen szigorú büntetéseket szabnak ki azokra, akik választási biztosként visszaélnek tisztségükkel - magyarán: megpróbálnak csalni. Nemlétező neveknek a választási listákra való beírásért egytől hat évig terjedő börtönbüntetés jár a választópolgár szavazásának megakadályozásáért öt év börtön: a választások idején elkövetett erőszakos cselekményért 10 évig terjedő szabadságvesztés róható ki: a szavazók befolyásolásáért öt év, az urnák plusz szavazólapokkal való ,eltöltéséért” hét év börtön jár. Kiss Zsuzsa Elkészült a csehszlovák választási törvény POZSONY - Havel elnök tavaly ősszel beígért törvényjavaslatainak sorozatos megvitatása, majd elvetése után szerdán a prágai szövetségi parlament jóváhagyta a választási törvényt A képviselők egy csoportja nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mely lényegében módosított változata az 1990-esnek, s mivel a köztársasági elnök törvényhozó testületekről szóló új törvényjavaslatát is elvetették, az eddig ismert formában maradó testületekbe kell majd képviselőket választani. A módosított választási törvény értelmében fennmarad tehát az arányos képviselet (Havel az arányos és a többségi elv kombinálását javasolta). A júniusi parlamenti választások előtt 23 napos lesz a választási kampány, a szövetségi rádió-, illetve tévéadásban összesen 21 óra adásidőt kapnak a politikai pártok és mozgalmak. A parlamentbe az a párt vagy mozgalom kerülhet be, amely eléri az 5 százalékos választási küszöböt. Ha két vagy három párt választási koalícióra lép, legalább 7 százalékot kell szerezniük, hogy bekerüljenek a szövetségi parlamentbe. Ha négy vagy több pártmozgalom indul koalícióban, számukra a választási küszöb 10 százalék. A törvény kimondja: ha egyetlen párt sem éri el a megszabott küszöböt, a központi választási bizottság az első körben egy-egy százalékkal csökkenti a választási küszöböt Ha akkor sem kerülne be senki a parlamentbe, további 1-1 százalékkal csökkenthető a küszöb. Ilyen feltételek mellett nem lesz könnyű dolga a sok apró politikai pártnak és mozgalomnak. (Szlovákiában 80 pártot-mozgalmat vett eddig nyilvántartásba a belügyminisztérium.) De nem lesz könnyű a kisebbségi politikai erőknek sem, hiszen két mozgalmuk és két pártjuk szállhat versenybe a magyar nemzetiségű választópolgárok voksaiért Csak találgatni lehet, lesz-e négyes koalíció- ami 10 százalékos küszöböt jelentene vagy más megoldás születik. Mindenesetre, ha a prágai szövetségi parlamentben ott akarnak lenni a magyar kisebbség képviselői, alaposan végig kell gondolniuk, mit tesznek az elkövetkező hetekben, hónapokban. Hagyják-e, hogy esetleg a két legerősebb lépjen koalícióra, csendesen megegyezve a másik kettővel, alakítanak-e egy egységes választási pártot, vagy különkülön próbálnak meg elvérezni? Iyen feltételek mellett ugyanis nehezen elképzelhető, hogy a legerősebb országos pártok lehetséges koalíciós partnert látnának bennük. A választási törvény így feladta a leckét a szlovákiai magyar politikai erőknek is. (neszméri) A Budai Vár Szálloda és Vendéglátó Részvénytársaság (székhely: 1126 Bp., Böszörményi út 20-22.) értesíti részvényeseit, hogy a társaság 1992. március 3-án éves rendes közgyűlést tart . A közgyűlés helye és időpontja: Budaörs, Építők útja 2-4. III. emelet konferenciaterem de. 10 óra. Az igazgatóság közli, hogy a névre szóló részvények ■ tulajdonosait a hirdetményen kívül külön meghívóval értesíti a közgyűlésről. A közgyűlés napirendje: j 1. Az igazgatóság beszámolója az 1991. év gazdálkodásáról, a társaság működéséről. J 2. A felügyelő bizottság jelentése és annak megtárgyalása. I 3. A társaság könyvvizsgálójának jelentése és megtárgyalása. I 4. Az 1991. gazdálkodási év mérlegének megállapítása és az éves nyereség felosztása. I 5. Alapszabály-módosítás (részvényfajta megváltoztatása). I 6. Az igazgatóság és felügyelő bizottságban történő I személyváltozás. I 7. Az igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak és a I könyvvizsgáló díjazása. I 8. Egyebek, bejelentések. -----------------------------------------------------------------—1 A szavazás szavazójegyek felmutatásával történik. A szavazójegyeket a közgyűlés megkezdése előtt fél órával korábban adjuk ki, a szavazójegyek kiadása ellenében a szavazó részvényeket az igazgatóságon letétbe kell helyezni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a részvényesek akár a saját nevükben, akár meghatalmazottjuk útján a szavazásra is részvények több mint háromnegyedét képviselik, az a részvényesek háromnegyede a fenti időpontban nem jelenik meg, vagy más ok miatt a közgyűlés nem tartható meg, a második megismételt közgyűlést a fentiekkel azonos helyen és időben 1992. március 4-án tartjuk meg. Az alapszabály módosítani javasolt 5. pontja a következő: A társaság alaptőkéje 500 000 000 Ft, azaz ötszázmillió forint ! A társaság alaptőkéje 500 db, egyenként 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint névértékű fix, 10% kamatozású, névre szóló részvényből, 340 db, maximum 12 %-os osztalékot biztosító, egyenként 100 000 Ft azaz egyszázezer forint névértékű elsőbbségi bemutatóra szóló részvényből 3 960 db, egyenként 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint névértékű, névreszóló 1 részvényből és 200 db, egyenként 100 000 Ft azaz egyszázezer forint bemutatóra szóló részvényből áll. A Buda-Vár Szálloda és Vendéglátó Rt. igazgatósága az 1991-es gazdasági év főbb adatairól az alábbi tájékoztatást adja, egyben közzéteszi eredményfelosztás-javaslatát mérleg szerinti nyereségmérleg szerinti vagyon: tevékenység árbevétele: előző évi vagyon: adózott eredmény: 39 090 000 Ft 494 528 000 Ft 356 969 000 Ft 500 000 000 Ft 26 602 000 Ft Buda-Vár Szálloda és Vendéglátó Rt . |_____________________________________________