Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
KERESZTREJTVÉNYBAJNOKSÁGUNK SZOMBATON KEZDŐDIK 11. oldal M Magyar Nemzet Színes teleMAGAZIN melléklettel Ára: 17,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1992. július 1., LV. évfolyam, 154. szám Érdem és érdek A munkavállalók vagy a munkaadók járnak-e jobban a ma életbe lépő új munka törvénykönyvével? - hónapokon át ezt latolgatták a pártok, a szakszervezetek és a munkajogászok. Bízzunk abban, hogy azoknak lesz igazuk, akik úgy vélik: miután végre az új helyzetben alkalmazható törvénykönyvünk lesz, amelynek szabályai megfelelnek a megváltozott valóságnak, mindkét tábor jól jár. Ha nem is teljesen egyformán jól. A viszonyok megváltozásának ugyanis egyik leglényegesebb eleme, hogy a munkahelyeknek újra van, lesz igazi tulajdonosuk. Aki a saját pénzét, a saját tekintélyét, a saját egzisztenciáját kockáztatja, aki a saját jól felfogott érdekében kell törekedjék a lehető legtöbbet kihoznia magából, a vezetőtársaiból, a munkásaiból. Márpedig az igazi tulajdonos joggal tart igényt igazi rendelkezési jogra is, amit mások (értsd: a nem tulajdonosok, az állam, a dolgozók, az üzemi tanács vagy a szakszervezet) csak nagyon módjával korlátozhatnak. Az új munka törvénykönyve ezt a változást valóban hűen tükrözi és segíti. Ahogy egyik megszövegezője fogalmazta: ez a törvény az állam visszavonulását rögzíti, azét az államét, amely hosszú éveken tényleges, ám nem valóságos tulajdonosként állt szemben a munkavállalókkal. Az állam-munkavállaló-szakszervezet háromszög a rendszer változásával és az igazi tulajdonosok megszületésével újra négyszöggé bővült, ráadásul az „új tag'' főszereplője lett az új viszonyoknak. Ezt a fejleményt érzik sokan úgy, hogy a törvény a munkaadók szempontjából előnyösebb. Mások szerint a munkavállalók gazdaságilag szükségszerűen kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, ezt csak ellensúlyozni lehet, teljesen kiegenlíteni nem. A végső döntést teát a törvény egyértelműen a tőkét előteremtő tulajdonos kezében hagyja, de számtalan szabály és nem utolsósorban maga az élet, s a jól felfogott tulajdonosi érdek szorítja a tulajdonost önmérsékletre, együttműködésre, konszenzuskeresésre. A piaci verseny körülményei között pedig nem a deklarált jogok, hanem saját szervezettsége, ereje vagy gyengesége dönti el azt is, hogy egy szakszervezet mit képes elérni a tulajdonossal folytatott alkukban, konfliktusokban. A magyar munkavállalók mindenképpen új dolgokkal kell megbarátkozzanak a következő években. Ilyen változás például, hogy a munkaviszonyban töltött idő nem számít már érdemnek, csak az érdekes, hogyan teljesít valaki annál a cégnél, ahol éppen dolgozik. Megszűnik az áthelyezés, s a múzeumi tárgyak közé kerül a munkakönyv. Mindenképpen előnyös változás, hogy a nemzetközi egyezményeknek megfelelően szabályozza a törvény a szabadság mértékét. Régi követelés, hogy a polgárok valóban kipihenhessék az egész éves munka fáradalmait. Július elsejétől legkevesebb húsz szabadnap illet meg minden munkavállalót. A munkanélküliséggel, vállalatok megszűnésével, átalakulásával összefüggő fejlemény a végkielégítés intézményének bevezetése, amelynek kötelező előírásával szintén a dolgozók egzisztenciális biztonságáról kíván gondoskodni a polgárai életkörülményeiért felelősséggel tartozó állam. A törvény egyébként a külföldi tulajdonosra éppúgy kötelező, mint a magyar munkaadóra. Ma, július elsején természetesen csak azt tudhatjuk, hogy mit kíván elérni az új törvény. Hogy a szándékokból és az ígéretekből mi lesz, arról a valóság állít majd ki bizonyítványt. Javorniczky István Antall beszéde az Európa Tanács budapesti értekezletén Még nem lehet lezártnak tekinteni a kelet-európai átalakulás folyamatát (Munkatársunktól) Nem dőlt el még véglegesen a kelet-európai átalakulás sorsa, a napjainkban tapasztalható veszélyek közösek Kelet és Nyugat számára egyaránt - hangoztatta Antall József kormányfő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének budapesti plenáris tanácskozásán a magyar országgyűlés épületében. Röviddel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének keddi hivatalos megnyitója után a szervezet illetékes testülete sajtóközleményben tudatta, hogy Jugoszláviát - a balkáni fegyveres harcokban játszott szerepe miatt - megfosztották a különleges meghívotti státusától. A megnyitón először Szabad György, az Országgyűlés elnöke köszöntötte az Európa Tanács tagországainak 210 parlamenti képviselőjét. Az ülés résztvevőit köszöntve Antall József magyar kormányfő nagy történelmi távlatokat átfogó beszédében szintén kitüntetésnek nevezte, hogy a magyar parlament adhat otthont a tanácskozásnak. A miniszterelnök felszólalásában úgy ítélte, hogy a jelenlegi tanácskozás legfontosabb feladata annak meghatározása, mit is jelent nekünk Európa, hol húzódnak határai. Antall rámutatott, hogy ennek meghatározása igen nehéz feladat, nemcsak földrajzi, hanem szellemi, politikai, biztonsági értelemben kell megvizsgálni a kérdést, figyelembe véve az emberi tényezőket, a kulturális hagyományokat. A jelenlegi Európa kialakulásában meghatározó szerepet játszott a keresztény szellemiség, de nem szabad megfeledkezni a bizánci kultúra hatásáról sem, sőt az iszlám befolyás is érvényesül a földrész életében, erre legjobb példa a muzulmán elveket a modern nyugati kultúrával egyeztetni próbáló Törökország. Antall József megköszönte Miguel Angel Martinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének dicsérő szavait, amelyeket a magyar demokrácia fejlődéséről, hazánk emberi jogi és kisebbségi helyzetéről mondott. A kormányfő kifejtette, hogy a kisebbségi problémák nem tekinthetők egyetlen ország esetében sem belügynek, ez érvényes hazánkra is. (Folytatás a 3. oldalon) ÚJVIDÉK - Hónapokig tartó véres összecsapások után hétfőn este az ENSZ fennhatósága alá került a szarajevói Butmir repülőtér, s kedd reggel és a délelőtt folyamán három francia repülőgép ereszkedett le a repülőtérre, 13 tonna élelmet és gyógyszereket szállítottak át Splitből. A nap folyamán várták az ENSZ- főtitkár által odavezényelt kanadai zászlóalj (mintegy 1200 katona) érkezését, és azt a műszaki csoportot, amely helyreállítja a repülőtér elektronikai berendezéseit. A legutóbbi támadás során ugyanis károsodás érte az irányítótorony műszereit. Nambiar tábornok, az ENSZ-békeerők főparancsnoka szerint Mitterrand francia elnök vasárnapi villámlátogatása sorsdöntő fordulatot hozott, a repülőteret tulajdonképpen már akkor megnyitották. Mitterrand látogatása nyomán a BT azonnal elfogadta az említett 761. számú határozatot, amely az ENSZ parancsnoksága alá helyezi a légikikötőt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Genfben bejelentette, hogy 5700 tonna élelem- és gyógyszerszállítmányt küld Szarajevó polgárainak. Ez a hatalmas méretű emberbaráti akció azt jelenti, hogy naponta 190 tonna segély érkezik a bosnyák fővárosba, azaz legalább 12 repülőgép ereszkedik le a Butmirra. McKenzie tábornok, a békeerők szarajevói parancsnoka az első segélyszállítmány megérkezése után kijelentette: a csomagokat addig nem rakják ki, amíg nem biztosak abban, hogy a humanitárius szervezetek megszervezték a küldemények igazságos és arányos elosztását McKenzie egyébként a külföldi sajtónak azt nyilatkozta, hogy az ENSZ-békeerők boszniai szerepvállalása az ENSZ történelmében a legnehezebb vállalkozás. Attól függetlenül, hogy a szarajevói repülőtér csak élelem- és gyógyszerszállítmányokat fogad (ezt szigorúan ellenőrzik), nem vitás, hogy új fejezet nyílt a boszniai polgárháborúban. Karadzsics szerb csapatainak ezek után aligha sikerül Szarajevót kiéheztetéssel megadásra bírniuk, a repülőtér átadásával pedig a bosnyák főváros szerb lakta negyedeiről is le kell mondaniuk. Hétfőn este azonban a szerb csapatok bevonultak Modricsa északboszniai városba, és ezzel megnyitották az átjárót Szerbia, illetve Banjaluka és a knini Krajina között. Délen, a hercegovinai fronton tovább tart a horvátmuzulmán erők támadása. A Neretva folyó bal partján nyomulnak előre a szeb-montenegrói határ felé. Szarajevóban és az egész köztársaságban kedden azonban nem voltak komolyabb összetűzések, csak a szokásos szórványos lövöldözés hallatszott Belgrádban még mindig tart az úgynevezett Vid-napi szobor, a nagy tömegtüntetés azonban a jelek szerint egyre inkább veszíti erejét A tüntetők kezdenek fáradni, mind kevesebben vannak a szövetségi parlament előtti Nikola Pasics téren. A Pionírparkban néhány százan sátorban töltik az éjszakát napközben néhány ezer belgrádi csatlakozik hozzájuk. A Szerbiai Demokratikus Mozgalom (DEPOS) tanácsa úgy döntött hogy kitartanak követeléseik teljesítéséig, a szónokok azonban már nem tudtak akkora tömeget megmozgatni, mint vasárnap. Hétfőn késő este ismét Sándor trónörökös szólt a tüntetőkhöz, beszélt Vuk Draskovics is. A belgrádi egyetemi hallgatók is elhatározták, hogy a végsőkig, azaz Milosevics köztársasági elnök lemondásáig kitartanak, Milosevics azonban hajthatatlan. Belgrádban most gazdaságpolitikai intézkedések terelik el a polgárok figyelmét az ellenzéki megmozdulásról. A kormány bejelentette, hogy július elsejétől befagyasztják az árakat és béreket, és seregnyi intézkedést tesznek azzal a céllal - ahogy Radoman Bozsovics szerb kormányfő nyilatkozott -, hogy enyhítsék a gazdasági blokád következményeit. A dinár nominális értékét egy nullával csökkentik, azaz 10 dinár lesz egy dinár. Három nap alatt az összes bankjegyet becserélik. Emellett a nemzeti valuta árfolyamát a dollárhoz kötik, éspedig 200 dinár lesz egy dollár. Gyarmati József / Ár- és bérbefagyasztás Belgrádban Újabb segélyszállítmányok érkeztek a szarajevói repülőtérre Hitelválság a láthatáron... Bankversenyképesség, de hogyan? Az elkövetkező hetekben kiválasztják a bankok és az állami szervek a közös tanácsadóikat, s ezzel megindulhat a bankprivatizáció - jelentette be Szánó Tamás tárca nélküli miniszter tegnap, a Konrad Adenauer és a Tulajdon Alapítvány rendezte bankprivatizációs konferencián. Hogy halad a magyar privatizáció, és milyen abban a bankok szerepe, illetve mi jellemzi a hazai bankrendszert? E kérdéskört járta körül előadásában a privatizációs miniszter. Mint mondta, bankrendszerünk kétarcú. Elvileg megfelelően szabályozott - sőt, a kelet-európai országokéhoz képest viszonylag jó -, de ugyanakkor hátrányosan terheli a múltból hozott örökség. A pénzintézetek között eddig nem volt semmiféle kockázatmegosztás. Személyi állományuk is kétségbeejtő. Ráadásul a szakemberhiánnyal küzdő bankokra olyan új feladatok - a csődök, felszámolások miatt hozzájuk kerülő tulajdonok kezelése - szakadtak, amelyekre nem voltak felkészülve. Jelenleg a kereskedelmi bankok zöme likviditási válsággal küzd, s lassan a hitelválság körvonalai is láthatóak. Mindez pedig nem segíti a magyar gazdaság átalakulását. Hogyan lehet versenyképessé tenni a hazai bankokat? - vetette fel a kérdést a privatizációs miniszter. A válasz: a hitelszerkezet korszerűsítésével, a piacképes portfoliók kialakításával, hitelinformációs rendszerek kiépítésével. E lépésekre az előkészületek már megkezdődtek, s rövidesen felállítják a Hitelgarancia RT.-t is. Önmagában azonban ezek az intézkedések még nem lennének elegendőek a sikerhez, ezért is van szükség a bankprivatizációra. Ez még az idén megindulhat, s várhatóan egykét év alatt be is fejeződhet. A folyamattól azt várják, hogy a magánkézbe adott pénzintézetek személyi, technológiai, pénztőke ereje javulni fog. A tervek szerint, bár megmaradna az állami befolyás a bankokban, az állami tulajdon részaránya 25 százalék alá csökkenne. Az új tulajdonosok között intézményi befektetőket is várnak - a nyugdíjalapok, illetve a társadalombiztosítási alapok például részt vehetnének a privatizációban, amennyiben még az ősszel megteremtődnének létrehozásuk törvényi feltételei. Természetesen a külföldi - mind a szakmai, mind a pénzügyi - befektetők is zárt ajtókra lelnek. S még az sem kizárt, hogy nemzetközi pénzügyi szervek is bekapcsolódnak a bankprivatizációba. (durst) Sikeres előkészítés esetén Gracsov szívesen jön Budapestre Ha a szovjet csapatkivonás vagyoni és pénzügyi kérdéseiről zajló szakértői tárgyalások olyan szakaszba érkeznek, az orosz védelmi miniszter szívesen utazik Budapestre, hogy aláírja a megállapodást. Mint az MTI moszkvai tudósítója jelentette, ezt Gracsov orosz védelmi miniszter közölte szerdán a moszkvai magyar nagykövetség katonai és légügyi attaséi hivatalának helyettes vezetőjével, Tóth István őrnaggyal. A magyar főtiszt azon a moszkvai fogadáson vett részt, amelyet a volt szovjet védelmi minisztériumnál bejegyzett katonai attasék oroszországi akkreditálása alkalmából adtak Moszkvában. Pavel Gracsov a találkozón mondott rövid beszédében megerősítette, hogy folytatódik az orosz hadsereg átszervezése és létszámának csökkentése. MA BELFÖLDÖN Sztrájkolhatnak-e a köztisztviselők? 5. oldal Száz munkanélkülire négy állás jut 5. oldal Fehér foltok a történelemben 6. oldal Egy év után a Farkas családnál 7. oldal Dózsa Imre a balettgondokról 10. oldal KÜLFÖLDÖN Hová tűntek a pilóták? 2. oldal Csehszlovák elnökjelöltek 2. oldal Ma temetik a meggyilkolt algériai elnököt 3. oldal HOLNAP A fordulat erővonalai 6. oldal Ráfizetésből élő fürdők, strandok 7. oldal Jöjjön ki Kőbányára... 7. oldal A csütörtöki GHapghaMlI AZDASAvI EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából: Siklós Csaba miniszter a repülőtér-fejlesztésről Mahart-tervek 1996-ig Liget-expo? Magyar építőipari kilátások Üzleti kalauz Munkaügyi viták A finn hitel meghosszabbítása Világkiállítás a laekeni erdő szélén Fórum A tömegközlekedés helyes kialakítása Műszaki értékeink