Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

KERESZTREJTVÉNY­BAJNOKSÁGUNK SZOMBATON KEZDŐDIK 11. oldal M Magyar Nemzet Színes teleMAGAZIN melléklettel Ára: 17,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1992. július 1., LV. évfolyam, 154. szám Érdem és érdek A munkavállalók vagy a munka­adók járnak-e jobban a ma életbe lépő új munka törvénykönyvével? - hónapokon át ezt latolgatták a pártok, a szakszervezetek és a mun­kajogászok. Bízzunk abban, hogy azoknak lesz igazuk, akik úgy vé­lik: miután végre az új helyzetben alkalmazható törvénykönyvünk lesz, amelynek szabályai megfelel­nek a megváltozott valóságnak, mindkét tábor jól jár. Ha nem is teljesen egyformán jól. A viszonyok megváltozásának ugyanis egyik leglényegesebb eleme, hogy a munkahelyeknek újra van, lesz iga­zi tulajdonosuk. Aki a saját pénzét, a saját tekintélyét, a saját egziszten­ciáját kockáztatja, aki a saját jól fel­fogott érdekében kell törekedjék a lehető legtöbbet kihoznia magából, a vezetőtársaiból, a munkásaiból. Márpedig az igazi tulajdonos jog­gal tart igényt igazi rendelkezési jogra is, amit mások (értsd: a nem tulajdonosok, az állam, a dolgo­zók, az üzemi tanács vagy a szak­­szervezet) csak nagyon módjával korlátozhatnak. Az új munka törvénykönyve ezt a változást valóban hűen tükrözi és segíti. Ahogy egyik megszövegező­je fogalmazta: ez a törvény az ál­lam visszavonulását rögzíti, azét az államét, amely hosszú éveken tény­leges, ám nem valóságos tulajdo­nosként állt szemben a munkaválla­lókkal. Az állam-munkaválla­­ló-szakszervezet háromszög a rendszer változásával és az igazi tulajdonosok megszületésével újra négyszöggé bővült, ráadásul az „új tag'' főszereplője lett az új viszo­nyoknak. Ezt a fejleményt érzik so­kan úgy, hogy a törvény a munka­adók szempontjából előnyösebb. Mások szerint a munkavállalók gaz­daságilag szükségszerűen kiszol­gáltatottabb helyzetben vannak, ezt csak ellensúlyozni lehet, teljesen kie­­genlíteni nem. A végső döntést te­át a törvény egyértelműen a tőkét előteremtő tulajdonos kezében hagyja, de számtalan szabály és nem utolsósorban maga az élet, s a jól felfogott tulajdonosi érdek szorít­ja a tulajdonost önmérsékletre, együttműködésre, konszenzuskere­sésre. A piaci verseny körülményei között pedig nem a deklarált jogok, hanem saját szervezettsége, ereje vagy gyengesége dönti el azt is, hogy egy szakszervezet mit képes elérni a tulajdonossal folytatott al­kukban, konfliktusokban. A magyar munkavállalók min­denképpen új dolgokkal kell meg­barátkozzanak a következő évek­ben. Ilyen változás például, hogy a munkaviszonyban töltött idő nem számít már érdemnek, csak az ér­dekes, hogyan teljesít valaki annál a cégnél, ahol éppen dolgozik. Megszűnik az áthelyezés, s a múzeumi tárgyak közé kerül a mun­kakönyv. Mindenképpen előnyös változás, hogy a nemzetközi egyez­ményeknek megfelelően szabályoz­za a törvény a szabadság mértékét. Régi követelés, hogy a polgárok va­lóban kipihenhessék az egész éves munka fáradalmait. Július elsejétől legkevesebb húsz szabadnap illet meg minden munkavállalót. A mun­kanélküliséggel, vállalatok megszű­nésével, átalakulásával összefüggő fejlemény a végkielégítés intézmé­nyének bevezetése, amelynek kötelező előírásával szintén a dol­gozók egzisztenciális biztonságá­ról kíván gondoskodni a polgárai életkörülményeiért felelősséggel tar­tozó állam. A törvény egyébként a külföldi tulajdonosra éppúgy kötele­ző, mint a magyar munkaadóra. Ma, július elsején természete­sen csak azt tudhatjuk, hogy mit kí­ván elérni az új törvény. Hogy a szándékokból és az ígéretekből mi lesz, arról a valóság állít majd ki bi­zonyítványt. Javorniczky István Antall beszéde az Európa Tanács budapesti értekezletén Még nem lehet lezártnak tekinteni a kelet-európai átalakulás folyamatát (Munkatársunktól) Nem dőlt el még véglegesen a kelet-európai átalakulás sorsa, a napjainkban tapasztal­ható veszélyek közösek Kelet és Nyugat szá­mára egyaránt - hangoztatta Antall József kormányfő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének budapesti plenáris tanácsko­zásán a magyar országgyűlés épületében. Röviddel az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének keddi hivatalos megnyitója után a szer­vezet illetékes testülete sajtóközleményben tudatta, hogy Jugoszláviát - a balkáni fegyveres harcokban játszott szerepe miatt - megfosztották a különleges meghívotti státusától. A megnyitón először Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke köszöntötte az Európa Tanács tagországainak 210 parlamenti képviselőjét. Az ülés résztvevőit köszöntve Antall József magyar kormányfő nagy történelmi távlatokat átfogó beszé­dében szintén kitüntetésnek nevezte, hogy a magyar parlament adhat otthont a tanácskozásnak. A mi­niszterelnök felszólalásában úgy ítélte, hogy a jelen­legi tanácskozás legfontosabb feladata annak meg­határozása, mit is jelent nekünk Európa, hol húzód­nak határai. Antall rámutatott, hogy ennek meghatározása igen nehéz feladat, nemcsak földraj­zi, hanem szellemi, politikai, biztonsági értelemben kell megvizsgálni a kérdést, figyelembe véve az em­beri tényezőket, a kulturális hagyományokat. A je­lenlegi Európa kialakulásában meghatározó szere­pet játszott a keresztény szellemiség, de nem szabad megfeledkezni a bizánci kultúra hatásáról sem, sőt az iszlám befolyás is érvényesül a földrész életében, erre legjobb példa a muzulmán elveket a modern nyugati kultúrával egyeztetni próbáló Törökország. Antall József megköszönte Miguel Angel Mar­tinez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése el­nökének dicsérő szavait, amelyeket a magyar de­mokrácia fejlődéséről, hazánk emberi jogi és ki­sebbségi helyzetéről mondott. A kormányfő kifej­tette, hogy a kisebbségi problémák nem tekinthetők egyetlen ország esetében sem belü­gynek, ez érvé­nyes hazánkra is. (Folytatás a 3. oldalon) ÚJVIDÉK - Hónapokig tartó vé­res összecsapások után hétfőn este az ENSZ fennhatósága alá került a szarajevói Butmir repülőtér, s kedd reggel és a délelőtt folyamán három fran­cia repülőgép ereszkedett le a repülőtérre, 13 tonna élelmet és gyógyszereket szállítottak át Splitből. A nap folyamán várták az ENSZ- főtitkár által odavezényelt kanadai zászlóalj (mintegy 1200 katona) ér­kezését, és azt a műszaki csoportot, amely helyreállítja a repülőtér elekt­ronikai berendezéseit. A legutóbbi támadás során ugyanis károsodás ér­te az irányítótorony műszereit. Nambiar tábornok, az ENSZ-bé­­keerők főparancsnoka szerint Mitter­rand francia elnök vasárnapi villám­­látogatása sorsdöntő fordulatot ho­zott, a repülőteret tulajdonképpen már akkor megnyitották. Mitterrand látogatása nyomán a BT azonnal el­fogadta az említett 761. számú hatá­rozatot, amely az ENSZ parancsnok­sága alá helyezi a légikikötőt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága Genfben bejelentette, hogy 5700 tonna élelem- és gyógyszerszál­lítmányt küld Szarajevó polgárainak. Ez a hatalmas méretű emberbaráti ak­ció azt jelenti, hogy naponta 190 ton­na segély érkezik a bosnyák főváros­ba, azaz legalább 12 repülőgép eresz­kedik le a Butmirra. McKenzie tábor­nok, a békeerők szarajevói parancs­noka az első segélyszállítmány meg­érkezése után kijelentette: a csoma­gokat addig nem rakják ki, amíg nem biztosak abban, hogy a humanitárius szervezetek megszervezték a külde­mények igazságos és arányos elosztá­sát McKenzie egyébként a külföldi sajtónak azt nyilatkozta, hogy az ENSZ-békeerők boszniai szerepvál­lalása az ENSZ történelmében a leg­nehezebb vállalkozás. Attól függetlenül, hogy a szaraje­vói repülőtér csak élelem- és gyógy­szerszállítmányokat fogad (ezt szigo­rúan ellenőrzik), nem vitás, hogy új fe­jezet nyílt a boszniai polgárháborúban. Karadzsics szerb csapatainak ezek után aligha sikerül Szarajevót kiéhez­­tetéssel megadásra bírniuk, a repülőtér átadásával pedig a bosnyák főváros szerb lakta negyedeiről is le kell mon­daniuk. Hétfőn este azonban a szerb csapatok bevonultak Modricsa észak­boszniai városba, és ezzel megnyitot­ták az átjárót Szerbia, illetve Banjaluka és a knini Krajina között. Délen, a her­cegovinai fronton tovább tart a horvát­­muzulmán erők támadása. A Neretva folyó bal partján nyomulnak előre a szeb-montenegrói határ felé. Szaraje­vóban és az egész köztársaságban ked­den azonban nem voltak komolyabb összetűzések, csak a szokásos szórvá­nyos lövöldözés hallatszott Belgrádban még mindig tart az úgynevezett Vid-napi szobor, a nagy tömegtüntetés azonban a jelek szerint egyre inkább veszíti erejét A tüntetők kezdenek fáradni, mind kevesebben vannak a szövetségi parlament előtti Nikola Pasics téren. A Pionírparkban néhány százan sátorban töltik az éjsza­kát napközben néhány ezer belgrádi csatlakozik hozzájuk. A Szerbiai De­mokratikus Mozgalom (DEPOS) ta­nácsa úgy döntött hogy kitartanak kö­veteléseik teljesítéséig, a szónokok azonban már nem tudtak akkora töme­get megmozgatni, mint vasárnap. Hét­főn késő este ismét Sándor trónörökös szólt a tüntetőkhöz, beszélt Vuk Dras­­kovics is. A belgrádi egyetemi hallga­tók is elhatározták, hogy a végsőkig, azaz Milosevics köztársasági elnök le­mondásáig kitartanak, Milosevics azonban hajthatatlan. Belgrádban most gazdaságpoliti­kai intézkedések terelik el a polgárok figyelmét az ellenzéki megmozdulás­ról. A kormány bejelentette, hogy jú­lius elsejétől befagyasztják az árakat és béreket, és seregnyi intézkedést tesznek azzal a céllal - ahogy Rado­­man Bozsovics szerb kormányfő nyi­latkozott -, hogy enyhítsék a gazda­sági blokád következményeit. A di­nár nominális értékét egy nullával csökkentik, azaz 10 dinár lesz egy di­nár. Három nap alatt az összes bank­jegyet becserélik. Emellett a nemzeti valuta árfolyamát a dollárhoz kötik, éspedig 200 dinár lesz egy dollár. Gyarmati József / Ár- és bérbefagyasztás Belgrádban Újabb segélyszállítmányok érkeztek a szarajevói repülőtérre Hitelválság a láthatáron... Bankversenyképesség, de hogyan? Az elkövetkező hetekben ki­választják a bankok és az ál­lami szervek a közös tanács­adóikat, s ezzel megindulhat a bankprivatizáció - jelentette be Szánó Tamás tárca nélküli miniszter tegnap, a Konrad Adenauer és a Tulajdon Ala­pítvány rendezte bankprivati­zációs konferencián. Hogy halad a magyar privatizáció, és milyen abban a bankok szerepe, il­letve mi jellemzi a hazai bankrend­szert? E kérdéskört járta körül előadá­sában a privatizációs miniszter. Mint mondta, bankrendszerünk kétarcú. El­vileg megfelelően szabályozott - sőt, a kelet-európai országokéhoz képest vi­szonylag jó -, de ugyanakkor hátrá­nyosan terheli a múltból hozott örök­ség. A pénzintézetek között eddig nem­­ volt semmiféle kockázatmegosztás. Személyi állományuk is kétségbeejtő. Ráadásul a szakemberhiánnyal küzdő bankokra olyan új feladatok - a cső­dök, felszámolások miatt hozzájuk ke­rülő tulajdonok kezelése - szakadtak, amelyekre nem voltak felkészülve. Jelenleg a kereskedelmi bankok zöme likviditási válsággal küzd, s lassan a hitelválság körvonalai is lát­hatóak. Mindez pedig nem segíti a magyar gazdaság átalakulását. Hogyan lehet versenyképessé tenni a hazai bankokat? - vetette fel a kérdést a privatizációs miniszter. A válasz: a hitelszerkezet korszerűsíté­sével, a piacképes portfoliók kialakí­tásával, hitelinformációs rendszerek kiépítésével. E lépésekre az előké­születek már megkezdődtek, s rövi­desen felállítják a Hitelgarancia RT.-t is. Önmagában azonban ezek az in­tézkedések még nem lennének ele­gendőek a sikerhez, ezért is van szük­ség a bankprivatizációra. Ez még az idén megindulhat, s várhatóan egy­két év alatt be is fejeződhet. A folya­mattól azt várják, hogy a magánkézbe adott pénzintézetek személyi, techno­lógiai, pénztőke ereje javulni fog. A tervek szerint, bár megmarad­na az állami befolyás a bankokban, az állami tulajdon részaránya 25 szá­zalék alá csökkenne. Az új tulajdo­nosok között intézményi befektető­ket is várnak - a nyugdíjalapok, illet­ve a társadalombiztosítási alapok például részt vehetnének a privatizá­cióban, amennyiben még az ősszel megteremtődnének létrehozásuk tör­vényi feltételei. Természetesen a kül­földi - mind a szakmai, mind a pénz­ügyi - befektetők is zárt ajtókra lel­nek. S még az sem kizárt, hogy nem­zetközi pénzügyi szervek is bekap­csolódnak a bankprivatizációba. (durst) Sikeres előkészítés esetén Gracsov szívesen jön Budapestre Ha a szovjet csapatkivonás va­gyoni és pénzügyi kérdéseiről zajló szakértői tárgyalások olyan sza­kaszba érkeznek, az orosz védelmi miniszter szívesen utazik Buda­pestre, hogy aláírja a megállapo­dást. Mint az MTI moszkvai tudósítója jelentette, ezt Gracsov orosz védelmi miniszter közölte szerdán a moszkvai magyar nagy­­követség katonai és légügyi attaséi hivatalának helyettes vezetőjével, Tóth István őrnaggyal. A magyar főtiszt azon a moszkvai fogadáson vett részt, amelyet a volt szovjet védelmi minisztériumnál bejegy­zett katonai attasék oroszországi akkreditálása alkalmából adtak Moszkvában. Pavel Gracsov a ta­lálkozón mondott rövid beszédében megerősítette, hogy folytatódik az orosz hadsereg átszervezése és lét­számának csökkentése. MA BELFÖLDÖN Sztrájkolhatnak-e a köztisztviselők? 5. oldal Száz munkanélkülire négy állás jut 5. oldal Fehér foltok a történelemben 6. oldal Egy év után a Farkas családnál 7. oldal Dózsa Imre a balettgondokról 10. oldal KÜLFÖLDÖN Hová tűntek a pilóták? 2. oldal Csehszlovák elnökjelöltek 2. oldal Ma temetik a meggyilkolt algériai elnököt 3. oldal HOLNAP A fordulat erővonalai 6. oldal Ráfizetésből élő fürdők, strandok 7. oldal Jöjjön ki Kőbányára... 7. oldal A csü­törtöki G­­­Hapgh­aMlI AZDASAvI EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából: Siklós Csaba miniszter a repülőtér-fejlesztésről Mahart-tervek 1996-ig Liget-expo? Magyar építőipari kilátások Üzleti kalauz Munkaügyi viták A finn hitel meghosszabbítása Világkiállítás a laekeni erdő szélén Fórum A tömegközlekedés helyes kialakítása Műszaki értékeink

Next