Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
IV Magyar Nemzet ÖN ÉS A SZÓRAKOZÁS 1992. OKTÓBER 24. Művészszoba A zongorázó Hegedűs Η. M.: Hegedűs Endrének két CD-je jelent meg a közelmúltban. Liszt-átiratokat játszik az egyiken Bellini, a másikon Wagner operáiból. E művek azért születtek, hogy Liszt kipróbálhassa rajtuk virtuozitását és a zongora lehetőségeit, meg hogy elvigye általuk az operák zenei világát olyan színpadokra, amelyekre nem juthat el díszlet és társulat. H. E.: - A múlt században két gigászi hangszereszene-szerző tűnt föl: Paganini és a mi Lisztünk. Mindketten a lehetetlent ostromolták. Korlátlan hangszeres tudásra törtek túláradó kifejezésvággyal. A liszti életmű közel negyede átirat, amint a korabeli koncertek 60-70 százaléka is különféle átiratokból állt. Wagnerért mint a modern zene elfogadtatásáért folytatott küzdelmet Liszt. Az operát nagyon kedvelték az emberek, mert az sűrített élet. Az olasz operaáriák dallamait fütyülte a nép - ezeket Liszt csillogóan feldíszítette, hogy elkápráztassa a közönséget. Ám ezeket nem elég csak lejátszani, akkor nem érik el az igazi hatást, akkor üres a virtuozitás. A darabok lelkét igyekeztem megtalálni, ehhez elolvastam az operák szövegkönyvét. H. M.: - Van-e pianisztikus különbség a Bellini-parafrázisok és a Wagner-átiratok között? H. E.: - Van. Wagner mindig nehéz, az ő szimfonikus hangzása tömörebb. Szinte túl kell lépni bennük a zongorahangzás határait. Az olasz opera nyelve könnyed. Két nép tán nem is különbözhet jobban egymástól, mint a német és az olasz - köztük vannak az Alpok... A kompozíciós különbség a két feldolgozásmód között az, hogy Wagnert egyszerűen átírja zongorára Liszt, az olasz operákból viszont önkényesen kiválaszt témákat s azokat dramatikusan összeállítja. H. M.: - Japánban, ahonnan háromévi tanítás után most tértél haza, az ugyancsak ott tanító Tusa Erzsébet szerint fogékonyabbak a romantika európai zenéjére, mint a klasszicizmuséra. Milyennek látod a japán és az európai zenei mentalitás különbségét? H. E.: - Alapvető érzelmeink - harag, gyűlölet, szeretet, féltékenység - azonosak, kifejezési formájuk azonban különböző. Japán elzártságban, valódi szigetként élt, s ahhoz, hogy most átvegye Európa kultúráját, a magáé mellé, meg kell tapasztalnia a mi világunkat. A nálunk tanuló japán zenészek már az utcán járva fontos élményhez juthatnak: látják, hogy a házak kőből vannak, súlyuk van. Az ő hagyományos építészetük a földrengésveszély miatt fát használ, nincs súlyuk az épületeknek. Olyasféle különbség van Európa és Japán közt, mint amilyet az olasz és német karakter szembeállításáról mondtam. Zenei műszóval élve az egyik: pesanta (súlyos), a másik: leggiero (könnyű). Hollós Máté Lemezfigyelő Zenei emlékek A BUDAPESTI Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály növendékeként végzett hárfaművész, Aristid von Würtzler több mint húsz esztendővel ezelőtt az Egyesült Államokban négy hölgy társaságában együttest alakított. A New York-i Hárfaegyüttes a világ számos országában és földrészén hírt és nevet szerzett magának. Marton Éva, a világszerte ismert és megbecsült operaénekes bizonyára nem véletlenül választotta egyik lemeze partneréül a kitűnő New York-i Hárfaegyüttest, amely méltó keretet adott művészetéhez. Aristid von Würtzler hangszeres tudása - és ezzel együtt kiváló szervezőképessége is - lemezei alapján már jól ismert nálunk. Most Zenei emlékek címmel könnyed és kellemes válogatást tett közzé a Hungaroton felvételén klasszikus művek hárfás átirataiból. Nemcsak az összeállítás tanúskodik a művészeti vezető, szólista és zenei adaptáló csiszolt ízléséről, hanem az az előadásmód is, ahogyan e művek elhangzanak. m<0]ptoperáj is^^S^offmann meséinek híres barcarolája, az Álmodozási Robert Schumann-Oyen mezjelenetek című zongoraciklusából. A hattyú az ugyancsak jól ismert Saint-Saëns-műből, az Állatok farsangjából, azután a Mozart-, Boccherini-, Beethoven-, Brahms-itisztek nagyon kellemes hangulatot készítenek elő a világjáró hárfaművész zenei emlékeinek közreadásához tizenkét országból. Természetesen a kedves mozaikok között van Magyarország is, és hogy ne csak Würtzler emlékezzék, hanem más művész is az óhazából, Hidas Frigyes ötletes földolgozásában négy magyar népdal is megszólal négy hárfára. Úgy értesültünk, hogy ez a kitűnő együttes, amely csaknem hatvan országban szerepelt már sikerrel, kétszáznál több művet tart repertoárján. Ebből a gazdag választékból hallható jó néhány szám azon a Magyarországon készült felvételen, amely Zenei emlékek címmel nemcsak a tehetséges előadóművészekben, hanem a hallgatókban is nagyon jó és kellemes emlékeket ébreszt. (gábor) Kiállítás a Rátkai Klubban Baracsy Tibor FÁRADT SZÜRKESÉGTŐL, parttalan vitáktól és kikopott semmitmondásoktól terhelt hétköznapjainkban üdítő látvány egy kellemesen élénk fantáziájú, rokonszenves „boldogságkutató” érzései, hangulatai, kívánsága és reménysége festővásznakon: Baracsy Tibor képei. Egy közel húszéves, gazdag korszak válogatott alkotásait három esztendő után láthatják újra Budapesten a mester régi és remélhetően újabb tisztelői a Rátkai Márton színészklubban [Budapest VI., Városligeti (Gorkij) fasor 38.] október 30-ig. G.É. KI GONDOLTA VOLNA úgy jó három éve, amikor egy tehetségkutató versenyen Bodnár Attila jó érzékkel felfedezte, majd Fenyő Miklós bemenedzselte a popszakmába az alig tizenhárom éves kislányt, hogy 1992-ben az egyik legnépszerűbb előadó lesz Szandi. Az említett zenész urak bizonyára hittek benne, de hogy a negyedik nagylemezt is elérik ilyen rövid idő alatt, azt hiszem, erre talán ők sem fogadtak volna. Merthogy 1992-ben egy sikeres nyári magyarországi és szlovákiai turnét követően már készül az a bizonyos negyedik, a rajongók jó eséllyel számíthatnak a lemez megjelenésére még a karácsonyi szezon előtt. Az indulás óta persze sok minden megváltozott Szandi életében. Az említett zenei sikereken túl középiskolás lett, jól sikerült bizonyítvánnyal. A félévi 4,9 az év végi bizi 4,4 volt, s ez nem akármilyen eredmény, ha számításba vesszük a fellépések, a próbák, a stúdiómunkák időrabló napjait, heteit, hónapjait. Az idei szeptember Szandi számára is az iskolakezdést jelentette. Esténként jár gimnáziumba, kedvenc tantárgya a történelem és az irodalom, a kémia - hm! - nehezebben megy. Az iskolában ő is ugyanolyan, mint bármelyik diáktársa, kivételezés nincs, autogrammal nem lehet megváltani a felelést vagy a dolgozatot. S hogy mennyit változott Szandi az indulása óta? A lemezeken lemérhető a zenei eredmény, ízlésben, stílusban pedig - ahogy ő mondja -: „akkor utáltam a magas sarkú cipőt meg a miniszoknyát, most már felveszem.” Na, ja, nagylány lett a gyerekből, így hát bizonyára a számaiban szereplő szerelem sem kerülte el. „Mindig szerelmes vagyok, és mindig másba” - mondja, s sorolja azokat a rajongóit, akik nála szeretnének szerelmet remélni. S bár a legtöbb levélre válaszol, ezúton is tudatja: csak a személyes kapcsolatok alapján épülhet ki tartós barátság, így elnézést kér, hogy az ilyen randevúknak nem tud eleget tenni. Hogy mi lesz Szandival újabb három év múlva? Nos erre ma már biztosabban lehetne tippelni. „Énekelni szeretnék, amíg a közönség szeret” - mondja Szandi, s hozzáteszi: „fogadni már most is lehet rám.” Az történt ugyanis, hogy beleszeretett a lovaglásba, aminek következtében - a sok-sok gyakorlás után - a közelmúltban elindult élete első galoppversenyén. Mindjárt második lett, s együtt örülhettek az esemény résztvevői, mindenekelőtt a zsoké a Borecettel, a nagyreményű paripával. Szandi szándéka szerint - ahogy a tanulása és a szereplései engedik - újra indul majd a galoppversenyen, így lehet rá is fogadni. Ilyen módon új szenvedéllyel bővülhet a hazai tinédzserek szabadidős palettája? Elgondolni is képtelenség, hogy tinédzser fiunk, lányunk az egyre dráguló koncertjegy- és lemezárak mellett most újabb kéréssel fordul felénk: - Adjatok egy kis lóvét, megyek a galoppra, Szandi és a Berecet a tét! Szandi lelke rajta! G. Németh György Szandi új élete Fogadni lehet rá 10 éves a Karinthy Színház Minden másképp van AZ ORSZÁG ELSŐ MAGÁNSZÍNHÁZÁRA nem sokan tettek volna éppen egy évtizede. Kivéve az alapító Karinthy Mártont, akinek művészi és menedzseri ambíciói hosszú távra indítódtak. És íme az eredmény számokban: 30 bemutató, 1000 előadás, 400 000 néző, 300 színész a Bartók Béla úti befogadószínházban és a vidéki előadásaikon. És a szakmai kihívások és sikerek, legutóbb Matt Crowley Fiúk a csapatból című előadásuk, mely merész témaválasztásával és a kitűnő művészi produkcióval méltán színházi csemege. Október 24- én ismét játsszák. Az évfordulót természetesen új darabbal köszöntik. A névadóhoz méltó módon a mának szóló Karinthy-művekből állították össze Minden másképp van című előadásukat. Egy kicsit bemutatva a filozofikust, az abszurd előfutárát, megérintve a világvégét, az atomkatasztrófát, a rendszerváltást. Premier október 30-án, Borbély Sándor, Pregitzer Fruzsina, Harsányi Gábor, Csuha Lajos és a rendező, Wiegmann Alfréd munkája. . Karinthy Márton igazgató tervei között szerepel az Egérfogó felújítása és más darabok, ezt az utóbbit szó szerint kell érteni, mivel a színház nyíltan igyekszik felvállalni a másságot művészi értelemben is. Mindehhez szeretnének még nagyobb közönséget megnyerni, ennek érdekében a jegyáraik az olcsóbb kategóriába sorolhatók, művészi megvalósításban azonban a felső határokat célozták meg. Elképzeléseik megvalósításához szívesen fogadnak művészi mecénásokat, mai nyelven szólva szponzorokat. G. N. Gy. Fiúk a csapatból (Széles László, Lengyel Ferenc, Malcsiner Péter) Olvasnivaló _ i ' ,α,η^^ουΟ i ^ Cowboyok, aranyásók, csavargók HÁROM HÓNAPIG gyűjtötte, tanulmányozta az anyagokat Gyárfás Endre az első hazai megjelenésű észak-amerikai népköltészeti kötethez Amerikában. Favágók, telepesek, farmerek, rabszolgák, kóborok, kártyások, korhelyek, tolvajok, zsiványok, börtönlakók, azaz különböző rendű és rangú szereplői annak a rendkívül gazdag anyagnak, amely a Zrínyi-Evan Kiadó gondozásában jelent meg. Az író 25. kötete egy alapos gyűjtés figyelemre méltó eredménye. Kár, hogy kazettát nem mellékeltek hozzá, zenei illusztrációval., (Ha van rá vállalkozó, a szerző szívesen ad hozzá alapanyagot.) gé GYÁRFÁS ENDRE mnm mmm mmt j*6§j ., JVemelA J^ehel: Merre jártál "tegnap este? A LEGENDÁS SZTÁR ÚJRA ITTHON! A hagyományos táncdal legnagyobb élő klasszikusának új albumán a régi nagy slágerek mellett egykét világsláger is hallható. Az új hangszerelést Körmendi Vilmos végezte. Az új felvételek a Magyar Rádióban készültek. A Magyar Rádió és a Zebra Zenekiadó közös kiadványa - Zebrádió. (g. németh) Klasszikusok, emberi érzések, humor Balettest az Operában OKTÓBERBEN négy alkalommal, utoljára október 24-én szerepel az Operaház műsorán a Balettest. Ez a cím öt, hangulatában, stílusában egymástól különböző egyfelvonásost takar. Közös vonásuk, hogy emberi érzésekről, kapcsolatokról (szerelemről, barátságról, bánatról, örömről) szólnak. Az első részben a vérpezsdítő flamenco népzenére íródott Raza Hammadi Fuente y candal című koreográfiája látható, amelyben a szerző harmonikusan ötvözi a flamenco jellegzetes mozdulatait a klaszszikus balett elemeivel. A következő egyfelvonásos, Franz Schubert zenéjére Robert North készített koreográfiát A Halál és a Lány címmel, az elmúlással kapcsolatos ellentétes érzésekről, a vonzásról és taszításról, a kétségbeesett küzdelemről és a végső békét hozó belenyugvásról A középső részben először Jimi Kylian Felhők című kettősének sajátos mozgásvilágával ismerkedhetünk meg, amelyhez Debussy impresszionista muzsikája adja az alapot, a zenei és érzelmi hullámzásokat, változásokat jeleníti meg lebegésszerű „táncfolyammal”. E hangulat megfelelő folytatása Hans van Manen Adagio Hammerklavier című balettje. Beethoven Hammerklavier szonátájának Adagio tételére három páron keresztül mutatja be az emberi kapcsolatok sokszínűségét. Az est zárószáma - és egyben fénypontja is - a Szimfónia D-dúrban. A nem kifejezetten balettrajongó közönség számára is felszabadult szórakozást nyújt Kylian zseniális tánchumoreszkje. A Haydn zenéire készült egyfelvonásos a klasszikus balett jellemző vonásait parodizálja. S.É. A Halál és a Lány c. darab főszereplői: Balaton Regina és Sárközi Gyula (Fotó: Horvát Éva) Nagy test, nagy elve ■uumjí A ZENEKART Demeter György és Vértes Attila énekesek alapították. Demeter korábban a Rózsaszín Bombázók, Vértes a Dance csapatát erősítette. Miután egymásra találtak és megalapították az XL Sisters együttest, már csupán egy zeneszerzőt kellett találniuk. A szerencse ezúttal melléjük szegődött, hiszen akkoriban jött haza Kanadából Alapi István, az Edda volt gitárosa tele zenei ötletekkel. Nem nehéz kitalálni, a muzsika gitárcentrikus rockzene, remek szövegekkel.