Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

í­ r1 lecke na Azóta, hogy a kormány - Kaló­ Tamás találó kifejezésével élve - kimászott a lövészárokból és moso­lyog, föléledt a remény, hogy vala­melyest oldódik a feszültség. Szilárd jogállami és piacgazdasági viszo­nyok között ideig-óráig elviselhető ugyan, hogy a kormány népszerűt­len, hogy az érdekvédelmi szerveze­tekkel, a civil­szerveződésekkel, a polgárok kisebb-nagyobb csoportjá­val szembekerül. De nálunk még messze nem ez jellemzi a helyze­tet. Sőt. A minap éppen a vasutasok je­lentették be, hogy nem látják értel­mét a további tárgyalásoknak, hét­főn kétórás figyelmeztető sztrájkkal kívánnak nyomatékot adni a dolgo­zói követeléseknek. Forr, pezseg a levegő a pedagógusok háza táján is, ők, az élet fura fintoraként, ép­pen vasárnap, a magyar közokta­tás napján vonulnak utcára, s kétsé­günk sem lehet afelől, hogy az öt legnagyobb szakszervezeti szövet­ség sem marad tétlen, ha érdemi megállapodás nélkül zárul az Ér­dekegyeztető Tanács ma kezdődő háromnapos rendkívüli ülése. Elfajultak a vitáink, ellenség­ként meredünk rá még azokra is, akikkel korábban társakként lép­tünk fel a különféle ügyekben. Megritkultak volna közösen vállal­ható ügyeink? Ezt aligha gondol­hatja bárki is komolyan. A minden­napi tapasztalatok egészen mást mutatnak. Nagy lehetőségeket kaptunk a rendszerváltás után, ezekkel azonban eddig csak fele­más módon, finoman fogalmazva: nem kellő hatásfokkal tudtunk élni. Pedig minden biztatóan kezdő­dött, a fejlett világ nem győzött csodálkozni és elismerésének han­got adni, látva, milyen pergő ütem­ben épülnek ki jogállamiságunk in­tézményei, teremtődnek meg a szabad politizálás, a szabad véle­ményalkotás feltételei. Igaz, a gaz­dasági rendszerváltás akadozik, az életszínvonal zuhanása hű le­nyomata a kedvezőtlen irányza­toknak. De különösebb borúlátásra ennek ellenére sincs okunk. Ezt korántsem a - tőlünk több okból is távol álló - kincstári opti­mizmus mondatja velünk. Inkább emlékeztetnénk Kolosi Tamás egyik előadására, amelyben a neves szo­ciológus azt fejtegette: a történelem­ben talán még sosem fordult elő, hogy egy új hatalomnak egyidejű­leg kellett levezényelnie a politikai és a gazdasági rendszerváltást. A kettő együtt emberpróbáló feladat, s szinte elkerülhetetlen, hogy a meg­valósításban olykor fáziseltolódá­sok következnek be, hol az egyik, hol a másik vonulat rovására. A mai feszült és válságos helyzet ennek a fáziseltolódásnak a folyo­mánya. Az embereket azonban ez már nem nyugtatja meg. Elfogyott a türelmi idő. A villanyszámlás - szemben a postással - háromszor is csenget, a lakosság bankja pedig szívfájdalom nélkül perbe hívja az ügyfeleit, ha azok nem képesek kifi­zetni a büntetőkamattal megterhelt lakáshitel részleteit. Mindenki a ki­sebbik ellenálás irányában halad, hagyva megtéveszteni önmagát a gondolattól, hogy ettől talán majd erősebbé válik. Pedig... Nem lehet erős az a rendszer, amelynek gyengék a polgárai. És a kormány csak akkor számíthat a választók bizalmára, ha saját ér­dekeit másokra is tekintettel próbál­v­­a meg érvényesíteni. Ha képes en­gedni itt, hogy léphessen ott. Ha nem egységes, konok és ellensé­­es érzületű, arctalan tömeget lát ennünk, azokban, akiktől felha­talmazást kapott a csapatkapitányi karszalag viselésére. A hatalom gyakorlása, mint tudjuk, művészet. Olyan művé­szet, amely feltételezi ugyan az al­kotó fantáziát, de nem nélkülözhe­ti a valóság rideg lényeinek a tisz­teletét. Vasárnap estig megtudjuk, hogy elsajátították-e a leckét azok, akiknek kell. Seregi László Miért megy tönkre a pesti Broadway? Kávéház félálomban Pest-Buda rovatunk a 12. oldalon Korforduló az átalakulásban 6. oldal A chicagói szakácskönyvkirály 7. oldal M­agyar Nemzet Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR PÉNTEK, 1992. november 20., LV. évfolyam, 274. szám Magyar javaslat a NATO-nak a közép-európai válságelhárításra Hazánk békefenntartó egységek szervezését sürgeti Magyarország rövid időn belül mozgósítható és a válság súj­totta térségbe vezényelhető, gyors reagálású békefenntartó egységek felállítását­­javasolja és egyúttal felvállalja aktív együttműködését ennek létre­hozásában, működtetésében. Mint Fóris György, az MTI brüsszeli tudósítója beszámolt róla, ezt jelentette be Csóti György, az Észak-atlanti Közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén Bruges-ben. Az Or­szággyűlés külügyi bizottságának al­­elnöke nagy tetszést aratott beszédé­ben emlékeztetett arra, hogy a szovjet egyeduralom összeomlása­ nyomán kirobbant regionális konfliktusok sú­lyos veszélyforrást jelentenek a kö­zép- és kelet-európai térségben. A NA­TO-nak késznek kellene állnia arra, hogy súlyának és befolyásának meg­felelő hatékonysággal és aktivitással próbáljon megfelelni ezekre. Magyar­­ország ugyan a politikai megoldás hí­ve, de adott esetben szükség lehet kel­lő erő demonstrálásával is alátámasz­tani a politikai akaratot. A NATO egyedülálló lehetőségekkel és eszkö­zökkel rendelkezik mindehhez - hangsúlyozta Csóti György. Az emlí­tett kéksisakos gyorshadtest az EBEÉ rendszerének alárendelve működne, a NATO eszköz- és személyi állomá­nyának aktív részvétele mellett. Az egységesített felszereléssel ellátott csapatokat a NATO és a többi részt vevő ország egyetértése alapján ké­peznék ki és egy részüket állandó ké­szenlétben tartanák, hogy konfliktus esetén késedelem nélkül bevethetőek legyenek. Magyarország - amely saj­nos az ilyen lehetséges konfliktusok térségében fekszik - kész elhelyezést biztosítani számukra. Csóti György rámutatott: Budapest a maga részéről már egyértelműen kifejezte együtt­működési készségét, amikor megnyi­totta légterét az Észak-atlanti Szövet­ség Awacs gépei előtt. Ezt a mostani ajánlattal csak még jobban meg kíván­ta erősíteni. Most hasonló együttmű­ködési készséget várnánk a szövetség részéről is. Erre magának a NATO- nak is szüksége van, ha tényleg de­monstrálni kívánja, hogy nem huny szemet az agresszió felett és védelme­zi a demokratikus értékeket. Medgyasszay: Megalapozatlan a kormányátalakítás híre A jelölések titkosak, nem tudni, Csurka-e a befutó Medgyasszay László, az MDF elnökségének tagja nem tartja megalapozottnak azt a tegna­­­i Népszabadságban megje­­ent hírt, amely szerint Antall József a közeljövőben átalakít­ja kormányát. Az MDF sajtó­­szóvivője cáfolta azt az értesü­lésünket is, mely szerint az MDF-tagok a januári országos gyűlésre készülődve a legtöbb településen Csurka Istvánt, va­lamint a népi-nemzeti szárny ismertebb képviselőit jelölték volna az elnökségi lista élére. Mint azt Medgyasszay László la­punknak elmondta, az Antall-kor­­mány hatalomra lépése óta minden év végén, immár „ menetrendszerű­en” felröppent a sajtó személycse­rékkel kapcsolatos híreket, ám azt csak a szenzáció kedvéért teszi. Lap­társunk tegnapi számában kormány­körökből származó értesülésekre hi­vatkozva írta, hogy Antall József a kormány működésének eredményes­sége, valamint saját pozíciója erősí­tése érdekében várhatóan még az MDF országos gyűlése előtt átalakít­ja kabinetjét. A személycsere többek között Andrásfalvy Bertalan művelő­dési, Keresztes K. Sándor környezet­védelmi, Gergátz Elemér földműve­lési, valamint Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztert érintheti. A két évvel ezelőtti főiskolás-egyete­mista sztrájkok idején, amikor Antall József bejelentette, hogy megválik Andrásfalvy Bertalantól, állítólag Csengey Dénes határozottan védel­mére kelt a művelődési miniszternek, s ennek köszönhetően nem kellett tá­voznia a tárca éléről. Ez utóbbi kap­csán Medgyasszai László kijelentet­te: sem a múltban, sem most nem konzultál Antall József az esetleges személycserék előtt az MDF elnöksé­gével. A kabinetátalakítás joga egye­dül a miniszterelnök kompetenciája, s nem folytatják azt a rendszerváltás előtti gyakorlatot, amikor is a kor­mányátalakítás kérdései az MSZMP székházában dőltek el. Mint hozzá­fűzte: mint elnökségi tag nem tud ar­ról, hogy a miniszterelnök ilyen irá­nyú döntésre készülne. (Folytatás a 4. oldalon) Kohl üzenete Antallnak Az MTI jelenti: Antall József miniszterelnök csütörtök este fo­gadta Friedrich Bohl minisztert, a német kancellári hivatal vezetőjét. Bohl a Miniszterelnöki Hivatal és a Kancellári Hivatal együttműködésé­nek keretében Kajdi József, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára meghívására érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Bu­dapestre. A kereszténydemokrata politikus átadta Helmut Kohl kan­cellár üzenetét Antall Józsefnek. Megbeszélésükön érintették a kelet­­közép-európai térség helyzetét és az itt folyó átalakulás problémáit. A tárgyalások részleteiről Bohl ma sajtótájékoztatót tart. Diplomáciai kapcsolatfelvételre készülnek Vatikáni küldöttség Izraelben JERUZSÁLEM - A vatikáni külügyminiszter-helyettes, Claudio Celli által vezetett Izraelben tartóz­kodó küldöttség csütörtökön előké­szítő tárgyalásokat folytatott a két ál­lam diplomáciai kapcsolatfelvételé­ről. A mostani magas rangú vatikáni delegáció Jeruzsálembe érkezése előtt a vatikáni rádió megerősítette, hogy a delegáció idejövetelének cél­ja a kapcsolatok mielőbbi normalizá­lása. A csütörtöki tárgyalásokon megállapodás született aról, hogy néhány héten belül izraeli küldöttség utazik a pápai székhelyre, a jövő tavasszal esedékes izraeli pápai vizit további előkészítési megbeszélései­re. Abban is megegyeztek a mostani tárgyalásokon, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvétellel összefüggő vala­mennyi kérdést legkésőbb jövő év elejéig tisztázzák. A csütörtöki nap krónikájához tartozik, hogy Claudio Celli és Joszi Beilin izraeli külügyminiszter-he­lyettes találkozóján a két politikus megvitatta a világ egyes térségeiben újraéledő antiszemitizmust. Joszi Beilin azt javasolta, hogy a kereszté­nyek és a zsidók lépjenek fel együtt ezek ellen a jelenségek ellen. Ugyanakkor a vatikáni küldöttség tagjai különbizottságokban tárgyal­tak és többek között megállapodást írtak alá arról, hogy Izraelben a ke­reszténység és a katolicizmus szaba­don gyakorolható vallás. B.A. Nemzetközi pályázat a Magyar Nemzetben a demokráciáról Fővédnök: a görög nagykövet Athénban az i. e. VI. században elűzték az utol­só zsarnokot, Kleiszthenész megreformálta a szoló­­ni alkotmányt és megteremtette a klasszikus de­mokráciát. A demokrácia születésének 2300. év­fordulója alkalmából a londoni és athéni székhelyű The Democracy 2500 Committee és a Hellén Kul­ turális Központ nemzetközi pályázatot kezdemé­nyezett. Tizenhat ország egy-egy napilapját kérték fel arra, hogy országában szervezze meg a ver­senyt. Magyarországon a Magyar Nemzetre esett a választás. A pályázat magyarországi meghirdetése alkalmából arról kérdeztem A. Capellaris urat, a Görög Köztársaság Budapesten akkreditált nagy­követét, a pályázat fővédnökét, melyek a kezdemé­nyező intézet, a Hellén Kulturális Központ fő cél­jai, és miért hirdették ezt a pályázatot? - A központ csupán néhány hónapja jött létre a köztársaság elnökének védnökségével. Fő célja az, hogy minél szélesebb körben megismertesse mind az antik, mind a mai görög kultúrát. Fokozatosan kiépítjük a különböző országokban a görög kultu­rális intézetek hálózatát. Köztudomású, hogy rop­pant kultúrkincs halmozódott fel Görögországban, szeretnénk ezt megosztani a világgal. Már elké­szült a jövő évi részletes program. - Hogyan ünnepiik önök ezt az eseményt? - Az ünnepségek már tavaly megkezdődtek Athénban, meghívtuk az európai parlamentek el­nökeit. Tegnapelőtt a görög miniszterelnök nyitot­ta meg Washingtonban azt a görög szoborkiállí­tást, amelynek anyagát különböző múzeumoktól kértük kölcsön. Most először engedtük ki ezeket a remekműveket az országból. Márciusban New Yorkban is bemutatják a gyűjteményt. A nemzet­közi pályázat is az ünnepségsorozat része. A de­mokrácia megszületése Athén városában sorsfor­dító történelmi esemény volt az egész emberiség számára. Azóta sokat változott a világ, de Kleiszt­­henésznek sikerült két olyan nagy alapelvet meg­fogalmaznia, amit minden korban el kell fogad­nunk: a szólásszabadság és a törvény előtti egyen­lőség elvét. A verseny meghirdetésével az új nem­zedékhez fordulunk, rajtuk múlik, milyen lesz a jö­vőnk. Olyan kérdéseken kell elgondolkodniuk, amelyek ma is időszerűek, hiszen a demokráciát nem is olyan könnyű megvalósítani. Ma, amikor oly nagy változások történtek Közép-Európa szá­mos országában, nagyon nagy figyelmet kell fordí­tanunk a demokrácia megvalósítására. A demokrá­cia a mindennapi gyakorlatban, vitákban alakul, fi­nomodik, még ha alapelvei ugyanazok is. - Változtak-e az országaink közötti kapcsola­tok 1989 óta? - Bizonyos mértékben igen, bár látványos vál­tozások még nincsenek. Görögországban örömteli kíváncsisággal, várakozással fogadták az emberek a közép-európai változásokat. Én itt élhettem meg ezt az időszakot, két éve dolgozom Budapesten. Szeretnék sok mindent megvalósítani, ami eddig nem sikerült: a görög kultúra hetét, szeretnék film­szemléket, kiállításokat rendezni, minél több művészt fogadni. - Ne feledkezzünk meg arról sem , hogy a tu­rizmusnak is lehet kultúrahordozó szerepe. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a Görögor­szágba utazó magyarok száma. Sokan indultak út­nak kocsival, barangoltak be nagy területeket. So­kan szereztek barátokat, közelebb kerültek a mai Görögországhoz is. Sajnos a jugoszláviai esemé­nyek legalábbis egy időre megszakították ezt a jól fejlődő kapcsolatrendszert. De az a tervünk, hogy hamarosan utazási irodát nyitunk Budapesten, és ezzel is közelebb hozzuk egymáshoz a két orszá­got. Görögországban a turisták sajnos romboltak is az utóbbi évtizedekben, jobban kell vigyáznunk az értékeinkre. Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy mindaz, ami ott megmaradt, az egyetemes művelődéstörténet része, pótolhatatlan közös kincs. Ferch Magda (A pályázati felhívás az 5. oldalon) BELFÖLDÖN Elhalasztják a családi pótlék megadóztatását 4. oldal Kamara kontra praktizáló orvosok szövetsége 5. oldal Jövőre még drágábban utazunk 8. oldal A minisztérium a kétkulcsos áfa ellentételezéséről 9. oldal ÁFOR-privatizáció 9. oldal KÜLFÖLDÖN Válaszúton az SPD 2. oldal Bukarestben többséget kapott Vacariou kormánya 3. oldal HOLNAP Vitányi Iván: A népi írók öröksége 9. oldal Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 11. oldal Egy londoni könyvkiadó: André Deutsch 11. oldal Szombati mellékletünkben: Francia napok Budapesten JFK-emlékmű Német protestánsok turistaként HBO-műsor

Next