Magyar Nemzet, 1992. december (55. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

KEDD, 1992. december 1. Nemzetközi élet Brit üzenet a jugoszláv embargó betartatásáról (Folytatás az 1. oldalról)­­ Most van megfelelő új BT-ha­­tározat, amely intézkedik az adriai és a dunai hajózás szigorúbb ellenőrzé­séről, a hajók megállításának és átku­tatásának lehetőségéről, a tranzitfor­galom erőteljesebb vizsgálatáról. Bá­torítjuk a Duna menti országokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az új ENSZ-vállalkozással - mondta a brit külügyi szóvivő, és hozzátette: - Vannak lyukak az em­bargón, történtek visszaélések a tran­zitszállításokkal. Nem mondjuk azt, hogy a három ország közül bárme­lyik is megsértené az új ellenőrzési rendszert, hiszen az csak néhány napja van érvényben. Nem, most a bátorítás, az együttműködés sürgeté­se van napirenden. Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget várhatnak a Duna menti országok az embargó fo­kozottabb ellenőrzéséhez, illetve az esetleges jugoszláv megtorlással szemben, a szóvivő így felelt:­­ A se­gítő ENSZ-kiküldöttek a helyszínen vannak, dolgoznak, röszkei tevé­kenységükről például a BBC is be­számolt a múlt héten. Tanáccsal segí­tik a kormányokat a munkában. Ha­marosan jelentést készítenek, és an­nak alapján eldönthetjük, milyen to­vábbi segítségre van szükség. Az ENSZ emberi jogi bizottsága hétfőn, Genfben megkezdődött rend­kívüli ülésszakán olyan határozatter­vezet elfogadása előtt áll, amely a szerb vezetést teszi felelőssé a bosz­­nia-hercegovinai tragédiáért. Az em­beri jogi bizottság történetében máso­dik­ alkalommal tart rendkívüli ülés­szakot. A mostani ülést Solt Pál, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ENSZ-bizottság idei soros elnöke hívta össze. Az ülésen beterjesztették Tadeusz Mazowiecki volt lengyel mi­niszterelnök, most ENSZ-különmeg­­bízott által készített jelentést, amely az eddigi legerősebb elítélése a szer­­bek folytatta etnikai tisztogatásnak. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke Budapesten tárgyal Szabad György, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogad­ta Hans Sterckent, a Bundestag kül­ügyi bizottsága elnökét, aki a magyar törvényhozás meghívására érkezett hazánkba. A találkozón - mint arról az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-t tájékoztatta - a házelnök köszönetet mondott a multilaterális szervezetek­ben a Magyarországnak nyújtott né­met támogatásért. Szabad György a német államférfi által szóba hozott külpolitikai kérdések kapcsán hang­súlyozta, hogy a délszláv válság meg­oldása érdekében indokolt tudatosíta­ni a szerb népben, hogy Európa alkot­mányos és demokratikus erői készek a szerb nemzeti érdekek méltánylásá­ra, ha azok érvényesítését erőszak he­lyett demokratikus úton kívánják esz­közölni. Fontosnak tartotta, hogy en­­­­nek híre jusson el az elszigetelten élő szerb lakossághoz. Sterckent hivatalában fogadta Je­szenszky Géza külügyminiszter is. A megbeszélés során a két politikus véle­ményt cserélt a térségünk helyzetével kapcsolatos időszerű kérdésekről. Esz­mecseréjük középpontjában a délszláv helyzet értékelése és hazánk szomszé­daihoz fűződő viszonya állt. Egyetér­tettek abban, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen további lehetőségei van­nak a Nyugatnak a térség stabilitásá­nak helyreállítására, megőrzésére. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - a ma­gyar kormány haladó elképzelései­nek támogatásáért a Bundestagban, valamint az IPU-ban Hans Stercken­­nek a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csillaggal ki­tüntetést adományozta. Az elisme­rést Göncz Árpád hétfőn délelőtt a Parlament Nándorfehérvári termé­ben adta át. Antall József is fogadta Sterckent, akivel elsősorban a délszláv válságról és a magyar-szlovák viszonyról tár­gyalt. Jeszenszky Japánba utazik EBEÉ-külügyminiszteri értekezlet Stockholmban (Munkatársunktól) December közepén, Stockholm­ban tartják az EBEÉ külügymi­niszteri tanácsának harmadik ülését. A tagállamok külügymi­niszterei mindenekelőtt az EBEÉ- térség válságaival kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Mind­ezt Herman János, a Külügymi­nisztérium szóvivője jelentette be hétfőn a sajtó képviselői előtt. Szokásos heti tájékoztatóján Herman János a stockholmi tanács­kozás kapcsán azt emelte ki, hogy a résztvevők ezúttal különös figyelmet szentelnek az utóbbi időben egyre in­kább előtérbe került EBEÉ-béke­­fenntartás alkalmazási lehetőségeire. A külügyminiszterek a tervek szerint tárgyalnak arról, hogy miként lehet­ne növelni az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet haté­konyságát, különös tekintettel a Hel­sinkiben kidolgozott konfliktusmeg­előző és válságkezelő szerepre, bele­értve a békefenntartó tevékenységet is. A magyar küldöttség - amelyet Jeszenszky Géza vezet - lehetőségei­hez mérten hozzá kíván járulni az EBEÉ intézményeinek és struktúrá­jának folyamatos korszerűsítéséhez. Herman János bejelentette, hogy a tanácsülés nevezi ki az EBEÉ nem­zeti kisebbségi főbiztosát. A résztve­vő államok az előzetes egyeztetések során egyetértettek abban, hogy erre a posztra Max van der Stoel volt hol­land külügyminisztert állítják. A fő­biztos elsődleges szerepe az, hogy az EBEÉ konfliktusmegelőző és válság­­kezelő rendszerébe illeszkedve segít­se elő az egyes európai régiók biz­tonsága szempontjából meghatározó jelentőségű nemzeti kisebbségi prob­lémák megoldását. A szóvivő bejelentette, hogy a stockholmi tanácsülés előtt Je­szenszky Géza a japán kormány meghívására december 7-12. között hivatalos látogatást tesz Japánban. A magyar diplomácia vezetőjét fogadja Akihito császár, Mijazava Kiicsi mi­niszterelnök s tárgyalásokat folytat vendéglátójával, Vatanabe Micsio külügyminiszteren kívül a törvény­­hozás vezetőivel, továbbá több szak­­miniszterrel, mindenekelőtt a kétol­dalú együttműködés fejlesztésének témaköréről. Végezetül Herman János egy el­maradt látogatásról is beszámolt. Kö­zölte, hogy Velajati iráni külügymi­niszter technikai okok miatt egy ké­sőbbi időpontra halasztotta egy kö­­zép-kelet-európai körút keretében tervezett budapesti látogatását. (p. 1.) Haladás áttörés nélkül Martonyi államtitkár sajtótájékoztatója az erőművitáról (Munkatársunktól) Némi haladást sikerült ugyan elérni, de a leglényegesebb kérdésekben nem jött létre megállapodás, így összegezte az elmúlt héten Brüsszelben Bősről folytatott tárgyalásait Martonyi János, aki hétfőn a Budapesten akkreditált külföl­di tudósítókat és a hazai újság­írókat tájékoztatta az EK, illet­ve Csehszlovákia képviselőjé­vel folytatott háromoldalú megbeszélésekről. Ami az említett előrelépést illeti, a Külügyminisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy a csehszlovák fél elfogadta a hágai Nemzetközi Bíró­ság illetékességét a bősi probléma rendezésében. Mindezt úgy értékelte, mint a jó szándék jelét a másik fél ré­széről, s reményének adott hangot, hogy e szándéknyilatkozatot megfe­lelő magatartás követi. Martonyi Já­nos ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország elsődleges jelentősé­get tulajdonít a hágai bíróság döntő­bírói szerepvállalásának, s csakis en­nek elfogadása jelentheti minden to­vábblépés alapját. A külügyi államtitkár megerősí­tette, hogy reményeink szerint még ezen a héten Budapesten tárgyaló­asztalhoz ülnek a két ország jogi szakértői, hogy megfogalmazzák a hágai bíróság elé terjesztendő kérdé­sekkel foglalkozó közös nyilatkoza­tot, azaz az úgynevezett közös aláve­tési nyilatkozatot. Ezt követően pe­dig két héten belül - ezúttal ismét Brüsszelben - az EK részvételével háromoldalú tárgyalásokra kerül sor. E tanácskozásokon a felek arra törek­szenek majd, hogy megállapodjanak azokban az átmeneti intézkedések­ben, amelyek biztosítanák a súlyo­sabb környezeti károk elkerülését ar­ra az időszakra, amíg a hágai Nem­zetközi Bíróság nem hozza meg vég­ső döntését. Martonyi János nyoma­tékkal utalt arra, hogy a magyar ál­láspont szerint a hágai alávetési nyi­latkozat, illetve az átmeneti intézke­dések rendszeréről tervezett megálla­podás elválaszthatatlan egymástól, ugyanakkor semmifajta átmeneti in­tézkedésről nem lehet szó, ha a felek a Hágával kapcsolatos eljárási kérdé­sekben nem tudnak megállapodni. Martonyi János ezúttal is cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint Magyarország hajlik valami­féle olyan kompromisszumra, amely magában rejti a Duna elterelésével kapcsolatos úgynevezett C változat elfogadását. Ismételten hangsúlyoz­ta, hogy a magyar álláspont szerint az egyetlen elfogadható megoldás a C változat végrehajtása előtti állapot visszaállítása. (p. L) Bős ügye a The Washington Postban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Terjedelmes, címoldalán kezdődő és belül a bősi térséget, a Dunát és a szlovák csator­nát, tehát a vita terepét arasznyi át­mérőjű térképpel is ábrázoló helyszí­ni tudósítást közölt hétfőn a The Washington Post. Ez, bár nem jelent a The New York Timeséhoz hasonló országos tálalást (noha e lapnak is van számos, másokat tudósításaival, cikkeivel ellátó szolgáltatása) min­denképpen nagymértékben ráirányít­ja a fővárosi, s ekként a közéleti fi­gyelmet a magyar-szlovák Duna-vi­­tára. A Postot mindenki olvassa a törvényhozásban, a kormányzatban és persze a washingtoni diplomáciai karban is, így Peter Maas részletes tényszerű tudósítása alighanem több figyelmet keltett, mint korábban a jó­val kisebb Times-beszámolók, noha persze azok véleményformáló hatá­sát sem szabad lebecsülni. Az ásványrárói keltezésű tudósí­tás érzékletesen leírja a víztelenné vált folyómeder okozta lakossági döbbenetét, a Duna mindkét partján kiszáradt kutakat, s a környezeti ve­szélyeket felsorolva kiemeli, hogy több millió ember vízellátása forog kockán. Felidézve dióhéjban a dunai erőmű történetét, a magyar és szlo­vák felfogás különbségét, a Post-tu­­dósító idézi a főbb környezetvédői óva intéseket, amelyeket „szlovák kormánytisztviselők eltúlzottnak tar­tanak”, s állították az amerikai újság­írónak is, hogy szakértőik szerint „nem lesz környezeti katasztrófa”. De a mérvadó lap utal a határvitára is, majd arra, hogy a várt EK-közve­­títés eredményét „a vesztes fél majd­nem bizonyosan a (hágai) nemzetkö­zi bíróság elé viszi”, s így még hosszú, a Dunához illőn „kanyargós­­ és szilaj vitára” lehet számítani. AJ. Bajban a pénzügyminiszter Újabb brit botrány HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „A miniszterelnök nem tervez kor­mányátalakítást, idejét teljesen elfog­lalja az edinburghi csúcsértekezlet előkészítése” - mondta a Reuter mun­katársának egy magas rangú brit kor­mánytisztviselő azt követően, hogy a brit sajtó számottevő része Lamont pénzügyminiszter lemondását sürgeti. A vasárnapi bulvárlapok megszel­lőztették, hogy a Major miniszterel­nök legközvetlenebb munkatársának számító Norman Lamont közpénzek­ből fedezte magánkiadásait, mégpe­dig azzal kapcsolatban, hogy állítólag egy „szexmasszázzsal” foglalkozó hölgynek adta ki londoni lakását. A bulvársajtó elidőzött az ügy pikáns részletein, a hétfői komolyabb brit la­pok pedig szinte egyöntetűen megál­lapították, hogy alaposan megrendült Lamont helyzete. A Reuter hozzáte­szi, John Majoré is, aki az elmúlt hó­napokban szinte válságról válságra bukdácsol: szexügyekbe keveredett, majd lemondani kényszerült a kultu­rális ügyek gazdája, ezután követke­zett a pénzügyminisztert is terhelő fontválság, majd a bizonytalanság a szénbányák bezárása körül, s végül az iraki fegyverszállítási botrány. Most a pénzügyminiszter szavahihetősége forog kockán, s még a Daily Teleg­raph is, amely pedig jobbára a kon­zervatív kormányt támogatja, a ka­binet átalakítását sürgette, kifejtvén, hogy Lamont már nem megfelelő irá­nyítója a nemzet pénzügyeinek. (m.j.) Ismét hajóznak a Dunán Pozsonyból jelenti az MTI. Vasárnap délután 16.00 órától ismét közle­kednek a hajók a Dunán. Mint ismeretes, az elmúlt napokban a folyó ma­gas vízállása miatt nem üzemeltették a bősi erőmű hajókamráit, ezért a ha­jóforgalmat az érintett szakaszon szüneteltették. Bősről származó értesülé­sek szerint az első 24 órában körülbelül száz hajó haladt át az erőmű egyik hajókamráján. Az erőmű irányítótornyának magát megnevezni nem kívá­nó műszaki dolgozója szerint a másik hajókamrát egyelőre azért nem hasz­nálják, mert annak berendezésein még műszaki próbákat végeznek. Hét­főn, röviddel 16.00 óra előtt a hirtelen leereszkedett sűrű köd miatt ismét le kellett állítani a hajóforgalmat. Erre a látási viszonyokról szóló közleke­dési szabályok értelmében került sor. Fokozódó ENSZ-elszántság a rendteremtésre (Tudósítónktól) NEW YORK - Jobbnak tartaná ugyan Butrosz Gáli, ha az eddiginél jóval nagyobb méretű Szomáliai ENSZ-beavatkozásra a világszerve­zet „ellenőrzése és parancsnoksága” alatt kerülne sor, ám­­ ilyen akciót lé­nyegében sürgősen javasolva a Biz­tonsági Tanácsnak­­ a főtitkár kész elfogadni a „tagállamok hadművele­tét BT-felhatalmazással”. Vagyis haj­landó lenne „félreállni” a Pentagon útjából, miután megkapta a washing­toni ajánlatot akár hadosztálynyi amerikai katona bevetésére, ám hall­hatta egyúttal Eagleburger ügyvivő külügyminisztertől - és napok óta az itteni megnyilvánulásokból -, hogy az Egyesült Államok „vezetni és irá­nyítani” is szeretné a vállalkozást. Lapzártánk idején kezdődött, a novemberi magyar elnöklet alatt utol­jára, a Biztonsági Tanács ülése, amelytől a kambodzsai ENSZ-akció­­ról készült újabb, a „vörös khmere­ket” többször is megbélyegző határo­zat elfogadását várták. Ebből is kitűnt értesülésünk szerint, hogy az ENSZ egyre inkább elszánja magát a cselek­vésre, és nem hagyja megbénítani ak­cióit, mint korábban annyiszor, a mindenféle akadályokat emelőktől. A BT tervezett határozata tehát elítélni készült a párizsi vállalásaikat meg­szegő, a jövő tavaszi szabad választá­sok előfeltételeit nem biztosító „vö­rös khmereket”, de eltökéltnek tűnt megrendezni a szavazást azokon a te­rületeken, ahol ez lehetséges, ahová az ENSZ emberei eljuthatnak. S egyúttal itt is szankciókat vezetne be az ellenszegülők megtörésére, a pári­zsi megállapodásban említett olajem­bargó fegyverével élve, s „megfon­tolni” óhajtotta a BT a „vörös khme­rek” külföldi követeléseit. Mindez a lapzártánk utáni BT-ülésen kritikussá tette Peking állásfoglalását. Eljuttatván levelét a soros BT-el­­nök Erdős Andréhoz, az ENSZ-főtit­­kár mozgásba hozta a gépezetet a Szomáliai erőbevetésre: amerikai kö­rökben még e hétre várják a megfele­lő határozatot. Butrosz Gáli a kaoti­kus állapotok vázolása után szüksé­gesnek nevezi a kényszerítő lépések­re is felhatalmazó alapokmány-feje­zet (a nevezetes 7.) igénybevételét, mivel az általa felsorolt „öt lehető­ségből” valójában csak a közvetlen és nagyméretű beavatkozás két változa­ta jöhet szóba. S Butrosz Gáli kimon­dottan „előnyben részesítené” az ENSZ-irányítás alattit, de készséggel elismeri, hogy a főtitkárságnak „je­lenleg nincs meg a kapacitása” a megkívánt méretű hadművelet veze­tésére. Ezért gyaníthatóan azt ajánlja Butrosz Gáli a BT-nek, hogy fogadja el a tagállamok­­ ENSZ-felhatalma­­zással­­ történő vállalkozását. Avar János Magyar Nemzet 3 MDF-vezetők Pozsonyban November 28-án a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom Pozsonyban tartott országos közgyűlésén meghívottként részt vett Farkas Gabriella, az MDF alelnöke és Herényi Károly, a választmány tagja. Az alkalmat felhasználva elfo­gadták a szlovák kormányzó párt - a Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lom (HZDS) - meghívását és talál­koztak Vladimír Meciar pártelnök­kel, valamint pártja több magas köz­funkciót betöltő vezetőjével. A meg­beszélésen vendéglátóikkal egyetér­tésben hangsúlyozták az Európai Kö­zösséggel közösen kidolgozott meg­állapodások betartásának fontossá­gát, továbbá azt a meggyőződésüket, hogy a két szomszédos nép kapcsola­tainak széles körében, a közös sors és érdekek alapján az együttműködés­nek kell előtérbe kerülnie. KÜLFÖLD MAGYARORSZÁGRA LÁTOGAT a szlo­vén miniszterelnök. Antall József kor­mányfő meghívására kedden egyna­pos látogatást tesz Budapesten Janez Drnovsek. A rövid látogatás különle­ges jelentőségű, hiszen a két miniszter­­elnök kedden, a Parlamentben aláírja a magyar-szlovén alapszerződést, amely a jövőben meghatározza a két szomszédos ország kapcsolatait. A KÖZÖS PIACI BELÜGYMINISZTEREK londoni tanácskozásukon hétfőn meg­egyeztek abban, hogy szigorú intéz­kedésekre van szükség a tagállamok­ba irányuló menekültáradat megféke­zésére. Egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani azok visszatolon­­colását, akik „nyilvánvalóan alaptala­nul" kérnek menedékjogot. Elhatároz­ták, hogy listát állítanak össze azok­ról az országokról, amelyeket bizton­ságosnak tartanak, tehát amelyek polgárai nem folyamodhatnak mene­dékjogért üldöztetésre hivatkozva. A közös piaci tervezet nagy vonalaiban a brit bevándorlási és menedékjogi törvénymódosítást követi, amelyet most tárgyal a parlament. Az új sza­bályozás szerint a menekülteknek 48 órájuk lesz a fellebbezésre, és ha ak­kor is alaptalannak találják kérelmü­ket, hazaküldik őket. Most a legtöbb közös piaci országban még évekig is eltart a menekültek jogi helyzetének a tisztázása. JOHN MAJOR BRIT KORMÁNYFŐ - az EK soros elnökének minőségében - újabb küldetésbe indult hétfőn, hogy a közösség december 11-12-i edinburghi csúcsértekezlete előtt kompromisszumra bírja a széthúzó tagságot. A jelek szerint egyelőre ta­karékra tették a GATT-vitát Franciaor­szággal. Major Luxemburg után Spa­nyolországba utazik, de fő témája valószínűleg nem a GATT lesz, ha­nem az EK közös költségvetése. MIHAIL GORBACSOV volt szovjet ál­lamfő Buenos Airesbe érkezett - je­lentette az AP hírügynökség. A politi­kust - aki alapítványa számára gyűjt adományokat - latin-amerikai körútjá­ra elkísérte felesége, Raisza és Irina lánya is. A szovjet exelnök a Buenos Aires-i repülőtéren rögtönzött sajtóér­tekezletén élesen bírálta Jelcin orosz elnököt, amiért túl gyorsan valósítja meg a gazdasági reformokat, a pri­vatizációs folyamatokat. A VISEGRÁDI HÁRMAK VEZÉRKARI FŐNÖKEI a csehországi Nezinben találkoztak. Deák János vezérőrnagy a pozsonyi rádiónak elmondta, hogy „a nyitott laktanyák dolgában - 30 kilométeres sávban, a minisztereink döntésének megfelelően - mi átad­tunk a cseh és a szlovák félnek min­den adatot csapataink elhelyezkedé­séről a csehszlovák határ mentén. Ugyanezt megkaptuk a szomszédos ország hadvezetésétől is. Ez a biza­lomerősítő intézkedés rendkívül hasz­nos lehet együttműködésünkben." limillió 4511791| Az 5 találatos átvitt nettó nyereményalap összege! Szerencsejáték Rt. A szerencse kovácsa.

Next