Magyar Nemzet, 1992. december (55. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
HÉTFŐ, 1992. december 21. Gazdaság Székesfehérvár egyike azoknak az ipari városoknak, amelyeknek az elmúlt négy évtizedben természetellenesen erőltetett - ha tetszik: szocialista - fejlődést ren delt a sors. Az „eredmény" nem is maradt el: nagyüzemei - az Ikarus, a Videoton, az alumíniumipar - piaci problémákkal, elbocsátásveszéllyel küzdenek. Fejér megyei statisztikai adat: 27-28 ezer ember került az utcára, köztük jelentős arányban jól képzett mérnökök, technikusok, szakmakultúrával, tapasztalattal rendelkező szakmunkások. A Videoton új vezérkara az elmúlt hónapokban már talált megoldást a gyárkapun belüli válság orvoslására, ám az ott lévő erőforrások szerények ahhoz, hogy egy egész régión segíteni tudjanak. Máshol, másmilyen ellenszert is keresni kell - úgy tetszik, Székesfehérvár gazdáinak ez sikerült is. A városi önkormányzat, a Fejér Megyei Vállalkozói Központ, továbbá a Magyar Paribas Részvénytársaság egymásra találásából megszületett a megoldás. Együttes erővel létrehozták a székesfehérvári ipari zónát. Hogy mi is ez? Látszólag egyszerű a válasz: közművesített zöld mező, ahová a befektetni szándékozók kedvező kondíciókkal hozhatnak üzemet, gyárat, bármit, ami kölcsönösen előnyös a városnak, illetve a tőketulajdonosnak. A három „üzlettárs” e célt szolgálva készítette el a feasibility studyt, melynek segítségével hat alapvető kérdésre keresték, adták meg a választ. Ezek: miért pont Magyarországon; miért pont Székesfehérvárott; miért pont ipari zónát; milyen fontában és milyen ütemben; milyen konkrét térségben; milyen gazdaságossággal hozható létre? Versenyképesebb az új Dr. Tóth Ferencnél, a Fejér Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatójánál mégsem az iméntiekre kérdeztünk rá, hanem arra, hogy miért választották a teljesen új létesítését a székesfehérvári létező iparvállalatok megmentése helyett. Nem a saját akaratuk, elhatározásuk döntött, hanem a piac. Be kellett látniuk, hogy a befektetőknek sokkal előnyösebb a zöld mezős, infrastruktúrával ellátott „terep”, különösen akkor, amikor az ajánlatot tevők a kondíciókat igyekeznek versenyképessé tenni a nemzetközi mezőnyben is. Ilyenformán az invesztálók valóban összemérik a kínálatot annak alapján, hogy hol olcsóbb, hol jutnak közelebb a tervezett piacukhoz, hol találnak céljaiknak leginkább megfelelő, képzett munkaerőt. Érdemes szemlélődni Európában, s nyomban kiderül, hogy ilyen alapon vizsgálható befektetési lehetőséget máshol is ajánlanak: valóságos versenyre kényszerülnek a székesfehérváriak. De esélyeiket nem rontják azáltal, hogy a meglévő ipari létesítményekbe próbálják meg bekényszeríteni a befektetőket. A célt, munkát, megélhetést hoznak a képzett munkaerőnek, eredményesebben teljesíthetik, ha jobb feltételeket kínálnak a tőketulajdonosoknak. Az önkormányzat, a vállalkozási iroda és a francia hátterű bank közösen vállalt részt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében. Saját kérdéseikre válaszolva előbb a magyar gazdaság helyzetét elemezték, megállapítva, hogy a régióban mérhetően itt találják a legstabilabb viszonyokat a befektetők. S miután a piacgazdaság érdekeit szolgáló jogrendszer csaknem teljesen kiépült már, a külföldi befektetők egyre több hasonlóságot találnak az otthon megszokott körülményekhez, nem kell számolniuk a legfőbb akadályokkal. A székesfehérvári régió pedig az országon belül kínál vonzó specialitásokat. A földrajzi és közlekedési előnyök mellett a gazdasági potenciál is szinte vetekszik a fővárosival. A már korábban elért fejlettségi szint társaságában említik a tanulmány szerzői azt az előrejelzést, hogy a térségben az országon belül az elsők között zajlik le a gazdasági struktúraváltás, illetve régiójuk ugyancsak az elsők között kapcsolódhat be a nemzetközi gazdasági életbe, itt indul meg leghamarább a gazdaság konszolidációja. Magáról a városról, mint az ipari zónát létrehozó településről olyan válságövezetként szólnak, amelyik képzett, ugyanakkor viszonylag alacsony bérű munkaerővel, relatíve fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Az „önvizsgálódás” eredménye pedig az, hogy mint általában mindenütt a világban, ahol létrehoznak ipari zónákat, Székesfehérváron is várja a helyi társadalom, érzékelhetően emelkedik a foglalkoztatottság, és elősegíti a környék gazdasági fellendülését. A befektetők szempontjából viszont egy nyereséges vállalkozás működtetése a legfontosabb cél, amely a befektetési alternatívákkal összevetve is kedvező hozamot tesz lehetővé. A tanulmányban is leszögezik, hogy a befektetői hosszú távú remények a megvalósítás színvonalától és minőségétől függnek. Döntően ez határozza meg ugyanis, hogy milyen attraktivitása lesz az ipari zónának és ebből következően milyen értéknövekedést tud a befektető elfogadtatni a betelepülő vállalkozóval. Tulajdonlási változatok Az ipari zóna három vállalkozója szerint egy önálló és lehetőleg vegyes tulajdonú gazdasági társaságot célszerű alapítani. Ide „adják be” az alapítók az ingatlanokat, s e vállalkozás kapja feladatul a működtetés megszervezését, a hosszú távú területhasznosítást. A vállalkozási központ, az önkormányzat és a Magyar Paribas Rt. már elkészítette az ipari zóna működési modelljét, egészen pontosan azt, hogy milyen pénzügyi mechanizmuson keresztül alakítják át a befektetett forrásokat nyereséggé, hogyan termel jövedelmet a befektetőknek. Egy szakmai zsűri minősítésével bíró megvalósíthatósági tanulmány az alapja a potenciális befektetői kör megkeresésének. A Paribas vállalja a földterület megvásárlásához szükséges pénzügyi források összegyűjtését, illetve nemzetközi kapcsolatrendszere révén felkutatja az ipari zónába települő vállalkozók„felkutatását”. Az önálló vállalkozást, mely előbb a zóna beruházásait szervezi meg és bonyolítja le, később pedig a működtetésért lesz felelős, a Magyar Paribas Rt., a földterület jelenlegi tulajdonosa, a helyi és a megyei önkormányzat, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és esetleg a betelepülő magyar és külföldi vállalatok mondhatják magukénak. A székesfehérvári program megvalósítói már most többféle tulajdonlási lehetőséget ajánlanak az ipari zóna leendő befektetőinek. Ilyen például az a változat, hogy a betelepülő cég megvásárolja a földterületet és felépíti az igényeinek megfelelő épületet. Mód lesz arra, hogy szerződéses alapon mind a földterületet, mind a rá építendő épületet bérli a cég. Annak sincs akadálya, hogy a zónát megvalósítók kft.je apportként vigye be a vállalkozásba a vagyont, s a befektetővel együtt legyen érdekelt az ott folyó tevékenységben. A „házigazdák” foglalkoztak már azokkal a részletkérdésekkel is, amelyeknek lényege a leendő befektetők, beköltöző cégek orientálása. A régió sajátosságaiból következően azt látják célszerűnek, hogy az elektronika és a gépipar vállalkozásai települjenek be. A város közelsége és a terület környezetvédelmi helyzete megnehezítené vegyipari és állati eredetű élelmiszer-ipari feldolgozó technológiák meghonosítását. A közepes méretű cégek számára kínálkozik a legtöbb haszon abból, hogy az iparilag fejlett környezetbe költöznek be. Az ipari zóna egészének szempontjából stabilabb működést biztosít és alacsonyabb kockázatot jelent a kellően diverzifikált összetételű vállalkozási kör. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen tanúsítják a pozitív, egymást erősítő hatások szerepét. Vásárlóerő születőben ? Az ipari zóna célját szolgáló területet, területeket is kijelölték már a vállalkozás indítói. És meglehet, hamarosan nemcsak papíron, tervrajzon lesz igaz a székesfehérváriak álma. A város, a régió lakossága okkal számít arra, hogy a zóna többféle jótékony hatással lesz majd az életükre. Hiszen nemcsak a közvetlen foglalkoztatás oldja meg sokak kenyérkeresetét, hanem a munka és a jövedelem a nagyobb vásárlóerő megjelenését is elősegíti. Amit az a vállalkozói kör lát szívesen, amelyiknek manapság éppen a piac beszűkülése a legfőbb problémája. Azzal is okkal számolnak a városban, hogy a zóna leendő cégei mint megrendelők jelennek meg más helyi vállalkozóknál. Az önkormányzat, a vállalkozói központ és a Magyar Paribas Rt. pedig már okkal gondol rá, a jelentékeny szellemi és anyagi befektetés egy új „szakmát” is létrehoz, olyan know-how-val rendelkeznek maholnap, melyet idehaza egyebütt is jól fel lehet használni. Mi több, minden bizonnyal érdemes is. Gergely László Székesfehérvár a befektetőkhöz alkalmazkodik Valóságos álmok zónája Emberi Erőforrás-gazdálkodók Kamarája Alternatívát a felmondólevélnek! (Tudósítónktól) A novemberi statisztikai adatok szerint Magyarországon 648 ezer regisztrált munkanélküli van. Ám ez nem tükrözi a valós helyzetet, ennél ugyanis körülbelül 10 százalékkal többen vallják magukat állástalannak - mondta Bagó József, a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási főosztályának munkatársa azon a konferencián, amelyet az Emberi Erőforrás-gazdálkodók Kamarájának megalakulása alkalmából tartottak. Az érdekképviseleti testület tagja lehet minden, Magyarországon bejegyzett és működő társaság, amelynek profiljába beletartozik az emberi erőforrás-fejlesztés, a létszámgazdálkodás vagy a humánmenedzselés. A kamara életrehívásától a tagok azt remélik, hogy a szakma megszervezése révén nőhet a tömeges létszámleépítéssel foglalkozó, az emberi erőforrás fejlesztésében gondolkodó tanácsadó cégek megbecsülése. Merthogy ezekre a szakemberekre a gazdasági helyzet romlásával egyre nagyobb szükség van. Kató Gábor, a Budapest Investment vezetője 22 vállalat 13 ezer alkalmazottjának elbocsátása során szerzett tapasztalatairól beszámolva hangsúlyozta: a létszámleépítések szinte kivétel nélkül mind egysíkúak. Az egyetlen alternatíva: a munkavállaló megkapja a felmondólevelet. (S hogy sokszor még ez sem szabályosan történik, arról árulkodik a Munkaügyi Bíróságnál lévő perek számának növekedése.) Az ilyen „kurtán” elbocsátott emberek nem csoda, ha keserűen távoznak a vállalattól. A legtöbb hazai cégnél a létszámcsökkentés kényszer hatására történik. A tanácsadókat pedig általában csak akkor keresik fel, amikor már minden lehetséges eszközt kipróbáltak a menedzserek - de egyik sem vezetett sikerre. Az elbocsátásokat az érintettek számára kínkeservessé teszi az is, hogy a szakszervezettel történő érdekegyeztetésnek nincsen jogszabály által meghatározott lépése, sem gyakorlata. Sok gond van a vállalaton belüli hiányos tájékoztatással, információáramlással is. Kató Gábor szerint minden tömeges létszámleépítésnél sokat segítene, ha a tanácsadókat már kezdetben bevonnák a helyes folyamat levezénylésébe, s ha kikérnék véleményüket a munkanélkülivé válók „kezeléséről”. Drimál István, az Easy Learning Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, komoly problémát okoz az is, hogy nem oda csoportosítják a munkanélküliek ellátására szolgáló állami pénzeket, ahova kellene. Az anyagi forrásokat a munkaügyi központok kapják (többek között átképzésre) - pedig ezek már ,hozott anyaggal” dolgoznak. Ehelyett sokkal célszerűbb lenne, ha maguknál a tömeges létszámcsökkentő cégeknél történne az átképzés - ennek megfelelően ők kapnának központi támogatást erre a célra. E módszernek nagy előnye, hogy nem „lerobbant”, a munkanélküli-betegségben (apátiában, csüggedtségben) szenvedő emberekkel kellene dolgozni. Környezetvédők kitüntetése Az 1990-ben alapított ipar a környezetért alapítvány célja, hogy hozzájáruljon az ipar környezetkárosító hatásainakmérsékléséhez, az ipari szennyezések korrekt meghatározásához, a kármegelőzés és kárelhárítás módszereinek kidolgozásához. Az említett célokat kiegészíti a környezetvédelmi tudatformálás érdekében az oktatás, továbbképző tanfolyamok, szimpóziumok, periodikák támogatása. Az e területen tevékenykedő egyének és szervezetek munkájának elismeréseképpen az idén másodszor kapták meg az alapítvány díját az arra érdemesek. A kuratórium egy egyéni és két kollektív díjat ítélt oda, amelyeket dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter szombaton adott át ünnepélyes keretek között Az ünnepségen jelen volt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is. Az egyéni kategóriában a díjazott dr. Rédey Ákos, a Veszprémi Egyetem kémiai technológia tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Az indoklás kiemeli, hogy nemcsak a környezetkímélő technológiák fejlesztésével kapcsolatos kutatási tevékenységével szolgált rá az elismerésre, hanem hosszú évek óta vezető szerepet játszik a magyar környezeti felsőoktatás kiépítésében, a környezevédelmi ipari szakemberképzés fejlesztésében. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy ez év szeptemberében hazánkban elkezdődött az ötéves, egyetemi szintű környezetimérnök-képzés. Vezetésével alakult ki a képzés európai színvonalú tartalmi programja. Kollektív díjat kapott az Ajkai Erőmű és Ajka város önkormányzata. A város egyike azon településeknek, amelyek légszennyezettsége jóval meghaladja az országos átlagot. A közlekedés és a lakásfűtés mellett az erőművi szennyezés a meghatározó. A légszennyezettség csökkentésének megoldásában példa értékű az erőmű és a város összefogása és együttműködése a pénzügyi feltételek megteremtésében, a műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb megoldás megtalálásában. Az erőműben a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet által kifejlesztett hibrid fluid tüzelésű technológiát valósították meg, ennek következtében a kéndioxid-kibocsátás mintegy 50-70, a nitrogénoxid kibocsátás 30, a porkibocsátás 65 százalékkal csökkent, egyidejűleg 20 százalékkal növekedett a hatásfok. A másik kitüntetett kollektíva a Tatai Környezetvédelmi Rt. A szervezet 1981-es megalakulása óta foglalkozik Komárom-Esztergom megye, ezen belül a Tatai medence környezetvédelmi problémáinak átfogó vizsgálatával, elemzésével és lehetőség szerinti megoldásával. Az rt. komplex térségi fejlesztési tervet dolgozott ki, amely tartalmazza a helyzet elemzését, a műszaki megoldások lehetőségeit, a szükséges gazdasági és szervezési kereteket. A projekt kidolgozásával összefüggő adatok, információk számos olyan probléma megoldására adnak lehetőséget, amelyek a térség egészének környezeti állapotát javítják, ugyanakkor az ország más területein is alkalmazhatók. Jelentős a társaság közszolgálati munkája a környezetvédelmi oktatásban, szemléletalakításban, ismeretátadásban. (m.f.) VALUTAÁRFOLYAMOK 1992. DECEMBER 21-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 126,01 134,29 15,12 15,96 1 57 ,66 1 54,56 55,97 167,4611 734,62 775,80 1 57,46 60,72 1 11.29 *-12530 79,81 84,47 IBUSZ 125,6732 133,4468 14,9768 15,9032 51,1869 54,3531 56,755 60,265 727,77 772,79 56,9487 60,4713 11,4460 12,1540 80,1026 85,0574 IER 127,34 131,78 15,21 15,67 152,00 1 53,54 137,51 15951 739,28 761,26 1 57,74 59,68 1159 12,01 81,02 84,14 KONZUM 125,77 133,76 14,99 15,89 51,25 54,33 56,73 60,40 728,26 771,85 57,00 60,42 11,48 12,21 80,04 84,89 Magyar Nemzet 9 RÖVIDEN JÖVŐRE NEM CSÖKKEN a lakosság fogyasztásaa kormány prognózisa szerinti első ízben a gazdasági rendszerváltás óta. A számítások szerint jövőre szinten marad az ez évi fogyasztási színvonal. Az idén mintegy 4 százalékkal csökken a fogyasztás, kisebb mértékben mint tavaly, amikor a visszaesés megközelítette a 10 százalékot. OROSZORSZÁG kétmilliárd dolláros hitelre számíthat az Egyesült Államok részéről; a pénzt az orosz olajipar rohamos hanyatlásának megállítására szánja az amerikai Export-Import Bank. A GANZ-HUNSLET VASÚTI JÁRMŰGYÁR új tulajdonosi struktúrában kezdi a jövő évet. A Jenbocher Transportsysteme AG - Ausztria egyik legnagyobb vasúti gördülőanyaggyártó cége - ugyanis megvásárolta az angol-magyar alapítású vegyes vállalat részvényeinek 49 százalékát, és ezzel 100 százalékos tulajdonosa lett a járműgyárnak. AUSZTRIA NEHÉZ ÉV ELŐTT ÁLL A korábbi kétszázalékos növekedés helyett most 1,2, illetve 1,25 százalékot jósol két tekintélyes bécsi gazdaságkutató intézet. A szakemberek szerint jövőre csak a - szintén kissé lanyhuló - hazai magánfogyasztás tartja fenn az osztrák gazdaságot. A JAPÁN KORMÁNY a hazai kereslet által alátámasztott fellendülés beindulására számít az 1993-as pénzügyi évben. A tokiói vezetés a nemzeti termék 3,5 százalékos növekedését prognosztizálja, vagyis derűlátóbb a legtöbb gazdaságkutató magánintézet 2,3-2,8 százalékos prognózisánál. A CSEH PARLAMENT a hét végén elfogadta a hamarosan önállóvá váló köztársaság első elkülönült költségvetését. Ivan Kocarnik cseh pénzügyminiszter a tervezet beterjesztésekor hangsúlyozta: az 1993-as költségvetés első ízben lesz mentes azoktól a terhektől, amelyeket a szegényebb szlovák országrész támogatása jelentett eddig az államháztartás számára évről évre. Az elfogadott költségvetés mérlege kiegyensúlyozott: mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 342 milliárd korona szerepel. Országos franchise-rendszerben júliustól működik a szatócsboltok hálózata A falusi lakosság többnyire a közeli, vagy rosszabb esetben a távoli városba kénytelen utazni, ha a napi élelmiszereken kívül egyéb vásárolnivalója akad. A legtöbb kistelepülésen ugyanis hiányoznak a régi vegyeskereskedések, a szatócsboltok. A magánvállalkozók közül feltehetően többen foglalkoznának a kereskedés e formájával, amennyiben biztos anyagi és szakmai hátteret tudnának maguk mögött. Erre alapozza országos franchise-rendszerének tervét a Szatócs Üzlethálózat Kft. Az öt magyar magánvállalkozó társulásával, 100 millió forintos alaptőkével létrehozott kereskedelmi vállalkozás a régi szatócsboltok üzletformáját kívánja átültetni a mai kereskedelmi viszonyok közé. Területi, központi raktárakat hoz létre, ezekből látja el egységesen az ugyanolyan választékot kínáló és ugyanolyan áron árusító, az ország legkülönbözőbb részein lévő kis üzleteket. A szatócsokat azokból a vállalkozó szellemű vidéki lakosokból választják ki, akik rendelkeznek - főleg családi házakban - 30-50 négyzetméter alapterületű, üzletnek alkalmas helyiséggel, és készpénz híján, garanciaként hajlandók egymillió forint értékben ingatlanjukat jelzáloggal megterhelni. Biztosítékként egyébként elfogadnak 500 ezer forint készpénzt, illetve 60 százalékban kárpótlási jegyet is. Az üzletberendezést és az árukészletet a Szatócs Üzlethálózat adja; a felszereléshez tartozik egyebek közt egy olyan, számítógépes hálózatba bekapcsolható pénztárgép, amely az összes adminisztrációt képes elvégezni a készletnyilvántartástól a boltos napi bevétele alapján megkeresett jutalékának kiszámításáig. A vállalkozótól nem kérnek kereskedői, szakmai végzettséget, megtanítják viszont az összes tudnivalóra. A szatócshálózat már júliustól működik, az első területi raktárközpontokat, amelyek diszkontáruházként a kiskereskedőket és a lakosságot egyaránt kiszolgálják, Bácsbokodon, Zalaszentiványban, Szolnokon és Nyíregyháza mellett megnyitották. A tervek szerint a jövő év végéig tíz központi raktáráruházat és a környékükön 100-120 szatócsboltot hoznak létre. Összesen mintegy 1200 kis üzlet kapcsolódik majd a szatócshálózathoz, amelynek árai a termelőktől való közvetlen árubeszerzés révén lényegesen alacsonyabbak lesznek. Már most több mint hétezer érdeklődőt, jelentkezőt tartanak nyilván, közülük kerülnek ki azok, akik az 50-60 százalékban hazai árukat árusító, modern kereskedelmi lánc tagjaiként életformául választják a falusi szatócsságot. (osváth)